Magyar Nemzet, 1992. december (55. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

2 Magar Nemzet Nemzetközi élet KEDD, 1992. december 1. Vita az izraeli törvényhozásban az európai szélsőségekről JERUZSÁLEM - A vasárnapi kormányülés után, hétfőn a knesszet plénuma elé vitte a külügyminiszter, Simon Peresz a németországi neoná­­cizmus ügyét, amelyet Izrael parla­mentje egyértelműen elítélt. Voltak hangok, amelyek szélsőségesebben fogalmaztak, felelősségre vonva vagy egy kalap alá véve nemzeteket, de a többségre a józanság volt a jel­lemző, elítélvén a szélsőségeket nemcsak Németországban, hanem Európa mindazon országaiban, ahol ezek a jelenségek előfordulnak. A Moszad, az izraeli titkosszolgálat volt tábornoka egyenesen azt java­solta, hogy küldjenek különleges iz­raeli egységeket a skinheadek és neo­nácik ellen Európába, de Simon Pe­resz gyorsan elhatárolta magát ettől a kijelentéstől, éppúgy, mint Sulamit Aloni művelődési miniszter asszony felszólalásától, aki kerek perec boj­­kottálni akarta Németországot. Az izraeli rádió hétfő déli krónikájában szólaltatták meg Amosz Oz, világhí­rű izraeli írót,aki kifejtette, hogy nem ismer bűnös népeket, nemzeteket, de ismer demagóg politikusokat, akik összemosnak élesen elkülöníthető határokat. A neonácizmust valóban el kell ítélni, bárhol üsse fel a fejét a világban, és meg kell akadályozni minden eszközzel tovaterjedését. Beck Anna ·· Ünnepi ülés a román parlamentben Bukarestből jelenti az MTI. Or­szágszerte ünnepségeken, gyűléseken emlékeztek meg hétfőn Romániában a nemzeti ünnepről, az 1918. decem­ber elsejei gyulafehérvári határoza­tokról, amelyekkel a románság kép­viselői kimondták Erdély egyesülé­sét a román hazával. A parlament két háza délután többórás ünnepi ülést rendezett, amelyen minden párt kép­viselője beszédben méltatta és érté­kelte a történelmi eseményt. Számos szónok tett említést arról, hogy a 74 éve született egységes államot mi­ként csonkították meg a Hitler Sztá­­lm-paktum nyomán, elcsatolva a nemzet testéről Besszarábiát és Bu­kovina egy részét, és fejezte ki remé­nyét, hogy egy napon újra megvaló­sul a nagy egység. Verestóy Attila, az RMDSZ sze­nátusi csoportjának elnöke arra em­lékeztetett, hogy a gyulafehérvári ha­tározatok az együtt lakó népek jogai­ra vonatkozólag messzetekintő elve­ket fogalmaztak meg. Ezt az értelme­zést más felszólaló nemzetiségi kép­viselők is osztották. A demokratikus ellenzék pártjainak szónokai a de­mokratikus jogok általános biztosítá­sának keretében vázolták fel a ki­sebbségi jogok garantálását az egy­séges nemzeti államon belül. A kü­lönböző felfogások megmaradtak az ünnepi szónoklatok keretében, nem került sor közvetlen polémiára az egyes formációk honatyái között. A KÜLPOLITIKAI HELYZET ■ NEMZETKÖZI FIGYELEM irányul mindinkább a bősi válságra. A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlé­sének párizsi ülésszaka is foglalkozik ezzel a kérdés­sel. A tanácskozás elé terjesztett jelentés arra szólítja föl Magyarországot és Szlovákiát, hogy az unió alap­­szerződésének értelmében keressék a közvetítést. E „súlyos konfliktussal" többet kell törődnie Nyugat-Euró­­pának, mert az EK kísérlete az álláspontok közelítésé­­re mindeddig nem hozott eredményt. A közgyűlés nem akar állást foglalni ugyanakkor ebben a bonyolult és összetett ügyben, de biztonsági felelőssége miatt kö­vetnie kell a probléma megoldását. A tagállamok tör­vényhozói leszögezik, hogy a kész tények politikája nem könnyíti meg e két ország közeledését az Európai Unióhoz.­­ A DUNA ELTÉRÍTÉSE miatt a folyó mindkét partján el­apadtak a kutak. A The Washington Post helyszíni jelen­tésében beszámol arról is, hogy a szlovákiai parasztok, akik elvesztették ivóvizüket, nem kapnak kártérítést. Az amerikai lap cikke feleleveníti a megállapodás történe­tét, valamint az új magyar kormány és a környezetvédők álláspontját, amely szerint a szlovák lépések következté­ben súlyos károk fenyegetnek. A Post szerint Pozsony nemzeti vívmánynak tekinti a vízlépcsőt, és nem akarja feladni. A szlovák szakértők úgy látják, hogy nem lesz környezeti katasztrófa, s biztosítani tudják, hogy elég víz kerüljön a régi Duna-mederbe. ■ VAKVÁGÁNYRA jutottak a brüsszeli tárgyalások a hétfői szlovák lapok megítélése szerint. A Národná Obroda úgy tudja, hogy a két ország szakemberei a zárójelentéséről nem is tárgyaltak, de a magyar félnek sikerült a számára kedvezőtlen helyzetből elterelni a tárgyalások irányát, bár nemzetközi szakbizottság megállapításai a csehszlovák félnek kedveztek. A küldöttség szlovák tagjai csalódottak, hogy az erőmű kérdését nem sikerült szakmai síkra vissza­utalni. A lap ugyanakkor érdekesnek találja, hogy a ma­gyar fél szótárából eltűnt a környezeti katasztrófa fogalma. A bősi erőmű építésének csehszlovák kormánybiztosa vi­szont ködösítésnek minősítette a magyar Külügyminisztéri­um vasárnapi nyilatkozatát. Kocinger azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a magyar állásfoglalás szerint a brüsszeli tárgyaláson világossá vált: a folyó elterelése fele­lőtlen és szakszerűtlen volt. A kormánybiztos szerint az ob­jektumok kiállták a nagy vízszintemelkedés próbáját, s kije­lentette, a brüsszeli megbeszélésen előterjesztett szakvéle­mény nem szól az építkezés jó vagy rossz minőségéről, ha­nem azt taglalja, hogy a szerkezeteket be kell fejezni az esetleges téli áradások következményének az elhárítására. Érdemes azonban idézni ismételten a Národná Obroda egy másik írását, amely azt ajánlja, hogy Szlovákiában engedélyezzék a magyar helységnévtáblák használatát. „Arról van ugyanis szó, hogy a kisebbségi régiók kétnyel­vűsége az európai mellék tartozéka, amit tiszteletben kell tartani, ha azt akarjuk, hogy az önálló Szlovákiát fenntar­tások nélkül demokratikus államnak tekintsék" - szögezi le a lap. (B. M.) Felmelegedő barátság A kínai miniszterelnök Hanoiban HÍRELEMZÉSÜNK Hatalmas kínai zászló lobog hét­főtől az elnöki palotán Hanoiban, ahol megkülönböztetett pompával fogadták a pekingi kormány első em­berét, Li Penget. Huszonegy év után látogatott Vietnamba e minőségben magas rangú kínai politikus, jelképe­sen eltemetve a hosszadalmas szom­szédvitát. A régi barátságot, amely még a francia gyarmatosítók elleni harcban szövődött, a het­venes évek­ben a Szovjetunóval való rivalizálás szakította meg, 1979-ben pedig Viet­nam kambodzsai beavatkozása egye­nesen ellenségeskedéssé változtatta. Számos sérelmet is felszínre ho­zott a vita, amely rövid idő alatt fegy­veres konfliktussá változott. A­ kí­nai-vietnami határon kirobbant há­ború idején a gazdagabb városokban, főleg Ho Si Minh-városban, az egy­kori Saigonban megkezdődött a kínai származásúak kiüldözése, s ismét felszínre kerültek a területi kérdések, mindenekelőtt az olajban gazdagnak tartott dél-kínai-tengeri szigetek ho­vatartozása. A versengés az értékes talapzatokért mindazonáltal a hatal­mi rivalizálás egyik kivetítődése volt, miután Peking, lévén hogy ma­ga is befolyásának a szépítésére töre­kedett, precedensnek tartotta Hanoi térnyerését a szomszédos Kambo­dzsában. A hetvenes évek végén is tartotta magát ugyanis a dominóel­mélet, vagyis hogy a vietnami ter­jeszkedés elérheti a délkelet-ázsiai kicsiket, köztük Thaiföldet is. A hosszú rossz viszonyt 1991- ben kezdték enyhíteni az úgyneve­zett levéldiplomáciával, s tavaly no­vemberben külügyminiszteri találko­zóval kezdtek új fejezetet. A meghí­vást már akkor átadták a kínai kor­mányfőnek, aki nevelőapjának, Csou En-lajnak az útja után több mint két évtizeddel érkezett Hanoiba. A Reuter „történelmi érdekességként” jegyzi meg, hogy a tiszteletére adott foga­dáson Vo Van Kiet vietnami kor­mányfő „elvtárs” megszólítással kö­szöntötte az egykori ellenséget. Az ötnapos tárgyalások után terv szerint egyezményeket írnak alá, mindenek­előtt kulturális megállapodásokat, Kínát azonban jobban érdekelik a gazdasági lehetőségek, különösen hogy Japán szintén érdeklődik e tér­ség iránt, s a beruházásokkal az ame­rikaiak is részt vennének a Spratly szigetek talapzatának kiaknázásában. Pekingnek e vers­enyben értékelő­dött át és föl a vietnami kapcsolat (zsigovits) Merénylet a kolozsvári Mátyás-szobor ellen (Folytatás az 1. oldalról) Kolozsvár beteges gyűlölködéstől fertőzött elöljárói véghez vitték „szent” tervüket: hétfőn a délutáni órákban már felkerült a lovas szobor talapzatára Iorga nagy román törté­nész nacionalista ihletettségű idézete. Kolozsvár népe pedig megdöbbenés­sel követte a kirendelt végrehajtók szorgos munkáját, majd a történelmet megcsúfoló bronztáblát. A munkála­tok megkezdése óta ugyanis 150-200 személy ácsorog a szobor körül, fő­ként magyarok, de románok is, és ter­mészetesen ott ügyködnek a rendfenn­tartók is. A késő délutáni hírek szerint a jelen lévő középiskolás magyar diá­kok hangoskodnak, az idősebbje csitít­­ja őket, miközben egyiknek-másiknak könny szökik a szemébe. A szobor előtti hevenyészett ácso­­latot még nem bontották le - ki tudja, hogy a felirat alá még mit biggyeszte­nek oda. Egy azonban biztos: Kolozs­vár magyarságának nem szabad be­­ugrania, erőszakosan reagálnia erre az újabb durva provokációra. Kiss Zsusa Tiltakozik az RMDSZ BUKAREST - A kolozsvári ese­mények kapcsán Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke a követke­ző tiltakozást hozta nyilvánosságra: ,A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fokozódó aggodalommal tapasztalja, hogy szélsőségesen naci­onalista román körök és személyek, alig pár nappal december elseje meg­ünneplése előtt, a maguk torz elkép­zelései szerint kívánják előkészíteni az „ünnepi” hangulatot, mind a hazai románság, mind pedig a hazai ma­gyarság körében. Ellenséges hangjuk, agresszív, nemzeti önérzetünket sértő fellépé­sük nem változtatnak meggyőződé­sünkön, hogy Erdély földjén, Romá­niában, ahol román és magyar meg­fért békésen együtt, a jó viszonynak meg kell maradnia a továbbiakban is. Rövid időn belül egész sor magyarellenes akció zajlott le sző­kébb vagy tágabb környezetünkben. A totalitárius rendszer elnemzeti­­etlenítő gyakorlatának mefelelően a néhány még megmaradt kolozsvári magyar utcanév kicserélésére is ja­vaslatot tettek, semmibe véve az ős­honos, egyetemes kulturális értéke­ket teremtő népek alapvető jogát, hogy szülőföldjükön tükröződjék történelmi jelenlétük. Ugyancsak el­múlt idők szellemét idézi a külföldre utazók benzintankilletékére vonatko­zó rendelkezés, vagyis az az akarat, hogy egy újabb vasfüggöny mögé rejtsék az ország határain belül zajló antidemokratikus folyamatokat, meg­nehezítve a szabad mozgást és az in­formációk szabad áramlását. Kénytelenek vagyunk megállapí­tani, hogy mindezen történések, nem­különben az utóbbi hetek sajtójának cikkei egyértelműen tanúsítják: Ro­mániában felgyorsult a visszarende­ződés. Népcsoportunk tudatos eltün­tetésének szándékáról van szó akkor, amikor őseink, történelmi múltunk és művelődésünk még meglévő nyomait kívánják kisajátítani és eltüntetni a mai hazai hatalmasok.” Felolvasták Honeckerék vádiratát BONN - Előrelépés történt Erich Honeckerék negyedik hetébe lépő perében. Az ügyész végre felolvas­hatta a vádirat kivonatát. Ez nem a zónahatáron elkövetett több száz gyilkosság, hanem az ügyrend leegy­szerűsítése érdekében „csak” 13 eset miatt vádolja a volt keletnémet párt- és államfőt és „nemzetvédelmi ta­nácsbeli” bűntársait. A védők termé­szetesen ez ellen is panasszal éltek, valamint újabb elfogultsági indít­ványt tettek. Felfogásuk szerint a fő­vádlott azért sem vonható felelősség­re, mert a tettek idején képviselői mentességet élvezett. Az egyik mel­­lék-magánvádló ezzel szemben azért emelt panaszt, mert a bíróság már eddig is túl nagy teret engedett a védelem ravasz időhúzásának. Mivel a négyhetes „aktatanulmányozási” perfelfüggesztésről szó sem lehet, a védelem most újból egészségi okok­ra hivatkozik, mondván, a súlyos be­teg ember nem érné meg az ítélet napját. Ez persze elsősorban épp a védőkön múlik. (je­gy·) Peking idő előtti beavatkozása Hongkongban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Politikai vihart kavart Pekingnek az a hétfői bejelentése, hogy megvé­tóz bármiféle hosszú távú hongkongi beruházást, azt a kikötői konténerát­­rakodót is, amelyet a sziget meg akar építeni. A szintén ott elkészülő új re­pülőtér körül több hónapja dúló polé­miát ezzel Kína kiszélesítette, s egy­ben egyértelművé tette, hogy nem akarja megvárni 1997-et, amikor át­veheti a teljes felügyeletet. A Reuter véleményeket idézve megjegyzi, Pe­king stratégiája, hogy pozíciókat har­coljon ki a jelenlegi kormányzóval szemben, s előnyökhöz juttassa a szár ■ razföldhöz húzó kínaiakat. Hongkong viszont joggal hivatkozik az 1984-es megál­lapodásra, amely (­ kimondja, Nagy-Britannia kivonulása, azaz Hongkong átadása után Kína tisztelet­ben tarja a korábbi szerződéseket, s garantálja az addigi beruházók anyagi biztonságát a szigeten. A megjelölt határidő előtti beavatkozások viszont azt jelzik, Peking nem hajlandó várni, s a Hongkongot mindinkább sajátjá­nak szeretné tudni. A pekingi bejelentésre érzé­kenyen reagált a tőzsde, Londonban pedig a külügyminisztériumba kéret­ték a kínai nagykövetet, Ma Jucent, akinek „csodálkozásukat fejezték ki”. (zs. e.) Kompromisszumos döntés az SZKP alkotmányosságáról (Folytatás az 1. oldalról) Újságírókkal találkozva békülé­­keny húrokat pengetett Ruszlan Haszbulatov, a Legfelső Tanács elnö­ke is. Hangsúlyozta: nem szabad dra­matizálni azt a tényt, hogy Jelcin visszaküldte a parlamentnek a kor­mányról szóló törvényt, merthogy a kongresszus úgy is el fogja fogadni a dokumentumot, és megteszi a szüksé­ges módosításokat az alkotmányban is. Haszbulatov megismételte korábbi indítványát: ha Jelcin beleszólást en­ged a Legfelső Tanácsnak a kabinet összeállításába, bízvást remélheti, hogy a honatyák meghosszabbítják pótlólagos felhatalmazását, amelynek megfelelően a reformokat előmozdí­tandó, a parlament utólagos jóváha­gyásával, törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki. Maga Jelcin, aki a hét végén látványosan demonstrálta a de­mokratikus erőkhöz való közelségét, hétfőn a szövetségkeresés jegyében a legtekintélyesebb , sajtóorgánumok főszerkesztőivel folytatott eszmecse­rét. Mint a beszélgetést követően ki­­szivárgott, Jelcin az Osztankino tévé­csatorna éléről általa saját kezűleg le­váltott Jegor Jakovlevnek felajánlotta a sajtóügyi tárcát, és utólag megvál­toztatta a menesztés ominózus elma­rasztaló indoklását. (vida) Kelet-Európáról Münchenben A német tényező MÜNCHEN - Miért nem ratifi­kálta még az Európai Közösség egyet­len tagállama sem a visegrádi hár­makkal kötött társulási szerződést? A kérdés, amelyet egy lengyel kolléga tett fel a müncheni kerekasztal-szemi­­náriumon, végül is megválaszolatlan maradt. A házigazdák, a szövetségi és európai ügyekkel foglalkozó bajor államminisztérium tisztségviselői nemigen tudtak mit mondani. Bajor érdeklődés Pedig a másfél napig tartó elő­adások és viták központi témája ép­pen a maastrichti szerződés hatása volt a kelet-európai országokra. A közép-európai kezdeményezés in­formációs munkacsoportja - osztrák szervezésben - a bajor fővárost vá­lasztotta a szeminárium helyszínéül, ami előzetesen meglepő, utólag viszont inkább jelképes volt. Hiszen igaz ugyan, hogy Németország nem tagja a KEK-nek, s egyelőre nincs is szó arról, hogy Bonn vagy valamely tartomány - értelemszerűen legin­kább Bajorország - intézményes kapcsolatot kívánna létesíteni a Pentagonáléból, majd Hexagonalé­­ból alakult laza szerveződéssel. Ám a szeminárium tematikája ép­pen azt volt hivatott sugallni, hogy Dél-Németország növekvő mérték­ben érdeklődik a régió iránt, s kap­csolatai korántsem új keletűek a tér­séggel. Hiszen már a blokkokra tago­lódás éveiben, 1978-ban létrejött a (német rövidítéssel) ARGE Alpen- Adria, az Adria-Alpok munkacso­port, tulajdonképpen az első regioná­lis kelet-nyugati együttműködési szervezet, amelynek burkolt politikai jellege a kommunizmus felbomlásá­val egyre nyilvánvalóbbá vált. Más kérdés, hogy mára ez a fajta politikai tartalom értelmét vesztette, újat pedig nehéz lenne megfogalmazni. (Egy bajor előadó például vehemensen cá­folta, hogy az Alpok-Adria társulást, netán a közép-európai kezdeménye­zést Olaszország szorgalmazta volna a német befolyás ellensúlyozására.) Tartományi külpolitika Kétségtelen, hogy az egyesülő Eu­rópa korában a regionális szervezetek­nek új tartalmat kell kapniuk, ha egyál­talán van értelme további fennma­radásuknak. Elhangzott például, hogy a regionális együttműködés nagyobb nyomást tud gyakorolni a nemzeti­ kor­­mányokra egy-egy konkrét, a határo­kon átnyúló tervezet (például útépítés) megvalósítása érdekében, mint vala­mely tartomány vagy megye egyedül. S az is igaz, hogy az egységes Európa képzete - éppen a maastrichti szerző­dés körüli vitáknak köszönhetően - ma jóval árnyaltabb, mint korábban volt Kurt Scheiter, a bajor állammi­­nisztérium igazgatója szerint például a jövő Európájának három szinten kell megszerveződnie: tartományi­­ régiók vagy autonómiák - nemzetállami és az EK szintjén. Vagyis a nemzetállamok a jövőben a külkapcsolatokban sem monopolizálhatják a nemzet képvise­letének a fogalmát. S hogy ezt Németországban mennyire komolyan gondolják, arra bizonyíték a héten kezdődő parla­menti vita az alkotmány 23. pont­jának a megváltoztatásáról. A kidolgozott szövegtervezet alapve­tően új alapokra helyezi a tartomá­nyok részvételét a szövetségi kor­mány Európa-politikájában. Vagyis - és ezt a házigazdák sem titkolták - a jövőben számítani lehet arra, hogy Bajorország az eddigi, két­oldalú és esetenként formálisan mű­ködő regionális kapcsolatokat jóval aktívabban próbálja majd valóságos tartalommal feltölteni. Mindez egy másik előadásban Kelet-Közép-Eu­­rópa számára is csábító lehetőségeket villantott fel. Az EK is tisztában van azzal - érvelt a bajor államminisztéri­um tanácsosa Frans Andriessenre hi­vatkozva -, hogy a reformállamok közösségi felvételének nincsen alter­natívája. S nemcsak azért, mert ellen­kező esetben a mélyreható destabili­zálódás veszélye újabb hatalmas menekülthullámot indíthat útjára, to­vább élezve az EK tagállamok között e kérdésben már amúgy is meglévő feszültséget. De a brüsszeli központot megfontolásra készteti az úgyneve­zett „német tényező” is, ami annyit jelent, hogy amennyiben Kelet-Euró­­pa a kapun kívül maradna, úgy a tér­séggel különleges viszonyt fenntartó Németország is „lassan, de biztosan eltávolodna” az EK-tól. Kényes tagsági igény Aligha véletlen, hogy éppen ezen előadás után hangzott el a bevezető­ben idézett kérdés. Hiszen ha Kelet- Európa integrálásának szükségességét már felismerték, mi lehet az oka an­nak, hogy késik az első lépés, a társu­lás ratifikálása? Ami annál feltűnőbb, mivel maguk a házigazdák ismerték el, hogy a társult státus tulajdonkép­pen még nem sokat jelent, Török­ország például 1963 óta élvezi, ám nem került közelebb az EK-felvétel­­hez. Kelet-Közép-Európa társulásá­ból következő tagsági igénye persze fölöttébb kényes egy olyan időpont­ban, amikor a közösség Maastricht ra­tifikálásának nehézségeiben merült el, s amikor egyes tagállamok mélyülő recessziója kérdésessé teszi még a tér­ségnek nyújtandó gazdasági segítség jövőjét is. (A londoni székhelyű Gaz­daságpolitikai Kutatóközpont egyik új, a szemináriumon is idézett tanul­mánya szerint a visegrádi hármak csatlakozása pedig egyenesen azt je­lentené, hogy a tagoknak évente 16 milliárd márka többlettel kellene hoz­zájárulniuk a közös kasszához, a je­lenlegi regionális fejlesztési politika értelmében.) Az integrálódás lelassu­lásának kimondott­ kimondatlan indo­kai persze érthetőek, miként nem volt alaptalan az a burkolt szemrehányás sem, hogy amint a közösség aláír egy megállapodást Kelet-Európával, a gyorsan változó viszonyok miatt már kezdheti is újratárgyalni, (mint példá­ul Csehszlovákia utódállamaival). Ha az észérvek mellette szólnak is, de a pillanat nem kedvez a közös­ség kibővítésének, hagyta maga után a benyomást a másfél napos szemi­nárium. Ami tulajdonképpen nem mond ellent annak a másik, Mün­chenben szerzett utóérzésnek, hogy azért a „német tényezővel” mind Brüsszelnek, mind a közép-európai kezdeményezésnek fokozottan kell számolnia a jövőben. Lambert Gábor -■ OTP. - Ingatlan * RT Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. megbízásából árverés útján értékesítjük a Cegléd, Öregszőlő, Harang utcai arihág­l lakásokat. A lakások 76 nm és 92 nm alapterületűek, kettő és fél, továbbá egy plusz három félszobásak. Kikiáltási ár: 2 870 000,- Ft - 3 490 000,- Ft között változik. Az OTP a lakások árverésen elért árából 30% engedményt nyújt szavatossági felelőssége kizárása ellenében. Az árverés ideje: 1992. december 15-én 10.00 óra. Az árverés helye: Cegléd, Petőfi Sándor u. 9., METESZ székház. Jelentkezés az árverésre: az OTP Cegléd városi fiókjánál (Cegléd, Szabadság tér 1.) munkanapokon 8-15 óráig, pénteken 12 óráig, 1992. november 30-tól december 11-ig. Az árverésen való részvétel feltételeiről az OTP-fiókban kapnak tájékoztatást a jelentkezők. OTP INGATLANFEJLESZTÉSI ÉS FORGALMAZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Next