Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

10 Magor Nemzet Tudomány HÉTFŐ, 1993. április 26. Kajtár Mártonra emlékeztek az Akadémián Változatok egy életre Élnek köztünk szép számmal olyan kutatók, akiknek hiányára igazán csak haláluk után ébre­dünk rá. Talán a lelkiismeret-furdalás is okozza, hogy ilyen esetekben emléküléseket, előadóülé­seket rendez a szűkebb szakma. A méltatásokból kiderül, hogy a megidézett tudós, ember a legna­gyobbak közül való volt. Az elmúlt héten az MTA dísztermé­ben Kajtár Márton professzorra emlékez­tek a kémiai tudományok osztálya és a szerves kémiai bizottság szervezésében. Kollégák, munkatársak méltatták a sajná­latosan korán eltávozott kémikus mun­kásságát. Családja meghatározta emberi karak­terét is. Erről ő maga így nyilatkozott: „Családom tekintetében annyira szeren­csés és boldog embernek érzem magam, hogy csaknem szégyenkezem miatta. Édesapám egyszerű székely parasztgye­rek volt, de tanult és állatorvos lett. Édes­anyám tanárnőnek készült, de disszertá­cióját már nem fejezte be, mert közben férjhez ment, és jöttek a gyerekek. Szüle­ink nagyon sokat törődtek velünk, édes­anyám nevelt, tanított bennünket. Érdek­lődésem, szellemi irányultságom, érzelmi kapcsolataim, egész életfelfogásom tekin­tetében alapvető minta volt az övé." E sorok írójának megadatott szemé­lyesen is ismerni Kajtár professzort, mivel kémikusként arra a tanszékre járt, ahol ő és fele­sége tanított. Csöndes ember volt, de ha beszélni kezdett, nemcsak a kémiai elemek világa nyílt meg. Legalább olyan hévvel beszélt Bartók zené­jéről, Thomas Mannról és Babitsról vagy éppen Egry József festészetéről. A Villányi úti ciszterci templomban gyakran lehetett látni, amint fejét kezébe hajtva imádkozott. Mélyen vallásos em­ber volt, és ezt akkor sem titkolta - úgy a hat­vanas évek elején -, amikor ez nem segítette elő tudományos karrierjét. Ennek következtében - annak idején - miután felvették a Műegyetemre, később revideálták döntésüket, és nem kezdhet­te meg tanulmányait, így került Szegedre, nem vegyésznek, hanem földrajz-történelem szakra. A sors kegye folytán éppen a neves szerveské­­mia-professzor, Bruckner Győző unokatestvéré­nél kapott kvártélyt, így amikor Bruckner pro­fesszort Budapestre helyezték, Kajtár Márton is vele jött mint másodéves hallgató. Ettől kezdve szinte apa-fiú viszony alakult ki a mester és tanít­ványa között. Vitathatatlan tehetségének köszön­hetően 1952-ben az ELTE szerves kémiai tanszé­kén lett tanársegéd. Kutatási területe a peptidké­­mia volt, ezen belül is a szerkezeti és sztereoké­miai problémák megoldása. A hatvanas években peptidkémiai munkássá­gát kandidátusi disszertációban foglalta össze. Szakmai berkekben komoly elismerést szerzett nemcsak eredményeivel, de ragyogó stílusával is. A diktatúra szorításának enyhülése következ­ményeként Kajtár Márton „szalonképesebbé” vált, és 1969-ben docenssé nevezték ki. Élete nagy fordulópontja volt, amikor 1970- ben Humboldt-ösztöndíjasként Németországba utazhatott. Günther Snatzke professzor mellett dolgozott, aki az ORD-CD spektrosz­kópia világhírű szaktekintélye volt. 1987-ben elérte titkos vágyát, kinevez­ték tanszékvezető egyetemi tanárnak az ELTE-re. A tudományos ismeretterjesztés sem állt távol tudósi habitusától. 1984-ben szinte berobbant a könyvpiacra Válto­zatok négy elemre című, kémiai tárgyú könyve. A sajátos logikával felépített munka szépen példázza, hogy csak iga­zán nagy tudású emberek képesek arra, hogy élve írói szabadságukkal, ne a megszokott sémák szerint építsék fel mondandójukat. Nem hallgathatjuk el, hogy e briliáns elme életét három motívum vezérelte: a hit, az alázat és a szolgálat. Lehet, hogy ennek tudható be: Kajtár Márton neve örökre hiányozni fog az akadémikusok névsorából. Kucsmán Árpád professzor így írt erről: „Nem vagyok egyedül azzal a vé­leménnyel, hogy az ’elkötelezett szelle­miségű’ Akadémia szégyene, hogy Kaj­tár Márton még az előszobába se kerülhetett, holott kevés kémikus érdemelte volna meg job­ban az ideális értelemben vett tudományos aka­démiai tagságot, mint éppen ő. Kiábrándító, hogy a rendszerváltás sem emelte fel az őt megillető helyre. Látni kell, hogy igazán fontos kérdésekben sem a múltban, sem napjainkban nem kérték ki a véleményét, nem igényelték taná­csait." Nagyatádon született 1929-ben és Buda­pesten hunyt el 1991-ben. Hankó Ildikó Magyar műszaki újdonságok Hannoverben A szövetbarát kerámiától a lézeres vérvételig Vásárba menni mindig különös izgalmat jelent, portékáját kínáló­nak éppúgy, mint vevőnek. A Han­noverben nemrég megnyitott ipari seregszemlén negyvenhét ország - köztük hazánk - mutatja be új tech­nológiáit, új találmányait, új techni­káit. A hatezer kiállító 320 ezer négyzetméternyi területen kínálja termékeit, hiszen közismert, hogy az utóbbi évtized legjelentősebb műszaki újdonságai ezekből a pavi­lonokból indultak el világhódító út­jukra. Ezt felismerve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elha­tározta, hogy elősegíti a magyar technikai újdonságok bemutatását, és már évek óta finanszírozza a ma­gyar kiállítást. A sok találmány kö­zül, amellyel a világ elé lépünk, né­hány érdekes, bennünket is közelről érintő újdonságot mutatunk be ol­vasóinknak. Tű helyett fény Az orvostudomány mai fejlett­ségi szintjén nem nélkülözheti a különböző, szervezetbe beépíthető protéziseket. A Szilikátipari Köz­ponti Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) már egy évtizede állít elő ilyen anyagokat, nagy tisztasá­gú alumínium-oxid felhasználásá­val. A Diakor nevű alapanyagból készített kerámiák - amelyeket elő­ször foggyökér készítésére használ­tak - kémiailag inaktívak, szövetba­rátok, kiemelkedően nagy szilárd­­ságúak és kötőszövet nélkül képesek rögzülni a csontban. Eddig csípő­protézisgömböket, hátgerincproté­­zis-szegmenseket, gége- és halló­csontelemeket, valamint állkapocs­elemeket készítettek belőle. A különböző orvosi területeken - urológia, bőrgyógyászat stb. - a klasszikus és endoszkópos sebészet régóta használ infravörös lézereket. Ezek ára azonban olyan magas (50- 100 ezer dollár), hogy nem nagyon terjedhetett el. A Technoorg-Linda Kft. által kifejlesztett, hordozható sebészeti lézer tízezer dollár alatti árfekvésű, így magánorvosok is megvehetik. Előnye, hogy ambu­láns beavatkozások elvégzésére is alkalmas, mivel zártkörű, vízhűté­ses, és csupán földelt csatlakozóra van szükség a működtetéséhez. A fenti cég fejlesztette ki azt a lézerperforátort (LasEr-3+), amely az abszolút steril fényt használja fel tű helyett a vérvételhez. Az AIDS- től rettegő betegek aggodalma így könnyen eloszlatható. A néhány milliméteres vonalba fókuszált lé­zerfény a másodperc ötezred része alatt létrehozza a szükséges „lyukat” az ujjbegyen. A különböző bőrvastagságokhoz három foko­zatra lehet beállítani a műszert; megfelelő hűtéssel 20 másodper­cenként képes újabb „szúrásra”. Sugárzásmérő Egyre gyakrabban van szükség olyan műszerre, amely az emberi érzékszervekkel nem érzékelhető radioaktív sugárzást méri. Különö­sen sugárzó anyagokkal foglalkozó munkahelyeken fontos, hogy az ott dolgozókat könnyen és gyorsan el­lenőrizhessék. Erre a célra egysze­rűbb készülékek is megfelelnek. Ezek közé tartozik az Izotóp Intézet Kft. által kifejlesztett kéz- és láb­­szennyezettséget ellenőrző beren­dezés. A beépített mérőfejek a bétá­és a gamma-sugárzás kimutatására alkalmasak, és hat mérőcsatornája a talpakat, a tenyereket és a kézfeje­ket ellenőrzi. A mérési eredménye­ket a műszer az előzőleg mért háttérsugárzással hasonlítja össze, majd a szennyeződésre utaló ered­ményt fény- és hangjelzéssel adja a vizsgáló tudtára. Az okos kis készü­lék teljesen automatikus, beépített ipari számítógép vezérli. Az ellen­őrizendő személy jelenlétét infra­­sorompók érzékelik. Világszerte intenzív kutató­munka folyik a kémiai reakciók többségénél alkalmazott katalizáto­rok hatékonyabbá tétele érdekében. Az MTA Izotópkutató Intézetében kifejlesztett Sorbstar nevű berende­zést a felhasználók igényeire ala­pozva hozták létre. Működtetésével katalizátorok, illetve tetszőleges egyéb szilárd minták viselkedését tanulmányozhatják áramló gázok­ban és különböző hőmérsékleten. Műszerek, amelyek megértik az anyag „beszédét" - ezzel a képletes mondattal kínálja termékeit a KFKI Atomenergia-kutató Intézet nagy megbízhatóságú rendszerek labora­tóriuma. 1976 óta ez az intézet fej­lesztette ki hazánkban az akusztikus emissziós műszerek legszélesebb választékát. Lényegük: a mechani­kai igénybevétel során az anyagok ultrahangimpulzusokat küldenek, ha bennük repedések, törések, fá­zisátalakulások keletkeznek, de hangkibocsátás jelzi a különböző szerkezetek meghibásodását is, így az ipari diagnosztikában igen fon­tosak ezek a készülékek. Számos területen használnak elektromos kemencéket. A SZIKK­TI tizenöt éves fejlesztés eredmé­nyeképpen igen előnyös tulajdonsá­gú, gyorsan felfűthető és lehűthető, kis tömegű, kis energiaszükségletű, hosszú élettartamú kemencéket épí­tett. Univerzális használhatóságuk a metallurgia, az üveg- és kerámia­kutatástól a gyógyászatig terjed. A levegő portartalmának méré­sére a Technoorg-Linda Kft. fej­lesztett ki egy szellemes kis mű­szert. A mérendő levegő egy minta­kamrán halad át, amelyben fóku­szált lézernyalábbal világítják meg. A levegőben lebegő porszemcsék szórásképét optikai detektor re­gisztrálja. Ugyanez a cég az ion­sugaras vékonyítás újabb módsze­rét dolgozta ki. Lényege: a minta felületét nagy energiájú ionokkal bombázzák, ezek „kitördelik” a minta anyagának atomjait. A műve­letet addig végzik, amíg az anyag kellően vékony nem lesz, fémek, fémötvözetek, félvezetők és kerá­miák vékonyítására alkalmazható. Jövőre: partnerország Érdemes megjegyezni, hogy az OMFB szervezésében külön kiállí­tással mutatkozunk be Hannover­ben az űrkutatásban elért eredmé­nyeinkkel. A fentiek csak ízelítőt adtak azokból az újdonságokból, amelye­ket a magyar kutató-fejlesztő inté­zetek, cégek felvonultatnak a han­noveri seregszemlén. A sokévi si­keres magyar szereplésnek tudható be, hogy 1994-ben hazánkat mint partnerországot hívták meg, nem­csak mint kiállítót. Az utóbbi dön­tésnek politikai jelentősége is van. (hankó) A MATÁV Rt. nemzetközi kapcsolatok osztálya felsőfokú végzettségű, felsőfokú angolnyelv-ismerettel és emellett még egy, francia- vagy németnyelv-tudással rendelkező, távközlésben jártas munkatársakat keres, nemzetközi ügyintézői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Kabácsné dr. Gróf Juditnál, a 155-6657-es vagy a 175-6885-ös telefonszámon. A Szent László-legenda középkori falképei Könyvbemutatóra invitálja re­ménybeli vásárlóit az irodalmi mű­helyként is működő Litea könyvesbolt és teázó, valamint a Tájak-Korok-Mú­­zeumok Egyesület április 27-én, ked­den délután fél 5 órára. László Gyula régészprofesszor több mint egy évtize­de kiadatlanul álló munkája végre az olvasók kezébe kerülhet. A tanulmány középkori művészetünk egyik legjel­legzetesebb és legtöbbet vitatott festé­szeti emlékcsoportját, a Szent László­­legenda ábrázolásait dolgozza fel. A kézirat lezárása óta eltelt időszak alatt újabb - a témába vágó - freskók kerül­tek elő: kettő Erdélyben (Csíkszentmi­­hály, Székelydálya), három a Felvidé­ken (Pánik, Gutor, Szentmihályfa), egy pedig Burgenlandban (Felsőlövő). A középkori Magyarország nem­zeti szentje, László király a határok védője volt A jelenlegi határok között ezért alig találkozunk a Szent László­­legenda képsoraival. A most megjele­nő monográfia az összes ismert freskót felöleli, de utal az elpusztultakra is. A neves szerző így vall becses munkájáról: „..Idestova negyven éve foglalkozom a Szent László-legenda középkori falképeivel. Ezeknek fő mondanivalója a magyar leány elrab­lása, a rabló üldözése, a párviadal és végül a pihenés jelenete. Ez a jelenet­sor a magyar művészettörténeti iroda­lomban mint a cserhalmi vagy kerlési csata szerepel. A csata történeti való­ság volt. Újabb kutatások szerint 1068-ban a moldvai uzok törtek be Er­délybe és szenvedtek vereséget Kerlés­­nél. Hogyan lettek a legendában ku­nok az uzokból, megoldandó kérdés... ...Középkori művészetünkben ez az egyetlen ábrázoláskor, melynek párját nem találjuk sem a nyugati, sem a bizánci művészetben, legközelebbi párhuzamai az egykorú mohamedán miniatúrák közé vezetnek, időben pe­dig a szkíta időkig... .. A néplélektanból jól ismert a le­genda- és mondaképződés alakulása: a kiemelkedő személy köré gyűlnek régi történetek, néha már értelmüket vesz­tett emlékrögök, s ekként keveredik id az új „hős” vagy „szent" köré száza­dok, évezredek hagyományozott emlé­keiből új, változatos, izgalmas, rokon­­szenvet és tiszteletet keltő, szépséges mese- vagy legendasorozat. Ez történt Szent Lászlóval is: köréje gyülekezett az európai és gazdag népi emlékezés­ből mindaz, ami bátorságát, szentsé­gét, pogányverő nagyságát, határokat őrző vitézségének lelkesítő jellemvoná­sait, lovagiasságának „modern" voná­sait változatos történetekben sugallta a középkor emberének. Jellegzetes ma­gyar szent maradt - az Árpád-ház töb­bi szentjével egyetemben -, mert a ma­gyar nyelvterületen kívül nem terjedt el tisztelete és többváltozatú legendája. Falfestmény sorozatunk a magyar mű­vészet szerény hozzájárulása az eurá­­zsiai freskóművészethez, amelyet Kele­ten Kína, Kelet-Turkesztán, India, Perzsia, Nyugaton Bizánc és az euró­pai gótika jellemez." A szép kiállítású kötetet dr. Prokopp Mária művészettörténész mutatja be. (K.L) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az INTERGLOB Szállítmányozási és Kereskedelmi Vállalat az Állami Vagyonügynökség egyetértésével pályázatot hirdet az INTERGLOB SZKV. állami tulajdonban lévő vagyontárgyainak (eszközeinek, ingatlanának) megvásárlására. 1. Budapest XIII., Kerekes 8. Megnevezése: ipartelep 1410 nm belterületi telek, ebből beépített alapterület 715 nm - közművesítettsége: a közüzemi elektromosenergia- (háromfázisú), víz- és szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott, ahhoz csatlakozik. Pályázati alapár 16000 a Ft 2. Budapest XIV., Ilka u. 25-27. Megnevezése: szervizüzem - tevékenységi köre: haszongépjármű- és targoncaszerviz, jármű- és targoncakereskedelem. - többcélú hasznosításra alkalmas. - közművesítettsége: teljes - 4321 nm belterületi telek, ebből beépített alapterület: 3217 nm - műszaki berendezések, gépek, járművek Pályázati alapár: 3. Agárd, Chemel J. u. 35. Megnevezése: üdülő - kétutcás tömbtelek. Megközelítése jó.­­ közművesítettsége: teljes - 3413 nm belterületi telken 135 nm horgásztanya és 94 nm közösségi épület Pályázati alapár: 4. Bp. XIV., Ajtósi 0. sor 10. Megnevezése: irodaház IIl. emelet - alapterület 898 nm - az irodaház az IBUSZ BANK-kal osztatlan közös tulajdonban van Pályázati alapár 66 000 e Ft A vagyontárgyak megvásárlására kárpótlási jegy nem vehető igénybe. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. május 27.12 óráig A pályázat benyújtásának helye: INTERGLOB titkárság Bp. XIV., Ajtósi D. sor 10. A vételi szándék bizonyítására a pályázati alapár 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni a vállalat MNB 215-08709-7007 sz. számláján vagy a vállalat pénztárában. A pályázónak 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A vállalattal megkötendő adásvételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései irányadóak. A pályázaton való részvétel feltétele a részletes tenderfüzet titkossági nyilatkozat ellenében történő átvétele a fent megjelölt címen. A tender meghirdetésével egyidejűleg az ingatlanok főbb adatairól és jellemzőiről Információ beszerezhető: Fejtő Ervin igazgató T.: 114-2697 Szalay Mariann titkárság T.: 251-4014,251-4232 r* Az irányárak az áfát nem tartalmazzák) 5 71 500 e Ft 3 800 e Ft 75 300 e Ft 15 200 e Ft

Next