Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
HÉTFŐ, 1993. május 3. Antall József ungvári ígérete Kravcsuknak A parlament a héten ratifikálja az ukrán-magyar alapszerződést UNGVÁR - A két ország közötti alapszerződés kérdése megkülönböztetett figyelmet kapott Antall József miniszterelnök és Leonyid Kravcsuk ukrán államfő - a tervezett egy óránál jóval hosszabb ideig tartó ungvári négyszemközti tárgyalásain, valamint a Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko külügyminiszterek által vezetett küldöttségek tanácskozásán. A megbeszéléseket követő sajtókonferencián Antall József elmondta, az ukrán-magyar alapszerződés a héten kerül a parlament elé, és úgy gondolja, azt a törvényhozás ratifikálni is fogja. Leszögezte, a ratifikálás mellett a magyar kormány rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy a két ország együttműködésének konkrét kérdéseiben szintén előrehaladást érjenek el. A kormányfő szerint a találkozón lényeges előrelépés történt Kárpátalja különleges gazdasági státusának, valamint a magyar kisebbség helyzetében eddig elért eredmények továbbvitelének ügyében, így többek között a személyi jogú és a kulturális autonómia gyakorlati megvalósítására irányuló lépések tekintetében. Megállapodás jött létre a magyar nyelvű tankönyvek közös kiadásáról és arról, hogy esetleg az ukrajnai magyar nyelvű iskolák diákjai Magyarországon készült tankönyvekből is tanulhatnak. A magyar parlamentben folyó viták kihatásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Antall József leszögezte: a demokrácia megvalósításáért meg kell küzdeni. A kormányon lévő koalíciót érik és fogják is érni bírálatok, de mindig az a fontos, hogy a parlament egy-egy kérdésben végső soron hogyan dönt. A miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a viták semmilyen módon nem érintik az ukrán-magyar kapcsolatokat. Abban ugyanis teljes az egyetértés a politikai pártok között, hogy a magyar érdekek közé tartozik az önálló és szuverén Ukrajna európai elismertsége, aminek meggyorsítását a kormány messzemenően támogatja. A felek közötti teljes nézetazonosságot és egyetértést hangsúlyozta a sajtókonferencián Leonyid Kravcsuk is. Az ukrán államfő nagyjelentőségűnek tartotta a kidolgozott közös közleményt, amely híven tükrözi a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és remélhetőleg fontos szerepet tölt majd be az együttműködés további elmélyítésében, továbbá előmozdítja az alapszerződés mielőbbi parlamenti ratifikálását is. A megbeszélések elhúzódásának pedig csupán egyetlen oka volt: „Antall miniszterelnök úr kellemes tárgyalópartner.” Alaptalan tehát minden olyan gyanakvás, amely a kapcsolatokban valamiféle nézetkülönbséget, ellentétet sejtet. A sajtókonferencia után aláírt közös közlemény összegzi a tárgyalások eredményeit és vázolja a felek által kinyilvánított azon szándékot, hogy „a jószomszédságról és az együttműködés alapjairól aláírt szerződésnek megfelelően, a nemzetközi jogi normák és elvek alapján” fejlesztik tovább kapcsolataikat. Beleértve a felek nemzeti biztonságának garantálását, egymás külpolitikai törekvéseinek és kezdeményezéseinek a támogatását, a különböző nemzetközi szervezetekben történő együttműködést, a határ menti területeken a különleges gazdasági övezetek kialakítását, az országaikban élő nemzeti kisebbségek nyelvi-kulturális identitásának megőrzését, a helyi demokratikus önkormányzatok kibontakoztatását. A magyar küldöttség elutazása előtt Antall József a munkácsi repülőtéren rövid négyszemközti megbeszélést folytatott Fodó Sándorral, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. Székely Gergely A magyar kormányfő Szlovákiába látogat Pozsonyból jelenti az MTI. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vasárnap esti televíziós beszédében bejelentette, hogy Antall József Szlovákiába látogat. Meciar nem közölte a magyar miniszterelnök szlovákiai látogatásának dátumát, de elmondta, hogy Antall József levélben értesítette őt: elfogadja a szlovákiai meghívást ,és a találkozó helyszínéül Dunaszerdahelyt javasolja. Amikor Budapesten jártam, Antall úr maximális figyelmet és tiszteletet tanúsított velem szemben. Mi január elseje óta önálló állam vagyunk. Feltételezem, hogy Antall miniszterelnök a Szlovák Köztársaság más alkotmányos tényezőivel is találkozik. Ezért nem lenne helyes a fővárossal szemben, ha azt nem látogatná meg. A találkozó helyszínéül ezért Bratislavát javasoltam” - mondta Meciar. Csökken a terrorizmus Tavaly a nemzetközi terrorizmus mértéke 1975 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt - olvasható a washingtoni külügyminisztérium jelentésében. Eszerint 1992-ben 361 terrorista támadás történt a világban, ami 35 százalékkal kevesebb az előző évinél. A csökkenés a terrorizmusellenes nemzetközi együttműködés javulásának köszönhető. Washington egyébként hat országot (Kubát, Iránt, Irakot, Líbiát, Szíriát és Észak-Koreát) továbbra is azzal vádol, hogy segítik a különböző terrorista csoportokat. Az AFP által ismertetett dokumentum szerint a szélsőbaloldali terrorizmus csökkenőben van, különösen Európában. Kontinensünkön inkább az etnikai erőszak felbukkanása lehet veszélyes: ez ugyanis - mint a washingtoni külügyminisztérium fogalmaz - „átléphet a terrorista stádiumba”. Kétszáz rendőr került kórházba Véres összecsapások a moszkvai május elsején (Tudósítónktól) MOSZKVA - Több mint kétszáz rendőr és majdnem száz tüntető sérült meg szombaton az orosz fővárosban az ellenzék utcai összecsapásba torkollott május 1-jei felvonulása során. Borisz Jelcin szóvivője útján ítélte el „a kommunista provokációt", Ruszlan Haszbulatov, a Legfelső Tanács elnöke viszont ideiglenes képviselői bizottságot hozott létre „a békés megmozdulás" résztvevői ellen alkalmazott erőszak okainak és körülményeinek kivizsgálására. A véres összetűzéssé fajult tiltakozó akciót kezdeményező nacionalista és kommunista képviselők a törvényhozás rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazzák. Az esetleges incidensek elkerülése végett a moszkvai polgármester a város egymástól viszonylag távol eső pontjain engedélyezte a három május 1-jei felvonulást, és az elnök friss rendeletéhez híven megtiltotta a Vörös tér igénybevételét. A különböző kommunista és nacionalista csoportok által a Kaluzsszkaja téren szervezett menet elől is különleges rendőri alakulatokkal (OMON) zárták el tehát a Kreml felé vezető Lenin sugárutat. A pár ezer fős tömeget ezért a szónokok az ellenkező, szabadon hagyott irányba terelték. A Lenin- és Sztálin-pontok, cári zászlók és sarlókalapácsos vörös lobogók, „Minden hatalmat a szovjeteknek!" követelő transzparensek kavalkádja alatt vonuló, agresszív jelszavakat skandáló oszlopot néhány kilométerrel arrébb, a Gagarin tértől mintegy 150-200 méternyire próbálta megállítani a rendőrkordon, az ilyenkor szokásos alkudozásokat mellőzve azonban a tüntetők élcsapata habozás nélkül rávetette magát az azonnal védekezésre kényszerülő rendőrökre. A mintegy hétezer feldühödött felvonuló félretolta és felborogatta a teherautókból és trolibuszokból emelt torlaszt. Két járművet felgyújtottak, kövekkel, vasrudakkal, botokkal, láncokkal támadták az egyenruhásokat. A mintegy kétszáz, pajzzsal felszerelt rendőr kénytelen volt meghátrálni, ám hamarosan megérkeztek a kifejezetten tömegoszlatásra kiképzett omonosok, akik rövid idő alatt meg is fordították a csata kimenetelét. Hivatalos források cáfolták azt a parlamenti körökből elterjedt hírt, miszerint könnygázt is bevetettek volna, mint az a tévéhíradók beszámolóiból is kiderült, csak vízágyút használtak. A vasárnapra véglegesített adatok szerint 205 rendőr, köztük 181 amonos sérült meg, 27-et szállítottak kórházba; az egyikük még vasárnap este is életveszélyes állapotban az intenzív osztályon feküdt. A tüntetők részéről több mint nyolcvan ember részesült orvosi ellátásban, 12-en kerültek kórházba. A rendőrség által őrizetbe vett két tucat hangadót vasárnap szabadon is engedték, miközben az ügyészség megkezdte a nyomozást. A megmozdulás szervezői, parlamenti képviselők és az augusztusi puccskísérlet irányításával vádolt Janajev exalelnök, Kijucskov volt KGB- főnök, Lukjanov egykori parlamenti elnök minden felelősséget a hatóságokra és személy szerint Jelcinre hárítottak. A szóban forgó honatyák még szombat délután megbeszélésre ültek össze a néhány száz tüntető által körbevett és elbarikádozott parlamentben Haszbulatov helyettesével, majd a Legfelső Tanács sajtószolgálata közleményben ítélte el a belügyi szenek magatartását. A moszkvai polgármester ugyanakkor nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy nem engedélyezett útvonalon robbant ki az összetűzés, amihez szerinte a "felvonulók" közé vegyült, házilagosan felfegyverkezett csoportok aktívan hozzájárultak. Jelcin sajtótitkárán keresztül élesen elítélte és provokációnak minősítette a történteket, és az államfőt támogató demokrata képviselők is azt hangoztatták vasárnapi sajtóértekezletükön, hogy a referendumon vereséget szenvedett erők - a Legfelső Tanács vezetősége, a kommunisták és a puccsisták - jól előkészített forgatókönyv alapján szerették volna rendkívüli lépésekre kényszeríteni az elnököt. Jelcin ellenfelei ezzel szemben azt állítják, hogy a válságban lévő rezsim szándékos erődemonstrációjáról van szó, amely a polgárok megfélemlítésével a diktatúra előtt hivatott megtisztítani a talajt. Vida László Nemzetközi élet Christopher „ketyegő órával” egyeztet Európában Clinton kész a katonai beavatkozásra (Tudósítónktól) WASHINGTON Eldöntötte szombaton az amerikai elnök, hogy akár katonai eszközökkel is kényszeríti a szerbeket a boszniai rendezésre. Clinton ennek részleteiről tájékoztatja előbb fő partnereit, ám európai egyeztetésre küldött külügyminisztere szerint senkinek sincs „vétójoga". S Christopher szerint Washington nem éri be a szerb szavakkal: a tettekhez szabja lépéseit. Tudhatják a szerbek, hogy elfogyott a nemzetközi közösség türelme, így az ő érdekük megkötni a békét és annak megfelelően cselekedni, méghozzá haladék nélkül - közölte a Fehér Ház sajtótermében nem sokkal Európába repülése előtt Christopher külügyminiszter. E szombat délutáni sajtóértekezlet a reggeli utolsó tanácskozást követte. Clinton elnök még egyszer a Fehér Házba hívatta valamennyi kulcsemberét, s meghozta a várva várt „boszniai döntését”. Christopher ennek csupán elveit vázolta, mert előbb a nyugati szövetségeseket és az oroszokat óhajtja tájékoztatni. Maga az elnök azonban már szombaton elkezdte a telefonálást, először Majort és Mitterrand-t, Kohlt és Mulroney-t hívta fel, valamint az amerikai törvényhozási vezetőket, akikkel hétfőn találkozik is kétpárti körben. A külügyminiszter jelezte, hogy Clinton csupán elvi döntést hozott, amelyet a konzultációk alapján alakítani is lehet, ám a lényeg, hogy az elnök kés, akár katonai erővel is rákényszeríteni a szerbeket a békekötésre. Eldöntötte az elnök az irányt, amelyet hite szerint az Egyesült Államoknak és a nemzetközi közösségnek követnie kell - tudatta Christopher az amerikai vezetési szándékot. S közölte, az elképzelt intézkedések sorában „katonai lépések is vannak”. Azokat Amerika partnereivel együtt óhajtja megtenni, ámde „mi készen állunk kivenni részünket, s másoknak is ezt kell tenniük”. A vasárnapi The New York Times kormányforrásai alapján tudni véli, hogy Clinton elszánta magát légi csapásokra. A korábban jelzett „kombináció” sejthető a kiszivárgások szerint: a csomagtervbe tehát belekerült a bosnyák fegyverembargó feloldása, ám alighanem az „elemek” vegyítéséről döntenek a szövetségesi egyeztetésen, s persze a helyzettől függően. Hiszen Gore szerint Karadzsics aláírása „potenciálisan fontos”, ám oktalanság lenne a történtek ismeretében „túl sok tétet” tenni pusztán e szignóra. S nyilvánvalóan annak hatására írt alá a boszniai szerbek vezetője, hogy Clinton döntött. Ha mindezt tettek is követik, akkor „alapvetően különbözne a helyzet” a mostanitól, s persze a szerbeknek a Vance-Owen-tervnek megfelelően vissza kell adniuk területeket is. A Christopherrel utazó BBC-tudósító is azt jelentette az út első, londoni állomásáról, a külügyminiszter környezete „számít a szövetségesek felzárkózására”. Christopher pedig az athéni aláírás ellenére folytatja európai körútját, hiszen amint Dole szenátor, a republikánusok Clinton döntését támogató vezére az ABC tévében megállapította, senki sem bízhat igazán a szerb rezsimben, a külügyminiszter ezért csak egyeztesse tovább az esetleges erőbevetést. Maga Christopher szombati sajtóértekezletén figyelmeztette a szerbeket, hogy „az óra ketyeg”. Miként az ABC-műsorban a beavatkozást régóta sürgető Biden demokrata szenátor fogalmazta, „ez bizony washingtoni béke”, vagyis Clinton szankciószigorítási és szombati döntésének eredménye lenne, ezért sem szabad a nyomást lazítani. Mert Biden szerint felborulna az „új világrend, ha a nagyhatalmak hagynák, hogy „egy ország tetszése szerint alakítsa át a határokat”. Viszont az Athénból kapcsolt Lord Owen úgy vélte, Milosevics már a múlt vasárnap (vagyis a szankciók szigorítása előestéjén, és Jelcin győzelme láttán) módosította a belgrádi politikát, s ahogyan a brit exkülügyér őt megismerte, „ki is fog tartani emellett”. A CBS tévében Mitchell szenátor, demokrata többségi vezér is úgy vélte, a szerb vezetés „számadást” végzett, s „úgy találta, a harc folytatásának hátrányai immár meghaladják a remélt előnyöket". Clintonnak az aláírást követően kiadott nyilatkozata ugyan „pozitív lépésként” nyugtázza a történteket, ám csakis a szerbek tettei alapján óhajtja eldönteni, vajon ezúttal „komolyak-e a béke kérdésében”. Hiszen remények már korábban is voltak, a magatartás azonban nem változott - idézi fel az amerikai elnök, aki ezért is utasította külügyminiszterét, folytassa felmérő útját az „intézkedésekről, amelyeket megteszünk, ha a szerbek nem cselekednének jóhiszeműen”. Avar János Bérégovoy öngyilkossága sokkolta a francia politikai életet (Folytatás az 1. oldalról) Bérégovoy, aki április vége óta nem kormányfő, csupán szocialista párti képviselő, szombaton helyi szakszervezeti delegációkat fogadott, vasárnap délután fél öt körül pedig megnézte a város hagyományos kerékpárversenyét, amelyet mindig május első napján rendeznek meg. Másfél óra múlva dördült el a lövés. A kerékpárosok után a mai polgármester, az egykori kormányfő és munkás, gépkocsin a Loire felé indult, rápillantott az ifjú burgundiaiak evezős versenyére, beszélgetett a helyi kemping vezetőjével, majd az erdőben kissé továbbment, sofőrjét és testőrét hátrahagyva. A töltény átfúródott koponyáján, a másik oldalon távozott, de sok fémszilánk a fejében maradt. Bérégovoy a lövés miatt kómába került, de nem halt meg. Az esti tévéhíradó előbb mondta be halálhírét, mint az ténylegesen bekövetkezett volna. A folyó partjáról a helyi kórházba, onnan katonai helikopteren Párizsba szállították. De a Val-de-Grace katonai kórházban hiába várta Mitterrand elnök, Balladur kormányfő, Pasqua belügyminiszter és mások, mert a volt miniszterelnök a helikopteren este negyed tizenegykor elhunyt. Ukrán bevándorló volt az édesapja az 1925-ben született Bérégovoynak, aki műszerész tanonciskolába járt, s gyermekkorában arról álmodozott, hogy a vasútnál helyettes állomásfőnök legyen. A normandiai hétköznapokat megzavarta a háború, Bérégovoy részt vett az ellenállásban. Képzettségét tekintve mindvégig autodidakta maradt, politikai felfogásában pedig szocialista - egykor ezért választotta Mendes- Frances de Gaulle helyett -, s többszöri sikertelen kísérlet után a nyolcvanas évtized politikai sikereket hoz neki. Több megbízatása közül kiemelkedik a gazdasági és pénzügyminiszteri tevékenysége: az infláció leküzdésében és a szilárd frank megteremtésében jelentős érdemeket szerzett. A Szocialista Párt márciusi óriási vereségét azonban tizenegy hónapos miniszterelnöksége nem tudta megakadályozni. Bár nem őt hibáztatták, de felelősnek érezte magát a tagadhatatlan csődért. Politikai barátai szerint az is emésztette, hogy igaztalanul vádolgatták egy egymillió frankos kamatmentes lakásépítési kölcsön miatt. Becsületességéhez, tisztaságához kétség sem férhet, írta a Journal de Dimanche, amelynek vezércikkírója shakespeare-i tragédiát sejt az öngyilkosság mögött. Balladur kormányfő kiváló embernek mondta, s miközben a szinte sokkos állapotba került francia politikai élet szereplői megrendülten búcsúztak tőle, a szörnyű titkot megfejteni igyekvő Jack Lang volt kulturális miniszter így tépelődött: meglehet, a minden bizonnyal zavartalan magánéletű Bérégovoy azt akarta üzenni a politikusoknak, a közélet összes szereplőjének: legyetek képesek „felnőtt és civilizált demokráciára"! Meghallói ennek az üzenetnek lesznek-e Franciaország határain innen és túl? (martin) Magyar Nwnzet 3 Karadzsics aláírta a Vance-Owen-tervet (Folytatás az 1. oldalról) Karadzsics aláírása azonban még nem is végleges. A boszniai szerbek május 5-ére összehívott szkupstinájának is jóvá kell hagynia. Annak a testületnek kell ugyanis becikkelyeznie, amelyik nemrégiben simán, sőt, sértődötten utasította el „a nemzet érdekei ellen törő tervezetet”, elvetve a szerb, a montenegrói és a jugoszláv elnök közös felhívását is. A „parlamentet” tehát pótvizsgáztatják - s feltehetőleg jól szerepel majd ezen a vizsgán. A sebtében összerántott athéni értekezleten - amelyen a boszniai hármak mellett jelen volt Szerbia, Crna Gora (és Jugoszlávia), Horvátország vezetője, valamint a békeértekezlet két társelnöke, Vance és Owen, de a „harmadik” is, Stoltenberg (aki mától veszi át a most már kevésbé hálátlan feladatot Vance-től), továbbá az amerikai és az orosz képviselő, s természetesen a vendéglátó, Micotakisz kormányfő - nyílt és zárt tárgyalások sorozata előzte meg az aláírást. A békéről még korai beszélni, de abban minden helyzetelemző egyetért, hogy Athénban nagy lépést tettek a megoldás felé. A következő lépés, hogy megvalósítsák az elfogadottakat. Ehhez pedig külföldi katonai erők is szükségeltetnek. A NATO vállalta is a szerepet, természetesen a világszervezet égisze alatt. Karadzsics aláírása csökkentette a külföldi intervenció veszélyét, de semmiképpen sem hárította el, mert ha a szerbek folytatják a támadásokat, nagyon valószínű egy korlátozott légitámadás a boszniai szerb állások ellen. Miközben a világ óvatos visszafogottsággal üdvözli az athéni eredményt, Vladiszlav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter már a szankciók felfüggesztésének lehetőségéről beszélt. Ígéretet is kapott a társelnököktől, hogy a büntetőintézkedések enyhítésén, fokozatos felszámolásán lesznek, ha megkezdődik az elfogadott terv érvényesülése. Sebestyén Imre life A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 24 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.