Magyar Nemzet, 1993. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

Áttörést ígér az izraeli—palesztin megállapodás Derűlátás Washingtonban az új közel-keleti forduló nyitányán (Tudósítónktól) WASHINGTON - Óvato­san derűlátó nyilatkozatok kísé­retében megkezdődött a közel­­keleti béketárgyalások tizen­egyedik fordulója, amely áttö­réssel kecsegtet, miután titkos találkozókon elvi megállapodás született arról, hogy a paleszti­nok átveszik ügyeik irányítását Gázában és a ciszjordániai Jeri­kóban. Ez az első lépés a pa­lesztin autonómia megteremté­se felé, amely átfogó rendezés része lehet a térségben. Izrael egyelőre nem mond le a bizton­sági és a külügyek intézéséről. Új szakasz kezdetéről beszélt a palesztin küldött a washingtoni tárgyalások nyitányán kedden délelőtt,­­s a State Department bejáratánál feltűnően visszafo­gottan nyilatkozott a szír dele­­gácó vezetője, aki nyilván a Go­lan helyzetéről akar tárgyalni. Az izraeli küldött azt fejtegette, hogy Damaszkusz nem hagy­hatja figyelmen kívül, a palesz­tin kérdés immár megoldható. (Folytatás a 2. oldalon) ■■■—­ Hilli· ■■ Az izraeli rendőrség keményen fellépett a megegyezést elítélő tüntetők ellen (Reuter-fotó) Tollvonásra a boszniai békétől? Gyors genfi egyezségben reménykednek ÚJVIDÉK - Egy tollvonás, és Boszniában béke lesz? A gen­fi nemzetek palotájában Alija Izetbegovic muzulmán elnök tollvonására várnak a nemzetkö­zi Bosznia-értekezlet utolsó (?) fordulójában. Kedden délelőtt, 11 óra tájban megkezdődött az újabb boszniai csúcstalálkozó, jelen van a három boszniai nem­zet küldöttsége, továbbá Tudj­­man horvát, Milosevics szerb és Bulatovics montenegrói elnök is. Mint később kiderült, Izetbe­govic a délelőtti tanácskozáson nem volt jelen. Az értekezlet kezdete előtt lord David Owen, a konferencia egyik társelnöke ar­ra figyelmeztetett, hogy kudarc esetén elkerülhetetlen a háború folytatása. A harcok most is pusztítanak Közép-Boszniában, s reális a veszély, hogy kiterjed­nek Kelet-Boszniára is. Ha nem írják alá a békeszerződést, a szerbek könnyen valóra válthat­ják korábbi fenyegetéseiket, hogy Boszniát két részre oszt­ják, s a muzulmánok saját állam nélkül maradnak. Ennek elle­nére Owen reménykedik a siker­ben. Kedvező, serkentő körül­ménynek tekinti, hogy Clinton amerikai elnök épp az értekezlet előestéjén közölte, hajlandó csa­patokat küldeni a háborús tér­ségbe a béke fenntartására. (Folytatás a 3. oldalon) Először Kelet-Európában Ma kezdődik az EDU budapesti tanácskozása A szerdán Budapesten kez­dődő 15. EDU-konferenciájá­­val az Európai Demokratikus Unió tanácskozására először kerül sor kelet-európai ország­ban - hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden, a tanácskozás előtt tartott sajtó­tájékoztatón, az MDF székhá­zában. A miniszter hozzátette: a tanácskozás egyik fő témája a kelet- és közép-európai orszá­gok támogatása, különös tekin­tettel a kisebbségi kérdésre, amelynek biztonságpolitikai jelentőségét a kontinensen el­sőként az EDU ismerte fel. Mint az MTI jelentette, a sajtókonferencián az is elhang­zott, hogy az EDU háromna­pos, 15. pártvezetői konferen­ciáját Antall József miniszter­­elnök, MDF-elnök meghívásá­ra tartja a magyar fővárosban. Antall József egyben az EDU alelnöke is. A konferencia négy fő témával foglalkozik: az európai integráció tovább­fejlesztésével, az európai biz­tonsággal, a kontinens, ezen belül elsősorban Közép- és Kelet-Európa környezetvédel­mi problémáival, valamint Alois Mock EDU-elnök intéz­kedési tervével a közép- és ke­let-európai demokráciák meg­erősítésére. (Folytatás a 3. oldalon) Milyen béke? Ezerkilencszázharminc­­kilenc nyarán nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti szocia­lista Németország hatalmi és felsőbőresülűségi mámo­rában Lengyelországot je­lölte ki célpontjának. És erőpróbájának is, tudniillik mit tűrnek még el a nyugati demokráciák? A katonai felkészülés mellett az e szá­zadi történelem egyik leg­­arcátlanabb fordulatával 1939. augusztus 23-án Moszkvában megkötötték a Hiller-Sztálin egyezményt. Most már csak forma és időpont kérdése volt, hogy a nácik lerohanják Lengyel­­országot. De az is valószí­nűnek tűnt, hogy ez a gaztett már világháborúba torkollik. Szeptember else­jének hajnalán Hitlerekhez illő, primitív provokációt ürügyül használva a német hadigépezet megrohanta Lengyelországot. Anglia és Franciaország ezt már nem viselhette el, és negyven­­nyolc órán belül hadat üzentek a németeknek, megkezdődött a második világháború. A lengyelek történelmi hősiessége ellenére a né­met hadsereg hengerelt, majd Berlin és Moszkva szerződésének titkos zára­dékai jegyében szeptem­ber 18-án a Vörös Hadse­reg lerohanta a vérében vergődő Lengyelország ke­leti részében még megma­radt erőket. Mire befejeződött, már megvolt az atombomba, és 1945 májusában a világon már szinte minden megvál­tozott,­­ de Kelet-Közép- Európa sorsa nem válto­zott kedvezőbbre, mert nem változhatott jobbra. Közép- és Kelet-Európa szovjet hadizsákmány lett. A két akkori szuperhata­lom, az USA és a Szov­jetunió, nagyon rövid időn belü­l a kölcsönös, „abszo­lút bizalmatlanság” jegyé­ben rendezte be azt a fur­csa világot, amit ma már a történelem a hidegháború korának nevez. Most, övennégy évvel a második világháború kitö­rése után úgy tűnhet, ke­vesebb akadály áll egy ér­telmesebb, emberibb világ kiformálása előtt. De nem felejthetjük, hogy ilyen­­olyan tartalmú bozóthábo­rúk több földrészen is foly­nak, és határaink közelé­ben félelmetes nacionalista téboly nyomán újra ömlik a vér. Es terjed a nyomor számos világrészen. Ennek összes lehetséges veszélyes következményei alól senki sem vonhatja ki magát. Persze a második világhá­ború vérzivatarához ké­pest az emberiség nagy többsége, mi is, immár bé­kében élünk. De nehéz lenne azt mondani, hogy elégedett a világ. Mégis, nem alaptalanul remélhet­jük, hogy egy igazi nagy háború szinte lehetetlen. Hogy 54 évvel a máso­dik világháború kitörése után milyen békében élünk a Földön, Európá­ban, hazánkban, az még sok kérdőjeles és sokisme­­retlenes egyenlet. Fontos erre nemcsak az évfordu­lókon gondolni, de emlé­keztetni is. Földes Péter A legjobb és a legutolsó ajánlat? Ma minden eldőlhet Ferihegyen (Munkatársunktól) Valószínűleg fordulópont­jához érkezik ma 10 órakor a lassan követhetetlenné váló és kezelhetetlennek tűnő Aer­o­­plex-ügy. A délelőtti órákban ugyanis munkásgyűlésen vitat­ják meg a bérharcukat vívó re­pülőgép-műszakiak, hogy ho­gyan tovább: elfogadják-e az 50-50 százalékban tulajdonos Malév és Lockheed cég, vala­mint az Aeroplex Kft. vezetése által kidolgozott legújabb bér­emelési javaslatot, avagy ismét sztrájkba lépnek. Jakab Istvánné, a sztrájkot hirdető Repülőgép-műszakiak Független Szakszervezetének (RMFSZ) ügyvivője a tegnapi tárgyalási forduló után lapunk­nak elmondta: tárgyalópartne­reik immár 34,6 százalékos, 1994. december 31-ig szóló bérfejlesztési javaslattal álltak elő, de azt a szakszervezet kép­viselői még mindig elfogadha­tatlannak tartják. (Folytatás a 8. oldalon) MJCK­ γ κι ÍSOLAS-i* Szomszédaink véleménye Horthy Miklós újratemetéséről 12. «Mai Ára: 25 Ft · ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1993. szeptember 1., LVL évfolyam, 203. szám Interpelláció és kérdések A kormány nem avatkozik be a tv műsorszerkezetébe Mindössze egy interpellá­ciót és három kérdést hallgatott meg az Országgyűlés a szoká­sos kedd délutáni interpellációs időszakban. Nagy András (SZDSZ) interpellációjában ki­fogásolta, hogy miközben - egyébként szerinte is joggal - rossz anyagi helyzetére pa­naszkodik a honvédelmi tárca, a nyáron mégis egy költséges, ugyanakkor kevéssé hatékony rendezvényt, „hazafiságérzet­­növelő” deatkoncertkörutat szervezett. Mennyibe került a turné? - tudakolta a képviselő az illetékesektől. Szendrei László honvédelmi államtitkár igen tömör választ adott, kö­zölve: a költség 1 millió 982 ezer 200 forint volt. Nagy And­rás úgy vélte, ennek a pénznek számos fontosabb területein, például a katonák élelmezésé­ben és egészségügyi ellátásá­ban is lett volna helye. A kép­viselő ezért elutasította, az Or­szággyűlés viszont elfogadta a választ. (Folytatás az 5. oldalon) Helyi stúdiók Az alapításhoz több tízmilliós tőke kell (Munkatársunktól) Legalább tízmilliós nagyság­­rendű tőkére van szüksége annak, aki a kedden - többek közt la­punkban - megjelent frekvencia­pályázati hirdetésre komoly szán­dékkal jelentkezni akar - állítják az általunk megkérdezett szak­emberek. A helyi rádió- és televí­zióstúdiók részére az ország terü­letén 103 szabad frekvenciát fel­soroló kiírás nem tartalmazza a frekvenciahasználati díjakat, eb­ben a helyben illetékes műsor­szóróval kell megegyezniük a stúdiók tulajdonosainak. (Folytatás az 5. oldalon) A kiegészítésről még nincs döntés Négy százalékkal emelik a nyugdíjakat Szeptemberben is lesz nyug­díjemelés: a parlament februári döntése értelmében négy száza­lékkal - legalább havi három­száz és legfeljebb havi ezer fo­rinttal - nagyobb összeget kéz­besítenek a nyugdíjasoknak. A kormánynak augusztus 31-ig kellett volna megvizsgál­nia, hogy az idei tíz plusz négy százalék nyugdíjemelés megfe­lel-e a nettó átlagkereset növe­kedésének. A kormány azon­ban nem tudta teljesíteni ezt a kötelezettségét, mert a nyugdíj­­biztosítási önkormányzat köz­­gyűlése még nem hozta meg döntését. Mint ismeretes, a nyugdíj-biztosítási önkor­mányzat további négyszázalé­kos kiegészítést javasol. Az eh­hez szükséges 11,7 milliárd fo­rint rendelkezésre áll, a kor­mánnyal csak az emelés tech­nikai részleteiben nem tudtak eddig megegyezni. A szeptem­beri ellátás alapján számfejte­nék a négyszázalékos emelést, a nyugdíjasok kilenc hónapra visszamenőleg legalább 2700 (havi 300) és legfeljebb 9000 (havonta 1000) forintot kapná­nak. (élő) Iskolaavatások, ünnepélyes tanévnyitók A horvát oktatási, kulturális és sportminiszter asszony Vesna Giraldi Jurkic is vendége volt a budapesti horvát általános isko­la, diákotthon és gimnázium teg­napi tanévnyitójának. Békéscsa­bán, a Madách Imre úti általános iskolában új, négy tantermes szárnyat adtak át, amelyben he­lyet kapott a Szlovák Köztársa­ság segítségével kialakított nyel­vi laboratórium is. Hétszáz gye­rek kezdi meg tanulmányait a győri Apor Vilmos római katoli­kus iskolában. Az új, Czigány Tamás által tervezett mintegy tízezer négyzetméter alapterüle­tű épületegyüttesben harminc tanterem, tizenkét szaktanterem, nyelvi labor kapott helyet. Szent László nevét viseli az új szobi gimnázium, amelyet a lazarista szerzetesek felügyelnek. Az in­tézményben világi tanárok taní­tanak, a lazarista atyák a kollé­giumi nevelőmunkát segítik. (Mádl Ferenc miniszter köszöntője és a tanévnyitással kapcsolatos beszélgetések a 11. oldalon) Cigaretta, kávé, szesz: csak engedéllyel Káosz az üzletekben is (Munkatársunktól) Az a hír járja kereskedői körökben, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Pa­rancsnoksága mától szigorúan ellenőriz a fővárosban, minden árusnál megjelenik. A híreszte­lés alapjául az szolgált, hogy szeptember elsejétől az üzlet­­helyiségekben is csak azok árusíthatnak jövedéki terméke­ket (e körbe tartozik a kávé, a cigaretta, a szeszes áru), akik erre a tevékenységre engedélyt kértek. Mint ismeretes, a jöve­déki törvény július elsején lé­pett hatályba, s augusztus else­jétől tiltotta meg a jövedéki ter­mékek üzlethelyiségen kívüli értékesítését. Mi igaz a hírből, mire számíthatnak a kereske­dők? Hányan adták be eddig a kérelmüket, s milyen tapaszta­latokat szereztek az eddigi el­lenőrzések során? Erről kér­deztük Bencs Zoltán századost, a fővárosi parancsnokság el­lenőrzési osztályának vezető­jét. Ugyanebben a témában néhány önkormányzatnál is érdeklődtünk, hiszen a keres­kedelmi tevékenységre vonat­kozó engedélyeket itt kérhetik a vállalkozók.­­ Augusztus 5-től kezdő­dően mindennap három gépko­csival járják az ellenőrök a vá­rost és megpróbálják az üzlethe­lyiségen kívüli árusítást vissza­szorítani — válaszolta a száza­dos. Ennél nagyobb ellenőrzést a jövőben nehéz elképzelni. Mind a létszám, mind a technika gátat vet annak, hogy a pénzügyőrség egyszerre min­denhol megjelenjen. Itt érdemes kiemelni, hogy a törvény értel­mében szeptember elsejétől szá­mítva hat hónapig árusíthatnak jövedéki termékeket üzletben azok, akik a törvény hatálybalé­pése, tehát július elseje előtt is ezt a tevékenységet folytatták. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents