Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
Hazai tudósítások , Magar Nemid HÉTFŐ, 1993. január 18. Küldöttértekezletek az MDF országos gyűlése előtt Szabad György: a párt kész a folyamatos megújulásra (Folytatás az 1. oldalról) A szombati, Miskolcon megrendezett értekezleten, amelyen részt vett Für Lajos és Furmann Imre, éles vita, a vélemények erős ütközése jellemezte. Abban egyetértettek azonban a küldöttek, hogy a rendszerváltozás jelenlegi szakaszában nincs helye óvatlan, szuperradikális megoldásoknak. Sok kritikát kapott az átalakulás üteme, de valamennyi felszólaló határozottan állást foglalt a demokrácia szabályaiban meghatározott keretek betartása mellett. Ezen, mint hangsúlyozták, az sem változtathat, hogy a tagság fokozott érzékenységgel reagál a környezetében tapasztalt gazdasági és szociális nehézségekre, elégedetlenségre, átmenetben tapasztalható megoldásokra, helyenkénti visszaélésekre is. Középen, mint a gerinc Mint Mile Lajos a zárt értekezletet követő sajtótájékoztatón rámutatott, a tanácskozáson megfogalmazódott az a remény, hogy a jövő heti országos értekezlet után egy olyan Magyar Demokrata Fórum marad meg, amelynek az egysége valódi és minőségi egység. Ez az egység csak tisztázott politikai alapértékekből, politikai eszköztár vállalásából táplálkozhat és építkezhet tovább. Higgadt, megfontolt elemzések alapján hozhat olyan döntéseket az országos értekezlet, amelyek nemcsak a párt, hanem az egész társadalom számára elfogadhatóak. A vezetők kiválasztásánál is ezek lehetnek az alapvető szempontok. Furmann Imre kifejtette azt a véleményét, hogy az országos gyűlés üzenete az a Deák Ferenc-mondás lehet a társadalomhoz, hogy :Mindent kockáztathatunk a hazáért, de a hazát nem kockáztathatjuk semmiért." A borsodi küldöttgyűlés résztvevői, mint rámutatott, átérezték e gondolat súlyát, osztatlanul egyetértettek vele, és elutasítottak minden olyan magatartást, politizálást, ami ezt a felelősséget, egyensúlyt megbonthatja. A borsodi megyegyűlés vitájában elhangzottak alapján Für Lajos úgy ítélte, hogy az MDF egységes cselekvőképessége az országos gyűlésen meg fog erősödni, szilárdul az MDF, és ott marad, ahol a gerinc van, tehát középen. Helyet az irányzatoknak A párt békési küldöttei szombati tanácskozásukon egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy az MDF vezetésében az Antall József vezette centrumot kell erősíteni, ám egyben biztosítani kell a markáns irányzatok meghatározó egyéniségeinek, például Csurka Istvánnak, Furmann Imrének és Kulin Ferencnek a részvételét is a vezetésben. Mindez a megyei küldöttgyűlés befejeztével tartott békéscsabai sajtótájékoztatón hangzott el. Tartalmas, felszabadult, őszinte vita és megbeszélés folyt, amelyen megmutatkozott az MDF fontos jellemzője: készsége arra, hogy felelősen politizáljon - mondotta Szabad György, a parlament elnöke, az MDF országos elnökségének tagja, aki részt vett a gyűlésen. Megmutatkozott az a készség is, hogy az egyensúlytartás a középre támaszkodjék, s hogy az MDF mindig kész legyen az önkorrekcióra, eredeti programjának irányvonalát megtartva is a folyamatos javításra és megújulásra - mondotta az Országgyűlés elnöke. Mellőznék az ideológiát Markó István gyulai MDF-es országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a békési küldöttek nem ideológiai kérdésekkel akarnak a demokrata fórum országos gyűlésén foglalkozni, hanem a megyét érintő legfontosabb ügyekkel - például a munkanélküliség megoldásával, a tsz-átalakulások ellentmondásainak orvoslásával, az élelmiszeripar megmentésének lehetőségeivel és a térségi fejlesztés kérdéseivel. A Békés megyei küldöttgyűlésen öt megyebeli politikus neve merült fel, mint akiket szívesen látna a huszonnyolc békési küldött az MDF országos elnökségében - az öt közt akad mindhárom irányzathoz tartozó személy. Nemzetközi szocdem-tanácskozás Szabályozott átmenetet .A jelenlegi politikai és gazdasági átmenetben, melynek visszafordíthatatlanságáért állunk ki, tudatában vagyunk a közép- és kelet-európai régió országai egymásra utaltságának, és ezért szükségesnek tartjuk új típusú, hatékony együttműködés kialakítását" - szögezi le a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szombaton és vasárnap Budapesten megrendezett nemzetközi gazdaságpolitikai konferenciáján kialakított állásfoglalás. A kétnapos tanácskozást követő sajtótájékoztatón Borbély Endre, az MSZDP elnöke megállapította: szükséges a kelet-európai régió gazdaságának gyors és szabályozott átmenete a magántulajdon többségén alapuló szociális piacgazdaságba. E gazdaságpolitika azonban nem érvényesülhet ezen országok szociális biztonságának rovására, annál kevésbé, mert a tömeges munkanélküliség és az infláció a kiépülőben lévő demokratikus intézményrendszer működését is veszélyeztetheti. Torgyán kiutat keres Jobboldali blokk a baloldal ellen (MTI) A fennálló liberális baloldali blokk veszélye miatt a Független Kisgazda Párt létrehoz egy jobboldali blokkot Nemzeti Keresztény Összefogás néven - jelentette ki szombaton, egy Jászberényben rendezett nagygyűlésen Torgyán József, a párt elnöke. A magyar n nép - hangoztatta - tehetséges, és nem lehet tétlenül nézni, hogy Európa négereivé tegyék. Új helyzetet kell teremteni, meg kell találni a kivezető utat, a kivezető úthoz pedig az erő már adva van. Ez az erő a Kisgazda Párt, amely - ha megnyeri az 1994-es választásokat - két és fél óra alatt megteremti azt a rendet, amit a mai magyar kormánynak két és fél év alatt sem sikerült. Visszatérve a jobboldali blokk létrehozására utalt arra, hogy erről a január 20-22-i országos ülésen határoznak majd, de már most szinte naponta kötnek együttműködési megállapodásokat különböző szervezetekkel. Pető Iván véleménye szerint: A frekvenciák elosztása leválasztható a médiaügyről Nem lehet az ellenzéket hibáztatni azért, mert nem született meg a médiatörvény, ez nem demokratikus hozzáállás - reagált az SZDSZ vasárnapi sajtótájékoztatóján Pető Iván Kulin Ferencnek arra a kijelentésére, miszerint a sajtótörvény zátonyra futtatásával az ellenzék kizárta magát, hogy beleszólhasson a frekvenciák elosztásába. Amíg nincs törvény, folytatta a párt elnöke, a kormány cselekvése nem jogszerű. A kulturális bizottságban elfogadott kompromisszumos álláspont alapján egyébként - Pető szerint - a frekvenciák elosztását le lehetne választani a médiaügyről. Pető Iván elfogadhatatlannak nevezte Debreczeni József azon kijelentését is, miszerint a MDF-ben a beterjesztett javaslatoknál van szélsőségesebb álláspont is. A kormánypárt liberálisai ne fenyegessenek Csurkával, még akkor sem, ha ők fenyegetettek, folytatta, hozzátéve, hogy még ilyen indokokkal sem lehet elfogadni az MDF javaslatát a médiák ügyében. Csupán technikai kérdésnek nevezte azt, hogy ezentúl albizottságokban foglalkozzanak a kérdéssel. Dönteni azonban kell, hangsúlyozta, mert a terhet nem lehet állandóan cipelni. (s. g.) MSZP-fórum a nemzeti kérdésről Nem fogadható el a koalíció kirekesztő felfogása Közép-Európában a nemzeti kérdés elsődleges probléma, s az a párt, amely e kérdésre nem akar válaszolni, vagy nem tud véleményt formálni róla, nem tekintheti magát komoly politikai erőnek - hangzott el egyebek között - a Szocalista Párt szombaton, Debrecenben rendezett fórumán. Orosz István történész, a párt országos választmányának tagja a tanácskozás kapcsán az MTI tudósítójának elmondta: az MSZP egy sor stratégiai kérdésben ki kell hogy alakítsa álláspontját, s ezek sorában egyik első helyen szerepel a nemzeti kérdés. Szerinte a szocialistáknak fel kell oldaniuk azt a magyar társadalomtörténetben a századforduló tájékán született tragikus helyzetet, amikor a társadalmi haladás és a nemzeti érzés elvált egymástól - vélekedett. A kerekasztal-konferencián felolvasták a debreceni eszmecseréről az RMDSZ-kongresszuson való részvétele miatt távol maradt Tabajdi Csabának a levelét. A politikus az országos választmány elé kerülő, nemzetről alkotott szocialista tézisekről fogalmazta meg ellenvetéseit. A vitaanyagnak elsősorban a Trianonnal kapcsolatos megállapításait és a kisebbségek autonómiájáról szóló fejezeteit kifogásolta, amelyek - szerinte - ellentétesek a párt programjával. A találkozón kiderült: e kérdésekben még a párton belül is eltérőek a vélemények, abban azonban mind a résztvevők, mind a szakértők - Baja Ferenc országos alelnök, Daróczy Zoltán országgyűlési képviselő, valamint a választmányi tagok, egyetértettek: nem fogadják el a kormánykoalíció azon kirekesztő felfogását, amely a nemzethez való tartozást politikai állásfoglalásként értékeli, s jogot formál arra, hogy megmondja: ki a magyar. A MEASZ nyilatkozata A nemzeti megbékélés hívei vagyunk A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a 2. magyar hadsereg tragédiájának 50. évfordulója alkalmából nyilatkozatot tett közzé. A megemlékezés megerősít bennünket abban, írják, hogy határozottan szembeforduljunk minden olyan nézettel, amely gyűlölködést, háborús hangulatot szít. Elutasítjuk a történelemhamisítást, a bűnös, nemzetellenes háborús politika utólagos igazolását, a felelősök felmentését az utókor előtt hangsúlyozzák, majd megállapítják: A nemzeti megbékélés hívei vagyunk, és küzdünk a demokratikus Magyarországért. A Donnál bekövetkezett nemzeti tragédiánkra emlékezve elhatároljuk magunkat azoktól az értékelésektől, amelyek szerint a magyar katonák gyáván megfutamodtak. Elfogadhatatlannak tartjuk Jány Gusztáv hadseregparancsnok és a német hadvezetés egykori ítéletét, amely a vereségért a magyar katonákra hárították a felelősséget Ugyanígy elítéljük azt a magatartást, amely évtizedeken keresztül lehetetlenné tette az elesettek elsiratását, a róluk történő megemlékezést. Megkezdődött a helyreállítás Egy évre bezár a Vígszínház (Folytatás az 1. oldalról) Az volt az egyik feltétel, hogy az építkezést idén május elsején el kell kezdeni, és egy év múlva be kell fejezni - tudtuk meg Lázár Egontól, a színház gazdasági igazgatójától. - A külső munka 1992 utolsó hónapjában megkezdődött, a színház kőlábazatát már leszedték. - Milyen lesz az új nézőtér? -Olyan, mint 1896-ban, amilyennek Helmer és Fellner megtervezte. A legfeltűnőbb változást az jelenti majd, hogy közben páholysorok lesznek. Ugyanakkor a legkorszerűbb technikával szereljük fel a színházat. - Mól tartják a rekonstrukció ideje alatt az előadásokat? - Van egy komoly tervünk, a közeli hetekben dől el, hogy sikerül-e megvalósítani. Fűthető sátrat szeretnénk felállítani a Nyugati pályaudvar mellett, a parkolóban. Ha megvalósul a terv, ötszáz néző előtt folyamatosan tudunk játszani. Még bérleti előadásokat is szervezünk majd, ha minden jól megy. - Hogyan fogadta a társulat a felújítás hírét? - Mindenki számol azzal, hogy nehéz évünk lesz, sok kényelmetlenséget kell elviselnünk. Annak viszont nagyon örülünk, hogy a százéves évfordulót - 1996. május 1-jét - már a régi fényében ragyogó Vígszínházban ünnepelhetjük. (f. m.) Győri stratégia Az idén egymilliárd forinttal csökkent a tavalyihoz képest Győr költségvetése. A működést is már-már veszélyeztető pénzügyi problémák áthidalására az önkormányzati képviselők egy csoportja előremenekülési stratégiát dolgozott ki - jelentette az MTI. A koncepció kedvező kamatozású hitelfelvételre épít. A gazdasági szakemberek úgy vélik: három-öt év alatt legalább másfél, legfeljebb hárommilliárd forintos hitelre lenne szükség ahhoz, hogy meginduljon a fellendülés. Az égető lakásgondokat például a valós piaci értéket tükröző lakbérek révén látják megoldhatónak, ez - feltételezhetően - felkelti a vállalkozók lakásépítési kedvét. A felveendő hitelből támogatást kapnának a polgárok a jelenleginél jóval magasabb lakbérekhez. A stratégia kimunkálói hisznek abban, hogy a vállalkozási, a beruházási kedvet vállalkozási alap megteremtésével fokozhatják. Ez a forrás a vállalkozók számára elviselhetővé tenné a magas kamatozású pénzintézeti hiteleket. A szakemberek állítják: a program csökkentené a munkanélküliséget, a beruházásoknál, a fejlesztéseknél ugyanis szükség van a munkáskézre. Az előremenekülési stratégiát rövidesen közgyűlés elé terjesztik, de népszavazás kiírását is fontolgatják. Amennyiben a koncepció zöld utat kap, az infrastrukturális beruházásokat az idén már megindítják. Tényfeltárás - vékony jégen? A jogállam garanciarendszerének kemény héját nem könnyű feltörni. De erős a késztetés, hogy a politkusok és a társadalom tekintélyes részét élénken foglalkoztató igazságtételi igényre mégis valamiféle jogilag elfogadható megoldás szülessen. Ilyen áthidaló, szalonképes megoldásnak tűnhet első hallásra az a minap keltezett hír, hogy megindult az ügyészi tényfeltáró vizsgálat a mosonmagyaróvári sortűz ügyében. De alkalmas eszköz-e a pártállamban büntetlenül maradt, égbekiáltó bűnök feltárásra a tényfeltáró vizsgálat? Ez lenne-e a számos egymással is versengő igazságtételi technika közül a legcélravezetőbb? Vagy csupán előjátéka ez a jogpolitikai célokra való felhasználásnak? A törvényhozási próbálkozások eddigi kudarcai ellenére nem lehet elvitatni: jogos társadalmi igény a múlt bűneinek feltárása, a felelősök megnevezése. Amíg azonban a törvényhozó, az Országgyűlés helyben jár, úgyszólván toporog, az igazságtétel alkotmányos akadályai, az elévülés problémája körül igen kényes a bűnüldöző, igazságügyi hatóságok szerepe is, így az ügyész, a majdani vádló (vagy vádelejtő?) aligha lehet elfogulatlan szakértője egy későbbi pernek, ha ugyanabban az ügyben egyszer már eljárt s „ítélkezett” tényfeltáróként. Vagy amit nem tehet a bíró, amit elutasít egy konkrét ügyben a győri katonai ügyész, azt tényfeltáró vizsgálat címkéje alatt gond nélkül megteheti az ügyészség? A tényfeltárás persze, halljuk az ellenvetést, korántsem büntetőjogi vizsgálódás, hanem afféle öszvérmegoldása a jognak. Az ügyészi általános felügyelet sajátos vetülete ennek minden előnyével-hátrányával. Mert igaz ugyan, hogy az eljárás rugalmasabb és kötetlenebb - de hiányoznak is belőle a megszokott eljárási garanciák, így valószínűleg nem is tudja majd kielégíteni sem a jogállam bajnokait, sem az ortodox igazságkeresőket. A tényfeltáró vizsgálattal az ügyészség politikailag mindenképpen kényes terepre lépett. Ehhez hasonló tényfeltáró vizsgálatokkal korábban komoly jószolgálatot tett a rendszerváltás idején az államnak. Sikerült is kihúzni néhány elgennyesedett ügy méregfogát. Ám a politikai jószolgálat az igazságszolgáltatás területén sohasem veszélytelen. Hiszen a jó szándékú, egyfajta jogos igényt kielégítő tényfeltárás sem pótolhatja a parlament régi adósságát, az igazságtétel alkotmányos kereteit és korlátait egyértelműbben meghatározó törvényeket. Mert enélkül a tényfeltáró változatlanul a törvényesség vékony jegén jár. (bodnár) Kétpólusú szakszervezetek Kongresszusra készül a Liga A Liga Szakszervezeti Szövetség tagsága az utóbbi két évben megsokszorozódott, kinőtte eddigi kereteit. Ilyen körülmények között részben eredeti értékei megőrzése érdekében, részben pedig azért, hogy profi szakszervezetként működhessen, új alapszabályra van szüksége. Ezt - elképzelések szerint - a január 28-án Budapesten sorra kerülő, harmadik országos kongresszuson alkotjuk meg, illetve fogadjuk el - jelentette be Horn Gábor, a Liga elnöke szombaton a szakszervezet Miskolcon tartott regionális értekezletét követő sajtótájékoztatóján. Horn - az MTI jelentése szerint - hangsúlyozta: a Liga 1991 májusában megtartott kongresszusa óta alapvetően megváltoztak a politikai és gazdasági körülmények. Ma már tudomásul kell venni azt a tényt, hogy a Magyar Szakszervezetek Szövetsége túlélte a rendszerváltást. Ezért a kongresszusnak el kell ismernie az MSZOSZ létét, és a jellemzően kétpólusúvá vált szakszervezeti mozgalomban keresni kell az együttműködés lehetséges formáit. Ez nem jelenti azt, hogy elérkezett az összefogás ideje, mert ma Magyarországon a szakszervezetek közötti versenyhelyzet fenntartása a munkavállalók érdeke. Közlönyleltár Minimálbér, adóvisszatérítés, pénznyerő automaták A kormány - jóváhagyva az Érdekegyeztető Tanács novemberi rendkívüli ülésén született megállapodást - rendeleti úton szabályozta a kötelező minimálbér mértékét. Habár a múlt évben „kialkudott" havi 9000 forint nem hat az újdonság erejével, alkalmazásának részleteivel most ismerkedhetnek meg az érdekeltek. A jogszabályt, a 3/1993 (I. 13) korm. számú rendeletet a Magyar Közlöny 3. száma közli. A teljesítménybér-rendszerben foglalkoztatottaknak minimálisan 52 forintos órabért köteles adni a munkáltató. Ez a követelmény százszázalékos teljesítése estén jár. Az átlagosnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott bérét arányosan csökkenteni lehet. A rendeletet első ízben a februári munkabérek számfejtésénél kell alkalmazni. A gazdasági élet néhány területén (építőipar, szállítás, raktározás, ingatlanügyek, bérbe adás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, gépjármű-karbantartás, üzemanyag-kereskedelem) és egyéb szolgáltatások 1993. augusztus 1-jétől jár a magasabb minimálbér. De például a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és a halászat területén csak december 1-jétől lép hatályba az új rendelkezés. Ettől fogva az előírtnál alacsonyabb munkabér a teljes időben foglalkoztatottak esetében nem adható. A minimálbér szabályait a közalkalmazottakra és köztisztviselőkre is alkalmazni kell. Arról azonban nem szól a kormányrendelet, hogy az állami vezetők fizetéséhez - amit már úgyszintén a minimálbérekhez kapcsol a jogszabály - mikor és hogyan kell hozzányúlni... Ugyanebben a közlönyben olvashatunk az áfa-visszatérítés külföldieket, diplomatákat és a külföldi utasokat érintő külön szabályairól is. A 2/1993-as kormányrendelet például nemzetközi viszonosság esetén biztosítja a termék, szolgáltatás árában foglalt, illetve - importáru esetén - a már megfizetett forgalmi adó visszatérítését. Ennek alsó összeghatára 2000 forint, ha a visszajáró összeg - amit jobbára csak forintban írnak jóvá - meghaladja a 20 000 forintot, negyedévenként is visszakérhető az áfa. Legfeljebb azonban a tárgyi évet követő félév végéig tarthat rá igényt a jogosult. A már említettet sorrendben követő két kormányrendelet a diplomáciai és konzulképviseletek tagjait, illetve a külföldi állampolgárságú turisták áfa-visszatérítésének lehetőségeit taglalja. Itt említjük meg azt is, hogy a kormány módosította az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968 (IV. 14) korm. számú rendeletét. Ennek értelmében 10 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve pénznyerő automatát üzemeltet, illetve e célból helységet biztosít másoknak. A „félkarú banditák” üzemeltetői számára azonban alighanem komolyabb fenyegetést jelent, hogy a szabálytalanul üzemeltetett játékautomatát el kell kobozni. (K.L)