Magyar Nemzet, 1992. szeptember (55. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

KEDD, 1992. szeptember 1. Nemzetközi élet Goppel: a németeket aggasztja Maastricht jövője Korszerűsödnek a magyar-bajor hitelkapcsolatok (Munkatársunktól) A bajor-magyar gazdasági kapcsolatokról, Magyarország közös piaci csatlakozásáról és általánosságban az egységes Európa jövőjéről folytatott tárgyalásokat hétfőn Budapesten Thomas Goppel, a bajor kormány szövetségi és európai ügyekben illetékes minisztere. Az első tárgyalópartnerek Jeszenszky Géza és Kupa Mihály voltak, s a bajor miniszter ezekről a megbeszélésekről nyomban tájékoztatta az újságírókat. Goppel kiválónak értékelte a bajor-magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat, s annak a nézetnek adott hangot, hogy e hagyományos együttműködésnek további távlatai vannak. Ezzel összefüggésben a pénzügyi, illetve hitelkapcsolatok korszerűsítésére utalt, s újabb bajor finanszírozási lehetőségeket említett. Érvelése szerint a hitelkapcsolatok korszerűsítése - aminek az év végéig kellene megtörténnie - azt a célt szolgálná, hogy a Bajorország által folyósított hiteleket azokon a területeken fektessék be, ahol azok a legtökéletesebben hasznosulnának. Az európai ügyekben illetékes miniszter szívügye természetesen az egységesülő Európa, és ez tűnt ki abból a kijelentéséből is, amely szerint a bajor tartományi kormányt - és Németországot - aggasztja Maastricht jövője. Nem tartotta kizártnak, hogy a szeptemberi népszavazáson a franciák az európai unió ellen szavaznak, ennek azonban szerinte kizárólag belpolitikai, Mitterrand elnök személyével összefüggő okai vannak. „Soha nem jó, ha az emberek a dolgot magát utasítják el egy politikai vezetővel kapcsolatos problémák miatt” - hangoztatta Goppel, aki ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Európa egysége számára a helyzet még soha nem volt olyan kedvező, mint most. A bajor politikus ezzel egy időben egy olyan Európáért szállt síkra, amelyben kevés területet szabályoznak központilag, és amely megőrzi a népek és a kultúrák sokszínűségét. Egy kérdésre válaszolva Thomas Goppel leszögezte, hogy Bajorország támogatja Magyarország közös piaci csatlakozását. Úgy véledett, hogy erre a csatlakozásra az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagországainak belépése után kerülhet sor, mert utánuk Magyarország tesz leginkább eleget a belpiaci csatlakozás feltételeinek. Ezek között említette a rendezett termelési és munkaerőviszonyokat, valamint a jól működő piacot. Ennek ellenére Goppel tartózkodott attól, hogy a csatlakozással kapcsolatban időpontot említsen, viszont nem tartotta kizártnak, hogy a teljes jogú tagság előtt hazánk bizonyos részterületeken, bizonyos részkérdésekben hallathassa hangját. Ennek kapcsán a különböző regionális együttműködési szervezeteket említette. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány egyformán jó kapcsolatokat tartson fenn a tizenkét EK-tagállam mindegyikével. Egy kérdésre válaszolva a bajor miniszter megbocsáthatatlannak nevezte mindazt, amihez az elmúlt napokban Rostockban a skeanheadek és egyéb csoportok tettek a külföldi menekültek ellen. Ugyanakkor - ha óvatos formában is - bizonyos mértékben elmarasztalta a külföldieket is, mondván, hogy azok - úgymond - visszaéltek a vendégjoggal, és nem viselkedtek úgy, ahogy az ajánlatos lett volna. Annak a reményének adott hangot, hogy a történtek nyomán 1993-ban Németországban is a genfi konvenciókon alapuló menedékjog lép érvénybe, és a közös piaci tagállamok egységes bánásmódot alkalmaznak a külföldi menekültekkel szemben. (p.L) Előretörtek a fundamentalisták i il .3Í£f A libanoni választások második fordulója HÍRELEMZÉSÜNK Húsz polgárháborús év után határozta el magát Libanon elnöke, hogy a belső erőviszonyokat általános választásokon méreti föl. Elias Hravi a kis ország területénél nagyobb szabású szavazási processzust készített elő: augusztus 23. és szeptember 6. között három fordulóban kérik ki a polgárok véleményét. Az elnök szándéka a belpolitikai stabilitás megteremtése és a rendezés volt az általános választások kiírásával, a két forduló tapasztalatai alapján azonban a megfigyelők máris úgy minősítik az erőpróbát, hogy az bumeráng Eliasz Hravinak. Az eredeti célt ugyanis megakadályozták a keresztény maroniták, akik eleve a szavazások bojkottjára szólítottak el, mondván, amíg az ország egyes területeit szír egységek ellenőrzik, a választások sem mutathatnak reális képet. Ők azok, akik tüntetéseket, s általános sztrájkot hirdetnek, s máris bizonyítani igyekeznek, hogy az ellenlábas mohamedánok és drúzok miként sértik meg a választási törvényeket. Szerintük az iszlám ellenzék dollármilliókat szánt szavazatok megvásárlására. A keresztények magatartása azonban vészesen egy irányba taszíthatja Libanont, amelyet két évtizedig véres háború dúlt, éppen a vallási és hatalmi ellentétek miatt. A két forduló ugyanis azt mutatja, minden területen előretörtek a fundamentalisták. A hizbollah szervezet „Isten pártja” elnevezésű mozgalma fontos helyeket szerzett meg a parlamentben, ami felbillentheti a nemzetközi erőfeszítéssel kialakított kényes egyensúlyt. Erre utal az is, hogy a választási fordulókkal látványosan gyengül az elnök hatalma, s az eddigi kormány veresége, hogy eddig egyetlen minisztere sem szerzett kellő szavazatot. Figyelemre méltó viszont, hogy Bejrútban a tizenkilenc helyből egyet Iránbarát Hezbollah-tag, kettőt pedig militáns szunnita kapott meg. A szélsőséges vallási pár viszont máris a választási győzelem mámorában él. ZS.E. Közel-keleti béketárgyalások Washingtonban Izrael javítani szeretné a tanácskozások légkörét JERUZSÁLEM - Izraeli idő szerint hétfőn a késő esti órákban folytatódott a kétoldalú béketárgyalások sorozata Washingtonban. Ebből az alkalomból az izraeli hatóságok újabb hatszáz bebörtönzött palesztint engedtek szabadon, harmadolva büntetésüket. Mint katonai körök elmondták, összesen tízezer palesztint tartanak fogva az ország különböző katonai börtöneiben terrorcselekmények vádjával. Közülük egy hete több mint nyolcszázat, ezúttal pedig több mint hatszázat engedtek el, hozzátéve, hogy a szabadon bocsátottak egyike sem gyilkosságért volt elítélve, tehát vér nem tapad kezükhöz. A gesztusértékű cselekedettel Izrael nem titkolt célja, hogy javítsa a washingtoni megbeszélések légkörét. Ugyancsak bejelentették, hogy újabb javaslatokat tesznek a palesztinok elé, hogy kimozdítsák a holtpontról a tárgyalásokat. Azt ugyanis valamennyi tárgyaló fél érzi, hogy a mostani alkalmat kár lenne elszalasztani. Hogy ez mennyire így van, arra mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy Jasszer Arafat hétfőn váratlanul Kairóba érkezett, ahol Fejszal Husszeinivel, a kelet-jeruzsálemi palesztin vezetővel együtt tárgyalt az egyiptomi külügyminiszterrel és más magas rangú politikusokkal a washingtoni béketárgyalásokon tanúsítandó palesztin hozzáállásról. A nagy sietség érthető, hiszen még az amerikai választások előtt fel kellene mutatni valami pozitív, előremutató eredményt a tárgyalóasztaloknál, s ez most nem sö ébeten múlik. Mose Sachal, az új rendőrminiszter látogatást tett Jerikó környékén, így az Allenby hídnál is, amely ma a hivatalos izraeli-jordán határátkelőhely. Itt nem kevesebbről beszélt az izraeli miniszter, mint arról, hogy hozzájárulna egy közös palesztin-izraeli határrendőrség felállításához, az autonómia elfogadása után, így együtt bonyolítanák a hatalmas forgalmat a két ország határán. Hogy ez mennyire fontos, azt bizonyította egy „próbaüzem”, amikor a jerikói palesztinokra bízták a forgalom irányítását az Allenby hide felé és vissza. Hatalmas dugók keletkeztek nagy tömegjelenetekkel, aminek a végén a palesztinok maguk követelték, hogy az izraeli rendőrök irányítsák a forgalmat, mert akkor nem lesz ilyen fejetlenség. Az is szóba került, hogy egy ideig egy sor polgári és katonai adminisztratív tevékenységre kell majd betanítani a palesztinokat, akiknek természetesen semmilyen gyakorlatuk nem volt és nem is lehetett e téren. Ezért tartották nagy jelentőségűnek Mose Sachal rendőrminiszter hétfői bejelentését. Ami az izraeli készültséget illeti, egy esetleges iraki támadásra reagálva erről megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a hétfői lapokban megjelent a kivágható térkép Izrael új polgári védelmi körzeteiről, és az információk - szirénázás esetén - a teendőkről, de változatlanul hangsúlyozták, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy Irak ismét megtámadná Izraelt. Ezt látszik igazolni Szaddám Husszein vasárnap este felolvasott beszéde is, amelyben Izrael nevét meg sem említette, viszont egyértelműen elutasította az ultimátumot. Ezzel kapcsolatban izraeli Irak-szakértők elemezték a helyzetet, és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az Egyesült Államok már a közeli napokban támadást fog intézni Irak ellen, bár Irak nemigen akar most erre okot szolgáltatni. Szaddám Husszein még a szárazföldi támadásokat is hajlandó leállítani a lázadó síiták ellen a 32. szélességi foktól délre, és csapatait inkább beássa a környező vidékeken. Repülővel ugyancsak nem kockáztat, mert ismeri a szövetségesek légi fölényét. Egyetlen momentum adhat okot Bushnak a beavatkozásra - mondották az izraeli szakértők hogy hétfőn ismét ENSZ-szakértők érkeztek Bagdadba, olyan feladattal, hogy vizsgálják át a kormányhivatalok dokumentumait, tömegpusztító fegyverek tervei után kutassanak. Ez az az eset, amelyhez önszántából, de még ultimátumra sem lesz hajlandó Irak kormánya, s így ezzel az indokkal indíthat támadást, akár a közeli napokban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország légiereje iraki katonai célpontok ellen. Beck Anna Jogi sakk Fischernek? Washington szigorítani szeretné Szerbia szankcióit (Tudósítónktól) WASHINGTON ,Mi ezt nagyon komolyan vesszük” - közölte lapunkkal az amerikai pénzügyminisztérium egyik illetékese Bobby Fischer exsakkvilágbajnok szankciósértő páros mérkőzéséről borisz Szpaszkijjal. S a kormánytisztviselő „erősen kétli”, hogy a nemzetközi rendkívüli gazdasági felhatalmazási törvényt az első sakklépésével megszegő Fischer elkerülhetné az ellene indítandó eljárást. Hiszen a szankciókat ennek a törvénynek az énelmében felügyelő (és a tilalmi listákat korábban részletesen közzétevő) Külföldi Érdekeltségeket Ellenőrző Iroda „nem csupán jelképes szankciósépésnek" fogná fel a páros mérkőzést, hanemjelentős összegű üzleti akciónak”, mivel a győztes és vesztes egyaránt többmilliós dollárral számíthat. Vagyis a washingtoni pénzügyminisztériumi megítélés már csak a szóban forgó anyagiak okán sem lát semmilyen enyhítő körülményt, s a kormánytisztviselő szavából kitűnően példa statuálására készül. A törvény énelmében a tilalom megszegőit maximálisan 200 ezer dolláros pénzbüntetéssel és - párhuzamosan, nem vagylagosan - tíz évig terjedő börtönnel lehet sújtani. Az eljárást az igazságügyminisztérium kezdeményezné, s erről persze csupán a sakkmeccs megkezdése, tehát a tényleges jogsérés után hoznak kormányzati döntést. Azt követően, hogy Belgrádból megkapják az amerikai nagykövetség jelentését. A diplomáciai képviselet különben mindent megtett, hogy - a büntetés kilátásba helyezésével - lebeszélje Fischen a páros mérkőzésről. S bár a The Washington Post idéz egy amerikai diplomatát arról, hogy a nagymester netán már odaérkezésével szankciósértést követett volna el, a pénzügyi tisztviselő egyénelműen az első bábu megmozdításában látná a bűnelkövetőt, ami után az exvilágbajnok ezek szerint automatikusan megkapná a jogi sakkot. Hogy aztán a két évtizede rejtélyeskedő, sőt szinte bujkáló sakkozó netán élne az egyik szervező említette lehetőséggel, és „akár tíz évig is” maradna a meccs országában, azt egyelőre - főleg a szerdai nyitó lépésig - nincs érelme találgatni. Gyanítható viszont, hogy a Bush-kormány már csak azon sem lehetne elnéző akár Fischerrel szemben is, men amint a hétfői The Wall Street Journal megállapítja, „a katonai beavatkozás lehetőségének csökkenésével az embargó és a többi szankció lett az Egyesült Államok és európai szövetségesei számára a térségben az egyedüli eszköz.” Immár a korábban erélyesebb lépéseket sürgető Lee Hamilton, a képviselőház európai és közel-keleti albizottságának befolyása demokrata elnöke is úgy látja, hogy „a katonai opció kevésbé vonzóvá válásával az embergó egyre fontosabb lesz.” S evégett „fokozni kell a sürgősség érzetét”, mármint a szankció szigorúbb ellenőrzésére. Kormánytisztviselők szerint máris ez történik: a nyugati hatalmak technikai szakértőket küldtek Bulgáriába és Magyarországra, s tervezik Romániába is (hiszen amerikai lapjelentések szerint a Dunán folyamatosan érkeznek orosz és ukrán magántulajdonban lévő hajók a szerb kikötőkbe). Másfelől a Bush-kormány a jelek szerint következetesen figyeli az amerikai cégek ténykedését, különös tekintettel a kubai tapasztalatra. Havannában ugyanis külön minisztérium rendezkedett be az embargó kijátszására, főként külföldinek álcázott vállalatok létrehozására, aminek jeleni Szerbiában is érzékelhetőek. S mert éppen a hétfői The New York Times tálalja címoldalas helyzetelemzésében, hogy a szankcióknak kezd érződni a hatása Szerbiában, a gazdaságának várt összeomlása „sokak szerint” belpolitikai összecsapásokhoz fog vezetni, még az idén”, (vasárnap a The Washington Post tudósított Panics és Milosevics éleződő ellentéteiről) és példastatuálás éppen a Fischer-Szpaszkij mérkőzés nagy sajtóvisszhangja miatt szinte elkerülhetetlennek látszik. Avar János Bizalmatlansági indítvány Panics ellen (Folytatás az 1. oldalról) Mindenesetre nagyon furcsa, hogy azok szorgalmazzák most Panics menesztését vagy „megregulázását”, akik Amerikából „hazacsalogatták", s nagy csinnadrattával megmentőként a kormányfői székbe ültették. A parlament épülete előtt egyébként koszovói szerbek tüntettek, s azt követelték a kormányfőtől, hogy adjon magyarázatot egyes londoni kijelentéseire a határok elismeréséről és Koszovó státusáról. Felróják kormányának az amnesztiatörvény szorgalmazását, nemkülönben az etnikai tisztogatás elleni fellépését. Ezt ugyanis Panics ellenfelei igyekeznek menekültkérdésként feltüntetni. A boszniai szerbek vezetősége közben cáfolta, hogy fegyveres erőinek bármi köze lenne a vasárnapi szarajevói vérfürdőhöz. Hírügynökségük, a SRNA még aznap este közzétette a cáfolatot. Megrendezett tragédiáról van szó, állítják, mert a szerb tüzérség nem is azon a területen tevékenykedett. A Zágrábban tartózkodó Alija Izetbegovics bosnyák elnök viszont közölte, addig nem hajlandó tárgyalni, tehát Genfbe sem utazik el, amíg nem szüntetik meg Szarajevó népének gyilkolását. „Hogyan lehet tárgyalni ilyen emberekkel”, fakadt ki. „Ezek gyilkosok, ezek nem békét, hanem vért akarnak". Egy másik nyilatkozatában a bosnyák elnök kijelentette, a jelenlegi bosnyák hatalomnak nem a béke, hanem a szabadság az elsődleges célja. Elvetette a közvetlen tárgyalásoknak a lehetőségét a szerb delegációval, különösen, ha azt Karadzsics vezeti. Ám támogatta a bosnyák-horvát konföderáció elképzelését, főleg, mint mondta, geopolitikai okokból. Milosevics szerb vezető pedig a The Independentnek kijelentette, hogy minden, amit az utóbbi hónapokban tettek, a béke ügyét szolgálta. Sebestyén Imre Lapunk zártakor a Reuter megerősítette, hogy bosnyák értékelések szerint a mohamedán erők áttörték a Gorazde város köré négy hónapja vont szerb ostromgyűrűt Egy vezető bosnyák politikus azt fejtegette, hogy a harcok a városon kívül folytatódtak, de független források még nem erősítették meg a szerb vereség hírét Kabulban megnyílt a nemzetközi repülőtér Kabul nemzetközi repülőterét hétfőn állítólag ismét megnyitották a belföldi polgári légi közlekedés és a nemzetközi járatok előtt. A hin a kormánnyal szemben álló erők hírügynöksége, az AIP közölte. A légikikötőt három hete zárták le a heves rakétatámadások és bombázások miatt. A Gulbuddin Hekmatjar iszlám fundamentalista vezető fegyveresei által végrehajtott támadásokkal megrongálódott a leszállópálya és az irányítótorony. Hétfőn megkezdték a kiégett repülőgépek eltávolítását. (Augusztus 10-e, a Hizb-i-Iszlámi és a kormánycsapatok közötti összecsapások kezdete óta legkevesebb három afgán és egy orosz gép kapott találatot a kabuli repülőtéren.) Tádzsik tüntetők az elnöki palotában Ellenzéki tüntetők hatoltak be hétfő délután a tádzsik elnöki palotába, s hatalmukba kerítették a kormány három tagját, miután hiába követelték, hogy találkozhassanak Rahman Nabijev elnökkel. Az AFP helyszíni jelentése szerint mintegy ezren tüntettek Dusanbéban, az elnöki palota előtti téren. A megmozdulást a „Dusanbei Ifjak Mozgalma” szervezte, amely pénteki ultimátumában három napot adott Nabijevnek, hogy vessen véget a vérontásnak Tádzsikisztánban vagy mondjon le. Az iszlám ellenzék szerint az ország déli részében kommunistabarát népfelkelők csütörtökön megrohanták Kurgan-Tübe városát. A támadás 180 áldozatot követelt. KHM ÉSZAK- ÉS DÉL-KOREA hétfőn Panmindzsonban ismételten nem tudott megegyezni a kölcsönös nukleáris ellenőrzés gyakorlati végrehajtásában. Az egyezkedést előreláthatólag szeptember 19-én folytatják. A tárgyalások azért futottak zátonyra, mert Phenjan szerint a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (IAEA) szakértői, második látogatásuk alkalmával már tisztázhatták az észak-koreai nukleáris programmal kapcsolatos nyugati kétségeket, Szöul viszont továbbra is azt állítja, hogy az IAEA által végrehajtott ellenőrzés nem elegendő. AZ EGYKORI ÉSZT SS-ΕΚ a hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról. Az észt külügyminisztérium külön nyilatkozatot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek nevezve az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. SEGÍTSÉGET NYÚJT a NATO a csernobili atomkatasztrófa során sugárzási ártalmakat szenvedett nyolcvan gyermek Belgiumba való szállításához, ahol a gyermekek egy hónapig üdülhetnek. A NATO az amerikai légierő egyik repülőgépét ajánlotta fel a gyermekek fehérorosz fővárosból, Minszkből Belgiumba való utaztatásához. ZSIDÓ KIVÁNDORLÁS a volt Szovjetunióból: ez év első felében, először azóta, hogy három éve az akkori Szovjetunióban megnyíltak az ottani zsidóság előtt a kivándorlás kapui, kevesebben választották úti célnak Izraelt, mint az Egyesült Államokat és Németországot. Ezt közölte hétfőn a bevándorlást szervező Zsidó Ügynökség Jeruzsálemben. A két említett országba 37 ezren érkeztek az Izraelbe telepedett 30 ezerrel szemben. „Végveszélyben a mohamedánok” Mazowiecki erélyes intézkedéseket sürget PÁRIZS „Csak abban az esetben folytatom tovább a missziót, amennyiben jegyzékemet konkrét és gyors intézkedések követik” - jelentette ki Tadeusz Mazowiecki a Le Monde újságírójának abból az alkalomból, hogy vasárnap átadta az ENSZ megbízásából augusztus 21. és 26. között készített jegyzékét az emberi jogok megsértéséről az egykori Jugoszláviában. A jegyzék az eddig tanácsolt lépések mellett az „etnikai tisztogatás” továbbterjedésének megakadályozása érdekében az emberi jogokat a térségben felügyelő nemzetközi gépezet azonnali létrehozását és a kéksisakosok mandátumának kiterjesztését javasolja. Véleménye szerint az ENSZ-haderőknek egész Bosznia-Hercegovinát felügyeletük alá kell venni, s a katonáknak meg kell adni a jogot a közvetlen beavatkozásra, az azonnali segítségnyújtásra, amennyiben az emberi jogok megsértése jelenlétükben történik. Mazowiecki szerint az atrocitásokért a fő felelősség a szerb hatóságokat terheli, de a bűnök elkövetésében minden harcoló fél részt vesz. S bár az áldozatok közt egyaránt található szerb, horvát és muzulmán, ez utóbbiak úgy érzik, végveszély fenyegeti őket. MM.