Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
GAZDASÁG / EXPOFÓRUM INTERJÚ/VÉLEMÉNY CSÜTÖRTÖK, 1993. április 1. Légy türelemmel, és figyeld a politika változásait! Érdekli-e az expo a recesszióból kilábaló kanadai cégeket? - Milyen módon kapcsolódnak a kamarájukhoz tartozó tagvállalatok a budapesti expóhoz? - Szervezetünknek elsőrendű céla, hogy elősegítsük az üzleti kapcsolatok kialakulását a magyar és a kanadai cégek között. A világkiállítás ennek megfelelően nem élvez külön elsőbbséget, olyan kivételes alkalmat kínál azonban, amit mindenképpen szeretnénk kihasználni. A tengerentúli vállalatok részt vehetnek például az infrastrukturális vagy a távközléshez kapcsolódó beruházásokban: a tervek szerint a Delta Hotels például szállodát épít Budaörsön. - Kanadában az utóbbi két-három évtized alatt két városban - Montrealban és Vancouverben - is rendeztek világkiállítást. Hogyan profitáltak ebből az ottani vállalatok? - Kétségkívül komoly tapasztalatokra tettek szert, s az ilyen tanácsadó cég a Világkiállítási Programirodát is segíti munkájában. Kanadában ma rendelkezésre áll az ilyen irányú „szakértelem”. A publicitás gyengesége Sajnos sok európai üzletember sem tud arról, hogy a magyar főváros 1996-ban expónak ad otthon. Mennyire sikerült felébreszteni a kanadai üzleti körök érdeklődését az eseménnyel kapcsolatban? - A rendezvény publicitása egyelőre elég gyenge, nem áll rendelkezésre elegendő információ. Nem tudjuk, mi ennek az oka: meglehet, hogy még túl korán van. A kezdet azonban ígéretesenk tűnik, hiszen üzletembereink érdekesnek találták Barsiné Pataki Etelka látogatását, melynek során Torontót, Montrealt és Vencouvert kereste fel néhány héttel ezelőtt. - Milyen mértékű ma a recesszió Kanadában? - Komoly visszaesés következett be, főként az ingatlanparcon és az építőiparban. Ezért nem könnyű belevágni egy olyan befektetésbe, mint amilyen egy szálloda felépítése, hiszen a kilátások egyelőre még meglehetősen bizonytalanok. Ugyanakkor folyamatosan épülnek le a munkahelyek: a gyárak Hongkongba vagy az Egyesült Állmokba költöznek. Mindez jelentős nehézségeket okoz, ezek nagyságát azonban össze sem lehet hasonlítani a Magyarországon jelentkező problémákat, az átmeneti állapottal járó nehézségekkel. Magyarországon ma nem recesszió, hanem gazdasági depresszió uralkodik. A helyzet azonban sokkal rosszabb is lehetne, ha azt vesszük alapul, hogy például Oroszországban milyen viszonyok uralkodnak. S hogy önöknél a kilátások jóval kedvezőbbek, az nagyrészt a magyar nép tehetségének köszönhető. Emellett a földrajzi fekvés is kedvező, s nagyon fontos, hogy rendelkezésre áll a jól képzett munkaerő. A most az iparban megszűnő munkahelyek helyett a jövőben a szolgáltatások fognak új munkaalkalmakat kínálni. Ez a szektor ma még rendkívül elmaradott Magyarországon, ezért komoly fejlesztésekre van szükség. Kanadában ez az iparág 60-65 százalakékot, önöknél talán 10-15 százalékot tesz ki a nemzetgazdaságon belül. A megfelelő szolgáltatások kialakítása esetén Magyarország a Kelet-Európával áruforgalmat lebonyolító nyugati cégek bázisává válhat.Mz ősszel döntenek a részvételről - Az Egyesült Államok-beli cégek valószínűleg nem vesznek részt több világkiállításon, mert nem éri meg nekik. Mi a helyzet ezen a téren Kanadában, ahol ugyancsak magas az amerikai tőke részaránya? - Ennek a döntésnek részben az áll a hátterében, hogy az utóbbi időben megváltozott az expók jellege. A magam példájából kiindulva: nem azért látogatok el egy világkiállításra, hogy ott üzletet kössek, hanem elsősorban turistaként szeretnék körülnézni. Sok üzletember van így ezzel. Kanadában ráadásul súlyosabb a recesszió, mint az Egyesült Államokban. Alaposan meg kell hát gondolni, mikor és hol érdemes befektetni? Mindig akkor kell külföldön beruházni, ha az illető cég a saját piacát már teljes mértékben kihasználta. Az amerikai cégekről pedig annyit, hogy már a dél-koreai expóra sem akartak elmenni, aztán az utolsó pillanatban mégis meggondolták magukat. Erre véleményem szerint Budapest esetében is lehet számítani. Kanadát tekintve pedig egyelőre nem aktuális a kérdés, hiszen még nem dőlt el, hogy az ország részt kíván-e venni a budapesti világkiállításon. Ehhez előbb meg kell várnunk az ősszel esedékes választásokat. Nem hiszem azonban, hogy bármiféle akadály gördülhetne az expón való részvételünk elé. - Milyen tendenciák mulatoznak ma Kanada gazdaságában? Bekövetkezhet-e olyan mértékű fellendülés, ami mégis rábírja a tengerentúli cégeket arra, hogy Európában, Magyarországon keressenek új befektetési lehetőségeket? A hivatalos statisztika szerint a recesszió már gyakorlatilag véget ért: a GDP három egymást követő negyedév alatt szinten maradt, illetve növekedett. A lakosság azonban még nem érzi a visszaesés enyhülését, ahhoz pedig, hogy új munkahelyek termtődhessenek, vagyis csökkenjen a munkanélküliség, a nemzeti össztermék jelentősebb mértékű növekedésére van szükség .- Visszatarthatja-e ez a kanadai cégeket attól, hogy komolyabb hajlandóságot mutassanak a magyarországi befektetések iránt? Ha egy vállalat forgalma, illetve termelése nem csökken tovább, vagy ha kismértékben növekszik, az - különben egy három esztendőn át tartó recesszió után - nem jelenti azt, hogy már kilábaltak volna a nehézségekből. Ilyen helyzetben pedig még nemigen gondolkoznak azon, hogy külföldön terjeszkedjenek. Más kérdés, hogy az egyes cégek mit kezelnek üzletpolitikájukban prioritásként. A Magyarországon keresztül elérhető kelet-európai piac ugyanis hatalmas lehetőségeket rejt, amelyekről egy pillanatig, még a jelenlegi gazdasági körülmények között sem szabad elfeledkezni. Úgy vélem, hogy a budapesti expóval kapcsolatos elképzelések megismertetése a kanadai üzleti körökben sokat lendíthetne a dolgon. Ehhez persze pénzre van szükség. A magyarokból sajnos hiányzik az igazi kereskedői szellem, amivel el tudnák adni a termékeiket. A német vagy az osztrák befektetőknél nincs szükség ara, hogy rábeszéljék őket, miért érdemes idejönni, ők ugyanis tisztában vannak az itteni viszonyokkal. A mi üzletembereink esetében azonban ennél többre van szükség. Hosszú távon gondolkodni - Mennyire elégedettek a kanadai cégek a magyarországi üzleti lehetőségekkel? - A konferencián egyértelmű volt az álláspont, hogy ma nagyon nehéz hasznot termelni Magyarországon, és az üzletkötések lebonyolítása is akadályokba ütközik. Ennek jórészt az az oka, hogy hiányoznak a megfelelő infrastrukturális feltételek. Ha azonban valaki van olyan tőkeerős, és megengedheti magának, hogy két-három éven keresztül ilyen körülmények között is folytassa a piacépítést, akkor a befektetés kamatostul meg fog térülni. Hosszú távon, öt-tíz éves időintervallumokban kell gondolkodni. Eközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a politikai viszonyok változásait. Nyugaton mindig idegességet vált ki, ha ebben a térségben valamilyen kedvezőtlen fejlemény következik be. Attól senki sem tart, hogy fegyveres konfliktus alakulhat ki, az üzletembereket azonban fokozott óvatosságra késztették a németországi szélsőjobboldali megmozdulások. Jóllehet az emberiség fejlődése filozófiai megközelítésben nem a szélsőségek uralkodóvá válása vagy akár csak erősödése irányában halad, a világot mégis minduntalan aggodalommal tölti el, ha Európában felüti a fejét a nacionalizmus. A jugoszláviai polgárháború nem tartja vissza a befektetőket, az oroszországi eseményeket azonban mindenki árgus szemekkel figyeli... Kovács L. István A diplomáciai kapcsolatok felvétele állami szinten történik ugyan, aminek köszönhetően az adott orzságok közötti gazdasági együttműködés is szorosabbra fonódik, az üzletkötések azonban vállalati szinten valósulnak meg. Ebben a megközelítésben nyerhetik el igazi rangjukat azok a gondolatok, amelyeket az alábbiakban George Burger, a Magyar-Kanadai Kereskedelmi Kamara igazgatója fogalmaz meg arról, hogy milyen a budapesti expo visszhangja a tengerentúli országokban, s egyáltalán: mennyire ismert a kanadai befektetői körökben, hogy a magyar főváros 1996-ban világkiállítást rendez? Hogyan hirdessük az expót? Vancouver átadná a tapasztalatait A Datalex Marketing Services elnevezésű kanadai cég korábban részt vett a vancouveri expo szervezésében. A múlt héten Magyarországon tartózkodott Éva Kossuth, a vállalat elnöke, akit az ottani tapasztalatokról és a budapesti világkiállítás tengerentúli visszhangjáról kérdeztük. Vancouverben annak idején pontosan fordított volt a helyzet, mint most Budapesten: a város mindenképpen meg szerette volna rendezni az expót, a kormány azonban ellenezte a rendezvényt. Azt mondták, hogy bele fognak bukni, nem tudják majd elhelyezni a rengeteg gépkocsit, képtelenek lesznek lebonyolítani a hatalmas turistaforgalmat, ráadásul terrorcselekményektől is tartani kell. Szerencsére azonban minden a legnagyobb rendben ment. Nincs olyan világkiállítás, amely nyereséges lenne, de Vancouverbe a rendezvénynek köszönhetően rengeteg befektető érkezett. Komoly fejlesztéseket hajtottak végre a városban, így a végeredményt tekintve elmondhatjuk, hogy sikeres expót rendeztünk. Tapasztalatainkat szívesen adtuk át a közelmúltban nálunk járt magyar küldöttségnek. A lakosság egyébként nem tud arról, hogy Budapest 1996-ban világkiállításnak ad otthont, mert az újságok - lévén túl korai az időpont - még nem írtak az eseményről. A kanadai részvételre komolyan lehet számítani, hiszen az expo témája, a kommunikáció nagyon vonzó az itteni üzletemberek számára. Arra azonban, hogy a rendezvényt el lehessen „adni” Kanadában, pénzt kellene áldozni. Érdeklődtem az illetékeseknél, hogy szándékoznak-e a nagy országos lapokban - például a Financial Postban - hirdetni? Azt a választ kaptam, hogy nem, mivel az angol anyanyelvű országok lakosságának figyelmét angliai sajtótermékekben közzétett hirdetésekkel igyekeznek felkelteni. A baj csupán az, hogy az átlagemberek nem olvassák ezeket az orgánumokat. Kanadában egyébiránt - főként a környező országokkal való összehasonlításban - nagyon tisztelik a magyarokat azért, hogy ilyan nagy fába merik vágni a fejszéjüket (K.L) Aquincumi antik expo Római hangulat lesz, nem ókori Disneyland A múzeumban az expo egész fél évét felölelő programtervezetet állítottak össze. Részben az intézmény területén, részben egy jelenleg kihasználatlanul álló, elhanyagolt területet használnának fel erre a célra. A programok egy része ma is megtalálható az aquincumi rendezvények között, az expo esetében pedig ezek periodikus sorozatba állításáról lenne szó. Külön erre az alkalomra szólóan, az egykori Római Birodalom negyvennégy provinciájának fővárosait képviselő vendégeket is meghívnának Budapestre. Az 1996-os évszámhoz több aktualitás is kötődik: az egyik természetesen a honforgatás 1100. évfordulója, másrészt 194-196. tájékán, a severusok idején vált Aquincum kolóniává. A történelmi kapcsolódási pontokat alapul véve egy sor, a római kort idéző rendezvényre többek között kézművesprogramokra, mozaiklakásra, agyagozásra és a régi idők mesterségeit felelevenítő foglalkozásra készülnek. Arra törekszenek, hogy minél szélesebb közönségréteget vonzzanak Aquincumba: a fiataloknak szóló rendezvények mellett szakmai bemutatókat is terveznek. A külföldieken kívül a környékbeli városokban és falvakban, illetve a fővárosban élők számára is szeretnének új programokat szervezni, amelyeken keresztül a magyar érdeklődők is új oldalról ismerkedhetnek meg a római kori romokkal s az azokhoz kötődő történelmi eseményekkel. A programsorozat meglehetősen sok építészeti feladatot jelentene. A befektetett összeg azonban a tervek szerint megtérülne a bevételekből. A hét végeken ma átlagosan 2-3 ezer ember keresi fel a múzeumot, a világkiállítás ideje alatt pedig naponta lehet ekkora látogatói létszámmal számolni. A ///. Kerületi Önkormányzat már pártfogásába vette a rendezvénysorozatot, emellett több kulturális intézmény, illetve ezen a területen tevékenykedő cég is a kezdeményezés mellé állt. A múzeum melletti, ma jobbára szemétlerakodóhelynek használt területen afféle római vásár hoznának létre, vásárcsarnokkal, de szentést, jósdát is létesítenének, sőt a szerencsejátékosok is kielégíthetnék itt ilyen irányú szenvedélyeiket. A két oldalról eredeti római kori városfalakkal határolt létesítmény területén álló pavilonok egy részében kapnának helyet az egykori római provinciákat képviselő vendégek, a többi tavernában pedig különböző szolgáltató egységek - többek között éttermek működnének. Ókori „bevásárlóközpontot” is terveznek, ahol a régi idők ruháitól kezdve az ékszerekig és a különféle csecsebecsékig sok minden megvásárolható lenne. Ókori zenei esteket is végighallgathat majd 1996- ban a nagyközönség. Érdekesség, hogy az ötféle kommunikációs ágnak - a hírközlésnek, az utazásnak, a közlekedésnek, a művészeti és a tudományos ágaknak éppen azokban az évszázadokban tették le az alapjait, amikor Pannónia s ezen belül Aquincum már igen komoly szerepet töltött be a Római Birodalmon belül. A szervezők a rendezvényhez kapcsolódó propagandamunka során azt a különleges adottságot is szeretnék kihasználni, hogy jószerivel Aquincum az egyetlen olyan római kori rom, amelyet az idők folyamán teljesen körbeölelt az urbanizáció, vagyis egy város szerves részét képezi. A rendezvények jól megközelíthetőek lesznek a világkiállítás alatt, hiszen elegendő, ha csupán arra gondolunk, hogy a Duna természetes összekötő kapocs lesz a dél-budai expoterület és Aquincum között. Nem beszélve arról, hogy a dél-budai részen ugyancsak található egy még csak részben feltárt római kori tábor, körülötte a polgári település romjaival. Innen kiindulva szárnyashajóval az utazóközönség megtekinthetné a Március 15. téren álló római kori erőd romjait, majd észak felé hajózva az óbudai Hajógyári szigeten is kiköthetnének, ahol a tervek szerint addigra helyreállítanák az egykori helytartói palotát. Az aquincumi expo területe pedig a felüljáró mellett akár lóval vontatott, római kori kocsikon is megközelíthető lenne. A szervezők mindenképpen szeretnék viszont elkerülni, hogy a kiállítás „ókori Disneylandé" váljon: szándékaik szerint a majdani létesítmények atmoszférájukkal, díszleteikkel egyaránt a régi korokat fogják idézni, anélkül azonban, hogy zsibvásári jelleget öltenének. Az épületek az utóhasznosítás során megoldhatnák a Budapesti Történei Múzeum, valamint az Aquincumi Múzeum jelenlegi raktározási gondjait, másrészt a ΓΠ. kerület kulturális, sport- és művelődési centrumává válhatnának. Mivel közép- és hosszú távú fejlesztések keretében a fenti elképzelések az expótól függetlenül is létrejönnének, így meglehetősen jó az esélye annak, hogy a tervek 1996-ig szinte maradéktalanul megvalósuljanak. (k. I. ** Az Aquincumi Múzeum az antik expo megrendezésével szeretne kapcsolódni a világkiállítás kísérőrendezvényeinek sorához. Az elképzelések szerint minden a hajdanvolt idők hangulatát idézné, olyannyira, hogy római kocsik szállítanák a helyszínre az érdeklődőket, akik egy hamisítatlan ókori vásárban még a régi korok ruháit is magukra ölthetnék. További részletekkel az alábbiakban dr. Zsidi Paula szolgál.