Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-25 / 70. szám
IV CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁRCIUS 25. Üzleti kalauz MAGYAR NEMZET A külkereskedelmi szokások a gyakorlatban Az Incoterms szokványai Az Incoterms szokványai rendezik a nemzetközi adásvétel körében felmerülő leglényegesebb kérdéseket, többek között azt, hogy ki viseli a fuvarozási költséget, mikor és hol száll át a kárveszély az eladóról a vevőre, hogyan köteles az eladó az árut csomagolni, illetve kinek és milyen módon kell az árut biztosítania. Az első szokványgyűjteményt 1936-ban állították össze, a legújabb változat pedig 1990. július 1. óta van érvényben. Az Incotermsnek nincs jogszabályi jellege. Ezek a szokványok csak abban az esetben válnak kötelező erejűvé, ha a felek belefoglalják őket a külkereskedelmi szerződésbe. Az Incoterms 1990 összesen 13 klauzulát (paritást) határoz meg, amelyek mindegyikét egy hárombetűs rövidítés jelöli, amely mellett minden alkalommal meg kell nevezni egy-egy földrajzi helyet is (például FOB Hamburg). A klauzulák a következőképpen csoportosíthatók: aszerint, hogy a költség és a kockázat ugyanazon vagy pedig két különböző földrajzi helyen áll-e át, ismerünk egypontos és kétpontos klauzulákat; aszerint, hogy milyen fuvarozási módozatok (ágazatok) esetében alkalmazhatóak, ismerünk szárazföldi, vízi (tengeri) és multimodális/kombinált fuvarozást, de itt, mind szárazföldi, mind vízi fuvarozás esetén alkalmazható klauzulákat; aszerint, hogy a fuvarozási költséget meddig viseli az eladó, a klauzulák első betűjére utalva négy csoportot különböztetünk meg: E klauzulák (semmit nem fedez az eladó), F klauzulák (a fő fuvarozási eszközig fizeti a költségeket), C klauzulák (a fő fuvarozási költség az eladó által fizetve) és D klauzulák (fuvarköltség a rendeltetési állomásig fizetve). A klauzulák közül az első? az EXW (ex works): gyárból, telephelyről, raktárból, ültetvényről. Ebben az esetben egypontos klauzuláról van szó, a költség és a kockázat egyaránt az eladó telephelyén vagy az áru bármely tárolási helyén száll át, fuvarozási eszközről pedig a vevő gondoskodik. Ekkor az avizálási (értesítési) kötelezettség a következőket jelenti: az eladó részéről az áru készre jelentése, a vevő részéről a fuvareszközi kiállításának időpontja megnevezése, továbbá az exportengedély megszerzése is a vevő feladata. Amennyiben a vevő nem vagy csak késve jelentkezik az áruért, úgy a zárolás a vevő költségére, illetve kockázatára történik, vagy az eladó jogosult az árut feladni. A második klauzula az FCA (Free Carrier, költségmentesen a fuvarozónak vagy a vevő más képviselőjének átadva). Ez egypontos multimodális klauzula, vagyis a költség és a kockázat egyaránt az első fuvarozónak vagy szállítmányozónak való átadáskor száll át az eladóról a vevőre. Fuvareszközről ez esetben a vevő gondoskodik, illetve a vevő bízza meg a szállítmányozót. Az avizálási kötelezettség pedig a következőképpen alakul: az eladó az árut készre jelenti vagy a speditőrnek valy a jó átadást jelzi; a VeVŐ a fuvareszköz- ről vagy a választott speditőrről ad előre értesítést. Ha ezt elmulasztja megtenni, akkor az eladó jogosult az árut az általa választott fuvarozónak átadni. A harmadik klauzula a FAS (Free Alingside Ship, költségmentesen a hajó oldalához). Ebben az esetben egypontos paritásról van szó: a költség és a kockázat egyaránt a megjelölt elhajózási (tengeri vagy belvízi) kikötőben, a rakparton a kikötő vagy a speditor id vagy a hajóstársasági részére történő átadáskor száll át. Amennyiben könnyítőhajó igénybevételére szükséges, ennek a költségei az eladót terhelik (amiként annak kockázata is). A sorban a negyedik klauzula a FOB (Free On Board, költségmentesen a hajófedélzetre). Ez a tengeri és légi kereskedelem egyik leggyakrabban használt klauzulája. Egypontos paritás, tehát a költség és a kockázat egyaránt a tengeri hajóba történő berakodásnál, a hajókorlát fölötti áthaladáskor száll át az eladóról a vevőre, míg hajótérről a vevő gondoskodik. Avizálási kötelezettség főként a vevőt terheli, vagyis a hajó várható rakodási időpontját kellő időben közölnie kell. Az ötödik klauzula a CFR (Cost and Freight: költség és fuvardíj a rendeltetési kikötőig). Ez kétpontos klauzula, tehát a kárveszély a berakodási kikötőben száll át, míg a fuvarköltség az érkezési kikötőig az eladót terheli, hajótérről pedig az eladó gondoskodik. S tekintettel a kárveszély átszállási helyére, az értesítésnek ez esetben kiemelkedő jelentősége van. A hatodik klauzula a CIF (Cost, Insurance, Freight, költség, biztosítás és fuvardíj). Ez esetben kétpontos klauzuláról van szó, akár a CFR, de ezúttal az eladó biztosít a vevő javára, az áruérték+10 százalék öszszegre. Avizálási kötelezettség pedig az elhajózásról terheli a feleket. A hetedik klauzula a CPT (Carriage Paid To: fuvardíj fizetve__-ig). Ez a klauzula kétpontos, így a kárveszély az első fuvarozónak történő átadáskor száll át, míg a fuvardíj fizetésére általában a rendeltetési állomást jelölik meg. Fuvarozási eszközökről, továbbá a fuvarozás, illetve szállítmányozás megszervezéséről az eladó gondoskodik. Az avizálás itt is kiemelkedő szerepet játszik, tekintettel a kárveszély korai átszállására. A nyolcadik klauzula a CEP (Carriage and Insurance Paid To; fuvardíj és biztosítás fizetve ...ig). Erre a paritásra is ugyanazok az előírások érvényesek, mint a CPT-re, azzal a különbséggel, hogy a biztosítás költségei az eladót terhelik, a vevő javára. A kilencedik klauzula a DAF (Delivered at Frontier: határra szállítva). Ebben az esetben egypontos klauzuláról van szó, tehát a költség és a kockázat a konrétan meghatározott határállomáson száll át. A fuvarozást az eladó szervezi, és őt terheli az avizálási kötelezettség is a feladásról. A sorban a tizedik a DES klauzula (Delivered Ex Ship). Ez egypontos klauzula, ezért a költség és a kockázat az eladót terheli az érkezési kikötőig. Ebben az esetben az eladó avizálási kötelezettsége az elhajózásra és a várható érkezésre terjed ki. A tizenegyedik klauzula a DEQ (Delivered Ex Quay/Duty Pa id, rakpartra leszállítva, vám fizetve). Ez ugyancsak egypontos klauzula, a költség és a kockázat az érkezési kikötő rakpartjára történő kirakodásig az eladót terheli, amiként az importengedély megszerzése is. A bevitellel kapcsolatos egyéb költségek viselése pedig külön megállapodás kérdése. A DDU (Delivered Duty Unpaid, leszállítva, vám nincs fizetve) a tizenkettedik klauzula. Ez ismét egypontos paritás, tehát a költségek és a kárveszély a rendeltetési állomásra való érkezéskor szállnak át. Az eladót feladási avízió kötelezettsége is terheli. S végül a sorban az utolsó a DDP klauzula (Delivered Duty Paid: leszállítva, vám kifizetve). Erre a paritásra is ugyanazok az előírások érvényesek, mint a CDU-ra, de a vámot is az eladó fizeti, ami azt is jelentheti, hogy, az importengedélyt is neki kell beszereznie, továbbá a költségek viselése is reá hárul. K. L. I. A nemzetközi kereskedelemben igen nagy szerepet játszanak a kereskedelmi szokások, alkalmazásuk és értelmezésük azonban országonként eltérő. Ebből számtalan probléma fakadt, ami felvetette az igényt, hogy a külkereskedelemben leggyakrabban előforduló szokások értelmezését egységesítsék. Ezt a célt szolgálja a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által összeállított International Commercial Terms (Incoterms), vagyis a nemzetközi kereskedelmi szokások. Ezek lényegét ismertette a Trainex Kft. által rendezett előadáson Sulyok András, az Evanco Kft. ügyvezető igazgatója. Kedves Horvát szaktárs, tolmácsolná Mr. Bulinak, hogy fejjel lefelé tartja a grafikont... Szmodis Imre rajza IPaOssissmiftsDOnfiffáé A RÉKERÁMIA Rt tulajdonosai nyilvános, s egyfordulós pályázatot hirdetnek meg a RÉKERÁMIA Burkolólapgyártó Részvény részvényeinek megvásárlására. A RÉKERÁMIA Rt. alaptőkéje: 426 M Ft. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjelöléssel. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. április 30., 10 óra. A benyújtás feltétele az eljárási rendet, (részvételi feltételeket) is tartalmazó részletes ajánlati anyag átvétele, a ROMHÁNYI ÉPÍTÉSI KERÁMIAGYÁR-nál. (2654 Romhány, Felszabadulás út 17., tel: 27/12-268) A pályázat beadásának helye: Romhányi Építési Kerámiagyár, 2654 Romhány, Felszabadulás út 17. A vételi szándék bizonyítására a felajánlott vételár 2%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni. Pályázati feltételek: Olyan befektetőt keresünk, a) aki szakmai befektető, jó hírnévvel és tradícióval rendelkezik, b) a jelenlegi tevékenységi kör és foglalkoztatási szint fenntartását vállalja. A pályázat elbírálásánál azonos ajánlati feltételek mellett előnyt élveznek azok a befektetők, akik hazai magánbefektetők vagy azok konzorciumai, illetve társaságai. A pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát, mely nem lehet kevesebb, mint a benyújtási határidőtől számított 60 nap. A pályázat felbontására 1993. április 30-án, 10 órakor kerül sor. A tulajdonosok a tenderbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhetnek. A pályázat eredményéről a pályázók a tenderbontás után 45 napon belül értesítést kapnak. A tulajdonosok fenntartják a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsák. A konkrét gazdálkodásra vonatkozó információkat a Romhányi Építési Kerámiagyár és RÉKERÁMIA Rt. vezetőjétől kapják meg a pályázók. A tender meghirdetésével egyidejűleg a társaság főbb adatairól és jellemzőiről információ beszerezhető. Szűcs Borbála, telefon: 27/12-194 2654 Romhány, Felszabadulás út 17. VAGYONKEZELŐ RT. V · A.TRUSTEE. CO. LTD. ___________BUDAPEST · HUNGARY A Kossuth Holding Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár felszámolója ismételten nyilvános pályázatot hirdet hazai és külföldi, természetes és jogi személyek részére a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár f. a. (1095 Budapest IX., Soroksári út 110-112.) alábbi ingatlanjainak értékesítésére: 1. Budapest IX., Soroksári út 110-112. sz. alatti ingatlan Telek (36 286 m2) Épületek, építmények (23 000 m2) Együttes ajánlati ára: 230 M Ft 2. Budapest XI., Kondorosi út 6. sz. alatti ingatlan Telek (38 800 m2) Épületek, építmények (17 000 m2) Együttes ajánlati ára: 200 M Ft 3. Miskolc-Tapolca, Zaja utca 43. sz. alatti üdülőingatlan Telek (2760 m2) Épületek (220 m2) Együttes ajánlati ára: 7 M Ft 4. Budapest IX., Haller út 48. sz. alatti üzlethelyiség (52 m2) Bérleti joga 600 E Ft Berendezések 50 E Ft A megadott irányárak a fizetendő áfát nem tartalmazzák. A pályázati feltételeket bemutató, részletes tájékoztató 4000 Ft + áfa ellenében átvehető a Kossuth Holding Rt.-nél (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 37.). További információt nyújt és előzetes egyeztetés alapján a megtekintést megszervezi. Agárdi Ferenc gazdasági vezető, a felszámoló helyi megbízottja Budapest IX., Soroksári út 110-112., tel.fax: 127-7618 A vételi ajánlatokat 1993. április 30-án 12 óráig lehet benyújtani személyesen vagy tértivevénnyel a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. címére: 1065 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37.1. emelet, telefon: 112-0650, telefax: 111-3443. A pályázatokat 3 példányban, zárt borítékban nyújtják be, a borítékra írják rá: „Pályázati ajánlat, Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár” A beérkezett pályázatok elbírálása a benyújtás határidejét követő 15 napon belül történik. A bírálat eredményéről minden pályázót értesítünk. Azonos feltételeket tartalmazó ajánlatot beküldők esetén a vállalat hitelezőit elővásárlási jog illeti meg. κ-02377