Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

KEDD, 1993. június 22. Leveleimet madzaggal körülzárva tartsa” Kabdebó Lóránt a titoktalan Szabó Lőrinc titkairól Kabdebó Lóránt Szabó Lőrinc életművének fáradhatatlan kutatója, monográfusa, műveinek sajtó alá rendezője az idei könyvhét egyik legmegrázóbb dokumentumkötetét tette közzé a Magvető Könyvkiadó­nál, Szabó Lőrinc és felesége levele­zésének második kötetét. Az eddig Pécs és Budapest, a jövő tanévtől Miskolc és Budapest között ingázó professzort könyvekkel zsúfolt pesti dolgozószobájában faggattuk arról, hogy - József Attila szavaival élve - a költő lelke valóban közvagyon-e. - Tényleg a nagyközönségre tarto­zik a családi levelezés? - Nem csináltam volna meg, ha nem tartozna a közönségre. De nem­csak szerintem, hanem Szabó Lőrinc szerint is, és az ő szava a perdöntő. Ha a kötetben elolvassuk az egyik leghosszadalmasabb, legrészletezőbb, a háztartási alkalmazottal való viszá­lyát tárgyaló levelét, melyet a törött lábbal Kékesen fekvő feleségének küld, abban megírja: „leveleimet ma­dzaggal körülzárva tartsa, és hozza haza. Barinak ígértem őket”. Azaz Baránszky Jób Lászlónak, mert ezek az irodalomtörténetre tartoznak. - Ennyire tudatosan készült Szabó Lőrinc a halhatatlanságra? - Diákkorától. Attól kezdve meg különösen, hogy Babits felfedezi, és azt mondja Babitsnak, hogy nagyobb költő akarok lenni, mint te - nem szabad nagyképűségnek vagy póz­nak venni, hogy élete végén Babits­­nál nagyobb költőnek tartotta magát. Tudta, hogy igaza van, értett a vers­hez - szóval ettől fogva minden könyvére ráírja, hogy hol, mikor vet­te, Párizsban, Budapesten, ennyire az öndokumentálás mestere volt. Van egy olyan legenda is, hogy hirtelen halála előtt, mivel nem tudott az írá­sok között szelektálni, azt mondta, mindent égessenek el. - Akárkinek mondta is, nem hall­gattak rá... Hogyan jutott hozzá a levelekhez? - Amikor Szabó Lőrinc felesége, Mikes Klára nem sokkal halála előtt ideadta nekem a leveleket, azt mond­ta: az nem érdekel, hogy rólam mi­lyen kép alakul ki, csak Lőrinc ne ke­rüljön ki rossz színben miattuk. Te­hát ő is a dokumentálás mellett volt. Lóci fiúk ugyancsak mindenben a se­gítségemre volt. - Nem kellett cenzúrázni a levele­ket? - Politikai cenzúra, hála Istennek, már nincs, de itt magánéleti cenzúrára sem volt szükség, nagyrészt meghal­tak az érintett személyek. Az első le­velezéskötetben öt mondat hiányzik, Lóci kérésére. A leveleket, azokat is, amelyek nem kerültek be a kötetbe, leadtam a Petőfi Irodalmi Múzeumba, bárki számára hozzáférhetők. - Szívszorító ennek a két nagy for­mátumú embernek az együttélése, egy­máshoz való viszonya a Huszonhato­dik év ismeretében. Ön személyesen is jól ismerte Klára asszonyt. Milyen képet őriz róla? - Majd másfél évtizedig szinte naponta telefonáltunk egymáshoz, felszaladtam hozzájuk, nem csak Szabó Lőrinc-ügyben, s ezalatt na­gyon megszerettem, sőt csodáltam is. Józan ember volt, tárgyilagos. Férje halála után kijárt vetélytársa, Erzsé­bet sírjához. Barátnők voltak... Ez nem csak egy különös hármas volt, ebbe millió egyéb, baráti és társas­kapcsolat is belejátszott. - Szabó Lőrinc és felesége levelezé­sének első kötete négy éve jelent meg. Miért kellett éveket várni a folytatásra? - A rendszerváltozás hirtelen lehe­tővé tette, hogy az 1945-ös naplót cen­­zúrázatlanul kiadjuk, meg a védőbe­szédeket. Pesszimista ember lévén azt mondtam, ezt most azonnal meg kell jelentetni, ki tudja, meddig lehet. Ez lett a Bíráknak és barátoknak című kö­tet. Aztán előkerült a Vers és valóság. - Ez utóbbi anyagból született az a magyar és világirodalomban egyedül­álló kötet, amelyben a verseket maga a költő kommentálja. - Máig nem tudjuk, ki volt az, akinek Szabó Lőrinc lediktálta szinte minden verse keletkezési körülmé­nyét. Én egy géppel írt szöveget kap­tam. Lóci tette elém: ez mi? Belenéz­tem, láttam, hogy rosszul és pontatla­nul van gépelve, de nem volt kétsé­gem arról, hogy hiteles. - Tehát okkal késett a férj és fele­ség levelezésének folytatása. - Igen, ez a kötet ugyanis bármi­lyen politikai világban megjelenhet, tudniillik nem politizál. Persze ma­gán viseli a kor légkörét. Szabó Lő­rinc óvatos, vigyáz arra, hogy mit ír. Az is benne van a kötetben, hogy ta­lán a legnagyobb élő költő hogyan kénytelen élni, vegetálni az ötvenes években. A legnagyobb költőt nem én, az elfogult kutató mondom, ha­nem Vas István, aki '45-ben levelet írt az őrizetbe vett Szabó Lőrincnek, egyetlen rendszernek sem válik di­cséretére, hogy legnagyobb élő köl­tőjét börtönbe zárja. - Filléres gondok, napi tizenhárom óra robot fűthetetlen szobákban... - Igen, ebben a kötetben ott van az ötvenes évek szociológiája. Mi­lyen üzletek voltak, hogy alakult át az államosítás következtében a pol­gári életforma. A régi cselédekből hogyan lett háztartási alkalmazott, és az új státus miként vált konfliktusok forrásává. Fontosnak láttam, hogy olyan leveleket is közöljek, melyek az árakról tudósítanak. Hadd lássa az olvasó mai forintunk előtörténetét.­­ Szabó Lőrinc a levelek tanúsága szerint kötelességének érzi, hogy csa­ládjának mindent előteremtsen. Mindent­­ lefordított,­ amivel megbízták. Még szerence, hogy ott volt Kormos István vagy Kéry László, aki rangos feladatokra is rábeszélte. Ez a kötet irodalom- és fordítástörté­net is. Kiderül belőle, hogy az ötvenes évek, melyekről most annyi rosszat elmondunk, a magyar irodalom egyik fénykora volt. Tudniillik szabadsága volt a költőnek, írónak. Az ilyen for­­mátumúaknak, mint Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Pilinszky, Kodolányi és még sorolhatnám a neveket, ők tudták, hogy nem köztik őket. Tehát azt írhatták, amit akartak. - Ez így kétségkívül szellemes megfogalmazás, de csak a jelenből visszapillantva elfogadható. - Azok az írók, költők, akik kö­zölhették írásaikat, konfliktusokba keveredtek. Önmagukkal is. Szabó Lőrincék pedig úgy írhattak, mintha a legteljesebb szabadságban élnének. A Huszonhatodik év megjelenéséről szó sem lehet, nem is úgy íródik. Persze ezeket a szonetteket a felesége elől is titkolnia kell. Aki egyébként, amikor megismerkedik a kötet anyagával, elő­ször kiborul, aztán végtelen nagylel­kűen azt mondja, hogy a művek jelen­jenek meg. Ha már az életet végig­szenvedtem, akkor a művek dicsősé­gében is hadd osztozzam. Orvos bará­tomtól tudom, hogy Szabó Lőrincék maguk is orvoshoz fordultak, hogy pszichológiailag hogy lehet feldol­gozni a Huszonhatodik évét. Klára ez esetben is nagyon nemesen viselke­dett. És Erzsébet is, a Huszonhatodik év hősnője. Talán nem köztudomású, hogy '44-ben zsidó gyerekeket mentett meg. Ez is hozzátartozik a lényéhez. - Várható-e újabb Szabó Lőrinc­­dokumentumok előkerülése? - Öt éve tanítok a pécsi egyete­men. Ott kerestem olyan hallgatókat, akikből az utódaimat kinevelhetem. Most, hogy átmegyek a miskolci egyetemre, van, akit diákként magam­mal viszek, de tovább keresek. Két­­három most felnövő Fiatalnak csak a Szabó Lőrinc-anyag szöveggondozá­sával lesz életre való munkája. Tudo­másom szerint kevés a kiadatlan anyag. Ha valamire rálelek, azonnal közzéteszem, nehogy úgy járjunk, mint elődeink az Arany János-hagya­­tékkal, amelyet bombatalálat ért. Vá­ratlan meglepetés persze mindig akad. A Vers és valóságról, noha neki volt dedikálva, még Klára asszony sem tu­dott. Csak sejtem, ki gépelhette. - Ifjabb Szabó Lőrinc sem tudja? - Neki is csak sejtései vannak. Ez rejtély. Ahogy rejtély az is, hogy az '53-as szonettek végleges szövege a New York-palota portáján, egy nagy borítékban Domokos Mátyás és az én nevemre volt leadva. Amikor vita tá­madt a gyorsírásos szövegek pontos­ságáról. Ugyanazon a gépen volt leír­va, mint a Vers és valóság. Tehát va­laki van a háttérben. - Felderítésre váró krimi? - Ahogy az '53-as szonettek ihle­­tője is. Persze van más kutatnivaló is. Szabó Lőrincnek van egy csodálatos, tizenötezer kötetből álló könyvtára. Ezekből a könyvekből dolgozott, nem tudott nélkülük élni. A lakásban most a költő fia lakik, aki múzeumot szeretne. Csak hát egy múzeumban nem lehet lakni. Amióta a könyvtár­ral megismerkedtem, dokumentálni szeretném. Hogy tudjuk azt, hogy mondjuk, a kínai tárgyú versek mi­lyen forrásokból keletkeztek. - Mi akadályozza a munkában? - A könyvtár feldolgozására OTKA-pályázatot nyújtottam be. A zsűri maximálisan támogatta a tervet, végül nem kaptam meg. Most újra pályázok. Az Eötvös Alapítvány már segített. Azt szeretném, ha a miskolci egyetemen létrehoznánk egy Szabó Lőrinc-kutatóközpontot... De ez a jö­vő. Remélem, eljött az ideje, hogy­ a század József Attila mellett talán leg­nagyobb költőjét rangjának megfele­lően értékeljük. Ezra Pound és Gott­fried Benn rehabilitálása után nem hi­szem, hogy ennek akadálya lehetne. Osztovits Ágnes Szabó Lőrinc és Klára asszony A kólibaktérium tökéletessége Nagy szükség lenne mostanában a bölcsek csendes szavára. Azokéra, akik megtapasztalták, tudásuk - akár­milyen nagy is - el nem ér a világmindenség titkainak megfejtéséig, így azt is tudják, hogy nem magabiztosan, szentenciákat mondogatva, hanem örök kételkedéssel kell megközelíteni az élet jelenségeit, mert soha nem le­hetünk biztosak abban, hogy igazat, valószerűt beszélünk. E tudós emberek figyelmeztethetnék az embereket ma ar­ra is, hogy ahelyett, hogy egymással perben, haragban, háborúban állnának, inkább vigyáznának mindarra, amire még érdemes. Ami még megmaradt. Arra a kevés levegő­re, tiszta vízre, egészséges erdőre, amelyet oly felelőtlen ostobasággal pazarolunk. Túl szép is lenne a világ, ha bölcs tudósok halk szava és nem kardcsörtető politikusok ambíciói vezetnék. Alig­hanem halálra unnánk magunkat a virágos rétek között sétálgatva, esténként a csillagokat bámulva. Hiányozná­nak a mindennapra rendelt kis borzongások: a magyar Kasszandra vészjósló jövendölései a kilátástalanságról, a csődök és ámokfutók. Pedig jó lenne, ha olykor-olykor nem is filozófiai magasságokba és mélységekbe, de leg­alább a csendes gondolkodás állapotába sikerülne jut­nunk, megállva egy cseppnyit ebben a semmirevaló, bár igen látványos rohanásban. Olyanféle rádióműsorok se­gíthetnének ebben minket, mint a csütörtökön este a Bar­tók adón elhangzott Barátságos bölcsességek­ ­ az evolúcióról, ahogyan azt Tóth Géza biológus és Bak­­say Miklós Filozófus elénk vezette. Két tudós ember, aki e csendes esti órán megpróbálta a lehetetlent, a lét titkának bogozgatását. S miközben szájtátva hallgattuk őket, hi­szen ismeretlen világokba vezettek minket, be kellett lát­nunk ismét, nagyon gyarló és csekély értelmű az ember ahhoz, hogy felfogja saját életének a rejtélyét. Magyaráz­ni talán utólag tudja, mi miért történik, de hogy mi milyen parancs szerint rendeződik életté, s miként lehetséges, hogy ilyen egyszerű és kézenfekvő, ugyanakkor érthetet­lenül bonyolult módon működik a világ, megfejteni nem tudja. Hiszen még a legegyszerűbb kólibaktérium is olyan összetett szerkezet a maga parányi mivoltában, hogy tit­kától meghátrálni kényszerül az emberi elme. Az evolúció, az élet keletkezése és fejlődése egysze­rűen megmagyarázható, táblázatokban leírható, így tanul­tuk meg az iskolában. De hogy e táblázatok mögött mennyi nem tudás rejlik, mennyi bizonytalanság és titok lappang, arról csak ritkán esik szó. Mint ahogy arról is, hogy milyen korlátok­ e magabiztosnak látszó és magát mindenhatónak hívő ember, aki büszke arra, hogy egyet­len gombnyomással elpusztíthatja a Földet. Hogy képe­sek leszünk-e egyszer eljutni a lényeghez? Aligha. Az élet és a keletkezés titka szerencsére nem megközelíthető. Máskülönben ki tudja, miféle rosszra használná e tudást az ember? Csodálatra méltó, mennyire könnyen ragadnak a ma­­nírok, és azok birtokában milyen okosnak és tehetséges­nek képzelik magukat emberek. Közben pedig elsikkad a lényeg, a szakmai teljesítmény és minőség. Igaz, a maní­­rokat viszonylag könnyű megtanulni. Elegendő néhány jól elhelyezett szakkifejezés, a pályán eltöltött néhány év (esetleg hónap), és máris megszületik a kiváló szakember, akire nyugodt szívvel rábízható a nehéz munka is. Ilyen félig sikerült, ám külső képében gondosan ki­munkált riportot hallhattunk Kiszorítósdi címmel Trebitsch Péter műsorában. A kiszorítás Székes­­fehérváron történt, ahol a helyi autóközlekedési tanintézet igazgatóját szeretné gazdasági visszaélések miatt leváltat­ni az önkormányzat képviselő-testülete, illetve a polgár­­mester. Hogy mi e háborúság oka? Egy névtelen feljelen­tés szerepel a magyarázatok között, amely nyomán revi­zorok szállták meg az intézetet, és ott gazdasági szabály­talanságokra bukkantak. Az igazgató nem érti, mi folyik ellene. Úgy gondolja, hogy személyes bosszú áldozata, mert nem bólintott rá valamiféle önkormányzati pénz­igényre. De hogy valójában kinek van igaza? Ez nem va­lami bonyolult eset, amelynek képtelenség lenne a végére járni. Mégsem sikerült. Hiszen nem esett szó még arról, pontosan miféle szabálytalanságokkal vádolják az igaz­gatót? Látszólag minden olyan profi volt. Meghatározott időnként felhangzott a szignál. Figyelmeztetve a hallgatót, milyen műsort is van módjában élvezni, megszólalt min­denki, aki ennek az ügynek a környékén járt és mozgott. Csak éppen a lényeget nem tudtuk meg. Hogy boszorkány­üldözés folyik-e vagy igazságtétel? Hogy mi körül folyik a vita? Alapvető információk hiányoztak, ezek nélkül pe­dig nehéz eldönteni, a háborúságban ki mellé álljunk. Vagy hogy milyen igazság mellé akart felsorakoztatni minket ez a műsor. Honthy Kinga Kultúra Új magyar tévésorozat Kisváros Kisvárosi kalandok, határsértési ügyek, véres bűnese­tek, szép lányok, tragikomikus helyzetek és „akció”-jele­­netek - kell-e ennél több egy Filmsorozat sikeréhez? Szi­getváron játszódik az a Szurdi András forgatókönyvéből a 3 SZTÁR Filmgyártó Kft. által készített új tévésorozat, amelynek első epizódját június 30-án este vetítik a Tv 1- en - hangzott el hétfőn a Kisváros című Filmsorozatot be­harangozó tájékoztatón Budapesten, a Hotel Amazonban. A húszrészesre tervezett Film főszereplője Usztics Mátyás. A szereplők között van Piros Ildikó, Balázs Ági, Spindler Béla, Tóth Auguszta, Sztárek Andrea, Spilák Klára, Dörner György, Benkő Péter, Hollósi Frigyes, Kozák András, Lux Ádám és Gárdos Dániel. Mint azt a film alkotóitól (Várkonyi Gábor rendező, Sík Endre pro­ducer, Czabarka Péter operatőr) megtudtuk, mozgalmas filmet akartak készíteni, amely - ellentétben a hasonló stílusú Angyalbőrben című sorozathoz - nem a honvéd­ség, hanem egy kisváros lakóinak életét állítja a közép­pontba. A sorozat forgatása epizódonként négymillió fo­rintba kerül, az eddig elkészült négy rész költségeinek húsz százalékát a Magyar Televízió fedezte. A Kisváros harmincöt perces epizódjai kéthetente, főműsoridőben kerülnek a képernyőre. (d.m.) Magyar Nemzet 11 NAPLÓ ARANY KATEDRA emlékplaketta! is­merte el a művelődési és közoktatási miniszter Pázmány Béla nyugalma­zott matematika-fizika szakos közép­iskolai tanár több évtizedes pedagó­giai munkásságát. A kitüntetést teg­nap nyújtotta át Mádi Ferenc. A MAGYAR NAGYLEXIKON első köte­te, az Akadémiai Kiadó eddigi leg­nagyobb vállalkozása már a nyom­dai munkálatoknál tart. Köteteire júli­us 15-ig lehet előfizetni. A megrende­lők kedvezményesen 3 ezer forintért juthatnak hozzá az első kötethez. A kiadó a különleges könyvcsemegék gyűjtőinek, a szép könyvek szerelme­seinek korlátozott példányszámban, velúrbársony kötésű, dísztokban elhe­lyezett luxuskiadást is készít. A RÁTH GYÖRGY MÚZEUMBAN má­tól ritkán látható tekercsképeket néz­hetnek meg az érdeklődők. Kínai fes­tészet a Csing-dinasztia korában címmel tizenkét XVII—XIX. századi függő tekercsképet és három album­lapot mutatnak be a múzeumban. A PALME HÁZ ELŐTT szabadtéri szo­borkiállítás látható július 11-ig (Olof Palme sétány 1.). A kiállító művészek között a fiatal és az idősebb korosz­tály neves alkotói szerepelnek: Ban­­gócs Gábor, Blokk Csoport, Dóra At­tila, Húber András, Heritesz Gábor, Katona Zoltán, Kopasz Tamás, Mó­­der Rezső, Nagy István, Orosz Péter, Péter Ágnes, Sebestyén Zoltán, Var­ga Géza Ferenc. TARHOSON a tizenhetedik alkalom­mal nyílt meg a vonószenekari diáktá­bor, ahol harminckilenc zeneiskolai növendék tölt egy hetet. A táborlakók többsége Békés megyei, de vannak köztük az ország távolabbi vidékeiről érkező muzsikusjelöltek is. Az Ifjú Ze­nebarátok Magyarországi Szervezeté­nek közreműködésével szervezett tar­­hosi vonószerekari tábor hallgatói egy-egy Albinoni-, Strauss- és Bartók­­művet tanulnak együtt; e darabokat a táborzáró hangversenyen szólaltatják meg. A tarhosi vonóstábor koncertje június 23-án lesz a Zenepavilonban. A KAPOSVÁRI BERZSENYI Társaság honismereti tábort szervezett tíz-tizen­négy éves gyerekeknek. A résztvevők várostörténeti, irodalmi és néprajzi előadásokat hallgatnak, találkoznak a megyében élő írókkal, népművé­szekkel, és felkeresik a megye törté­nelmi emlékhelyeit is. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának állásfoglalása Az intézetek maradjanak az MTA keretében Miután már jóformán mindenki elmondta véleményét az Országgyű­lés előtt lévő akadémiai törvényterve­zetről, hallgattassanak meg azok is, akiket a legközelebbről érint az ügy. Az Akadémiai Kutatóintézetek Taná­csa (AKIT) a kutatóintézetek igazga­tóit és a kutatók által választott kép­viselőket tömöríti, szám szerint az MTA több mint hatezer dolgozóját képviseli. Az AKIT már néhány éve működik, elnöke Venetianer Pál, al­­elnöke Pomogáts Béla. Kettőjükön kívül Kroó Norbert, a Szilárdtestfizi­kai Kutatóintézet igazgatója és Bor Zsolt, a tanszékeken dolgozó akadé­miai kutatócsoportok képviselője vett részt azon a sajtótájékoztatón, ahol álláspontjukról tájékoztatták a sajtó megjelent képviselőit. Elmondták, hogy a parlamenti vi­tában már eddig is sok olyan vélemény hangzott el, amivel vitába szállnak. Az egyik téveszme az, hogy az Akadémia uralma alatt akarja tartani az intézete­ket. Erről szó sincs, a kutatók továbbra is az Akadémia keretein belül kívánnak működni, de ez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatástól elzárkóznak. Csupán azt mérték fel, hogy az intézetek egye­temekhez csatolása mérhetetlen káro­kat okozna, és erről az egyetemek sem vélekednek másképp. Az Akadémia autonómiáját kiegészítve a tudomá­nyos kutatóintézetek is autonómia bir­tokában végezzék tevékenységüket - hangsúlyozza az állásfoglalás. A Magyar Nemzet tudósítójának azon kérdésére, hogy az igazi és tel­jes autonómia kiterjed-e az igazga­tásra, a finanszírozásra és a vagyon­­kezelésre, Venetianer Pál elmondta: elvileg ez lenne az ideális megoldás, de a gyakorlatban félnek ettől. Úgy vélik, az MTA súlya, nemzetközi te­kintélye, presztízse biztosíték arra, hogy megkapják azt a 2,5 milliárd forintot, ami a költségvetésből az in­tézeteknek jut. Félnének kiugrani egy viharban hánykolódó hajóból -mondta. Egyébként a mind tökélete­sebb intézethálózati autonómián a reformbizottság már régóta dolgozik - tette hozzá Kroó Norbert akadémi­kus. Pomogáts Béla úgy fogalmazott: Magyarországon ma a Pénzügymi­nisztérium és az APEH csinál külön tudománypolitikát. (K.L) SICILIA.......... oL Stil! SPEED mum LAST MINUTE AJÁNLATUNK § * SZICÍLIÁBA I­n Budapest-Palermo chartarrepülőjajp. I 19 900 R szillit, ríjjeli, idajenven­to 8 napj­a éjszaka: 16 000 Ft if Indulás ju­nius 25., július 2. s|­­ SPEED TRAVEL UTAZÁSI IRODA 1 Bp. V., Kecskeméti u. 4. 1/44. , Til.: 117-4005, 266-0710­­*·

Next