Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

Nemzetközi élet SZOMBAT, 1993. január 2.­2 Magyar Nemzet A KÜLPOLITIKAI HELYZET­ ­ PRÁGÁBAN ÉS POZSONYBAN nagyszabású ünnep­ségsorozat keretében hirdették ki az önálló Cseh és Szlo­vák Köztársaság megalakulását. A cseh képviselőházban felolvasták azt a nyilatkozatot, amelyet a világ parlament­jeihez és a világ nemzeteihez címeztek. Ennek értelmében a Cseh Köztársaság január elsejétől vállalja mindazoknak a több-, illetve kétoldalú nemzetközi szerződéseknek a tiszteletben tartását, amelyek Csehszlovákiát kötelezték. Prága kifejezte azt az óhaját is, hogy a Cseh Köztársaság mihamarabb az Európa Tanács tagjává váljék, s ígéretet tett arra, hogy az ENSZ alapokmányának elveihez és a helsinki záróokmányhoz tartja magát. Hasonló szellem­ben nyilatkoztak a pozsonyi politikusok is. ■ KEZÜNKET NYÚJTJUK a Cseh és Szlovák Köztársaság­nak az Európába vezető közös úton: az ajtó nyitva áll előttük. Ezt közölte Kinkel német külügyminiszter Csehsz­lovákia kettészakadása alkalmából. Bejelentette, hogy Németország január elsejével elismerte mindkét köztár­saságot. Ugyanakkor azt mondta, sajnálatos, hogy Csehszlovákia felbomlott, de méltatta a szétválás békés jellegét. A francia Le Frage azt írta: a szlovákok máris be­letörődtek abba, hogy tekintélyuralmi kúrán esnek át. A nemzeti kisebbségeket nyugtalanítja a jövendőjük, min­denekelőtt a 600 ezer magyar nemzetiségű szlovák ál­lampolgárt, akikkel kapcsolatban a miniszterelnök máris kemény nyilatkozatokat tett. A bősi erőművita is mérged Pozsony és Budapest viszonyát, bár mindkét fél elfogad­ta az európai közvetítést. A Le Monde szerint a szlováki­ai magyarság vezetői éberek maradnak, mert a választá­sok idejéhez hasonlóan gyanakvást tanúsítanak a szlo­vák reinierterlenök iránt. A lap helyszíni tudósításából ki­derül, hogy a legnagyobb gondot a gazdasági helyzet jelenti, s ha ez tovább romlik, akkor - mint az Együttélés mozgak­om egyik vezetője kijelentette - Meciar előveszi a nacionalista kutyát és magyarellenes kampányba kezd. ■ ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS KEZDŐDIK az Európai Közösség­ben is, hiszen január elsejétől fokozatosan ki kell alakul­nia a Maastrintben elhatározott egységes piacnak. Ám nem minden tagország ratifikálta meg ezt a szerződést, s a következő hat hónapban éppen az a Dánia veszi át az elnökséget Nagy-Britanniától, amely népszavazással el is utántotta az Európai Uniót. A dán diplomácia veze­tője újévi nyilatkozatában mindazonáltal azt hangoztat­ta, hogy Koppenhága legfontosabb teendője az lesz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az EK-tagságért je­lentkező Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Ausztriával. Mint mondta, megvitatják majd a kelet­et közép-európai országokkal, hogy miként tudnák meg­­könnyíteni az utat a teljes jogú EK-tagság felé. De töre­kedni fognak arra is, hogy megállapodást érjenek el Oroszországgal. A dán diplomácia vezetője szerint Koppenhágának nincs más lehetősége, mint hogy elfo­gadja a maastrichti szerződést vagy kilépjen az Európai Közösségből. (B. M.) Vezető politikusok újévi üdvözletei Újév napján a szokásoknak megfelelően a világ vezető politikusai nyilatkozatokban szóltak reményeikről, az új esztendőben várható esemé­nyekről. Vatikánváros A bosznia-hercegovinai polgárhá­ború befejezését sürgette pénteken új­évi miséjén II. János Pál pápa. A Szent Péter-bazilikában tartott misén a katolikus egyházfő rámutatott, hogy csökkent ugyan a nukleáris pusztítás veszélye, de a béke áldása még nem érkezett el mindenhová. A szentatya szomorúan szólt arról, hogy „földré­szünkön, de különösen a balkán térsé­gében nem múlt el a pusztító háború és az erőszak veszélye”.­­ Távol tart­hatja-e magát Európa ettől a helyzet­től és megengedheti-e magának, hogy­ne nézzen szembe ezzel a kihívással.­­ Bécs Thomas Klestil osztrák szövetsé­gi elnök üzenetében amellett foglalt állást, hogy az Európa és a külpoliti­ka kérdésében alakuljon ki minél szélesebb közmegegyezés. A politi­kai vezetőket felszólította, hogy mondjanak le az érzelmekkel való fe­lelőtlen játszadozásról.­­ Aki szándé­kosan szítja az aggodalmat, tehát aki a szemellenzőségre, a szűkkeblűség­­re helyezi számítását, az Ausztria és állampolgárai érdekeivel szemben cselekszik - hangoztatta az államfő a tévé által is közvetített beszédében. London John Major brit kormányfő újévi rádiónyilatkozatában ismét az EK bő­vítése mellett állt ki. - Halálos téve­dés lenne a közösséget a gazdagok nyugati klubjává formálni. Semmi okát nem látom, hogy miért ne lehet­ne olyan Eb-t tervezni, amely Nagy- Britanniától az Urálig terjed. Nem hi­szem, hogy ez gyorsan elérhető len­ne, ám csodálatos volna, ha meg tud­nánk valósítani - mondta a BBC-ben. Párizs Miközben Európa nyugati fele az egység felé tart, a kelet a széthullás irányában halad - jelentette ki csü­törtök este, szokásos újévi rádió- és televízióbeszédében Francois Mitter­rand francia köztársasági elnök. - Sajnálatos módon újjáéled a faji vagy vallási eszmékre alapuló nacio­nalizmus, feltámad a régi vetélkedés, nemegyszer a régi gyűlölködés, amelyről azt hittük, hogy már régen elfelejtődött. Az elnök a boszniai há­borút, az etnikai tisztogatást, a „nyo­morúság és halál táborait” hozta fel például. Kijelentette, hogy az ENSZ a válság megszüntetésére már pró­bálkozott közvetítéssel, békéltetés­sel, párbeszéddel, de eddig mindez nem hozott eredményt. Az elnök sze­retné, hogy a genfi tárgyalások hoz­zanak minél előbb eredményt, de ha ez nem következik be, akkor azt vár­ja a Biztonsági Tanácstól, hogy „tisz­títsa meg Bosznia légterét, és nyissa meg a fogolytáborokhoz és a mártír­városokhoz vezető útvonalakat”. Ugyancsak intézkedéseket sürgetett annak megakadályozására, hogy a harcok átterjedjenek Koszovóra, Szandzsákra és Macedóniára. Peking - Kína újraegyesítése elkerülhe­tetlen történelmi folyamat - jelentette ki Jang Sang-kun kínai államfő újévi üzenetében. Felszólította a Tajvanon élő kínaiakat, hogy fűzzék szorosabb­ra kapcsolataikat az anyaországgal. A tajvani államfő a maga részéről szin­tén az ellentétek félretételét sürgette, de egyértelműen jelezte: az egyesülést nem tudja elképzelni a kommunista párt vezetése alatt. A kínai pártlap, a Zsenmin Zsipao egyébként pénteken, az újév alkalmából íródott szerkesztő­ségi cikkében egységre és haladásra szólította fel a nemzetet. Az újság sze­rint az új év céljai között szerepel a pi­acgazdaság kiépítésének folytatása és a gazdasági reformok miatt régi funk­cióik egy részét elvesztett kormányhi­vatalok átszervezése. Tokió A megrendült politikai bizalom helyreállításának kérdéseivel foglal­kozott Mijadzava Kiicsi japán kor­mányfő pénteki újévi sajtóértekezle­tén. Szerinte a politikai reformok, a választási reform megvalósításának és a gazdaság fellendítésének ügye kerül a politika középpontjába Ja­pánban az idén. (1992-ben több poli­tikai botrány rázta meg az országot, közülük is a legnagyobb a „Komin­­to-incidens,, néven ismertté vált eset. Állítólag a Kominto nevű jobboldali párt működött közre annak idején Takesita Noboru pártelnökké és mi­niszterelnökké történő megválasztá­sában.) A nemzetközi kérdések közül a kormányfő kitért a vezető ipari or­szágok nyáron Tokióban tartandó csúcstalálkozójára. Szerinte ezen a legfontosabb téma Oroszország meg­segítésének a témája lesz. - A hetek csoportja a legutóbbi csúcsértekezle­ten nem tudott előállni konkrét re­formtervvel, és ez az idén is nehézsé­gekbe fog ütközni - mondta. A japán kormányfő első újévi nyilatkozatából kiderült, hogy a szigetország nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások befejezé­sének, de hogy a GATT-megbeszélé­­sek mikor - és többek között milyen japán engedmények révén - zárul­hatnának le sikerrel, arról nem nyi­latkozott. Orosz-ukrán egyeztetés a moszkvai csúcs előtt A START 2 szerződésről Kozir­­jev orosz külügyminiszter tájékoztat­ta ukrán kollegáját, Anatolij Zlenkót. A DP­A értesülése szerint a két kül­ügyminiszter csütörtök este folytatott telefonbeszélgetést. Ezzel egy idő­ben Roman Popadjuk, az Egyesült Államok kijevi nagykövete átadta Leonyid Kravcsuk államfőnek Geor­ge Bush levelét a hadászati támadó­­fegyverek további csökkentését cél­zó START 2 megállapodásról. A DPA szerit Kozirjev és Zlenko egyet­értett abban, hogy mihamarabb telje­síteni kell a volt Szovjetunió által alá­írt START 1 szerződésben foglalta­kat, amelyeket az atomfegyverekkel rendelkező utódállamok - Orosz­­oroszág, Ukrajna, Kazahsztán és Fe­héroroszország - magukra nézve kö­telezően vállaltak. A START 1 szer­ződést azonban Ukrajna még nem ra­tifikálta, és e lépés nélkül - mint a né­met hírügynökség írja - a START 2 szerződés sem léphet jogerőre. George Bush elnök Leonyid Kravcsuk állam­főhöz intézett levelében arról biztosí­totta az ukrán vezetést, hogy Orosz­ország és az Egyesült Államok Ukraj­na érdekeit szem előtt tartja. Krav­csuk az amerikai nagykövetnek adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy az ukrán parlament még januárban rati­fikálni fogja a START 1-et. Kenyai választás Nairobiból jelenti az MTI: Ke­nyai választás. Biztosra vehető, hogy a jelenlegi államfő, Daniel arap Moi megnyerte az első többpárti elnök- és parlamenti választásokat Kenyában, mindazonáltal az is valószínű, hogy pártja, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió (ΚΑΝΟ) az állítólagos csalá­sok ellenére sem tudja megtartani monopolhelyzetét a törvényhozás­ban. A végleges eredmények a jövő hétre várhatóak. Elmúlt a terrorhullám Németországban BONN - A szilveszteréjszaka is nagyobb rendzavarás nélkül telt el Németországban. Megint elmaradtak a menedékszállások elleni merényle­tek, amelyek az elmúlt hónapokban annyit ártottak a Szövetségi Köztár­saság hírének. Annál több békés tün­tetésre került sor, amelyen a polgá­rok gyertyákkal és fáklyákkal fevo­­nulva tiltakoztak a szélsőséges terror ellen. Ezek a „gyertyaláncok” való­ságos hagyománnyá váltak. Különös jelentőségük, hogy nem politikai pár­tok vagy kormányszervek szervezik őket, hanem lakossági kezdeménye­zésre, egyházi és világi egyesületek égisze alatt jönnek létre. Nincs olyan város, ahol ne világított volna a gyer­tyák lánca. Mindez több egyszerű jelképnél: a német társadalom el­szántságát, demokratikus elkötele­zettségét mutatja, azt a tényt, hogy a gyűlölet terrorja nem számíthat népi támogatásra. Ezzel magyarázható mindenekelőtt, hogy a szélsőséges csőcselék hetek óta nem mert újabb merényletre vállalkozni és visszatért igazi terepére, a kocsmai verekedé­sek szintjére. (i­gy­) Möllemann úgy jön, mintha menne BONN­­ Az új esztendő első napján nem a né­met gazdaság, hanem a német gazdasági miniszter jövője a legkedveltebb beszédtéma. Jürgen Mölle­mann mind több összeférhetetlenségi ügye kerül nyilvánosságra, amelyek fölött mindeddig szemet hunytak. A hajdani tornatanár számíthat mindazok bosszújára, akiknek valaha az ő intrikái törtek bor­sot az orra alá. Bonnban mindenki gállástalan karri­eristának tartja Möllemannt, akivel azonban az utóbbi években számolni kellett, mert az SDP párt­­gépezetét sikeresen állította egyéni érdekei szolgá­latába. Most - miként beszámoltunk róla - egy ne­vetséges botlása, felesége unokaöccsének adott pro­­tekciós levelek nyomán alighanem itt az órája, a miniszter előbb tagadott, de a tények ellene szólnak Minisztériuma ráadásul a botrány kipattanását kö­vetően megpróbálta a bizonyítékok megsemmisíté­sére bírni a zsetonokat reklámozó miniszteri levelek címzettjeit. Ez pedig már több egyszerű botlásnál, súlyos baklövés, még ha a Dominikában üdülő Möl­lemann „háta mögött” kellett volna is történnie. Mindez pedig a kormányátalakításra készülő Hel­mut Kohl lapjait is összezavaró: alkancellárjának várható bukásával az új kabinet összeállításához nem lesznek elegendők kozmetikai változtatások. A szabadságon levő kancellár Schäfer helyet­tes kormányszóvivő útján szólította föl a minisz­tert, hogy haladéktalanul adjon „átfogó választ” a vádakra. Möllemann erre szilveszter napján várat­lanul hazatért karib-tengeri szabadságáról, bár sen­ki sem tudja, hol van és kivel sző terveket. Bonn máskor oly magabiztos nagy intrikusa, akinek oroszlánrésze volt a Genscher utódlása körüli dics­telen kártyakeverésben, most egyszerre elbizony­talanodott, kapkodni kezdett. Vasárnapra sajtóérte­kezletet hirdetett, ami jellemző rá: megint a nyilvá­nosság előtt akar kész helyzetet teremteni. Az FDP elnöksége azonban most résen volt: már vasárnap eggelre maga elé idézte megtévedt báránykáját, Eb­den pedig a Bundestag gazdasági bizottsága zárszámadást a minisztertől. A szabaddemokraták vezeőségében általános a vélekedés, hogy meg­fontoltan kell eljárni, nem pedig úgy, mint Gen­scher lemondásakor. A miniszterjelölésben illeté­kes parlamenti frakció ezért csak január 12-én ül össze. A legesélyesebbnek egyébként Rehberger szász-anhalti gazdasági minisztert tartják, de több CDU-politikus is bejelentette igényét, amely az eddigi koalíciós viszonyok teljes összezavarását jelentené. Az FDP másik gondja, hogy Möllemann egyben a pártelnökség egyik önjelölt várományo­sa. Vízkeresztkor rendezik meg a párt hagyomá­nyos évi kiskongresszusát: az új helyzetben ezen elvileg színt kell vallania minden számításba jövő politikusnak. Ezekben nincs hiány: az élen a vona­kodó és magát - mint mindig, most is - követő Kla­us Kinkel külügyminiszter áll. Nem elképzelhetet­len azonban, hogy a Möllemann-ügy már vasárnap megoldódik, ha a miniszter azért hívta össze a saj­tóértekezletet, mert itt akarja bejelenteni lemondá­sát. A harc nélküli megfutamodás azonban nem az ő módszere. (Józda) START-finis Utolsó csapás az első csapásra (Tudósítónktól) WASHINGTON - Visszaűzte a természet hidegháborúja a START-aláírókat a Kremlbe, s így stílszerűen ott fejezhetik be a hadá­szati lefegyverzési alkudozást, ahol két évtizede a fegyverkezési ver­seny első történelmi megállapodá­sát megkötötték. Még ellenfélként, de már barátkozva. Csak aztán ne úgy hozza az időjáráshoz hasonló­an kiszámíthatatlan történelem újabb fordulata, hogy a most Moszkvában már barátként megkö­tött szerződésnek kelljen még egy­szer ellenfeleket korlátoznia. Érté­két persze az mutatná csak meg igazán: a fürtös fejű rakéták lesze­relésével kikerülnek az utódálla­mok arzenáljából a legveszélye­sebb, mert hadászati első csapás mérésére alkalmas fegyverek. Bush utódai kiszabadulnak abból a bű­vös körből, amelybe paradox mó­don maga a fegyverkorlátozási pró­bálkozás is kergette bele a mára egyedül maradt világhatalmat. MA KÖZTUDOTT, hogy 1962-ben a világ sokkal közelebb került ama szakadék széléhez, mint akkortájt bárki sejtette, beleértve a főszereplőket is. A kubai válságot az enyhülés, majd barátkozás évei­ben minden részletében tanulmá­nyozók döbbenten tudták meg, hogy a szigeten lévő atomfejes kisrakétá­kat akár a helyi szovjet tábornok be­vethette volna Amerika ellen; Cast­ro máig tartó háborgása Hruscsov ellen pedig sokat elárul a „billen­tyűn” lévő ujjak remegéséről. Ho­lott akkor - és ezt persze a blöffölő Hruscsov tudta jól - négy vagy öt az egyhez arányú volt az amerikai stra­tégiai fölény, aztán a vietnami hábo­rú lehetővé tette a Kremlnek a fel­zárkózást, amit látva kezdeményez­ték az amerikaiak a SALT-tárgyalá­sokat. Az L betű a „limitation”, te­hát csupán a korlátozás céljára utalt. A fegyverkezési verseny befagyasz­tásának szándékára. Csakhogy Kis­­singerék elszámították magukat: a mindvégig megmaradt amerikai technológiai előny sem gátolta a szovjeteket az éppen hátrányaik folytán testesebb rakétáik fürtös fe­jűvé tételében, amit Washington eleinte kirekesztett a SALT-alkudo­­zásból. S így a hetvenes évek végé­re megjelent az Amerikát fenyegető igazi veszedelem: a tíznél is több robbanófejes óriás rakéták arzenál­ja. Az elsőcsapás-mérés fegyvere. SZEGÉNY CARTER megpró­bálta az ő helyébe becsempészni a csökkentés, a „reduction” R betűjét, ám az elbizakodott Brezsnyev szinte kirúgta Moszkvából az ajánlattevő Vance-t. A SALT 2 tehát úgy rögzí­tette a hadászati egyensúlyt, hogy a plafon még a növelést is lehetővé tette. Ezen fordított az elődjénél ke­ményebb Reagan, ki stílszerűen a csillagokig ígérte folytatni és akként megnyerni a Kremlt már addig is megrokkantó fegyverkezési ver­senyt. Ma már nyilvánvaló, hogy el­szántsága alapvető tényező volt a moszkvai kemény vonal vereségé­ben, Gorbacsov hatalomra kerülésé­ben: a Kreml immár a kiutat kereste. S belement a START-ba. S abból már ,rd sem jött” a Szovjetunió: az 1-es sorszámút még Gorbacsov, a 2- eset viszont már az utódállamot képviselő Jelcin köthette meg, és mindkettőt­­ még Bush. Stílszerűen a hidegháborút záró elnökhöz, ki bevallottan nem akart nyitott START-csomagot hagyni utódjára. S a republikánus elnök jócskán megkönnyíti demokrata követőjé­nek a kétharmados szenátusi jóvá­hagyási többség összehozását. MÁR KORÁNTSEM, még a látszat kedvéért sem „egyenlősített” hatalmak kötik meg a START 2-t. S Bush sem csupán a történelmi örök­ség végett sietett, Clinton pedig - a kapuk előtt toporgó utódtól szokat­lanul - azért adta áldását a szerző­désre, mert valójában a lefegyverzé­si verseny éppen annyira kiszámít­hatatlan, mint volt több évtized ra­kétaszaporítása. Amerikai elemzők a START 2 két fő előnyének a für­tös fejűek kiiktatását és persze ma­gát a látványos „reductiont”, a két­harmados - vagyis immár igazi - csökkentést tartják. Kifejezetten „biztonsági politikaként”: „e csök­kentések bebiztosítják az Egyesült Államokat egy moszkvai politikai fordulat legrosszabb hatásai ellen” - írta vezércikkében a The Washing­ton Post. Kevesebb és viszonylag veszélytelenebb hadászati eszközt hagyva a Kreml számára, legyen la­kója Jelcin vagy akárki. Evégett ment bele az ezek szerint elmarad­hatatlan ,„kapkodó” záróalkudozás (és utolsó percig tartó szövegezés) során Washington apróbb engedmé­nyekbe. Eagleburger és Kozirjev pár méter betonról alkudozott, mennyivel töltsék­ fel az SS-18-as óriás rakéták végül megha­gyni en­gedett silóit, nehogy a helyükre állí­tandó (egy robbanófejes) utódraké­tákat csak úgy ki lehessen valami­kor cserélni... SOKBA KERÜL ugyanis a le­fegyverzés is, Moszkvának nincs pénze új rakétasilókra. Washing­tonnak viszont tagadhatatlanul ol­csóbb, ha ennek számláját állja, mint az Amerikának is megártott fegyverkezési versenyét. S a jelek szerint a START 2 - ratifikálásos - véglegesítése érdekében bele kell nyúlni a bukszába. Hiszen az 1-es és 2-es immár sajátosan kapcsoló­dik össze, amíg az exszovjet arze­nál maradványait őrizgető másik három utódállam, Fehéroroszor­szág, Kazahsztán és Ukrajna nem fogadja el a START 1-et, addig sem Moszkvában, sem Washing­tonban nem tudják jóváhagyatni a START 2-t. Ezért irányul most a fő amerikai figyelem - és gyanítható­an hamarosan a nyomás is - Kijev­­re. Amíg csak a leszerelési számlá­juk végösszegét kerekítik mind na­gyobbra az ukránok, addig moz­gásra, ám megértésre találnak amerikai körökben. Ha viszont ki­derülne, a lisszaboni négy plusz egy alkukötés óta netán meg is gondolták volna magukat, s nem csupán „árulnák” atomhatalmi stá­tusukat, hanem védelmeznék is, az új helyzetet teremtene a START- finis után. Kétségtelen, hogy Ki­­jevben, de alighanem Moszkvában is kísért az évtizeddel ezelőtti gú­nyos mondás: „a Szovjetunió egy Banglades - atombombákkal”. Mi­ből következően azok nélkül ugyan mi marad bármelyik utódál­lam? Biztató a külvilágnak viszont az, hogy e mondás logikája akkor is, ma is egyértelmű: atombombá­val is csak Banglades maradna bár­melyik utódállam, ha Amerika, s akként a nyugati világ ellen próbál politizálni. Vagyis a lefegyverzési versenyt ugyanazok a­­ gazdasági, technológiai­­ erőviszonyok sza­bályozzák, mint a felfegyverzésit. Ezért jobb, ha a START egyúttal cél is, s nem megint valami kilátás­talan, ám veszedelmes vetélkedés rajtja. Avar János OROSZ ÉS AMERIKAI ROBBANÓFEJEK A START 2 szerződés a jelenlegi összesen 20 000 robbanófejnek 14000-12000 toooo 8000' 6000' 4000' 2000' 11 USA Π Oroszország jjjj 3503­00 9 ' IS 3000-35000 11 HffH 1972 május A SALT 1 aláírása 1979 június A SALT 2 aláírása 1982 június A START- tárgyalások kezdete 1991 június 1991 július 1992 december START 1 START 2 csökkentések csökkentések 1999-ig 2003-ig

Next