Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. július 1 Hazai tudósítások Magyar Nmte Mulasztott a kormány Alkotmányos a frekvenciatörvény (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági elnök azért kérte az Országgyűlés április 27-i ülésén elfogadott törvény három rendelkezésének alkotmányossági kontrollját, mert álláspontja szerint a rendkívüli, illetve szükségállapot idejére szóló szabályozás parlament által választott módja nélkülözi a vélemény- és sajtószabadság elemi garanciáit. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ilyen átmeneti korlátozás a rádiótávközlés területén kizárólag az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás és következményei elhárítása érdekében megengedett, a törvény is csak erre ad felhatalmazást, s ez alkotmányossági szempontból nem kifogásolható. A stúdióalapítás feltételei azonban nem állták ki az alkotmányossági próbát. Az Alkotmánybíróság elvi jelentőségű határozatában utal arra: a hatályos sajtótörvény értelmében nem helyi (vagyis országos és regionális jellegű) rádió- és tvműsort csak a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió készíthet. Külön jogszabály ugyan más szervet is feljogosíthat erre, ilyen jogszabály azonban jelenleg nem létezik. Ezért ilyen műsor sugárzására nem adható ki frekvenciaengedély. A nem kereskedelmi, helyi műsorszórás frekvenciakijelölésének feltételét viszont a hatályos sajtótörvény 9. szakaszamegteremtette. Vagyis nem feltétel a médiatörvény megalkotása. Sőt az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a döntően technikai jellegű szabályozás nincs is olyan szoros összefüggésben az alkotmányos alapjogokkal - így mindenekelőtt a sajtó szabadságához fűződő joggal -, hogy a szabályozáshoz feltétlenül törvényre lenne szükség. A sajtótörvény szerint a stúdióengedélyt meg kell tagadni, ha a „stúdió működéséhez szükséges tárgyi feltételek - s a szabad frekvencia is ezek közé tartozik - nincsenek biztosítva” - szögezi le az Alkotmánybíróság. A törvény tehát gyakorlatilag a stúdióengedélyt kiadó hatóságra bízza az érdemi döntést, anélkül, hogy annak alkotmányos feltételeit meghatározná. A szűkösen rendelkezésre álló frekvenciák elosztásának szabályait ugyanis nem rendezte sem a parlament, sem a kormány, noha ehhez kormányrendeleti szintű előírás is elegendő. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a kormány figyelmét, hogy július 31-ig pótolja ezt a mulasztást. (A két különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró - Ádám Antal és Vörös Imre - szerint az előzetes stúdióalapítási engedély kiadásának feltételei olyan súlyúak, hogy alkotmányossági szempontból aggályos lenne törvényi szintnél alacsonyabban szabályozni.) Bodnár Lajos Balsai az igazságtételről Június 29-én az Alkotmánybíróság nem a kormány által javasolt és az Országgyűlés február 16-i ülésén mintegy kétharmados aránnyal elfogadott, de még ki nem hirdetett, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvénnyel összefüggő indítványról döntött. Ezt Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta a kedden kihirdetett alkotmánybírósági határozatokkal kapcsolatban, az MTI- nek szerdán adott nyilatkozatában. Az igazságügy-miniszter elmondta: félrevezető az igazságtétel fogalmának a kihirdetett alkotmánybírósági határozatokhoz való kizárólagos kapcsolása, pontosabb az elévülés használata.. Ugyanis az Alkotmánybíróság az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló, Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő által előterjesztett és a kormány által is támogatott, de még ki nem hirdetett törvényről állapította meg, hogy alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság előtt lévő, a kormány előterjesztése alapján elfogadott törvény viszont összefoglalja a háborús és emberiség elleni bűncselekményeknek azokat a jogszabályait, amelyek az elkövetés idején (1956-ban) és jelenleg is hatályosak. Határon túli magyar újságírók találkozója Sokszor elnagyolt és aránytévesztő az a kép, amit a szomszéd országokról nyújt a Magyar Televízió és a Rádió, aminek az az oka, hogy a magyar újságíró-társadalom nem jut alapvető ismeretekhez. E tájékozottság megszerzésében sokat segíthetnének a határokon túl megjelenő magyar újságok és kiadványok, ám sok közülük még a nagy könyvtárakba sem jut el jelenleg - mondta szerdai előadásában Kiss Gy. Csaba, a Közép Európa Intézet igazgatója azon a miskolci találkozón, amelyen mintegy húsz kárpátaljai, romániai és szlovákiai magyar nyelvű lap 35 munkatársa, valamint az északkelet-magyarországi régió sajtójának képviselői vesznek részt az MTI közlése szerint. A határainkon túl élő magyarsággal kapcsolatos fellengzős deklarációk helyett arra kéne törekedni, hogy már az iskolai tankönyvekben pontos adatok álljanak rendelkezésre a szomszédos országokról és az azokban élő magyar kisebbségekről - hangoztatta az előadó. - A szomszédos országok sajtója sokszor hamis képet fest Magyarországról - mondta. - Ezek alapján a szlovákok azt hihetik, hogy a magyar közvélemény jelentős része a határmódosítás híve, holott a közvélemény-kutatások adatai szerint még a békés határmódosítást is csak a magyarok 5-8 százaléka támogatja. Kohl szeptemberben Budapestre látogat CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján, a CDU az erkölcsipolitikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választások kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek - közölte szerdán Lezsák Sándor az MTI munkatársával. Az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén (melyben részt vett Szabó Tamás tárca nélküli miniszter is) Peter Hintzenek, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig" fognak német politikusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-európai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását - mondta Csóti. Lezsák Sándor közölte, Bonnban csak a beszélgetések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet. A német partner „megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból”. Csóti György mindehhez hozzáfűzte, hogy aggódó hangok csak a sajtóban voltak, a nyugati pártpolitikusokban soha nem merült fel aggodalom az MDF-en belüli helyzettel kapcsolatban. Kósa kilépett az etikai bizottságból Kósa Csaba, az MDF országos etikai bizottságának tagja továbbra is fenntartja azt az állítását, amely szerint a bizottság Zacsek Gyula kizárására vonatkozóan öt igennel, két nemmel és egy tartózkodással szavazott. Kósa szerint más javaslatra - a tagsági jog felfüggesztésére - nem szavaztak. Ez ellentétben áll Kulin Sándor, az etikai bizottság elnöke keddi nyilatkozatával, amely szerint ketten az egyéves tagsági jog felfüggesztése mellett szavaztak volna. Kósa Csaba lapunk kérdésére elmondta: az ellentmondás kettőjük között nyilvánvaló, de Kulin Sándorral megállapodtak abban, hogy az ügy tisztázásáig egyikük sem nyilatkozik a sajtónak. Kósa tegnap lapunknak azt is elmondta, hogy június 30-án - „ tekintettel a történtekre" - kilépett az MDF országos etikai bizottságából, ám döntését egyelőre nem kívánta megindokolni. idotenn( η - 8·) ■ Kampányfőnökök megbeszélése Az SZDSZ és a Fidesz kampányfőnöke - Magyar Bálint és Áder János - pénteken kezdik azokat a megbeszéléseket, amelyekben a két párt vezetői keddi találkozójukon megállapodtak. A hírügynökség munkatársának érdeklődésére Magyar Bálint elmondta: a tárgyalássorozat témája lesz a két párt választójogi törvénnyel kapcsolatos nézeteinek egyeztetése is. SZDSZ-es módosító javaslat Tisztán kell látni a székházügyben Lassan két hete már, hogy a parlament sürgősséggel napirendjére tűzte az MDF-Fideszszékházügy kivizsgálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vizsgálóbizottság felállításáról azóta se hallani. Történt-e azóta valami a háttérben, mi magyarázza a késedelmet? - fordultunk kérdésünkvel Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőhöz, akitől megtudtuk: az előterjesztéshez maga is benyújtott már egy módosító indítványt. Bízom abban, hogy ez a javaslat hamar a parlament napirendjére kerül, mert nekem meggyőződésem: nemcsak minden parlamenti erőnek, de még a Fidesznek is érdeke, hogy ebben az ügyben a közvélemény tisztán lásson. A Fidesz azt állítja, hogy az ingatlaneladási ügyben semmifajta mulasztás nem terheli, ezt a bizalmat én szívesen megelőlegezném, de az ügyet csak akkor lehet megnyugtatóan lezárni, hogyha egy parlamenti vizsgálóbizottság is ugyanerre a megállapításra jut. - Ahogy gyakran mondják, a T. Ház imponáló többséggel vette napirendjére Maczó Ágnes indítványát. - Valóban, a Fidesz is mellette szavazott. -Azóta sem történt az ügyben semmi. Ennek egyik vélhető oka, hogy a parlament megkezdte a rendkívüli ülésszakát, s ilyenkor csak olyan javaslat kerülhet a Ház elé, amelyet megfelelő számú - legalább 78 képviselő - aláírásával támogat. Én a magam részéről nagyon szívesen támogatnék egy ilyen előterjesztést, és meggyőződésem, hogy az a Fidesznek sem lesz ellenére. Az eredeti előterjesztéshez benyújtottam egy módosító indítványt, ugyanis a Maczó-féle javaslat alapgondolata, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság, jó volt, de más tekintetben súlyos hibában szenved. Utalok itt mindenekelőtt arra, hogy ebből a vizsgálóbizottságból az MDF és a Fidesz képviselőit - mint érintetteket - kihagyni javasolta. Nekem ezzel szemben az a véleményem, hogy a Fidesznek és az MDF-nek is részt kell vennie a vizsgálóbizottságban, annak érdekében, hogy ott saját érvelésüket kifejthessék, a saját verziójuknak hangot adhassanak. S ha ezek helytállóak, erről meggyőzhessék a bizottságot. Ezért én azt javaslom, hogy éppúgy vegyenek részt a bizottságban, mint egyéb pártok képviselői. A bizottság pártatlanságának biztosítására azt javaslom, hogy elnöke a függetlenek közül kerüljön ki. (bodnár) Aláírtam, de elhatároztam: soha senkinek nem ártok” Csurka átvilágítja ígéretéhez híven a Magyar Fórum július 1-jei mai száma közli Csurka István Átvilágítás című írását három újságoldalnyi terjedelemben, amelyből lapunk az alábbiakban részleteket közöl. „1990-ben, a kormány beiktatása napján, az Országházban a déli szünet idején magához hívatott Antall József, és ott, a zsúfolt folyosón, négyszemközt közölte velem, hogy a belügyi botrány kapcsán - Dunagate - az SZDSZ kezébe került anyagban megtalálták az én dossziémat s ezt majd több anyaggal együtt valószínűleg nyilvánosságra hozzák vagy kiszivárogtatják. (...) 1957. március 4-én hajnali három órakor egy teherautónyi géppisztollyal felszerelt pufajkás szállta meg a Színművészeti Főiskola Vorosilov úti diákszállóját, amelynek akkor a lakója voltam, és (...) engem egyedül letartóztattak (...) a Budapesti Rendőr-főkapitányságon többórás kihallgatás után "egy föld alatti cellába"löktél? (...) Első perctől kezdve világos volt, hogy nem a forradalom alatti tevékenységem miatt fogtak el, hanem azért, mert hangadónak tartottak a főiskolán. (...) A Deák térről nyolc nap után a gyűjtőfogházba szállítottak (...) Elszedték személyes tárgyainkat és kegyetlenül megverték valamennyiünket. (...) Április közepén egy ügyészi bizottság jelent meg a börtönben és sokunk elé egy nyilatkozatot tett. (...) Formanyomtatvány volt, amelyet természetesen aláírtam, tudomásul véve, hogy hat hónapra internálva vagyok (...) Kistarcsára érkezve (...) egy hatalmas betonterembe tereltek be bennünket sűrű gumibotcsapások közepette (...) Augusztusban sorozatos kihallgatásoknak vetettek alá (...) Ezek ki akarnak engedni - született meg bennem a felismerés. Kint kell nekik egy fiatal író, aki belátta tévedéseit, aki beáll a sorba, és ezzel segít a társadalom eltompításában. Mindennek azonban feltételei is vannak, nekik biztosíték kell. Amikor utoljára vezettek fel, magamban már eldöntöttem, hogy aláírom. Végül is nem azért tettem, mert megijedtem a fenyegetésektől (...) hogy megszabaduljak a további benntartástól, hanem elsősorban azért, mert elhatároztam, hogy módszert váltok és mert teljesen bizonyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem, mint ahogy eddig sem szedhettek, hiszen mindenkit csak mentettem, s végül halálosan biztos voltam abban, hogy "a Tollamat soha nem kapják meg. Viszont a tollamból kiszárad a tinta, ha itt bent senyvedek teljesen értelmetlenül. Tehát aláírtam. Nevet is kellett választanom, amelyen majd jelentek. Ez most látszólag úgy van előadva, mintha felmenteném magamat. De ez nem igaz! Rettenetesen szégyellem az egészet, noha álltam a magamnak tett fogadalmat, mert senkit és semmit nem jelentettem és soha egy árulásnak minősíthető mondatot le nem írtam. Mégis egész életemben gyötört ez az aláírás (...) Ezt most semmi mással nem tudom bizonyítani, mint azzal, hogy most mindezt nyilvánosan feltárom (...) Soha egy percig nem volt kétségem, hogy minderre egyszer sor kerül. Egy ilyen tényt nem szabad a sírba vinni (...) Szabadulásom után hónapokig békén hagytak. Menyasszonyommal decemberben megesküdtünk, és ’58 májusában megszületett a fiam (...) Éjszakánként mindketten felrezzentünk, ha megállt a ház előtt egy autó. Ez a félelem nem szűnt meg akkor sem, amikor megjelent a képben az elvtárs, aki emlékeztetett, hogy van nekem egy másik nevem is és azért nekünk beszélgetnünk kell. (...) '61-ben, de lehet hogy valamivel később, a közelgő amnesztiára való hivatkozással feloldoztak, elbocsátottak. Anélkül, hogy egyetlenegy jelentést leadtam volna (...) Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelerpej^jj^jggkapjuk a borítékot a Magyar Igazság frakcióban. Nem az érdekel, hogy mi lesz bőgje,mert ennél több nem lehet benne, ez is éppen elég. Az a kérdés, hogy ki írja alá. Ha csak Antall József aláírása szerepel a tanúsítványon, akkor számomra érvénytelen, írja csak alá Horn Gyula is, Demszky Gábor is meg Boross Péter is, illetve az ő illetékes osztályvezetőik is, akik hivatalból benyúlnak az államtitkot őrző páncélszekrénybe. Tőlük, egyszerű munkatársaktól az egykori pártállás feltüntetését is elvárom. Vallás helyett, mert az emberi jogot sértené a rendszerváltásban (...) magát Védett kisebbségi nyelv lesz a héber?■ Újabb egyeztetés a kisebbségi törvényről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról csütörtökön újabb egyeztetést kell folytatnia a hat parlamenti frakció képviselőinek, mert jó néhány módosító indítvány - köztük az alkotmányügyi bizottság által kidolgozottak - eltér a pártok által már kialakított konszenzustól - derült ki az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának szerdai ülésén, amelyen a testület a törvényjavaslathoz benyújtott indítványokat tárgyalta. Egyeztetésre várnak többek között annak a feltételei, hogyan nyilváníttathatja magát ezer magyar állampolgár kisebbségnek, illetve tisztázandó a nemzetiségi ügyek szószólójának, az ombudsmannak a megválasztásához szükséges alkotmánymódosítás lehetősége a távirati iroda közlése szerint. Vitát váltott ki az az indítvány is, amelyik a védett kisebbségi nyelvek közé sorolná a hébert, annak ellenére, hogy a zsidóságot a törvényjavaslat nem sorolja a kisebbségek közé. Az indítványnak a bizottság támogatást szavazott. Az MDF-ből az NDSZ-be ismét csökken a kormánykoalíció létszáma? A Magyar Nemzet információi szerint még a nyári szünet előtt bővül a függetlenek frakciója. Az MDF képviselőcsoportjából szándékoznak ketten átülni Pozsgay Imre mellé úgy, hogy a Nemzeti Demokrata Szövetségbe is belépnek. A Beke Katával együtt immár négy főre duzzadó csoport ekkor várhatóan sajtótájékoztatón fogja bejelenteni, hogy önálló képviselői csoportként tevékenykednek a közeljövőben. Fodor István, a függetlenek vezetője kérésünkre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a hírt. Elmondta azonban, hogy Balás István és Király B. Izabella kérte: biztosítsanak helyet számukra a függetlenek között. Az ő átülésükhöz is meg kell mozdulnia legalább három képviselőcsoportnak, s elképzelhető, hogy a Magyar Igazság frakció sem az eddigi széksorokban - az MDF képviselőcsoportjában - foglal véglegesen helyet. Az MDF-frakciót elhagyó többi képviselő vagy a Magyar Igazság frakcióhoz csatlakozott, vagy egy új, liberális frakció megszervezésén fáradozik. Fodor István szerint elvileg nekik is a függetlenek között lenne a helyük, azonban Kónya Imre június 14-én kelt levelében kérte Szabad Györgyöt, hogy előző levelét - amely a frakcióból kizártak elhelyezésére vonatkozó kérelmet tartalmazta - egyelőre hagyja figyelmen kívül. Fodor István elmondta azt is, hogy - az eddigi gyakorlattal ellentétben - Király B. Izabella felszólalása után ezentúl minden egyes független képviselő napirend előtti felszólalásáról a T. Háznak kell döntenie. Eddig ugyanis a képviselői szabadság tiszteletben tartása címén mindenki felszólalását támogatta a képviselőcsoport - bár ebben is rejlettek időzített bombák -, ezután azonban a saját érdekeik védelme miatt meg kell változtatniuk ezt a szokásukat. (sümegi) HÍREK A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT parlamenti képviselőcsoportjának szóvivői, tájékoztatási feladatait a jövőben dr. Semjén Zsolt látja el. Erről a KDNP frakciója döntött legutóbbi ülésén. Semjén Zsolt 31 éves, teológus, szociológus. A KDNP- frakció megalakulása óta a képviselőcsoport titkáraként tevékenykedett ISÉPY TAMÁS, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerdán, a felújított zalaegerszegi bírósági épület avatásakor többek között hangsúlyozta: jogállamiság útján való „közlekedés” szabályainak betartását a bíróságok biztosíthatják, ám ez a bírói tekintély visszaállítása s egyfajta „szakmai belső kisugárzás” nélkül nem megy. Ennek a tekintélynek az alapja pedig a teljes ítélkezési függetlenség. Tovább nőnek a jogalkalmazók feladatai - mondotta -, amelyek ellátásához olyan korszerű tárgyi feltételek szükségesek, mint amilyeneket itt teremtettek. Berendezésekkel együtt 63 millió forintba került az igazságügyi épület tetőtér-beépítéssel egybekötött felújítása, amelynek révén a zalaegerszegi városi, illetve munkaügyi bíróság, a megyei bíróság gazdasági kollégiuma és a cégbíróság kapott végleges helyet Hamarosan megkezdik a szomszédos megyei bírósági műemlék épület előreláthatólag másfél évig tartó rekonstrukcióját is, amelyre több mint 200 millió forintot áldoznak. A GÖDÖLLŐI GRASSALKOVICH-KASTÉLY felújítására egymilliárd forintot szán a kormány. Határozata szerint életre kell hívni a Grassalkovich Alapítványt amely ennek az összegnek a legmegfelelőbb felhasználásáról gondoskodik majd. Szigorú kikötés, hogy az állam által megajánlott összeg kizárólag az épület renoválására fordítható. A ritka nemzeti érték felújítására az idén 100 millió forint jut elsősorban az állagmegőrzésre és a főszárny, illetve a központi terem felújítására. A történelmi múltat őrző kastély régi fényében az expo évére tündökölhet majd. Jogó :UhábiA . A MAGYARORSZÁGI JEHOVA TANÚI július elsején kezdik meg négynapos kerületkongresszusukat a Budapest Sportcsarnokban. Az Isteni tanítás jeligéjű rendezvényen - amelyen alámerítkezés is lesz - várhatóan mintegy 10 ezren vesznek részt A Jehova Tanúi évente tartanak kerületkongresszusokat amelyeken „szellemi eledelről” gondoskodnak a hívők számára. A fővárosi találkozón kívül négy másik helyszínen lesznek kerületkongresszusok: Miskolcon július 8-11, Győrött július 15-18., Debrecenben július 22-25., Pécsett július 29.-augusztus 1-jén. A Jehova tanúinak száma csaknem négy és fél millió; a vitág 229 országában működnek. Több mint 69 ezer 500 gyülekezetük van, amelyek a brooklyni főhivatal vezető testületének irányítása alatt végzik munkájukat. FEHÉR FOLTTAL jelent meg az Orosházi Napló legújabb száma, amely a polgármester döntésére egyelőre nem közölhette a Varga Zoltán parlamenti képviselővel készített beszélgetést. Az önkormányzati hetilap meg nem jelent cikkében az MDF-es honatya a kisgazda polgármester, Gulyás Mihály szerint olyasmiket állít, amiért súlyos sajtópert indíthatnának a megsértett városi képviselők, s ezért a polgármester (felelős kiadóként) nem engedélyezi a közlést. Bombariadó az FM-ben A Földművelésügyi Minisztériumban tegnap délután fél öt tájban ismeretlen telefonáló bejelentette, hogy büféjükben bomba van. Érdeklődésünkre a rendőrség illetékese elmondta: a minisztériumból a bejelentés nyomán mindenkit hazaküldtek. Csak a Magyar Mezőgazdaság című lap munkatársai maradtak a kiürített épületben - nyilván saját felelősségükre -, ugyanis lapzártájuk volt. A helyszínre érkező tűzszerészek átvizsgálták az épületet, de se a büfében, se máshol bombát nem találtak. (csonka)