Magyar Nemzet, 1992. december (55. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
Nemzetközi pályázat a demokráciáról A felhívás és a díjak jegyzéke a 16. oldalon. Nemzeti BMWMMUMEMnKnMrszágot még érte el 3 hullám oídal Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1992. december 1. LV. évfolyam, 283. szám Médiapátt jától minden még zavarosabb médiaügyben, mint eddig volt. Nem azért, mert valami történt, hanem éppen ellenkezőleg, mert nem történt semmi. A bizakodó nyilatkozatok ellenére nincs megegyezés, a parlament nem tárgyalja a médiatörvényt, holott tegnap lejárt az Alkotmánybíróság által adott határidő. Az alkotmányellenesnek ítélt 1974-es kormányhatározat ettől kezdve lehet-e bárki számára hivatkozási alap? Exlex állapot, amiről megjósolni sem lehet, hogy meddig tart, legfeljebb annyit sejthetünk, minél tovább, annál rosszabb. A miniszterelnöki sajtóiroda pénteken kiadott közleményéből idézve: „Többszöri kísérlet és kompromisszumos javaslat után a köztársasági elnök részéről hangoztatott tárgyalási készség ellenére az elmúlt időszak tapasztalatai alapján politikai megegyezés, tényleges eredmény e tárgyalásoktól nem várható". Ha szabad értelmezni az állítást, akkor nincs értelme az újabb egyeztetésnek. Az ellentét kibékíthetetlen. Mi várható akkor a kulturális bizottságban, ahol a kormánypártok képviselői mindeddig tántoríthatatlanul kitartottak Antall József szándékai mellett? Az ellenzék pedig a televízió és rádió függetlenségét látja veszélyeztetni az elnököt helyettesítő, korlátozott intézkedési jogosultságú alelnökök kinevezésében. Jottányit sem enged abból a fölfogásából, hogy médiatörvény nélkül a legalkalmasabb személyek is kudarcot vallanak, mert bármelyik döntésük jogtalannak minősíthető. Eközben a néző, a hallgató, akiért a közszolgálati média létezik, mindinkább unja a parttalan vitát. Végtére is beérné a hiteles tájékoztatással, az élvezhető műsorokkal. Mert azért fizet. Aligha eldönthető, hogy mennyivel lenne jobb az adósok színvonala, ha túljutottunk volna a törvényen, az új elnökök kinevezésén. Lehet, hogy a vélemények akkor is ugyanúgy megosztanának, hiszen az ízlések különbözőek. De a kritikának nem lennének fölös politikai felhangjai. Nem mellékesen, a kormánypártok jóvoltából a televízió nem kapta meg a költségvetési támogatást, spórol, ahogy tud, s miután az eredeti alkotások többnyire költségesek, kevéssé teljesíti művészeti feladatát. Nincs rá pénze, ami magyarázkodáshoz talán elégséges, a nézői igény kielégítéséhez nem. Akinél a pénz, azé a döntés? A huzakodással kifárasztott állampolgár végül föladja. Beérné bármilyen megoldással. Csak döntsenek végre! Mert fontosabb dolga is van épp elég az Országgyűlésnek, a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek. A tehetetlenség bélyege, a megegyezés hiánya felőrli a legfőbb közjogi méltóságok, a parlamenti demokrácia tekintélyét. Mit várhatunk tőlük sorskérdéseinket illetően, ha a médiapárt immár tartós állapot? Persze a képviselők, a vitázó felek pontosan tudják, hogy ebben a csatában a demokrácia értelmezése a tét. Az, hogy elviseli-e a kormányzó hatalom a befolyásától mentes, a közvéleményre nagy hatást gyakorló televíziót, rádiót. Kivált a választásokat megelőző hónapokban. Elvárható-e az önmérséklet, amikor más, volt szocialista országokban a kormányzat minden teketória nélkül elfoglalta a médiát? Az már más lapra tartozik, hogy nyert-e általa vagy sem. Hiszen ebben a térségben a propaganda nemegyszer váltott ki a kívánttal ellentétes reakciót. A szócső szerepét betöltő tömegtájékoztatás minden trükkjét ismeri az állampolgár. Gyanakszik még a tényszerű közlésekkel szemben is, hátha manipulálni akarják velük. Azaz kérdéses, hogy a kisajátított média növeli-e a kormányzat befolyását, megnyeri-e a választókat. Az exlex állapot ezért is szomorú. Sürgősen ki kellene belőle keveredni. Az sem mindegy, miképp, mit áldozva föl a megegyezésért. Maros Dénes Panics is pályázik a szerb elnöki tisztségre Brit üzenet a jugoszláv embargó betartatásáról HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Boszniában többnyire betartják a vasárnap éjfélkor életbe lépett fegyvernyugvást a szemben álló erők. Szerb közlések szerint még a Drina völgyében is nyugalom volt: az ott állomásozó muzulmán csapatok sem kezdeményeztek harcokat, noha a muzulmán fél nem csatlakozott a tűzszüneti megállapodáshoz, sőt árulással vádolja a horvátokat - jelentette az MTI. A határidő lejártáig 13 politikus jelöltette magát a szerb elnöki tisztségre, de közülük csak Slobodan Milosevics eddigi szerb államfőnek és Milan Panics jugoszláv miniszterelnöknek van komoly esélye. Panics az utolsó pillanatban a belgrádi egyetemisták kezdeményezésére vállalta a jelöltséget, korábban úgy foglalt állást, hogy Dobrica Cseszics jugoszláv elnökkel együtt indul majd esetleg a választáson. Miután Cseszics nem vállalt jelöltséget, Panics a szerb elnöki tisztség mellett döntött, legalábbis arról beszélt, hogy a szerb elnöknek jelenleg nagyobb alkotmányos felhatalmazása van, mint a jugoszláv szövetségi elnöknek. Panics számára az egyetemisták kezdtek aláírásgyűjtést, s rövid idő alatt összegyűlt a szükséges tízezer név. Panics indulása meglepte a szocialistákat, s rövid időn belül három kormánytag vált ki Panics kabinetjéből. Távozott Kovács Oszkár miniszterelnök-helyettes is, aki azzal indokolta leköszönését, hogy Panics jelöltette magát a szerb elnöki tisztségre, s mivel a szocialista pártnak - amelynek Kovács Oszkár is tagja - van saját jelöltje (Milosevics) erre a posztra, nem maradhat a kormányban. Szombaton Radmila Milentijevics tárca nélküli miniszter, vasárnap pedig Nikola Sainovics gazdasági miniszter vált meg tisztségétől. Panics ezzel kapcsolatos állásfoglalásában sajnálkozását fejezte ki, s hangsúlyozta, hogy Milosevics önző célok érdekében arra törekszik, hogy szétzúzza kormányát. A Vreme című belgrádi lap által közzétett közvélemény-kutatás szerint Milan Panics magasan vezet Milosevics elnökkel szemben, aki csupán két déli választókerületben tud előnyt felmutatni. A brit kormány egyelőre nem hozza nyilvánosságra azt az üzenetet, amelyet pénteken küldött a magyar, a bolgár és a román kormánynak a Jugoszlávia elleni embargó szigorúbb betartatásáról, mert úgy véli, hogy ez a címzett kormányok ügye. A brit külügyminisztérium szóvivője azonban hétfőn Londonban tájékoztatta az MTI-t az üzenet tartalmáról. A BT-tag Nagy-Britannia külügyminisztere, Douglas Hurd, úgy is, mint az EK miniszteri tanácsának soros elnöke, pénteken levelet adott át Magyarország, Románia és Bulgária londoni nagykövetének, amelyben bátorította és sürgette az érintett kormányokat, hogy mindent tegyenek meg a Jugoszlávia elleni embargó hatékonysága érdekében. (Folytatás a 3. oldalon) Figyelmeztetem, felhatalmazásunk van fegyverhasználatra Elfogták a möllni gyilkosságok tettesét BONN - Letartóztatták a möllni háromszoros gyilkosság első számú tettesét - jelentette be Karlsruhében hétfő délután Alexander von Stahl szövetségi legfőbb ügyész. A 19 éves möllni illetőségű férfi alaposan gyanúsítható azzal, hogy cinkosaival a múlt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka felgyújtott két, török állampolgárok által lakott bérházat, három nő halálát és többek súlyos sebesülését okozva. A letartóztatott személy szeptember eleje óta tagja a már szerdán őrizetbe vett Michael Peters neonáci bandájának. A banda tagjainak többsége időközben ugyancsak rendőrkézre került. A főállamügyészség már a múlt héten ebben az irányban folytatta a vizsgálatot, ám épp a nyomozás érdekében hírzárlatot rendelt el. Időközben szárnyra keltek olyan mendemondák is, hogy a gyújtogatás mögött egymással rivalizáló török csoportok harca, netán szerelemféltés rejlik. A nyomozás akkor kapott döntő lendületet, amikor a Peters-féle banda egyik tagja beismerő vallomást tett. A társaság másutt is részt vett terrorcselekményekben, gyújtogatásokban és sírgyalázásokban, elsősorban Schleswig-Holstein és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. A német rendőri szervek vasárnap több gyújtogatás tetteseit is órák alatt őrizetbe vették. (Józsa) A népi küldöttek kongresszusának megnyitása előtt Kompromisszumos döntés az SZKP alkotmányosságáról (Tudósítónldól) MOSZKVA Kompromisszumos döntést hozott hétfőn az orosz alkotmánybíróság az SZKP-t és az orosz fiók pártját betiltó elnöki rendeletek alkotmányosságát vizsgáló, július 7-én kezdődött eljárás befejeztével, s így a népi küldöttek kedden nyíló kongresszusának előestéjén sem Borisz Jelcin, sem a Gajdar-féle reformokat elutasító ellenzék nem jutott újabb aduhoz. Az alkotmánybíróság határozata értelmében az SZKP irányítási struktúráinak a feloszlatása az államfő részéről törvényes lépés volt, a kommunista párt alapszervezeteivel való hasonló elbánás azonban már sértette az alkotmányt. A testület szintén jogosnak ítélte az SZKP kezelésében lévő állami tulajdon elkobzását. A bírák ugyanakkor nem foglaltak állást az SZKP működésének alkotmányos avagy alkotmányellenes mivolta ügyében, arra hivatkozva, hogy 1991 augusztusára-szeptemberére „az SZKP gyakorlatilag széthullott”. Első nyilatkozataikban természetesen mindkét fél képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, bár Mihail Fedotov, Jelcin megbízottja örömmel nyugtázta, hogy az alkotmánybíróság formálisan is nem létező szervezetnek ismerte el az SZKP-t. Fedotov egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság összetétele a jelenlegi ellentmondásos politikai erőviszonyokat tükrözi, ezért ettől a testülettől mást nem is lehetett várni. Nyikolaj Rizskov exkormányfő kompromisszumosnak minősítette a verdiktet, Jegor Ligacsov egykori pltag viszont csalódottnak mutatkozott, ám kijelentette, hogy lehetővé vált a párt újjászületése. A kongresszust megelőző napon egyébként nem hagyott alább az orosz közélet legfontosabb szereplőinek aktivitása, s a számos sajtótájékoztató mellett az utolsó pillanatig folyt a kulisszák mögött az alkudozás. Kommentátorok biztatónak találták a Polgári Szövetség egyik vezetőjének, Vaszlij Lipickijnek azt a nyilatkozatát, melyben a centrista tömörülés támogatásáról biztosította Jelcin és a kabinet kompromisszum elérésére irányuló törekvéseit. Lipickij az Interfaksz hírügynökségnek elmondta: elképzelhető, hogy a kongresszuson mégsem dől el a kormányátalakítás problémája, de ha így lesz is, az elnöknek szerinte előbb vagy utóbb rendeznie kell ezt a politikai csatározások középpontjába került kérdést. (Folytatás a 2. oldalon) Merénylet a kolozsvári Mátyás-szobor ellen BUKAREST - Gheorghe Funar kitalálta Mátyás király lovas szobrának meggyalázását, s miközben kemény börtönévekre ítélték azokat a kissé pityókás fiatalokat, akik Avram láncú szent szobra körül hangoskodtak, randalíroztak, addig egy város polgármestere kénye-kedve szerint űzhet csúfot az együtt élő nemzetiség műemlékeiből. És különösen akkor válik szabaddá az út, miután Tom Lantos amerikai képviselő „megbékélve” távozik Romániából. (Folytatás a 2. oldalon) Fegyelmi Hankiss Elemérrel szemben A miniszterelnöki sajtóiroda hétfő este MTI-hez eljuttatott közleménye szerint: A kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi ΧΧΧΠΙ. törvény 45. pragrafusa (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése alapján gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárástindított Hankiss Elemérrel, a Magyar Televízió elnökével szemben. A fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány Balsai István igazságügy-minisztert jelölte ki. (További információk a 4. oldalon) ENSZ-tilalom a vízi szállításra Megáll a forgalom a szerbiai Dunán Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 18-án hozta meg azt a határozatát, amely megtiltja a Duna Szerbián keresztül folyó szakaszán a nyersolaj, az olajtermékek, a szén, az energiatermelés céljait szolgáló berendezések, a vas, az acél, más fémek, a vegyszerek, a gumi, a gumiabroncs, a járművek, a repülőgép és mindenfajta motor szállítását. Mint azt több, érintett cég vezetőjétől megtudtuk, meglehetős fejtörést keltett az ENSZ-tilalom értelmezése, ugyanis a Duna nemzetközi hajózási útvonal, ami egyben azt is jelenti, hogy azon nem akadályozható a kereskedelmi forgalom, és nem szedhető semmiféle díj a folyam használatáért. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy a határozat nemcsak a Szerbiába címzett áruk szállítását, hanem az átmenő forgalmat is tiltja. Ebből következik, hogy számos magyar cég ma még felmérhetetlen károkat szenvedhet, sőt nincs kizárva, hogy a több hónapig elhúzódó tiltás a vállalatok csődjéhez is vezethet. Elsősorban a dunaújvárosi Dunaferr, de a Mahart, a gabonaipar és még számos vállalat komolyan érintett az ügyben. A helyzet pikantériáját fokozza, hogy a nemzetközi előírások szerint csak akkor sérti meg a szállító ország az embargót, ha szándékosan, avagy kényszer hatására köt ki bárhol a tiltott szakaszon. Természetesen a Szerbián túli célpontokig a hajók igyekeznek kikötés nélül eljutni, miközben kockáztatják az áruk biztonságát. Mégis van olyan ukrán cég, amelyik az ENSZ-határozatot nem értelmezi tiltásként, hiszen ők továbbra is úgy tekintik a Dunát, mint bármely más nemzetközi vízi útvonalat, ami ilyen közelítésben semleges, tehát tranzitszállításra használható. Magyarország minden Duna melléki állammal szemben hátrányosabb helyzetbe került a döntés miatt, sőt egyes vélekedések szerint csak és kizárólag minket sújt a határozat. Németország és Ausztria elenyésző forgalmat bonyolít a Duna szerbiai szakaszán. Bulgária és Románia rendelkezik tengeri kikötőkkel. Szlovákia pedig viszonylag olcsón meg tudja oldani a szállítási gondjait, hiszen Kassa és Odessza között kiváló vasútvonal működik. A Biztonsági Tanács lehetőséget ad eseti engedélyek kiadására, amelyekről szintén New Yorkban döntenek. Több kereskedelmi cég vezetője egybehangzóan állítja, hogy ezek az engedélyek rendkívül hosszú idő alatt születnek meg és közben olyan mértékben veszítik el a magyar áruk a Dunán keresztül kézben tartott mediterrán, közel- és távol-keleti piacokat, hogy azok visszaszerzésére szinte semmi esély nem marad. (sz. 1.) MA BELFÖLDÖN Turulavatás baj nélkül 4. oldal Patikamérlegen: venni vagy nem venni? 5. oldal Az értelmiség és a délszláv válság 6. oldal Az állatcsempészet jövedelmezőbb az autólopásnál 7. oldal Keddi vendégünk: Kósa Ferenc, a Ka-Hub vezérigazgatója 8. oldal A jegybanktörvény egy éve 9. oldal Színházhajó és menedzserképzés 11. oldal Holt remény 13. oldal Újabban pénzt ad a betörő 16. oldal KÜLFÖLDÖN Kelet-Európáról Münchenben 2. oldal Fokozódó ENSZ- elszántság 3. oldal HOLNAP Döntésképesek-e bíróságaink? 6. oldal Pinpernel-akció 1956-ban 7. oldal Egy titkosügynök feljegyzései 10. oldal