Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. június 17. Gazdaság Adótörvények a kormány előtt (Folytatás az I. oldalról) Ugyanakkor kedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik munkanélkülit alkalmaznak. A társasági adókulcs 40-ről 38 százalékra csökkenne. A személyi jövedelemadó felső kulcsa a jelenlegi 40-ről 44 százalékra emelkedne, de nem 500 ezer forintnál, hanem annál magasabb, még meg nem határozott éves jövedelmen felül. Jövőre az elképzelések szerint levonható lesz az adóalapból a nyugdíj- és egészségbiztosításra befizetett összeg, ugyanakkor megszűnik az alkalmazotti adókedvezmény. Valamivel szélesedik a 0-kulcsos tételek sávja, viszont a jövőben 44 százalékos adót vetnének ki a természetbeni juttatásokra. A devizabetétek kamata után tíz százalék adót vonnak majd le, míg a forintbetéteknél megmarad a 20 százalékos kamatadó, ha az elképzelést a parlament is jóváhagyja. A nyeremények utáni adóteher 20-ról 30 százalékra növekszik. Azt is tervezik, hogy a jövőben korlátozzák az alapítványi befizetések levonhatóságát az adóalapból. Júliustól önkormányzati telefontársaságok Július elsejétől a feltételeknek megfelelő valamennyi önkormányzat engedélyt kap telefon-elosztó rendszer kiépítésére - jelentette ki Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap. Több mint húsz koncessziós igény vár értékelésre, a megfelelők már a nyáron zöld utat kapnak, így tisztán látni majd, mely területeket figyelembe véve lehet privatizálni a Matávot, melynek a 3 milliárd dolláros beruházási lehetőséget kínáló magyar távközlési piac kölcsönöz értéket. A miniszter felvázolta azokat a soron lévő, illetve küszöbön álló infrastrukturális fejlesztéseket, amelyekre az utóbbi időben bekövetkezett gazdaságpolitikai irányításbeli változások adtak alkalmat - vja az MTI. Ezek egyik lényeges vonása éppen az, hogy az infrastruktúra fejlesztése legyen az állami szerepvállalás fontos terepe. 1994 az „autópályák éve" lesz: a jelenleg is épülő M6-ás és M1 -es mellett jövőre folytatják az M5-öst és remélhetően az M3-ast is. Előkészítik az M2-es építését. A Budapestet Váccal összekötő pálya kivitelezése várhatóan 1995-ben kezdődik. Kiírták a tendert 600 kilométer vasúti hálózat villamosítására, s nemzetközi vonalak kiépítése is napirenden van. Magyarországon a vasút a meghatározó - szögezte le Schamschula György -, rendbetételére akkor is áldozni kell, ha az nagy profittal nem kecsegtet. Döntés vagy csak javaslat? A Matra még hisz az új magyar metróban Szerdától péntekig a tömegközlekedési szakemberek figyelmének homlokterében Toulouse, a mintegy 600 ezres lélekszámú dél-franciaországi város áll. Itt tartja ugyanis háromnapos konferenciáját az OTP, a Nemzetközi Tömegközlekedési Egyesület, s erre az időpontra időzítették Franciaország negyedik legnagyobb városában Európa legújabb, teljesen automatizált metrójának szakmai bemutatóját is. A VAL - amelyet a Dél-Buda-Rákospalota metró első szakaszán is meg szeretnének építeni a franciák - a legkorszerűbb technikát és technológiát képviseli e területen. A mintegy tíz kilométeres Toulouse-i metró építését a budapestihez hasonló politikai és szakmai viták előzték meg, hosszú évek alkudozása után a helyi lakosság, illetve a városi képviselőtestület öt évvel ezelőtt a felszín alatti tömegközlekedés fejlesztése mellett döntött. Az észérvek sorában vezető szerepet játszott, hogy a műemlékekben gazdag városban, ötven évvel ezelőtt, a motorizációs hullám idején megszüntették a villamosközlekedést, ám a város mind lehetetlenebbé váló felszíni közlekedése és a környezetvédelmi szempontok ismét e megoldás felé terelték a szakembereket. A Toulouse- metrót 1989-ben kezdték el építeni, s a több hónapja tartó próbajáratok, tesztek után a jövő héten, június 26-án adják át. Az ünnepélyes megnyitóra meghívják a magyar közlekedési kormányzat képviselőit és Budapest főpolgármesterét, Demszky Gábort is. A DBR sorsa szempontjából e meghívás már csak jelképes jelentőséggel bír. A metrótender bíráló bizottsága ugyanis várhatóan még e hét végén, vagy a jövő hét elején értékeli, hogy a versenyben álló három cég - a Magyar Metró Társaság, a francia Matra és a német Siemens - közül melyik ajánlatát tartja Budapest szempontjából a legelőnyösebbnek. A franciák meglepően jól tájékozottak: Toulouse-ban elterjedt a híre annak, hogy e bizottság nem hoz végleges döntést, pusztán ajánlást tesz a kormánynak és a főpolgármesteri hivatalnak, ám e testületek állítólag csak hetek vagy hónapok múltán hozzák meg végleges döntésüket. Emellett olyan információk is szárnyra kaptak, hogy a magyar döntéshozók rájöttek: a DBR mintegy 50 milliárdos beruházását - amely a kamatterhek miatt a 100 milliárd forintos értéket is eléri az ezredfordulóra - Magyarország nem tudja vállalni, ezért a bíráló bizottságban részt vevő szakértők nemcsak a közelmúltban módosított tender értékelésén dolgoznak, hanem azon, hogyan is halaszthatnák el vagy mondhatnák le a beruházást. A jelek szerint azonban a francia Matra cég szakembereit nemigen lehet meglepni: mint kiderült, a vezető nélkül működő, gumikerekes, abszolút biztonságos VAL-rendszer megvalósítását ugyanis a világ minden részében hosszú évek vitái előzték meg. Átlagban egy évtized kell mindenütt ahhoz, hogy a VAL-gondolat megszületésétől az utasok birtokba is vehessék a jövő évezred technológiáját képviselő metrót. Az üzemeltetésre alakult koncessziós társaság előzetes számításai azt mutatják, hogy a világon szinte mindenütt veszteséges tömegközlekedést a dél-franciaországi városban nyereségessé lehet tenni. Ez annak is tulajdonítható, hogy e városban valósul meg Európában elsőként az úgynevezett közlekedési, illetve tarifaközösség. Ez azt jelenti, hogy a tízdarabos csomagban vásárolt jeggyel az utasok a metróhoz csatlakozó autóbuszokon, vonaton ugyancsak utazhatnak vagy azt parkolójegyként is felhasználhatják. A közlekedési közösség június 26-i létrejötte együtt jár azzal, hogy egyetlen éjszaka alatt átszervezik a város tömegközlekedését, megszüntetik a párhuzamos autóbuszjáratokat, valamint összehangolják a város és az agglomeráció közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését. Pató Zsuzsa Az OSZT tiltakozik (Folytatás az I. oldalról) A szövetkezeti törvény újabb módosításával ismét durva beavatkozást terveznek a már átalakult, a vagyont felosztó, a magánszemélyek társas tulajdonában lévő, legitimmé vált szövetkezetek ellen, holott úgy gondolták a kenyerüket e gazdálkodási formában kereső milliók, hogy végre nem kell már másra összpontosítaniuk, mint a munkára. De ez, úgy tűnik, illúzió volt, a politikai támadás nem ért véget - vélekedett az ügyvezető elnök. Az érdekképviseletek nem tudják elfogadni a tervezetnek a csoportos kiválást novemberig engedélyező pontját, mert e passzus hatálybalépésének következménye nem lehet más, mint a szövetkezetek teljes szétesése. Azért - hangzott a magyarázat -, mert a tagokhoz üzletrésszel rendelkező kívülállók is csatlakozhatnak, s kezdeményezhetik a rájuk jutó vagyonhányaddal együtt a csoportos kiválást, amihez a közgyűlés hozzájárulása sem szükséges. Az üzletrészekhez pedig általában nem a helyben élők, a tagság jutott, hanem ilyen-olyan vállalkozók, akiknek volt információjuk és pénzük, hogy a napi megélhetési gondokkal küzdő falusiaktól olcsón megvásárolják, gyakran brókercégek közvetítésével az értékpapírokat. Vagyis a törvény ilyen módosításával azok kezébe kerülhet a szövetkezet, akik közvetlenül nem érdekeltek a termelés alakulásában, a szövetkezet működtetésében, tovább apadhat az amúgy is minimális működő tőke a gazdaságokban. Az OSZT nehezményezi, hogy a tervezet készítői nem egyeztették javaslatukat az érdekképviseletekkel, holott ezt a törvény előírja. A tervezett törvénymódosítás elleni tiltakozásukat, az OSZT állásfoglalását hétfőn petícióként fogják átnyújtani az Országgyűlés elnökének. (K.L) A Sanofi többséget akar a Chinoinban (Tudósítónktól) PÁRIZS ,a vezérigazgtó lemondása az ő gondja”, s az osztalékkiosztás nem zavarja a Sanofit abban, hogy folytassa a tárgyalásokat a magyar illetékesekkel a többségi tulajdon megszerzéséről. Ezt mondta a francia gyógyszeripari óriás illetékese a Magyar Nemzet tudósítójának, megjegyezvén azonban, hogy a privatizációs tanácskozások közben nem kíván nyilatkozni. Szeretné, ha e megbeszélések „minél hamarabb" lezárulnának. Mint jól tájékozott párizsi források megjegyezték, a Sanofi a kelet-európai piac egyik „gyöngyszemének” tekinti a Chinoint és az olajipari óriás céggel, az Eiffel szorosan együttműködő majdani Chinoin-gazda gyógyszerpalettájának színesítését reméli a magyar partnertől. A Sanofi az elmúlt években számos lépést tett a nemzetközi piacokon: szerződést kötött például a japán Daicsivel új immundiagnosztikai rendszerek eladásáról, szabad jelzést kapott az Egyesült Államoktól egy trombózisellenes gyógyszer ottani forgalmazására. Értesülésünk szerint a cég kelet-európai igazgatója nemrégen tért vissza Moszkvából Párizsba. Mindenesetre egy francia szakfolyóiratnak nyilatkozva a Sanofi vezérigazgatója a közelmúltban azt mondta, cége „növekedésre van ítélve”, de „az alkotó termékenységben". (m.j.) BUDA ALAP nettó eszközérték: 24 941 229 Ft egy befektetési jegy: 8898 Ft ÁVÜ-döntések Állami lakás kárpótlási jegyért Multinacionális amerikai cég lesz a tulajdonosa a Nyidofer Rt.-nek, miután a nyírségi dohányfeldolgozó vállalat többségi tulajdonát három hazai befeketetőt megelőzve megszerezte. Ajánlatát azért találták a legkedvezőbbnek, mert - bár nem a legmagasabb árat ígérte - üzleti elképzelései megalapozottak és garantálják a cég további fejlődését - mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az ÁVÜ igazgatótanácsának szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. Az Universal Leaf Tobacco Ltd. (ULT) szakmai befektetőként kétlépcsős alaptőkeemeléssel és a termelőknek juttatott kedvezményekkel kívánja a dohányfeldolgozást fejleszteni. A Kőbányai Sörgyár is gazdára talált: zárt pályázaton a dél-afrikai illetőségű Soft Africa Breweries (BGI), tehát ugyancsak szakmai befektető nyerte el az 1 milliárd 870 millió forint alaptőkéjű, meglehetősen rossz műszaki állapotú és pénzügyi helyzetű, ám a hazai piacon 34 százalékos részesedéssel rendelkező cég többségi tulajdonát. A pályázatra egy francia cég nyújtott még be ajánlatot, de lényegesen alacsonyabb árat ígért. A sörgyár tevékenységét továbbra is a Dreher márkára alapozzák. Az igazgatótanács döntése alapján a hazai termelők 20 százalék tulajdonrészt kárpótlási jegyekért szerezhetnek meg, de amennyiben nem tartanak rá igényt, a kisbefektetők a KRP keretében vásárolhatják meg a részvényeket. A Kanizsa Bútorgyár értékesítésére kiírt két pályázat nem járt eredménnyel, most a testület úgy döntött, hogy az állami tulajdonhányadból 50,1 százalékot lízingpályázaton hirdetnek meg. Végelszámolás lesz a sorsa a 23. számú AEV Állami Építőipari Vállalatnak. A December 4. Drótművek 1,5 milliárd forintos tartozását az ÁVÜ nem tudja átvállalni, az igazgatótanács egyetértett a felszámolás kezdeményezésével, ám a cég - és mintegy ezer dolgozó sorsa - a gazdasági kabinet döntésétől függ. A testület elfogadta a privatizáció nyilvánosságát elősegítő programot, amelyben egyebek közt a privatizáció eddigi eseményeit összefoglaló Tények könyve című kiadvány és egy privatizációs közlöny megjelentetése szerepel. Hosszas vita után fogadta el a testület a kárpótlási vagyon kínálatának bővítésére kidolgozott módszereket, a közeljövőben 60 milliárd forint értékű állami vagyont ajánl fel az ÁVÜ a kárpótlási jegyek ellenében. A kínálatot egyebek közt az állami vállalatok tulajdonában lévő bérlakásokkal bővítik. Várhatóan a részletre, lízingbe vásárolt állami vagyonért is felhasználhatók lesznek a kárpótlási jegyek, az eredeti kárpótlásijegy-tulajdonosokat a részvényre cseréléskor előnyben részesítik. Az új lehetőségeket - mielőtt a végső döntés megszületne - rövid időn belül jogi szempontból is megvizsgálják. (osváth) Magyar Nemzet 9 Malév: elhárult a sztrájkveszély Eredménnyel zárult tegnap a Malév Rt vezetősége és a légitársaság szakszervezeti testületei közötti hosszas bértárgyalás, s ezzel elhárult a sztrájkveszély. Háy György, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (Hunalpa) ügyvivője lapunknak elmondta: a munkaadókkal folytatott tárgyaláson megállapodtak abban, hogy két lépcsőben emelik meg a dolgozók fizetését első menetben június 1-jétől átlagosan tízszázalékos béremelést kapnak az alkalmazottak, szeptember 1-jén szintén hasonló nagyságú lesz a fizetésemelés. Ez összesen ez 179 millió forintos költséget jelent a társaságnak. A bérek növelésére fordított összeg ugyan kevesebb a követeltnél, de eléri a még elfogadható szintet ezért a szakszervezetek lemondanak a sztrájkról. A szerdai szóbeli megállapodás aláírására egyes részletkérdések mai megtárgyalása után, várhatóan pénteken kerül majd sor. HL Műholdas állomás Kelet-Európa első központi műholdas állomását avatták fel tegnap a Magyar Távirati Iroda épületében. Az új hírtovábbító rendszer, amely a Matáv Rt., a Sat-Net Kft. és az MTI együttműködésével készült el, a ma rendelkezésre álló legkorszerűbb technikát honosítja meg Magyarországon. tuttoMobili BUDAPEST 1116. Hunyadi J. u. 163^ Tel.: 181-2554 Fai: 181-2582 ' ” MISKOLC 3532. KissE. u.4. Tel.:46-379-118 Fax: 46-379-338 VESZPRÉM 8200. Házgyári u. I. Tel.: 88-324-634 Fax: 88-322-846 400 MILLIÓ forint értékű OLASZ BÚTOR ÉS LAKÁSTEXTIL, TÖBB, MINT 100 KÜLÖNFÉLE KONYHAMODELL, HÁLÓSZOBÁK, NAPPALIK, ÜLŐGARNITÚRÁK ÉS IRODABÚTOROK A tuttoMobili ÁRUHÁZAIBAN TELJES MODELLVÁLTÁS MIATT KÍNÁLATUNKBÓL: bőr ülőgarnitúra, barna 3 18.000 359.000 Ft bőr ülőgarnitúra, bordó 598.000, 299.000 Ft szövet ülőgarnitúra, virágmintás ,LOMFI 34.500 Ft szövet ülőgarnitúra, ágybetéttel 160.000Ft 80.000 Ft hálószoba garnitúra, mahagóni színben 784.000Ft 392.000 Ft egyenes konyha, fehér 651.000Ft 325.000 Ft egyenes konyha, zöld-fehér 568.000Ft 294.000 Ft sarok konyha, faszínfi 076.000 588.000 Ft AZ ÁRAK ÁFÁ-VAL EGYÜTT ÉRTENDŐK. A SZÁLLÍTÁS ÉS SZERELÉS TOVÁBBRA IS INGYENES! VÁSÁROLHAT AKÁR 36 havi KÉSZLETRE IS. tuttoMobili AHOL A TAPASZTALAT, AZ UDVARIAS KISZOLGÁLÁS ÉS A MINŐSÉG OTTHON VANNAK. VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. JÚNIUS 17-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Francia frank Német márka Olasz líra Vétel Eladás Schilling Vétel Eladás Svájci frank Svéd korona USA-dollár Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás (1000 egységre) (100 egységre) Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás OTP 133,54 141,82 16,01 16,85 53,83 56,73 57,94 63,68 765,00 806,18 60,29 63,55 11,76 13,00 87,47 92,13 IBUSZ 133,0355 141,2645 15,8498 16,8302 53,3403 56,6397 58,714 62,346 7 58,424 805,336 59,7132 63,4068 11,9504 12,6896 87,6589 93,0811 IEB 134,93 139,37 16,11 1637 54,22 55,76 59,53 61,53 770,88 792,88 60,59 62,53 12,11 12,53 88,81 91,90 KONZUM 132,35 141,95 15,77 16,91 53,07 56,91 58,41 62,65 754,51 809,25 59,41 63,71 11,89 12,75 87,21 93,53