Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. áprilisi. Nemzetközi élet Magyar Nem­­zet 3 Jól fejlődnek a magyar-osztrák kapcsolatok Teljes egyetértés Klestil és Göncz tárgyalásán (Folytatás az 1. oldalról) Mindketten kiemelték a két or­szág között a múlt hét végén létrejött agrárkereskedelmi megállapodás je­lentőségét, ami megnyitotta az utat az EFTA-val való együttműködé­sünk szerződéses rendezéséhez. Ezen­kívül a magyar köztársasági elnök további összekötő kapocsként emlí­tette a két ország közeledését az EK- hoz is. Ami a továbblépést illeti, a gaz­dasági együttműködés elmélyítésé­­nek több területe került szóba. Ezek között különböző infrastrukturális fejlesztések lehetősége, további ve­gyes vállalatok létrehozása, amellyel kapcsolatban Göncz Árpád megfo­galmazta azt az igényt: jó lenne, ha ezekbe a vegyes vállalatokba a jö­vőben nagyobb mértékben kapcsol­nák be a magyar technikát, illetve a magyar tudást. Felmerült két - a ma­gyar köztársasági elnök megfogal­mazása szerint - „örökzöld" téma is, mégpedig az ausztriai magyar mun­kavállalások, illetve a közúti fuvaro­zási engedélyek számának általunk kért növelése. Ez utóbbit indokolva Göncz Árpád arra hívta fel a figyel­met, hogy a remélt nagyobb kvótára azért van szükségünk, mert jelentő­sen megnőtt a nyugati magyar ex­port, továbbá rajtunk keresztül bo­nyolódik több ország közúti szállítási forgalma is. A magyar elnök utalt ar­ra, hogy a környezetszennyezés szá­munkra is rendkívül nagy problémát jelent, s e kérdés megoldása érdeké­ben az osztrákokkal közös beruházá­sokra lenne szükség. A felvetésekre az osztrák államfő azzal reagált, hogy a maga részéről mindent meg­tesz e kérdések rendezése érdekében. Pozitívnak nevezte, hogy a közúti fu­varozás problémakörét Bécsben egy bizottság vizsgálja, továbbá, hogy a munkavállalás gondjairól a szak­minisztériumok között tárgyalások folynak. Egyébként a két ország kö­zötti gazdasági és kereskedelmi együttműködést a jelentős osztrák aktívum ellenére mindkét államfő problémamentesnek ítélte. Göncz Árpád külön is kiemelte, hogy egyre átfogóbbak a vállalatközi kapcsola­tok, továbbá, hogy osztrák vállalatok is részt vesznek a magyar privatizá­cióban. A két elnök tárgyalásain röviden szó volt a regionális együttműködés­ről is, a térség konkrét problémái azonban később kerülnek szóba. Azt azonban az elnökök az újságírók előtt megelőlegezték, hogy a regioná­lis kérdések megítélésében is teljes a nézetazonosság a két ország között. Klestil hangsúlyozta is, hogy az ilyen jellegű magas szintű találkozók je­lentősen hozzájárulhatnak a kölcsö­nös bizalom erősítéséhez, ezen ke­resztül pedig ahhoz, hogy a közép­európai térség a stabilitás régiója le­gyen. Az államfők közötti tárgyalások után került sor Thomas Klestil és An­tall József találkozójára, amelyen ugyancsak megállapították: a világpo­litika és a régió kérdéseit Budapest és Bécs nagyon hasonló módon ítéli meg, és ez igen fontos Magyarország számára. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, hogy a két országnak van közös küldetése, mégpedig együt­tesen kell erősíteniük a térség stabilitá­sát, a kétoldalú és a regionális együtt­működést, mert ezzel tudjuk elősegíte­ni régiónk közeledését Európa felé. Klestil hangsúlyozta, hogy Ausztria nagy figyelmet fordít a magyar-oszt­rák kapcsolatokra, amit bizonyít, hogy tavaly júliusban történt beiktatása óta Svájc után másodikként Magyarorszá­gon tesz hivatalos látogatást. Svájc pe­dig szinte hagyományosan a frissen beiktatott osztrák elnökök „első za­rándokhelyének” számít. Pietsch Lajos Athén továbbra is akadályozza Macedónia ENSZ-felvételét ÚJVIDÉK - Philippe Morillon, az ENSZ-erők boszniai parancsnoka aggodalommal szólt, a helyi, irregulá­­ris fegyveres csoportok magatartásá­ról. Attól tart, hogy a bosszúállásnak sohasem lesz vége. Mindazonáltal de­rűlátással tekint a vérontás megszünte­tésének lehetőségére, amit az Izetbe­­goviccsal és Karadzsiccsal való állan­dó kapcsolattartására alapoz. Elmond­ta, a tűzszünet életbe lépése után eny­hült a feszültség Srebrenicában. Go­­razdéban és Zepában a helyzet to­vábbra is súlyos, de nem olyan drámai, mint Srebrenicában volt. Kiemelte, hogy a nemzetközi béketerv megvaló­sítását a kéksisakosok erősítésével kell segíteni, ehhez azonban mindhárom boszniai fél beleegyezése szükséges. Morillon lehetőséget lát Szarajevó ost­romának megszüntetésére. Szerinte az etnikai tisztogatás és a túszszedés ide­je elmúlt. ,A kilátások jók, a béke az ajtón kopogtat” - szögezte le. A politikai nyilatkozatokból azonban nem az derül ki, hogy a ko­pogtató békét be is engedik. Cseszics kisjugoszláv elnök brüsszeli megbe­szélésein a régi nótát fújta, hogy a szerbek a saját területükön vannak, amely telekkönyvileg is az övék (a köztársaság 64 százaléka), a Vance- Owen-féle terv pedig kimondottan igazságtalan a szerbekkel szemben, mert figyelmen kívül hagyja létérde­keiket. Továbbá nem lehet békét te­remteni erőszakkal, s ismét konföde­rációt javasolt. Vitalij Csurkin orosz külügymi­niszter-helyettes, Jelcin különmegbí­­zottja továbbra is a szerbek vendége, ezúttal a boszniaiaké. A Szarajevó melletti Paléban Karadzsicsékkal tár­gyalt. A szűkszavú közlemények semmit sem árulnak el ezekről a megbeszélésekről, ahogyan Csurkin és Milosevics kedd esti, belgrádi tárgyalásairól sem. Mindent elárul azonban Csurkin nyilatkozata: Orosz­országnak a délszláv válsággal kap­csolatos álláspontja nem változik. „Az utolsó lépés mindig a legnehe­zebb, s a szerbeknek nehéz döntést kell hozniuk” - mondta, a „térképek” aláírására utalva. A görög kormány elutasította Gligorov macedón elnök álláspont­ját, hogy a volt jugoszláv köztársaság felvétele az ENSZ-ben felveti a bal­káni háborúk utáni, 1913-as bukares­ti szerződés újbóli megvitatását (a Szerbia, Görögország és Bulgária közötti határok meghatározását). A görög médiák - így jelentette a Tan­­jug - úgy értékelik, hogy Szkopje ez­zel nyíltan területi igénnyel lépett fel. Amikor már úgy tűnt, hogy egyenes­be jutott, ismét elakadt Macedónia ENSZ-felvételének folyamata. Athén a leghatározottabban ellenzi, hogy a Nagy Sándor jelképét, a tizenhat su­garas Napot ábrázoló macedón zász­lót felvonják a világszervezet szék­háza előtt. A vajdasági képviselőház kedd délutáni ülésén nagy vitát váltott ki a hírközlő szervek helyzetéről szóló jelentés. A „főszereplő” a Magyar Szó volt. Ljubomir Lukics tájékozta­tási miniszter bevezetője a legéleseb­ben elítélte a Magyar Szó és a sza­badkai­­ Nap szerkesztését. Szerb­­ellenesség vádja is elhangzott (a lap ellenzi a mozgósítást, s ennek megta­gadására szólít fel; nem ítéli el a szerb nép elleni megtorlásokat, a szerb menekültek sorsa nem sajnála­tot vált ki, hanem veszélyt jelent a Vajdaságra; közli a VMDK külföldi tárgyalásait, amikor is „hazugságo­kat” terjesztenek Szerbiáról; s amit szintén nagyon fájlalt a hatalmi párt: az ellenzéknek nagyobb figyelmet szentel, mint a hatalomnak). A vita részvevői közül többen hangsúlyozták: a Magyar Szó az olva­sóknak, nem pedig a hatalomnak író­dik, hiszen a négyszázalékos dotáció mellett ez nem is várható el. A VMDK képviselői kiemelték, hogy a vajdasági magyarság egyetlen napi­lapjának közös pontjai kell, hogy le­gyenek az érdekvédelmi szervezettel, de a VMDK sem elégedett teljes mér­tékben a lappal. Egy képviselő szerint a Magyar Szó elszakadásra szólítja fel a magyarokat, ezért úgy gondolja, meg kell tiltani, hogy megjelenjen. Végül döntés született: június végéig le kell bonyolítani az átszervezést a két vajdasági kiadóházban, a Fórum­ban és a Dnevnikben, addig pedig sza­vatolni kell a lapok megjelenését. Sebestyén Imre Antall-levél Clintonhoz, expomeghívóval Jeszenszky szorgalmazta Gore alelnök budapesti látogatását (Tudósítónktól) . WASHINGTON - Átadta a ma­gyar külügyminiszter az amerikai al­­elnöknek azt a levelet, amelyet An­tall kormányfő küldött Clinton el­nöknek, hivatalosan felkérve az Egyesült Államokat a részvételre az 1996-os budapesti világkiállításon. Jeszenszky egyúttal szorgalmazta Gore magyarországi látogatását, amelyre az alelnök egy (meg nem ne­vezett) közeli országba való útja jó alkalmat kínálhatna. A magyar tudó­sítókat a Fehér Házban és a Capito­­liumon folytatott megbeszéléseiről tájékoztató külügyminiszter megje­gyezte, hogy a Gore-t szintén invitá­ló múlt heti Fidesz-eszmecsere az al­­elnöknél „nem volt haszontalan”, jól előkészítette e keddit. Mindenesetre Jeszenszky benyo­mása szerint az amerikai alelnök ala­posan ismeri a hazánkkal kapcsolatos kérdéseket, s a környezetvédelmi küz­delméről jól ismert Gore különösen beható érdeklődést tanúsít a bősi erő­mű körüli magyar-szlovák vita rende­zése iránt, hangsúlyt adva az ökológiai károk elkerülésének, a vízgazdálkodási gondoknak. Ugyancsak téma volt a magyar, s általában a kisebbségek helyzete, a megoldáskeresés, s külön is szóba kerültek a vajdasági kilátások, hiszen az amerikai tárgyalópartnereket kifejezetten érdekelte a budapesti fel­fogás mindezekről, s egyúttal az orosz és délszláv válság megítéléséről. Lapunk kérdésére, hogy Gore-nál, s előtte Lake nemzetbiztonsági tanács­adónál felvetődött-e valamilyen for­mában a korábban jelzett washingtoni A­ites-látogatás, Jeszenszky elmond­ta, hogy ez most konkrétan nem került szóba (és valószínűleg a külügymi­niszter szerdai lapzártánk idején ese­dékes tárgyalásán Whartonnal, a State Department második emberével sem). Ezt diplomáciai úton fogják egyeztet­ni, s Jeszenszky „logikusnak” tartja, hogy erre az idén sor kerül, bár felte­hetőleg már nem az első félévben. Vi­szont a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ilyen látogatást „amerikai rész­ről is kívánatosnak tartanak”. El­mondta továbbá, hogy a Fehér Házat foglalkoztatja hazánk biztonsági hely­zete, miközben belső állapotainkat „stabilnak, megnyugtatónak” tekintik, „teljesítményünket nem csak frá­­zisszerűen értékelik”. Téma volt ez, miként a kisebbsé­gi problémák is, a képviselőház kül­ügyi bizottságának vezetőjével, Ha­­miltonnal és több tagjával, így Tom Lantossal folytatott eszmecserén is. Az utóbbi szintén tudatta Jeszenszky­­vel, hogy „elégedett” a magyarorszá­gi helyzet alakulásával. A különben Oroszországba és Kelet-Európába küldöttséggel utazó képviselők álta­lában vetették fel a szélsőséges erők európai térnyerését, s persze hazai je­lentkezését, amit­­ érezte önmaga korábbi, éppen a tavalyi Lantos-vita során lapunknak is kifejtett vélemé­nyét igazolva Jeszenszky - nem sza­bad eltúlozni. Egyébként a térsé­günkben, s persze a volt Szovjetunió utódállamaiban is mind kritikusabb kisebbségi problémák magyar meg­oldási elképzelései nemcsak a a kép­viselőket érdekelték, hanem annak a szerdai előadásnak a szakértő közön­ségét is, amelyet - az amerikai Atlan­ti Tanács és Tar Pál nagykövet közös rendezésében - Jeszenszky az etnikai konfliktusok „stratégiai feltartóztatá­sáról” tartott, különös tekintettel a boszniai tanulságokra. Avar János Élesedő vita a baltikumi csapatkivonásról Az orosz hadseregnek „a nép által választott” hatalmat kell támogatnia (Tudósítónktól) MOSZKVA­­ Észtország és Lettország „rövidlátó” politikájával magyarázta az orosz védelmi minisz­ter minapi brüsszeli nyilatkozatát a Baltikumból történő csapatkivonás ideiglenes felfüggesztéséről. Pavel Gracsov szerdán a leningrádi katonai körzet parancsnoki állományával ta­lálkozott Szentpéterváron, és mint az Interfax hírügynökség beszámolt ró­la, tájékoztatást adón az Észak-atlan­ti Együttműködési Tanács üléséről. Gracsov szavaiból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Brüsszelben lénye­gében a Jelcin elnök által még ősszel meghozott döntést erősítette meg, mi­szerint mindaddig nem folytatják a Baltikumban állomásozó orosz alaku­latok kivonását, amíg az érinten kor­mányokkal konkrét kétoldalú megál­lapodásokban nem rögzítik annak va­lamennyi részletét, beleértve a pénz­ügyi és szociális kérdéseket is. Köny­­nyen előfordulhat azonban, hogy Gra­csov belpolitikai megfontolásokból vetette fel a belga fővárosban éppen most a témát. Másfelől az orosz vé­delmi tárca irányítója szerdán célzott arra, hogy a Rigával és Tallinn­nal folytatott tárgyalások zsákutcába fu­tottak, s ezért Moszkva talán a brüsszeli fórumot kívánta felhasznál­ni arra, hogy felhívja a Nyugat figyel­mét a problémára. Gracsov Szentpé­­tervárott közölte, hogy amíg a lett és az észt partner elzárkózik a megbeszé­lésektől, semmilyen kivonással kap­csolatos ügyet nem fognak megolda­ni. „Civilizált” módon óhajtunk tá­vozni a térségből - mutatott rá Gra­csov -, és jó példaként Litvániát emlí­tette meg, amellyel szerinte már min­den vitás kérdést sikerült rendezni. Brüsszelben szerzett benyomásait értékelve Pavel Gracsov megjegyezte, hogy a nemzetek közössége nem veszi ki elég hathatósan a részét „Ukrajna atomfegyvermentes státusának a meg­valósításában”. Szerinte Ukrajnát vál­tozatlanul atomhatalomnak kell tekin­teni, ami nem zárja ki „egy második és harmadik Csernobil" bekövetkeztét. A hadsereg továbbra is meg fogja őrizni politikai semlegességét - han­goztatta még Gracsov, és emlékez­tetett arra, hogy az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülésén ked­vezően ítélték meg az orosz fegyve­res erők vezetésének ezt a magatartá­sát. Gracsov hangsúlyozta, hogy a katonáknak távol kell tartaniuk magukat a politikai csatározásoktól, akárhogyan alakuljanak is a dolgok, ugyanakkor kétértelműen hozzáfűz­te, hogy „a nép által megválasztott hatalmat” kell támogatniuk. A múlt heti viharokhoz képest igencsak lecsendesedett Moszkvában egyébként a szemben álló politikai erők folytatják a veszteségek értékelé­sét, és közben további lépéseiket fon­tolgatják. Az elnök nem tétlenkedik: szerdán már kiszivárgott, hogy Jelcin levelet intézett az alkotmánybíróság­hoz, melyben sorra veszi a népi küldöt­tek hétfőn véget ért kongresszusának szerinte alkotmányellenes határozatait Hamarosan benyújtja hivatalos kerese­tét is - erősítette meg az elnök admi­nisztráció vezetője, Szergej Filatov. Jelcint különösképpen nyugtala­nítja a referendum ama „játékszabá­lya”, amely szerint bármely válasz (igen vagy nem) csak abban az eset­ben lesz érvényes, ha a választási név­jegyzékbe felvehető polgárok több mint fele adja le rá a voksát. Senki számára sem kétséges ugyanis, hogy a kongresszus eme döntése eleve ku­darcra kárhoztatja a bizalmi népsza­vazást, arról nem is beszélve, hogy 1991-ben Jelcinnek a győzelemhez elegendő volt a választáson résztve­vők 50 százalékának a támogatása (villa) Magyar hajót tartóztatott fel Románia a Dunán A román hatóságok szerdán a Du­nán feltartóztattak egy magyar és egy orosz vasércszállító hajót. A román il­letékesek azt gyanítják, hogy rakomá­nyukat az ENSZ tilalmi intézkedései ellenére Jugoszláviába szándékoztak eljuttatni - jelentette a Reuter Buka­restből, a román közlekedési minisz­tériumra hivatkozva. A szóvivő beje­lentése szerint az ,Iljuskin kapitány” orosz teherhajó gyomrában 7800, a magyar „Adony” nevű hajón pedig 6300 tonna vasérc van. A két hajó Uk­rajnában vette fel rakományát. Koszonits László, a Mahart fő­osztályvezetője szerint valószínűleg félreértésről lehet szó, hiszen a hajó vasércet szállít, így nem sértett meg ENSZ-rendelkezést. A vállalat ezért kéri a magyar Külügyminisztériu­mot, járjon közben a román hatósá­goknál az Adony továbbengedéséért. A HELIKON KIADÓ jól működő könyvesbolti partnereket keres, akik elhivatottságot éreznek a Helikon Könyvbarátklub szélesebb körűvé tételéhez. Az olvasókör tagjai részletfizetési és egyéb kedvezményekben részesülnek, a hálózatba bekapcsolódó boltok pedig nagyon előnyös feltételek mellett szerződhetnek közvetlenül a kiadóval. További információk: Helikon Kiadó 1054 Budapest, Papnövelde u. 8 Tel.: 117-4957 Fax: 117-4694 Az Igazságügyi Minisztérium jogi szakvizsgával és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, gazdasági jogi vagy közjogi jogszabály-előkészítéssel, illetve Európa tanácsi együttműködéssel foglalkozni kívánó JOGÁSZOKAT KERES. Az angol nyelv társalgási szintű ismerete szükséges. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint. Kérjük, jelentkezését és szakmai önéletrajzát a következő címre küldje: Igazságügyi Minisztérium · Dr. Oros Paulina Pf. 54. 13631007 KÜLFÖLD MINTEGY 1500 OROSZ KATONA és családtagja indult haza Kubából. Az orosz külügyminisztérium latin­­amerikai osztálya szerint a katonák és hozzátartozóik két héten belül ér­keznek Szentpétervárra. A hírügynök­ség jelentéséből nem derül ki, mennyi pontosan a katonák és a civil hozzá­tartozók száma. A csapatkivonást a tervek szerint júliusra befejezhetik. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT és kijárási ti­lalmat léptetett életbe a kommunista­­barát tádzsik vezetés a köztársaság délnyugati részén. Egyidejűleg a fő­városban, Dusanbében újabb rendkí­vüli intézkedéseket hoztak „a köz­rend védelmében”. Az intézkedések hátterében a kormányhoz hű Tádzsik Népfront két vezetőjének tragikus halála áll: a hét elején ismeretlen tettesek Kurgán-Tübében agyonlőtték a politikusokat. EGY VIETNAMI BÍRÓSÁG nyolc kor­mányellenes ellenzékit húsz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. A kormány megdöntésére irányuló tevékenységben találták bűnösnek az elítélteket, akik a Szabadság Fórum nevű szervezet tagjai. Havel és Kovác rendszeres találkozókat tervez PRÁGA­­ Michal Kovác szlo­vák államfő prágai hivatalos látoga­tásának végén vendéglátójával, Vác­lav Havel cseh köztársasági elnökkel együtt a tegnap délutáni sajtótájékoz­tatón nemcsak történelmi jelentősé­gűnek, de nagyon hasznosnak is mi­nősítette tárgyalását. Rámutatott, hogy a látogatás eredményei igazol­ták a cseh-szlovák kölcsönösség és sajátos viszony megőrzésére és to­vábbi fejlesztésére irányuló politikai akarat meglétét. Kovác megnyugvással fogadta Havel kijelentését, hogy Csehország­­nak nem áll szándékában a cseh­szlovák határon olyan választóvonal létesítése, amely Szlovákiát elkülö­nítené Európától. Ez, jegyezte meg Kovác, nagyon fontos kijelentés a két ország közötti bizalom megszi­lárdítása szempontjából. A két elnök megegyezett, hogy évente legalább háromszor, de szükség szerint több­ször is találkoznak. Foglalkoztak az államszövetség megszűnésével járó vagyonelosztási, illetve a cseh-szlovák határrendszer kérdésével is. Úgy tűnik, húzta alá Havel, a szlovák fél tudatában van e kérdések átfogó rendezése jelentősé­gének, és kész mielőbb aláírni a va­gyonjogi szerződést Michal Kovác a szlovák részvé­nyek csehországi zárolására utaló kérdésre válaszolva elmondta, meg­állapodtak, hogy ezt a kérdést a va­gyonelosztási szerződés aláírásával rendezik. A szlovák elnök kijelen­tette, legközelebb valamelyik Szlo­vákiával szomszédos országba láto­gat, de arról még nincs döntés, hogy melyikbe. A közeljövőben azonban az Egyesült Államokba utazik, ahol részt vesz a Holocaust Múzeum meg­nyitásán. (somogyi) Tisztelt hirdető ügyfeleink! A március 26-i számunkban | tévesen jelent meg a Nagy-­­ Britannia melléklet hirdetési munkáival I foglalkozó munkatársunk | neve. Az április 27-én megjelenő I Nagy-Britannia mellékletünk I hirdetéseivel kapcsolatban: | Mészáros Angéla | áll szíves rendelkezésükre­­ személyesen vagy a 266-4141/212 telefonszámon a kiadónkban.

Next