Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

­ Major tart a nem kormánypárti BBC-től A brit kormányfő beleszólt a műsorszerkesztésbe Londonból jelenti az MTI A brit szabad sajtó történetében nem gyakori eset történt ked­den: John Major kormányfő le­vélben tiltakozott a független, azaz kereskedelmi televízió­hálózat hírszolgálata, az ΓΓΝ es­te tízórás tévéhíradója, a nemze­ti intézménynek számító ,„­ews at Ten” megszüntetése ellen. A kereskedelmi televíziózásra fel­ügyelő állami hatóság elnöké­nek írott levelében a miniszter­elnök úgy vélte, hogy a híradó megszüntetése ,s komolyan meg­bénítaná” a kereskedelmi tele­víziózás hírszolgáltatását A brit kereskedelmi televí­ziózást birtokló részvénytársa­ságok azért akarták estéről késő délutánra előre hozni a hármas csatornán jelentkező fő híradót mert este kilenc után megszakí­tás nélkül szeretnének filmeket sugározni. A „News at Ten” most fél órára szinte félbevágja a fő műsoridőt és ez árt a rek­lámbevételnek. A terv ellen hetek óta gyű­lik a konzervatív kormánypárt haragja, és a pártvezetés nyo­mására a kulturális és sajtó­ügyekkel foglalkozó miniszter után végül a kormányfő is nyíl­tan beleszólt a műsorszerkesz­tésbe. Szavának nem csekély a súlya, hiszen a brit független televíziózás csak nevében füg­getlen: állami felügyeletét a kormány nevezi ki, és a hat­évenként megújított műsorszó­rási engedélyeket a felügyelet adja ki a hármas csatorna bir­toklására benevező társaságok­nak. Brit szakértők szerint a konzervatívok azért mérgelőd­nek, mert attól tartanak, hogy az első és második csatornán jelentkező állami közszolgálati televízió, a BBC este kilences félórás fő híradójának, majd fél tizenegykor kezdődő háromne­gyed órás háttér-hírmagyarázó híradójának nem maradna ver­senytársa. Márpedig a BBC hagyományosan ellenségesebb a torykkal szemben, mint a ke­reskedelmi televízió. 2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1993. július 1. ­ AZ ELÉGEDETLENSÉG ELSŐ JELEI tapasztalha­tók Irakban. Egy közvélemény-kutatás frissen közzétett eredményei szerint az ország lakosai­nak többsége ellenzi, hogy Bagdad meg­bosszulja az iraki felderítőközpont elleni ameri­kai támadást. A megkérdezetteknek több mint fele türelmet és kitartást javasol Washingtonnal szemben, és kevesebb mint 30 százalékuk köve­tel csak ellencsapást. Az Irakkal szembeni nem­zetközi politika árnyaltabbá válhat annak követ­keztében is, hogy Robert Kelley, az ENSZ vizs­gálóbizottságának vezetője kijelentette, az iraki nukleáris program nincs többé. A tisztviselő két évig tartó kutatások és vizsgálatok után határo­zottan megállapította, nincs ok arra, hogy to­vábbra is azt feltételezzék, Irak titokban plu­tóniumot is előállítani képes reaktort működtet. Az ENSZ-misszió vezetője ugyanakkor kitért ar­ra is, hogy csoportját nem értesítették a Bagdad elleni vasárnapi amerikai támadásról. Az atom­­programtól eltérően azonban Irak - egy ameri­kai kongresszusi jelentés szerint — hagyományos fegyverarzenálját két és fél évvel az Öböl-hábo­rú után ismét olyan magas szintre fejlesztette, hogy hamarosan újfent komoly veszélyt jelenthet szomszédai számára. Gallucci amerikai külügy­miniszter-helyettes mindehhez hozzátette, Bag­dad továbbra is nukleáris fenyegetést jelent, hi­szen Szaddám Husszein el van szánva az or­szág atompotenciáljának helyreállítására.­­ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AKCIÓJÁT egyéb­ként élesen bírálta a havannai vezetés. Kubá­ban kijelentették, a nemzetközi közvélemény nem nézheti tétlenül, hogy az Egyesült Államok jogot formál bármely másik ország elleni egyol­dalú büntető intézkedések megtételére. Ezzel szemben a lengyel államfő cáfolta az egy nap­......... St .............. zic­cal korábban ismertetett, állítólagosan Minszi­ben tett kijelentéseit, miszerint elítélte volna az amerikai bombázást. Csupán arról volt szó, hogy Walesa szerint hasonló döntéseket lehető­leg nemzetközi szinten kell meghozni. Ukrajná­ban viszont Anatolij Zlenko külügyminiszter azt közölte az amerikai nagykövettel, hogy a Bag­dad elleni rakétatámadás megnehezíti a START- megállapodások parlamenti ratifikációját. Kijev sérelmezi, hogy Moszkvától eltérően nem értesí­tették előre az akcióról, s felmerül a kérdés, va­jon valóban meg lehet-e bízni a szerződések ra­tifikálásáért cserébe kínált washingtoni bizton­sági garanciákban.­­ A BOSZNIAI FEGYVEREMBARGÓ feloldásá­nak ügyében végül is nemmel szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ez azonban annál is kisebb jelentőségű döntés, mivel a volt jugo­szláv köztársaság feloszlása már végleg eldön­tött tény. A londoni The Times értesülése szerint az új állam három, csaknem önálló körzet kon­föderációja lenne, legalábbis ez derül ki a Genfben tárgyalt szerb-horvát tervezetből. A három részből álló elképzelés első folyamata az alkotmányos elvekkel foglalkozik, a második harcok megszüntetésével, a harmadik pedig a nemzetközi ellenőrzés mellett lebonyolítandó szabad választásokig felállított átmeneti kor­mányzással. Az elképzelt átmeneti kormányt, amelynek mindegyik részről három tagja lenne, a tervezet egyeztető bizottságnak nevezi. Emel­lett létrehoznának egy öttagú határigazító és megállapító bizottságot is, szerb, horvát és mo­hamedán, valamint ENSZ-és EK-képviselői rész­vétellel. (S. E.) Izraelben nő a belső ellenállás Kétséges a közel-keleti béketárgyalások folytatása JERUZSÁLEM - Csütör­tök este véget ér Washing­tonban a közel-keleti kétol­dalú béketárgyalások tize­dik fordulója. Ezúttal való­ban nagy várakozások előzték meg a megbeszélé­sek e szakaszát, de az állás­pontok olyannyira meg­merevedtek, hogy szinte rosszabb a helyzet, mint az az első fordulók után."­­ Azzal, hogy a palesztinok felvetették Jenizááleszi Státusát, és részt követeltek a városból, izraeli szakértők véleménye szerint nagymértékben vissza­vetették az esélyeket bármiféle megegyezésre. Eközben Szíria is kitart álláspontja mellett, mi­szerint addig nem mondja meg, mit ért béke alatt, amíg Izrael ki nem üríti a teljes Golán­­fennsíkot. Ezek a problémák ismertek voltak a tárgyalások menetét egyengető amerikaiak előtt is, ezért hívták meg már a forduló kezdete előtt kü­lön­­megbeszélésre valamennyi de­legációt, és ezért készítették el a palesztin-izraeli megálla­podás írásos tervezetét. Ám a helyzet annyira megváltozott, hogy még a dokumentumot sem tudták átnyújtani a tárgya­ló feleknek, mert a palesztinok szerint az Izraelt semmire sem kötelezi, míg az izraeliek sze­rint olyan kitételeket tartalmaz Jeruzsálemre nézve, amelyeket a delegáció nem hajlandó alá­írni. Az amerikaiak most már azzal is megelégednének, ha legalább egy megállapodást ír­nának alá a tárgyalások folyta­tásáról, de a szerdai jelentések szerint még erre sincs sok­­ esély. Amennyiben a nyári szü­net előtti utolsó forduló ku­darcba fullad, úgy az Egyesült Államok közel-keleti tanács­adója, Dennis Ross ismét kör­útra indul az érintett országok­ba, sőt még az sincs kizárva, hogy Warren Christopher kül­ügyminiszter személyesen is elindul erre az útra. A jelenlegi helyzetet csak bonyolítja, hogy Izraelben ha­talmas belső ellenállás van ki­bontakozóban, mind a Golán, mind pedig Jeruzsálem ügyé­ben, amelyet a jelenlegi kor­mány nem hagyhat figyelmen kívül. Jichak Rabin miniszter­elnök ugyan az utóbbi időben egyre többet hangoztatta, hogy igenis van mandátuma terüle­tek visszaadására, így akár a Golánra is, de valószínűbb, hogy ez esetben az ellenzék ki fogja erőszakolni a népszava­zást, aminek végeredménye nem biztos, hogy a kormány győzelmét hozza. Beck Anna Az állítólagos kémek Erdélyt térképezik föl Közzétették a román hírszerzés beszámolóját BUKAREST­­ Egy nappal a parlamenti vita előtt a bukares­ti Adevarul teljes terjedelmében közzétette azt a jelentést amit Virgil Magureanu, a Román Hír­szerző Szolgálat vezérigazgatója pár napja hétpecsétes titokként adott át a tevékenységét felügye­lő parlamenti bizottságnak. A közel 50 gépelt oldalnyi dokumentum mintegy kéthar­mada nem egyéb a titkosszolgá­lati munka elméleti ecsetelés­nél, illetve Románia és geopoli­tikai környezete sajátos helyze­tének a bemutatásánál, az or­szágérdek megkívánta titoktar­tásra hivatkozva. A jelentés kezdetben az egy­házi téren megnyilatkozó nem­zetközi nyitás hátulütőivel fog­lalkozik. Anélkül, hogy esetekre utalna, a külföldről érkező egy­házi személyek nemzetbiztonsá­got sértő, a nemzeti (ortodox) vallást gyengítő tevékenységé­ről beszél. Az RHSZ szerint nagyméretű akció folyik Romá­niában jelentékeny tömegek el­­hódítására az ortodoxiától. A szélsőségek térnyerésétől a je­lentés készítői nem tartanak. A román kémelhárítás tevé­kenységét azért látják nehéznek, mivel hiányzik a korszerű állam­titoktörvény. Így történhet meg az - a KHSZ szerint -, hogy ka­tonai-műszaki, geológiai és nuk­leáris területekről fontos infor­mációk szivárognak ki az ország­ból. De a fellendülő turisztika leple alatt számos külföldi kém­­tevékenységet végez, különös alapossággal térképezik fel Er­dély és az ország más részei kö­zötti stratégiai átkelőhelyeket, az erdélyi vasútállomásokat, egyál­talán a régi osztrák-magyar ha­tárövezetet... Szó esik ama le­leplezett provokációs céllal elter­jesztett rémhírekről, miszerint az országba nagy mennyiségű fegy­vert csempésztek be és helyeztek el titokban bizonyos erdélyi egyházi személyeknél. Ezzel „valakik” világszerete olyan bí­rálatoknak akarták kitenni a ható­ságokat, hogy beavatkozik az egyházi élet függetlenségébe. A jelentés foglalkozik még a gazdasági jellegű bűncselekmé­nyekkel, az egyre jobban tért hó­dító terrorizmussal, a korrupció­val, a maffia típusú szervezetek kialakulásával, s azzal fenyeget, hogy a jugoszláviai interetnikai feszültségek könnyen átterjed­hetnek Romániára is. Cseke Gábor 2026 KÓRHÁZHELIKOPTERTŐL 1­ 7 A FAVÁZSZERKEZETŰ ÉPÜLETEKIG IV. GYORSAN ÉPÜLŐ CSALÁDI HÁZAK AZ INTERTRAVERZ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGTÓL Valószínűleg történelmi, gazdasági magya­rázata van annak, hogy mi magyarok igen röghöz kötöttek vagyunk. Ez tükröződik építkezési szo­kásainkon is. Ha házat építünk, mire elkészül, erőd lesz belőle. Masszív, túlméretezett, vastag kő- és téglafalak bizonyítják ezt Pedig a földke­rekség számottevő hányada ettől eltérő építkezési formát alkalmaz. Ezeken a helyeken - Észak-Amerika, Skan­dinávia - az elsődleges, legősibb építőanyag a fa. A favázas épületszerkezetek nálunk épphogy el­­terjedőben vannak, annak ellenére, hogy számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: rendkívül gyors kivitelezési idő, alacsony fűtési igény, fan­táziadús külső és beltéri kialakítási lehetőségek és nem utolsósorban a kedvező ár. Az Intertraverz Rt. felvállalta ennek az épít­kezési formának a népszerűsítését. Az elmúlt idő­szak kedvező fogadtatásról tanúskodott. Úgy gondoljuk, hogy fő alkalmazási területe a családi ház jellegű építkezés lehet Cikksoroza­tunk előző részeiben erről írtunk részletesebben. Szükségesnek tartjuk azonban annak ismertetését, hogy milyen egyéb rendeltetésű épületek létesíté­sére tartjuk kiválóan alkalmasnak ezt a rendszert A felsorolást az árusító pavilonokkal kezd­jük. Ezek általában kis alapterületűek, önállóan vagy sorosan elhelyezett megoldásúak. Felépíthe­tő az egészen kis alapterületűtől az ABC-áruhá­­zig. Ha már nincs rá szükség, könnyedén szét­bontható és áthelyezhető. Kidolgozásra kerültek különböző nagyságú gépkocsitárolók is, amelyek telepszerű építés ese­tén különösen kedvező árúak. A meglévő kempingekben még üzemelő, de már jelentősen elhasználódott, fűthető lakóegysé­gek cseréjére kidolgoztunk szabadon állóan vagy sorosan telepíthető épületeket. Ezek az épületek oldal- vagy középfolyosós elrendezésben önálló egységként is üzemeltethetők, és egész évben használhatók szállodaként is. Iskola, óvoda, kórház bővítésére vagy önálló kiszolgálóegység megvalósítására is előnyösen alkalmazható. Folyamatban van egy óvodaépítési pályázaton való részvételünk. Végezetül néhány további példa az ajánlott épületfajták közül: orvoslakás rendelővel, raktár, műveseállomás, gyermekfalu családos épülete, családi uszoda-szauna - kondicionálóterem. Felsorolásunk nem teljes, ezzel inkább a szinte határtalan építési lehetőségre akartuk fel­hívni az olvasók figyelmét Irányáraink: Szerkezetkészen: 19 000- 22 000,- Ft/m' Kulcsrakészen: 30 000-36 000,- Ft/m' (Az árak áfát nem tartalmaznak.) Mintaházaink megtekinthetők telephelyünkön: Budapest XIV., Teleki Blanka u. 6. Telefon: 251-8227,251-8920 Kemenes Tibor vezetőtervező 99A Clinton-kormány kevésbé ellenséges” Castro további áldozatokat kér a kubaiaktól Kubának­ nincs más alter­natívája: győzelmet kell aratnia történelmének pél­dátlanul nehéz időszaká­ban - hangoztatta Fidel Castro állam- és kormány­fő a parlament most zárult ülésszakán. A törvényho­zás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfelál­dozásra, egységre és kitar­tásra buzdítja a lakosságot -jelentette az MTI. A kubai vezető zárszavában hosszan foglalkozott a sziget­­ország korábbi szövetségesei­nek elvesztésével, szenvedélyes megfogalmazásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nemcsak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgyne­vezett szocialista tábor össze­omlása jelentett Földindulásról, társadalmi, politikai és ideoló­giai kataklizmáról beszélt, s azt fejtegette: „nem fér az ember fe­jébe, hogy egy olyan erős, oly fontos világpolitikai egyensúlyi szereppel bíró ország, mint a Szovjetunió, hogyan tűnhetett el a térképről”. Castro a várhatóan az eddi­ginél is nehezebbé váló életkö­rülményekre, az ellátási korláto­zásokra utalva kijelentette: a ve­zetés pontosan tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmond­ta, hogy az idei, rendkívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. Az Egyesült Államok és Ku­ba viszonyáról szólva rámuta­tott, hogy noha a Clinton-kor­­mányzat eddig, ,kevésbé ellensé­ges és agresszív” magatartást ta­núsított a szigetországgal szem­ben, mint elődei, a havannai ve­zetés nem számol a kétoldalú kapcsolatok közeli javulásával, a gazdasági embargó feloldásával. A parlamenti ülésszakon az or­szág válságos energiahelyzetét és a helyi közigazgatással párhu­zamosan, 1988-tól kiépített szer­vezet, a népi tanácsok rendszere működését tekintették át CS :­­ Ili­ftMfK­SS (MTI külföldi képszolgálat) Észtország felé újraindult a gázszállítás Az orosz pénzügyminiszter bízik a rubel stabilizálódásában (Tudósítónktól) MOSZKVA - A politika tú­szává váltak a pénzügyek Orosz­országban - ismerte el szerdai sajtóértekezletén Borisz Fjo­­dorov miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, aki mind­azonáltal óvatos optimizmussal beszélt az orosz gazdaság rövid távú kilátásairól. Fjodorov kife­jezte ama reményét, hogy a Nemzetközi Valutaalap július 1- jével Moszkva rendelkezésére bocsátja a szerkezetváltás ösz­tönzésére beígért hárommilliárd dolláros hitelcsomag első felét A Csernomirgyin-kabinet­­ben Gajdar utódjának tekinthető Fjodorov a biztató jelek között említette a rubel árfolyamának a stabilizálódását, és úgy véleke­dett, hogy az elkövetkező más­fél-két hónapban az orosz nem­zeti valuta dollárhoz viszonyí­tott kurzusa a jelenlegi 1000- 1100 rubeles szintről nem fog lé­nyegesen elmozdulni. Fjodorov szerint esély van arra, hogy kö­zeledni fog egymáshoz a rubel piaci árfolyama és vásárlóereje. A pénzügyminiszter azt jósolta továbbá, hogy a szén árának li­beralizálása ellenére a közeljö­vőben az infláció havi indexe 15 százalékra csökkenhet. Fjodo­rov óriási jelentőséget tulajdonít annak, hogy a parlament mi­előbb fogadja el 1993-ra szóló pontosított költségvetést, vagy legalábbis a harmadik negyed­évre szóló büdzsét, máskülön­ben nem sikerül normalizálni a költségvetési ágazatok működé­sét, ami szerinte sztrájkokhoz, tiltakozó akciókhoz fog vezetni. A miniszterelnök-helyettes nem tagadta, hogy a pénzügyi helyzet alakulását kedvezőtlenül befolyásolja az éles politikai küzdelem. A végrehajtó és a tör­vényhozó hatalom közötti ver­sengés, a nagy és gazdag régiók politikai ambíciói következté­ben a kormány által kidolgozott költségvetés­­felrobbant”, a kü­lönböző politikai indíttatású döntések finanszírozása 10,5 trillió rubellel növelte a kiadáso­kat. Másfelől a föderáción belül különleges státus kiharcolásán fáradozó Tatárföld és Baskíria csak részben teljesítette befize­tési kötelezettségeit a szövetségi államkincstárral szemben. Borisz Fjodorov külön kitért az utódállamokkal való kapcso­latok pénzügyi oldalára, és le-Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl né­met kancellár megállapo­dott abban, hogy előrelát­hatólag július 10-11-én Ir­­kutszk körzetében munka­­találkozót tartanak - jelen­tette az ITAR-TASZSZ. szögezte, hogy Moszkva többé nem nyújt a FÁK tagországai­nak ingyenes, technikai hitelt, csakis a nemzetközi normáknak megfelelő államközi kölcsönök­ről lehet ezentúl szó. Az orosz miniszterelnök-helyettes kijelen­tette, hogy a rubelövezet nem lé­tezik, mert a köztársasági nem­zeti bankok nincsenek alárend­elve a moszkvai jegybanknak. Fjodorov emlékeztetett arra is,­­ hogy Oroszország nem szándé­kozik energiahordozókat expor­tálni azoknak a szomszédainak, amelyek nem fizetnek érte. Ezért zárta el június 25-26-án Moszkva Észtországnak, Litvá­niának és Lettországnak a gáz­csapot - erősítette meg szerdán a Balifax hírügynökségnek a Gazprom állami részvénytársa­ság egyik vezetője. Az Interfax viszont úgy értesült, hogy kis szünet után Észtország már a korábbi mennyiségben kapja a földgázt a szentpétervári Lent­­ranszgaz vállalattól, miután Tal­lin meggyőző fizetési garanciá­kat adott az orosz félnek. Ami a másik két balti államot illeti, Lit­vánia és Lettország az Interax szerint valóban kevesebb gáz­hoz jut, mint ezelőtt, de nem áll­tak le teljesen a szállítások. Észt­ország 10,1, Litvánia 56,5, Lett­ország 4,9 milliárd rubellel tar­tozik Oroszországnak. V.L. Huszeinov az azeri kabinet élén HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Úgy tűnik, Azerbajdzsánban minden út Szu­­rat Huszeinovhoz vezet. Az azeri lázadók vezető­jeként ő volt az, aki alig két hete elűzte Abullaz Elcsibej elnököt. S ő lett az is, akit az azeri parla­ment szerdán nagy többséggel megfelelő sze­mélynek ítélt a miniszterelnöki posztra, méghoz­zá a volt szovjet köztársaságokban eleddig pél­dátlanul nagy hatalommal felruházva. Huszei­nov nem pusztán gazdasági ügyekkel bajlódó kormányfő lesz, közvetlen ellenőrzése alá került a védelmi, a belügyi és a nemzetbiztonsági tárca is. Árulkodó hír az is, hogy az ülésen Gejdar (Hek­ar) Alijev parlamenti elnök ajánlotta a posztra, mégpedig úgy, hogy hősként méltatta a lázadók élére állt, a karabahi harci kudarcok ürü­gyén februárban Elcsibej által leváltott ezredest. Mint ismeretes, ők már Elcsibej elmenekülése előtt egyezkedtek a hatalom felosztásáról. Mindketten elérték céljukat, a hatalomra nemrég visszatalált, 70 éves volt KGB-főnök és pártvezető lett de facto az elnök, s ezért cserébe, amikor eljött az ideje, a lázadók addig nem igazán szalonképes, ám rendkívül népszerű 35 éves vezére a miniszter­­elnök. Most e kettős feladata lesz kivezetni az országot a belpolitikai válságból. Erre szükség is van, mert közben a karabahi háborúban újabb vereséget szenvedtek az azeri erők. Örmény kézre került a terület fővárosa, Merdakert is. (k. m.)

Next