Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1993. február 1. SZDSZ-program a konstruktív ellenzékiség jegyében Nem sérti a kormány érdekeit Tizenöt pontból álló cselekvési programot fogadott el az SZDSZ országos tanácsa s a párt parlamenti fzankciója hét végi, kétnapos közös ülésén - erről Pető Iván számolt be a sajtó képviselőinek. A szabaddemokraták elnöke elmondta: a javaslatok megvalósítása - egyetlen, az összeférhetetlenséget kimondó rész kivételével - nem sértené a kormány érdekeit, s realizálásánuk biztosítaná, hogy zökkenőmentes legyen 1994-bel a kormányváltás. A konstruktív ellenzéki magatartás bizonyítékának szánt javaslatok - mint az tájékoztatón elhangzott - négy témakört ölelnek föl. A program kiindulópontja a gazdaság és a társadalom válságos állapota. A második rész: az állam túlhatalmával foglalkozik. A kormány úgy tesz, mintha az állami tulajdon a kormány kizárólagos tulajdona lenne - mondta a párt elnöke. A programcsomag harmadik témaköre a múlt lezárását szorgalmazza. Az SZDSZ úgy látja - jelentette ki Pető Iván hogy a kormánynak mind a mai napig nem sikerült olyan javaslatot letennie az asztalra ebben a kérdésben, amely alkotmányos igazságtétel lenne. A csomag negyedik része önkormányzati, parlamenti és választási témákkal foglalkozik. Az SZDSZ OT és a képviselők ezenkívül egy, Doina Cornea mellett szóló szolidaritási nyilatkozatot is elfogadtak , ezt már Tamás Gáspár Miklós közölte a tájékoztató résztvevőivel. Az SZDSZ követeli a vádindítvány visszavonását, mivel az eljárást koncepciós perekre emlékeztető ügyletnek tartja. Újságírói kérdésre válaszolva a párt képviselői kifejtették: a javaslattömbnek egyetlen olyan pontja van, ahol a kormány érdekei közvetlenül sérülnek. Ez pedig az állami vagyonnal összefüggő, az összeférhetetlenség kimondását szorgalmazó rész. Pető Iván szerint ezen a téren kormány gyakorlata a demokratikus szokásokat, törvényes rendet súrolta, sőt meg is sértette.A javaslatok rövidített változatát alább közöljük.) (v.z.) Tizenöt pont a választásokig hátralévő tizenöt hónapra A legnagyobb kormánypárt múlt heti országos gyűlésén látványos jelét adta, hogy képtelen mással foglalkozni, mint önmagával, nem érdekli az, ami az ország népét foglalkoztatja. Az MDF-kormánynak a szó szoros értelmében meg vannak számlálva a napjai. Egy és egynegyed év múlva ennek a parlamentnek a mandátuma lejár, az Antall-kormány távozik, s a következő kormány végre hozzáláthat ahhoz, hogy kivezesse az országot jelenlegi súlyos helyzetéből. De mi történjen addig? 1. A kormány kérje fel a független gazdaságkutató intézeteket, hogy készítsenek elfogulatlan, tárgyilagos helyzetképet és prognózist a gazdaság állapotáról. 2. Az 1993-as költségvetés teljesítéséről az első négy hónap után számoljon be a pénzügyminiszter. 3. Az Országgyűlés az év első felében számoltassa be az NGKM miniszterét a világkiállítás előkészítésének állásáról, és mérlegelje az expo terveinek esetleges felülvizsgálatát, a vállalkozás szükség szerinti csökkentését. Az Országgyűlésnek haladéktalanul olyan földrendezési tervet kell elfogadnia, amely lehetővé teszi a földek cseréjét, a szétaprózott parcellák összekapcsolását, közös használatba adását és ezáltal gazdaságosan művelhető birtokok kialakítást. 5. Elengedhetetlen, hogy a válságrégiókban központi források segítsék ipari parkok révén is az új munkahelyek gyors létrejöttét. Javasoljuk, hogy a kormány támogassa, lehetőleg minden gyerek 18 éves koráig járhasson valamilyen iskolába. A pályakezdőknek egy évig az állam adjon kezdő fizetést, ha valamilyen vállalatnál gyakornokként dolgoznak. Minden munkáltató számára tegyék lehetővé a korengedményes nyugdíjazást abban az esetben, ha a munkahelyre azonnal felvesznek valaki mást, aki három hónapnál hosszabb ideig munkanélkül volt. Váljék lehetővé a munkanélküli járadék egy félévre esedékes összegének egyben való kifizetése. 6. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasággal, illetve az Állami Vagyonügynökséggel szemben hamarosan megválasztandó üzemi tanácsoknak bizonyos ellenőrző jogosítványokat kell kapniuk az állami tulajdonban maradó vállalatoknál. 7. Javasoljuk új, független szakértőkből álló felügyelőbizottságok létrehozását az ÁV-hez és az ÁV Rt.-hez, amelyeket a gazdasági bizottság kétharmados ajánlása mellett két évre a köztársasági elnök nevez ki. 8. összeférhetetlenséget kell kimondani, az egyik: országgyűlési képviselők ne lehessenek tagjai olyan vállalatok vezetésének, ahol az állam kezében van a részvénytöbbség. A másik: állami vállalatok felső vezetőinek ne lehessen saját magánvállalkozása. 9. A kormány biztosítsa az önkormányzatok számára azokat a pénzeszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy egyetlenegy oktatási intézményt se kelljen bezárni. 10. Szűnjön meg az egyházakat állami függőségben tartó költségvetési finanszírozás, s ehelyett az adófizető állampolgárok utalják saját belátásuk szerint adójuk egy részét az egyházaknak vagy más közhasznú, karitatív vagy egyéb szerveződéseknek. 11. A következő választást megelőzően feltétlenül szükséges a m/m-as ügynökök ügyének lezárása. 12. Le kell zárni a szűkebben vett igazságtétel kérdését. 13. A magunk részéről már hozzá is fogtunk az önkormányzati törvény módosításának előkészítéséhez. 14. Az SZDSZ már az 1989-es háromoldalú tárgyaláson is kisebb, mintegy 250 fős parlament mellett foglalt állást Itt az ideje, hogy megvalósítsuk ezt és az eddiginél jóval olcsóbban, szakszerűbben és hatékonyabban működő parlament lássa el a törvényhozás feladatait 15. Tizenötödik javaslatunk a választási törvény olyan módosítására irányul, amely korlátozza az egy-egy, országos listát állító pártra, illetve egy-egy képviselőjelöltre jutó kampányköltség összegét Magyarok Világszövetsége Lemondott a főtitkár Mayer Zoltán György, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a szövetség szombati elnökségi ülésén posztjáról lemondott. E tényt Mayer Zoltán közölte az MTI-vel, vasárnap. Az elnökség tudomásul vette a főtitkár felmondását, akinek a szerződése három hónapra szólt. A folyamatos ügyintézés, a széles körű kapcsolattartás további zavartalan fenntartása érdekében a testület Stark Ferencet bízta meg 3 hónapra a hivatalvezetői teendők ellátásával - válaszolt a hírügynökség munkatársának az utódlásra vonatkozó kérdésére Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. Mayer Zoltán 1992 novemberétől volt a világszervezet főtitkára, a tisztséget pályázat útján nyerte el. Stark Ferenc eddig is az MVSZ munkatársa volt, s tavaly ősszel ő is a pályázók között volt Március 1. sárga rendszám Mától szigorúbb a taxiengedélyezés (Folytatás az 1. oldalról) Mostanáig alig több mint 10 ezren fogtak hozzá az egész országban a hosszadalmasnak ígérkező procedúrához, pedig csupán a fővárosban 14 ezer a regisztrált taxisok száma. Tóth István, a főfelügyelet vezetője a hét végén lapunknak elmondta, várható, hogy a taxisok jelentős része az utolsó pillanatban kezdi meg az engedélyeztetési eljárást, ezért ha kell, „roham” esetén a hétvégeken is vizsgáztatni fognak. Mint megtudtuk, engedélyt egyelőre csak a jelenleg is legálisan működő taxisok kaphatnak, s a későbbiekben a közlekedési felügyeletek csak annyi új engedélyt adnak ki a taxis szakmára jelentkezőknek, amennyit a területi önkormányzatok meghatároznak. Απόΐ, hogy ez a szám Budapesten mennyi lesz, egyelőre nem tudni, de valószínű, hogy a szakmai érdeképviseletek véleményét figyelembe véve a Fővárosi Önkormányzat hamarosan dönt a kérdésről. (p. zs.) A második félévben kezdődik a nagymarosi helyreállítás (Folytatás az 1. oldalról) Végre megmozdult valami! Jobb későn, mint soha - tehetnénk hozzá, hisz a környezetvédő mozgalmak már régóta sürgették a helyreállítási munkálatok megkezdését Még mindig fenntartják azt a véleményüket, hogy ha e lépésre előbb került volna sor, vagyis ha a magyar kormány korábban és lényegesen határozottabban hozta volna az akkor még cseh és szlovák fél tudomására az álláspontját, vízlépcsőügyben nem fordultak volna ilyen kedvezőtlenre a fejlemények. A halogatás, a késedelem nem a mi malmunkra hajtotta a vizet. Ezért kell örülnünk annak, hogy a nagymarosi körgát bontásáról végre hivatalosan is állásfoglalás született. A kijelentés ténye a fontos. Az, hogy a magyar kormány semmilyen körülmények között nem kívánja megépíteni a nagymarosi erőművet, világosan tudtára adja a vízlépcsőépítők itthoni és szlovákiai pártolóinak, a létesítményt eredeti, elképzelt formájában nem építhetik föl. A bősi erőműről folyó minden további vitában ezt a szempontot ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. És nem lehet mellőzni a dunakinti tározó üzembe helyezését szorgalmazóknak sem, ha ugyanis - bármiféle kompromisszumos szándékkal - mégis működtetni kívánnák, nemcsak a térség felszín alatti hatalmas vízkészletét veszélyeztetnék, hanem feloldhatatlan ellentmondásba kényszerítenék a kormányt. A befejezés határideje 1995. Ekkor már ismét a régi medrében, megújult partszakaszok között folyik majd a Duna. (sárvári) Az egyensúly éve lesz az idei? Négypárti vitaestet rendeztek a hét végén Debrecenben -Az 1993-as politikai év eseményei címmel - Jánosi György, az MSZP országos alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, Magyar Bálint, az SZDSZ országos ügyvivője és Székelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának ügyvivője részvételével. Jánosi György úgy vélte, ’93 legfőbb tétje, lesz-e elmozdulás a politikai állóháborúban. Szerinte ez várhatóan azért fog bekövetkezni, mert a kormány már nem kerülheti meg a párbeszédet, valamint az ellenzéki pártoknak is meg kell mutatniuk különbözőségüket a választások közeledtével. Nem lehetséges azonban együttgondolkodás - folytatta -, ha a kormánykoalíció továbbra is engedményeket tesz a radikálisoknak. Magyar Bálint szerint a kormány tovább halad eddigi útján, mert önkorrekciós képessége nem kielégítő. Kósa Lajos azt hangsúlyozta: az ország gazdaságának menedzselése jóval több szakértelmet igényelt volna, és félő, nem a gazdasági, hanem a politikai kérdések kerülnek majd a középpontba. Székelyhídi Ágoston úgy vélte: 1993 az egyensúly éve lesz. Majd cáfolta azt a felvetést, amely szerint az MDF-ben baloldali, illetve jobboldali szélsőséges nézetek jelentkeznének. Arra a kérdésre, volt-e igazi rendszerváltás Magyarországon, Jánosi leszögezte: valódi rendszerváltás nem jött létre, a kormány a szociális rendeleteket csak toldozta-foldozta, kulturális téren pedig egyetlenegy törvényt sem tárgyalt meg. A fideszes honatya ezzel kapcsolatban kifejtette: a rendszerváltás során még egy jó darabig válságmenedzselő politika lesz a porondon. Magyar Bálint válasza ennyi volt, igazi rendszerváltás nem történt eddig. Az MDF ügyvivője kiemelte: a rendszerváltás jó irányban halad, csak hatása még nem ért el a családokhoz. Bármelyik párt lenne az MDF helyében, ugyanazokra a rejtett aknákra bukkant volna, mint mi - vélekedett. Többek arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenlévő politikusok érezneke felelősséget a kialakult helyzet miatt. Székelyhídi elmondta, abban érzi pártja felelősségét, hogy programjukat nem sikerült az elmúlt két és fél év alatt igazán hatékonyan végrehajtani. Az MSZP országos alelnöke a felelősséget elhárította, mondván, ők folyamatosan adtak be módosító javaslatokat. Magyar Bálint kijelentette: „érezzük a felelősséget, méghozzá abban, hogy nem tudtuk megnyerni a '90-es választásokat". (kozák) 36-os frakció Együtt maradnak . (MTI) A 36-ok parlamenti frakciója a vasárnap megtartott rendkívüli ülésén 27 igen szavazattal, két tartózkodás mellett úgy döntött: a továbbiakban is együtt maradnak, azaz a képviselőcsoport megőrzi egységét. Minderről Szabó János frakcióvezető számolt be az egész napos összejövetelt követően. Elmondta: erre a döntésre azzal kapcsolatban kerül sor, mert az utóbbi időben több, magát valamilyen értelemben kisgazdapártnak nevező szervezet is megjelent a színen. A mostani döntés lényegében azt is jelenti: a képviselőcsoport tagjai nincsenek megakadályozva abban, hogy bármelyik kisgazda-csoportosulásnak tagjaivá váljanak. Torgyán a TIB fórumán (MTI) A volt kommunisták a kommunizmusba akarták elvinni a népet, a mostani hatalom meg Európába. Mindkettő a „jövőt” kínálta ahelyett, hogy jólétet, tisztes fizetést, elfogadható nyugdíjat, a fiataloknak lakást adott volna - mondotta Torgyán József kisgazda pártelnök vasárnap Győrött. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága észak-dunántúli területi szervezete rendezésében nagy nyilvánosság előtt tartott ülésen megállapította: a jelenlegi hatalom összejátszik a volt kommunistákkal. Bizonyításul a hatalom- és a vagyonátmentéseket, az ország, a falu kirablását sorolta. Kiárusításnak minősítette a jól működő üzemek eladását, amelyekben a nép az idegeneknek csupán a „bérrabszolgája” lehet. A továbbiakban kijelentette: a valóságos rendszerváltás megvalósítása érdekében a TIB-nek, a Pofosznak és a kisgazdáknak együtt kell működnie a keresztény nemzeti összefogás keretében. Romaközösségek Központja (MTI) A megfelelő embereket kiválasztani és felkészíteni az önkormányzati és a parlamenti választásokra ez lesz a feladata a Romaközösségek Országos Koordinációs Központjának, amelyet szombaton alakított meg az ország minden részéből érkezett kilenc cigányszervezet, Szegeden. Az alakuló ülésen Rádai József, a szervezőbizottság tagja elmondta: a cigánycsúcsszervezetekben nem történt meg a rendszerváltás, a múlt rendszerből itt maradt vezetők csak ígérték, hogy képviselik a vidéki cigányság, az utca emberének érdekeit, ám ígéretüket nem teljesítették. Ezeken a csúcsszervezeteken kívül rekedt - vagy kirekesztett - cigányságot kívánja összefogni a koordinációs központ. Törvényességi óvás Fizetnek a szakszervezetek (MTI) A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa és a Szolnok Megyei Tanácsa köteles befizetni az APEH megyei igazgatóságai által kimutatott, 1989-ben keletkezett vállalkozási nyereségadó- és általános forgalmi adóhiányt, valamint a kiszabott bírságok összegét. A Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvások előzményei: az APEH illetékes megyei igazgatósága a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsánál 706 ezer forint adóhiányt állapított meg, s 20 ezer forint bírságot szabott ki. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsánál tartott ellenőrzés 47 ezer forint vállalkozási nyereségadó hiányát és 280 ezer forint általános forgalmi adóhiányt tárt fel, s az adóhatóság a szervezeti egységet 100 ezer forint bírsággal sújtotta. Az elsőfokú adóhatósági határozatok ellen a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a megyei tanácsok fellebbeztek, majd azok elutasítása után bírósághoz fordultak. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatai a megyei bíróságok ítéleteit hatályon kívül helyezték, s a szakszervezetek kereseteit elutasították. A Legfelsőbb Bíróság szerint a szakszervezeteket 1989-ben mind a vállalkozási nyereségadó, mind pedig az általános forgalmi adókötelezettség terhelte, mivel önálló jogi személyként vettek részt a gazdasági életben. Az NDSZ új alkotmányt sürget Centrumpolitikát és nemzeti értékvállalást ígérnek A Nemzeti Demokrata Szövetség hét végi közgyűlésének legfőbb eredménye a programalkotás volt. Pozsgay Imre még egy korábbi döntés alapján Bíró Zoltánnal együtt a választások utánig tölti be az NDSZ elnöki posztját. Megfontolt centrumpolitikát és a nemzeti értékek vállalását ígérte Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke a párt hét végén tartott első közgyűlésén. Pozsgay szerint a törvényhozásba bejutott magyar politikai elit túlfűtött, többnyire közjogi vagy egyéb életidegen problémákkal foglalkozik, ez pedig nem találkozik a közvélemény érdeklődésével. Ennek ellenére a magyar közvélemény nem apolitikus, csak az intézményeken kívüli politizálást választotta. Most újra össze kell kapcsolni a politikát a mindennapokkal - hangsúlyozta. Pozsgay ezután az államigazgatás megújításának szükségességéről szólt, s bírálta az önkormányzatok túlzott elpártosodását. Elutasította a közvetlen demokráciával, az állampolgári kezdeményezésekkel szembeni fanyalgást. Gazdasági kérdésekről szólva kiemelte az állam szerepének fontosságát a piacgazdaságban, ez megóvna egy balkáni típusú áruforgalom kialakulásától. A pártelnök politikai elkötelezettség nélküli együttműködést ajánlott fel az egyházaknak. Bíró Zoltán társelnök a kormányzati munkát ellehetetlenültnek, gyermetegnek minősítette, szerinte minden kormánytag kizárólag a miniszterelnök szándékára hagyatkozik. Az MDF országos gyűléséről úgy vélekedett, hogy ott semmit sem intéztek el, az MDF-ben két párt maradt. A magyar politikai közéletet Bíró szerint a tehetetlenség és a félelem tartja össze. Bíró elutasította Antall József politikai stílusát, s úgy vélte, a népszerűtlen kormány most lélektani kapaszkodókat keres. A társelnök hangsúlyozta: nem igaz, hogy az NDSZ arculata nem elég markáns, csak nem hajlandók magukat jobb- vagy baloldalinak besorolni, ők a magyar progressziót képviselik. A választásokig kormányzati szintű programot kell a nemzeti demokratáknak megalkotniuk, különös tekintettel a családpolitikára. Figyelmeztetni kell a társadalmat, hogy a nagy szocialista félreértést ne kövesse nagy kapitalista félreértés. Nem vagyunk sem antikapitalisták, sem antiszocialisták, mert az antiságra nem lehet politikát építeni - zárta beszédét Bíró Zoltán. Gidai Erzsébet az NDSZ gazdasági programját ismertette, amelyet nemzeti utasnak nevezett. Szociális gazdaság kell a piacgazdaságra építve, de azt nem fetisizálva - mutatott rá. Kukorelli István új alkotmány megalkotását sürgette, amely tisztázná a kormányzat, a köztársasági elnök és az önkormányzatok pontos szerepkörét. (m-y) „Vállaljuk a nyílt vitákat” Pozsgay Imrét a közgyűlés tapasztalatairól kérdeztük. - A vendégek között feltűnt Kósa Ferenc és Szűrös Mátyás. Milyen a kapcsolatuk az MSZP-vel? - Az MSZP-hez való viszonyunk sok tekintetben tisztázatlan, az azonban világos, hogy nagyon sok hozzánk közel álló személyiség van az MSZP tagjai között és tisztikarában is. E személyes kapcsolatok egy későbbi politikai együttműködésben játszhatnak szerepet, de erről konkrétan ma még korai beszélni. A küldötteken végignézve kevés fiatalt láttam, jórészt az 50 és 60 év közötti értelmiségiek arca köszönt vissza. Egyetért-e ezzel a megállapítással? - Igen. Hasonló összejöveteleken más pártokban, szervezetekben ugyanezt a képet látni. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a fiatal nemzedék sehol sem mozdult meg a magyar politikában, ez az elmúlt öt év változásainak legnagyobb különlegessége. Remélem, a választásokra megváltozik a helyzet. Érthető, ha a középkorú értelmiség lép be szervezeteinkbe. Nem véletlen, hogy a Fidesz is kilép a nemzedéki párt kategóriájából. Az NDSZ még csak a kezdetnél tart, a program elkészültéig nem akartunk zsákbamacskát árulni. A kongresszusra megjelent újság vezércikkét Beke Kata írta, ebben kilencszer szerepel az MDF és alig az NDSZ. Úgy tűnik, mint ha őt is leginkább az MDF-től való megkülönböztetni vágyás vezette volna. Ezt teljesen érthetőnek tartom, még Freudnak sem kell lenni, hogy ennek titkát megfejtsük. Beke Kata korrekt módon fejti ki nézeteit a kérdésről, a csalódott ember tapasztalatával együtt. - Az NDSZ-t sokszor nevezik a csalódottak vagy a lebegő értelmiségiek pártjának. Mit szól ehhez? - Éppen a program jóváhagyása a garancia arra, hogy ne csak az elesettek, szegények, csalódottak pártjaként, hanem programpártként vegyünk részt a küzdelmekben. - Mi lesz a következő nagyobb fellépése az NDSZ-nek? - A legnagyobb feltűnést egyrészt a program nyilvánosságra hozatala keltheti, másrészt mostantól kezdve az aktív, mindennapi politizálásba is bekapcsolódunk, a nyílt politikai vitákat is vállalva. (meszleny) Megválasztották a Liga tanácsát/ Őry Csaba az új elnök Nagyobb szerepet kapnak ezentúl a Liga vezetésében a legnagyobb létszámú tagszervezetek. A Liga vasárnap befejezett III. küldöttgyűlésén elfogadott alapszabály szerint új intézményt, úgynevezett Liga-tanácsot választottak - jelentette az MTI. A 21 tagú, havonta ülésező testületben tíz mandátumot nyernek el automatikusan a legnagyobb fizető taglétszámmal rendelkező tagszervezetek, szövetségek. A tanács további öt tagját a küldöttgyűlés választotta meg azon személyek közül, akik ismertséget szereztek tevékenységükkel a Liga-mozgalomban. A tanács további hat mandátumát a Liga elnöke, illetve öt alelnöke nyeri el. A küldöttgyűlés személyi változásokról döntött. Nem az eddigi megbízott elnököt, Horn Gábort, hanem a küldöttgyűlés előtti időszak egyik alelnökét, Őry Csabát választották meg elnöknek. Az alelnöki tisztséget a korábbi ügyvivő testület tagjai közül csak egy személy nyerte el, a további alelnökök eddig területi vagy szakmai tagszervezetekben végeztek vezető munkát. A vasárnap tartott sajtótótájékoztatón a vezetőváltással kapcsolatban Szalai Jenő alelnök elmondta: a tagság általában a dolgozók helyzetével, az ezzel kapcsolatban elért eddigi eredményekkel elégedetlen. Ez tükröződött a választásban. Őry Csaba elnök rámutatott: az új vezetéstől azt várják, hogy az országos ügyeken túl nagyobb szerepet kapjanak a Ligánál a területi, szakmai, ágazati problémák. A Liga 16 szakmai és 22 területi szövetséggel, mintegy 200 tagszervezettel, több mint 200 ezer taggal rendelkezik. A tagság mintegy fele a Liga-tanácsban 10 mandátummal bíró, a legnagyobb taglétszámú tagszervezetekhez, szövetségekhez tartozik. Az új alapszabály értelmében a választmány ezentúl nem kéthavonta, hanem félévente ülésezik.