Magyar Nemzet, 1992. szeptember (55. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet KEDD, 1992. szeptember 1. A KÜLPOLITIKAI HELYZET " É V ‘v V'·"· *'·· m VISSZATÉRTEK BAGDADBA az ENSZ-szakértők, hogy tovább vizsgálják az iraki fegyverkezési programokat. Izraeli „Bagdad-szakértők" úgy vélekednek, hogy Szaddám Huszein megpróbálja elkerülni a vitákat a nyugati hatalmakkal, ám az elemzők mégis azt jósolják, hogy az amerikaiak irányításával hamarosan összehangolt légi akció kezdődhet Szaddám rezsimje ellen. Izraelben egyébként hatszáz palesztin foglyot engedtek szabadon, amivel a jeruzsálemi kormányzat a hétfőn folytatódott közel-keleti béketárgyalások jobb légkörét szeretné előmozdítani. ■ A POSZTSZOCIALISTA VILÁG legsúlyosabb háborúja továbbra is a volt Jugoszlávia területén zajlik, bár a nagyon fontosnak ígérkező Jelcin—Sevardnadze találkozó előtt kiújultak a harcok Abbáziában, és súlyos támadást intézett az azeri légierő Karabah fővárosa ellen. Ami a jugoszláviai hadszíntereket illeti, Szarajevóban alábbhagytak a harcok, de Gorazde birtoklásáért folytatódtak a súlyos összecsapások. A bosnyák kormány szerint fegyvereseik áttörték a csaknem négy hónapja tartó szerb ostromgyűrűt a város körül. A csodavárástól alighanem teljes joggal óvott Lord Owen, az EK békeközvetítője, aki a csütörtökön Genfben folytatódó jugoszláv értekezlet előtt nyugateurópai körútra indult. Azt fejtegette, hogy a békefolyamat összetett, nemigen várhatók gyors eredmények, és nem érdemes olyan tűzszüneti határokat szabni, amelyek nem tarthatók. Figyelmet érdemel az a belgrádi hír, amely szerint a parlamentben bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Panics szövetségi miniszterelnök ellen. Londonban a kormányfő határozott békeakaratát nyilvánította ki - sajátos stílusában még azt is közölte, hogy Milosevics szerb elnöknek is ezen az úton kell járnia -, s most a belgrádi honatyák azt állították, a brit fővárosban rendezett tanácskozáson Panics „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól". A bizalmatlansági indítvány újólag fölveti, mekkora a belgrádi bázisa Kis-Jugoszlávia kormányfőjének, s igazuk van-e azoknak a hírmagyarázóknak, akik szerint Panics olykor blöfföl. ■ OROSZORSZÁG TERÜLETI VITÁI kiéleződhetnek Kínával, Romániával, Lengyelországgal és több más állammal, ha Moszkva lemondana a sokat vitatott Krii-szigetekről Japán javára. Legalábbis így vélekedik - a csendes-óceáni amerikai erők főparancsnoka szerint - számos orosz tábornok, s a moszkvai katonai irányítás ezért beszéli le „az engedékenységről" a politikai vezetőket Japánnal szemben. ■ POZSONY IGYEKSZIK POZITÍVAN válaszolni a Budapestről érkező jelzésekre, hiszen a vízerőművita ellenére s az európai integrálódás előmozdítása jegyében Szlovákiában is nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország jó kapcsolatainak. Ez a lényege annak a kommentárnak, amely a tekintélyes pozsonyi polgári lapban, a Národná Obrodában jelent meg. A cikkíró szerint a szlovák vezetők címére olyan jelzések érkeznek Budaestről, amelyek szerint stratégiai fordulatnak kellene e állnia a két ország kapcsolataiban. Jeszenszky magyar külügyminiszter küszöbönálló pozsonyi, s Meciar szlovák kormányfő hamarosan esedékes budapesti látogatása előtt a cikkíró a szlovák kormányfő néhány héttel ezelőtti megjegyzését idézi: „Nincsenek ellenségeink, nem érezzük magunkat megfenyegetve, és senkit sem fenyegetünk." (M. J.) A Die Presse a Csurka-ügyről Antall József magyar miniszterelnök betegsége és népszerűségi mutatójának esése ellenére szilárdabban ül a nyeregben, mint valaha, s ezt egy párton belüli kritikusának köszönheti - írja hétfői, P. M. monogrammal jelzett rövid írásában a Die Presse. A tekintélyes osztrák napilap olvasóinak beszámol arról, hogy miután „Csurka István drámaíró, a kormányzó Demokrata Fórum nacionalista szárnyának szószólója az Antall-utód kijelölésére szólított fel, a legfelső pártgrémium visszadobta a sértő ajánlatot” Ehelyett Csurka elemzését „politikai pamfletnek” minősítették. Ami tény: a kommunista párt utáni korszakban még egyetlen párt valamely vezető tagja sem szólalt fel ennyire a hivatalos irányvonallal szemben. Csurka nemcsak azt állítja - folytata a Die Presse -, hogy Göncz elnököt Párizsból, New Yorkból és Tel Avivból irányítják, de leplezetlenül budapesti akciókra szólít fel a magyar kisebbségek érdekében. Az, hogy a kormány ilyet politikailag nem tehet, csak az érem egyik oldala. A másik: Antall tartósan nem engedheti meg magának Csurkát - vonja le a következtetést az osztrák cikkbe. Szeptember közepén a képviselők esetleg már felesküsznek az új szlovák alkotmányra POZSONY A Szlovák Nemzeti Tanácsban hétfőn délután megkezdődött az önálló Szlovák Köztársaság alkotmányának a parlamenti vitája. Sokáig kérdéses volt, hogy sort kerítenek-e erre, minthogy a Meciar-kormány által beterjesztett alkotmánytervezetet a jobboldali ellenzéken kívül erősen támadták független szakemberek is. Sőt a kormány „csöndestársa”, a Demokratikus Baloldal is számtalan igen fontos alaptézist támadott, különösen ami a törvényhozói és végrehajtói hatalom viszonyát, illetve a bíróságok helyét és szerepét illeti. Összességében a parlamenti bizottságok több mint 350 módosító javaslatot terjesztettek az alkotmányjogi bizottság elé. Talán ennek alapján, talán más okból is, meglátogatta az ülést Meciar - a vita vége felé, s kormányfőként a beterjesztők sorába lépett Elmondta a bizottságnak, hogy nincs értelme stáris javaslatokkal foglalkozni, de még a jogászi szőrözéssel sem. S ha ezt a bizottság figyelembe veszi, rájön, hogy alig van jelentős módosító javaslat, ami pedig érdemi, azokat könnyen meg lehet oldani. Ilyen például a kisebbségi beadvány, de azt el kell vetni, mert az ország dezintegrálásához vezetne az oktatásügyi és kulturális autonómia megvalósítása, sőt a későbbiekben az ország területi integritását is veszélyeztethetné. Meciar maga is talált viszont egy lényeges hibát az alkotmánytervezetben, éspedig azt, hogy a tervezet nem teszi kötelezővé a parlament képviselőinek az eskütételt az új szlovák alkotmányra. Ezt az észrevételt az alkotmányjogi bizottság nyomban elfogadta, aminek következtében a kormányfő örömmel mondhatta el az újságíróknak: gyorsan megszületik a szlovák alkotmány, rögtön ki is hirdetik, hogy a szeptember 15-én kezdődő parlamenti ülésen a képviselők felesküdhessenek rá. „S aki ezt nem teszi meg, elveszti mandátumát. De én úgy vélem, ez egyedül a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőivel fordulhat elő.” Ez a kijelentés feltehetően utalás volt arra, hogy Carnogursky pártja az egypártrendszeri hatalom megszerzésére tett kísérletként értékelte a Meciar-kormány tervezetét Sőt az is elhangzott, hogy ez az alkotmánytervezet a weimari köztársaság alkotmányára emlékeztet ezért a nemzetiszocializmus megvalósításának adhat teret Az MKDM-Együttélés koalíció javaslatait az alkotmányjogi bizottság többségében abszolút többséggel utasította vissza. Ennek eredményeként a koalíció tanácskozásra hívta össze Pozsonyba a másik két, parlamenten kívül rekedt magyar politikai erő vezetőit hogy megtárgyalják: ilyen körülmények között milyen a legelfogadhatóbb magatartásforma. A Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt képviselőivel azt is megbeszélték, mi az a minimumváltozás az alkotmányban, amelynek következtén legalább szavazni fognak a magyar képviselők. Szlovákiában szinte mindenki biztosra veszi, hamarosan megszületik az a dokumentum, amely jogilag akár azt is jelentheti, hogy Szlovákia egyoldalúan lépett ki a szövetségből. Ezt viszont egyelőre még Meciar sem akarja, ami azt jelenti, hogy a szeptemberi eskütétel elmaradhat, s a szlovákok alkotmányuk kihirdetésével megvárják a cseh alkotmány elfogadásának időpontját. N.S. A kenyér ritka, drága és rossz Igazmondást ígér a román ellenzék elnökjelöltje BUKAREST - Vasárnap hivatalosan megkezdődött a romániai elnökválasztási kampány, amelynek nyitányát az az összejövetel képezte, amelyre mind a hat jelölt hivatalos volt. A szombati találkozóról azonban két jelölt - Ion Iliescu és Gheorghe Funar - távol maradt, amely nem kis felháborodást váltott ki a jelenlévők körében. Funar, szóvivője szerint, igazoltan hiányzott, hiszen éppen aznap került sor a BBC vele tervezett telefoninterjújára, Iliescu elnöknek azonban nincs mentsége. A résztvevők zöme - és hétfőn persze az ellenzéki sajtó is - nagyképűséggel vádolta a jelenlegi elnököt. Végső soron a lényeg az, hogy a szombati találkozóról Emil Constantinescu, a konvenció jelöltje, és a Nemzeti Megmentési Front színeiben induló Caius Dragomir is eltávozott. A Demokratikus Konvenció jelöltjének nagy sikere volt a Vrancea megyei Focsani városban. Emil Constantinescu meglepően nyílt és őszinte beszédet mondott. Választási programjának egyik fő pontjaként azt említette, hogy nem hazudnak majd a népnek. Ennél sokkal többet nem is tud ígérni, mondotta, mert tudatában van annak, hogy katasztrofális helyzetben van az ország. .Romániában háromféle minőségű kenyér van: ritka, drága és rossz! Szégyen, hogy búzát importálunk, ahelyett, hogy a parasztságot segítenénk...” - mondotta többek között az ellenzéki erőket tömörítő pártkoalíció jelöltje, K.Ze. Kaukázusi önkéntesek az abház fegyveresek oldalán Moszkva érvényt akar szerezni a szocsi megállapodásnak (Tudósítónktól) MOSZKVA - A Szocsiban szombaton kötött tűzszüneti megállapodás ellenére hétfőn is folytatódtak az összecsapások Abháziában a grúz nemzeti gárda és a kaukázusi önkéntesek által támogatott abház fegyveresek között. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint továbbra sem szűntek meg a térségben állomásozó orosz csapatok elleni támadások, a kaukázusontúli hadseregcsoport alakulatai azonban változatlanul őrzik semlegességüket és nem avatkoznak bele a konfliktusba. A háromoldalú abház-grúz-orosz tárgyalásokon részt vett orosz küldöttség vezetője, Szergej Sojgu kijelentette, hogy Moszkva haladéktalanul újra felveszi a kapcsolatot a grúz és abház féllel, hogy érvényt szerezzen a Szocsiban született megegyezésnek. Sojgu azon a tanácskozáson beszélt erről, melyen megjelent Georgij Hizsa orosz miniszterelnök-helyettes is, s melynek célja az volt, hogy a szerdára kitűzött Jelcin Sevardnadze találkozó előtt az észak-kaukázusi autonóm köztársaságok és a régióval szomszédos dél-oroszországi területek képviselői megismerkedhessenek a moszkvai kormány elképzeléseivel. Mint az ITAR-TASZSZ az Armavirban megrendezett értekezletről jelentette, az orosz elnök ragaszkodni fog ahhoz, hogy Tbiliszi kivonja egységeit Abházia területéről. Egyidejűleg, hangsúlyozta Hizsa, Abháziának le kell fegyvereznie minden illegális szabadcsapatot. Moszkva igényt tart arra is, hogy a szembenállók legyenek tekintettel az Abháziában lévő orosz egységek semlegességére - derült ki Georgij Hizsa szavaiból, miközben az orosz védelmi minisztérium határozottan cáfolta, hogy vasárnap felségjelzés nélküli orosz hadihajó lőtte volna grúz gárdisták Gagra környéki állásait, miként Tbiliszi hírül adta. Moszkvában provokatív szándékú dezinformációnak minősítették a grúziai vádaskodást. A Jelcin-Sevardnadze találkozót előkészíteni hivatott armaviri megbeszélésen egyébként az összesereglett dél-oroszországi önkormányzati vezetők az észak-kaukázusi nemzetiségek megbízottaival egyetértésben szorgalmazták az orosz-grúz államhatár mielőbbi kiépítését. (v.) A Magyar Nemzet kedvezményes apróhirdetési akciója egyszeri megjelenéssel, magánjellegű hirdetésekre! Ha ezen a nyomtatványon 10 szavas vagy azt meghaladó hirdetést ad fel, akkor az első 5 szó ingyenesen kerül közlésre. Szöveg: Kijelentem: a fenti szövegben tudomásom szerint félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. Név: ....„......................— ......................—Telefon: ...... . Lakcím: —....·—·■··—........................................„„....Aláírás: ................................................. Hirdetési díj számítás módja: szavanként 10 Ft, a névelők, a jelige és a telefonszám is egy teljes szónak számít. Amennyiben vidéki és jeligés válaszlevelének postázását kéri, ezt csak további 50 Ft befizetése ellenében vállaljuk. Fizetés módja: a) Személyesen: a hirdetési irodánkban (1077 Bp. Erzsébet krt 6.) b) Postán keresztül: rózsaszín postautalványon befizetve a Postabank 219-98636 MN Rt 021-04038 számú számlájára. Postai feladás esetén a hirdetés megjelenésének feltétele: az eredeti feladóvevény és az apróhirdetési szelvény együttes beérkezése. (Cím: 1443 Budapest 70. Pf. 191) Vállaljuk a hirdetés megjelenését: a) Személyes megrendelés esetén: a déli 12.00 óráig leadott hirdetések másnapra; b) Postai megrendelés esetén: a feltétel teljesítését követő napra. A jeligés válaszlevelek átvehetők hirdetési irodánkban. Rostock a jéghegy csúcsa A gyűlölet gyökerei Eddig nyolc halottja van az idegenellenes gyűlöletnek, ha a hosszabb előzményeket és az egész német területet számítjuk. Most Rostockban a négynapos szélsőjobbos tombolás során „csak” anyagi kár keletkezett - rombolás, gyújtogatás, összecsapás a rendőrséggel. Néhány száz fiatal, nem egy közülük szinte gyerek, az ország más részeiből is idegyűlve megdöbbentő brutalitással támadt a külföldi menekülteket fogadó épületre. Sodorta őket a gyűlölet és az erőszak mámora. Barna mocsár A múlt hét rostocki robbanásának okairól eltérő vélemények hangzanak el Németországban. Vannak, akik szerint a menekültek a bűnbak szerepét játsszák, szélesebb körű elégedetlenség kifejezése e tüntetés, a céltalanságé, a szociális gondoké, a munkanélküliség, a politikai vezetés problémamegoldó készségének lassúsága elleni düh kitörése. Mások szerint e fiatalok a „barna mocsárban" tapadnak, s a háttérből nagyon is hidegfejű, idősebb újnácik húzzák a szálakat. Megint csak eltérő azoknak az álláspontja, akik a kormányzópárt egyes képviselőit teszik felelőssé, mert túlzottan is élesztik az aggodalmakat az idegenprobléma veszélyeit illetően. További kérdéscsoport: voltaképpen kik ellen irányul ez a hullám? Abban az épületben, amelyet Rostockban felgyújtottak, nyilván még régebben befogadott vietnamiak laktak. Németország azonban - e virágzó, politikailag stabil állam, amely eddig is milliónyi külföldinek adott munkát és otthont - sokak úti célja. Berlin kapu, amelyen nagy tömegek dörömbölnek. Elüldözött volt jugoszláviaiak, akik jórészt nyilván majd haza akarnak térni, de áramlanak kelet-európaiak, ázsiaiak, s ezeknek csak töredéke klasszikus értelemben vett politikai üldözött (akiknek befogadására a német alkotmány kötelezi a kormányt), nagyrészt olyanok, akik a jobb életlehetőséget keresik. Kultúrájuk, olykor bőrük színe, szokásaik, nyelvük igen különböző. Befogadásuk a németektől (s más országoktól, ahová ilyen áramlatok irányulnak) fejlett toleranciaérzést kíván, ám nem mindenütt s nem mindenkiben van ez meg. Így aztán az első sajtótudósítások, amelyek a rostocki randalírozás kezdetéről szóltak, megemlítették, hogy a járda szélén álló, szemlélődő tömegben sokan megtapsolták a dühöngő ifjúságot. Egy politikai elemzés szerint a fiatalok az otthon hallottakat, a szülői véleményt vitték az utcára és fordították az erőszak nyelvére. A tűrőképesség Mekkora egy ország teherbíró, befogadó képessége e tekintetben? Számosan, akik a tévé képernyőjén a balkáni halottakat, a riadt gyermekarcokat, a könnyes szemű anyákat látják, segítőkészek, adnak pénzt, ruhát, még lakásuk egy részét is rendelkezésre bocsátják, átmenetileg. De a menekültprobléma gyorssegélyekkel nem oldható meg. Talán remélhető, hogy az „etnikailag” elűzöttek a háború elültével visszatérhetnek otthonukba, de a tartós problémát nem ők okozzák, hanem a végleges szándékú áttelepülők, a Keletről Nyugat felé vonuló új népvándorlás. Tehát: milyen határig terjed egy-egy állam - jelen esetben Németország - befogadóképessége a lakosságot illetően lélektanilag, a kormányzatot gazdaságilag. Észak-Rajna-Vesztfália szociáldemokrata belügyminisztere szerint: „Aki minden menekültet itt nálunk akar megsegíteni, hamarosan olyan helyzetbe kerül, hogy senkinek nem tud majd segíteni.” A „csónak tele van” keserű emléke kísért? A második világháború menekültjeinek tragédiája? Papírhegy Itt még nem tartanak. De abban a német központban, ahol a menekültstátus lehetőségét, tehát a letelepedési kérelmeket vizsgálják, négyragatzer ügyirat fekszik, szinte áthatolhatatlan papírhegy. Nyilvánvaló, hogy az a rendszer, amelyet 1949 után kialakítottak, s amely a nemzetiszocialista gyűlölettel és kirekesztő ideológiával szemben az idegenbarátságot írja elő, a mai helyzetnek már aligha felel meg. Amikor százezrek dörömbölnek a kapun, mit segít a kérvénybenyújtás-kivizsgálásengedélyezés vagy elutasítás könyökvédős módszere. A valóság e tekintetben - és nemcsak Németországban - túlhaladta a régi intézménykonstrukciót. A menekültkérdés európai, sőt világméretű probléma, egyetlen ország maga amúgy sem oldhatja meg. Egyesek gúnyosan emlegetik azokat, akik nem a befogadást tartják fő gyógymódnak, hanem azt a támogatást, amely minden országot fokozatosan alkalmassá tehet saját lakosságának tisztességes eltartására. Pedig mégiscsak ez lenne a távlat, bár a pillanatnyi tragédiákon nem segít. Rostock jelzés a német kormányzó és ellenzéki pártok címére egyaránt. Gyorsítsák meg vitájuk lezárását: megváltoztatandó-e az alkotmány idevonatkozó pontja? Vagyis szigorítsák-e a külföldiek befogadásának feltételeit. A szociáldemokraták eddig elvi okokból ellenezték az alkotmányváltoztatást, de most - feltehetően a szorító helyzet láttán - engedni látszanak. Igaz, a sürgető tennivalókat, gondokat az alkotmányos vita, a módosítás sem nagyon tudja megoldani. Abban azonban kormány és ellenzék egyetért, hogy a rostockihoz hasonló pusztítások, a szélsőjobboldali kilengések szigorúan elítélendők és megfelelő rendőri erővel elfojtandók. Immár nyilvánvaló, hogy a múlt évtizedek fő veszélyét, a kelet-nyugati szembenállást mi váltja fel: az erőszak és a nemzetiségi gyűlölet szítása. Rostock a jéghegy csúcsa. Egy világméretű problémának a maga nemében kis, helyi felvillanása. Tatár Imre IA hamburgi Die Zeit rajza)