Magyar Nemzet, 1992. szeptember (55. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

KEDD, 1992. szeptember 1. Nemzetközi élet Goppel: a németeket aggasztja Maastricht jövője Korszerűsödnek a magyar-bajor hitelkapcsolatok (Munkatársunktól) A bajor-magyar gazdasági kapcsolatokról, Magyarország közös piaci csatlakozásáról és általánosságban az egységes Európa jövőjéről folytatott tár­gyalásokat hétfőn Budapesten Thomas Goppel, a bajor kor­mány szövetségi és európai ügyekben illetékes minisztere. Az első tárgyalópartnerek Je­szenszky Géza és Kupa Mihály voltak, s a bajor miniszter ezekről a megbeszélésekről nyomban tájékoztatta az új­ságírókat. Goppel kiválónak értékelte a ba­jor-magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat, s annak a nézetnek adott hangot, hogy e hagyományos együttműködésnek további távlatai vannak. Ezzel összefüggésben a pénzügyi, illetve hitelkapcsolatok korszerűsítésére utalt, s újabb bajor finanszírozási lehetőségeket említett. Érvelése szerint a hitelkapcsolatok korszerűsítése - aminek az év végéig kellene megtörténnie - azt a célt szolgálná, hogy a Bajorország által folyósított hiteleket azokon a terüle­teken fektessék be, ahol azok a legtö­kéletesebben hasznosulnának. Az európai ügyekben illetékes miniszter szívügye természetesen az egységesülő Európa, és ez tűnt ki ab­ból a kijelentéséből is, amely szerint a bajor tartományi kormányt - és Né­metországot - aggasztja Maastricht jövője. Nem tartotta kizártnak, hogy a szeptemberi népszavazáson a franci­ák az európai unió ellen szavaznak, ennek azonban szerinte kizárólag belpolitikai, Mitterrand elnök szemé­lyével összefüggő okai vannak. „So­ha nem jó, ha az emberek a dolgot magát utasítják el egy politikai veze­tővel kapcsolatos problémák miatt” - hangoztatta Goppel, aki ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Európa egysége számára a helyzet még soha nem volt olyan kedvező, mint most. A bajor po­litikus ezzel egy időben egy olyan Európáért szállt síkra, amelyben ke­vés területet szabályoznak központi­lag, és amely megőrzi a népek és a kultúrák sokszínűségét. Egy kérdésre válaszolva Thomas Goppel leszögezte, hogy Bajorország támogatja Magyarország közös piaci csatlakozását. Úgy vé­ledett, hogy er­re a csatlakozásra az EFTA és az Eu­rópai Gazdasági Térség tagországai­nak belépése után kerülhet sor, mert utánuk Magyarország tesz leginkább eleget a belpiaci csatlakozás feltétele­inek. Ezek között említette a rendezett termelési és munkaerőviszonyokat, valamint a jól működő piacot. Ennek ellenére Goppel tartózkodott attól, hogy a csatlakozással kapcsolatban időpontot említsen, viszont nem tar­totta kizártnak, hogy a teljes jogú tag­ság előtt hazánk bizonyos részterülete­ken, bizonyos részkérdésekben hallat­hassa hangját. Ennek kapcsán a külön­böző regionális együttműködési szer­vezeteket említette. Fontosnak nevez­te, hogy a magyar kormány egyformán jó kapcsolatokat tartson fenn a tizen­két EK-tagállam mindegyikével. Egy kérdésre válaszolva a bajor miniszter megbocsáthatatlannak ne­vezte mindazt, amihez az elmúlt na­­pokban Rostockban a skeanheadek és egyéb csoportok tettek a külföldi me­nekültek ellen. Ugyanakkor - ha óva­tos formában is - bizonyos mértékben elmarasztalta a külföldieket is, mond­ván, hogy azok - úgymond - visszaél­tek a vendégjoggal, és nem viselked­tek úgy, ahogy az ajánlatos lett volna. Annak a reményének adott hangot, hogy a történtek nyomán 1993-ban Németországban is a genfi konvenci­ókon alapuló menedékjog lép érvény­be, és a közös piaci tagállamok egysé­ges bánásmódot alkalmaznak a kül­földi menekültekkel szemben. (p.L) Előretörtek a fundamentalisták i il .3Í£f A libanoni választások második fordulója HÍRELEMZÉSÜNK Húsz polgárháborús év után hatá­rozta el magát Libanon elnöke, hogy a belső erőviszonyokat általános vá­lasztásokon méreti föl. Elias Hravi a kis ország területénél nagyobb szabású szavazási processzust készí­tett elő: augusztus 23. és szeptember 6. között három fordulóban kérik ki a polgárok véleményét. Az elnök szándéka a belpolitikai stabilitás megteremtése és a rendezés volt az általános választások kiírásá­val, a két forduló tapasztalatai alapján azonban a megfigyelők máris úgy mi­nősítik az erőpróbát, hogy az bume­ráng Eliasz Hravinak. Az eredeti célt ugyanis megakadályozták a keresz­tény maroniták, akik eleve a szavazá­sok bojkottjára szólítottak el, mond­ván, amíg az ország egyes területeit szír egységek ellenőrzik, a választá­sok sem mutathatnak reális képet. Ők azok, akik tüntetéseket, s általános sztrájkot hirdetnek, s máris bizonyíta­ni igyekeznek, hogy az ellenlábas mo­hamedánok és drúzok miként sértik meg a választási törvényeket. Szerin­tük az iszlám ellenzék dollármilliókat szánt szavazatok megvásárlására. A keresztények magatartása azon­ban vészesen egy irányba taszíthatja Libanont, amelyet két évtizedig véres háború dúlt, éppen a vallási és hatalmi ellentétek miatt. A két forduló ugyan­is azt mutatja, minden területen elő­retörtek a fundamentalisták. A hiz­­bollah szervezet „Isten pártja” elnevezésű mozgalma fontos helyeket szerzett meg a parlamentben, ami fel­billentheti a nemzetközi erőfeszítéssel kialakított kényes egyensúlyt. Erre utal az is, hogy a választási fordu­lókkal látványosan gyengül az elnök hatalma, s az eddigi kormány veresé­ge, hogy eddig egyetlen minisztere sem szerzett kellő szavazatot. Fi­gyelemre méltó viszont, hogy Bejrút­ban a tizenkilenc helyből egyet Irán­­barát Hezbollah-tag, kettőt pedig mili­­táns szunnita kapott meg. A szélsősé­ges vallási pár viszont máris a választási győzelem mámorában él. ZS.E. Közel-keleti béketárgyalások Washingtonban Izrael javítani szeretné a tanácskozások légkörét JERUZSÁLEM - Izraeli idő szerint hétfőn a késő esti órákban folytatódott a kétoldalú béketárgya­lások sorozata Washingtonban. Eb­ből az alkalomból az izraeli hatósá­gok újabb hatszáz bebörtönzött pa­lesztint engedtek szabadon, harma­dolva büntetésüket. Mint katonai kö­rök elmondták, összesen tízezer pa­lesztint tartanak fogva az ország kü­lönböző katonai börtöneiben terror­cselekmények vádjával. Közülük egy hete több mint nyolcszázat, ezút­tal pedig több mint hatszázat enged­tek el, hozzátéve, hogy a szabadon bocsátottak egyike sem gyilkosságért volt elítélve, tehát vér nem tapad ke­zükhöz. A gesztusértékű cselekedet­tel Izrael nem titkolt célja, hogy javítsa a washingtoni megbeszélések légkörét. Ugyancsak bejelentették, hogy újabb javaslatokat tesznek a pa­lesztinok elé, hogy kimozdítsák a holtpontról a tárgyalásokat. Azt ugyanis valamennyi tárgyaló fél érzi, hogy a mostani alkalmat kár lenne el­szalasztani. Hogy ez mennyire így van, arra mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy Jasszer Arafat hétfőn váratlanul Kairóba érkezett, ahol Fej­­szal Husszeinivel, a kelet-jeruzsále­­mi palesztin vezetővel együtt tár­gyalt az egyiptomi külügyminiszter­rel és más magas rangú politikusok­kal a washingtoni béketárgyalásokon tanúsítandó palesztin hozzáállásról. A nagy sietség érthető, hiszen még az amerikai választások előtt fel kel­lene mutatni valami pozitív, előre­mutató eredményt a tárgyalóaszta­loknál, s ez most nem sö ébeten múlik. Mose Sachal, az új rendőrmi­niszter látogatást tett Jerikó környé­kén, így az Allenby hídnál is, amely ma a h­ivatalos izraeli-jordán határ­­átkelőhely. Itt nem kevesebbről be­szélt az izraeli miniszter, mint arról, hogy hozzájárulna egy közös pa­lesztin-izraeli határrendőrség felál­lításához, az autonómia elfogadása után, így együtt bonyolítanák a ha­talmas forgalmat a két ország hatá­rán. Hogy ez mennyire fontos, azt bizonyította egy „próbaüzem”, ami­kor a jerikói palesztinokra bízták a forgalom irányítását az Allenby hi­de felé és vissza. Hatalmas dugók keletkeztek nagy tömegjelenetek­kel, aminek a végén a palesztinok maguk követelték, hogy az izraeli rendőrök irányítsák a forgalmat, mert akkor nem lesz ilyen fejetlen­ség. Az is szóba került, hogy egy ideig egy sor polgári és katonai ad­minisztratív tevékenységre kell majd betanítani a palesztinokat, akiknek természetesen semmilyen gyakorlatuk nem volt és nem is le­hetett e téren. Ezért tartották nagy jelentőségűnek Mose Sachal rendőr­miniszter hétfői bejelentését. Ami az izraeli készültséget illeti, egy esetleges iraki támadásra reagál­va erről megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a hétfői lapokban meg­jelent a kivágható térkép Izrael új polgári védelmi körzeteiről, és az in­formációk - szirénázás esetén - a te­endőkről, de változatlanul hangsú­lyozták, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy Irak ismét megtámadná Iz­raelt. Ezt látszik igazolni Szaddám Husszein vasárnap este felolvasott beszéde is, amelyben Izrael nevét meg sem említette, viszont egyértel­műen elutasította az ultimátumot. Ez­zel kapcsolatban izraeli Irak-szakér­­tők elemezték a helyzetet, és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az Egyesült Államok már a közeli na­pokban támadást fog intézni Irak el­len, bár Irak nemigen akar most erre okot szolgáltatni. Szaddám Husszein még a szárazföldi támadásokat is haj­landó leállítani a lázadó síiták ellen a 32. szélességi foktól délre, és csapa­tait inkább beássa a környező vidéke­ken. Repülővel ugyancsak nem koc­káztat, mert ismeri a szövetségesek légi fölényét. Egyetlen momentum adhat okot Bushnak a beavatkozásra - mondották az izraeli szakértők hogy hétfőn ismét ENSZ-szakértők érkeztek Bagdadba, olyan feladattal, hogy vizsgálják át a kormányhivata­lok dokumentumait, tömegpusztító fegyverek tervei után kutassanak. Ez az az eset, amelyhez önszántából, de még ultimátumra sem lesz hajlandó Irak kormánya, s így ezzel az indok­kal indíthat támadást, akár a közeli napokban az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország légiereje iraki katonai célpontok ellen. Beck Anna Jogi sakk Fischernek? Washington szigorítani szeretné Szerbia­ szankcióit (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ ,Mi ezt nagyon komolyan vesszük” - közölte lapunkkal az amerikai pénzügy­minisztérium egyik illetékese Bobby Fischer ex­­sakkvilágbajnok szankciósértő páros mérkőzéséről borisz Szpaszkijjal. S a kormánytisztviselő „erősen kétli”, hogy a nemzetközi rendkívüli gazdasági fel­hatalmazási törvényt az első sakklépésével meg­szegő Fischer elkerülhetné az ellene indítandó eljá­rást. Hiszen a szankciókat ennek a törvénynek az énelmében felügyelő (és a tilalmi listákat koráb­ban részletesen közzétevő) Külföldi Érdekeltsége­ket Ellenőrző Iroda „nem csupán jelképes szankci­­ósépésnek" fogná fel a páros mérkőzést, hanem­­jelentős összegű üzleti akciónak”, mivel a győz­tes és vesztes egyaránt többmilliós dollárral szá­míthat. Vagyis a washingtoni pénzügyminisztéri­umi megítélés már csak a szóban forgó anyagiak okán sem lát semmilyen enyhítő körülményt, s a kormánytisztviselő szavából kitűnően példa statu­­álására készül. A törvény énelmében a tilalom megszegőit maximálisan 200 ezer dolláros pénzbüntetéssel és - párhuzamosan, nem vagylagosan - tíz évig terje­dő börtönnel lehet sújtani. Az eljárást az igazság­ügyminisztérium kezdeményezné, s erről persze csupán a sakkmeccs megkezdése, tehát a tényleges jogsérés után hoznak­ kormányzati döntést. Azt követően, hogy Belgrádból megkapják az amerikai nagykövetség jelentését. A diplomáciai képviselet különben mindent megtett, hogy - a büntetés kilá­tásba helyezésével - lebeszélje Fischen a páros mérkőzésről. S bár a The Washington Post idéz egy amerikai diplomatát arról, hogy a nagymester netán már odaérkezésével szankciósértést követett volna el, a pénzügyi tisztviselő egyénelműen az első bábu megmozdításában látná a bűnelkövetőt, ami után az exvilágbajnok ezek szerint automati­kusan megkapná a jogi sakkot. Hogy aztán a két évtizede rejtélyeskedő, sőt szinte bujkáló sakkozó netán élne az egyik szervező említette lehetőség­gel, és „akár tíz évig is” maradna a meccs országá­ban, azt egyelőre - főleg a szerdai nyitó lépésig - nincs érelme találgatni. Gyanítható viszont, hogy a Bush-kormány már csak azon sem lehetne elnéző akár Fischerrel szemben is, men amint a hétfői The Wall Street Journal megállapítja, „a katonai beavatkozás lehe­tőségének csökkenésével az embargó és a többi szankció lett az Egyesült Államok és európai szö­vetségesei számára a térségben az egyedüli esz­köz.” Immár a korábban erélyesebb lépéseket sür­gető Lee Hamilton, a képviselőház európai és kö­zel-keleti albizottságának befolyása demokrata el­nöke is úgy látja, hogy „a katonai opció kevésbé vonzóvá válásával az embergó egyre fontosabb lesz.” S evégett „fokozni kell a sürgősség érzetét”, mármint a szankció szigorúbb ellenőrzésére. Kor­mánytisztviselők szerint máris ez történik: a nyu­gati hatalmak technikai szakértőket küldtek Bulgá­riába és Magyarországra, s tervezik Romániába is (hiszen amerikai lapjelentések szerint a Dunán fo­lyamatosan érkeznek orosz és ukrán magántulaj­donban lévő hajók a szerb kikötőkbe). Másfelől a Bush-kormány a jelek szerint következetesen fi­gyeli az amerikai cégek ténykedését, különös te­kintettel a kubai tapasztalatra. Havannában ugyan­is külön minisztérium rendezkedett be az embargó kijátszására, főként külföldinek álcázott vállalatok létrehozására, aminek jeleni Szerbiában is érzékel­hetőek. S mert éppen a hétfői The New York Times tálalja címoldalas helyzetelemzésében, hogy a szankcióknak kezd érződni a hatása Szerbiában, a gazdaságának várt összeomlása „sokak szerint” belpolitikai összecsapásokhoz fog vezetni, m­ég az idén”, (vasárnap a The Washington Post tudósított Panics és Milosevics éleződő ellentéteiről) és pél­­dastatuálás éppen a Fischer-Szpaszkij mérkőzés nagy sajtóvisszhangja miatt szinte elkerülhetetlen­nek látszik. Avar János Bizalmatlansági indítvány Panics ellen (Folytatás az 1. oldalról) Mindenesetre nagyon furcsa, hogy azok szorgalmazzák most Panics me­nesztését vagy „megregulázását”, akik Amerikából „hazacsalogatták", s nagy csinnadrattával megmentő­ként a kormányfői székbe ültették. A parlament épülete előtt egyébként koszovói szerbek tüntettek, s azt kö­vetelték a kormányfőtől, hogy adjon magyarázatot egyes londoni kijelen­téseire a határok elismeréséről és Ko­szovó státusáról. Felróják kormányá­nak az amnesztiatörvény szorgalma­zását, nemkülönben az etnikai tiszto­gatás elleni fellépését. Ezt ugyanis Panics ellenfelei igyekeznek mene­kültkérdésként feltüntetni. A boszniai szerbek vezetősége közben cáfolta, hogy fegyveres erői­nek bármi köze lenne a vasárnapi sza­rajevói vérfürdőhöz. Hírügynöksé­gük, a SRNA még aznap este közzé­tette a cáfolatot. Megrendezett tragé­diáról van szó, állítják, mert a szerb tüzérség nem is azon a területen tevé­kenykedett. A Zágrábban tartózkodó Alija Izetbegovics bosnyák elnök viszont közölte, addig nem hajlandó tárgyalni, tehát Genfbe sem utazik el, amíg nem szüntetik meg Szarajevó népének gyilkolását. „Hogyan lehet tárgyalni ilyen emberekkel”, fakadt ki. „Ezek gyilkosok, ezek nem békét, hanem vért akarnak". Egy másik nyi­latkozatában a bosnyák elnök kijelen­tette, a jelenlegi bosnyák hatalomnak nem a béke, hanem a szabadság az el­sődleges célja. Elvetette a közvetlen tárgyalásoknak a lehetőségét a szerb delegációval, különösen, ha azt Ka­­radzsics vezeti. Ám támogatta a bos­­nyák-horvát konföderáció elképzelé­sét, főleg, mint mondta, geopolitikai okokból. Milosevics szerb vezető pe­dig a The Independentnek kijelentet­te, hogy minden, amit az utóbbi hóna­pokban tettek, a béke ügyét szolgálta. Sebestyén Imre Lapunk zártakor a Reuter megerősítette, hogy bosnyák érté­kelések szerint a mohamedán erők áttörték a Gorazde város köré négy hónapja vont szerb ostrom­­gyűrűt Egy vezető bosnyák politi­kus azt fejtegette, hogy a harcok a városon kívül folytatódtak, de füg­getlen források még nem erősítet­ték meg a szerb vereség hírét Kabulban megnyílt a nemzetközi repülőtér Kabul nemzetközi repülőterét hétfőn állítólag ismét megnyitották a belföldi polgári légi közlekedés és a­ nemzetközi járatok előtt. A hin a kormánnyal szemben álló erők hír­­ügynöksége, az AIP közölte. A légikikötőt három hete zárták le a he­ves rakétatámadások és bombázások miatt. A Gulbuddin Hekmatjar isz­lám fundamentalista vezető fegyve­resei által végrehajtott támadásokkal megrongálódott a leszállópálya és az irányítótorony. Hétfőn megkezdték a kiégett repülőgépek eltávolítását. (Augusztus 10-e, a Hizb-i-Iszlámi és a kormánycsapatok közötti összecsa­pások kezdete óta legkevesebb há­rom afgán és egy orosz gép kapott ta­lálatot a kabuli repülőtéren.) Tádzsik tüntetők az elnöki palotában Ellenzéki tüntetők hatoltak be hétfő délután a tádzsik elnöki palotá­ba, s hatalmukba kerítették a kor­mány három tagját, miután hiába kö­vetelték, hogy találkozhassanak Rah­man Nabijev elnökkel. Az AFP hely­színi jelentése szerint mintegy ezren tüntettek Dusanbéban, az elnöki pa­lota előtti téren. A megmozdulást a „Dusanbei Ifjak Mozgalma” szervez­te, amely pénteki ultimátumában há­rom napot adott Nabijevnek, hogy vessen véget a vérontásnak Tádzsi­kisztánban vagy mondjon le. Az isz­lám ellenzék szerint az ország déli részében kommunistabarát népfelke­lők csütörtökön megrohanták Kur­­gan-Tübe városát. A támadás 180 ál­dozatot követelt. KHM ÉSZAK- ÉS DÉL-KOREA hétfőn Panmin­­dzsonban ismételten nem tudott meg­egyezni a kölcsönös nukleáris ellenőr­zés gyakorlati végrehajtásában. Az egyezkedést előreláthatólag szeptem­ber 19-én folytatják. A tárgyalások azért futottak zátonyra, mert Phenjan szerint a Nemzetközi Atomenergia­­ügynökség (IAEA) szakértői, második látogatásuk alkalmával már tisztázhat­ták az észak-koreai nukleáris program­mal kapcsolatos nyugati kétségeket, Szöul viszont továbbra is azt állítja, hogy az IAEA által végrehajtott ellen­őrzés nem elegendő. AZ EGYKORI ÉSZT SS-ΕΚ a hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalaku­lásának 50. évfordulójáról. Az észt külügyminisztérium külön nyilatkoza­tot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést elősegítő” ese­ménynek nevezve az egykori észt lé­gió, a későbbi 20. SS-hadosztály har­cosainak találkozóját. SEGÍTSÉGET NYÚJT a NATO a cserno­bili atomkatasztrófa során sugárzási ár­talmakat szenvedett nyolcvan gyermek Belgiumba való szállításához, ahol a gyermekek egy hónapig üdülhetnek. A NATO az amerikai légierő egyik repü­lőgépét ajánlotta fel a gyermekek fehér­orosz fővárosból, Minszkből Belgiumba való utaztatásához. ZSIDÓ KIVÁNDORLÁS a volt Szovjet­unióból: ez év első felében, először azóta, hogy három éve az akkori Szovjetunióban megnyíltak az ottani zsidóság előtt a kivándorlás kapui, kevesebben választották úti célnak Iz­raelt, mint az Egyesült Államokat és Németországot. Ezt közölte hétfőn a bevándorlást szervező Zsidó Ügynök­ség Jeruzsálemben. A két említett or­szágba 37 ezren érkeztek az Izrael­be telepedett 30 ezerrel szemben. „Végveszélyben a mohamedánok” Mazowiecki erélyes intézkedéseket sürget PÁRIZS­­ „Csak abban az eset­ben folytatom tovább a missziót, amennyiben jegyzékemet konkrét és gyors intézkedések követik” - jelen­tette ki Tadeusz Mazowiecki a Le Monde újságírójának abból az alka­lomból, hogy vasárnap átadta az ENSZ megbízásából augusztus 21. és 26. között készített jegyzékét az em­beri jogok megsértéséről az egykori Jugoszláviában. A jegyzék az eddig tanácsolt lépések mellett az „etnikai tisztogatás” továbbterjedésének meg­akadályozása érdekében az emberi jogokat a térségben felügyelő nem­zetközi gépezet azonnali létrehozását és a kéksisakosok mandátumának ki­terjesztését javasolja. Véleménye szerint az ENSZ-haderőknek egész Bosznia-Hercegovinát felügyeletük alá kell venni, s a katonáknak meg kell adni a jogot a közvetlen beavat­kozásra, az azonnali segítségnyújtás­ra, amennyiben az emberi jogok meg­sértése jelenlétükben történik. Mazowiecki szerint az atrocitá­sokért a fő felelősség a szerb hatósá­gokat terheli, de a bűnök elkövetésé­ben minden harcoló fél részt vesz. S bár az áldozatok közt egyaránt talál­ható szerb, horvát és muzulmán, ez utóbbiak úgy érzik, végveszély fe­nyegeti őket. MM.

Next