Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. július 1. Nemzetközi élet Fenntartja a fegyverembargót a tartózkodó BT-többség (Folytatás az 1. oldalról) Ezért is fogalmaztak meglehetősen defenzíven a BT tartózkodói, megértve a muzulmánok súlyos helyzetét, ám nagyobb veszélyt, mint megoldást látva a fegyverembargó feloldásában, hiszen a brit ENSZ-képviselő szerint e „kétségbeesett megoldással" nemcsak a muzulmánok jutnának új fegyverekhez. Hazánk hasonló voksát magyarázva, Erdős nagykövet ismét sürgette az erőszakos területhódítás, az etnikai tisztogatás abbahagyását, rámutatott a fegyveregyenlőtlenség elfogadhatatlan voltára, ám úgy érvelt, a határozat megszavazása valójában belenyugvást jelentene a politikai rendezésről való lemondásba. Még egy utolsó esélyt kell adni a rendezésnek. Kilenc tartózkodás ölte meg a hat igenlő voksot kapott javaslatot, amelyet - amerikai kérésre hiába javítgattak előterjesztői, s hagyták ki belőle a Washington által „túl széles körűnek” minősített utalást a boszniai muzulmánok „minden eszközzel, benne légicsapásokkal” is történő megvédésére. Az elfogadásáért diplomáciai harcra nem kész amerikai küldöttség megelégedett az előterjesztés megszavazásával, ami nyilván a kisebbik rossznak számított a State Departmentben, s amúgy szinte elkerülhetetlen volt. Hiszen a voksmagyarázó Albright nagykövetasszony hangoztatta, hogy a fegyverembargó muzulmánokat sújtó jellegéről miben sem módosult a washingtoni felfogás, így tehát csak abba kellett beletörődnie a Clinton-kormánynak, hogy a jó két éves (és csupán egy orosz jelképes vétóval megszakított) nagyhatalmi egyetértés „tört meg” e fura szavazással, amely az amerikaikat „szembeállította” az európaiakkal, s hát persze a legutóbbi washingtoni ötös rendezési javaslat négy társszerzőjével (Londonnal, Madriddal, Moszkvával, Párizzsal). íme, az új világrend a BT- ben - mondta fanyarul egy amerikai tisztviselő. Még szerencse, hogy az egyhangúság hamar helyreállt: szerdán a BT ekként szavazta meg az ENSZ békereői ezúttal - Zágráb nyomatákos kérésére — csak egyhónapos mandátumhosszabbítását a horvát területeken, hiszen a következő két hónaphoz már - ENSZ-főtitkári jelentést kérve - a BT voltaképpen a horvát beleegyezést kéri, ami a határozatban is idézett minapi Tudjman levél alapján nem tűnik valószínűnek. Egy héttel a tokiói hetes csúcs előtt aligha jött jól a nyugati hatalmaknak e látványossá vált „szakadás”. Hiszen a vasárnap Tokióba induló Clinton csúcselőkészítő „serpái” a The New York Times tudtával mind a politikai, mind a gazdasági témákban vitába keveredtek főbb partnereikkel. Washington szeretné, ha a tokiói csúcs nagyobb hangsúlyt adna a világgazdasági növekedésnek, s ki is tűzne háromszázalékos „normát” elsősorban a három mozdonynak, vagyis az amerikai, japán és német gazdaságnak. Ezt Bonn és Tokió, mint számukra elérhetetlent, ellenzi. Ugyancsak kibontakozik az ellenállás az amerikai segélystratégiával szemben az oroszok támogatása ügyében, noha erről a csúcselőkészítő külügy- és pénzügyminiszterek áprilisban (Jelcin népszavazási sikeréért dolgozva) mintha kialakították volna a megegyezést, így a felek nagyobb figyelmet szeretnének szentelni a hetek politikai nyilatkozatának, ám viták akörül is jócskán akadnak, így az európaiak, japánok, kanadiak húzódoznak az angolszászok Iránt „kipécéző” dörgedelmének belefogalmazásától. A balkáni válság pedig forró kása lett a tavalyi csúcs erélyes meggyilatkozása óta. Avar János Újabb huzavona a fekete-tengeri flotta körül A fekete-tengeri flotta parancsnoka szerdán elrendelte, hogy a flotta 300 hajóján július 1-től vonják fel a volt szovjet haditengerészet zászlaját Eduard Baltyin tengernagy parancsában hangsúlyozta: a flotta nem lehet politikai játszmák áldozata. „A haditengerészeti lobogó dicsőséggel megjárta a második világháborút és egyszer sem vontuk le, még a legnehezebb ütközetekben és harcokban sem. A flottát nem társadalmi-politikai szervezetek és nem gyűlések irányítják, hanem a parancsnokság” - mutat rá Baltyin a parancsnokoknak küldött táviratában. Az üzenet szerint a flotta parancsnoksága az orosz és az ukrán vezetéssel közösen igyekszik megoldást találni a személyi állomány legsúlyosabb problémáira. A haditengerészet néhány tisztje kedden azzal fenyegetőzött, hogy nem hajtja végre a flotta felosztásáról júniusban kötött orosz-ukrán megállapodást. A megállapodás szerint Moszkva és Kijev fele-fele arányban részesedik a feketetengeri hajóhadból. A tisztek szerint ez az osztozkodás egyik szovjet utódköztársaság érdekét sem szolgálja. A tisztek sürgették, hogy helyezzék kizárólagos orosz fennhatóság alá a flottát. A hét elején tisztek egy csoportja pedig azt szorgalmazta, hogy a tiltakozás Léphalt Pál rajza jeleként az orosz Szent András lobogót húzzák fel a hajókon. Leonyid Kravcsuk elnök egyébként jogi szempontból semmisnek, politikailag veszélyesnek nevezte a feket-tengeri flotta tiszti gyűlésének keddi nyilatkozatát, amelyben a tisztek közölték: ezután csakis Moszkvának engedelmeskednek, és nem engedik meg, hogy kettéosszák az egységet. A bosnyák elnökség ultimátuma Izetbegovicshoz Muzulmán terv az új Boszniáról ÚJVIDÉK - Nemzetközi értékelések szerint Bosznia egyre közelebb van a konföderációs berendezéshez, illetve ahhoz a modellhez, amely már tavaly, a lisszaboni tárgyalásokon napirenden szerepelt. Fikret Abdic, a bosnyák elnökség muzulmán tagja, akit sokan - közöttük a Reuter hírügynökség is-Izetbegovic lehetséges utódaként emleget, az elnökség szarajevói ülése után kijelentette,lassan hozzá kell szokni a föderáció, konföderáció, ENSZ-protektorátus kifejezésekhez, és nem ítélhetjük el azokat az embereket, akik a három elképzelés valamelyikének a szószólói”. Ebből ítélve Abdic nem tartaná Bosznia árulójának azt, aki esetleg tárgyalóasztalhoz ül a szerbekkel és a horvátokkal. Franjo Boras, az elnökség horvát tagja azt állítja, hogy az elnökség ultimátumot intézett Izetbegovichoz: döntse el, hogy a bosnyák államot vagy a boszniai muzulmánokat képviseli-e. E nyilatkozatok ellenére lord Owen, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet egyik társelnöke mégis úgy tartja, hogy Izetbegovic a legfontosabb láncszem, és nem szabad figyelmen kívül hagyni vitathatatlan befolyását a bosnyák katonaságra. Bármilyen lesz is a megoldás, el kell fogadniuk a muzulmánonak. Az elnökség szarajevói üléséről kiadott közlemény szerint az elnökség ezentúl csak teljes összetételben dolgozik és csak Bosznia területén ülésezik. Egy háromtagú munkacsoport (tagjai Ejup Ganic muzulmán, Μίτο Lasic horvát és Miro Lazovics szerb nemzetiségű) azt a feladatot kapta, hogy nyolc napon belül új dokumentumot készítsen elő a bosnyák állam jövőbeli berendezéséről. A legelső, Cutilheiro rendezési terve, majd a Vance-Owen-terv, végül a legújabb szerb-horvát megegyezés (és mérhetetlen vérontás) után meglesz tehát a bosnyák terv is. Ganic ezzel kapcsolatban kijelentette: innen kell indítani a kezdeményezéseket. Ne várjunk mindig arra, hogy Milosevics és Tudjman megegyezzenek. Egyelőre még dörögnek a fegyverek minden fronton, Mosztár ismét lángokban áll, Zepa térségében pedig a hírekből ítélve naponta cserélődnek a megszállók és a felszabadítók. Az ellenségeskedés megszüntetése, a tűzszünet megtartása lesz a fő feladata Francis Briqueman belga tábornoknak, akit a napokban neveztek ki Morillon helyére az Unprofor boszniai főparancsnokává. Briqueman első nyilatkozatában cáfolta, hogy szándékában lenne „agresszív politikát” folytatni. A Seselj-féle Szerb Radikális Párt szabadkai tagozata élesen elítélte a bajmoki incidenst, amikor a pravoszláv egyházi ünnepségen szélsőséges szerbek tettlegesen bántalmazták Kudlik Gábort, a VMDK szabadkai szervezetének alelnökét. Az egy hónappal ezelőtt letartóztatott Draskovics házaspár vizsgálati fogsága letelt. Az ügyésznek döntenie kell: vagy vádat emelnek Vuk és Danica Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom, a legerősebb ellenzéki párt vezetői ellen, vagy szabadon engedik őket. A kis-jugoszláv parlament küldöttségével tárgyalt Pozsgay Imre és a Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttsége, amely a Szerbiai Szocialista Párt vendégeként látogatott Újvidékre és Belgrádba. Pozsgay kijelentette, hogy pártja már közbenjárt a magyar kormánynál és az ENSZ-nél annak érdekében, hogy zavartalanul juthassanak át magyar területen a Jugoszláviának szánt emberbaráti küldemények. A Jugoszlávia elleni szankcióknak Magyarországra nézve is negatív következményei vannak, de jelen pillanatban nincs sok lehetőség ennek elhárítására. Evégett a hosszú távú együttműködésről kell tárgyalni, mondta Pozsgay, a magyar fél különösen érdekelt a szerbek és a magyarok jó kapcsolatainak ápolásában. Gyarmati József Magyar Nemzet 3 Jeszenszky strasbourgi szavazásunk hátteréről A magyar álláspont nem volt üres fenyegetés (Folytatás az 1. oldalról) A magyar külügyminiszter a továbbiakban kitért arra is, hogy Románia esetében ugyanaz az elvi álláspontunk, mint Szlovákiánál: támogatjuk a felvételét, de igényeljük a kisebbségi jogok biztosítását. Szerdai sajtótájékoztatóján Jeszenszky arra helyezte a hangsúlyt, hogy „mint az eredmény is mutatta, megtettük, amire szükség volt." A magyar diplomácia hosszú időn keresztül jóhiszeműséget tanúsított Szlovákiával szemben, dejeleztük, hogy amikor szükségesnek látjuk, akkor az együttműködés és a kooperációs készség oltárán a legkisebb mértékig sem veszélyeztetjük a magyar nemzeti érdekeket vagy a magyar kisebbség érdekeit.” Ám egy kérdésre válaszolva megkerülte, hogy diplomáciai sikerként értékelje a történteket. Nem tekintem presztízskérdésnek sem - fejtette ki, a szlovákiai magyar kisebbséget jelölve meg a fejlemények győztesének. Ám úgy értékelte, a magyar álláspont nem volt üres fenyegetés vagy blöff, ám a diplomáciának rugalmasnak kell lenni. Szavaiból kitűnt, mindössze néhány nappal korábban jutott arra a következtetésre: a jószándékot szlovák részről meg kell kérdőjelezni. A magyar diplomácia ugyanis „szinte az utolsó pillanatig" remélte, nem lesz szükség a nyomatékosabb figyelemfelhívásra, a szomszédos országban a józan tendenciák kerekednek felül, s a visszafogottabb magatartással az egész régióban segíthetjük a magyar kisebbségek ügyét. Jeszenszky szerint a magyar diplomácia a legutóbbi időkig reménykedett abban, hogy az a tendencia „amelyet Moravcíkkal való találkozómon is érzékeltem” megfordul. S bár észrevételezte, hogy egyesek szerint talán túl későn hívtuk fel a társországok figyelmét a szlovákiai jelenségekre, ám úgy ítélte meg: „nem hiszem, hogy korábban érdemes lett volna, hiszen a jóhiszeműség alapján remélni lehetett, nem lesz szükség diplomáciai lépésre”. Jeszenszky úgy értelmezte az elmúlt héten érvényes magyar álláspontot, hogy „a meglévő tüskéket előbb ki kell húzni”, s ennek legbiztosabb módja az lett volna, ha az Európa Tanács vár Szlovákia felvételével. Ám a testület jobb eszköznek ítélte meg a csatlakozást Szlovákia magatartásának és a kisebbségek helyzetének a figyelemmel kísérésére. A hat hónaponként ismétlődő ellenőrzést a magyar külügyminiszter értékes garanciának minősítette, amely biztosítja, hogy az ET figyelemmel kísérje a szlovákiai magyar kisebbségek helyzetét. Meglátása szerint az ET „védőpajzs alá vonta a magyar kisebbségeket", s a magyar álláspontnak tulajdonította, hogy a tanács felfigyelt a veszélyeztető jelenségekre, s rögzítette, milyen intézkedések megtételét várja az új tagállamoktól. A Külügyminisztérium és a Parlament munkája nélkül továbbá nem lehetett volna elérhető a Benes-dekrétumok eltörlésének igényét követelményként támasztani Szlovákiával szemben. Mindezt figyelembe véve döntött a magyar kormány úgy, hogy megelőlegezi Szlovákiának a bizalmat, ugyanakkor procedurálisan is jelezve meglévő fenntartásait, tartózkodott a miniszteri tanácsban. Egy kérdésre válaszolva elmondta, magas szintű érdemi találkozóra akkor lehet számítani a két ország között, ha a dunai vízmegosztás kérdésében Pozsony konkrét elképzelésekkel áll elő, amely lépéseket „nagyon várjuk”, üres protokolláris eszmecseréknek nincs értelmük. Lambert Gábor Moszkva elítélte a bagdadi akciót (Tudósítónktól) MOSZKVA : Az orosz parlament elítélte az Egyesült Államok Bagdad elleni rakétatámadását és állást foglalt amellett, hogy még a legnehezebb problémákat is civilizált politikai módszerekkel oldják meg. Az erről szóló határozatot kedd este, illetve szerdán szavazta meg a Legfelső Tanács két háza. Egyidejűleg ellenzéki képviselők egy népes csoportja nyílt levelet intézett Jelcin elnökhöz, amelyben Kozirjev külügyminiszter felmentését követeli. Az ö1 aláírással ellátott dokumentum emlékeztet a Lettországra és Észtországra vonatkozó orosz külpolitika „teljes kudarcára”, a „rövidlátó” orosz diplomáciára a jugoszláv konfliktusban, és megállapítja, hogy a külügyminisztérium politikája ,sem önálló, amerikabarát és oroszellenes". Figyelemre méltó, hogy ugyancsak szerdán első nekifutásra a honatyák nem hagyták jóvá Saposnyikov marsall kinevezését a stratégiai kérdésekben fontos szerepet játszó, államfő mellett működő nemzetbiztonsági tanács titkárává. Közben az orosz külügyminisztérium egy magas rangú tisztségviselője az Interfaxnak nyilatkozva kifejezte Moszkva elégedettségét amiatt, hogy az ENSZ BT-ben az iszlám országoknak nem sikerült keresztülvinniük a boszniai fegyverszállítási embargó feloldását célzó határozati javaslatot. A diplomata nem kisebb elégedettséggel nyugtázta, hogy Moszkvának végül is nem kellett vétójogával élnie; szerinte ez az orosz diplomácia szavazást megelőző intenzív konzultációinak köszönhető. (v. 1.) ET-tagok lettek a csehszlovák utódállamok Az EK a feltételek szigorítását sürgeti (Munkatársunktól) Magyar tartózkodás mellett, konszenzusos igennel döntött az Európa Tanács miniszteri bizottsága - amelyben ez alkalommal a nagykövetek képviselték a kormányokat - Szlovákia felvételéről. Hasonlóan foglaltak állást a tanácskozás résztvevői Csehország ET- tagságával kapcsolatban, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben Lichtenstein tartózkodott. Az ülést követően Perényi János, Magyarország strasbourgi nagykövete telefonon nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Hangsúlyozta: azon a múlt heti tanácskozáson, ahol kifejtette a fenntartásokat a szlovák tagság kapcsán, csak lehetőségként említette, hogy a magyar kormány a döntés elhalasztását kéri majd. Ezzel szemben - miután kiszivárogtatták a megbeszélésen elhangzottakat - a szlovákok már biztosra vették felvételük megakadályozását. A szerdai döntéssel kapcsolatban Perényi elmondta, a tartózkodást a parlamenti közgyűlés keddi döntései indokolták. Azt követően ugyanis, hogy a képviselők megszavazták az előírások betartását félévente ellenőrző bizottság létrehozását, és a Pozsonynak tett ajánlások szorgalmazzák a kollektív bűnösségre vonatkozó benesi doktrínák törlését - mégpedig anélkül, hogy Prágától is ugyanezt kérték volna -, megteremtődni látszanak a szlovákiai kisebbségi jogok garanciái. A nagykövet kiemelte: a döntéssel valószínűleg egyetértenek a szlovákiai magyarok is, hiszen politikai vezetőik leginkább a nemzetközi ellenőrzési rendszert hiányolták. Lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen nemzetközi nyomásnak volt kitéve a magyar delegáció, Perényi kiemelte, ő inkább fordítva látja a helyzetet. Véleménye szerint a magyar küldöttség javaslatainak elfogadása azt jelzi, hogy sikerült némileg hatást gyakorolítni a k úi többi ET tagállamra. Románia felvételi kérelmével kapcsolatban a nagykövet úgy vélte, hogy a probléma nem azonos a szlovák esettel. Szerinte ez annál is valószínűbb, mivel a megbeszélésen a dán nagykövet ismertette az EK tagországok álláspontját, amelyben a felvétel feltételeinek szigorítását sürgették. Végezetül Perényi János hansúlyozta, véleménye szerint nem a magyar álláspont feladását jelentette a tartózkodás. Ellenkezőleg, eredménynek könyvelhető el, hogy az ET és az EK érdeklődést mutatott a magyar érvelés iránt. N. I. Zs. Érzéketlen kisebbségpolitika Prágai vélemény Pozsonyról PRÁGA Az Európa Tanács keddi ülésével összefüggésben a cseh lapok tárgyszerű hangnemben foglalkoztak Magyarországnak Szlovákia ET- tagságával kapcsolatos álláspontjával. A kormányhoz közel álló Cesky Denik kommentárjában kifejti: vitathatatlan tény, hogy a szlovák kormánynak az ország lakossága több mint egytizedét kitevő magyar kisebbséggel szemben tanúsított magatartása enyhén szólva értéktelenségről tanúskodik. Meciar tervei Szlovákia észak-dél irányú adminisztratív sávokra történő felosztására a magyarokat teljesen kiiktatnák a területi közigazgatásból. Emellett a magyar iskolák végét jelentő kétnyelvű oktatási tervezet közzététele, a hivatalos okmányokban a magyar nevek elszlovákosítása, avagy a községek magyar elnevezéseinek eltávolítása - valóban nem a legjobb jelzés Európának arról, hogy Szlovákia tiszteletben kívánja tartani a kisebbségi jogokat. A lap megállapítja: a cseh fél nem foglal állást közvetlenül a magyar-szlovák vitában. Kivételt jelenthet a magyarok követelése Benes rendeleteinek hatályon kívüli helyezésére, ami Prágát is érinti, mert számára ez több okból elfogadhatatlan. (somogyi) A bécsi Kuriernak szól az osztrák nagykövetség bírálata Grenzübertritte zu verhindern. Das Hauptproblem sind Menschenschmuggel und Grenzgänger aus Rumänien: «Meist Leute aus der Dritten Welt, die während der Diktatur in Rumänien studierten und nun in den Westen wollen.' .Der Westen könnte mehr tun, wenn er wollte* Die österreichischen Grenzwächter, berichtet der Staatssekretär. schieben „wöchentlich 30 bis 50 Leute zurück. wirtsrhattsflOchtlinge, die wir weiter abschieben'. Wer aber einen Asylantrag stellt, wird - sofern er aus Eu A budapesti osztrák nagykövetség lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Magyar Nemzet 1993. június 29-i cikke azt a benyomást keltette, miszerint az Osztrák Néppárt menekültügyekben illetékes megbízottja, Marilies Flemming kifogásokat támasztott a magyar menekültpolitikával szemben. Ez a benyomás téves. A Magyar Nemzet a bécsi Kurier cikkére hivatkozik, amely Flemming asszony és Morvay István államtitkár ez év június 25-i budapesti megbeszéléséről számol be. A megbeszélés során Morvay István államtitkár megerősítette azt az osztrák nézetet, miszerint Magyarország a Genfi Menekültügyi Konvenció tagjaként az európai menekültek esetében következetesen alkalmazza a nemzetközi menekültvédelmi rendelkezéseket. Világos különbséget tett a Genfi Konvenció értelmében vett menekültek és az illegális ropa kommt - von Ungarns Behörden auf seinen Flüchtlingsstatus überprüft. Außereuropäische Fälle landen beim UNO-Flüchtlingshochkommissariat. Die am Wochenende in Budapest vorgetragene Sorge der VP-FIJchtllngsbeauitragten Marilies Ffemming. politisch und ras^~ sisch Verfolgte würden in Un>15111 VeilUIKlC VYUlUt garn keinen Schutz weist Morvay daher als unbegründet zurück Ungarns Situation - da der Bosnien-Konflikt, dort die EG und Österreich mH iluen Ke* ten-Schubabkommen - macht Morvay Kopfzerbrechen, auch bevándorlók között. Az utóbbiakra ugyanis a Genfi Konvenció nem vonatkozik, így Ausztria, mint Magyarország is, arra törekszik, hogy beutazásukat megakadályozza vagy visszaküldje őket azokba az országokba, ahonnan származnak. Morvay államtitkár kiemelte a magyar és osztrák hatóságok közötti kiváló együttműködést. * Szerkesztőségünk sikertelenül próbálta elérni a menekültügyekben illetékes magyar államtitkárt, Morvay István ugyanis jelenleg szabadságon van. A közte és Flemming asszony között zajlott beszélgetésen elhangzottakról, s a Kurier által neki tulajdonított mondatokról nem sikerült közelebbi információt szereznünk." Helyt adunk az osztrák nagykövetség sajtóközleményének, bár a nagykövetségnek a bécsi lappal lehet csak vitája. A tudósítónk által idézett sorok - mint mellékelten tanúsítjuk - ott jelentek meg. A Kurier szóban forgó írása