Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

Mikor követne el katasztrofális hibát a katonai felderítés? Ára: 19,50 Ft 7. oldalMaga Nemzet Szegény gazdagok i Irigylésre méltók a régi korok okos gazdagaik miatt. Egykoron a vagyonos főurak és polgárok abban versengtek ugyanis egymással, ki tud szebb templomot építtetni, nagyobb művészt megnyerni palotájának, vá­rosának az ékítésére. Mostanában viszont szerte a világban időállónak nemigen nevezhető technikai csodák birtoklásával igyekeznek lepipálni egymást a tehetősek. Új autót, ma­gánrepülőt vesznek maguknak, a vil­lájukat, tanyájukat a XI. századot megelőlegező, mindentudó masinák­kal és számítógép irányította robo­tokkal „spécizik föl". A maradandó­­sággal keveset törődnek, sőt éppen ellenkezőleg: irtózatos energiák be­fektetésével azt vigyázzák, mi az a megszerezni érdemes újdonság, ami holnap már talán idejétmúlt kacatnak tűnik. Sajnos, a mi szaporodó újgaz­­dagaink is átvették e tengerentúli mó­dit. Robbanásszerűen növekvő ma­gánvagyonukkal önző módon mai önmagukat gyarapítják. Ha műkin­cset vásárolnak, azt is befektetésnek szánják inkább, és nem a szépművé­­szetek pártfogolásának, a közös kul­­túrkincs gyarapításának, őrzésének. Pontosan tükrözi a gazdagok sajátos szemléletét a nyelvhasználat. A mecé­nás szó szinte kiveszett a mindenna­pi nyelvből. Szponzorokról beszé­lünk, és a két fogalom bizony lénye­ges jelentésárnyalatokkal von különb­séget a művészetpártoló tevékenység között. Cilnius Maecenas római lo­vag, Augustus császár kedves embe­re magánvagyonából pártfogolta az arra érdemes művészeket. A sponsor szó ellenben a latinban nem pártfo­gót jelent, „csak" kezest. Jótállót, aki bizonyos megállapodások következ­tében kölcsönös kötelezettséget vállal valakivel vagy valakikkel peres ügyekben, gazdasági vállalkozások­ban, anyagi kockázatokkal járó mű­vészi vagy művelődési tevékenysé­gekben. Ellenszolgáltatás fejében (mondjuk az ingyenreklám érdeké­ben, az adóalapból levonható akci­ókra vonatkozó rendeletek értelmé­ben) ígér vagy ad valamit vállalkozá­sának, intézményének, részvénytár­saságának, kft.-jének az anyagi fe­dezetéből. Más ez, érzékelhetjük, mint amit a római lovagról elnevezett mecenatúra alatt érteni szokás! Persze a szponzoroknak is örülni kell. Sőt, kifejezetten hálás lehet érte a magyar kultúra, hogy a gazdasá­gi élet válságos átmenetisége idején vannak bankok, nagyvállalatok, amelyek kereskednek bizonyos mű­vek és rendezvények létrejöttéért. Tényleges nyereségük úgyszólván semennyi nem származik abból, hogy pénzt adnak színházi előadá­sokra, társulatoknak, fesztiváloknak, könyvkiadóknak, filmeknek, tévéjáté­koknak, ám a leghatásosabb módon lopják be cégük nevét a köztudatba s az emberek szívébe. Nekem pél­dául különösképpen kedves azóta a Postabank, a Kereskedelmi Bank vagy éppen a Malév, amióta tudom, hogy érdemes kulturális eseménye­ket támogattak. Másoknak valószí­nűleg más cégek nevének feltűntekor támad derű öleikében. Azt is tudom, hogy egyelőre minálunk a kultúra megy utána a szponzoroknak. A színház, a kiadó, a filmes „kilincsel" azért, hogy a gazdaságilag szilárd­nak tartott cégek jótálljanak értük. Ha az egyes embernek kínos is a tá­mogatásnak ez a fajta „kijárása", mégis reménykedőn kell tekintenünk életünknek legalább ezen darabja felé. Hiszen elindult valami a min­dennapjainkban, aminek a haszna hamar fölmérhető, a kedvezőtlen esélyek ellenére is pezsgő­s értéke­ket termő művészi a művelődési élet­ben. Ami még hátra van, az sze­gény gazdag emberek fölvilágosítá­­sa. Hogy ráébredjenek végre, „templomépítésben" versengeni mo­dern korokban is érdemesebb, mint technikai szupermicsodák megszer­zésében. Maradandóbb lesz általuk a dicsőségük. Meg a vagyonuk. Lőcsei Gabriella Gazdasági mellékletünkben: Bankok védtelenül? Munkaerőpiaci tréning Kipróbáltuk: VW T4 Elin ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1993. március 1., LVI. évfolyam, 50. szám Gore alelnök fogadta a bosnyák államfőt Washington nem akar egyedül cselekedni a délszláv rendezésben (Tudósítónktól) WASHINGTON - Megérkez­tek az ENSZ székhelyére a boszniai béketárgyalások folytatására kész felek, s így lapzártánkat követően szinte egy időben kezdődhetett az alkudozás és az amerikai légi­­segély-akció, amelyet vasárnap reggel egymillió röpcédula ledobá­­sa vezetett be. Aktívan bekapcsolódtunk, mert többet kockáztatnánk, ha tétlenek maradnánk a Balkánon, ahol az Egyesült Államoknak igen is nagy tétje van - fejtegette az NBC tévéhá­lózat vasárnapi műsorában Christo­pher külügyminiszter. Sietve hozzá­téve, hogy Amerika nem tud és akar „egyedül” cselekedni, számít partne­rei bekapcsolódására. Christopher diplomatikusan azzal magyarázta a NATO-külügyminiszterek pénteki vonakodását a csatlakozástól a légi­­segély-akcióhoz, hogy közülük töb­ben „még nagyobb veszélyeket vál­lalnak” szárazföldi csapataik Boszniá­ban tartásával. (Folytatás a 3. oldalon) Ismét Duray Miklós az Együttélés elnöke KOMÁROM­­ Nagy nemzetközi érdeklődés közepette tartotta negyedik országos közgyűlését szombaton és vasárnap Komáromban az Együttélés Politikai Mozgalom, a legerősebb szlovákiai magyar parlamenti erő. A szlovákiai kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt is képviseltette magát a tanácskozáson, a magyarországi politikai erők közül az MDF, a KDNP, az SZDSZ és az MSZP parlamenti képviselői is üdvö­zölték a kongresszust, s jelen volt Entz Géza címzetes államtitkár is. A pozsonyi külképviseletek kö­zül Boros Jenőn, Magyarország po­zsonyi megbízott nagykövetén kívül jelen volt Ausztria, az Egyesült Álla­mok és Oroszország nagykövete is. Magyarország nevében a közgyűlést levélben külön köszöntötte Antall Jó­zsef magyar kormányfő. Az Együttélés Politikai Mozga­lom elmúlt háromévi politizálását Duray Miklós értékelte, s indokolta egyúttal azt is, miért van szükség a politikai mozgalom programjának részleges módosítására. Leszögezte, hogy a mozgalom három évvel ez­előtt nagyon pontosan határozta meg programját. (Folytatás a 3. oldalon) Mától érvényes az új kresz Két hónap alatt 743 áldozat a közutakon (Munkatársunktól) Március 1-jén és 2-án orszá­gos közlekedésbiztonsági ak­ció lesz, amelyen 3400 rendőr vesz részt. Márciusban a sza­bálytalankodókat általában csak figyelmeztetik, áprilisban, májusban helyszíni bírsággal sújtják, de júniustól és júliustól már szabálysértési eljárást in­dítanak ellenük. Március 1-jétől új időszámítás kezdődik a magyar közlekedés törté­netében: bevezetik az új, európai színvonalú magyar kreszt. Mától a lakott területen megengedett legna­gyobb sebesség - ha ezt az adott út­szakaszon nem szabályozzák más­képp a kresztáblák - 50 kilomé­­ter/óra. A személytaxik ezen túl nemcsak haladásra vehetik igénybe a buszsávot, de azért is, hogy az utasok be- vagy kiszállhassanak. Lakott te­rületen kívül kötelező lesz a hátsó biztonsági öv használata azokban a gépkocsikban, melyekbe az övét gyárilag beszerelték. Szintén lakott területen kívül, a jelzett fő- és autó­­utakon nappal is használni kell a tom­pított fényszórót. További változás, hogy párhuzamos közlekedés esetén mindegyik sávon közlekedhetnek a teherjárművek. Vajon a sebességkor­látozás új szabályai nem állnak-e szemben a főútvonalak közlekedési lámpáin beállított „zöldhullám"­­rendszerrel? - kérdeztük a rendőrség illetékesét, aki lapunk érdeklődésére elmondta: Budapesten a közlekedési lámpák eddig is 50 km/óra sebességre voltak beállítva, így azok átállítása nem szükséges, csak ott, ahol a kresztáblák ennél nagyobb haladási sebességet engedélyeznek. (Folytatás az 5. oldalon) Főpróba Herculesekkel Röplapok a senki földjén ÚJVIDÉK - Vasárnapra virradó éjszaka Kelet-Boszniát szórólapokkal árasztották el A frankfurti repülőtér­ről érkező két amerikai C-­ 30-as Hercules szállítógép a hamarosan sor­ra kerülő ejtőernyős segélyakció előtt egymillió képeslap nagyságú cédulát dobott le mintegy 3500-4500 méter magasságból. A Herculesek Bosznia feletti akciója mindössze egy óra hosszáig tartott, s ez idő alatt négyszer repülték át a kijelölt területet. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar cáfolat Nem Magyarország felett röpül­tek át a Boszniába tartó amerikai szállítógépek - közölte az MTI-vel vasárnap délután Schmidt István alezredes, a honvédség egyesített re­pülési irányító főközpontjának veze­tője. A Hercules típusú amerikai szállítógépek egymillió röplapot szórtak le Boszniában, hogy figyel­meztessék a lakosságot a légi segély­szállítási akcióra. Német megfigye­lők a repülési idő hosszából arra kö­vetkeztettek, hogy a repülőgépek az Ausztria és Magyarország légterén át vezető rövidebb útvonalon közelí­tették meg célpontjukat / Bod Péter Ákos: Csökkenteni kell a kamatokat A monetáris veszélyek nélkül élénkíthető a gazdaság (Munkatársunktól) A lakosság megtakarítása várhatóan az idén elmarad az 1992-es szinttől, miközben a költségvetés - a hiányt mérséklendő - ebben az évben is igényli majd az állampolgárok bankba tett forintjait. Ugyanakkor a jegybanknak és a büdzsének is jól jön­ne a gazdaság élénkülése, ami azt is jelentené, hogy a szabad pénzmennyi­ség jelentős része az államkötvények helyett a reálbefektetésekben keresne helyet. A magyar gazdaságot irányító intézmények, legalábbis látszólag, másban érdekeltek, s külön-külön aligha képesek kilépni a maguk 22-es csapdájából. Fontos volna tehát, ha az ország gazdaságát kormányzók az ed­digieknél sikeresebben össze tudnák hangolni munkájukat. Többek között ennek lehetőségéről érdeklődtünk Bod Péter Ákostól, a Magyar Nemze­ti Bank elnökétől. - Az 1993-as monetáris irányel­vek - csakúgy mint az egy évvel ko­rábbiak - az inflációellenes küzdel­met jelölik meg elsődleges feladat­ként. Sokan azonban kételkednek ab­ban, hogy sikeres lesz az idén az álta­lános áremelkedést lassító politika.­­ A monetáris irányelvekben vannak - úgymond - örök érvényű pontok, amelyeknek minden körül­mények között ott kell szerepelniük a célkitűzések között. A nemzeti ban­kokat például a világ összes országá­ban azért tartják fennt, hogy küzd­jenek a pénz értékállóságáért és az ország külső egyensúlyáért. Ezek a szempontok mindig elsődlegesek lesznek, és csak utánuk következhet az évről évre változó praktikus alcé­­lok rendszere. A magyar monetáris irányelvek tehát akkor is hirdetni fogják az infláció csökkentését, ami­kor a fogyasztói árindex mondjuk csak kilenc százalék lesz.­­ Ám az mégiscsak kínos, ha már az első hónap adatai - úgy tűnik - rácáfolnak a kormányzat ez évi derűlátó inflációs előrejelzéseire. - Szerintem egyáltalán nem meg­lepő, hogy majdnem 3 százalékos a januári árindex. Ennek két fő oka volt. Az áremelkedések elsődleges felelőse a kétkulcsos áfa, aminek év eleji beve­zetése nem volt szerencsés. Azért, mert ragaszkodva a „hagyományok­hoz”, az áremelés leple alatt sok válla­lat több olyan termék árát is növelte, amelyet nem érintett az áfa változása. A másik tényező konjunkturális erede­tű. Körülbelül egy évvel ezelőtt, 1991 végén, illetve az elmúlt év elején rend­kívül erős volt a depresszió a gazda­ságban, ami a termelői árak növekedé­sének lassulását eredményezte. Mi­után ’92 utolsó negyedévében a gaz­daság némely szektorában élénkülést figyelhettünk meg, jó néhány vállalat a megnövekedett keresletre számítva jobban emelte árait, mint ahogyan azt az áfa növekedése indokolta volna. Ez a két tényező együttesen eredményez­te a januári áremelkedést Valójában azonban majd csak a februári árindex alapján mondhatja meg a Magyar Nemzeti Bank, hogy mennyire volt reális az éves inflációra vonatkozó előrejelzésünk, ugyanis ebben a hó­napban az áremelkedések többé-ke­­vésbé már mentesek lesznek a kétkul­csos áfa bevezetésének hatásától. (Folytatás a 8. oldalon) Főhatóságok vizsgálják a csecsemőkereskedelmet Dagad a botrány Szegeden (Munkatársunktól) Ezen a héten újabb vizsgálat in­dul a szegedi, országossá tere­bélyesedett botrány ügyében. A feltételezett ügymenet úgy tűnik, nem ütközik semilyen pa­ragrafusba. Talán, ha Magya­rországra érkezik John Davies úr, a Children's Fund Alapít­vány európai igazgatója, töb­bet tudunk majd. Előfodulhat, hogy nemcsak a Tisza partján történnek tranzitszülések. Várható, hogy ezen a héten az újságírók mellett Szegedet ellepik a különböző főhatóságok és a miniszte­riális hivatalok tisztviselői. Dagad az a botrány, melyet az újszülöttek adás­vételéről szóló közlemények váltot­tak ki. Korábbi tudósításainkban is csak feltételes módban fogalmaz­tunk, hiszen sem a rendőrség, sem az ügyészség nem adott ki olyan hivata­los közleményt, ami a kisgyermekek magyarországi exportját bizonyítaná. Igaz, nem is cáfolták az erről szóló híreket. Ami biztos: a közelmúltban harminckét asszony - valamennyi ro­mán állampolgár - Szegeden szülte meg gyermekét. Érdekes módon a terhes nők többsége korábban soha nem hagyta el szülőföldjét, csak ak­kor ült vonatra, amikor érezte, köze­leg a gyermekáldás perce. A váran­dós hölgyek Hargita és Kovászna megyéből érkeztek. A gyermekáldás után nagy részük Szegeden, a Csong­rádi sugárút 35. szám alatti házban kapott szállást és hosszabb-rövidebb időt töltött ott. Napok óta az újságírók hada figyeli a szóban forgó épületet, a ház ura azonban nem áll szóba velük­, és a kismamák sem mondanak sem­mit arról, mi lesz a kisdedek sorsa. Ők csak annyit beszélnek, hogy le­mondtak a gyerekükről. Egyébként is az elmúlt hét végén a ház kiürült. (Folytatás a 16. oldalon) MA BELFÖLDÖN A miniszter és az ombudsman 4. oldal Új árak, új jogszabályok Összeállításunk az 5. oldalon A múlt itt él velünk 6. oldal Csillagvárosról álmodik a keceli milliárdos 7. oldal Tatabányai kuplung­j­a Suzukiba 8. oldal Évi 800 millió dollár az AIDS-kutatásokra Tudomány rovatunk a 10. oldalon Néprajz romantika nélkül 11. oldal KÜLFÖLDÖN A La Stampa dokumentumai Nagy Imréről 2. oldal Amerikát rázta meg a New York-i robbanás 3. oldal SPORT Rádióbeszélgetés Fa Nándorral 13. oldal HOLNAP A KDNP és a jövő­­ oldal Törvényegyeztetést! Universitas rovat a 10. oldalon A Magyar Nemzet pénteken Budapesti Tavaszi Fesztivál mellékletei jelentkezik

Next