Magyar Nemzet, 1992. augusztus (55. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

Magyar fiatalnak lenni a határokon túl Az ország helyzete című összeállításnál· a 6. oldalonMagyar Nemzet Szombati mellékletünkben: nemcsal· a soron­­·δvetl·ez,­ hanem a megelőző három óriás rejtvényünkkel is jelentkezünl· Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1992. augusztus 15., LV. évfolyam, 193. szám Szarajevó és Trianon írta: Pethő Tibor • · Ö­tvenhárom augusztus telt el azóta, hogy Nyugat-Eu­­rópát keserves siránkozás töltötte be: „Mourir pour Danzig?, Die for Danzig?" Mi köze lehetett egy franciának vagy angolnak a balti-tengeri kikötővároshoz. Aztán ötvenmillió ember halt meg nem Danzigért, hanem a barna zsar­nokság szétzúzásáért. A szabad­ság védelméért. Most a kérdés így hangzik: „Meghalni Szarajevó­ért?" Az ENSZ határozatokat hoz, az Európai Közösség, a különféle jugoszláv és bosznia konferenciák nyilatkozatokat fogadnak el, a kor­mányfők terveket készítenek, de gyakorlatilag Otto von Bismarck német birodalmi kancellár axiómá­jának szellemét követik: „A Balkán egyetlen pomerán gránátos csont­jait sem éri meg." Mondotta volt a vaskancellár 1878-ban a berlini kongresszuson, amikor az orosz befolyás a San Stefanói béke után rendkívül megerősödött a Balká­non. Anglia sehogysem akarta ezt elfogadni és a Német Birodalom, valamint a Monarchia segítségével meghátrálásra késztették az oro­szokat. A kongresszus idején And­­rássy Gyulát megkérdezték, hogy miért sétál állandóan karon fogva Gorcsakov orosz külügyminiszter­rel. „Mert így nem tud a szakadék­ba lökni" - hangzott a válasz. A monarchiát felhatalmazták Bosz­nia-Hercegovina okkupációjára, Oroszország szépségflastromként megkapta Besszarábiát. Később, a bosnyák harcok idején Andrássy Boszniába küldte fiát. Az apa er­ről így írt: „Hadd hozza helyre a fiú karddal azt, amit az apja tollal elrontott." M­ert Bosznia akkor sem hozott szerencsét sen­kinek, s a kard is több­ször kicsorbult. Végül három osztrák-magyar hadtest­­ kere­tükben a nemrég alakult magyar honvédség több zászlóalja­­ szükségeltetett a pacifikáláshoz. A magyar és horvát királyságnak Vak Béla óta okozott állandó gondot Bosznia - akkor Rámá­nak nevezték -, mert területén üt­köztek össze a bizánci, a velen­cei és a horvát-magyar érdekek, egészen a török megjelenésig. A Balkán térképet a berlini kongresszus nem orosz, hanem angol és osztrák-magyar elvek alapján rajzolta meg. De követ­kezményeiben nem is ez vált végzetessé, hanem a Dreikaiser­­bund (német, orosz, osztrák) megingása, megrepedése. Eb­ben a Balkán-válságban lángra lobbant egy gyújtózsinór, amely idővel felrobbantotta a három császár szövetségét, s a cári Oroszországot a Francia Köz­társaság karjaiba kergette. A fedezetlen váltókat a történe­lem valamikor leszámítolta. Bosz­nia okkupációját majd annektálá­­sát követte a szarajevói merénylet 1914. június 28-án. Szarajevó ve­zetett négyéves vérözön után Tria­nonhoz, Wilson elnök öndugájá­­ba dőlt diplomáciájának szánal­mas termékéhez, majd Trianon az újabb Szarajevóhoz. „Etnikai tisztogatás", más szó­val „néptisztítás" a jelenleg bal­káni válság legtisztátalanabb fo­galma. A szerbek aligha dicsek­szenek majd vele. A békés tévé­néző szörnyű jelenetekkel szem­besül. A szögesdrótok mögött ha­lálra vált arcok, az utcákon legyil­kolt emberek és csecsemők, a Dri­­na folyón holttesteket visz a víz. A muzulmán bosnyákok két ujját le­vágják, hogy még mutatni se tud­ják a győzelem jelét. „Bosznia maga a pokol" - mondotta Mac­­Kenzie, a kanadai kéksisakosok most hazatért tábornoka. Több mint száz koncentrációs tábor­ban 120 000 embert tartanak fogva, a menekültek száma elérte a két és fél milliót. A nemzetközi közvélemény egyre türelmetlenebbül várja, hogy a kormányok tegyenek már valamit. „Semmit sem tenni azt jel­­e­lenti, hogy visszatérnek a harmin­cas évek'' - ezt Pat Moynihan de­mokrata szenátor mondta. Tom Lantos, az amerikai kongresszus képviselője pedig az ENSZ vitáit és felszólításait az 1942-es szin­­apuri ágyúkhoz hasonlította. A lépített nehézágyúk mind a ten­gerre irányultak, miközben a ja­pánok a szárazföldön támadtak. A jelentős világlapok mind határozottabb fellépést követelőnek és elenged­hetetlennek tartják a szuperbűnö­zők nemzetközi felelősségre vo­nását. Mindenki az amerikaiaktól várja a döntő, kezdemményező lé­pést. De az Egyesült Államok vá­lasztásra készül, a jelöltek számá­ra rendkívül kockázatos csapatok küldéséről beszélni. Még akkor is, ha a közvélemény többsége már támogatná a légicsapások tervét a szerb állások ellen. Kara­­dzsics, a boszniai szerbek veze­tője szerint viszont „elsőrangú földalatti bunkerekkel rendelkez­nek" és kapituláció nem lesz. A vezérkarok a variánsok egész sorát dolgozták ki a bos­nyákok felfegyverzésétől Szaraje­vó elfoglalásig és a Split-Szaraje­­vó szárazföldi korridor létrehozá­sáig. A katonák azonban nagyon nem szeretik a politikusok „korlá­tozott háborús céljait". A Sivatagi Vihar a legutóbbi példa, hogy mi­lyen következményekkel jár egy be nem fejezett háború. A kato­nák tehát teljes felhatalmazást kérnek. A politikusok ezt nem szándékoznak megadni. Mindezen túl a legnagyobb veszély az, hogy Szarajevó (és az egész Balkán) ismét az euró­pai hatalmi rivalizálás színtere lesz. A bizalmatlanság csíráit máris elhintették. Oroszország nemcsak a déli szlávok védelme­zőjeként lépett fel már a XIX.szá­zad óta, hanem mindenkori célja a szabad kiút a Földközi-tenger­re. Macedóniát váratlanul elis­merték, mintegy jelezve balkáni érdekeltségüket. A németek ha­gyományosan a horvátokkal és a szlovéneket rokonszenveznek, a franciák pedig a szerbekkel. A Le Quotidien de Paris hasábjain egy szerb újságíró egyenesen szerb rakétákkal és kamikadzék­­kal fenyegeti Magyarországot, Ausztriát és Németországot. Az Európai Közösség eddig olajozott fogaskerekei csikorog­ni kezdenek. Hogyan lesz így Európai Unió (ami előírja a kö­zös külpolitikát), mi lesz a maast­­richti szellemmel, a Nyugat-euró­pai Unió fegyveres erőivel? Az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlettel? A muzulmán világban is nő az aggodalom a bosnyákok nyo­morúságának láttán. Ismét meg­jelennének a törökök a Balkán szívében? Egy év alatt jelentősen megszaporodtak a kiszámíthatat­lan tényezők. Egy éve volt a moszkvai kemény vonalasok ku­darcba fulladt puccsa. Nem sok­kal előbb jelent meg Fukujama amerikai tudós „A történelem vé­ge" című műve, amelyben meg­állapítja a liberális-demokratikus eszmék végső győzelmét, a nem­zetközi jog általános tiszteletét, a szabadság, a humanitás, a türel­­messég diadalát. Hová lett min­dez? - egy esztendőn belül. K­i tudja, a néptisztításnak hol lesz a határa. Ma­gyarország, Albánia, Gö­rögország, Bulgária, Törökor­szág - a Time magazin szerint­­egyaránt szembekerülhet e fe­nyegetéssel. Az egykori Jugo­szlávia most mint egy kísérleti esettanulmány megmutatja, mi történhet a kommunizmus után Közép- és Kelet-Európában. Miközben a Biztonsági Ta­nács újabb határozatát fogal­mazták, Szarajevóban szerb orvlövészek golyója megölt egy amerikai újságírót. Nem csak Szarajevóért áldozta életét. Nincs menetrend a nemzetközi erők boszniai bevetésére A Biztonsági Tanács elsősorban figyelmeztetésnek szánta határozatát (Tudósítónktól) NEW YORK - Ellenvetés nél­kül, három tartózkodással szavazta meg a Biztonsági Ta­nács, hogy „minden szüksé­ges módon", vagyis katonai erővel is biztosítani kell a se­gélyszállítmányokat. A BT döntést hozott a háborús bűn­tettek elkövetőinek felelősség­re vonásáról. A területi hódítást a nemzetkö­zi közösség nem tűri el - mondta a szavazás utáni felszólalásában Perkins amerikai ENSZ-nagykö­­vet, ám a percekkel előbb (csütör­töki lapzártánkat követően) elfoga­dott BT-határozatot - a benne levő és többféleképpen is értelmezhető határozat ellenére - senki sem te­kinti a jugoszláviai harcok befeje­zésére vagy a szerb terjeszkedés felszámolására szánt lépésnek. A Biztonsági Tanács valójában azt szavazta meg 12 tagállam voksá­­val, és három tartózkodással (In­dia, Zimbabwe és a vétójogával nem élő Kína), hogy akár katonai erővel is biztosítani kell a segély­­szállítmányok eljutását a boszniai céljaikba. A BT-felszólalásokból is kitűnt azonban, hogy a tagállamok még mindig elsősorban figyelmeztetés­nek szánják az Öböl-háború koalíci­ójának adottra emlékeztető felhatal­mazást. Tehát mindenekelőtt a hatá­rozatot javasló nyugati hatalmaktól függ, milyen konkrét lépésekre szán­ják el magukat a BT-döntés alap­ján.Washingtonban most arra szá­mítanak, hogy a NATO és a Nyugat­európai Unió is elhatározásra jut. (Folytatás a 3. oldalon) (Az International Herald Tribune rajzaj Magyar tudósok harmadik világtalálkozója „Kétszeresen nehéz a felemelkedés” A Műegyetem ad otthont a konfe­renciának, amely immár harmadszor ülteti egy asztalhoz a világ magyar tu­dósait. Pungor Ernő tábra nélküli mi­niszter elmondta, hogy ez a tudóstalál­kozó nem szatellitkonferenciája a Ma­gyarok Világszövetsége rendezvényé­nek, csupán azért tartják π)°&, hogy­­ aki akar, oda is elmehessen. A kong­resszus megnyitóján felolvasták Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság el­nökének levelét Többek között ezt ír­ta: , A tudomány, a technika és az em­beri psziché kapcsolatának ellentmon­dásosságát sokáig föl sem ismertük. Az igazán jelentős fölfedezések fényé­ben nem fordítottunk kellő figyelmet rá, hogy az ismeretek halmozódását összhangba hozzuk a személyiség te­herbíróképességével.” Antall József miniszterelnök szintén elküldte üzene­tét: , Az európai gondolkodáson alapu­ló „világtudomány” - amely nemcsak Európát jelenti, hanem az Európához kapcsolódó filozófián alapuló tenge­rentúli világot is - mindenkor megha­tározó volt a magyar tudomány fejlő­désére. Egyben a magyar tudomány mindig is része volt ennek a világtudo­mánynak, és büszkék lehetünk arra, hogy nemcsak kaptunk, de adtunk is a tudományos haladásához. Az bizonyos fokig természetes, hogy egy kis ország fiai kirajzanak a nagyvilágba, hogy te­hetségüket olyan területeken is kama­toztathassák, amelyek művelésére a szülőhaza már csak méreteinél és pénz­ügyi korlátainál fogva sem adhat mó­dot Idézhetem Bacont: Gyorsabban emelkedik ki az igazság a hamisságból, mint az összevisszaságból. Sajnos az elmúlt évtizedeket a hamisság és az összevisszaság együttesen jellemezte, ezért kétszeresen nehéz a felemelkedés. Jeszenszky Géza külügyminiszter a tudósokat a magyarság nagykövete­inek nevezte, akik nagyobb hatalmat jelentenek, mint a fegyverek és a gaz­daság. Szabó Iván miniszter szerint a magyar ipar a történelem igen kritikus korszakát éli át. Ennek megoldásához kérte a szakemberek segítségét. Ger­­gátz Elemér miniszter elmondta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság szerepe egy kicsivel több, mint a hoz­zánk hasonló fejlettségű országokban, és ezért nem kell szégyenkeznünk. A Műszaki Egyetem rektora, Mi­chelberger Pál az alma mater üdvözle­tét tolmácsolta a megjelenteknek. Cso­­óri Sándor, a Magyarok Világszö­vetsége elnöke szerint a világ égető gondjait csak teljes emberek oldhatják meg, akik az értelem és az érzelem al­anyai egyaránt. Javasolta, kérjék a konferencia résztvevői, hogy nagy műszaki tudósainkról nevezzenek el utcákat a fővárosban, és vidéken. Majd Zolcsák István, a Magyar Mér­nökök és Építészek Világszövetsége, Náray-Szabó Gábor a MTESZ, Ágost­­házi László a Magyar Építészek Szö­vetsége, Jászay Tamás a Magyar Energetikai Társaság nevében köszön­tötte a kongresszus résztvevőit. Az ünnepségen a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérmét adták át Pungor Ernő tárca nélküli miniszter­nek, tiszteletbeli doktorrá avatták Pálffy Sándor (Svájc) és Tóbiás Károly (USA) professzorokat, arany műszaki oklevelet kapott Paulinyi Ernő, (Brazí­lia), Tóbiás Károly (USA) és Svéd György (Ausztrália) professzor. Dél­után plenáris ülésekkel folytatódott a program, ahol Teller Ede, Őry Huba és Horváth Csaba tartott előadást. IMF-hitel októberben? Augusztus 17-én ismét Magyar­­országra érkezik a Nemzetközi Valu­taalap küldöttsége, hogy elvégezzék szokásos évközi áttekintésüket, valamint befejezzék a június 22-vel megkezdett tárgyalásokat. Ismeretes, hogy Jacques de Groote IMF-igazga­­tó a szakértők július harmadikén való távozása előtt elégedetten nyilatko­zott a kormány adósságkezelési poli­tikájáról, ám nem felejtette ki meg­említeni, hogy nehézségeket lát az ál­lam nagymértékű költségvetési el­adósodása, a jelentős költségvetési hiány miatt. A küldöttség tehát néhány hete „dolgavégezetlenül” távozott, mert a költségvetés 1993-ra szóló számai, táblázatai még nem voltak komplettek - ezek azonban készülnek, és remélhetőleg a szükséges döntések is kialakulnak hétfőre. Az IMF a jövő évi költségvetési hiány felső határát 150 milliárd forintban húzta meg - tehát a deficit maradjon a GDP 5 szá­zalékos szintje alatt -, miközben a kormány 200 milliárd körüli összeget kalkulált előzetesen. A kép teljességé­hez tartozik, hogy a nemzetközi pénz­intézet többnyire nem mértékeket ha­tároz meg, hanem komplexitásában vizsgálja ügyfeleit. Cserés Ákostól, az MNB főosz­tályvezető-helyettesétől megtudtuk, hogy az IMF-delegáció 3-4 nap alatt fogja áttekinteni, milyen intézkedé­sek, változások történtek legutóbbi látogatásuk óta - végleges álláspon­tot ezután tudnak majd kialakítani. A hazai és a nemzetközi szakemberek az ünnepeket is a tárgyalóasztaloknál töltik majd. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól negyedévente 79,6 millió SDR-t hívhatunk le. Ez a fo­lyamat a hároméves program keretén belül eddig rendben zajlott, noha a legutolsó, le nem hívott hitelrészletet találgatások övezték. A főosztályve­zető-helyettes kérdésünkre leszögez­te: közös megállapodás az oka an­­nak, hogy kialakult ez az elmaradás; ha nagyon szükségünk lett volna a pénzre, mindent megtettünk volna a hozzáférés érdekében, ám ezt erős tartalékhelyzetünk nem indokolta. Leghamarabb egyébként októ­berben férhetünk majd ismét hozzá IMF-hitelrészhez. P.K.A. Antall felhatalmazta Katonát a tárgyalásokra Válaszlevél Göncznek A miniszterelnöki sajtóiroda pénteken eljuttatta az MTI-hez Antall József miniszterelnök Göncz Árpád köztársasági el­nökhöz intézett levelét: „Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptam válaszlevelét, amelyben készségét fejezi ki, hogy a médiumok­kal kapcsolatos kérdéskört Katona Tamás államtitkár úrral, megfogal­mazása szerint „államtitkári meg­hallgatás keretében" - ha jól értem - elnöki audiencián együttesen áttekin­tenék. Örömmel járulok hozzá, hogy Katona Tamás államtitkár úr, aki a tájékoztatási ügyek koordinátora, részt vegyen ezen a megbeszélésen. A kormányzat célja az európai normák­hoz igazodó médiatörvény mielőbbi elfogadtatása, de az átmeneti időben is törvényes kötelessége a kormány­nak a felügyelet gyakorlása. E fele­lősséget Katona Tamás államtitkár úr-a megbeszélésük szerint jövő hé­ten sorra kerülő tárgyaláson - megfe­lelően tudja majd érzékeltetni.”

Next