Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1993. február 1. SZDSZ-program a konstruktív ellenzékiség jegyében Nem sérti a kormány érdekeit Tizenöt pontból álló cselekvési programot fogadott el az SZDSZ országos tanácsa s a párt parlamenti fzankciója hét végi, kétnapos közös ülé­sén - erről Pető Iván számolt be a sajtó képviselőinek. A szabaddemokraták elnöke el­mondta: a javaslatok megvalósítása - egyetlen, az összeférhetetlenséget ki­mondó rész kivételével - nem sértené a kormány érdekeit, s realizálásánuk biz­tosítaná, hogy zökkenőmentes legyen 1994-bel a kormányváltás. A konst­ruktív ellenzéki magatartás bizonyíté­kának szánt javaslatok - mint az tájé­koztatón elhangzott - négy témakört ölelnek föl. A program kiindulópontja a gazdaság és a társadalom válságos álla­pota. A második rész: az állam túlhatal­­mával foglalkozik.­­ A kormány úgy tesz, mintha az állami tulajdon a kormány kizáróla­gos tulajdona lenne - mondta a párt elnöke. A programcsomag harmadik témaköre a múlt lezárását szorgalmaz­za. Az SZDSZ úgy látja - jelentette ki Pető Iván hogy a kormánynak mind a mai napig nem sikerült olyan javas­latot letennie az asztalra ebben a kér­désben, amely alkotmányos igazság­­tétel lenne. A csomag negyedik része önkormányzati, parlamenti és válasz­tási témákkal foglalkozik. Az SZDSZ OT és a képviselők ezenkívül egy, Doina Cornea mellett szóló szolidaritási nyilatkozatot is el­fogadtak , ezt már Tamás Gáspár Miklós közölte a tájékoztató résztve­vőivel. Az SZDSZ követeli a vádin­dítvány visszavonását, mivel az eljá­rást koncepciós perekre emlékeztető ügyletnek tartja. Újságírói kérdésre válaszolva a párt képviselői kifejtették: a javaslat­tömbnek egyetlen olyan pontja van, ahol a kormány érdekei közvetlenül sérülnek. Ez pedig az állami vagyon­nal összefüggő, az összeférhetetlen­ség kimondását szorgalmazó rész. Pető Iván szerint ezen a téren kor­mány gyakorlata a demokratikus szo­kásokat, törvényes rendet súrolta, sőt meg is sértette.­A javaslatok rövidí­tett változatát alább közöljük.) (v.z.) Tizenöt pont a választásokig hátralévő tizenöt hónapra A legnagyobb kormánypárt múlt heti országos gyűlésén látvá­nyos jelét adta, hogy képtelen mással foglalkozni, mint önmagával, nem érdekli az, ami az ország népét foglalkoztatja. Az MDF-kor­­mánynak a szó szoros értelmében meg vannak számlálva a napjai. Egy és egynegyed év múlva ennek a parlamentnek a mandátuma lejár, az Antall-kormány távozik, s a következő kormány végre hozzáláthat ahhoz, hogy kivezesse az országot jelenlegi súlyos helyzetéből. De mi történjen addig? 1. A kormány kérje fel a független gazdaságkutató intézeteket, hogy készítsenek elfogulatlan, tárgyilagos helyzetképet és prognó­zist a gazdaság állapotáról. 2. Az 1993-as költségvetés teljesítéséről az első négy hónap után számoljon be a pénzügyminiszter. 3. Az Országgyűlés az év első felében számoltassa be az NGKM miniszterét a világkiállítás előkészítésének állásáról, és mérlegelje az expo terveinek esetleges felülvizsgálatát, a vállalko­zás szükség szerinti csökkentését­­. Az Országgyűlésnek haladéktalanul olyan földrendezési ter­vet kell elfogadnia, amely lehetővé teszi a földek cseréjét, a szétap­rózott parcellák összekapcsolását, közös használatba adását és ezáltal gazdaságosan művelhető birtokok kialakítást. 5. Elengedhetetlen, hogy a válságrégiókban központi források segítsék ipari parkok révén is az új munkahelyek gyors létrejöttét. Javasoljuk, hogy a kormány támogassa, lehetőleg minden gyerek 18 éves koráig járhasson valamilyen iskolába. A pályakezdőknek egy évig az állam adjon kezdő fizetést, ha valamilyen vállalatnál gyakornokként dolgoznak. Minden munkáltató számára tegyék le­hetővé a korengedményes nyugdíjazást abban az esetben, ha a munkahelyre azonnal felvesznek valaki mást, aki három hónapnál hosszabb ideig munkanélkül volt. Váljék lehetővé a munkanélküli járadék egy félévre esedékes összegének egyben való kifizetése. 6. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasággal, illetve az Ál­lami Vagyonügynökséggel szemben hamarosan megválasztandó üzemi tanácsoknak bizonyos ellenőrző jogosítványokat kell kapni­uk az állami tulajdonban maradó vállalatoknál. 7. Javasoljuk új, független szakértőkből álló felügyelőbizottsá­­gok létrehozását az ÁV-hez és az ÁV Rt.-hez, amelyeket a gazda­sági bizottság kétharmados ajánlása mellett két évre a köztársasági elnök nevez ki. 8. összeférhetetlenséget kell kimondani, az egyik: országgyűlé­si képviselők ne lehessenek tagjai olyan vállalatok vezetésének, ahol az állam kezében van a részvénytöbbség. A másik: állami vál­lalatok felső vezetőinek ne lehessen saját magánvállalkozása. 9. A kormány biztosítsa az önkormányzatok számára azokat a pénzeszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy egyetlenegy okta­tási intézményt se kelljen bezárni. 10. Szűnjön meg az egyházakat állami függőségben tartó költ­ségvetési finanszírozás, s ehelyett az adófizető állampolgárok utal­ják saját belátásuk szerint adójuk egy részét az egyházaknak vagy más közhasznú, karitatív vagy egyéb szerveződéseknek. 11. A következő választást megelőzően feltétlenül szükséges a m/m-as ügynökök ügyének lezárása. 12. Le kell zárni a szűkebben vett igazságtétel kérdését. 13. A magunk részéről már hozzá is fogtunk az önkormányzati törvény módosításának előkészítéséhez. 14. Az SZDSZ már az 1989-es háromoldalú tárgyaláson is kisebb, mintegy 250 fős parlament mellett foglalt állást Itt az ideje, hogy megvalósítsuk ezt és az eddiginél jóval olcsóbban, szakszerűbben és hatékonyabban működő parlament lássa el a törvényhozás feladatait 15. Tizenötödik javaslatunk a választási törvény olyan módosítá­sára irányul, amely korlátozza az egy-egy, országos listát állító párt­ra, illetve egy-egy képviselőjelöltre jutó kampányköltség összegét Magyarok Világszövetsége Lemondott a főtitkár Mayer Zoltán György, a Ma­gyarok Világszövetségének főtitká­ra a szövetség szombati elnökségi ülésén posztjáról lemondott. E tényt Mayer Zoltán közölte az MTI-vel, vasárnap. Az elnökség tudomásul vette a főtitkár felmondását, akinek a szerződése három hónapra szólt. A folyamatos ügyintézés, a széles körű kapcsolattartás további zavar­talan fenntartása érdekében a testü­let Stark Ferencet bízta meg 3 hó­napra a hivatalvezetői teendők ellá­tásával - válaszolt a hírügynökség munkatársának az utódlásra vonat­kozó kérdésére Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke­. Mayer Zoltán 1992 novemberé­től volt a világszervezet főtitkára, a tisztséget pályázat útján nyerte el. Stark Ferenc eddig is az MVSZ mun­katársa volt, s tavaly ősszel ő is a pá­lyázók között volt Március 1. sárga rendszám Mától szigorúbb a taxiengedélyezés (Folytatás az 1. oldalról) Mostanáig alig több mint 10 ezren fogtak hozzá az egész országban a hosszadalmasnak ígérkező procedú­rához, pedig csupán a fővárosban 14 ezer a regisztrált taxisok száma. Tóth István, a főfelügyelet veze­tője a hét végén lapunknak elmondta, várható, hogy a taxisok jelentős része az utolsó pillanatban kezdi meg az engedélyeztetési eljárást, ezért ha kell, „roham” esetén a hétvégeken is vizsgáztatni fognak. Mint megtudtuk, engedélyt egyelőre csak a jelenleg is legálisan működő taxisok kaphatnak, s a ké­sőbbiekben a közlekedési felügyele­tek csak annyi új engedélyt adnak ki a taxis szakmára jelentkezőknek, amennyit a területi önkormányzatok meghatároznak. Απόΐ, hogy ez a szám Budapesten mennyi lesz, egyelőre nem tudni, de valószínű, hogy a szakmai érdeképviseletek vé­leményét figyelembe véve a Főváro­si Önkormányzat hamarosan dönt a kérdésről. (p. zs.) A második félévben kezdődik a nagymarosi helyreállítás (Folytatás az 1. oldalról) Végre megmozdult valami! Jobb későn, mint soha - tehetnénk hozzá, hisz a környezetvédő mozgalmak már régóta sürgették a helyreállítási mun­kálatok megkezdését Még mindig fenntartják azt a véleményüket, hogy ha e lépésre előbb került volna sor, vagyis ha a magyar kormány korábban és lényegesen határozottabban hozta volna az akkor még cseh és szlovák fél tudomására az álláspontját, vízlép­csőügyben nem fordultak volna ilyen kedvezőtlenre a fejlemények. A halogatás, a késedelem nem a mi malmunkra hajtotta a vizet. Ezért kell örülnünk annak, hogy a nagyma­rosi körgát bontásáról végre hivata­losan is állásfoglalás született. A kijelentés ténye a fontos. Az, hogy a magyar kormány semmilyen körülmények között nem kívánja meg­építeni a nagymarosi erőművet, világo­san tudtára adja a vízlépcsőépítők itt­honi és szlovákiai pártolóinak, a léte­sítményt eredeti, elképzelt formájában nem építhetik föl. A bősi erőműről fo­lyó minden további vitában ezt a szem­pontot ma már nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. És nem lehet mellőzni a dunakinti tározó üzembe helyezését szorgalmazóknak sem, ha ugyanis - bármiféle kompromisszumos szándék­kal - mégis működtetni kívánnák, nemcsak a térség felszín alatti hatalmas vízkészletét veszélyeztetnék, hanem feloldhatatlan ellentmondásba kény­­szerítenék a kormányt. A befejezés ha­tárideje 1995. Ekkor már ismét a régi medrében, megújult partszakaszok kö­zött folyik majd a Duna. (sárvári) Az egyensúly éve lesz az idei? Négypárti vitaestet rendeztek a hét végén D­ebrecenben -Az 1993-as poli­tikai év eseményei címmel - Jánosi György, az MSZP országos alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, Magyar Bálint, az SZDSZ országos ügyvivője és Székelyhídi Ágoston, az MDF országos választmá­nyának ügyvivője részvételével. Jánosi György úgy vélte, ’93 leg­főbb tétje, lesz-e elmozdulás a politi­kai állóháborúban. Szerinte ez várha­tóan azért fog bekövetkezni, mert a kormány már nem kerülheti meg a párbeszédet, valamint az ellenzéki pártoknak is meg kell mutatniuk kü­lönbözőségüket a választások köze­ledtével. Nem lehetséges azonban együttgondolkodás - folytatta -, ha a kormánykoalíció továbbra is enged­ményeket tesz a radikálisoknak. Ma­gyar Bálint szerint a kormány tovább halad eddigi útján, mert önkorrekciós képessége nem kielégítő. Kósa Lajos azt hangsúlyozta: az ország gazdasá­gának menedzselése jóval több szak­értelmet igényelt volna, és félő, nem a gazdasági, hanem a politikai kérdések kerülnek majd a középpontba. Szé­kelyhídi Ágoston úgy vélte: 1993 az egyensúly éve lesz. Majd cáfolta azt a felvetést, amely szerint az MDF-ben baloldali, illetve jobboldali szélsősé­ges nézetek jelentkeznének. Arra a kérdésre, volt-e igazi rendszerváltás Magyarországon, Já­nosi leszögezte: valódi rendszervál­tás nem jött létre, a kormány a szoci­ális rendeleteket csak toldozta-fol­­dozta, kulturális téren pedig egyet­lenegy törvényt sem tárgyalt meg. A fideszes honatya ezzel kapcsolatban kifejtette: a rendszerváltás során még egy jó darabig válságmenedzselő po­litika lesz a porondon. Magyar Bálint válasza ennyi volt, igazi rendszervál­tás nem történt eddig. Az MDF ügy­vivője kiemelte: a rendszerváltás jó irányban halad, csak hatása még nem ért el a családokhoz. Bármelyik párt lenne az MDF helyében, ugyan­azokra a rejtett aknákra bukkant vol­na, mint mi - vélekedett. Többek arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenlévő politikusok éreznek­­e felelősséget a kialakult helyzet mi­att. Székelyhídi elmondta, abban érzi pártja felelősségét, hogy programju­kat nem sikerült az elmúlt két és fél év alatt igazán hatékonyan végrehajtani. Az MSZP országos alelnöke a felelős­séget elhárította, mondván, ők folya­matosan adtak be módosító javaslato­kat. Magyar Bálint kijelentette: „érez­zük a felelősséget, méghozzá abban, hogy nem tudtuk megnyerni a '90-es választásokat". (kozák­) 36-os frakció Együtt maradnak . (MTI) A 36-ok parlamenti frakciója a vasárnap megtartott rendkívüli ülésén 27 igen szavazattal, két tartózkodás mellett úgy döntött: a továbbiakban is együtt maradnak, azaz a képviselőcso­port megőrzi egységét. Minderről Sza­bó János frakcióvezető számolt be az egész napos összejövetelt követően. El­mondta: erre a döntésre azzal kapcso­latban kerül sor, mert az utóbbi időben több, magát valamilyen értelemben kis­gazdapártnak nevező szervezet is meg­jelent a színen. A mostani döntés lénye­gében azt is jelenti: a képviselőcsoport tagjai nincsenek megakadályozva ab­ban, hogy bármelyik kisgazda-csopor­tosulásnak tagjaivá váljanak. Torgyán a TIB fórumán (MTI) A volt kommunisták a kom­munizmusba akarták elvinni a népet, a mostani hatalom meg Európába. Mindkettő a „jövőt” kínálta ahelyett, hogy jólétet, tisztes fizetést, elfogadha­tó nyugdíjat, a fiataloknak lakást adott volna - mondotta Torgyán József kis­gazda pártelnök vasárnap Győrött. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága észak-dunántúli területi szervezete ren­dezésében nagy nyilvánosság előtt tar­tott ülésen megállapította: a jelenlegi hatalom összejátszik a volt kommunis­tákkal. Bizonyításul a hatalom- és a va­­gyonátmentéseket, az ország, a falu ki­rablását sorolta. Kiárusításnak minősí­tette a jól működő üzemek eladását, amelyekben a nép az idegeneknek csu­pán a „bérrabszolgá­ja” lehet. A továbbiakban kijelentette: a valóságos rendszerváltás megvalósí­tása érdekében a TIB-nek, a Pofosz­­nak és a kisgazdáknak együtt kell működnie a keresztény nemzeti összefogás keretében. Romaközösségek Központja (MTI) A megfelelő embereket ki­választani és felkészíteni az önkor­mányzati és a parlamenti választásokra­­ ez lesz a feladata a Romaközösségek Országos Koordinációs Központjának, amelyet szombaton alakított meg az ország minden részéből érkezett kilenc cigányszervezet, Szegeden. Az alakuló ülésen Rádai József, a szervezőbizott­ság tagja elmondta: a cigánycsúcsszer­­vezetekben nem történt meg a rend­­szerváltás, a múlt rendszerből itt ma­radt vezetők csak ígérték, hogy képvi­selik a vidéki cigányság, az utca embe­rének érdekeit, ám ígéretüket nem tel­jesítették. Ezeken a csúcsszervezete­ken kívül rekedt - vagy kirekesztett - cigányságot kívánja összefogni a koor­dinációs központ. Törvényességi óvás Fizetnek a szakszervezetek (MTI) A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa és a Szolnok Me­gyei Tanácsa köteles befizetni az APEH megyei igazgatóságai által ki­mutatott, 1989-ben keletkezett vál­lalkozási nyereségadó- és általános forgalmi adóhiányt, valamint a kisza­bott bírságok összegét. A Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvások előz­ményei: az APEH illetékes megyei igazgatósága a Szakszervezetek Tol­na Megyei Tanácsánál 706 ezer forint adóhiányt állapított meg, s 20 ezer fo­rint bírságot szabott ki. A Szakszer­vezetek Szolnok Megyei Tanácsánál tartott ellenőrzés 47 ezer forint vállal­kozási nyereségadó hiányát és 280 ezer forint általános forgalmi adóhi­ányt tárt fel, s az adóhatóság a szerve­zeti egységet 100 ezer forint bírság­gal sújtotta. Az elsőfokú adóhatósági határozatok ellen a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége és a me­gyei tanácsok fellebbeztek, majd azok elutasítása után bírósághoz fordultak. A Legfelsőbb Bíróság törvényes­ségi határozatai a megyei bíróságok ítéleteit hatályon kívül helyezték, s a szakszervezetek kereseteit elutasítot­ták. A Legfelsőbb Bíróság szerint a szakszervezeteket 1989-ben mind a vállalkozási nyereségadó, mind pedig az általános forgalmi adókötelezettség terhelte, mivel önálló jogi személyként vettek részt a gazdasági életben. Az NDSZ új alkotmányt sürget Centrumpolitikát és nemzeti értékvállalást ígérnek A Nemzeti Demokrata Szövet­ség hét végi közgyűlésének legfőbb eredménye a prog­ramalkotás volt. Pozsgay Imre még egy korábbi döntés alap­ján Bíró Zoltánnal együtt a vá­lasztások utánig tölti be az NDSZ elnöki posztját. Megfontolt centrumpolitikát és a nemzeti értékek vállalását ígérte Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke a párt hét végén tartott első közgyűlésén. Pozsgay szerint a törvényhozásba bejutott magyar politikai elit túlfűtött, több­nyire közjogi vagy egyéb életidegen problémákkal foglalkozik, ez pedig nem találkozik a közvélemény érdek­lődésével. Ennek ellenére a magyar közvé­lemény nem apolitikus, csak az in­tézményeken kívüli politizálást vá­lasztotta. Most újra össze kell kap­csolni a politikát a mindennapokkal - hangsúlyozta. Pozsgay ezután az államigazgatás megújításának szük­ségességéről szólt, s bírálta az önkor­mányzatok túlzott elpártosodását. Elutasította a közvetlen demokráciá­val, az állampolgári kezdeményezé­sekkel szembeni fanyalgást. Gazda­sági kérdésekről szólva kiemelte az állam szerepének fontosságát a piac­­gazdaságban, ez megóvna egy bal­káni típusú­ áruforgalom kialakulá­sától. A pártelnök politikai elkötele­zettség nélküli együttműködést aján­lott fel az egyházaknak. Bíró Zoltán társelnök a kor­mányzati munkát ellehetetlenültnek, gyermetegnek minősítette, szerinte minden kormánytag kizárólag a mi­niszterelnök szándékára hagyatko­zik. Az MDF országos gyűléséről úgy vélekedett, hogy ott semmit sem intéztek el, az MDF-ben két párt ma­radt. A magyar politikai közéletet Bíró szerint a tehetetlenség és a féle­lem tartja össze. Bíró elutasította Antall József politikai stílusát, s úgy vélte, a népszerűtlen kormány most lélektani kapaszkodókat keres. A társelnök hangsúlyozta: nem igaz, hogy az NDSZ arculata nem elég markáns, csak nem hajlandók magu­kat jobb- vagy baloldalinak besorol­ni, ők a magyar progressziót képvi­selik. A választásokig kormányzati szintű programot kell a nemzeti de­mokratáknak megalkotniuk, különös tekintettel a családpolitikára. Figyel­meztetni kell a társadalmat, hogy a nagy szocialista félreértést ne köves­se nagy kapitalista félreértés. Nem vagyunk sem antikapitalisták, sem antiszocialisták, mert az antiságra nem lehet politikát építeni - zárta beszédét Bíró Zoltán. Gidai Erzsébet az NDSZ gazda­sági programját ismertette, amelyet nemzeti utasnak nevezett. Szociális gazdaság kell a piacgazdaságra épít­ve, de azt nem fetisizálva - mutatott rá. Kukorelli István új alkotmány megalkotását sürgette, amely tisztáz­ná a kormányzat, a köztársasági el­nök és az önkormányzatok pontos szerepkörét. (m-y) „Vállaljuk a nyílt vitákat” Pozsgay Imrét a közgyűlés ta­pasztalatairól kérdeztük. - A vendégek között feltűnt Kósa Ferenc és Szűrös Mátyás. Milyen a kapcsolatuk az MSZP-vel? - Az MSZP-hez való viszo­nyunk sok tekintetben tisztázatlan, az azonban világos, hogy nagyon sok hozzánk közel álló személyiség van az MSZP tagjai között és tiszti­karában is. E személyes kapcsola­tok egy későbbi politikai együttmű­ködésben játszhatnak szerepet, de erről konkrétan ma még korai be­szélni.­­ A küldötteken végignézve kevés fiatalt láttam, jórészt az 50 és 60 év közötti értelmiségiek arca köszönt vissza. Egyetért-e ezzel a megállapí­tással? - Igen. Hasonló összejöveteleken más pártokban, szervezetekben ugyanezt a képet látni. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a fiatal nemzedék se­hol sem mozdult meg a magyar poli­tikában, ez az elmúlt öt év változása­inak legnagyobb különlegessége. Remélem, a választásokra megválto­zik a helyzet. Érthető, ha a középko­rú értelmiség lép be szervezeteinkbe. Nem véletlen, hogy a Fidesz is kilép a nemzedéki párt kategóriájából. Az NDSZ még csak a kezdetnél tart, a program elkészültéig nem akartunk zsákbamacskát árulni. A kongresszusra megjelent új­ság vezércikkét Beke Kata írta, eb­ben kilencszer szerepel az MDF és alig az NDSZ. Úgy tűnik, mint ha őt is leginkább az MDF-től való megkülönböztetni vágyás vezette volna.­­ Ezt teljesen érthetőnek tartom, még Freudnak sem kell lenni, hogy ennek titkát megfejtsük. Beke Kata korrekt módon fejti ki nézeteit a kér­désről, a csalódott ember tapasztala­tával együtt. - Az NDSZ-t sokszor nevezik a csalódottak vagy a lebegő értelmisé­giek pártjának. Mit szól ehhez? - Éppen a program jóváhagyása a garancia arra, hogy ne csak az eleset­tek, szegények, csalódottak pártja­ként, hanem programpártként ve­gyünk részt a küzdelmekben. - Mi lesz a következő nagyobb fellépése az NDSZ-nek? - A legnagyobb feltűnést egy­részt a program nyilvánosságra­ hoza­­tala keltheti, másrészt mostantól kezdve az aktív, mindennapi politi­zálásba is bekapcsolódunk, a nyílt politikai vitákat is vállalva. (meszleny) Megválasztották a Liga tanácsát­­/ Őry Csaba az új elnök Nagyobb szerepet kapnak ezentúl a Liga vezetésében a legnagyobb létszámú tagszer­vezetek. A Liga vasárnap be­fejezett III. küldöttgyűlésén el­fogadott alapszabály szerint új intézményt, úgynevezett Li­ga-tanácsot választottak - jelentette az MTI. A 21 tagú, havonta ülésező tes­tületben tíz mandátumot nyernek el automatikusan a legnagyobb fizető taglétszámmal rendelkező tagszer­vezetek, szövetségek. A tanács to­vábbi öt tagját a küldöttgyűlés vá­lasztotta meg azon személyek kö­zül, akik ismertséget szereztek te­vékenységükkel a Liga-mozgalom­ban. A tanács további hat mandátu­mát a Liga elnöke, illetve öt alelnö­ke nyeri el. A küldöttgyűlés személyi válto­zásokról döntött. Nem az eddigi megbízott elnököt, Horn Gábort, hanem a küldöttgyűlés előtti idő­szak egyik alelnökét, Őry Csabát választották meg elnöknek. Az alel­nöki tisztséget a korábbi ügyvivő testület tagjai közül csak egy sze­mély nyerte el, a további alelnökök eddig területi vagy szakmai tagszer­vezetekben végeztek vezető mun­kát. A vasárnap tartott sajtótótájé­­koztatón a vezetőváltással kapcso­latban Szalai Jenő alelnök elmond­ta: a tagság általában a dolgozók helyzetével, az ezzel kapcsolatban elért eddigi eredményekkel elége­detlen. Ez tükröződött a választás­ban. Őry Csaba elnök rámutatott: az új vezetéstől azt várják, hogy az or­szágos ügyeken túl nagyobb szere­pet kapjanak a Ligánál a területi, szakmai, ágazati problémák. A Liga 16 szakmai és 22 terüle­ti szövetséggel, mintegy 200 tag­­szervezettel, több mint 200 ezer taggal rendelkezik. A tagság mint­egy fele a Liga-tanácsban 10 man­dátummal bíró, a legnagyobb tag­létszámú tagszervezetekhez, szö­vetségekhez tartozik. Az új alap­szabály értelmében a választmány ezentúl nem kéthavonta, hanem félévente ülésezik.

Next