Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1993. augusztus 2. CSUPÁN ELŐZETES EGYEZSÉGNEK ne­vezte Izetbegovic bosnyák elnök a Genfben pén­teken létrejött megállapodást Bosznia felosztásá­ról, hiszen a határok kijelölésének hosszadalmas folyamata még hátravan. Óvott a túlzott optimiz­mustól lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnöke is, aki szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, megszületik-e a mindenre kiterjedő megegyezés. A kétkedő véleményekkel szemben Vitalij Csurkin orosz különmegbízott jelentős lé­pésnek nevezte a genfi fejleményeket, bár elis­merte, az csak egy közbülső állomás a hosszú és nehéz tárgyalások folyamatában. Kijelentette, az egyezség azáltal vált elérhetővé, hogy minden tárgyaló fél törekedett a kölcsönösen elfogadha­tó megoldásokra. A horvát sajtó is derűlátóan a tizenhat hónapja tartó harcok beszüntetése felé tett nagy lépésként értékelte a megállapodást, ami a zágrábi lapok szerint közelebb hozza a dél­szláv térség többi problémájának megoldását s a szerb-horvát viszony normalizálását is. A szerb lapok a józan ész diadalának nevezik a megegye­zést, de megjegyzik, végérvényesen még nem ért véget a boszniai válság. Mihajlo Markovics aka­démikus a Tanjugnak adott nyilatkozatában azt is kifejti: a genfi fejlemények után a világ orszá­gai „nem folytathatják tovább a Jugoszlávia elle­ni igazságtalan megkülönböztető” embargót. KATONAI LÉPÉSEKET SÜRGET az ame­rikai kormány a szerbek ellen, mintegy ezzel is jelezve, hogy a genfi megállapodás ellenére a háborúnak még koránt sincs vége. A The Wa­shington Post szerint Clinton elnök levélben kérte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy adjon felhatalmazást légi csapásokra a kéksisakosok védelmére. Ezt a javaslatot terjeszti elő az ame­rikai kormány az általa kért és hétfőn összeülő brüsszeli NATO-tanácskozáson is. A lapérte­sülésekből azonban nem derül ki, hogy csupán nyomásgyakorlásról van szó, vagy valóban bombázni készülnek a szerb állásokat. Albright amerikai ENSZ-nagykövet tv-nyilatkozatából kitűnt, Washington aligha készül katonai lépé­sekre, amerikai lapok abban azonban egészen biztosak, hogy a Fehér Ház mindaddig fenn­tartja a gazdasági embargót a szerbek ellen, amíg nem válik bizonyossá, hogy tiszteletben tartják a békemegállapodást és a kialakítandó új boszniai határokat. NÉMETORSZÁGOT HIBÁZTATJÁK első­sorban a francia lapok az európai pénzügyi rend­szer fennállása óta átélt legmélyebb válsága mi­att. A Le Figaro szerint a Bundesbank a német gazdaság érdekeit vette figyelembe, s­­ az átfogó európai szemléletet sutba dobva — nem törődik azzal, hogy Európa más országaiban növekszik a munkanélküliség. A francia frank mély válságá­val kapcsolatban ugyanakkor a Le Parisien elis­meri, hogy a nemzeti valuta felülértékelt, árfo­lyamát mesterségesen tartják magasan, s ha a frank ilyen erős marad, a gazdasági fellendülés nem indulhat meg. Ezzel szemben Theo Waigel német pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: az eu­rópai pénzügyi rendszernek nincs alternatívája, annak mindenképpen fenn kell maradnia, és ezért Németország mindent megtesz. (S. E.) Ukrán harcosok a grúz-abház fronton UNGVÁR - A sajtóban korábban megszellőztetett hír bizonyosságot nyert Az Ukrajnai Nemzeti Ön­védelmi Szervezet lövészei ott vannak Grúziában, s ennek tényét maga a nacio­nalista gárda főparancsno­ka, Jurij Suhevics erősítet­te meg Lvovban tartott saj­tókonferenciáján. Suhevics tájékoztatása sze­rint az ukrán önkéntesek július első napjaitól vesznek részt a harcokban, mégpedig a grúz hadsereg oldalán. Határozott meggyőződése ugyanis, hogy ebben a háborúban Grúzia nem Abháziával, hanem Oroszor­szággal harcol. Az önvédelmi szervezet főparancsnoksága bir­tokában lévő tényekkel tudja igazolni, hogy a grúz állásokkal szemben a Dnyeszter-melléki harcokban megedződött 14. szá­mú orosz hadsereg egységei áll­nak, amelyeket Ukrajna terüle­tén keresztül dobtak át Abháziá­­ba. Sőt a harcokban, természete­sen Grúzia ellenében, részt vesznek a közös ukrán-orosz irányítás alatt álló fekete-tengeri flotta hajói is. A főparancsnok által elmon­dottakat Oleg Vitovics, a Nemze­ti Önvédelmi Alakulat Ivovi re­gionális egységének parancsno­ka, a megyei tanács képviselője azzal egészítette ki, hogy a nem­zeti gárda készen áll bármelyik volt szovjet köztársaság megse­gítésére, ha az az orosz impérium ellen száll harcba. Senki ne cso­dálkozzon azon, jegyezte meg, ha esetleg arról értesül, hogy a bátor ukrán lövészek Észtor­szágban is megjelentek. Hogy ez utóbbi állítást is ko­molyan kell venni, igazolja az a rendezvény, amelyre közvetle­nül a sajtókonferencia után ke­rült sor az Össznépi RUH (nem azonos a Vjacseszlav Csernovil által vezetett RUH népi mozga­lommal) Ivovi regionális szerve­zetének központjában. Ott ugyanis az önvédelmi alakulat azon tagjait tüntették ki, akik a Dnyeszter-melléki harcokban vettek részt. Bár mindössze 58 lövész részesült a parancsnok­ság elismerésében, a Pravda Ukraina című lap értesülései szerint a Moldáviát megjárt ön­kéntesek legalább félezren vol­tak. Különben a most Grúziában harcolók számáról sem közöltek pontos adatokat a sajtókonferen­cián. Az ezt tudakoló kérdésekre csak annyit válaszoltak, hogy számuk tovább növekszik. A legfrissebb hírek szerint azon­ban mintegy tucatnyi önkéntes már vissza is tért, igaz, nem ön­szántukból, hanem az összecsa­pásokban szerzett sebesüléseik miatt. Ketten pedig már holtan, a grúz-abház testvérháború első ukrán áldozataiként érkeztek ha­za szülőföldjükre. (székely) Rabin lefegyverezné a Hezbollahot Tűzszünet Libanonban Christopher útja előtt JERUZSÁLEM - Négyna­pos erőfeszítés után az Egyesült Államoknak sikerült a tűzszüne­tet elérnie Dél-Libanonban, amelynek köszönhetően az Észak-Izraelben élő 150 ezer la­kos hatnapos rabság után feljö­hetett az óvóhelyekről, s a mint­egy 500 ezer libanoni polgár is visszatérhet otthonába. A szóbe­li megállapodást szombat hajna­lig tartó intenzív tárgyalások előzték meg, Szíria, Libanon és Izrael között Warren Christop­her, Dennis Ross, valamint Ita­­mar Rabinovic, Amerika izraeli nagykövete közvetítésével. A jelentések hangsúlyozzák, hogy a harcok beszüntetését Christo­pher kedden esedékes izraeli lá­togatása sürgette. Az egyezmény értelmében Szíria beleegyezett abba, hogy nem engedi át Damaszkuszon az iráni fegyverszállítmányokat, il­letve a Hezbollah beszünteti Észak-Izrael tüzérségi támadá­sát. Izrael azzal a feltétellel hagyta abba a terrorbázisok bombázását, hogy a szombat es­tétől megkezdett fegyverszünet ne csak pillanatnyi, hanem egy hosszú távú megoldás része le­gyen. A Hezbollah elfogadta a feltételt, vagyis nem lő ki több rakétát Izraelre. Rabin minisz­terelnök­­ sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a katonai erők készültségben maradnak, mivel továbbra sincs garancia arra, hogy a Hezbollah erői az egyezményt betartják. Az izraeli vezérkari főnök az esti tévéhír­adóban megerősítette szavait, majd hozzátette, hogy az „igaz­ságszolgáltat­ás és leszámolás nevű hadművelet elérte célját”. Rabin miniszterelnök a hosszú távú béke biztosításának egyet­len lehetséges módját abban lát­ja a határ mindkét oldalán, ha Szíria segít a libanoni kormány erőinek lefegyverezni a Hez­bollahot. A híradások szerint erre nem terjed ki a szóbeli megálla­podás, sőt még halvány ígéretek sem hangzottak el az arab oldal­ról. Ellenkezőleg. A libanoni miniszterelnök elutasította Ra­bin javaslatát, mondván, a Hez­bollahot csak azután lehet le­fegyverezni, ha az izraeli csapa­tok visszavonultak Dél-Liba­­nonból, de semmiképpen sem a tűzszüneti egyezmény része­ként. Hozzátette, a Hezbollah még most is képes támadni a biztonsági övezetet, és a heti bombázások csak még nép­szerűbbé tették a terrorszerveze­­tet a libanoni nép szemében. A Hezbollah vezetése kilátásba helyezte, folytatják a harcukat az izraeli jelenlét ellen Dél-Li­­banonban, de ígéretet tettek a Katyusa-támadások szünetelte­tésére, amennyiben Izrael abba­hagyja a bombázásokat. A. I. Felgöngyölítették a „Topáz” hálózatát Keletnémet kémek a NATO-ban BONN - Szombatra virra­dó éjszaka gondosan előké­szített letartóztatásokra került sor a Saar-vidéken és Észak-Rajna-Vesztfáliá­­ban. Többéves nyomozati munkát követően szombat délig hat német állampol­gárt vettek őrizetbe annak alapos gyanújával, hogy a hajdani NDK Állambiz­tonsági Minisztériuma szá­mára kémkedtek. A németországi letartózta­tásokkal egyidejűleg a NATO brüsszeli központjában is őri­zetbe vételekre került sor. Jólle­het a további nyomozás veszé­lyeztetésének elkerülése érde­kében egyelőre teljes a hírzárlat, annyi nyilvánosságra került, hogy vélhetőleg - vagy remél­hetőleg - a NATO szervezetébe beférkőzött eddigi legkiterjed­tebb kommunista ügynökháló­zatot sikerült felgöngyölíteni. Leon Uris 1967-ben megje­lent világsikerű regénye nyo­mán ezt a korábban is mindig feltételezett ügynökkört a Topáz fedőnevén ismerték - pontosab­ban nem ismerték. A karlsruhei német Szövetségi Legfőbb Ügyészség rendelkezésére álló eddigi adatok szerint a Topáz kémjei 1979-től kezdődően az NDK összeomlásáig az Észak­atlanti Szövetség több mint tíz­ezer szigorúan titkos dokumen­tumát továbbították Kelet-Ber­­linbe. A Stasi Felderítési Főcso­portfőnökségének (HVA) infor­mációértékelő VII. ügyosztálya dolgozta föl az ügynökök által megszerzett NATO-terveket és egyéb adatokat, innen ezek má­solatban haladéktalanul a moszkvai Ljubjankára, a KGB központjába vándoroltak. Egyelőre természetesen ar­ról sincsen adat, mi vezetett a kémek nyomára. A HWA irat­tárát a Modrow-féle átmenet idején, 1989-90 fordulóján ugyanis sikerült megsemmisí­teni, mégpedig a „harmadik utas” polgárjogi mozgalmak egyetértésével, mert ezek meg akarták akadályozni, hogy az „imperialista titkosszolgála­tok” nyerészkedjenek az NDK bukásán. Fennmaradtak azonban a KGB számára készült kópiák, valamint az elmúlt években nagyszámú állástalanná vált egykori keletnémet „ávós” is megtért, és illő díjazásért fel­ajánlotta szolgálatait és ismere­teit a nyugati országok, minde­nekelőtt a Szövetségi Köztársa­ság kémelhárításának. (Józsa) Demjanjukot hiába várták Kijevben (Folytatás az 1. oldalról) A módosított vádemelés azért szükséges, mert csak ab­ban a vádban hozhat ítéletet a ki­adatást kérő ország, amellyel őt az Egyesült Államok kiadta. Ezért nem lehetett a tárgyalás során mást vizsgálni, mint azt, ő­e, ,Rettegett Iván”. Demjanjuk vasárnap dél­után két órakor akarta elhagyni Izraelt, hogy az őt tárt karokkal váró Ukrajnába repüljön. Ám a petíciót megkapva a legfelső bí­róság úgy döntött, felfüggeszti a kiutasítási végzést. Az eljárást sürgősséggel folytatják le, leg­később tíz napon belül. Az új „vád” Demjanjuk ellen: SS-se­­gédőrként Sobiborban és más haláltáborokban részt vett több ezer zsidó meggyilkolásában. A tárgyalás lezárásának nap­ján érkezett a hír a német igaz­­ságügyi minisztériumból, hogy május folyamán 34 évi fegyház után szabadlábra helyeztek egy volt háborús bűnöst, aki, bár je­lenlegi lakóhelye ismeretlen, minden valószínűséggel maxi­mális biztonsággal felismerné Demjanjukban a treblinkai hó­hért, ha ő volt az valóban. (makra) Újabb helységnévtáblákat szereltek le Szlovákiában POZSONY­­ A múlt héten újabb helységnév­táblákat szereltek le Szlo­vákiában, ezúttal a komá­romi járásban. A járási útkarbantartó vállalat igazgatója egyúttal figyel­meztette a zömmel ma­gyarok lakta falvak ön­­kormányzatait, hogy amennyiben meggátolják a leszerelést, a rendőrsé­get hívja segítségül a tör­vények betartásához. Az érintett önkormányza­tok a szlovák parlament ma­gyar képviselőivel egyetemben viszont azzal védekeznek, hogy e kérdést szabályozó tör­vény nincs is. A táblák eltávo­lítását a közlekedésügyi mi­nisztérium a Szlovákiai nyelv­törvényre és közigazgatási tör­vényre hivatkozva rendelte el, ám azok egyetlen szóval sem tiltják a többnyelvű helység­névhasználatot, s ki sem térnek az információs táblákra, tehát a nyelvhasználatra sem. A két törvény csak azt írja elő, hogy szlovákul minden települést meg kell jelölni. Az új akcióra valószínűleg azért került sor, mert közben a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom köz­zétette elképzelését a helység­nevek többnyelvű használatá­val kapcsolatban. Ennek pedig az a lényege, hogy a nem szlo­vák megnevezések esetében nem a történelmi névből kell kiindulni, hanem a használt szlovák megnevezést lefordíta­ni, illetve a kisebbségek nyelv­tani szabályai szerint átírni. Maga a kormányfő, Vladimír Meciar a rádiónak nyilatkozva mindezt úgy magyarázta, nem engedhetik meg azt, hogy egy­­egy falunak, városnak két neve legyen. „Bratislava nem lehet Pozsony, Stúrovo pedig Pár­kány, hiszen ez két különböző név, s ezt nem engedhetjük meg magunknak” - mondta. A hét végén egyébként el­dőlt az is, hogy Meciar és moz­galma továbbra is kisebbségi kormányzásra kényszerül, mint­hogy a Szlovák Nemzeti Párt or­szágos tanácsa zsolnai ülésén megerősítette Ludovit Cernákot pártelnöki funkciójában, egyút­tal őt hatalmazta fel azzal is, hogy a párt nevében folytassa a koalíciós tárgyalásokat - amennyiben lesznek. Emlékeze­tes, hogy Vladimír Meciar egy héttel korábban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom orszá­gos elöljáróságának ülésén kor­rupciós szándékkal vádolta meg a nemzeti párt elnökét, s bár a vádat nem tudták mind a mai napig bizonyítani, a kormányfő még a hét végén is azt nyilatkoz­ta a rádióban, számára Cernák elfogadhatatlan partner, s amíg ő lesz a kormányfő, a nemzetiek csak akkor léphetnek be a kor­mányba, ,jra etikussá teszik po­litizálásukat, s eltávolítják sora­ikból azokat, akik nem tiszta eszközöket használnak”. Cér­nák úgy nyilatkozott, a Szlovák Nemzeti Párt továbbra is fontos­nak tartja a politikai élet stabili­zálását, ezért hajlandó folytatni a koalíciós tárgyalásokat, de diktálni nem hagy magának. (neszméri) Meghalt I. Baldvin belga király A dél-spanyolországi Motril üdülőhelyen szombaton, 63 esz­tendős korában szívroham következtében elhunyt I. Baldvin belga király. Az uralkodó - aki 1951. július 17-én lépett trónra - feleségével, Fabiola királynéval együtt 1990-ben, Göncz Árpád meghívására járt Magyarországon is. I. Bald-­vinnak nincs egyenes ági leszármazottja, ezért az 1934-ben született Albert herceg, a király öccse a trónörökös. Jean- Luc Dehaene belga kormányfő vasárnap délelőtt rendkívüli ülésre hívta össze a minisztertanácsot, amely az alkotmány értelmében az új király trónra lépéséig testületileg látja el az uralkodói teendőket, így például a törvények szentesítését. (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Gorbacsov nem akar tanúskodni Mihail Gorbacsov szomba­ton visszautasította, hogy ta­núskodjon három korábbi ke­letnémet vezető ügyében. Heinz Kessler egykori védelmi minisztert, valamint helyette­sét, Fritz Streletzet és Hans Albrecht, volt Suhl megyei első titkárt azért állították bíróság elé Németországban, hogy tisztázódjék, milyen felelősség terheli őket az egykori NDK-NSZK-határon érvény­ben volt tűzparancsért - jelen­tette az MTI. Gorbacsov tanúskodását a védőügyvédek kérték, mivel a vádlottak arra hivatkoztak, hogy a berlini vezetés a többi volt VSZ-országgal közösen döntött a tűzparancs kiadásá­ról, s az ügyvédek szerették volna megtudni a volt szovjet vezetőtől: Moszkva milyen be­folyást gyakorolt a keletnémet határőrizet rendjére. Gorba­csov az Interfax hírügynökség által nyilvánosságra hozott nyi­latkozatában kitért a kérés elől, mondván: ő nemrégiben meg­kapta a berlini díszpolgárságot, s ez azt mutatja, hogy egykori döntései sokkal inkább a berli­ni fal lerombolásához vezettek, semmint a határon történt „saj­nálatos incidensekhez”. 2624 ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Balatoni Autószerviz Kft.-nek (Siófok, Fő u. 234.) az ÁVÜ tulajdonában lévő üzletrésze egészében való értékesítésére. A Kft. személygépkocsik javításával, forgalmazásával foglalkozik. A társaság törzstőkéje: 30 600 000 Ft. A pályázat tárgyát képező, 16,67%-os tulajdonhányadú üzletrész kerül felajánlásra, azaz 5100 eFt névértékű üzletrész. A törzstőke 10%-át képviselő üzletrészre az ajánlattevő kárpótlási jegyben köteles ajánlatot tenni. Ezen túl az üzletrészvásárlás során a vételár bánatpénzt meghaladó része E-hitel igénybevételével vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető. A részvétel fő feltétele, hogy a pályázó rendelkezzék az ajánlat megtételéhez szükséges pénzügyi forrással, és erre megfelelő pénzügyi garanciát adjon. A pályázatot a legkedvezőbb árat, a legjobb fizetési feltételeket biztosító pályázó nyerheti el. A vételi szándék bizonyítására 200 eFt-ot az ajánlattevőnek a pályázat benyújtási határidejéig az ÁVÜ MNB-nél vezetett 232-90107-8024 számú (Ft) vagy 232-90107-8031 számú (deviza) számlájára letétbe kell helyeznie. Az ajánlat kidolgozásához szükséges dokumentumok kiváltása a pályázaton való részvétel feltétele. Ezek az Állami Vagyonügynökség (Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) ügyfélszolgálatán naponta 8 és 16 óra között 2000 Ft+áfa fizetése ellenében 1993. szeptember 10-ig vehetők át. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani, illetve postai úton kell eljuttatni 3 példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megjelölt címre. A pályázatok beérkezési határideje: 1993. szeptember 10.16 óra. B / Helye: az Állami Vagyonügynökség, IKTATÓ A kiíró 1993. október 31-ig értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. További információt szolgáltat: Gráf Csilla (ÁVÜ) tel.: 269-860011454 Németh Lajos ügyvezető igazgató, tel.: Siófok, (84) 311-030

Next