Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

HÉTFŐ, 1993. augusztus 2. Zágrábot is kordában kell tartani Ma tárgyalja a NATO Szarajevó megmentésének clintoni tervét (Tudósítónktól) WASHINGTON - Fél órá­ra volt már csupán szüksége Clinton elnöknek, hogy kulcs­tanácsadóival véglegesítse a boszniai muzulmánokat és min­denekelőtt Szarajevót légicsapá­sokkal is megvédeni kívánó ter­vét. Miként egy névtelen penta­goni főtisztviselő a szombat reg­geli megbeszélést követően a tu­dósítóknak elmondta, bevetni kí­vánják a NATO légierejét azon szerb erők ellen, amelyek „akár lövik a várost (Szarajevót), akár hozzájárulnak megfojtásához”. Ez utóbbi a kulcsszó: kormány­­tisztviselők szavából kitetszően, Washington mindenképpen el akarja kerülni Szarajevó „meg­fojtását”. Hiszen ahogyan vasár­nap a tévében a boszniai beavat­kozást régóta sürgető Biden de­mokrata szenátor többször is ki­jelentette: „meg kell mentenünk Szarajevót”. Az ABC hálózat vi­taműsorában Dole szenátor re­publikánus vezér is közölte, bár okosabb lett volna előbb csele­kedni, azért örül, hogy „az elnök tesz valamit”, mert ha ismét tét­lenek maradnak, azt „nemcsak a jövő nemzedékek, hanem ő is megbánná”. Nyilván ilyen utólagos szá­monkérésre gondolva határoz­ta el a Fehér Házból kiszivá­rogtatott értesülések szerint Clinton, hogy nem hagyja Sza­rajevót és a többi muzulmán várost katonailag lerohanni, vagy ostrommal, kiéheztetéssel térdre kényszeríteni. S mint a The Washington Post megtud­ta, a légi akciók célpontjainak részletes listája már hónapok óta létezik. Clinton azt követő­en tartotta e „zárótanácsko­zást", hogy megállapította, az amerikai fővárosban egyeztető britek és franciák immár egyet­értenek a terv fő vonalaival, te­hát elvben annak az ENSZ-se­­reg megvédésén túlmenő cél­jaival is. S bár hírek szerint e két fő szövetségesének még vannak a részleteket illető fenn­tartásai, az elnök elérkezettnek látta az időt a cselekvési prog­ram előterjesztésére a mai brüsszeli NATO-tanácsülésen. Ennek mintegy előkészítésére Clinton már pénteken leveleket küldött a többi partnerország vezetőjének és az ENSZ-főtit­­kárnak is, kit mindenekelőtt sürgetett a légi akció kérésére, a világszervezeti erőket védendő. Christopher külügyminiszter pedig telefonon tudatta nyugati kollégáival, hogy a NATO- ülésre és a légiakció-terv elfo­gadására szükség van. De maga a legutolsó hiek szerint lapzártánk táján a közel­­keleti körútjára indult, miután ugyancsak telefondiplomáciával utazása előestéjére összehozta a libanoni tűzszünetet (négyszer beszélt Rabinnal és ugyanennyi­szer Al-Sharaa szíriai külügymi­niszterrel, s a hírek szerint da­maszkuszi közvetítéssel Tehe­ránra is nyomást gyakorolt a Hezbollah megfékezésére), így Washingtont e brüsszeli NATO- egyeztetésen állítólag Oxritan külügyminiszter-helyettes és a genfi tárgyalásokat figyelő Bar­tholomew különmegbízott vesz részt, míg Christopher egyene­sen Izraelben kezdené a béketár­gyalások „újjáélesztését”. Amerikai kormánykörök­ben bevallottan arra számítanak, hogy már a légi akció fenyegeté­se is hatni fog a szerbek genfi tárgyalási taktikájára, mert Wa­shington mindenképpen vala­mennyire életképes, nem ellen­felei kénye-kedvének kitett mu­zulmán térséget akar biztosítani, a hozzá vezető segélyutakkal együtt. Biden szenátor szerint „Szarajevó megmentése egy tar­tós rendezés központi eleme", mert amúgy neki sincsenek illú­ziói: „a háborúnak vége”, ez te­hát voltaképpen a győztesek megfékezése és kordában tartá­sa. S „valahányszor Amerika beavatkozása csak szóba került, a szerbek meghátráltak”, s ez a „korlátozott” szarajevói akció csupán „kiiktatná a várost lövöl­döző tüzérséget”. Dole szenátor a vasárnapi The Washington Postnak írt cikkében figyelmez­tet rá: nem lehet „újabb ürügy”, hogy már túl késő, mert a bosz­niai állam kimúlásának meggát­­lására igenis van még idő. S ezt stratégiai okokból kell megten­ni: az iszlám fundamentalisták az ügyet máris felhasználják a nyugatbarát muzulmán kormá­nyok ellen, s a NATO túlélése is kockán forog. Ezért sürgeti a re­publikánusok első embere Clin­tont atlanti csúcsra is, s köti nyíl­tan össze az orosz segélycsoma­got azzal, Moszkva ne lépjen közbe a szerbek mentésére. Clinton különben ezzel a te­kintélyét az akcióterv mellett latba vető döntéssel nemcsak a szerbeket, hanem a bonátokat is kordában próbálná tartani: miközben az előbbiek elleni embargórendszer egy darabig mindenképpen maradna (a boszniai rendezés végrehajtásá­nak biztosítására), az utóbbia­kat is netán ily módon lehetne féken tartani. Sok elemző tart ugyanis egy krajinai horvát­­szerb konfliktus kirobbanásá­tól, s kormánytisztviselők már­is figyelmeztetik Zágrábot, szintén nemzetközi elszigetelés­re számíthat, ha egyoldalú lépé­seket tesz. Jelezte ezt a BT el­nöki nyilatkozata is, amely „kö­vetelte” a horvát erők visszavo­nását a maslenicai hídtól. Avar János Nemzetközi élet ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség nyilvános pályázatot hirdet az AUTO-FORT Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészeinek megvásárlására. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az AUTO-FORT Kft. jegyzett tőkéje 323 000 000 Ft, melynek 17,8%-os részarányt képviselő 57 505 000 Ft névértékű állami tulajdonú üzletrészeinek teljes mennyisége értékesítésre kerül. A jegyzett tőke legalább 10%-át, 32 300 000 Ft nagyságú üzletrészt kárpótlási jeggyel kell ellentételezni. A társaság tőketartaléka: 12 290 000 Ft. A pályázaton való részvétel feltételei: - 3 000 000 Ft letétbe helyezése; - titkossági nyilatkozat tétele a kapott információkra vonatkozóan: - a jegyzett tőke 17,8%-nak megvásárlását; - a jegyzett tőke legalább 10 %-nak kárpótlási jegyben való fizetését. Az ajánlatok értékelése során mindenfajta kedvezményes fizetési módot elfogadunk (MRP, E-hitel, kárpótlási jegy). A pályázat benyújtásának határideje: 1993. szeptember 6. 14 óráig. A pályázat beadásának helye: Állami Vagyonügynökség Budapest, 1133 Pozsonyi út 56. Iktató A pályázatnak félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az ajánlat a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított 40 naptári napig érvényes. Az ÁVÜ a tenderbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhet. Az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Az ajánlat benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes ajánlati anyag 2500 Ft-ért - amely az áfát is tartalmazza - történő megvásárlása az Állami Vagyonügynökség Bp. 1133 Pozsonyi út 56. címen. A társaság főbb adatairól (titkossági nyilatkozat ellenében) érdeklődni lehet. Balázs Tamás ügyvezető igazgató címén Tel.: 270-3433 Horvát és szerb öröm, bosnyák beletörődés Genfben Bosznia térképét rajzolják (Folytatás az 1. oldalról) Izetbegovic nyilatkozataiból az szűrhető ki, hogy nem volt más választás. A muzulmán el­nök egyik nyilatkozatában olyan kijelentést tett, amelyből sokan azt a következtetést vonják le, hogy lemondott az „unitáris ál­lam” koncepciójáról. A szaraje­vói rádiónak kijelentette, „igyekszünk megőrizni Bosznia egy részét népünk számára", majd hozzáfűzte, Bosznia meg­marad, annak ellenére, hogy „egyes hatalmasok” megpróbál­ták megsemmisíteni. Ez az ál­lam - Izetbegovic szerint - bizo­nyos ideig „különbözik majd at­tól az államtól, amelyet elkép­zeltünk”. Nyilatkozatában ki­emelte, hogy most a boszniai muzulmánok megmentése a cél, mert „nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy az agresszió cél­ja az ő megsemmisítésük volt”. Tudjman horvát elnök sze­rint az alkotmányos elvek el­fogadásával befejeződött „a munka oroszlánrésze”. Milose­vics szerb elnök teljes egyetér­tésről beszél, szerinte a térké­pek megrajzolása előtt sincse­nek ezek után nagy akadályok. A hivatalos Belgrád egyér­telműen „a béke felé vezető döntő lépésnek” tekinti a genfi megállapodást. A vezető szoci­alista párt úgy véli, hogy létre­jöttek a feltételek a tartós béké­re, és arra is, hogy a világ most már elismerje a boszniai szerb államot a bosnyák államok unió­jának keretében. A párt fő ideo­lógusa, Mihajlo Markovics nem tagadja, hogy minden Milose­vics politikájának eredménye. Az akadémikus a belgrádi hír­­ügynökségnek kijelentette: a megegyezés azért sikerült, mert ,A háború győztese a megfelelő pillanatban kedvező megoldást kínált a legyőzöttnekAmikor ugyanis kudarcot vallott „a nagy trükk a bombázásokkal”, az ENSZ már csak relatív biz­tonságot tudott nyújtani a mu­zulmánoknak. Ebben a pillanat­ban kínálták fel nekik a szerbek az államot, „amelyet a harcté­ren már elveszítettek”. Mindez Szlobodan Milosevics ötlete volt, hangsúlyozta Markovics. Az új bosnyák államról egyelőre még azt sem tudni, hány lakosa van. A legutóbbi jugoszláviai népszámláláskor Boszniában egymillió 900 ezer muzulmán élt, egymillió 370 ezer szerb és 755 ezer horvát. A több mint tizenöt hónapos vérontás áldozatainak számát senki sem tudja, még felbecsül­ni is nehéz. A hírügynökségek leggyakrabban félmillió áldo­zatot emlegetnek. Emellett több százezren menekültek el Boszniából, Szerbiában 650 ezret tartanak nyilván. Az alkotmányos elvek el­fogadása után Genfben a há­rom boszniai nemzet képvise­lői folytatják a tárgyalásokat a területi felosztásról. A leg­élesebb kérdés kétségkívül Szarajevó és a Drina mente. Karadzsics szerb vezető hajla­mos arra, hogy Szarajevó szű­­kebb, belvárosi részeit áten­gedje a muzulmánoknak, a pe­remvidéket pedig megtartaná, a Drina mentét azonban aligha engedi át. A társelnökök sze­rint a muzulmánok számíthat­nak egy kikötőre a Száván, a szerbek pedig ragaszkodnak egy kijárathoz a tengerre (vala­hol Prevlaka és Cavtat között) és Hercegovinában a Neretva Travnikra, ha Kiseljakot, Foj­­nicát, Varest átengedik a mu­zulmánoknak. Pattanásig feszültek a húrok a hét végén a horvát-krajinai kapcsolatokban. A korábbi megállapodás értelmében a hor­vát csapatoknak július 31-én éj­félig kellett volna kiüríteniük a maslenicai híd, a Zemunik re­pülőtér és a Peruca vízerőmű térségét, erre azonban nem ke­rült sor. A határidő előtti utolsó órákban az ENSZ-erők parancs­nokai szinte ingáztak Zágráb és Knin között, valamiképpen igyekeztek megmenteni az er­­dődi megállapodást és a relatív békét a térségben, a lenini szer­­bek ugyanis azzal fenyegetőz­tek, hogy éjfél után egy órakor „megkezdődik a maslenicai híd ünnepélyes lezárása”. A Bizton­sági Tanács határozatban szólí­totta fel Horvátországot, hogy vonuljon ki a térségből, talán a nemzetközi nyomás hatására Zágráb az utolsó percekben ha­lasztást kért augusztus elsején déli 12 óráig. Időközben Bobet­­ko horvát katonai parancsnok elrendelte a kiürítést. Col tábor­nok, az ENSZ-erők főparancs­noka szerint a két fél eltérően értelmezi az erdődi megállapo­dást. Horvátország úgy tartja, hogy csak a híd és a repülőtér térségét kell átengednie az ENSZ-erőknek, a szerbek sze­rint az egész területet, amelyet januárban elfoglaltak. A leg­utolsó hírek Kninből vészjósló­­ak: vasárnap délután 3 óra 55 perckor a krajinai „fővárosban” légiriadót jeleztek a szirénák. Gyarmati József Patr'.vits Tamás rajza Amerikaellenes éllel Antiszemita hirdetés Japánban A Los Angeles-i Wiesen­­thal-központ bocsánatkérést követel a Nihon Keizai Simbun című japán laptól, amiért az an­tiszemita hirdetést jelentetett meg. Mint az MTI jelentette, Japán vezető gazdasági napi­lapja egyharmad oldalon nép­szerűsít egy háromkötetes anti­szemita művet, az alábbi szö­veggel: „A tőzsdei válság, a jen drágulása, a japán politikai bi­zonytalanság nem véletlen je­lenségek. Európa, Amerika és Oroszország legyőzése után a zsidó tőke Japánt hódítja meg”. Hogy a zsidó összeesküvés hatását érzékletessé tegye, a hir­detés egy ötezer jenes bankje­gyet is ábrázol, csakhogy a ban­­­kón nem a japánok szent hegye,­ a Fudzsi, hanem a sínai hegy látható. A Wiesenthal-központ illetékese szerint ezzel akarja érzékeltetni a hirdető, hogy a ja­pán pénzügyminisztérium és a központi bank zsidó kézben van. A japán újság és a hirdető cég is elzárkózik a bocsánatké­réstől. A központ szerint japán sajátosság, hogy az antiszemi­tizmus itt Amerika-ellenes szí­nezetet ölt. Ülésezik az orosz legfelső tanács Az utóbbi napok nagy bel­politikai hullámverést keltő eseményeivel, így az egy hete bejelentett pénzcserével és Vik­tor Barannyikov biztonsági mi­niszter leváltásával is foglalko­zik az elkövetkező napokban az orosz parlament - jelentette az MTI. A képviselők alig egy hé­tig élvezhették csak a nyári sza­badságot; a múlt pénteken befe­jeződött ülésszak után a terve­zett egy nap helyett a héten folytatódik a rendkívüli ülés. A tanácskozást eredetileg az észak-oszét­ ingus konflik­tus ügyében hívták össze. Haszbulatov parlamenti elnök kormány elleni heves kirohaná­sokat tartalmazó pénteki tévé­nyilatkozata azonban már jelez­te, hogy a képviselők aligha elégszenek meg a kaukázusi válságövezetre vonatkozó elnö­ki rendelet megvitatásával. Barannyikov biztonsági mi­niszter leváltása kapcsán a kép­viselők indítványozták, hogy a parlament tegye egyértelművé: az elnök a kulcsfontosságú mi­niszterek menesztését köteles egyeztetni a legfelső tanáccsal. A képviselők javasolták, hogy a parlament vitassa meg a kor­mány működésére vonatkozó törvény módosítását is. Ennek lényege. Hogy az elnöknek meghatározott időn belül jóvá kell hagyatnia a megüresedő miniszteri szék várományosá­nak személyét. Barannyikov le­váltása kapcsán a parlament el­nöke nehezményezte, hogy Jel­cin nem hagyatta jóvá a megbí­zott biztonsági miniszter sze­mélyét. A képviselők megvitatják a pénzcsere kapcsán kialakult helyzetet. Meghallgatják a nagy port felvert ügyben Ge­­rascsenko bankelnököt és Fjo­dor­ov pénzügyminisztert. A parlament a napirendi vi­ta után jóváhagyta Jelcin elnök rendeletét az észak-oszétiai és az ingusföldi rendkívüli állapot két hónappal történő meg­hosszabbításáról. Az elnöki rendeletet előterjesztő Szergej Sahraj miniszterelnök-helyet­tes elismerte: az egyedüli ered­mény egyelőre mindössze annyi, hogy az orosz ideiglenes adminisztráció katonai erővel ellenőrzése alatt tudja tartani helyezet. Botrány a cseh kormány kompromittálására Prágából jelenti az MTI. A Mladá Fronta Dnes című lap és a CTK hírügynökség értesülé­sei részben megerősítik azt a politikusok és szak­értők köréből elhangzott feltételezést, hogy a péntekre felforrósodott cseh biztonsági botrány mögött a volt kommunista biztonsági szolgálat, az StB ma is aktív emberei állnak. A napilap sze­rint ugyanazok az iratok, amelyeket Václav Wal­lis, az 1989 után kiépített Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat (FBIS) ügynöke átadott Viktor Kozenynak - a cseh privatizációban meg­határozó Harvard Capital and Consulting (HCC) beruházó cég elnökének­­, az StB további volt tagjainak is a rendelkezésére álltak. Az FBIS egyik munkatársa a lapnak elmond­ta azt is, hogy a dokumentumok, amelyek komp­romittálhatnának néhány közjogi méltóságot, a felszámolt állambiztonsági szolgálat aktáiból származnak. Az StB azon tagjai, akik 1989 no­vembere után is a titkosszolgálatok kötelékében maradtak, az idézett forrás szerint továbbra is használták az StB még ma is működőképes ügy­nökhálózatát. Az FBIS-en belül ráadásul újabb információkhoz is hozzáférhettek. Az FBIS mintegy száz volt StB-ügynököt vett át, kivételt adva nekik az átvilágítási tölény alól. Ketten közülük a titkosszolgálatok központi nyilvántar­tójában dolgoztak. A Mladá Fronta Dnes szerint az átadott papí­rok a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Václav Klaus vezette Polgári Demokra­tikus Fórum (ODS) saját, 1992-ben végzett hír­szerző tevékenységére vonatkoztak. Richard Sa­cher volt csehszlovák belügyminiszter a napilap­nak nyilatkozva úgy vélte, hogy a jelenlegi veze­tő politikusokra vonatkozó adatok a volt kom­munista biztonsági szolgálat, az StB egykori fő­nökének, Lorencnek a naplójából származhattak. A Lidové Noviny szerint az információk néhány politikus személyi jellemzését tartalmazták, to­vábbá adatokat a szerelmi viszonyaikról, egymás iránti szimpátiáikról és ellenszenvükről. KÜLFÖLD A NÉMET FŐÜGYÉSZSÉG Wolfgang Lu­der (FDP) mellett más vezető pártpolitikusok ellen is vizsgálatot kezdett az egykori keletnémet állambiztonsági szervezet, a Stasi javára végzett kémkedés gyanújával. Az újabb jelöltek között van Karl Wie­nand, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának volt ügyvezetője és az SPD két má­sik előadója. A német hatóságok a közelmúltban kapták meg Moszkvából a Stasi ügynökháló­zatának aktáit, amelyek alapján a sajtó több száz vezető nyugat­német politikus, közigazgatási és gazdasági funkcionárius „le­bukására” számít. TAJVAN MINTEGY EZER TONNA RIZST küld segély­képpen Kínába, az árvíz sújtotta Hunan tartományba. Amióta Tajpej és Peking között enyhült a feszültség, a tajvani kormány már többször is nyújtott segítsé­get elemi csapások kínai káro­sultjainak társadalmi szerveze­tek közvetítésével. Az utóbbi két hétben nyolcvan ember vesztette életét és tízezrek váltak hajlékta­lanná Kína Ilmnan tartományá­ban a monszunesők nyomában járó áradások következtében. Az anyagi kár becsült éneke mint­egy 170 millió dollár. . Tájékoztatjuk­­ az érdeklődőket, hogy a GRAFOLÓGIAI INTÉZET 1993 szeptemberében is beindítja, illetve folytatja felsőfokú grafológiai végzettséget nyújtó szemesztereit. Felvilágosítás és jelentkezés: TI26 Budapest, Szoboszlai u. 2-4. Tel.: 201-5569, 155-5333

Next