Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

KEDD, 1993. június 1. Nemzetközi élet Kommunikációs kényszerváltás a Fehér Házban Reagan-embert tett Clinton tanácsadónak (Tudósítónktól) WASHINGTON - Látványos húzással próbál Clinton elnök kikec­meregni a közvélemény-kutatási gö­dörből, félreállítva a kampányban ki­váló, ám az elmúlt hetekben a tudósí­tókkal szócsatákat vívó „kommuni­kációs igazgatóját”, megnyerte e ki­­mászási feladat irányítására az előző évtized „Nagy Kommunikátorának”, Reagannek (és azt megelőzően még két republikánus elnöknek, Nixonnak és Fordnak) az emberét. A kong­resszusi kapcsolatok ápolására áthe­lyezett szóvivő, a 32 éves Tephano­­poulos helyébe az 51 éves David Gergen lépett, kinek egykor kulcs­szerepe volt a reagani programok el­adásában (és tőle származott az 1980- as elnökjelölti tévévitában Cáriert ki­ütő kérdés a választókhoz: ,jobban élnek ma önök, mint éltek egy éve?!”) S bár a szombat reggeli sajtó­­értekezleten választását bejelentve Clinton a „pártpolitikán való felül­emelkedést” hangoztatta, mindenkit szórakoztat a kommunkációs fordulat iróniája: a reaganizmus visszacsiná­lására vállalkozó elnök a sajtótálalást rábízza egy Reagan-emberre. Gergen persze már évek óta lap­­szerkesztő (a US News and World Reportnál) s rendszeres tévéelemző. Talán nem is a Clinton-házaspárral régóta meglévő személyes kapcsola­ta folytán kapta feladatát, hanem a hetilap vezércikkeiben és a tévévi­tákban hangsúlyozott tételéért: Clin­ton páratlanul felkészült ember, adni kellene neki „még egy esélyt”, mi­velhogy „ennyi hazai tennivalóval, Amerika nem engedheti meg magá­nak egy újabb elnökség tönkretéte­lét”. Ám a Fehér Ház legbelső köré­be (Clinton, felesége, Gore alelnök és McLarty stábfőnök mellé) ötödik­nek bevonni jelzett, s az elnökhöz közvetlenül bármikor bejutni enge­dett Gergen „tanácsosi” posztja nem­csak a kommunikációra szorítkozik, hanem a politikára és stratégiára is. Némelyek szerint csak idő kérdése, mikor szorítja háttérbe a Clintont a hibáktól meg nem óvó óvodáskori barátot, a túl szelíd McLartyt. Min­denesetre Gergen személye jelzés is a választást nyerő „centralista Clin­ton” visszatérésére (avagy: visszako­zására túl baloldalinak minősített ter­veitől, s nyilván kinevezései elképze­léseitől is.) Nem véletlenül esett egy­be a szenátusi konzervatívabb de­mokrata lázadók vezérének jelzésé­vel, hogy - a keserves képviselőházi küzdelem után - van esély a kompro­misszumra az elnökkel, s akként az újabb csata megnyerésére. A.J. Újabb törökök elleni merénylet Németországban (Folytatás az 1. oldalról) Az észak-rajna-vesztfáliai város­ban vasárnap éjjel elszabadult a pokol: a magát tüntetőnek nevező csőcselék autókat gyújtott föl, kirakatokat vert be, és számos üzletet kifosztott. Az eleinte kissé tétovázó rendőrség végül 17 garázdát őrizetbe vett Pünkösdhét­főn a merénylet ellen tiltakozó törökök autókkal több helyen eltorlaszolták az A3-as autópályát és a kölni, bonni re­pülőtérre vezető utakat Az elkesere­dés hatalmas, mert a menedékjogot új­raszabályozó, múlt héten elfogadott német törvény nyomán sokan azt hit­ték, ezzel sikerült kifogni a szelet a ter­rorista töredékcsoportok vitorlájából. A szélsőjobboldali gonosztevők azon­ban ezúttal nem menedékjogért folya­modó román vagy albán állampolgá­rokra, hanem hosszú évek óta a Szö­vetségi Köztársaságban élő és dolgozó külföldi állampolgárok házára vetettek tűzcsóvát. A möllni párhuzam nyil­vánvaló, és a felháborodást csak növe­li, hogy az ottani gyilkos gyújtogatók most folyó perének bíráját szemláto­mást jobban érdekli a tettesek nehéz gyermekkora, mint szörnyű tette. A stuttgarti tartományi bíróság ezzel szemben két hete példás ítéletet hozott egy koszovói albán agyonverőinek ügyében: kettejüket életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta, a többie­ket hét és kilenc év közötti, a fiatalko­rúak börtönében letöltendő büntetésre ítélte. Bizonyos, hogy csupán a megle­vő törvények szigorú és következetes alkalmazása rettentheti vissza a gyil­­kolókat és gyújtogatókat Hétfőn este a karlsruhei legfőbb ügyészségen bejelentették, hogy az illetékes vizsgálóbíró letartóztatási parancsot adott ki az ellen a 16 éves fiatalkorú ellen, aki vasárnap óta őri­zetben van, és a nyomozati szervek alapos kihallgatásnak vetették alá. Az illető szélsőjobboldali személy, és az ügyészség szerint alaposan gyanúsít­ható a szombati ötszörös gyilkosság­ban való részvétellel. A letartóztatási parancs indoklásában a szűkszavú közlemény szerint többszörös gyil­kosság, gyilkossági kísérlet és külö­nösen súlyos gyújtogatás szerepel. Helmut Kohl a keddi BILD-Zei­­tungnak írt cikkében a lakosság se­gítségét kérte, hogy minél előbb si­kerüljön teljes egészében kézre kerí­teni a solingeni gyilkosság tetteseit. A szövetségi kancellár szerint cin­kosságot vállal mindenki, aki bármi­féle okból fedezni kívánja a gyilko­sokat. A német és a török kormány mindazonáltal arra is felszólított, hogy senki ne reagáljon erőszakkal a súlyos bűncselekményre. (Józsa) Meciar átalakítja kormányát? POZSONY - Felforrósódott a hét végén Szlovákiában a politikai légkör. A kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői ugyanis tavalyi választási sikerük egyéves évfordulóját ünnepelve nya­kukba vették az országot, számba vették sikereiket, s megpróbálták megmagyarázni az egyre sűrűbben jelentkező problémák eredőit. A legnagyobb érdeklődés Vladi­mir Meciar útját követte. Minden másnál nagyobb visszhangot váltott ki az a bejelentése, hogy kabinetjé­nek átalakítására készül, amire már kedden a kormány soros ülésén sor kerülhet. Ugyancsak az említett kö­rúton, majd a televízióban is bejelen­tette ugyanis Meciar, hogy néhány miniszterről kiderült, szakemberi mi­voltuk ellenére képtelenek tárcájukat megfelelően irányítani. A kormányfő ugyan csak két minisztert említett, a kormányhoz közel álló körök úgy tudják, összesen hat cseréről van szó. A leváltandó miniszterek között em­legetik a múlt héten Magyarországon járt Matus Kucera oktatási minisz­tert, illetve Lubomir Dolgos privati­zációs minisztert is, akiről viszont tudni vélik, hogy leváltása után Szlo­vákia magyarországi nagykövetének kívánják kinevezni. (neszméri) Ismét felerősödtek a harcok Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) Az Unprofor nyilvánosságra hoz­ta, hogy a szerb tüzérség mintegy másfél ezer gránátot lőtt a bosnyák fővárosra (az egyiptomi kéksisako­sok butmiri tábora is tűz alá került, úgyhogy a katonák I2 órát az óvóhe­lyen töltöttek). A muzulmánok 340 gránáttal viszonozták a szerb ágyú­zást. A bosnyák fővárosra hétfőn aránylag nyugodt reggel köszöntött, miután egész éjszaka ágyúdörgéstől volt hangos. Mostarban azonban a reggel sem hozta meg a harcok csillapodását. Itt jóval kevesebb gránát robbant, de nem szűnnek az éjszaka kirobbant utcai harcok a horvát és a muzulmán alakulatok között. Több épület lán­gokban áll. A tárgyalások sem hoz­tak eredményt, jelentette a horvát rá­dió. Nem sikerült életre hívni a med­­jugorjei megállapodást. Közép- Boszniában is folytatódtak a hadmű­veletek. A szarajevói rádió szerint Kiseljaknál a horvátok támadnak. Doboj szélesebb térségében a szer­­bek ütköztek meg a muzulmánokkal. A diplomáciában sem kedvezőbb a helyzet, mint a hadszíntéren. Főleg, ha igaznak bizonyulnak azok a talál­gatások, hogy lord Owennek is már elege van, s hamarosan ő is leköszön. Lord Peter Carrington és Cyrus Vance után lord David Owen is kény­telen lesz beismerni tehetetlenségét, és partnere példáját követve kérni fogja az EK-tól, nevezzen ki valakit helyébe. Nem titok, hogy Owennek egy cseppet sem tetszik az öthatalmi deklaráció, s ezt, ha újságíróknak nem is mondta, a diplomaták előtt nemigen titkolta. A boszniai válság tehát a dip­lomáciában is szedi áldozatait. A krajinai szerbek igen hevesen reagáltak Tudjman horvát elnök be­szédére, hogy mindent megtesznek az alkotmányos rend helyreállításáért az egész köztársaságban, s hogy egyetlenegy ország sem tűrné meg a tartós lázadást területén. Az úgyne­vezett Krajinai Szerb Köztársaság „kormányának” belgrádi hivatala hangsúlyozta, hogy Krajina népe kész megtörni minden agresszív támadást állami területe ellen. Tudj­man politikájával elválasztotta a hor­­vátokat a szerbektől, és ezzel két ál­lamot teremtett. A horvát elnök egyébként azt is kijelentette, hogy Zágráb javasolja a BT-nek a kéksisa­kosok mandátumának hat hónapos meghosszabbítását, de azzal a felté­tellel, hogy biztosítják a Vance-féle terv magvalósítását. Azt is részletez­te, hogy mi értendő ezen. A paramili­­táris csapatok feloszlatása, a határok ellenőrzése, a menekültek, elűzöttek hazatérése, a forgalom és a gazdasági élet normalizálása és a jogrendszer helyreállítása. Milosevics szerb elnök közben váratlan látogatást tett Macedóniá­ban. Ohridban Kiro Gligorával tár­gyalt Ahogyan a szerb államfő kabi­netje közölte: véleményt cseréltek a politikai helyzetet és a térség stabili­tását érintő időszerű kérdésekről. Macedón források azonban egyes té­mákat konkrétan is megjelöltek, mint például az embargó okozta problé­mák. Értesülések szerint szó volt az amerikai egységek tervezett macedó­niai telepítéséről is, s nincs kizárva, hogy ez volt Milosevics villámlágo­­tatásának fő célja. Szerbia ugyanis nemigen szeretné, ha déli határainál amerikai szárazföldi erők lennének. Azt már kinyilvánította, hogy nem tartja jónak a külföldi megfigyelők számának növelését Koszovóban, amit szintén előirányoz az öthatalmi megállapodás. Szkopje egyébként el­vetette a legújabb javaslatot, hogy az ország neve Új Macedónia Köztár­saság legyen. A vita Athénnal mind­inkább elmérgesedik, miután a ma­cedónok ragaszkodnak az ország al­kotmányában foglalt elnevezéshez. Sebestyén Imre „Nem hagyjuk, hogy megöljenek bennünket­" - hirdetik a szarajevói szépségverseny résztvevői (MTI-fotó) A Francia Atlanti Tanács alelnöke szerint A NATO-tagság hosszú folyamat vége (Munkatársunktól) A magyar vezetők tudatában vannak annak, hogy a NATO-hoz történő csatlakozás nem egy hirtelen döntés függvénye, nem minden or­szág érti azonban ezt A NATO nem egyfajta nyitott ház mindenkinek, de nyitva áll azon országok számára, amelyek egyrészt érdeklődést mutat­nak, másrészt meghatározott feltéte­leknek eleget tesznek. Mindezt Francois Moreau de Ba­­lasy, a Francia Atlanti Tanács alelnö­ke jelentette ki abban az interjúban, amelyet hét végi budapesti látogatása során a Magyar Nemzetnek adott. A magyar származású politikus - aki előzőleg Csehországban, Szlovákiá­ban, Bulgáriában és Romániában járt - a feltételek között a belső demokrá­ciát és stabilitást, az emberi és kisebb­ségi jogok tiszteletben tartását, a N­A­­TO-val való tartós együttműködést és a későbbiekben a tagállamok hadfel­szereléséhez és katonai doktrínájához való illeszkedést említette. „Meg va­gyok győződve arról, hogy Magyaror­szág egy folyamat végén csatlakozik a NATO-hoz” - mondta Balasy, hozzá­téve, hogy bonyolult és hosszú útról van szó, amely éveket vehet igénybe. Az atlanti gondolatot és az együttműködést évtizedek óta nép­szerűsítő, politikusokat és katonákat tömörítő francia társadalmi szervezet - amelyhez hasonló Európa több más államában, így Magyarországon is működik - alelnöke a NATO legfőbb feladatának a stabilitás megóvását nevezte. Cáfolta, hogy a délszláv konfliktus kezelését illetően éleződő válság lenne az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei között, és a transzatlanti együttműködést a NATO lételemeként minősítette. Ugyanakkor a balkáni háború rende­zési esélyeinek megítélésében igen borúlátónak tűnt. Szavai szerint az atlanti szövetség „nem sóvárog” a katonai beavatkozásért, arra csak ak­kor vállalkozna, ha az ENSZ-től erre egyételmű és felelősségteljes mandá­tumot kapna. A szerbek elérték, amit akartak, és a háború külső beavatko­zás nélkül lassan elhal majd - tűnt ki a nyilatkozatból az igencsak szomo­rú „rendezési” képlet. Balasy úgy vélekedett, hogy Ma­gyarország rendkívül fontos regioná­lis szerepet tölt be. Nincsenek új ha­tárai, de új szomszédai vannak, ame­lyekkel szemben állandóan bizonyí­tania kell, hogy regionális stabilitásra törekszik. Ebből a szempontból az ország belső stabilitását kulcsfontos­ságúnak, kisebbségi politikánkat pe­dig bölcsnek nevezte. Érthetőnek mondta, hogy a kialakult új európai, illetve regionális helyzetben Ma­gyarország fokozott biztonsági ga­ranciákra törekszik a NATO részé­ről, és ezzel kapcsolatban megismé­telte azt az utóbbi időben sokat han­goztatott brüsszeli nézetet: amennyi­ben Magyarországot külső támadás érné, az a NATO számára létfontos­ságú kihívást jelentene, a szövetséget közvetlenül érintené. Ennél tovább azonban nem ment, sőt azt is hozzá­tette, hogy megítélése szerint ez a ve­szély jelenleg nem áll fenn. Pietsch Lajos Magyar Nemzet 3 KÜLFÖLD BEINDÍTJÁK AZ ÁZSIAI BIZTONSÁG kérdéseivel foglalkozó kínai-japán párbeszédet - ebben állapodott meg a kínai és a japán külügymi­niszter tokiói tárgyalásán. Muto Ko­­bun japán külügyminiszter felvetette azt is, hogy tegyék regionális mére­tűvé a dialógust, ezt azonban Csien Csi-csen kínai külügyminiszter nem támogatta. Korainak tartja azt is a kínai vezető, hogy a párbeszéd fó­rumaként építsék ki az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekez­lethez hasonló formális szervezetet. HARMINCEZER RENDŐRT HELYEZTEK készültségbe Tokióban, miután egy szélsőbaloldali szervezet azzal fenyegetőzött, hogy fegyveres támadással zavarja meg a trónörökösi esküvőt követő ünnepségeket. Június 9-én rendezik Naruhito herceg és a japán külügyminisztérium volt munkatársának, Ovada Maszakónak az esküvőjét. MERÉNYLETET KÍSÉRELTEK MEG va­sárnap Dzsohar Dudajev csecsen elnök ellen. A beszámoló szerint a csecsen fővárosban egy ismeret­len rálőtt Dudajevre, amikor az el­nök a grozniji főtéren összegyűlt ellenzéki tüntetők előtt készült be­szédet mondani. Dudajevnek nem esett baja, de egyik testőre megse­besült. A merénylő sorsáról, kilété­ről nem adtak tájékoztatást Groz­­nijban. A múlt héten Dudajev egyik unokaöccsét lőtték le. Az ál­lamfő a gyilkossággal a csecsen származású Ruszlan Haszbulatov orosz parlamenti elnök híveit vá­dolja. OTTAVIANO DEL TURCO volt szak­szervezeti vezetőt választották a botrányok sújtotta Olasz Szocialis­ta Párt új főtitkárává. A 48 éves Del Turcót, aki korábban a CGIL szakszervezeti tömörülésben töltött be vezető tisztséget. A lengyel pártok megkezdték választási kampányukat (Folytatás az 1. oldalról) Suchocka asszony ugyanakkor közölte, hogy kabinetje folytatja nor­mális működését és elvezeti az orszá­got az új választásokig. A hivatalos közlöny hétfő esti megjelenésével ér­vénybe is lépett a parlamentet felosz­lató elnöki rendelet. A parlament, mint azt az MTI tudósítója jelentette, egész héten át dolgozni akart, ám már csak arra volt lehetősége, hogy megszavazza az új választójogi tör­vényt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a következő parlament már stabilabb legyen. Eközben Walesa államfő mentőövet dobott Suchockának, s nem írta alá a szejm által már koráb­ban jóváhagyott nyugdíjtörvényt, amely 21 billió zlotyis többletkiadás­ra kényszerítette volna a kormányt Alig néhány órával Walesa beje­lentése után a pártok máris megkezd­ték választási kampányukat. A Len­gyel Parasztpárt a Keresztény Nép­párt s a Népi Egyetértés vezetői való­ságos kortesbeszédekkel fordultak a parasztság ünnepén tartott vidéki nagygyűlések résztvevőihez, elsősor­ban a választásokon való részvétel fontosságát hangsúlyozva. A Keresz­tény Nemzeti Egyesülés főtanácsá­nak elnöke, Marek Jurek ugyanakkor élesen elítélte a „neokommunis­­tákkal együttmű­ködő baloldali-li­berális csoportosu­lásokat”. A nemze­ti érdekekkel ellen­tétes döntésnek minősítette az ál­lamfő elhatározá­sát, mert vélemé­nye szerint félő, hogy a fiatal de­mokrácia problé­máiból a neokom­­munisták húznak hasznot. Elégedet­len volt az államfő döntésével Krzaklewski, a bizalmat­lansági indítványt kezdeményező Szolidaritás vezetője is. Közölte, hogy követeléseik változatlanok, s ha azokat nem teljesíti a kormány, meg­hirdetik az általános sztrájkot Az ország első szabadon válasz­tott parlamentjének feloszlatásáról szóló döntést értékelték a lapok is. Többségük egyetértett abban hogy az elkerülhetetlen volt, míg a Rzeczpos­­polita azt emelte ki, az események is­mét azt bizonyították, hogy Lengyel­­országban a legerősebb, leghatéko­nyabb hatalmi körönt változatlanul a Belweder, a köztársasági elnök pa­lotája. (stier) A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 33 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.

Next