Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
10 Magor Nemzet Tudomány HÉTFŐ, 1993. április 26. Kajtár Mártonra emlékeztek az Akadémián Változatok egy életre Élnek köztünk szép számmal olyan kutatók, akiknek hiányára igazán csak haláluk után ébredünk rá. Talán a lelkiismeret-furdalás is okozza, hogy ilyen esetekben emléküléseket, előadóüléseket rendez a szűkebb szakma. A méltatásokból kiderül, hogy a megidézett tudós, ember a legnagyobbak közül való volt. Az elmúlt héten az MTA dísztermében Kajtár Márton professzorra emlékeztek a kémiai tudományok osztálya és a szerves kémiai bizottság szervezésében. Kollégák, munkatársak méltatták a sajnálatosan korán eltávozott kémikus munkásságát. Családja meghatározta emberi karakterét is. Erről ő maga így nyilatkozott: „Családom tekintetében annyira szerencsés és boldog embernek érzem magam, hogy csaknem szégyenkezem miatta. Édesapám egyszerű székely parasztgyerek volt, de tanult és állatorvos lett. Édesanyám tanárnőnek készült, de disszertációját már nem fejezte be, mert közben férjhez ment, és jöttek a gyerekek. Szüleink nagyon sokat törődtek velünk, édesanyám nevelt, tanított bennünket. Érdeklődésem, szellemi irányultságom, érzelmi kapcsolataim, egész életfelfogásom tekintetében alapvető minta volt az övé." E sorok írójának megadatott személyesen is ismerni Kajtár professzort, mivel kémikusként arra a tanszékre járt, ahol ő és felesége tanított. Csöndes ember volt, de ha beszélni kezdett, nemcsak a kémiai elemek világa nyílt meg. Legalább olyan hévvel beszélt Bartók zenéjéről, Thomas Mannról és Babitsról vagy éppen Egry József festészetéről. A Villányi úti ciszterci templomban gyakran lehetett látni, amint fejét kezébe hajtva imádkozott. Mélyen vallásos ember volt, és ezt akkor sem titkolta - úgy a hatvanas évek elején -, amikor ez nem segítette elő tudományos karrierjét. Ennek következtében - annak idején - miután felvették a Műegyetemre, később revideálták döntésüket, és nem kezdhette meg tanulmányait, így került Szegedre, nem vegyésznek, hanem földrajz-történelem szakra. A sors kegye folytán éppen a neves szerveskémia-professzor, Bruckner Győző unokatestvérénél kapott kvártélyt, így amikor Bruckner professzort Budapestre helyezték, Kajtár Márton is vele jött mint másodéves hallgató. Ettől kezdve szinte apa-fiú viszony alakult ki a mester és tanítványa között. Vitathatatlan tehetségének köszönhetően 1952-ben az ELTE szerves kémiai tanszékén lett tanársegéd. Kutatási területe a peptidkémia volt, ezen belül is a szerkezeti és sztereokémiai problémák megoldása. A hatvanas években peptidkémiai munkásságát kandidátusi disszertációban foglalta össze. Szakmai berkekben komoly elismerést szerzett nemcsak eredményeivel, de ragyogó stílusával is. A diktatúra szorításának enyhülése következményeként Kajtár Márton „szalonképesebbé” vált, és 1969-ben docenssé nevezték ki. Élete nagy fordulópontja volt, amikor 1970- ben Humboldt-ösztöndíjasként Németországba utazhatott. Günther Snatzke professzor mellett dolgozott, aki az ORD-CD spektroszkópia világhírű szaktekintélye volt. 1987-ben elérte titkos vágyát, kinevezték tanszékvezető egyetemi tanárnak az ELTE-re. A tudományos ismeretterjesztés sem állt távol tudósi habitusától. 1984-ben szinte berobbant a könyvpiacra Változatok négy elemre című, kémiai tárgyú könyve. A sajátos logikával felépített munka szépen példázza, hogy csak igazán nagy tudású emberek képesek arra, hogy élve írói szabadságukkal, ne a megszokott sémák szerint építsék fel mondandójukat. Nem hallgathatjuk el, hogy e briliáns elme életét három motívum vezérelte: a hit, az alázat és a szolgálat. Lehet, hogy ennek tudható be: Kajtár Márton neve örökre hiányozni fog az akadémikusok névsorából. Kucsmán Árpád professzor így írt erről: „Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy az ’elkötelezett szellemiségű’ Akadémia szégyene, hogy Kajtár Márton még az előszobába se kerülhetett, holott kevés kémikus érdemelte volna meg jobban az ideális értelemben vett tudományos akadémiai tagságot, mint éppen ő. Kiábrándító, hogy a rendszerváltás sem emelte fel az őt megillető helyre. Látni kell, hogy igazán fontos kérdésekben sem a múltban, sem napjainkban nem kérték ki a véleményét, nem igényelték tanácsait." Nagyatádon született 1929-ben és Budapesten hunyt el 1991-ben. Hankó Ildikó Magyar műszaki újdonságok Hannoverben A szövetbarát kerámiától a lézeres vérvételig Vásárba menni mindig különös izgalmat jelent, portékáját kínálónak éppúgy, mint vevőnek. A Hannoverben nemrég megnyitott ipari seregszemlén negyvenhét ország - köztük hazánk - mutatja be új technológiáit, új találmányait, új technikáit. A hatezer kiállító 320 ezer négyzetméternyi területen kínálja termékeit, hiszen közismert, hogy az utóbbi évtized legjelentősebb műszaki újdonságai ezekből a pavilonokból indultak el világhódító útjukra. Ezt felismerve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elhatározta, hogy elősegíti a magyar technikai újdonságok bemutatását, és már évek óta finanszírozza a magyar kiállítást. A sok találmány közül, amellyel a világ elé lépünk, néhány érdekes, bennünket is közelről érintő újdonságot mutatunk be olvasóinknak. Tű helyett fény Az orvostudomány mai fejlettségi szintjén nem nélkülözheti a különböző, szervezetbe beépíthető protéziseket. A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) már egy évtizede állít elő ilyen anyagokat, nagy tisztaságú alumínium-oxid felhasználásával. A Diakor nevű alapanyagból készített kerámiák - amelyeket először foggyökér készítésére használtak - kémiailag inaktívak, szövetbarátok, kiemelkedően nagy szilárdságúak és kötőszövet nélkül képesek rögzülni a csontban. Eddig csípőprotézisgömböket, hátgerincprotézis-szegmenseket, gége- és hallócsontelemeket, valamint állkapocselemeket készítettek belőle. A különböző orvosi területeken - urológia, bőrgyógyászat stb. - a klasszikus és endoszkópos sebészet régóta használ infravörös lézereket. Ezek ára azonban olyan magas (50- 100 ezer dollár), hogy nem nagyon terjedhetett el. A Technoorg-Linda Kft. által kifejlesztett, hordozható sebészeti lézer tízezer dollár alatti árfekvésű, így magánorvosok is megvehetik. Előnye, hogy ambuláns beavatkozások elvégzésére is alkalmas, mivel zártkörű, vízhűtéses, és csupán földelt csatlakozóra van szükség a működtetéséhez. A fenti cég fejlesztette ki azt a lézerperforátort (LasEr-3+), amely az abszolút steril fényt használja fel tű helyett a vérvételhez. Az AIDS- től rettegő betegek aggodalma így könnyen eloszlatható. A néhány milliméteres vonalba fókuszált lézerfény a másodperc ötezred része alatt létrehozza a szükséges „lyukat” az ujjbegyen. A különböző bőrvastagságokhoz három fokozatra lehet beállítani a műszert; megfelelő hűtéssel 20 másodpercenként képes újabb „szúrásra”. Sugárzásmérő Egyre gyakrabban van szükség olyan műszerre, amely az emberi érzékszervekkel nem érzékelhető radioaktív sugárzást méri. Különösen sugárzó anyagokkal foglalkozó munkahelyeken fontos, hogy az ott dolgozókat könnyen és gyorsan ellenőrizhessék. Erre a célra egyszerűbb készülékek is megfelelnek. Ezek közé tartozik az Izotóp Intézet Kft. által kifejlesztett kéz- és lábszennyezettséget ellenőrző berendezés. A beépített mérőfejek a bétáés a gamma-sugárzás kimutatására alkalmasak, és hat mérőcsatornája a talpakat, a tenyereket és a kézfejeket ellenőrzi. A mérési eredményeket a műszer az előzőleg mért háttérsugárzással hasonlítja össze, majd a szennyeződésre utaló eredményt fény- és hangjelzéssel adja a vizsgáló tudtára. Az okos kis készülék teljesen automatikus, beépített ipari számítógép vezérli. Az ellenőrizendő személy jelenlétét infrasorompók érzékelik. Világszerte intenzív kutatómunka folyik a kémiai reakciók többségénél alkalmazott katalizátorok hatékonyabbá tétele érdekében. Az MTA Izotópkutató Intézetében kifejlesztett Sorbstar nevű berendezést a felhasználók igényeire alapozva hozták létre. Működtetésével katalizátorok, illetve tetszőleges egyéb szilárd minták viselkedését tanulmányozhatják áramló gázokban és különböző hőmérsékleten. Műszerek, amelyek megértik az anyag „beszédét" - ezzel a képletes mondattal kínálja termékeit a KFKI Atomenergia-kutató Intézet nagy megbízhatóságú rendszerek laboratóriuma. 1976 óta ez az intézet fejlesztette ki hazánkban az akusztikus emissziós műszerek legszélesebb választékát. Lényegük: a mechanikai igénybevétel során az anyagok ultrahangimpulzusokat küldenek, ha bennük repedések, törések, fázisátalakulások keletkeznek, de hangkibocsátás jelzi a különböző szerkezetek meghibásodását is, így az ipari diagnosztikában igen fontosak ezek a készülékek. Számos területen használnak elektromos kemencéket. A SZIKKTI tizenöt éves fejlesztés eredményeképpen igen előnyös tulajdonságú, gyorsan felfűthető és lehűthető, kis tömegű, kis energiaszükségletű, hosszú élettartamú kemencéket épített. Univerzális használhatóságuk a metallurgia, az üveg- és kerámiakutatástól a gyógyászatig terjed. A levegő portartalmának mérésére a Technoorg-Linda Kft. fejlesztett ki egy szellemes kis műszert. A mérendő levegő egy mintakamrán halad át, amelyben fókuszált lézernyalábbal világítják meg. A levegőben lebegő porszemcsék szórásképét optikai detektor regisztrálja. Ugyanez a cég az ionsugaras vékonyítás újabb módszerét dolgozta ki. Lényege: a minta felületét nagy energiájú ionokkal bombázzák, ezek „kitördelik” a minta anyagának atomjait. A műveletet addig végzik, amíg az anyag kellően vékony nem lesz, fémek, fémötvözetek, félvezetők és kerámiák vékonyítására alkalmazható. Jövőre: partnerország Érdemes megjegyezni, hogy az OMFB szervezésében külön kiállítással mutatkozunk be Hannoverben az űrkutatásban elért eredményeinkkel. A fentiek csak ízelítőt adtak azokból az újdonságokból, amelyeket a magyar kutató-fejlesztő intézetek, cégek felvonultatnak a hannoveri seregszemlén. A sokévi sikeres magyar szereplésnek tudható be, hogy 1994-ben hazánkat mint partnerországot hívták meg, nemcsak mint kiállítót. Az utóbbi döntésnek politikai jelentősége is van. (hankó) A MATÁV Rt. nemzetközi kapcsolatok osztálya felsőfokú végzettségű, felsőfokú angolnyelv-ismerettel és emellett még egy, francia- vagy németnyelv-tudással rendelkező, távközlésben jártas munkatársakat keres, nemzetközi ügyintézői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Kabácsné dr. Gróf Juditnál, a 155-6657-es vagy a 175-6885-ös telefonszámon. A Szent László-legenda középkori falképei Könyvbemutatóra invitálja reménybeli vásárlóit az irodalmi műhelyként is működő Litea könyvesbolt és teázó, valamint a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület április 27-én, kedden délután fél 5 órára. László Gyula régészprofesszor több mint egy évtizede kiadatlanul álló munkája végre az olvasók kezébe kerülhet. A tanulmány középkori művészetünk egyik legjellegzetesebb és legtöbbet vitatott festészeti emlékcsoportját, a Szent Lászlólegenda ábrázolásait dolgozza fel. A kézirat lezárása óta eltelt időszak alatt újabb - a témába vágó - freskók kerültek elő: kettő Erdélyben (Csíkszentmihály, Székelydálya), három a Felvidéken (Pánik, Gutor, Szentmihályfa), egy pedig Burgenlandban (Felsőlövő). A középkori Magyarország nemzeti szentje, László király a határok védője volt A jelenlegi határok között ezért alig találkozunk a Szent Lászlólegenda képsoraival. A most megjelenő monográfia az összes ismert freskót felöleli, de utal az elpusztultakra is. A neves szerző így vall becses munkájáról: „..Idestova negyven éve foglalkozom a Szent László-legenda középkori falképeivel. Ezeknek fő mondanivalója a magyar leány elrablása, a rabló üldözése, a párviadal és végül a pihenés jelenete. Ez a jelenetsor a magyar művészettörténeti irodalomban mint a cserhalmi vagy kerlési csata szerepel. A csata történeti valóság volt. Újabb kutatások szerint 1068-ban a moldvai uzok törtek be Erdélybe és szenvedtek vereséget Kerlésnél. Hogyan lettek a legendában kunok az uzokból, megoldandó kérdés... ...Középkori művészetünkben ez az egyetlen ábrázoláskor, melynek párját nem találjuk sem a nyugati, sem a bizánci művészetben, legközelebbi párhuzamai az egykorú mohamedán miniatúrák közé vezetnek, időben pedig a szkíta időkig... .. A néplélektanból jól ismert a legenda- és mondaképződés alakulása: a kiemelkedő személy köré gyűlnek régi történetek, néha már értelmüket vesztett emlékrögök, s ekként keveredik id az új „hős” vagy „szent" köré századok, évezredek hagyományozott emlékeiből új, változatos, izgalmas, rokonszenvet és tiszteletet keltő, szépséges mese- vagy legendasorozat. Ez történt Szent Lászlóval is: köréje gyülekezett az európai és gazdag népi emlékezésből mindaz, ami bátorságát, szentségét, pogányverő nagyságát, határokat őrző vitézségének lelkesítő jellemvonásait, lovagiasságának „modern" vonásait változatos történetekben sugallta a középkor emberének. Jellegzetes magyar szent maradt - az Árpád-ház többi szentjével egyetemben -, mert a magyar nyelvterületen kívül nem terjedt el tisztelete és többváltozatú legendája. Falfestmény sorozatunk a magyar művészet szerény hozzájárulása az eurázsiai freskóművészethez, amelyet Keleten Kína, Kelet-Turkesztán, India, Perzsia, Nyugaton Bizánc és az európai gótika jellemez." A szép kiállítású kötetet dr. Prokopp Mária művészettörténész mutatja be. (K.L) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az INTERGLOB Szállítmányozási és Kereskedelmi Vállalat az Állami Vagyonügynökség egyetértésével pályázatot hirdet az INTERGLOB SZKV. állami tulajdonban lévő vagyontárgyainak (eszközeinek, ingatlanának) megvásárlására. 1. Budapest XIII., Kerekes 8. Megnevezése: ipartelep 1410 nm belterületi telek, ebből beépített alapterület 715 nm - közművesítettsége: a közüzemi elektromosenergia- (háromfázisú), víz- és szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott, ahhoz csatlakozik. Pályázati alapár 16000 a Ft 2. Budapest XIV., Ilka u. 25-27. Megnevezése: szervizüzem - tevékenységi köre: haszongépjármű- és targoncaszerviz, jármű- és targoncakereskedelem. - többcélú hasznosításra alkalmas. - közművesítettsége: teljes - 4321 nm belterületi telek, ebből beépített alapterület: 3217 nm - műszaki berendezések, gépek, járművek Pályázati alapár: 3. Agárd, Chemel J. u. 35. Megnevezése: üdülő - kétutcás tömbtelek. Megközelítése jó. közművesítettsége: teljes - 3413 nm belterületi telken 135 nm horgásztanya és 94 nm közösségi épület Pályázati alapár: 4. Bp. XIV., Ajtósi 0. sor 10. Megnevezése: irodaház IIl. emelet - alapterület 898 nm - az irodaház az IBUSZ BANK-kal osztatlan közös tulajdonban van Pályázati alapár 66 000 e Ft A vagyontárgyak megvásárlására kárpótlási jegy nem vehető igénybe. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. május 27.12 óráig A pályázat benyújtásának helye: INTERGLOB titkárság Bp. XIV., Ajtósi D. sor 10. A vételi szándék bizonyítására a pályázati alapár 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni a vállalat MNB 215-08709-7007 sz. számláján vagy a vállalat pénztárában. A pályázónak 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A vállalattal megkötendő adásvételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései irányadóak. A pályázaton való részvétel feltétele a részletes tenderfüzet titkossági nyilatkozat ellenében történő átvétele a fent megjelölt címen. A tender meghirdetésével egyidejűleg az ingatlanok főbb adatairól és jellemzőiről Információ beszerezhető: Fejtő Ervin igazgató T.: 114-2697 Szalay Mariann titkárság T.: 251-4014,251-4232 r* Az irányárak az áfát nem tartalmazzák) 5 71 500 e Ft 3 800 e Ft 75 300 e Ft 15 200 e Ft