Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

HÉTFŐ, 1993. május 3. Antall József ungvári ígérete Kravcsuknak A parlament a héten ratifikálja az ukrán-magyar alapszerződést UNGVÁR - A két ország közöt­ti alapszerződés kérdése megkülön­böztetett figyelmet kapott Antall Jó­zsef miniszterelnök és Leonyid Krav­­csuk ukrán államfő - a tervezett egy óránál jóval hosszabb ideig tartó­­ ungvári négyszemközti tárgyalásain, valamint a Jeszenszky Géza és Anato­­lij Zlenko külügyminiszterek által ve­zetett küldöttségek tanácskozásán. A megbeszéléseket követő sajtó­­konferencián Antall József elmond­ta, az ukrán-magyar alapszerződés a héten kerül a parlament elé, és úgy gondolja, azt a törvényhozás ratifi­kálni is fogja. Leszögezte, a ratifiká­lás mellett a magyar kormány rend­kívül fontosnak tartja azt is, hogy a két ország együttműködésének konk­rét kérdéseiben szintén előrehaladást érjenek el. A kormányfő szerint a ta­lálkozón lényeges előrelépés történt Kárpátalja különleges gazdasági stá­tusának, valamint a magyar kisebb­ség helyzetében eddig elért eredmé­nyek továbbvitelének ügyében, így többek között a személyi jogú és a kulturális autonómia gyakorlati meg­valósítására irányuló lépések tekinte­tében. Megállapodás jött létre a ma­gyar nyelvű tankönyvek közös ki­adásáról és arról, hogy esetleg az uk­rajnai magyar nyelvű iskolák diákjai Magyarországon készült tanköny­vekből is tanulhatnak. A magyar parlamentben folyó vi­ták kihatásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Antall József leszögezte: a demokrácia megvalósításáért meg kell küzdeni. A kormányon lévő koa­líciót érik és fogják is érni bírálatok, de mindig az a fontos, hogy a parla­ment egy-egy kérdésben végső soron hogyan dönt. A miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a viták semmilyen módon nem érintik az ukrán-magyar kapcsolato­kat. Abban ugyanis teljes az egyetér­tés a politikai pártok között, hogy a magyar érdekek közé tartozik az ön­álló és szuverén Ukrajna európai elis­mertsége, aminek meggyorsítását a kormány messzemenően támogatja. A felek közötti teljes nézetazonos­ságot és egyetértést hangsúlyozta a sajtókonferencián Leonyid Kravcsuk is. Az ukrán államfő nagyjelentőségű­nek tartotta a kidolgozott közös közle­ményt, amely híven tükrözi a két or­szág kapcsolatainak jelenlegi helyze­tét és remélhetőleg fontos szerepet tölt majd be az együttműködés további el­mélyítésében, továbbá előmozdítja az alapszerződés mielőbbi parlamenti ra­tifikálását is. A megbeszélések elhú­zódásának pedig csupán egyetlen oka volt: „Antall miniszterelnök úr kelle­mes tárgyalópartner.” Alaptalan tehát minden olyan gyanakvás, amely a kapcsolatokban valamiféle nézetkü­lönbséget, ellentétet sejtet. A sajtókonferencia után aláírt kö­zös közlemény összegzi a tárgyalások eredményeit és vázolja a felek által ki­nyilvánított azon szándékot, hogy „a jószomszédságról és az együttműkö­dés alapjairól aláírt szerződésnek megfelelően, a nemzetközi jogi nor­mák és elvek alapján” fejlesztik to­vább kapcsolataikat. Beleértve a felek nemzeti biztonságának garantálását, egymás külpolitikai törekvéseinek és kezdeményezéseinek a támogatását, a különböző nemzetközi szervezetek­ben történő együttműködést, a határ menti területeken a különleges gazda­sági övezetek kialakítását, az orszá­gaikban élő nemzeti kisebbségek nyelvi-kulturális identitásának meg­őrzését, a helyi demokratikus önkor­mányzatok kibontakoztatását. A magyar küldöttség elutazása előtt Antall József a munkácsi repü­lőtéren rövid négyszemközti megbe­szélést folytatott Fodó Sándorral, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szö­vetség elnökével. Székely Gergely A magyar kormányfő Szlovákiába látogat Pozsonyból jelenti az MTI. Vla­dimír Meciar szlovák miniszterelnök vasárnap esti televíziós beszédében bejelentette, hogy Antall József Szlo­vákiába látogat. Meciar nem közölte a magyar miniszterelnök szlovákiai látogatásá­nak dátumát, de elmondta, hogy An­tall József levélben értesítette őt: el­fogadja a szlovákiai meghívást ,és a találkozó helyszínéül Dunaszerda­­helyt javasolja. Amikor Budapesten jártam, Antall úr maximális figyel­met és tiszteletet tanúsított velem szemben. Mi január elseje óta önálló állam vagyunk. Feltételezem, hogy Antall miniszterelnök a Szlovák Köztársaság más alkotmányos ténye­zőivel is találkozik. Ezért nem lenne helyes a fővárossal szemben, ha azt nem látogatná meg. A találkozó helyszínéül ezért Bratislavát javasol­tam” - mondta Meciar. Csökken a terrorizmus Tavaly a nemzetközi terroriz­mus mértéke 1975 óta a legala­csonyabb szintre süllyedt - olvas­ható a washingtoni külügyminisz­térium jelentésében. Eszerint 1992-ben 361 terrorista támadás történt a világban, ami 35 száza­lékkal kevesebb az előző évinél. A csökkenés a terrorizmusellenes nemzetközi együttműködés javulá­sának köszönhető. Washington egyébként hat országot (Kubát, Iránt, Irakot, Líbiát, Szíriát és Észak-Koreát) továbbra is azzal vádol, hogy segítik a különböző terrorista csoportokat. Az AFP ál­tal ismertetett dokumentum szerint a szélsőbaloldali terrorizmus csökkenőben van, különösen Eu­rópában. Kontinensünkön inkább az­ etnikai erőszak felbukkanása lehet veszélyes: ez ugyanis - mint a washingtoni külügyminisztérium fogalmaz - „átléphet a terrorista stádiumba”. Kétszáz rendőr került kórházba Véres összecsapások a moszkvai május elsején (Tudósítónktól) MOSZKVA - Több mint kétszáz rendőr és majdnem száz tüntető sérült meg szombaton az orosz fővárosban az ellenzék utcai összecsapásba tor­kollott május 1-jei felvonulása során. Borisz Jelcin szóvivője útján ítélte el „a kommunista provokációt", Rusz­­lan Haszbulatov, a Legfelső Tanács elnöke viszont ideiglenes képviselői bizottságot hozott létre „a békés meg­mozdulás" résztvevői ellen alkalma­zott erőszak okainak és körülményei­nek kivizsgálására. A véres összetű­zéssé fajult tiltakozó akciót kezdemé­nyező nacionalista és kommunista képviselők a törvényhozás rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazzák. Az esetleges incidensek elkerülé­se végett a moszkvai polgármester a város egymástól viszonylag távol eső pontjain engedélyezte a három május 1-jei felvonulást, és az elnök friss rendeletéhez híven megtiltotta a Vö­rös tér igénybevételét. A különböző kommunista és nacionalista csopor­tok által a Kaluzsszkaja téren szerve­zett menet elől is különleges rendőri alakulatokkal (OMON) zárták el te­hát a Kreml felé vezető Lenin sugár­­utat. A pár ezer fős tömeget ezért a szónokok az ellenkező, szabadon ha­gyott irányba terelték. A Lenin- és Sztálin-pontok, cári zászlók és sarló­­kalapácsos vörös lobogók, „Minden hatalmat a szovjeteknek!" követelő transzparensek kavalkádja alatt vo­nuló, agresszív jelszavakat skandáló oszlopot néhány kilométerrel arrébb, a Gagarin tértől mintegy 150-200 méternyire próbálta megállítani a rendőrkordon, az ilyenkor szokásos alkudozásokat mellőzve azonban a tüntetők élcsapata habozás nélkül rá­vetette magát az azonnal védekezés­re kényszerülő rendőrökre. A mint­egy hétezer feldühödött felvonuló félretolta és felborogatta a teherau­tókból és trolibuszokból emelt tor­laszt. Két járművet felgyújtottak, kö­vekkel, vasrudakkal, botokkal, lán­cokkal támadták az egyenruhásokat. A mintegy kétszáz, pajzzsal felsze­relt rendőr kénytelen volt meghátrál­ni, ám hamarosan megérkeztek a ki­fejezetten tömegoszlatásra kiképzett omonosok, akik rövid idő alatt meg is fordították a csata kimenetelét. Hi­vatalos források cáfolták azt a parla­menti körökből elterjedt hírt, misze­rint könnygázt is bevetettek volna, mint az a tévéhíradók beszámolóiból is kiderült, csak vízágyút használtak. A vasárnapra véglegesített adatok szerint 205 rendőr, köztük 181 amo­­nos sérült meg, 27-et szállítottak kór­házba; az egyikük még vasárnap este is életveszélyes állapotban az intenzív osztályon feküdt. A tüntetők részéről több mint nyolcvan ember részesült orvosi ellátásban, 12-en kerültek kór­házba. A rendőrség által őrizetbe vett két tucat hangadót vasárnap szabadon is engedték, miközben az ügyészség megkezdte a nyomozást. A megmozdulás szervezői, parla­menti képviselők és az augusztusi puccskísérlet irányításával vádolt Ja­­najev exalelnök, Kijucskov volt KGB- főnök, Lukjanov egykori parlamenti el­nök minden felelősséget a hatóságokra és személy szerint Jelcinre hárítottak. A szóban forgó honatyák még szombat délután megbeszélésre ültek össze a néhány száz tüntető által körbevett és elbarikádozott parlamentben Haszbu­latov helyettesével, majd a Legfelső Tanács sajtószolgálata közleményben ítélte el a belügyi szenek magatartá­sát. A moszkvai polgármester ugyan­akkor nyilatkozatában felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nem engedélyezett útvonalon robbant ki az összetűzés, amihez szerinte a "felvonulók" közé vegyült, házilagosan felfegyverkezett csoportok aktívan hozzájárultak. Jelcin sajtótitkárán keresztül éle­sen elítélte és provokációnak minősí­tette a történteket, és az államfőt tá­mogató demokrata képviselők is azt hangoztatták vasárnapi sajtóértekez­letükön, hogy a referendumon vere­séget szenvedett erők - a Legfelső Tanács vezetősége, a kommunisták és a puccsisták - jól előkészített for­gatókönyv alapján szerették volna rendkívüli lépésekre kényszeríteni az elnököt. Jelcin ellenfelei ezzel szem­ben azt állítják, hogy a válságban lé­vő rezsim szándékos erődemonstrá­ciójáról van szó, amely a polgárok megfélemlítésével a diktatúra előtt hivatott megtisztítani a talajt. Vida László Nemzetközi élet Christopher „ketyegő órával” egyeztet Európában Clinton kész a katonai beavatkozásra (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ Eldöntötte szombaton az ameri­kai elnök, hogy akár katonai eszközökkel is kényszeríti a szerbeket a boszniai rendezésre. Clinton ennek részleteiről tájékoztatja előbb fő partnereit, ám európai egyeztetésre küldött kül­ügyminisztere szerint senkinek sincs „vétójoga". S Christopher szerint Washington nem éri be a szerb szavakkal: a tettekhez szabja lépéseit. Tudhatják a szerbek, hogy elfogyott a nemzetközi kö­zösség türelme, így az ő érdekük megkötni a békét és an­nak megfelelően cselekedni, méghozzá haladék nélkül - közölte a Fehér Ház sajtótermében nem sokkal Európába repülése előtt Christopher külügyminiszter. E szombat délutáni sajtóértekezlet a reggeli utolsó tanácskozást kö­vette. Clinton elnök még egyszer a Fehér Házba hívatta valamennyi kulcsemberét, s meghozta a várva várt „bosz­niai döntését”. Christopher ennek csupán elveit vázolta, mert előbb a nyugati szövetségeseket és az oroszokat óhajtja tájékoztatni. Maga az elnök azonban már szomba­ton elkezdte a telefonálást, először Majort és Mitterrand-t, Kohlt és Mulroney-t hívta fel, valamint az amerikai tör­vényhozási vezetőket, akikkel hétfőn találkozik is kétpárti körben. A külügyminiszter jelezte, hogy Clinton csupán elvi döntést hozott, amelyet a konzultációk alapján alakí­tani is lehet, ám a lényeg, hogy az elnök kés, akár katonai erővel is rákényszeríteni a szerbeket a békekötésre. Eldöntötte az elnök az irányt, amelyet hite szerint az Egyesült Államoknak és a nemzetközi közösségnek követ­nie kell - tudatta Christopher az amerikai vezetési szándé­kot. S közölte, az elképzelt intézkedések sorában „katonai lépések is vannak”. Azokat Amerika partnereivel együtt óhajtja megtenni, ámde „mi készen állunk kivenni részün­ket, s másoknak is ezt kell tenniük”. A vasárnapi The New­ York Times kormányforrásai alapján tudni véli, hogy Clin­ton elszánta magát légi csapásokra. A korábban jelzett „kombináció” sejthető a kiszivárgások szerint: a csomag­tervbe tehát belekerült a bosnyák fegyverembargó feloldá­sa, ám alighanem az „elemek” vegyítéséről döntenek a szö­­vetségesi egyeztetésen, s persze a helyzettől függően. Hi­szen Gore szerint Karadzsics aláírása „potenciálisan fon­tos”, ám oktalanság lenne a történtek ismeretében „túl sok tétet” tenni pusztán e szignóra. S nyilvánvalóan annak ha­tására írt alá a boszniai szerbek vezetője, hogy Clinton­­ döntött. Ha mindezt tettek is követik, akkor „alapvetően különbözne a helyzet” a mostanitól, s persze a szerbeknek a Vance-Owen-tervnek megfelelően vissza kell adniuk te­rületeket is. A Christopherrel utazó B­BC-tudósító is azt je­lentette az út első, londoni állomásáról, a külügyminiszter környezete „számít a szövetségesek felzárkózására”. Christopher pedig az athéni aláírás ellenére folytatja európai körútját, hiszen amint Dole szenátor, a republiká­nusok Clinton döntését támogató vezére az ABC tévében megállapította, senki sem bízhat igazán a szerb rezsim­ben, a külügyminiszter ezért csak egyeztesse tovább az esetleges erőbevetést. Maga Christopher szombati sajtó­­értekezletén figyelmeztette a szerbeket, hogy „az óra ke­tyeg”. Miként az ABC-műsorban a beavatkozást régóta sürgető Biden demokrata szenátor fogalmazta, „ez bizony washingtoni béke”, vagyis Clinton szankciószigorítási és szombati döntésének eredménye lenne, ezért sem szabad a nyomást lazítani. Mert Biden szerint felborulna az „új világrend, ha a nagyhatalmak hagynák, hogy „egy ország tetszése szerint alakítsa át a határokat”. Viszont az Athén­ból kapcsolt Lord Owen úgy vélte, Milosevics már a múlt vasárnap (vagyis a szankciók szigorítása előestéjén, és Jelcin győzelme láttán) módosította a belgrádi politikát, s ahogyan a brit exkülügyér őt megismerte, „ki is fog tarta­ni emellett”. A CBS tévében Mitchell szenátor, demokra­ta többségi vezér is úgy vélte, a szerb vezetés „szám­adást” végzett, s „úgy találta, a harc folytatásának hátrá­nyai immár meghaladják a remélt előnyöket". Clintonnak az aláírást követően kiadott nyilatkozata ugyan „pozitív lépésként” nyugtázza a történteket, ám csak­is a szerbek tettei alapján óhajtja eldönteni, vajon ezúttal „komolyak-e a béke kérdésében”. Hiszen remények már ko­rábban is voltak, a magatartás azonban nem változott - idézi fel az amerikai elnök, aki ezért is utasította külügyminiszte­rét, folytassa felmérő útját az „intézkedésekről, amelyeket megteszünk, ha a szerbek nem cselekednének jóhiszeműen”. Avar János Bérégovoy öngyilkossága sokkolta a francia politikai életet (Folytatás az 1. oldalról) Bérégovoy, aki április vége óta nem kormányfő, csupán szocialista párti képviselő, szombaton helyi szakszervezeti delegációkat foga­dott, vasárnap délután fél öt körül pe­dig megnézte a város hagyományos kerékpárversenyét, amelyet mindig május első napján rendeznek meg. Másfél óra múlva dördült el a lö­vés. A kerékpárosok után a mai pol­gármester, az egykori kormányfő és munkás, gépkocsin a Loire felé indult, rápillantott az ifjú burgundiaiak eve­zős versenyére, beszélgetett a helyi kemping vezetőjével, majd az erdő­ben kissé továbbment, sofőrjét és test­őrét hátrahagyva. A töltény átfúródott koponyáján, a másik oldalon távozott, de sok fémszilánk a fejében maradt. Bérégovoy a lövés miatt kómába ke­rült, de nem halt meg. Az esti tévéhír­adó előbb mondta be halálhírét, mint az ténylegesen bekövetkezett volna. A folyó partjáról a helyi kórházba, on­nan katonai helikopteren Párizsba szállították. De a Val-de-Grace kato­nai kórházban hiába várta Mitterrand elnök, Balladur kormányfő, Pasqua belügyminiszter és mások, mert a volt miniszterelnök a helikopteren este ne­gyed tizenegykor elhunyt. Ukrán bevándorló volt az édes­apja az 1925-ben született Bérégo­­voynak, aki műszerész tanoncisko­lába járt, s gyermekkorában arról ál­modozott, hogy a vasútnál helyettes állomásfőnök legyen. A normandiai hétköznapokat megzavarta a hábo­rú, Bérégovoy részt vett az ellenál­lásban. Képzettségét tekintve mind­végig autodidakta maradt, politikai felfogásában pedig szocialista - egykor ezért választotta Mendes- Frances de Gaulle helyett -, s több­szöri sikertelen kísérlet után a nyolcvanas évtized politikai sikere­ket hoz neki. Több megbízatása kö­zül kiemelkedik a gazdasági és pénzügyminiszteri tevékenysége: az infláció leküzdésében és a szilárd frank megteremtésében jelentős ér­demeket szerzett. A Szocialista Párt márciusi óriási vereségét azonban tizenegy hónapos miniszterelnöksége nem tudta meg­akadályozni. Bár nem őt hibáztatták, de felelősnek érezte magát a tagadha­tatlan csődért. Politikai barátai sze­rint az is emésztette, hogy igaztala­­nul vádolgatták egy egymillió fran­kos kamatmentes lakásépítési köl­csön miatt. Becsületességéhez, tiszta­ságához kétség sem férhet, írta a Journal de Dimanche, amelynek ve­zércikkírója shakespeare-i tragédiát sejt az öngyilkosság mögött. Balla­dur kormányfő kiváló embernek mondta, s miközben a szinte sokkos állapotba került francia politikai élet szereplői megrendülten búcsúztak tőle, a szörnyű titkot megfejteni igyekvő Jack Lang volt kulturális miniszter így tépelődött: meglehet, a minden bizonnyal zavartalan magán­életű Bérégovoy azt akarta üzenni a politikusoknak, a közélet összes sze­replőjének: legyetek képesek „fel­nőtt és civilizált demokráciára"! Meghallói ennek az üzenetnek lesznek-e Franciaország határain in­nen és túl? (martin) Magyar Nwnzet 3 Karadzsics aláírta a Vance-Owen-tervet (Folytatás az 1. oldalról) Karadzsics aláírása azonban még nem is végleges. A boszniai szerbek május 5-ére összehívott szkupstinájá­­nak is jóvá kell hagynia. Annak a tes­tületnek kell ugyanis becikkelyeznie, amelyik nemrégiben simán, sőt, sértő­dötten utasította el „a nemzet érdekei ellen törő tervezetet”, elvetve a szerb, a montenegrói és a jugoszláv elnök közös felhívását is. A „parlamentet” tehát pótvizsgáztatják - s feltehetőleg jól szerepel majd ezen a vizsgán. A sebtében összerántott athéni ér­tekezleten - amelyen a boszniai hár­mak mellett jelen volt Szerbia, Crna Gora (és Jugoszlávia), Horvátország vezetője, valamint a békeértekezlet két társelnöke, Vance és Owen, de a „harmadik” is, Stoltenberg (aki mától veszi át a most már kevésbé hálátlan feladatot Vance-től), továbbá az ame­rikai és az orosz képviselő, s termé­szetesen a vendéglátó, Micotakisz kormányfő - nyílt és zárt tárgyalások sorozata előzte meg az aláírást. A bé­kéről még korai beszélni, de abban minden helyzetelemző egyetért, hogy Athénban nagy lépést tettek a megol­dás felé. A következő lépés, hogy megvalósítsák az elfogadottakat. Eh­hez pedig külföldi katonai erők is szükségeltetnek. A NATO vállalta is a szerepet, természetesen a világszer­vezet égisze alatt. Karadzsics aláírása csökkentette a külföldi intervenció veszélyét, de semmiképpen sem hárí­totta el, mert ha a szerbek folytatják a támadásokat, nagyon valószínű egy korlátozott légitámadás a boszniai szerb állások ellen. Miközben a világ óvatos vissza­fogottsággal üdvözli az athéni ered­ményt, Vladiszlav Jovanovics jugo­szláv külügyminiszter már a szank­ciók felfüggesztésének lehetőségéről beszélt. Ígéretet is kapott a társelnö­köktől, hogy a büntetőintézkedések enyhítésén, fokozatos felszámolásán lesznek, ha megkezdődik az elfoga­dott terv érvényesülése. Sebestyén Imre life A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 24 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.

Next