Magyar Nemzet, 1992. augusztus (55. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

Magyar fiatalnak lenni a határokon túl Az ország helyzete című összeállításnál· a 6. oldalonMagyar Nemzet Szombati mellékletünkben: nemcsal· a soron·δvetl·ez, hanem a megelőző három óriás rejtvényünkkel is jelentkezünl· Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1992. augusztus 15., LV. évfolyam, 193. szám Szarajevó és Trianon írta: Pethő Tibor • · Ötvenhárom augusztus telt el azóta, hogy Nyugat-Európát keserves siránkozás töltötte be: „Mourir pour Danzig?, Die for Danzig?" Mi köze lehetett egy franciának vagy angolnak a balti-tengeri kikötővároshoz. Aztán ötvenmillió ember halt meg nem Danzigért, hanem a barna zsarnokság szétzúzásáért. A szabadság védelméért. Most a kérdés így hangzik: „Meghalni Szarajevóért?" Az ENSZ határozatokat hoz, az Európai Közösség, a különféle jugoszláv és bosznia konferenciák nyilatkozatokat fogadnak el, a kormányfők terveket készítenek, de gyakorlatilag Otto von Bismarck német birodalmi kancellár axiómájának szellemét követik: „A Balkán egyetlen pomerán gránátos csontjait sem éri meg." Mondotta volt a vaskancellár 1878-ban a berlini kongresszuson, amikor az orosz befolyás a San Stefanói béke után rendkívül megerősödött a Balkánon. Anglia sehogysem akarta ezt elfogadni és a Német Birodalom, valamint a Monarchia segítségével meghátrálásra késztették az oroszokat. A kongresszus idején Andrássy Gyulát megkérdezték, hogy miért sétál állandóan karon fogva Gorcsakov orosz külügyminiszterrel. „Mert így nem tud a szakadékba lökni" - hangzott a válasz. A monarchiát felhatalmazták Bosznia-Hercegovina okkupációjára, Oroszország szépségflastromként megkapta Besszarábiát. Később, a bosnyák harcok idején Andrássy Boszniába küldte fiát. Az apa erről így írt: „Hadd hozza helyre a fiú karddal azt, amit az apja tollal elrontott." Mert Bosznia akkor sem hozott szerencsét senkinek, s a kard is többször kicsorbult. Végül három osztrák-magyar hadtest keretükben a nemrég alakult magyar honvédség több zászlóalja szükségeltetett a pacifikáláshoz. A magyar és horvát királyságnak Vak Béla óta okozott állandó gondot Bosznia - akkor Rámának nevezték -, mert területén ütköztek össze a bizánci, a velencei és a horvát-magyar érdekek, egészen a török megjelenésig. A Balkán térképet a berlini kongresszus nem orosz, hanem angol és osztrák-magyar elvek alapján rajzolta meg. De következményeiben nem is ez vált végzetessé, hanem a Dreikaiserbund (német, orosz, osztrák) megingása, megrepedése. Ebben a Balkán-válságban lángra lobbant egy gyújtózsinór, amely idővel felrobbantotta a három császár szövetségét, s a cári Oroszországot a Francia Köztársaság karjaiba kergette. A fedezetlen váltókat a történelem valamikor leszámítolta. Bosznia okkupációját majd annektálását követte a szarajevói merénylet 1914. június 28-án. Szarajevó vezetett négyéves vérözön után Trianonhoz, Wilson elnök öndugájába dőlt diplomáciájának szánalmas termékéhez, majd Trianon az újabb Szarajevóhoz. „Etnikai tisztogatás", más szóval „néptisztítás" a jelenleg balkáni válság legtisztátalanabb fogalma. A szerbek aligha dicsekszenek majd vele. A békés tévénéző szörnyű jelenetekkel szembesül. A szögesdrótok mögött halálra vált arcok, az utcákon legyilkolt emberek és csecsemők, a Drina folyón holttesteket visz a víz. A muzulmán bosnyákok két ujját levágják, hogy még mutatni se tudják a győzelem jelét. „Bosznia maga a pokol" - mondotta MacKenzie, a kanadai kéksisakosok most hazatért tábornoka. Több mint száz koncentrációs táborban 120 000 embert tartanak fogva, a menekültek száma elérte a két és fél milliót. A nemzetközi közvélemény egyre türelmetlenebbül várja, hogy a kormányok tegyenek már valamit. „Semmit sem tenni azt jelelenti, hogy visszatérnek a harmincas évek'' - ezt Pat Moynihan demokrata szenátor mondta. Tom Lantos, az amerikai kongresszus képviselője pedig az ENSZ vitáit és felszólításait az 1942-es szinapuri ágyúkhoz hasonlította. A lépített nehézágyúk mind a tengerre irányultak, miközben a japánok a szárazföldön támadtak. A jelentős világlapok mind határozottabb fellépést követelőnek és elengedhetetlennek tartják a szuperbűnözők nemzetközi felelősségre vonását. Mindenki az amerikaiaktól várja a döntő, kezdemményező lépést. De az Egyesült Államok választásra készül, a jelöltek számára rendkívül kockázatos csapatok küldéséről beszélni. Még akkor is, ha a közvélemény többsége már támogatná a légicsapások tervét a szerb állások ellen. Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője szerint viszont „elsőrangú földalatti bunkerekkel rendelkeznek" és kapituláció nem lesz. A vezérkarok a variánsok egész sorát dolgozták ki a bosnyákok felfegyverzésétől Szarajevó elfoglalásig és a Split-Szarajevó szárazföldi korridor létrehozásáig. A katonák azonban nagyon nem szeretik a politikusok „korlátozott háborús céljait". A Sivatagi Vihar a legutóbbi példa, hogy milyen következményekkel jár egy be nem fejezett háború. A katonák tehát teljes felhatalmazást kérnek. A politikusok ezt nem szándékoznak megadni. Mindezen túl a legnagyobb veszély az, hogy Szarajevó (és az egész Balkán) ismét az európai hatalmi rivalizálás színtere lesz. A bizalmatlanság csíráit máris elhintették. Oroszország nemcsak a déli szlávok védelmezőjeként lépett fel már a XIX.század óta, hanem mindenkori célja a szabad kiút a Földközi-tengerre. Macedóniát váratlanul elismerték, mintegy jelezve balkáni érdekeltségüket. A németek hagyományosan a horvátokkal és a szlovéneket rokonszenveznek, a franciák pedig a szerbekkel. A Le Quotidien de Paris hasábjain egy szerb újságíró egyenesen szerb rakétákkal és kamikadzékkal fenyegeti Magyarországot, Ausztriát és Németországot. Az Európai Közösség eddig olajozott fogaskerekei csikorogni kezdenek. Hogyan lesz így Európai Unió (ami előírja a közös külpolitikát), mi lesz a maastrichti szellemmel, a Nyugat-európai Unió fegyveres erőivel? Az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel? A muzulmán világban is nő az aggodalom a bosnyákok nyomorúságának láttán. Ismét megjelennének a törökök a Balkán szívében? Egy év alatt jelentősen megszaporodtak a kiszámíthatatlan tényezők. Egy éve volt a moszkvai kemény vonalasok kudarcba fulladt puccsa. Nem sokkal előbb jelent meg Fukujama amerikai tudós „A történelem vége" című műve, amelyben megállapítja a liberális-demokratikus eszmék végső győzelmét, a nemzetközi jog általános tiszteletét, a szabadság, a humanitás, a türelmesség diadalát. Hová lett mindez? - egy esztendőn belül. Ki tudja, a néptisztításnak hol lesz a határa. Magyarország, Albánia, Görögország, Bulgária, Törökország - a Time magazin szerintegyaránt szembekerülhet e fenyegetéssel. Az egykori Jugoszlávia most mint egy kísérleti esettanulmány megmutatja, mi történhet a kommunizmus után Közép- és Kelet-Európában. Miközben a Biztonsági Tanács újabb határozatát fogalmazták, Szarajevóban szerb orvlövészek golyója megölt egy amerikai újságírót. Nem csak Szarajevóért áldozta életét. Nincs menetrend a nemzetközi erők boszniai bevetésére A Biztonsági Tanács elsősorban figyelmeztetésnek szánta határozatát (Tudósítónktól) NEW YORK - Ellenvetés nélkül, három tartózkodással szavazta meg a Biztonsági Tanács, hogy „minden szükséges módon", vagyis katonai erővel is biztosítani kell a segélyszállítmányokat. A BT döntést hozott a háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonásáról. A területi hódítást a nemzetközi közösség nem tűri el - mondta a szavazás utáni felszólalásában Perkins amerikai ENSZ-nagykövet, ám a percekkel előbb (csütörtöki lapzártánkat követően) elfogadott BT-határozatot - a benne levő és többféleképpen is értelmezhető határozat ellenére - senki sem tekinti a jugoszláviai harcok befejezésére vagy a szerb terjeszkedés felszámolására szánt lépésnek. A Biztonsági Tanács valójában azt szavazta meg 12 tagállam voksával, és három tartózkodással (India, Zimbabwe és a vétójogával nem élő Kína), hogy akár katonai erővel is biztosítani kell a segélyszállítmányok eljutását a boszniai céljaikba. A BT-felszólalásokból is kitűnt azonban, hogy a tagállamok még mindig elsősorban figyelmeztetésnek szánják az Öböl-háború koalíciójának adottra emlékeztető felhatalmazást. Tehát mindenekelőtt a határozatot javasló nyugati hatalmaktól függ, milyen konkrét lépésekre szánják el magukat a BT-döntés alapján.Washingtonban most arra számítanak, hogy a NATO és a Nyugateurópai Unió is elhatározásra jut. (Folytatás a 3. oldalon) (Az International Herald Tribune rajzaj Magyar tudósok harmadik világtalálkozója „Kétszeresen nehéz a felemelkedés” A Műegyetem ad otthont a konferenciának, amely immár harmadszor ülteti egy asztalhoz a világ magyar tudósait. Pungor Ernő tábra nélküli miniszter elmondta, hogy ez a tudóstalálkozó nem szatellitkonferenciája a Magyarok Világszövetsége rendezvényének, csupán azért tartják π)°&, hogy aki akar, oda is elmehessen. A kongresszus megnyitóján felolvasták Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének levelét Többek között ezt írta: , A tudomány, a technika és az emberi psziché kapcsolatának ellentmondásosságát sokáig föl sem ismertük. Az igazán jelentős fölfedezések fényében nem fordítottunk kellő figyelmet rá, hogy az ismeretek halmozódását összhangba hozzuk a személyiség teherbíróképességével.” Antall József miniszterelnök szintén elküldte üzenetét: , Az európai gondolkodáson alapuló „világtudomány” - amely nemcsak Európát jelenti, hanem az Európához kapcsolódó filozófián alapuló tengerentúli világot is - mindenkor meghatározó volt a magyar tudomány fejlődésére. Egyben a magyar tudomány mindig is része volt ennek a világtudománynak, és büszkék lehetünk arra, hogy nemcsak kaptunk, de adtunk is a tudományos haladásához. Az bizonyos fokig természetes, hogy egy kis ország fiai kirajzanak a nagyvilágba, hogy tehetségüket olyan területeken is kamatoztathassák, amelyek művelésére a szülőhaza már csak méreteinél és pénzügyi korlátainál fogva sem adhat módot Idézhetem Bacont: Gyorsabban emelkedik ki az igazság a hamisságból, mint az összevisszaságból. Sajnos az elmúlt évtizedeket a hamisság és az összevisszaság együttesen jellemezte, ezért kétszeresen nehéz a felemelkedés. Jeszenszky Géza külügyminiszter a tudósokat a magyarság nagyköveteinek nevezte, akik nagyobb hatalmat jelentenek, mint a fegyverek és a gazdaság. Szabó Iván miniszter szerint a magyar ipar a történelem igen kritikus korszakát éli át. Ennek megoldásához kérte a szakemberek segítségét. Gergátz Elemér miniszter elmondta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság szerepe egy kicsivel több, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban, és ezért nem kell szégyenkeznünk. A Műszaki Egyetem rektora, Michelberger Pál az alma mater üdvözletét tolmácsolta a megjelenteknek. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke szerint a világ égető gondjait csak teljes emberek oldhatják meg, akik az értelem és az érzelem alanyai egyaránt. Javasolta, kérjék a konferencia résztvevői, hogy nagy műszaki tudósainkról nevezzenek el utcákat a fővárosban, és vidéken. Majd Zolcsák István, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége, Náray-Szabó Gábor a MTESZ, Ágostházi László a Magyar Építészek Szövetsége, Jászay Tamás a Magyar Energetikai Társaság nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Az ünnepségen a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérmét adták át Pungor Ernő tárca nélküli miniszternek, tiszteletbeli doktorrá avatták Pálffy Sándor (Svájc) és Tóbiás Károly (USA) professzorokat, arany műszaki oklevelet kapott Paulinyi Ernő, (Brazília), Tóbiás Károly (USA) és Svéd György (Ausztrália) professzor. Délután plenáris ülésekkel folytatódott a program, ahol Teller Ede, Őry Huba és Horváth Csaba tartott előadást. IMF-hitel októberben? Augusztus 17-én ismét Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy elvégezzék szokásos évközi áttekintésüket, valamint befejezzék a június 22-vel megkezdett tárgyalásokat. Ismeretes, hogy Jacques de Groote IMF-igazgató a szakértők július harmadikén való távozása előtt elégedetten nyilatkozott a kormány adósságkezelési politikájáról, ám nem felejtette ki megemlíteni, hogy nehézségeket lát az állam nagymértékű költségvetési eladósodása, a jelentős költségvetési hiány miatt. A küldöttség tehát néhány hete „dolgavégezetlenül” távozott, mert a költségvetés 1993-ra szóló számai, táblázatai még nem voltak komplettek - ezek azonban készülnek, és remélhetőleg a szükséges döntések is kialakulnak hétfőre. Az IMF a jövő évi költségvetési hiány felső határát 150 milliárd forintban húzta meg - tehát a deficit maradjon a GDP 5 százalékos szintje alatt -, miközben a kormány 200 milliárd körüli összeget kalkulált előzetesen. A kép teljességéhez tartozik, hogy a nemzetközi pénzintézet többnyire nem mértékeket határoz meg, hanem komplexitásában vizsgálja ügyfeleit. Cserés Ákostól, az MNB főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk, hogy az IMF-delegáció 3-4 nap alatt fogja áttekinteni, milyen intézkedések, változások történtek legutóbbi látogatásuk óta - végleges álláspontot ezután tudnak majd kialakítani. A hazai és a nemzetközi szakemberek az ünnepeket is a tárgyalóasztaloknál töltik majd. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól negyedévente 79,6 millió SDR-t hívhatunk le. Ez a folyamat a hároméves program keretén belül eddig rendben zajlott, noha a legutolsó, le nem hívott hitelrészletet találgatások övezték. A főosztályvezető-helyettes kérdésünkre leszögezte: közös megállapodás az oka annak, hogy kialakult ez az elmaradás; ha nagyon szükségünk lett volna a pénzre, mindent megtettünk volna a hozzáférés érdekében, ám ezt erős tartalékhelyzetünk nem indokolta. Leghamarabb egyébként októberben férhetünk majd ismét hozzá IMF-hitelrészhez. P.K.A. Antall felhatalmazta Katonát a tárgyalásokra Válaszlevél Göncznek A miniszterelnöki sajtóiroda pénteken eljuttatta az MTI-hez Antall József miniszterelnök Göncz Árpád köztársasági elnökhöz intézett levelét: „Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptam válaszlevelét, amelyben készségét fejezi ki, hogy a médiumokkal kapcsolatos kérdéskört Katona Tamás államtitkár úrral, megfogalmazása szerint „államtitkári meghallgatás keretében" - ha jól értem - elnöki audiencián együttesen áttekintenék. Örömmel járulok hozzá, hogy Katona Tamás államtitkár úr, aki a tájékoztatási ügyek koordinátora, részt vegyen ezen a megbeszélésen. A kormányzat célja az európai normákhoz igazodó médiatörvény mielőbbi elfogadtatása, de az átmeneti időben is törvényes kötelessége a kormánynak a felügyelet gyakorlása. E felelősséget Katona Tamás államtitkár úr-a megbeszélésük szerint jövő héten sorra kerülő tárgyaláson - megfelelően tudja majd érzékeltetni.”