Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
SZOMBAT, 1993. január 2. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 Veszprém univerzitást alapít Az elmúlt év utolsó napjaiban érkezett a hír a Brit Mérnöki Kamara megszavazta, hogy a Veszprémi Egyetemen szerzett diplomát elfogadják. Ezt megelőzően az Európai Mérnöki Kamara már ugyanilyen döntést hozott, Nagy-Britannia azonban e vonatkozásban nem tartozik hatáskörükbe. Az újabb sikerről és a további tervekről tájékoztatta pénteken Veszprém megye és a megyei jogú város közéleti személyiségeit Liszi János rektor az egyetemen immár hagyományos újévi fogadásán. Ebből az alkalomból válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire is. Sikeres évet tudhatnak maguk mögött - mutatott rá, hiszen szeptemberben 625 elsőéves kezdte meg tanulmányait, annyi, mint pár éve a teljes hallgatói létszám volt. Új szakokat indítottak, így megkezdték a német nyelvtanárok, a számítástechnika-tanárok és a környezeti mérnökök képzését. - Közelebb kerültek-e a tervezett közép-dunántúli universitas alapításához? - A szándéknyilatkozatot már aláírtuk a veszprémi Hittudományi Főiskolával és a Pannon Agrártudományi Egyetem keszthelyi karával. Csatlakozik ehhez a koncepcióhoz a veszprémi Toxikológiai Intézet és a tihanyi Limnológiai Kutatóintézet is. Mivel még nincs elfogadott felsőoktatási törvény, jogilag nem tudtuk terveinket megfelelő formába önteni. Itt a fogadáson is folytattuk tárgyalásainkat. Ma úgy látszik, hogy mégis találunk jogi megoldást és az alapító okirat aláírására januárban sor kerülhet - Ebben a koncepcióban újabb szakok indítása és természetesen jóval nagyobb hallgatói létszám szerepel. Meg tudják teremteni a szükséges szellemi és anyagi hátteret? - Ami a szellemi hátteret illeti, az új szakemberek veszprémi letelepedése az elmúlt években megkezdődött. Már veszprémi lakos Mészáros Ernő akadémikus, az MTA elnökségének tagja, aki a környezeti szakemberképzésben vállalt jelentős feladatokat. Ugyancsak a szellemi bázist gazdagítják a környező kutatóintézetek szakemberei is. A hallgatói létszám néhány év múlva elérheti a négyezret Én úgy gondolom, hogy a hallgatók itt is, mint például Szegeden, együtt élnek majd a várossal, és nem kell mindegyikőjüknek kollégiumot biztosítani. Természetesen a jelenlegi számottevő bővítésre szorul. Ez már megkezdődött éppen úgy, mint az egyetem épületeinek a bővítése is. Január végén birtokba vesszük a felszámolás alatt álló Nehézvegyipari Kutatóintézet három épületét Az eredetileg is laboratóriumnak készült szárnyat mi is annak használjuk majd, a többiben lehet kollégium. Bár döntés még nem született, de mi számítunk a volt pártiskola előadótermeire is. - Tovább bővítik a képzést, vagy már kialakult a végleges struktúra? Egy egyetem kialakítása sohasem fejeződik be. A bolognai egyetemet 900 éve alapították, de úgy vélekednek az ottaniak, hogy ma sincs kész. Nekünk is többféle elképzelésünk van még, ezek között a legközelebbi a környezettudományi szak és a környezettanári szak indítása. Az Eötvös Kollégium példájára 60 hallgatóval mi is kialakítottuk a szakkollégiumot a legjobbak részére. Velük külön is foglalkozunk, továbbképzésükkel, műveltségük gyarapításával. Kezdetben idegenkedtek az „elit” kollégiumtól, ma viszont már rangja van. Több hasonlót szeretnénk, sőt jó lenne, ha ilyen csoportok jönnének létre a nagy kollégium épületében is. Barta Éva Várják az egykori katonákat A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség felhívást tett közzé. A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere - a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván -1992. július 28-án kiadott 15/1992. számú rendeletével a német megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismerésére Független, Demokratikus Magyarországért Emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az ideiglenes nemzeti kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar katonai alakulatokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házastársnak vagy leszármazottjának. Az emlékérem átadására első ízben 1992. december 20-án és 21-én került sor, a következő időpont 1993. március 15. Ezért újra várjuk jelentkezésüket: az 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, beosztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonáinak. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a határportyázó századok, a folyami flottilla, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek állományában szolgáltaknak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. Továbbá: a hadrenden kívül alakult budai önkéntes ezred, a temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egykori tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és honvédeinek. A leveleket és jelentkezéseket az alábbi címre kérjük: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, 1054 Budapest V., Zoltán u. 16. IV. em. 425. Várjuk mindazokat, akik 1945. május 9-ig beléptek valamely náciellenes magyar katonai alakulatba, és mindmáig hívek maradtak az egykor vállalt függetlenségi eszméhez, a demokratikus Magyarországhoz. Megújul a járművezető-képzés Január 1-jétől megújul a járművezető-képzés és vizsgáztatás rendszere - tájékoztatta az MTI-t a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium csütörtökön. Az elmúlt időszak romló baleseti statisztikái miatt az oktatásban nagyobb hangsúlyt kap a közlekedési szabályok ismerete és a gyakorlati tudnivalók, így a vizsgán 25-ről 50 kérdésre emelkedik a KRESZ- és vezetéselmélet számonkérése, míg a megfelelési arány változatlan marad. A műszaki (szerkezeti és üzemeltetési) ismeretek helyett a tantárgyanként eddig is szereplő, ám elhanyagolt biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tárgyból kell majd gyakorlati vizsgát tenni. A vezetés során a jelöltnek meg kell ismerkednie a lehetséges közlekedési helyszínekkel is, így 14 órát kell sűrű városi forgalomban, 4 órát országúton és 2 órát éjszaka vezetnie. Az 1992. december 31-éig levezetett órák, elért vizsgaeredmények az új évben is érvényesek lesznek, ám januártól csak az új rendszerben és az új díjjal lehet vizsgázni. A befizetett vizsgadíjak pótbefizetéssel egészíthetők majd ki. Az Elsősegélynyújtás és közlekedési egészségtan tárgy formálisan elkülönül a járművezető-képzéstől, és a Magyar Vöröskeresztnél tett sikeres vizsga igazolása lesz az elméleti vizsgára bocsátás feltétele. A népjóléti miniszter 31/1992. (ΧΠ.19.) NM-rendelete értelmében 1993. január 1-jétől a közúti járművezetői jogosítvány megszerzésének feltétele: a jelentkező az Országos Mentőszolgálat által előírt közúti elsősegély-nyújtási ismeretekből sikeres vizsgát tegyen. Az erről szóló igazolást a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezetei adják ki - tudatta a Magyar Vöröskereszt. A tanfolyam és a vizsga anyagát a Magyar Vöröskereszt kiadásában megjelent, dr. Andics László: Alapfokú és közúti elsősegély című tankönyv tartalmazza. A közúti gépjárművezetők képzésével foglalkozó iskolák, tanintézetek, munkaközösségek kérésére a vöröskeresztes oktatási kabinetek kihelyezett tanfolyamokat és vizsgákat is szerveznek. Újvidék, Dunaszerdahely Határon túli magyar sajtó Folytatjuk a határon túli magyar sajtó gondjainak számbavételét. Végezetül a vajdasági (délvidéki), illetve szlovákiai lapokkal foglalkozunk. A Szabadkán jegyzett, de Újvidéken megjelenő Napló című hetilap egyik vezető munkatársát, Domán Lászlót a lapok fennmaradásért folytatón küzdelmeiről kérdeztük. - A vajdasági magyar sajtó a háború kezdete óta élethalálharcot vív a létért - mondta Dormán László -, a hatalom legkíméletlenebb nyomása ellenére sem állt be a háborús uszító médiák közé. A legvéresebb propagandát egyébként a szerb nyelvű újvidéki Dnevnik, a belgrádi Vecerni Novosti csinálja újvidéki és szabadkai tudósítókkal, így nem véletlen, hogy a posztkommunista hatalom az immár fél évszázada megjelenő egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, az újvidéki Magyar Szó ellen intézi legnagyobb támadásait. Ezt az újságot fenyegeti napjainkban a legnagyobb veszély, elsősorban azért, mert magyarul és objektíven tájékoztat. E lapnál is - mint a többinél - megszüntették a korábbi állami anyagi támogatást, a hatalom azonban a tulajdonjogról nem mond le, sőt elvárja politikájának támogatását. Erre a Magyar Szó sohasem volt hajlandó, akkor sem, amikor az állam csökkenő arányban, nyolc-négy százalékban pótolta kiadásait. November végén a vajdasági bank zárolta a Magyar Szó és az azt kiadó újvidéki Fórum-ház folyószámláját, tehát a lap tartozásai fejében ezután minden jövedelem a banké. A Magyar Szó ugyanis, amikor már egyetlen fillér támogatást sem kapott a tartományi kormányzattól, hogy megjelenhessen, nagy kölcsönöket vett fel óriási kamatokkal. A Magyar Szó most kisebb terjedelemben, de megjelenik. " A legnagyobb veszély, hogy az adósságok fejében a vajdasági bank betelepszik a délvidéki magyarság egyetlen kiadóházába, a Fórumba, amelyet elárverezhetnek. A többi magyar újság - így például az óvodások lapja, a Mézeskalács, a kisiskolásoké, a Jó Pajtás, a fiataloké, a Képes Újság, a szabadkai képes hetilap, a 7 Nap is - nagy nehézségek árán, csökkentett terjedelemben és példányszámban jelennek meg. Ebből a helyzetből a kilábalás szinte lehetetlen, hiszen az olvasók jelentős része az infláció miatt létminimumon tengődik, alig jut pénze újságvásárlásra, illetve a magyarság egy része a háború elől külföldre menekült. A bársonyos forradalom után, 1989 decemberében, több mint húsz évvel a prágai tavasz után látott napvilágot Dunaszerdahelyen az első független csehszlovákiai magyar nyelvű lap, Nap címmel. Kezdetben hetente kétszer, majd gazdasági okok következtében hetente adja ki a szépirodalmi könyveket is megjelentető Nap Kiadó. - A Nap első számától kezdve - tájékoztatott Barak László főszerkesztő - az európai polgári értékrend hordozójaként a csehszlovákiai magyarság identitásának megőrzését, önbecsülésének elmélyítését, illetve érdekvédelmét vállalta fel a mindenkori hatalomtól függetlenül. Januártól az eddigi negyvennyolc oldal helyett csökkentett terjedelemben, harmincketten jelenünk meg, amelyre gazdasági helyzetünk kényszerített. Az 1992-es szlovákiai választásokig az állami dotáció fejében tőlünk sem követeltek lojalitást. A Meciar-kabinet újbóli hatalomra jutása után ez azonban a jövő évben követelménnyé válik. Ennek következtében a független, vagyis ellenzékinek számító lapok állami támogatását a minimálisra csökkentik, illetve megszüntetik, annak ellenére, hogy a kisebbségi sajtó támogatását parlamenti döntés garantálja. Lapunk veszteségeit önerőből nem tudjuk fedezni az önálló Szlovákia várható gazdasági közegében, ezért mindenképpen szükségünk lesz különféle alapítványok, szponzorok támogatására. (Kotlik) AKereskedelmi Bank Rt. Hirdetménye A Kereskedelmi Bank Rt. (Budapest V., Arany J. u. 24.) részvénycseréről szóló, 1992 novemberében - több alkalommal közzétett-hirdetményében megjelentetett csereidőszak módosul, amely szerint az új részvények 1993. február 1-jétől a legközelebbi évi rendes közgyűlés napjáig vehetők át. Ennek megfelelően a korábban közzétett hirdetmény módosított teljes szövege a következő: „A Kereskedelmi Bank Rt (Budapest V., Arany J. u. 24.) az 1992. május 8-án megtartott évi rendes közgyűlése határozatot hozott a társaság bemutatóra szóló részvényeinek kicseréléséről, s ennek megfelelően módosította alapszabályát. A módosított alapszabály 7.4 pontjának első bekezdése szerint: „A társaság az 1987. június 11-én, az 1988. március 30-án és az 1989. március 29-én kibocsátott bemutatóra szóló részvényeit bevonja, érvénytelenné nyilvánítja és kicseréli névre szóló részvényekre. A társaság továbbá az 1989. november 13-án és 1991. május 10-én kibocsátott 300 db, azaz háromszáz darab, egyenként 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint névértékű, 1000 db, azaz egyezer darab, egyenként 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint névértékű, a 8390 db, azaz nyolcezer-háromszázkilencven darab, egyenként 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint és a 12 500 db, azaz tizenkettőezer-ötszáz darab, egyenként 10 000 Ft, azaz tízezer forint névértékű bemutatóra szóló részvényeit ugyancsak bevonja, érvénytelenné nyilvánítja és kicseréli bemutatóra szóló - szavazati jogot nem biztosító - elsőbbségi részvényekre." A módosított alapszabály 7.12 pontja szerint: „A szavazati jogot nem biztosító, bemutatóra szóló elsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható nyereségből - minden más részvényt megelőzően - évi 10% mértékű osztalékra jogosít. Ha azonban az évi rendes közgyűlés évi 10%-nál magasabb osztalékmértéket állapít meg, az elsőbbségi részvény is erre a magasabb mértékű osztalékra jogosít." Kérjük a Tisztelt Részvényeseket, hogy a részvények kicserélése végett - a bemutatóra szóló részvényeik egyidejű bemutatása mellett, nyilatkozattételre - keressék fel a Kereskedelmi Bank Rt. bármelyik fiókintézetét. Ha a bemutatóra szóló részvényeiket a Kereskedelmi Bank Rt.-nél letétbe helyezték, azt a fiókintézetet keressék meg, ahol a letétbe helyezés megtörtént. Az új részvények kiszolgáltatása a régi részvények átadása és átvételi elismervény kiállítása ellenében történik. Azoknak a részvényeseknek, akik a korábbi csereidőszak alatt nyilatkoztak és a részvényes személyében változás nem következett be, az eredeti nyilatkozattételük érvényes. Az új részvények 1993. február 1-jétől a legközelebbi évi rendes közgyűlés napjáig vehetők át minden munkanapon 8 órától 12 óráig, de legkorábban a nyilatkozattételt követő 15. munkanapon. (A korábbi csereidőszak alatt nyilatkozott részvényesek tehát legkorábban 1993. február 22-én vehetik át az új részvényeket.) Egyúttal felhívjuk a Tisztelt Részvényesek figyelmét, hogy a bevont és érvénytelennek nyilvánított részvények alapján a részvényesi jogok (osztalékjog, szavazati jog stb.) már nem gyakorolhatók." Kereskedelmi Bank Rt. Igazgatósága 444!