Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
2 Magyar Nm»( Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1992. november 2. A KÜLPOLITIKAI HELYZET MECIAR MILOSEVICS NYOMDOKÁBA LÉP a határfolyó elterelésével - hívta fel az amerikai közvélemény figyelmét Lipták Béla a The New York Timesban megjelent levelében. Az Amerikai Magyar Környezetvédelmi Alap elnöke szerint ha a volt kommunista, most szeparatista Meciar-kormány nem hagy fel a Duna elterelésével, nemzetközi tiltakozás követeli majd, hogy állítsanak le minden kölcsönt Szlovákiának és bojkottálják a vállalatokat, amelyek kapcsolatban állnak a környezeti katasztrófa osztrák pénzelőjével, Hannes Androschsal. Lipták szerint az ügy az egész térség stabilitását fenyegeti, s újabb példa arra, hogy az agresszió, a törvénysértés kifizetődik. Alfonse d'Amato befolyásos republikánus szenátor is felemelte szavát az erőmű ellen a washingtoni csehszlovák nagykövethez intézett levelében. A lehető legnyomatékosabban kérem kormányukat, hogy vizsgálja felül a Duna elterelésére irányuló tervet - írta. Közben szombaton befejeződött a Duna elrekesztése, közölte Józef Herman, a bősi erőműépítkezés üzemvezetője a CSTK hírügynökséggel. A The Observer című brit lap közben tudományos elemzést közöl, aláhúzva, hogy a Duna eltérítése környezeti katasztrófa. Meciar háromnapos ausztriai látogatását befejezve eközben magabiztosan szögezte le, hogy a probléma csakis a magyarokra és a szlovákokra tartozik. A sajtóértekezleten kitűnt az is: a hivatalos Ausztria lesöpörte a tárgyalóasztalról a bősi erőmű ügyét, s a legcsekélyebb mértékben sem ad helyt saját környezetvédői, az érintett területen lakók aggodalmainak. HA SZERBIA TOVÁBBRA IS BLOKKOLNÁ a boszniai konfliktus békés megoldását, Belgrádnak fel kell készülnie arra, hogy a Nemzetek Közössége a mostaniakhoz képest lényegesen keményebb szankciókkal fogja sújtani. Ezt David Owen, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke nyilatkozta a Der Spiegelnek. Leszögezte, hogy a Nagy-Szerbiáról szőtt álom nem valósítható meg. A brit politikus bízik Jugoszlávia elnökében, Dobrica Csoszicsban, aki szerinte központi figura, az egyetlen, aki szembeszállhat Miloseviccsel. Közben a szövetségi kormány az alkotmánybírósághoz fordul, ha Szerbia nem szünteti meg a koszovói rendkívüli állapotokat - nyilatkozta Várady Tibor igazságügy-miniszter. A múlt heti élénk diplomáciai mozgás ellenére úgy tűnik, a koszovói albánok legfeljebb a szerbiai köztársasági választáson vesznek részt. Elemzők szerint távolmaradásuk jelentősen sújtja az ellenzéket, amely így 15 képviselői helytől esik el. A JELCIN ÉS AZ OROSZ KORMÁNY MEGBUKTATÁSÁRA szólított fel szintén a Spiegel legújabb számában Sztanyiszlav Tyerehov, az orosz tisztek szövetségének elnöke. Kijelentette, megtagadjuk Jelcinre adott eskünket, mivel nem egyeseknek, hanem a népnek és az államnak vagyunk elkötelezve. Állítása szerint tízezer tiszt nevében beszél, s az orosz elnök leváltását a népi küldöttek kongresszusának decemberi tanácskozásától várja. Tverehov „teljes képtelenségnek" nevezte Gracsov védelmi miniszternek azt az állítását, hogy a hadsereg Jelcin mögött áll. Bírálta a kormányt Mihail Gorbacsov is az osztankinói tévében szombaton. Az exfőtitkár kijelentette, hogy nem távozik a politikából, hisz azt ő nem teheti meg. A peresztrojka irányításában elkövetett hibákat sorra véve Gorbacsov azt emelte ki, hogy nem mérte fel sem ő, sem környezete a nemzetiségi viszonyok jelentőségét. Az első megtorpanás szerinte már 1986 végén jelentkezett. A peresztrojka irányítóinak egy másik melléfogása az volt Gorbacsov szerint, hogy a gazdasági reformot nem a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban kezdte. A mai orosz vezetésnek azt ajánlotta figyelmébe, hogy a reformokat fokozatosan valósítsa meg. Amennyiben nem történik meg a gazdaságpolitika kiigazítása, akkor az orosz gazdaság összeomlik - húzta alá Gorbacsov. (S. G.) Baltikumi csapatkivonás Jelcin okáza válasz a külpolitika erélytelenségét bírálóknak (Tudósítónktól) MOSZKVA - Az orosz elnök nem kívánt nyomást gyakorolni a három balti államra azzal, hogy ideiglenesen felfüggesztette a térségben állomásozó egykori szovjet csapatok kivonását, célja csupán az volt, hogy lehetőséget teremtsen a Vilniusszal, Tallinnnal és Rigával egyidejűleg folyó tárgyalások „koordinálására és rendezésére” - jelentette ki pénteken késő este az Eho Moszkvi rádióállomás hullámhosszain nyilatkozva Andrej Kozirjev külügyminiszter, ám a moszkvai sajtó hét végi kommentárjai ennek ellenére azt latolgatják, hogy az orosz diplomácia hangnemének megváltozása vajon hajlamossá teszi-e a baltikumi tárgyalópartnereket a kompromisszumra. A megfigyelők zöme egyetért persze abban, hogy a jelcini ukáz inkább befelé hivatott az erőt demonstrálni, csattanós válasz a jelenlegi rossz külpolitikát erélytelensége miatt bírálóknak, s egyszersmind a realitások tükröződése. Erre utal, hogy Kozirjev a főként a liberális értelmiség által hallgatott Eho Moszkvi műsorában elvenni igyekezett az elnöki intézkedésnek az élét, helyettese, Vitalij Csurkin pedig sajtóértekezletén szintén óvott az események dramatizálásától. Igaz, mindketten céloztak ugyanakkor arra is, hogy a kivonási határidőket illetően komoly nézeteltérések voltak a külügy- és a védelmi minisztérium között, és mint maga Kozirjev fogalmazott, az egész művelet hovatovább „pánikszerű menekülésre” kezdett emlékeztetni,jóllehet a demokratikus Oroszország nem küldött hadsereget a Baltikumba, és nem is szenvedett vereséget”. Kozirjev hangoztatta, hogy Jelcin továbbra is az orosz alakulatok lehető leggyorsabb távozását szorgalmazza, anélkül azonban, hogy a kivonás szociális szempontból hátrányosan érintené a személyi állományt. Az Interfaxnak adott nyilatkozatában Kozirjevnek viszont némiképp ellentmondott Borisz Gromov védelmi miniszterhelyettes, aki a napokban körúton ismerkedett meg a baltikumi egységekben uralkodó hangulattal. Ő kevéssé tartja valószínűnek, hogy Oroszország 1994 előtt be tudná fejezni a csapatkivonást, ahogy az Vilniusban, Tallinnban és Rigában követelik; szerinte optimális határidőnek 1995, de legfeljebb 1994 vége látszik. Mint a precedens értékű Landsbergis és Jelcin aláírta litvánorosz egyemény rögzítette, Litvániából már a jövő év augustusáig távozniuk kellene az orosz katonáknak. A Gromov által javasolt új időpontok tehát jócskán eltérnek a baltikumi elképzelésektől. Elemzők ezzel kapcsolatban egyébként nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy Moszkva az egységesen fellépő balti hármak megosztására törekszik, annál is inkább, mivel Vilniusszal, ahol most a nacionalisták ráadásul a választásokon vereséget szenvedtek, eddig is könnyebben megtalálta a közös nevezőt. Észtországgal és Lettországgal ellentétben ugyanis Litvániában nem fogadtak el diszkriminatív állampolgársági törvényt, és egyébként is jóval kisebb az orosz, illetve orosz ajkú lakosság aránya, mint a szomszédoknál. Tallinn és Riga ugyanakkor megjósolhatóan arra számíthat, hogy Moszkva a csapatkivonás késleltetésével párhuzamosan külpolitikai offenzívát indít, és minden fontos nemzetözi fórumon felveti az emberi jogok ottani megsértésére vonatkozó aggodalmait. A Kommerszant Daily például úgy értesült, hogy Moszkva Minszket és Kijevet ilyen irányú együttes akcióra szeretné rábírni az ENSZ-ben. A Nyugat támogatására már csak azért is nagy szüksége lenne Jelcinéknek, hogy ha gazdasági eredményekkel nem is, legalább egy külpolitikai sikerrel kifoghassák a szelet a reformokkal szemben egységbe tömörülő ellenzék vitorlájából. (vnda) Mától Kádár Béla Moszkvában tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) A keretegyezmény nagyon hasonlít arra a megállapodásra, amelyet tavaly decemberben Moszkvában Für Lajos és Jevgenyij Saposnyikov látott el kézjegyével, természetesen figyelembe veszi azonban a Szovjetunió megszűntével bekövetkezett változásokat. (Magyarország például szeretné továbbra is igénybe venni a volt Szovjetunió területén általa korábban is használt rakétalőteret, de ehhez ma már az érintett állam, Kazahsztán beleegyezésére is szükség van, nem beszélve az efféle szolgáltatás pénzügyi hátteréről.) A magyar-orosz katonai megállapodás a témák rendkívül széles körére terjed ki, s ennek alapján megkezdődhet a szakágak és haderőnemek konkrét együttműködési terveinek a kidolgozása. Lapunk értesülése szerint Budapesten Gracsov valószínűleg viszontlátogatásra hívja meg magyar partnerét. V.L Több mint száz halott Harcok Észak-Oszétiában Moszkvából jelenti az MTI. Becslések szerint már több mint száz halottja van a Vlagyikavkaz környékén péntek este óta tartó észak-oszétiai összecsapásoknak, s a harcokban túszként az ingusok fogságába esett 78 orosz katona is. A csecsen tájékoztatási miniszter - aki az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott - elmondta, hogy 82 ingus halt meg a harcokban és közel 180 sebesült meg. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy 21 őszét is életét vesztette, az őszét sebesültek száma pedig 59. Időközben megérkezett a helyszínre az a háromezer fős orosz belügyi erő, amelyet még szombaton indítottak útnak a válságzónába, hogy támogassa az északoszét vezetést, amely nyilvánvalóan elvesztette az ellenőrzést az események felett. Az orosz katonák egy csoportját - 78 főt - az ingusok egy ötszáz fős egysége rögtön túszul ejtette és Ingusföld központjába, Nasranba hurcolta. A támadók több páncélozott járművet, géppisztolyt és lőszert is zsákmányoltak - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az északoszét belügyminisztérium egyik illetékese ugyanakkor a Reuternek úgy nyilatkozott, hogy az oszét hatóságok vasárnap már önkénteseket is toboroztak, akik között az orosz hadsereg helyi bázisáról származó fegyvereket osztanak szét. A RIA orosz hírügynökség szerint a vlagyikavkazi parlament épülete előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, követelve az orosz hadsereg fegyvereinek kiszolgáltatását. Közben a helyszínre megérkezett Georgij Hizsa orosz miniszterelnök-helyettes, hogy tárgyalásokat folytasson a válság rendezéséről. A harcok a Vlagyikavkáz környéki, egykoron ingusok lakta területekért folynak. Sztálin ugyanis 1944-ben azzal vádolta meg a körzetben élő kaukázusi népeket - így az ingusokat és csecseneket -, hogy együttműködnek a nácikkal, s ezért Közép-Ázsiába száműzte őket, földjeiket pedig Észak-Oszétiához csatolta. A kitelepített ingusok közül, a Gorbacsov-időszakban történt rehabilitálásuk idején, sokan visszatértek ősi földjeik egy részére - az Észak-Oszétiával szomszédos Ingusföldre -, s most visszakövetelik az elvett területeiket. A Moszkvától időközben önkényesen függetlenséget nyilvánító szomszédos Csecsen Köztársaság elnöke, Dzsohar Dudajev úgy nyilatkozott, hogy nem kíván beavatkozni az ingusok és oszétok viszályába. Az viszont közismert, hogy a csecsenek nagy fegyverkészletekkel rendelkeznek, s nem is csinálnak titkot abból, hogy Oroszországgal nem éppen baráti a viszonyuk - teszi hozzá a Reuter hírmagyarázója. A nemzetközi sajtó Bősről A Duna elterelése környezeti katasztrófa - írja a The Observer HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Minden tudományos elemzés, kivéve azokat, amelyet a Hydrostar építővállalat készített, megegyezik abban, hogy a Duna eltérítése környezeti katasztrófa - írja vasárnapi számában a brit The Observer. A Duna vízminősége tovább fog romlani, ritka mocsári erők pusztulnak ki, a mezőgazdaság szenvedni fog, az értékes ivóvízforrás elvész - ismerteti a cikket az MTI londoni tudósítója. Nick Thorpe tudósításában kiemeli, hogy még a prágai energiaügyi minisztérium szerint is csak minimális villamos energiát termel majd az erőmű. Azonban ha a sebtében befejezett gát összeomlik, hívja föl a figyelmet az újságíró, ezrek élete kerül majd veszélybe. Budapesti szakértők szerint, hangzik tovább a tudósítás, a kőfalat legfeljebb bombázással lehet most már csak eltávolítani. Az építkezés mély válságba taszította a csehszlovák kormányt is, hisz öt cseh miniszter ellenzi az eltérítést, öt szlovák pedig támogatja azt. A lap idézi a komáromi múzeum igazgatóját, aki egy könyvet mutatott a tudósítónak, amelyben minden földrengés föl van jegyezve 1585 óta. Majdnem minden évben volt egy rengés, amelynek epicentruma mindig a jelenlegi csatorna és a gát közelében volt. A következő nagyobb mozgás a század végére várható, s a helyi lakosság nem hiszi, hogy a talaj bármennyi betont is nyomtak belé, elviseli az új terheket. Az agresszió és a törvénytelenség veszélyes példájaként értékeli az építkezést a The New York Timesban megjelent levelében Lipták Béla. A rombolás szinte már hihetetlen, írja az ismert környezetvédő, hisz már 1650 darab buldózer és teherautó építi a „nagyobb Szlovákiát”. Közben ég felé fordulnak a fák gyökerei, ezer sebből vérzik a föld, s Európa legősibb árterülete kezd a Hold felszínére hasonlítani, hangzik a drámai helyszínleírás. A volt kommunista és szeparatista Meciar és gazdasági támogatója, az osztrák Androsch nem hallgatnak sem a környék 81 polgármesterének tiltakozására, sem az Európai Közösség vagy az Egyesült Államok kongresszusának figyelmeztetésére. A Duna elterelése bugaci pusztává változtatja a Kisalföldet, s milliók ivóvize vész el, hívja fel az amerikaiak figyelmét Lipták Béla. Utal arra is, hogy a Meciar-kormány azért időzítette barbár tettét az változtatások idejére, mert ilyenkor nem figyel másra az amerikai közvélemény. Beszédet mondott szombaton a dunacsúnyi gáton a neves környezetvédő öccse, Lipták András is. Ebben figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy ha az az elrekesztési munkálatokat 48 órán belül nem szünteti meg, úgy elsüllyesztik a pontonhidat tartó hajókat. (e. g.) Meciar szerint a megoldás kulcsa a magyar parlament kezében van BÉCS - Osztrák, szlovák közlekedési, energetikai, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi együttműködési tervek kidolgozására kapott biztatást, illetve több konkrét ígéretet háromnapos ausztriai látogatása alatt Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök, aki elutazása előtt szombati eisenstadti sajtókonferenciáján elégedetten nyilatkozott tárgyalásai eredményéről. Bevezetőjében Meciar nem említette a bősi problémát, de később egy kérdésre válaszolva lényegében megismételte előző napi álláspontját: szerinte a megoldás kulcsa a magyar parlament kezében van, nem pedig az Európai Közösség bizottságánál. Meciar ismét azt hangoztatta, hogy a magyar kormánynak kell változtatnia álláspontján és búcsút kell mondani annak a nemzetnek, amely szerint kizárólag a vízerőmű leállításáról lenne hajlandó tárgyalásokat kezdeni. Eközben megjegyezte, hogy nem tervezi minden külföldi látogatásánál ennek a kérdésnek a tárgyalását. Mint mondta, nem is érti, miért haragosak a magyarok, amikor „ők a felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért”. Meciar részletesen ismertette ausztriai tárgyalásait összegző emlékeztető tartalmát, amelyben többek között szerepel a háború után megszüntetett Bécs-Hainburg-Pozsony közötti gyorsvasút újraindítása és számos, a két város közötti együttműködési terv. Az előbbivel, mint hangsúlyozta, a két város közötti távolság időben mindössze 50 percre csökken, és ez elősegíti a kölcsönösen nagy, napi forgalomban fennálló torlódások megszüntetését. A közlekedésfejlesztési terve között szerepel a két repülőtér közötti összeköttetés fejlesztése, valamint a korszerű keleti vasútvonal kiépítése. Ez utóbbira máris rendelkezésre áll 230 millió schilling. Megállapodtak arról is, hogy Szlovákia önállóvá válásakor egyszerűsítik a határ ellenőrzését, s az osztrák befektetések elősegítésére összehangolják a két ország jogrendszerét. Heinz Fischernél, az osztrák parlament elnökénél tett látogatásán Meciar kijelentette: Szlovákia a sajátjával azonos feltételeket kíván teremteni az osztrák befektetők számára. Szóba került a Bécset, Pozsonyt, valamint Alsó- Ausztria keleti részét magába foglaló gazdasági övezet létrehozása, s ebbe aktívan be kíván kapcsolódni Burgenland is - emelték ki a Karl Stix tartományi vezetővel egyetértésben Meciar a közösen tartott sajtótájékoztatón. Szó volt a két ország energetikai rendszerének összekapcsolásáról, valamint az egészségügyi és oktatási együttműködésről is. Osztrák vélemények szerint a függetlensége küszöbén álló Szlovákia máris számos megvalósítható, konkrét javaslattal állt elő, amely jó alapot teremthet a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésére. Kaszab Zsuzsa Még egy esély Funar fenyegeti a magyar kisebbséget Bukarestből jelenti az MTI. Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szombaton a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokhoz intézett „felhívásban” közölte: még egy esélyt ad nekik, hogy elhatárolják magukat a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől, de ha ezt nem teszik meg, akkor az RNEP „többé nem tehet megkülönböztetést az RMDSZ és a magyar kisebbség között”. Funar nem közölte, hogy ez mit jelentene a gyakorlatban. A kolozsvári nacionalista politikus felhívásában megismétli azt a vádat, hogy az RMDSZ múlt vasárnapi kolozsvári nyilatkozata „megszegi a román alkotmány előírásait, állam- és románellenes, destabilizáló hatású, etnikumközi konfliktusokra bujtogat”. Miután emlékeztet arra, hogy a román államfő és a pártok már kifejezésre juttatták álláspontjukat ezzel kapcsolatban, arra szólítja fel a magyar kisebbség „több száz szervezetét”, hogy világosan foglaljanak állást „az RMDSZ vezetőinek pretenzióival kapcsolatban”, és közli, hogy az RNEP ezeknek az elvárt állásfoglalásoknak fényében alakítja majd ki magatartását irányukban. A „felhívás” befejező mondata: „Országunk magyar kisebbségének most lehetősége van arra, hogy bebizonyítsa lojalitását a román állam és ősi bölcsőnk iránt” A szigetköziek megegyezést javasolnak (Munkatársunktól) A Duna elterelésének leállítását diplomáciai úton nem érte el a magyar kormány - mondta Menyhárt Miklósné, a dunakiliti önkormányzat környezetvédelmi bizottságának vezetője, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés tagja -, ezért ma már sajnos kártérítésről, erkölcsi győzelemről esik szó. De lehetünk-e bármiféle győztesek a kiszáradt Szigetközben? Napok alatt kiszáradtak a kutak, a mellékágakból eltűnt a víz. A talajvízszint Dunakiliti térségében várhatóan három métert fog süllyedni. Aggódva nézünk a határ túloldalára, hogy mennyi vizet kapunk, amelynek mennyisége a szlovák-magyar napi politika függvényévé válhat. A C változat tudomásulvétele ezt a kiszolgáltatott állapotot stabilizálja. Ha nem sikerül megegyezésre jutni, kérdéses, vajon mire lesz elég ez a vízmennyiség? Nem az optimális igények diktálnak majd, hanem az az elv: azt tudjuk elosztani, ami van. A másik lehetőség a kompromisszum. - Mire gondol? - Vajon megengedheti-e magának a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés, hogy továbbra is a rosszul prognosztizáló csoportnak a véleményét vegye figyelembe a szakemberekével szemben, amikor a Szigetköz katasztrofális helyzetbe került. Az ökológiai érdekek elsődlegességével - ha sikerülne kompromisszumot kötni Szlovákiával - a vízkormányzás magyar oldalra kerülne, így a mindenképpen szükséges rehabilitációt könnyebben és nagyobb biztonsággal lehetne elvégezni. Megtervezésekor nem kényszerülnénk arra, hogy csak azzal a vízmennyiséggel gazdálkodjunk, amit a szlovákoktól kapunk. A megyei közgyűlés ezért követeli a magyar kormánytól, azonnal dolgozzon ki katasztrófaelhárítási tervet, és kérje ki térségünk szakembereinek véleményét. Szlovákiával való tárgyalásain pedig vesse fel egy ésszerű műszaki megoldás lehetőségét. Hiszen régiónk érdeke inkább diktál egy bölcs kompromisszumot, mint egy évekig elhúzódó, bizonytalan kimenetelű nemzetközi pert. (-ik) Magyar elnök a Biztonsági Tanácsban (Washingtoni tudósítónktól) Tizenöt tagja van a BT-nek, s ezek havonta váltják egymást az elnöki tisztségben: vasárnaptól a magyar diplomácia feladata a legfontosabb ENSZ-szerv gyakorlati munkájának irányítása. Erdős nagykövetre és hazánk világszervezeti képviseletére már BT-tagságunk januári első napjától kezdve a megszokottnál jóval nagyobb munka hárult, ám ami novemberben vár rájuk többletként, azt - ahogy lapunknak mondta - szavakkal nehéz kifejezni. Hiszen manapság a BT-nek az ENSZ egy sor békeküldetésére kell ügyelnie, s azokkal - Boszniától Kambodzsáig - mind baljósabban szaporodnak a gondok. S a BT-elnök, jelen esetben tehát a magyar nagykövet feladatai tanács hivatalos és kötetlen konzultációinak kézbentartása, a javaslatok útjának egyengetése, az őt mozgatóerőnek számító - állandó tag nagyhatalommal egyeztetve. A magyar képviselet fogalmazza meg és terjeszti elő jóváhagyásra a szokásos BT-elnöki nyilatkozatokat, amelyek olykor a tanács határozatát hivatottak helyettesíteni. Erdőséknek mindezt nagy önállósággal kell csinálniuk, hiszen képtelenség óránként egyeztetni a Bem-rakparttal. A nagykövet elmondta, már hétfőn kedden lebonyolítja az ilyenkor megszokott kétoldalú megbeszélést a novemberi programról mind a tizennégy kollégájával (ábécésorrendben, vagyis diplomáciai tapintattal), s persze rögtön e nyitányon tárgyal Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárral. S a kérdésre, mire számít e hónap során, Erdős felsóhajtott: „sajnos, rengeteg víz alatti bomba rejtőzik ma a világpolitikában.” A.J.