Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet KEDD, 1993. június 1. Mitterrand puszija Raiszának A francia elnök „Gorbi-mániája” (Tudósítónktól) PÁRIZS - Pünkösdvasárnap délelőtt, nyomban az antwerpeni székesegyházból közvetített flamand nyelvű nagymise után Mihail Gorbacsov két napon belül immár másodszor jelent meg a francia televízióban. Az „Igazság órája” című népszerű egyórás műsor kétszázalék adásában mindenről és mindenkiről meglehetősen diplomatikusan nyilatkozott, kivéve Jelcinről. Ha megszorongatják, „úgy viselkedik, mint egy cowboy" - fejtegette a volt Szovjetunió volt elnöke, egyetlen szóval sem emlékeztetve a jelenlegi elnök magatartására a puccs idején. Ellenkezőleg, Gorbacsov csak akkor látszott elveszíteni hidegvérét, amikor a francia kérdezők azt sugallták, hogy a népszavazás kiírása mégiscsak demokratikusnak nevezhető. Gorbacsov más véleményen volt, de nézeteit egyéb kérdésekről nemigen árulta el. Szinte elnökhöz méltó semmitmondással felelgetett a volt elnök Milosevicsről, a szerbekről vagy egy esetleges független Boszniáról, hiába mondta neki Alain Duhamel, a neves politológus, hogy most már igennel vagy nemmel kellene válaszolni. Ez bizony „rossz kérdésfeltevés" - mondta Gorbacsov, s arra, hogy a múlt vagy a jövő embere, azt felelte, „láthatják, itt vagyok, nem vonultam kolostorba”. A Gorbacsov házaspárt kitüntető szívélyességgel már szombaton fogadta az Élysée-palotában Mitterrand elnök, s a fotósok, tévések nem mulasztották el az üdvözlés pillanatát, hiszen a francia államfő nem kézfogással, nem is kézcsókkal, hanem öleléssel és puszival köszöntötte a most is elegáns Raiszát. Az Elysée kertjében rendezett beszélgetésen részt vett Dumas volt külügyminiszter, aki oroszul bszélgetett a történelembe immár bevonult, de „csupán” történelmi szerepével még mindig elégedetlennek látszó Gorbacsovval. Ugyancsak a szombati programhoz tartozott egy diszkrét látogatás Chiravnál, Párizs polgármesterénél, aki történetesen éppen hétfőn indult Moszkvába, hogy Jelcinnel az Oroszországnak nyújtandó segélyekről tárgyaljon. Miközben Gorbacsov a városházán tárgyalt, Raisza vásárolt, előbb egy pár cipőt, aztán a Chanelhez nézett be, s vett néhány tábla csokoládét az unokáknak is. A magánlátogatás jó alkalmat kínál több találkozóra üzletemberekkel, értelmiségiekkel. A francia újságok nem mulasztották el megjegyezni, hogy az egyik díszvacsorán a világhírű és Nobel-békedíjas vendégnők 1931-es évjáratú pezsgővel kedveskedtek - ebben az esztendőben született Gorbacsov. De szívélyességben Mitterrand elnökön senki nem tett túl: a burgundiai Maconba hívta a házaspárt, s miután az ellenállás emlékére 1946 óta minden évben megrendezett túrát befejezte, maga volt az ,,idegenvezető” e nagyon festői, sok látnivalót kínáló - itt van például a történelmi nevezetességű Clunyapátság - francia tájon. Mitterrand útja innen az ugyancsak burgundiai Beaune-ba vezetett, ahol kedden német-francia csúcstalálkozó lesz, az első a párizsi „társbérlet” kezdete óta. A Gorbacsov házaspár viszont hétfőn visszatért Párizsba, ahol a volt elnök találkozott „Előemlékiratok” címmel megjelent kötetének a kiadójával. Gorbacsov kedden a többi között egyetemistákkal is eszmét cserélt, s a házaspár szerdán utazik haza, persze repülőgépen, mert - mint egy itteni beszámoló megjegyezte - Moszkva és Párizs között egyelőre nincs TGV. Burgundiába ugyanis a francia csodavonaton utazott az odahaza föltehetően még mindig ritkán vonatozó házaspár. (martin) Jelcin: - Miről cseveghetett annyit Gorbacsov és Mitterrand Párizsban? Chirac: - A régi szép időkről. (A Le Quotidien de Paris rajza) Felfüggesztik Petre Roman mentelmi jogát? Bukarestből jelenti az MTI. Vasárnap reggel véget ér a román rádió és televízió alkalmazottainak általános sztrájkja, de a munkakonfliktus, amely miatt meghirdették, nyitva marad. A sztrájkbizottság azzal indokolja az eredeti követeléseket maradéktalanul érvényben hagyó döntést, hogy a sztrájk súlyosbítja a román társadalmat különben is uraló feszültségeket. Eközben a volt Iliescu-szövetséges egykori kormányfő, Petre Roman és több párthíve mentelmi jogának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet és a román kormánypárt. Románt egy állítólagos korábbi velencei kijelentése miatt támadja a hatalom. Azt veti a szemére, hogy nacionalistákból, kommunistákból és fasisztákból állónak mondotta a román kormányt. Roman viszont hazugságnak és aberrációnak minősítve cáfolta a vádat. m. A KÜLPOLITIKAI HELYZET EGY ÉVE HIRDETETT SZANKCIÓT az ENSZ Kis-Jugoszlávia ellen. Amint azt már kezdetben is sejteni lehetett, mára bebizonyosodott: a blokáddal az eredeti célt, a háború leállítását nem lehet elérni. Az intézkedés a népet s leginkább a kiszolgáltatott réteget érintette. A vezetők mit sem éreztek a retorziókból, a hadműveletek is folytatódtak, s a kiskapukon át is továbbra is özönlött az országba a kőolaj, a benzin és a fegyver. Erre utal az a kiszivárgott hír is, mely szerint Belgrád Bagdaddal tárgyal újabb kőolajszállításokról, s a kérdés csak az, mivel ellentételezze azokat. 81 A SZERBEKNEK sikerült, ami a szovjeteknek nem: megosztották a Nyugatot, írta a The New York Times-ban John Tomson korábbi brit ENSZ-nagykövet. A diplomata rámutatott, hogy a nagyhatalmak múlt heti akcióprogramja túl kevés és túl későn jött, s az nem több fügefalevélnél. Christopher amerikai külügyminiszter eközben ismét leszögezte: az Egyesült Államok nem kíván békefenntartókat küldeni sem Boszniába sem a szerb határra és légierejével sem kívánja védeni a bosnyák lakosságot, mert az ígért támogatás csak az ENSZ-csapatoknak szól. Mindezt, ahogy egy másik elemző, David Warszawszki írja a Rzeczpospolitában, jól értették Belgrádban és Paléban: Bosznia-Hercegovina megszűnt létezni. Mt KÍNOSAN ÉRINTI a nyugati hatalmak megosztottsága az ENSZ-et. Utal erre a boszniai védett övezetekre vonatkozó határozat körüli bizonytalanság is. A nem sokat ígérő lépésben még Butrosz Gáli főtitkár sem bízik, mondván, ahhoz 15 ezer békefenntartókra lenne szükség s az országban jelenleg 9 ezer főnyi ENSZ-erő állomásozik. A határozat körüli zűrzavar is mutatja, az Öböl-háború idején való közös fellépés megerősítette a Biztonsági Tanácsot, a Jugoszláv tragédia körüli nyugati ingadozás azonban a nyereség nagy részét elvitte. A The Sunday Telegraph a boszniai válságra való nemzetközi reagálásban új és veszélyes mozzanatot is felfedez: a világközösség nagyon szelektíven alkalmazza az ENSZ alapokmányának bizonyos rendelkezéseit. Az ENSZ-nek most épp csak annyi hatalma van, hogy beavatkozásával tovább súlyosbítja a konfliktust. Nincs elég elszántsága egy olyan akcióhoz, amellyel javíthatna a helyzeten. A Boszniával szemben követett nyugati politika, írja a lap, nem a be nem avatkozás politikája volt, ahogy megvalósítói hinni szeretnék. Más szóval, az ENSZ fenntartotta magának a jogot ahhoz, hogy megvonja a bosnyák kormánytól az önvédelemhez szükséges eszközöket, de semmiféle kötelezettséget nem vállalt arra, hogy ehelyett maga keljen Bosznia védelmére. (S. G.) Csíksomlyói búcsú a nagypolitika árnyékában BUKAREST Miközben a korábbi kormánypárt, a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front országos konventjén kimondta metamorfózisát Demokrata Párttá, s a megújuló értekezlet az újjáválasztott elnök rögtönzött versmondásával ért véget, azalatt Csíkszereda tőszomszédságában, a Szűz Mária szobrának csodatevő híre miatt kegyhellyé lett Csíksomlyón immár az 1989 decemberi változások után negyedszer rendezték meg szabadon a katolikusok pünkösdi búcsújárását. A szombat-vasárnapi búcsúról ez alkalommal hiányoztak a mélyrepülést végző katonai helikopterek, láthatóan már senkit sem zavart a gyakran fel-felhangzó székely himnusz vagy a magyarországi vendégek feje fölött megjelenő piros-fehér-zöld színkombináció, az illető helység és temploma feliratával. A jelen lévő főpapok között Bálint Lajos gyulafehérvári érsek, Jakubinyi György segédpüspök mellett Kada Lajos érsek, a Szentszék bonni nagykövete mondottak szentbeszédet. Jelentős újítás volt, hogy a főpapi misét a Somlyói nyereg magasába tették át, s így a természet bármekkora hívősereget képes volt befogadni. Mindennek fontos szerepe lehet majd a II. János Pál pápa várható csíksomylói látogatására gondolva. Ugyancsak a hét végére időzítette a román külügyminisztérium azt a diplomáciai kirándulást, melynek során a Romániában akkreditált diplomaták egész serege meglátogatta Kovászna, Hargita és Maros megyéket anélkül, hogy a vidékek önkormányzatait annak rendje s módja szerint idejében bevonták volna a nem mindennapi víkend szervezésébe, így az a székelyföldi valóság felületes megismerését eredményezhette. Mindenkinek feltűnt a bukaresti magyar nagykövet távolléte, ami természetesen nem jelenthet semmit, hiszen a látogatásnak szigorúan szabadidős jellege volt. Cseke Gábor Guatemala: Az államfő lemondását követelik Guatemalavárosból jelenti az MTI. A guatemalai ellenzéki vezetők elutasították Jorge Serrano államfő kompromisszumos ajánlatát a néhány napja életbe léptetett rendkívüli kormányzás fokozatos, lassú feloldásáról. Serrano a kül- és belföldi tiltakozás miatt szombaton közölte: kész tárgyalni az ellenzéki pártokkal az alkotmány reformjáról, s a lakosság kilencven napon belül népszavazáson dönthet majd a tervezetről. A világhírű guatemalai emberi jogi aktivista, Rigoberta Menchu polgári engedetlenségi mozgalomra szólította fel honfitársait Serrano ellen, akit már csak „exelnöknek” minősített. Az államfő helyzetének romlását mutatja, hogy a védelmi miniszter - aki a hét közepén még teljes támogatásáról biztosította Serrano lépését - vasárnap a hadsereg nevében immár az alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítását követelte. Hasonlóan foglalt állást a guatemalai katolikus egyház is. Rendőrroham a diákok ellen Letartóztatások Dél-Koreában Marton János, az MTI tokiói tudósítója jelenti: A dél-koreai rendőrség megrohamozott két szöuli egyetemet hétfőn, hogy őrizetbe vegye azokat a diákvezetőket, akik észak-koreai diáktársaikkal vették fel a kapcsolatot, telefonon beszélgettek velük. A Korea és a Jonszei egyetemet rohamozta meg 1700 rendőr, és vett őrizetbe 44 diákot. A hatóságok nem közölték, vajon sikerült-e elkapniuk azokat a diákvezetőket, akik ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Szöulban első ízben adtak utasítást az egyetem megrohamozására és diákvezetők letartóztatására azóta, hogy hivatalba lépett az ország első, valamikori ellenzéki vezetőből lett köztársasági elnöke, Kim Jung Szam. A dél-koreai nemzetbiztonsági törvények értelmében az ország polgárainak tilos kapcsolatba lépniök északkoreaiakkal. E törvénynek akarnak érvényt szerezni a hatóságok, a rajtaütést azonban elsősorban a radikális diákok hetek óta tartó megmozdulásai váltották ki. A hét végén mintegy 40 ezer rendőr akadályozta meg azt, hogy az Amerika-ellenes jelszavakat harsogó diákok Szöulban az amerikai nagykövetség épülete elé vonuljanak. Hírek szerint ez a 80 rohamrendőr, illetve diák sérülésével járó összecsapás volt a leghevesebb azóta, hogy új köztársasági elnök került az ország élére. A radikális diákok nehezményezik azt, hogy az államfő nem torolja meg az 1980. évi kvangdzsui felkelés leverését, nem vonja felelősségre Csen Tu Hvan és Ro Te Vu korábbi államfőket. A tüntetések Amerika-ellenes jellege is ezzel áll összefüggésben: Washington ugyanis tizenhárom évvel ezelőtt állítólag jóváhagyta a demokratikus megmozdulás leverését Megoldódott az izraeli kormányválság JERUZSÁLEM - A tervezett egy hét helyett egy teljes hónapig tartott az az izraeli kormányválság, amit az ultraortodox SASZ párt, a koalíció egyetlen vallásos pártja robbantott ki, követelve, hogy a baloldali MEREC blokk kormányba delegált vezetőjét, Sulámit Alonit távolítsák el az oktatási és kulturális tárca éléről. A már-már elmérgesedett helyzetben korábban még azt sem lehetett kizárni, hogy Izrael legbékepártibb kormányát Rabin miniszterelnök kénytelen lesz kisebbségből kormányozni, hacsak nem vállalkozik éppen a békepolitikáját illetően kompromisszumokra, és ennek szellemében nem bővíti ki a jelenlegi ellenzékből koalícióját. A több hétig tartó tárgyalások után, vasárnap reggel Rabin közölte, reméli, nem fog nevetséges személyi ügyek miatt megbukni ez a vezetés, hiszen a béke, a munkanélküliség és a gazdasági bajok orvoslása ügyében teljes az egyetértés a koalíció tagjai között. Végül is ugyanezen a napon, az éjszakába nyúló kormányülésen megszületett a megegyezés. Aloni elfogadta a távközlési miniszterséget, továbbra is ő irányítja a művészeteket, azaz a kulturális tárcát, s ő felel a tudományügyi témákért is. Az ugyancsak MEREC-es Amnon Rubinstein viszont átvette az oktatási tárca vezetését. A SASZ párt elfogadta a döntést, s így Rabinnak sikerült egyben tartania a koalíciót. Az amerikai külügyminiszter közben bejelentette, hogy a béketárgyalások tizedik fordulójára júniusban kerül sor. Addig azonban minden valszínűség szerint ezen a héten Washingtonban találkozik a palesztin küldöttség tagjaival, és ezt követően külön az izraeli delegáció vezetőivel is. Beck Anna A döntés megdrágítja a magzatelhajtást Viták a német alkotmánybíróság abortuszítéletéről BONN - Vegyes visszhangra talál a német Szövetségi Alkotmánybíróság pénteken kihirdetett ítélete a művi terhességmegszakítás tárgyában. A karlsruhei bírák csaknem egy évig vizsgálták, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel az első össznémet abortusztörvény. Ez engedélyezte volna a művi magzatelhajtást a terhesség 12. hetéig és csupán kötelező orvosi konzultációt írt elő a súlyos következményű döntést meghozó anyának. Az új jogszabály az állami egyesülés nyomán megmaradt kettősségnek vetett véget. Eddig ugyanis Németország egyik felében és Nyugat-Berlinben a Szövetségi Köztársaság eddigi terhességmegszakítási jogszabálya érvényes, amely szerint bűncselekményt követ el és három évig (különösen súlyos esetben öt évig) terjedhető szabadságvesztéssel sújtható az, aki terhességét művi úton megszakítja, míg az új tartományokban az NDK ezzel alapvetően ellentétes törvénye él, amelynek értelmében a terhesség 12. hetéig bárki minden indoklás és különösebb procedúra nélkül elhajthatja magzatát. A szövetségi alkotmánybíróság eleget tett a CDU-CSU képviselői többségi csoportja és a bajor tartományi kormány alkotmányossági panaszának, ám meglehetősen salamoni ítéletet hozott. A bírák helybenhagyták a terhesség első 12 hetében való művi abortusz lehetőségét, de a törvénnyel ellentétben jogellenesnek nyilvánították azt, amely azonban nem büntetendő. Ennek értelmében a betegbiztosítók csak rendkívüli esetben (például nemi erőszak és súlyos szociális indokoltság) esetén fizetik a magzatelhajtás költségeit, az orovosok és kórházak pedig jogot kaptak, hogy megtagadják a „jogellenes” beavatkozást. Megszigorították az előzetes orvosi konzultációt is. Az ítélet rögtön fölkorbácsolta a kedélyeket. A nőmozgalmak „férfiítéletről" beszélnek, a keletnémet asszonyok önjelölt hangadói pedig azt hangoztatják, hogy egy „alapvető emberi jogtól” fosztották meg őket. A volt NDK egyik nagy vívmányának számított ugyanis, hogy a nők „maguk rendelkezhettek” magzatuk élete fölött. Tény, hogy az alkotmánybíróság ítélete nyomán igencsak megnehezült és mindenekelőtt megdrágult a magzatelhajtás. A szociális szempontot is sokan hangoztatják: a tehetősebbek úgymond egyszerűen átutalják majd az abortuszért járó tiszteletdíjat, a többség beosztással kigazdálkodja, a szegények és általában a többgyerekesek viszont lehetetlen helyzetbe kerülnek. Vitatott az is, hogy a tilalmak a legjobb módszernek tekintendők-e az abortusz elleni küzdelemben. Vannak, akik egyenesen az alkotmánybíráskodás intézményét támadnák meg, mondván, hogy mind több esetben a karlsruhei bírák mondják ki az utolsó szót, ami a parlamentarizmus háttérbe szorulásával jár. A német demokrácia e fontos intézménye persze e támadást is túl fogja élni, ám az is bizonyos, hogy a következő hetekben újult erővel támad majd föl az évtizedes abortuszvita német földön. Józsa György A körbezárult orosz-amerikai-török béketerv a karabahi polgárháború felszámolására HÍRELEMZÉSÜNK Oroszország, az Egyesült Államok és Törökország újabb javaslatot dolgozott ki a volt Szovjetunió legrégebbi válságának, a hat éve folyó hegyi karabahi polgárháborúnak a felszámolására. A terv lényege, hogy a szemben álló felek hatvan nap alatt természetesen teljes fegyvernyugvás mellett vonuljanak vissza az elfoglalt területekről. A háború jelenlegi állása mellett ez a megoldás az örményeket sújtaná, hiszen fel kellene adniuk az idén tavasszal megszállt azeri területeket, amelyek az Örményország és Hegyi Karabah közötti összeköttetést biztosító, egy éve elfoglalt - és szintén azeriek lakta - lacsini folyosót szélesítették ki. Robert Kahaijan, a hegyi karabahi állami honvédelmi bizottság elnöke két szempontból is kifogást emelt a béketerv ellen: egyrészt azért, mert az nem garantálja az azeriekkel szemben így védtelenül maradó örmények biztonságát, másrészt mert kidolgozásában Törökország is részt vett. A kör ezzel bezárul, hiszen a hazájuk egykori területének négyötödét elveszített örmények számára a parányi, alig 4 és fél ezer négyzetkilométernyi Hegyi Karabhban azért válhatott a nemzeti identitás jelképévé, mert az azerieket, akik között a karabahi örményeknek élniük kell, etnikailag, vallásilag, kulturálisan a törökökkel azonosítják - akik viszont, mint ismeretes, 1915-ben egymillió örményt gyilkoltak le. Örményországnak máig nem sikerült lélektanilag feldolgoznia ezt a népirtást, aminek az érdekeltek szerint egyik oka az, hogy a hasonló tragédiát elszenvedett zsidóssággal szemben az örmények a szovjethatalom évei alatt nem teremthették meg önálló államukat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Ankara a népirtásért mindmáig nem kért bocsánatot. Ennek ellenére elfogadható szomszédi kapcsolatot épített ki a törvényesen megválasztott jereváni vezetéssel, amely már huzamosabb ideje elfogadja a Kaukázusban új befolyási övezetet kiépítő Törökország részvételét a karabahi válság rendezésében. Ennek legutóbbi jeleként Ter-Petroszján örmény elnök Demirel köztársasági elnök beiktatása alkalmából nemcsak megjelent az Ankarában rendezett ünnepségeken, de ott arra is hajlandónak bizonyult, hogy azeri kollégájával, Elcsibej elnökkel leüljön tárgyalni. Ezzel újabb adut adott belső ellenzéke, a hét évtizedes emigrációból csak a rendszerváltás kezdetére Örményországba visszatért, szélsőségesen nacionalista Dasnakcutjan párt vezetőinek kezébe. Ők ugyanis a karabahi kártyát a jereváni politikai hatalom megszerzésére játsszák ki, hazaárulónak nyilvánítva mindenkit, aki a törökökkel és az azeriekkel egyezkedni próbál. A Dasnakcutjan Hegyi Karabah parlamentjében abszolút többséggel rendelkezik: az orosz-amerikai-török béketervet elutasító Robert Kaharjan szintén e párt tagja. Ezért zárul hát be most ismét, sokadszor is a kör az egykor Népek Barátsága Érdemrenddel kitüntetett kis örmény enklávé körül. Gereben Ágnes