Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
KEDD, 1993. június 22. Leveleimet madzaggal körülzárva tartsa” Kabdebó Lóránt a titoktalan Szabó Lőrinc titkairól Kabdebó Lóránt Szabó Lőrinc életművének fáradhatatlan kutatója, monográfusa, műveinek sajtó alá rendezője az idei könyvhét egyik legmegrázóbb dokumentumkötetét tette közzé a Magvető Könyvkiadónál, Szabó Lőrinc és felesége levelezésének második kötetét. Az eddig Pécs és Budapest, a jövő tanévtől Miskolc és Budapest között ingázó professzort könyvekkel zsúfolt pesti dolgozószobájában faggattuk arról, hogy - József Attila szavaival élve - a költő lelke valóban közvagyon-e. - Tényleg a nagyközönségre tartozik a családi levelezés? - Nem csináltam volna meg, ha nem tartozna a közönségre. De nemcsak szerintem, hanem Szabó Lőrinc szerint is, és az ő szava a perdöntő. Ha a kötetben elolvassuk az egyik leghosszadalmasabb, legrészletezőbb, a háztartási alkalmazottal való viszályát tárgyaló levelét, melyet a törött lábbal Kékesen fekvő feleségének küld, abban megírja: „leveleimet madzaggal körülzárva tartsa, és hozza haza. Barinak ígértem őket”. Azaz Baránszky Jób Lászlónak, mert ezek az irodalomtörténetre tartoznak. - Ennyire tudatosan készült Szabó Lőrinc a halhatatlanságra? - Diákkorától. Attól kezdve meg különösen, hogy Babits felfedezi, és azt mondja Babitsnak, hogy nagyobb költő akarok lenni, mint te - nem szabad nagyképűségnek vagy póznak venni, hogy élete végén Babitsnál nagyobb költőnek tartotta magát. Tudta, hogy igaza van, értett a vershez - szóval ettől fogva minden könyvére ráírja, hogy hol, mikor vette, Párizsban, Budapesten, ennyire az öndokumentálás mestere volt. Van egy olyan legenda is, hogy hirtelen halála előtt, mivel nem tudott az írások között szelektálni, azt mondta, mindent égessenek el. - Akárkinek mondta is, nem hallgattak rá... Hogyan jutott hozzá a levelekhez? - Amikor Szabó Lőrinc felesége, Mikes Klára nem sokkal halála előtt ideadta nekem a leveleket, azt mondta: az nem érdekel, hogy rólam milyen kép alakul ki, csak Lőrinc ne kerüljön ki rossz színben miattuk. Tehát ő is a dokumentálás mellett volt. Lóci fiúk ugyancsak mindenben a segítségemre volt. - Nem kellett cenzúrázni a leveleket? - Politikai cenzúra, hála Istennek, már nincs, de itt magánéleti cenzúrára sem volt szükség, nagyrészt meghaltak az érintett személyek. Az első levelezéskötetben öt mondat hiányzik, Lóci kérésére. A leveleket, azokat is, amelyek nem kerültek be a kötetbe, leadtam a Petőfi Irodalmi Múzeumba, bárki számára hozzáférhetők. - Szívszorító ennek a két nagy formátumú embernek az együttélése, egymáshoz való viszonya a Huszonhatodik év ismeretében. Ön személyesen is jól ismerte Klára asszonyt. Milyen képet őriz róla? - Majd másfél évtizedig szinte naponta telefonáltunk egymáshoz, felszaladtam hozzájuk, nem csak Szabó Lőrinc-ügyben, s ezalatt nagyon megszerettem, sőt csodáltam is. Józan ember volt, tárgyilagos. Férje halála után kijárt vetélytársa, Erzsébet sírjához. Barátnők voltak... Ez nem csak egy különös hármas volt, ebbe millió egyéb, baráti és társaskapcsolat is belejátszott. - Szabó Lőrinc és felesége levelezésének első kötete négy éve jelent meg. Miért kellett éveket várni a folytatásra? - A rendszerváltozás hirtelen lehetővé tette, hogy az 1945-ös naplót cenzúrázatlanul kiadjuk, meg a védőbeszédeket. Pesszimista ember lévén azt mondtam, ezt most azonnal meg kell jelentetni, ki tudja, meddig lehet. Ez lett a Bíráknak és barátoknak című kötet. Aztán előkerült a Vers és valóság. - Ez utóbbi anyagból született az a magyar és világirodalomban egyedülálló kötet, amelyben a verseket maga a költő kommentálja. - Máig nem tudjuk, ki volt az, akinek Szabó Lőrinc lediktálta szinte minden verse keletkezési körülményét. Én egy géppel írt szöveget kaptam. Lóci tette elém: ez mi? Belenéztem, láttam, hogy rosszul és pontatlanul van gépelve, de nem volt kétségem arról, hogy hiteles. - Tehát okkal késett a férj és feleség levelezésének folytatása. - Igen, ez a kötet ugyanis bármilyen politikai világban megjelenhet, tudniillik nem politizál. Persze magán viseli a kor légkörét. Szabó Lőrinc óvatos, vigyáz arra, hogy mit ír. Az is benne van a kötetben, hogy talán a legnagyobb élő költő hogyan kénytelen élni, vegetálni az ötvenes években. A legnagyobb költőt nem én, az elfogult kutató mondom, hanem Vas István, aki '45-ben levelet írt az őrizetbe vett Szabó Lőrincnek, egyetlen rendszernek sem válik dicséretére, hogy legnagyobb élő költőjét börtönbe zárja. - Filléres gondok, napi tizenhárom óra robot fűthetetlen szobákban... - Igen, ebben a kötetben ott van az ötvenes évek szociológiája. Milyen üzletek voltak, hogy alakult át az államosítás következtében a polgári életforma. A régi cselédekből hogyan lett háztartási alkalmazott, és az új státus miként vált konfliktusok forrásává. Fontosnak láttam, hogy olyan leveleket is közöljek, melyek az árakról tudósítanak. Hadd lássa az olvasó mai forintunk előtörténetét. Szabó Lőrinc a levelek tanúsága szerint kötelességének érzi, hogy családjának mindent előteremtsen. Mindent lefordított, amivel megbízták. Még szerence, hogy ott volt Kormos István vagy Kéry László, aki rangos feladatokra is rábeszélte. Ez a kötet irodalom- és fordítástörténet is. Kiderül belőle, hogy az ötvenes évek, melyekről most annyi rosszat elmondunk, a magyar irodalom egyik fénykora volt. Tudniillik szabadsága volt a költőnek, írónak. Az ilyen formátumúaknak, mint Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Pilinszky, Kodolányi és még sorolhatnám a neveket, ők tudták, hogy nem köztik őket. Tehát azt írhatták, amit akartak. - Ez így kétségkívül szellemes megfogalmazás, de csak a jelenből visszapillantva elfogadható. - Azok az írók, költők, akik közölhették írásaikat, konfliktusokba keveredtek. Önmagukkal is. Szabó Lőrincék pedig úgy írhattak, mintha a legteljesebb szabadságban élnének. A Huszonhatodik év megjelenéséről szó sem lehet, nem is úgy íródik. Persze ezeket a szonetteket a felesége elől is titkolnia kell. Aki egyébként, amikor megismerkedik a kötet anyagával, először kiborul, aztán végtelen nagylelkűen azt mondja, hogy a művek jelenjenek meg. Ha már az életet végigszenvedtem, akkor a művek dicsőségében is hadd osztozzam. Orvos barátomtól tudom, hogy Szabó Lőrincék maguk is orvoshoz fordultak, hogy pszichológiailag hogy lehet feldolgozni a Huszonhatodik évét. Klára ez esetben is nagyon nemesen viselkedett. És Erzsébet is, a Huszonhatodik év hősnője. Talán nem köztudomású, hogy '44-ben zsidó gyerekeket mentett meg. Ez is hozzátartozik a lényéhez. - Várható-e újabb Szabó Lőrincdokumentumok előkerülése? - Öt éve tanítok a pécsi egyetemen. Ott kerestem olyan hallgatókat, akikből az utódaimat kinevelhetem. Most, hogy átmegyek a miskolci egyetemre, van, akit diákként magammal viszek, de tovább keresek. Kéthárom most felnövő Fiatalnak csak a Szabó Lőrinc-anyag szöveggondozásával lesz életre való munkája. Tudomásom szerint kevés a kiadatlan anyag. Ha valamire rálelek, azonnal közzéteszem, nehogy úgy járjunk, mint elődeink az Arany János-hagyatékkal, amelyet bombatalálat ért. Váratlan meglepetés persze mindig akad. A Vers és valóságról, noha neki volt dedikálva, még Klára asszony sem tudott. Csak sejtem, ki gépelhette. - Ifjabb Szabó Lőrinc sem tudja? - Neki is csak sejtései vannak. Ez rejtély. Ahogy rejtély az is, hogy az '53-as szonettek végleges szövege a New York-palota portáján, egy nagy borítékban Domokos Mátyás és az én nevemre volt leadva. Amikor vita támadt a gyorsírásos szövegek pontosságáról. Ugyanazon a gépen volt leírva, mint a Vers és valóság. Tehát valaki van a háttérben. - Felderítésre váró krimi? - Ahogy az '53-as szonettek ihletője is. Persze van más kutatnivaló is. Szabó Lőrincnek van egy csodálatos, tizenötezer kötetből álló könyvtára. Ezekből a könyvekből dolgozott, nem tudott nélkülük élni. A lakásban most a költő fia lakik, aki múzeumot szeretne. Csak hát egy múzeumban nem lehet lakni. Amióta a könyvtárral megismerkedtem, dokumentálni szeretném. Hogy tudjuk azt, hogy mondjuk, a kínai tárgyú versek milyen forrásokból keletkeztek. - Mi akadályozza a munkában? - A könyvtár feldolgozására OTKA-pályázatot nyújtottam be. A zsűri maximálisan támogatta a tervet, végül nem kaptam meg. Most újra pályázok. Az Eötvös Alapítvány már segített. Azt szeretném, ha a miskolci egyetemen létrehoznánk egy Szabó Lőrinc-kutatóközpontot... De ez a jövő. Remélem, eljött az ideje, hogy a század József Attila mellett talán legnagyobb költőjét rangjának megfelelően értékeljük. Ezra Pound és Gottfried Benn rehabilitálása után nem hiszem, hogy ennek akadálya lehetne. Osztovits Ágnes Szabó Lőrinc és Klára asszony A kólibaktérium tökéletessége Nagy szükség lenne mostanában a bölcsek csendes szavára. Azokéra, akik megtapasztalták, tudásuk - akármilyen nagy is - el nem ér a világmindenség titkainak megfejtéséig, így azt is tudják, hogy nem magabiztosan, szentenciákat mondogatva, hanem örök kételkedéssel kell megközelíteni az élet jelenségeit, mert soha nem lehetünk biztosak abban, hogy igazat, valószerűt beszélünk. E tudós emberek figyelmeztethetnék az embereket ma arra is, hogy ahelyett, hogy egymással perben, haragban, háborúban állnának, inkább vigyáznának mindarra, amire még érdemes. Ami még megmaradt. Arra a kevés levegőre, tiszta vízre, egészséges erdőre, amelyet oly felelőtlen ostobasággal pazarolunk. Túl szép is lenne a világ, ha bölcs tudósok halk szava és nem kardcsörtető politikusok ambíciói vezetnék. Alighanem halálra unnánk magunkat a virágos rétek között sétálgatva, esténként a csillagokat bámulva. Hiányoznának a mindennapra rendelt kis borzongások: a magyar Kasszandra vészjósló jövendölései a kilátástalanságról, a csődök és ámokfutók. Pedig jó lenne, ha olykor-olykor nem is filozófiai magasságokba és mélységekbe, de legalább a csendes gondolkodás állapotába sikerülne jutnunk, megállva egy cseppnyit ebben a semmirevaló, bár igen látványos rohanásban. Olyanféle rádióműsorok segíthetnének ebben minket, mint a csütörtökön este a Bartók adón elhangzott Barátságos bölcsességek az evolúcióról, ahogyan azt Tóth Géza biológus és Baksay Miklós Filozófus elénk vezette. Két tudós ember, aki e csendes esti órán megpróbálta a lehetetlent, a lét titkának bogozgatását. S miközben szájtátva hallgattuk őket, hiszen ismeretlen világokba vezettek minket, be kellett látnunk ismét, nagyon gyarló és csekély értelmű az ember ahhoz, hogy felfogja saját életének a rejtélyét. Magyarázni talán utólag tudja, mi miért történik, de hogy mi milyen parancs szerint rendeződik életté, s miként lehetséges, hogy ilyen egyszerű és kézenfekvő, ugyanakkor érthetetlenül bonyolult módon működik a világ, megfejteni nem tudja. Hiszen még a legegyszerűbb kólibaktérium is olyan összetett szerkezet a maga parányi mivoltában, hogy titkától meghátrálni kényszerül az emberi elme. Az evolúció, az élet keletkezése és fejlődése egyszerűen megmagyarázható, táblázatokban leírható, így tanultuk meg az iskolában. De hogy e táblázatok mögött mennyi nem tudás rejlik, mennyi bizonytalanság és titok lappang, arról csak ritkán esik szó. Mint ahogy arról is, hogy milyen korlátok e magabiztosnak látszó és magát mindenhatónak hívő ember, aki büszke arra, hogy egyetlen gombnyomással elpusztíthatja a Földet. Hogy képesek leszünk-e egyszer eljutni a lényeghez? Aligha. Az élet és a keletkezés titka szerencsére nem megközelíthető. Máskülönben ki tudja, miféle rosszra használná e tudást az ember? Csodálatra méltó, mennyire könnyen ragadnak a manírok, és azok birtokában milyen okosnak és tehetségesnek képzelik magukat emberek. Közben pedig elsikkad a lényeg, a szakmai teljesítmény és minőség. Igaz, a manírokat viszonylag könnyű megtanulni. Elegendő néhány jól elhelyezett szakkifejezés, a pályán eltöltött néhány év (esetleg hónap), és máris megszületik a kiváló szakember, akire nyugodt szívvel rábízható a nehéz munka is. Ilyen félig sikerült, ám külső képében gondosan kimunkált riportot hallhattunk Kiszorítósdi címmel Trebitsch Péter műsorában. A kiszorítás Székesfehérváron történt, ahol a helyi autóközlekedési tanintézet igazgatóját szeretné gazdasági visszaélések miatt leváltatni az önkormányzat képviselő-testülete, illetve a polgármester. Hogy mi e háborúság oka? Egy névtelen feljelentés szerepel a magyarázatok között, amely nyomán revizorok szállták meg az intézetet, és ott gazdasági szabálytalanságokra bukkantak. Az igazgató nem érti, mi folyik ellene. Úgy gondolja, hogy személyes bosszú áldozata, mert nem bólintott rá valamiféle önkormányzati pénzigényre. De hogy valójában kinek van igaza? Ez nem valami bonyolult eset, amelynek képtelenség lenne a végére járni. Mégsem sikerült. Hiszen nem esett szó még arról, pontosan miféle szabálytalanságokkal vádolják az igazgatót? Látszólag minden olyan profi volt. Meghatározott időnként felhangzott a szignál. Figyelmeztetve a hallgatót, milyen műsort is van módjában élvezni, megszólalt mindenki, aki ennek az ügynek a környékén járt és mozgott. Csak éppen a lényeget nem tudtuk meg. Hogy boszorkányüldözés folyik-e vagy igazságtétel? Hogy mi körül folyik a vita? Alapvető információk hiányoztak, ezek nélkül pedig nehéz eldönteni, a háborúságban ki mellé álljunk. Vagy hogy milyen igazság mellé akart felsorakoztatni minket ez a műsor. Honthy Kinga Kultúra Új magyar tévésorozat Kisváros Kisvárosi kalandok, határsértési ügyek, véres bűnesetek, szép lányok, tragikomikus helyzetek és „akció”-jelenetek - kell-e ennél több egy Filmsorozat sikeréhez? Szigetváron játszódik az a Szurdi András forgatókönyvéből a 3 SZTÁR Filmgyártó Kft. által készített új tévésorozat, amelynek első epizódját június 30-án este vetítik a Tv 1- en - hangzott el hétfőn a Kisváros című Filmsorozatot beharangozó tájékoztatón Budapesten, a Hotel Amazonban. A húszrészesre tervezett Film főszereplője Usztics Mátyás. A szereplők között van Piros Ildikó, Balázs Ági, Spindler Béla, Tóth Auguszta, Sztárek Andrea, Spilák Klára, Dörner György, Benkő Péter, Hollósi Frigyes, Kozák András, Lux Ádám és Gárdos Dániel. Mint azt a film alkotóitól (Várkonyi Gábor rendező, Sík Endre producer, Czabarka Péter operatőr) megtudtuk, mozgalmas filmet akartak készíteni, amely - ellentétben a hasonló stílusú Angyalbőrben című sorozathoz - nem a honvédség, hanem egy kisváros lakóinak életét állítja a középpontba. A sorozat forgatása epizódonként négymillió forintba kerül, az eddig elkészült négy rész költségeinek húsz százalékát a Magyar Televízió fedezte. A Kisváros harmincöt perces epizódjai kéthetente, főműsoridőben kerülnek a képernyőre. (d.m.) Magyar Nemzet 11 NAPLÓ ARANY KATEDRA emlékplaketta! ismerte el a művelődési és közoktatási miniszter Pázmány Béla nyugalmazott matematika-fizika szakos középiskolai tanár több évtizedes pedagógiai munkásságát. A kitüntetést tegnap nyújtotta át Mádi Ferenc. A MAGYAR NAGYLEXIKON első kötete, az Akadémiai Kiadó eddigi legnagyobb vállalkozása már a nyomdai munkálatoknál tart. Köteteire július 15-ig lehet előfizetni. A megrendelők kedvezményesen 3 ezer forintért juthatnak hozzá az első kötethez. A kiadó a különleges könyvcsemegék gyűjtőinek, a szép könyvek szerelmeseinek korlátozott példányszámban, velúrbársony kötésű, dísztokban elhelyezett luxuskiadást is készít. A RÁTH GYÖRGY MÚZEUMBAN mától ritkán látható tekercsképeket nézhetnek meg az érdeklődők. Kínai festészet a Csing-dinasztia korában címmel tizenkét XVII—XIX. századi függő tekercsképet és három albumlapot mutatnak be a múzeumban. A PALME HÁZ ELŐTT szabadtéri szoborkiállítás látható július 11-ig (Olof Palme sétány 1.). A kiállító művészek között a fiatal és az idősebb korosztály neves alkotói szerepelnek: Bangócs Gábor, Blokk Csoport, Dóra Attila, Húber András, Heritesz Gábor, Katona Zoltán, Kopasz Tamás, Móder Rezső, Nagy István, Orosz Péter, Péter Ágnes, Sebestyén Zoltán, Varga Géza Ferenc. TARHOSON a tizenhetedik alkalommal nyílt meg a vonószenekari diáktábor, ahol harminckilenc zeneiskolai növendék tölt egy hetet. A táborlakók többsége Békés megyei, de vannak köztük az ország távolabbi vidékeiről érkező muzsikusjelöltek is. Az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének közreműködésével szervezett tarhosi vonószerekari tábor hallgatói egy-egy Albinoni-, Strauss- és Bartókművet tanulnak együtt; e darabokat a táborzáró hangversenyen szólaltatják meg. A tarhosi vonóstábor koncertje június 23-án lesz a Zenepavilonban. A KAPOSVÁRI BERZSENYI Társaság honismereti tábort szervezett tíz-tizennégy éves gyerekeknek. A résztvevők várostörténeti, irodalmi és néprajzi előadásokat hallgatnak, találkoznak a megyében élő írókkal, népművészekkel, és felkeresik a megye történelmi emlékhelyeit is. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának állásfoglalása Az intézetek maradjanak az MTA keretében Miután már jóformán mindenki elmondta véleményét az Országgyűlés előtt lévő akadémiai törvénytervezetről, hallgattassanak meg azok is, akiket a legközelebbről érint az ügy. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKIT) a kutatóintézetek igazgatóit és a kutatók által választott képviselőket tömöríti, szám szerint az MTA több mint hatezer dolgozóját képviseli. Az AKIT már néhány éve működik, elnöke Venetianer Pál, alelnöke Pomogáts Béla. Kettőjükön kívül Kroó Norbert, a Szilárdtestfizikai Kutatóintézet igazgatója és Bor Zsolt, a tanszékeken dolgozó akadémiai kutatócsoportok képviselője vett részt azon a sajtótájékoztatón, ahol álláspontjukról tájékoztatták a sajtó megjelent képviselőit. Elmondták, hogy a parlamenti vitában már eddig is sok olyan vélemény hangzott el, amivel vitába szállnak. Az egyik téveszme az, hogy az Akadémia uralma alatt akarja tartani az intézeteket. Erről szó sincs, a kutatók továbbra is az Akadémia keretein belül kívánnak működni, de ez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatástól elzárkóznak. Csupán azt mérték fel, hogy az intézetek egyetemekhez csatolása mérhetetlen károkat okozna, és erről az egyetemek sem vélekednek másképp. Az Akadémia autonómiáját kiegészítve a tudományos kutatóintézetek is autonómia birtokában végezzék tevékenységüket - hangsúlyozza az állásfoglalás. A Magyar Nemzet tudósítójának azon kérdésére, hogy az igazi és teljes autonómia kiterjed-e az igazgatásra, a finanszírozásra és a vagyonkezelésre, Venetianer Pál elmondta: elvileg ez lenne az ideális megoldás, de a gyakorlatban félnek ettől. Úgy vélik, az MTA súlya, nemzetközi tekintélye, presztízse biztosíték arra, hogy megkapják azt a 2,5 milliárd forintot, ami a költségvetésből az intézeteknek jut. Félnének kiugrani egy viharban hánykolódó hajóból -mondta. Egyébként a mind tökéletesebb intézethálózati autonómián a reformbizottság már régóta dolgozik - tette hozzá Kroó Norbert akadémikus. Pomogáts Béla úgy fogalmazott: Magyarországon ma a Pénzügyminisztérium és az APEH csinál külön tudománypolitikát. (K.L) SICILIA.......... oL Stil! SPEED mum LAST MINUTE AJÁNLATUNK § * SZICÍLIÁBA In Budapest-Palermo chartarrepülőjajp. I 19 900 R szillit, ríjjeli, idajenvento 8 napja éjszaka: 16 000 Ft if Indulás junius 25., július 2. s| SPEED TRAVEL UTAZÁSI IRODA 1 Bp. V., Kecskeméti u. 4. 1/44. , Til.: 117-4005, 266-0710*·