Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

PÉNTEK, 1993. október 1. Hazai tudósítások A kormány elfogadta a vagyonpolitikai irányelveket Januártól új lakáshitelrendszer A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az Állami Vagyonügynökség 1992-es beszámolóját - hang­­­zott el a tegnapi kormányszóvi­vői tájékoztatón, ahol Csépi Lajos ismertette az Állami Va­gyonügynökség 1994. évi va­gyonpolitikai irányelveit. Az 1994. évi tervezet az 1990-es évvel megindult gazdaságirá­nyítási folyamatba illeszkedik: a piaci verseny erősítésére tö­rekszik a gazdaságban, szor­galmazza az EGK és egy széle­sebb világpiacba való integrá­lódást, illetve a hazai vállalko­zói réteg erősítését. A tervezet előírja, hogy az ÁVÜ-nek 1994 első félévében minden állami vagyont fel kell kínálnia eladásra. A német pri­vatizáció tapasztalatai azt mu­tatják, hogy mintegy 15-20 százalék állami vagyon kezelé­sét kell továbbra is vállalnia a kormánynak. A magyar kor­mány úgy gondolja, hogy az el­adhatatlan, de működőképes cégeket életképessé kell tenni, erre a holding formát tartja al­kalmasnak. A privatizáció ed­digi mérlege azt mutatja, hogy míg az első évben 80 százalé­kos volt a külföldiek tulajdon­hoz jutása, ez az arány 1992- ben már 60 százalékra csök­kent, idén pedig már 40 száza­lék alá süllyedt, tehát a hazai tulajdonszerzés aránya dina­mikusan nő. A vagyonvédelem és a privatizációs esélyek növelése érdekében az ÁVÜ várhatóan 50-60 milliárd fo­rintot az állami vállalatoknál hagy. Csomós József, a Népjóléti Minisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője és Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az új lakás­politikai koncepcióról számol­tak be. Mint elmondták, január elsejétől módosítják a lakáshi­tel-kérelmek folyósítását. Az új hitelezési rend lényege, hogy az eddigi törlesztéses rendszerről áttérnek a kamat­­támogatásos megoldásra. Má­sik változás a szociálpolitikai kedvezmények megelőlegezé­si feltételeinek enyhülése. Ed­dig csupán két gyermekre le­hetett felvenni előre a szociál­politikai hitelt, a január elsejé­től kötött szerződésekben a há­zaspárok korlátlan támogatást igényelhetnek. Emelik a szo­ciálpolitikai kedvezmények összegét is. Kétgyermekes csa­ládok esetében a meglévő 200 ezer forint helyett 300 ezerre, háromgyermekeseknél pedig 400 ezerről 600 ezerre nő a felvehető kölcsön. A kormány által az Országgyűlés elé ter­jesztendő személyi jövedelem­­adó módosítása szerint a janu­ár elsejétől felvett lakáshite­leknél évente 50 ezer forintig az adóalapból levonható hitel­­törlesztés igényelhető. A la­kásépítési támogatásoknál áttérnek a halasztott kamatfi­zetési rendszerre. Az első öt évben négy százalék, a máso­dik öt évben három százalék, a harmadik öt évben pedig egy százalék lesz az államilag fize­tett kamattámogatás. Növe­kedni fog a lakásbővítésre adott szociálpolitikai kedvez­mény is. Az eddigi szabályo­zás szerint támogatás csak ak­kor járt, ha a lakásigény felső határát nem haladta meg a ké­relem. Az új rendelkezés értel­mében csak a méltányolható lakásigény támaszt korlátot az igényeknek, így a három- és többgyermekes családoknak további 15 százaléka juthat tá­mogatáshoz. Új szociálpolitikai kedvez­ményt vezetnek be a nagy­­családosok lakáshelyzetének javítására. A lakásigények ki­számításánál ezentúl a család­ban élő nagyszülőket is figye­lembe veszik, ennek eredmé­nyeként a nagycsaládosoknak is újabb 15 százaléka kaphat segítséget. A továbbiakban az agrár­ágazat likviditási kérdésével kapcsolatban elhangzott: a kor­mány és a mezőgazdasági szer­vezetek képviselői egyetértet­tek abban, hogy az 1994. évi termelés megalapozásához a korábbinál nagyobb hitelfelvé­telre van szükség. (móricz) Fodor „trükkje” konfliktusok a Fideszben A Fidesz október végén vagy november elején megala­kuló országos választmányán várható izgalmakat jelzik azok az előzetes nyilatkozatok, ame­lyek Fodor Gábor hét eleji be­jelentését követték. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Fidesz jelenlegi alelnöke a hét­fői frakcióülésen közölte: amennyiben jelölik a választ­mány elnöki tisztségére, elvál­lalja a megmérettetést. Kövér László, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezető­je a Magyar Narancs szeptem­ber 30-i számában a követke­zőképpen nyilatkozott: „Utó­lag úgy látom, helyesebb lett volna, ha ahelyett a blikkfan­gos trükk helyett, amit Gábor a kongresszuson művelt (...), in­kább jelölteti magát a pártel­nökségre. (...) Akkor fel kellett volna szólítani a tagságot, vá­lasszon két teljesen elkülönít­hető irányvonal, két markáns személy mentén, azért, hogy ennek alapján a győztest, aki majdan megkapja a többségi támogatást, bízvást lehessen a Fidesz vezetőjének tekinteni." Kövér úgy véli, a választmány élén álló személy komoly poli­tikai súlyt kaphat. „Talán nem véletlen, hogy Fodor Gábor nem elégszik meg azzal, hogy alelnökként legyen tagja a vá­lasztmányi testületnek." Az el­nökválasztásban így benne rej­lik az a lehetőség, amely a konfliktusokat intézményesíti és azok kiéleződését segíti elő. Fodor Gábor ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy jelölé­sével biztosítani lehet a külön­böző politikai irányvonalak együtthaladását. Tudomásul veszi, hogy a párt elnöke Or­bán Viktor, frakcióvezetője pe­dig Kövér László, s kijelen­tette, hogy nem ellenük szeret­ne politizálni. (sümegi) Király B. új pártja Király B. Izabella pártot alapított. Mint ismeretes, a képviselőnőt korábban kizár­ták az MDF-ből, ezért most Magyar Érdek Pártja néven új pártban kívánja folytatni politi­kai tevékenységét. Az új párt tagságát elsősorban a helyi szervezetekből távozó „dezer­­tőr” MDF-esek és kisgazdák alkotják. Király Zoltán feltételeket szab Hét végén egyesülnek a szociáldemokraták A szociáldemokrata moz­galom hét végén várható egye­sülése végérvényesen lezárja azt a korszakot, amikor meg­osztottságukra hivatkozva ko­molytalan politikai erőnek tar­tották a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Pártot. A már visszafordíthatatlan folyamat révén a magyar baloldal ismét kétpólusúvá válik - jelentette be az egyesülő pártok sajtótájé­koztatóján Borbély Endre, az MSZDP elnöke. Guba Dezső, a Magyar Szociáldemokrata párt elnöke azokra a felméré­sekre hivatkozott, mely szerint több millióra tehető azok szá­ma, akik a „partvonalon állva” figyelték a viszályokat. Király Zoltán, a Szociálde­mokrata Néppárt elnöke a Ma­gyar Nemzetnek nyilatkozva el­, mondta: a három szociálde­mokrata párt szombaton külön­­külön ülésezik, az egyesülő kongresszust vasárnap rende­zik. A pártok előzetesen meg­egyeztek abban, milyen arány­ban képviseltetik magukat az egyesült MSZDP vezetőségé­ben. Az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok személyéről a kongresszus dönt. Király Zol­tán - akit­­ a legesélyesebbnek tartanak az elnöki cím elnyeré­sére - még nem döntött arról, hogy elfogadja-e a jelölést. Ha az elnökség személyi összetéte­le nem biztosítja a párt fejlődé­sét, akkor nem vállal tisztséget az egyesült szociáldemokrata pártban. (é. n.) Nincs konszenzusos jelölt Fordulat ombudsmanügyben Váratlan fordulatot vett a célegyenes előtt az om­­budsmanválasztás előkészíté­se. Az első számú jelölt, Né­meth János, az Országos Vá­lasztási Bizottság elnöke - aki egyedül bírta valamennyi párt támogatását - váratlanul visszalépett. Erről a tényről le­vélben tájékoztatta Göncz Ár­pád köztársasági elnököt. A Magyar Nemzet értesülése szerint a frakcióvezetőkkel a köztársasági elnök a szerdán megtartott újabb megbeszélé­sen ismertette a levél tartal­mát. Németh János, akit a hét elején rektorhelyettesnek vá­lasztottak az ELTE-n, azzal indokolta visszalépését, hogy nem kívánja feladni oktatói, tudományos tevékenységét. Információnk szerint rajta kívül pillanatnyilag egyetlen más jelölt ombudsmanná vá­lasztását sem támogatja a pár­tok többsége. „Kiesett” az el­­nöki meghallgatás során a je­löltek közül Varga György és Takács Albert neve. Wiener Györgyöt egyedül az MSZP tá­mogatta. Holló Andrást, az Al­kotmánybíróság főtitkárát az SZDSZ és az MSZP is elfogad­ta. Trócsányi László ügyvéd az ombudsman-helyettesi posztot is csak Németh János mellett vállalta volna. Az adatvételi biztos tisztséget viszont egye­dül Majtényi László, az Alkot­mánybíróság főtanácsosa vál­lalná el a szóba került szemé­lyek közül. Az alkotmányos forgató­­könyv váratlan felborulása miatt elkerülhetetlennek lát­szik az újabb meghallgatások sora. A köztársasági elnöknek újból meg kell kísérelnie lét­rehozni a konszenzust a pár­tok között. A törvény szabta határidő ugyanis október 22-én lejár. Göncz Árpádnak még október első napjaiban feltétlenül javaslattal kell él­nie. Az Országgyűlés 254 képviselőjének „igen” szava­zata kell az ombudsman, az állampolgári jogok biztosa megválasztásához, ám előtte még a jelölteket két parlamen­ti bizottságnak is meg kell hallgatnia. Ha a pártok által a kérdés iránt eddig tanúsított feltűnő közöny miatt továbbra sem alakulna ki az elvárható konszenzus, a köztársasági el­nöknek valószínűleg - alkot­mányos jogkörében eljárva - folytatnia kell a jelöltkeresést, ajánlattal kell élnie az Ország­­gyűlés felé. Különben aligha kerülhető el, hogy a parlament a médiafiaskó után egy éven belül másodízben is beleessen a mulasztásos alkotmánysér­tés csapdájába. Bodnár Lajos Határon Túli Magyarok Hivatala Erősítik tanácsadói szerepüket A Határon Túli Magyarok Hivatalának véleménye a Nep­­tun-üggyel kapcsolatban meg­egyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. A román kormánnyal szemben csak a legális tárgyalásokon fel­lépő egységes RMDSZ politizál­hat eredményesen - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Ezt az irányvonalat jelzi Markó Béla ta­lálkozója Melescanu külügymi­niszterrel - mondotta Pusztasze­ri László, a sajtó- és tájékoztatá­si főosztály vezetője, majd hoz­záfűzte: a külügyminisztérium hatékonyabb működése érdeké­ben erősíteni fogják tanácsadói szerepükért ezt jól mutatja az is, hogy Jeszenszky Gézát legutóbbi romániai útjára elkísérte egy képviselőjük. A két ország kap­csolata természetesen külügyi feladat, ám a kapcsolatok javulá­sát szolgálná, ha a HTMH is tár­gyalópartnerré válna. Tájékoztatták a sajtó képvi­selőit Entz Géza közelgő szlo­vákiai látogatásának program­járól. A hivatal vezetője októ­ber másodikén megnyitja a ke­let-szlovákiai Királyhelmec városi egyetemét. (móricz) Terv és pénz van, bicikliút-hálózat még nincs A Városi Biciklizés Baráti Egyesülete, a McDonald’s és a Schwinn-Csepel felhívására tegnap reggel több mint ezer ember pattant bringára Buda­pesten. A szervezők elsősorban a városi közlekedés alternatív, környezetkímélő formáját kí­vánták népszerűsíteni a mosta­ni rendezvénnyel. Kőhalmi István, az egyesü­let elnöke a rendezvényt köve­tően lapunknak nyilatkozva el­mondta: elégedett a magas rész­vételi számmal. Jelenleg Buda­pest területén mindössze 32 ki­lométer kiépített kerékpárút van. Ezek zömében „különálló életet élnek”, nem kapcsolód­nak egymáshoz. Az elnök sze­rint a körúton, az Üllői úton, a Hungária, illetve a Kerepesi úton egy-egy sávot el kellene venni a közúti forgalomtól. A főváros közlekedési ügy­osztályán már „több száz kiló” terv gyülemlett fel - állítja Kőhalmi István. Idén mindössze tizennyolcmillió forintot költött a főváros a biciklisekre, azt is is­kolai kerékpártárolókra, holott a közgyűlés ez évre százhúszmillió forintot szavazott meg. Nagy kérdés, hogy vajon hol helyezték „talonba" ezt az összeget, mely­nek segítségével a biciklizés biz­tonságos feltételeit lehetne meg­teremteni - tette hozzá." (fazekas) Slavran Zoltán felvétele Lezsák Sándor: Az MDF ismét esélyes Újra beadhatók lennének a kárpótlási igények Lezsák Sándor következő tisztújító országos gyűlésig látja el az MDF ügyvezető elnöki tisztét, így a választások idején is ő tölti be e posztot - mondta Herényi Károly az MDF elnök­ségi ülése utáni sajtótájékozta­tón. A szóvivő hangsúlyozta: az MDF hosszú, mély válságot élt át, de most már ismét esélyes­ként indul a választásokon. Az elnökségi ülésen Antall József a külpolitikai helyzetről elmondta: bízik abban, hogy Jel­cin és az általa vezetett reform­erők képesek lesznek megaka­dályozni az oroszországi restau­­rációs kísérleteket. Belpolitikai elemzésében kiemelte az MSZP és az MSZOSZ egyre markán­sabban formálódó választási együttműködését. Meghívott vendégként Sep­­sey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke tájékoztatta az elnöksé­get. Megállapította, hogy a kár­pótlás a rendszerváltozás alap­vető része. A kárpótlási földár­verések sikerei -190 ezerrel, 17 millió aranykorona értékű ter­mőföld - indokolttá teszik az ál­lami tartalékföldek kijelölésének gyorsítását. Ezzel összefüggés­ben meg kell vizsgálni a földhi­vatalok tevékenységét. Tudato­sítani kell a kárpótoltakkal, hogy a kárpótlási jegy hosszú távú be­fektetési eszköz, ám ennek felté­tele a megfelelő minőségű és mennyiségű kárpótlási jegy elle­nében történő privatizáció. Az állami vagyonkezelő legfonto­sabb feladata most a megfelelő vagyonfelajánlás. Az MDF in­dokoltnak látja a kárpótlási igé­nyek beadási lehetőségének rö­vid időre történő megnyitását, valamint nemzetközi szerződé­sekkel okozott tulajdoni sérel­mek kárpótlásáról szóló tör­vényjavaslat beterjesztését — foglalt állást az MDF elnöksége. Lezsák Sándor sajtótájékoz­tatón beszélt ügyvezető elnöki céljairól is. Legfontosabb fel­adatának az MDF elveszített ön­bizalmának visszaadását tartja. Az MDF a területi és országos listákról csak az év végén vagy januárban dönt. Az országos lis­tát Antall József vezeti, míg Le­zsák Sándor szeretné elkerülni a képviselőjelöltséget. (meszleny) Amit nem tilt a házszabály Mikor érvényes egy frakció? A Magyar Nemzet csütörtöki számában írás jelent meg a Függet­len Kisgazdapárt és a Piacpárt által létrehozott frakció kérdéseivel kapcsolatban. Mi nem kívánunk a nyilatkozók durva hangvételében — melytől csak Juhász Pál képviselő úr tért el­­ válaszolni, de szükséges­nek tartjuk az ellenvéleményünket kifejteni. A házszabály szerint „Az Országgyűlésben képviselettel rendelke­ző pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők or­szággyűlési tevékenységük összehangolására állandó képviselőcso­portot (frakció) hozhatnak létre. Állandó képviselőcsoportot legalább tíz képviselő alakíthat. A képviselőcsoportok megalakítását, elnevezé­sét, a csoport elnökének és tagjainak nevét írásban be kell jelenteni az Országgyűlés elnökének." A házszabály a képviselők alanyi jogának minősíti a frakcióalakí­tást, melynek egyetlen formai előfeltétele: legalább tíz képviselő ala­kítsa meg azt. Egyéb ,feltétel" sugalmazása csak a megtévesztést szolgálhatja. A további ugyanis már a frakció belügye, így például: a) a frakciók belügye, és nem frakcióalakítási házszabályi előfeltétel az azonos vagy eltérő párthoz tartozás, vagy pártonkívüliek frakciótag­ságának kérdése. A többi frakcióban is vannak párttagok és párthoz nem tartozó képviselők, de ez az ő be­l­ügy­ük: b) a frakciók belügye és nem frakcióalakítási házszabályi előfeltétel a politikai nézetazonosság deklarálása sem. Ezt külön is biztosítja a házszabály, amikor „a pár­tokhoz nem tartozó képviselők" frakcióalakítási jogát külön is elisme­ri. Itt ugyanis „politikai nézetazonosság" követelménye fel sem merül­het. E követelmény ötletének tévességét jelzik a frakciókon belüli plat­formok is. Az alkotmányügyi és az ügyrendi bizottság korábban úgy foglalt ál­lást, hogy egy pártnak csak egy frakciója lehet. Ez az állásfoglalás sem ellenzi azt, hogy több - önálló frakciót meg nem jelenítő - párt képvi­selői tömörüljenek egy frakcióba. Ez - például­­ a CDU-CSU közös frakció mintájára - nem ütközik a házszabályba, sőt, megalakításának lehetőségét a házszabály 16. paragrafusa kifejezetten elismeri. A frakció érvényes létrejötte a házszabály szerint nem igényel ház­­bizottsági vagy bármilyen „elismerést", azt csupán „be kell jelenteni" a Ház elnökének, aki csak a létszám (mint „technikai előfeltétel") meg­létét ellenőrizheti. Ha a Ház elnöke megállapítja, hogy a bejelentés mögött tíz képviselő áll, nincs további mérlegelési lehetősége. Egyetlen teendője­ intézkedik a frakció működési feltételei megteremtéséről. G. Nagyiné dr. Maczó Ágnes frakcióvezető Balás István frakcióvezető-helyettes Magyar Nemzet 5 Göncz Árpád fogadta a máltai nagymestert Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön hivatalában fogadta Fra Andrew Bertie-t, a Szuverén Máltai Lovagrend 78. nagymesterét - jelentette az MTI. Az államfő méltatta a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját, amely"a humanitás és a nemzetközi szolidaritás szép példáját is adja. Az államfő szólt arról is, hogy Budapest szívesen venné, ha az eddigieknél több segítséget kapna a nemzetközi közösségtől a menekültek ellátá­sához. Szó esett arról is, hogy a szeretetszolgálat szeretné visz­­szakapni azt a Fortuna utcai in­gatlant, amely korábban tulajdo­nában volt. Az átruházás folya­matban van. HÍREK GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök 1956-os emlékérmet ado­mányozott Vlagyimir Ivanovics Tyelnyikov Londonban élő orosz üzletembernek, aki annak idején, leningrádi diákként, bör­tönt szenvedett a felkelést támo­gató mozgalomban való részvé­teléért. A kitüntetést Antalpéter Tibor londoni magyar nagykö­vet csütörtökön adta át Tyelnyi­­kovnak. A leningrádi csoport Oroszországban élő hat más tag­ja már tavaly megkapta a kitün­tetést Budapesten. A leningrádi egyetemen tanult, földalatti ifjú­sági szervezet tagja volt, amely­nek Moszkvában és Rigában is voltak Sejtjei. A szovjet csapa­tok fellépése után kézzel írott röplapokon tiltakoztak, támogat­ták a magyarok jogait. SÓLYOM LÁSZLÓ vezetésé­vel csütörtökön háromnapos lá­togatásra Kassára, a szlovák al­kotmánybíróság székhelyére ér­kezett a magyar Alkotmánybíró­ság küldöttsége. A magyar alkot­mánybírókat, akik most a szlo­vák alkotmánybíróság tavaszi, budapesti látogatását viszonoz­zák, Milan Cic, a szlovák alkot­mánybíróság elnöke hívta meg. GYÖRGYI KÁLMÁN tájé­koztatta Szabad György házel­nököt arról, hogy írásban fog válaszolni Szabó Lukács (MI­­ÉP) hozzá intézett interpelláció­jára. Mint ismeretes, a keddi parlamenti interpellációs idő­szakban Szabó Lukács úgy ítélte meg, hogy Györgyi Kálmán vá­laszt sem adott a kérdésére, ezért interpellációját a szavazás előtt visszavonta. A MIÉP-frak­­ció időközben határozati javas­latot nyújtott be, s ebben „jog­szabálysértés és alkalmatlanság” címén kezdeményezi Györgyi Kálmán felmentését. A HUNNIA című folyóirat nem uszított gyűlöletre, ezért a Fővá­rosi Bíróság csütörtökön föl-­­ mentette a közösség elleni izga­tás bűntettének vádja alól Kun­szabó Ferencet, a lap főszer­kesztőjét és Fodor Jánost, több cikk szerzőjét. A kihirdetett íté­letben a bíróság elrendelte a fo­lyóirat bűnjelként lefoglalt pél­dányainak kiadását. HÚSZEZER MUNKANÉL­KÜLIT tartanak nyilván So­mogy megyében. Számuk nem nőtt olyan mértékben, ahogy azt várták a balatoni szezon végez­tével. A pályakezdő fiatalok szá­ma meghaladja a két és fél ezret, számukra 35 átképzőtanfolya­­mot indítottak. A közhasznú munkában részt vevők száma növekedni fog, mivel a jövő év­től egyre többen kiesnek a mun­kanélküli-járadékosok köréből. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ már több önkormány­zati tulajdonú céggel kötött szer­ződést, s az önkormányzatokkal tudatták, hogy a jövő évtől a munkaügyi központ visszafizeti az önkormányzatnak a közhasz­nú munkában részt vevők társa­dalombiztosítási járulékának bi­zonyos részét. GENFBEN beiktatták a Szelle­mi Tulajdon Világszervezete (OMPI) főigazgató-helyettesé­nek tisztébe Ficsor Mihályt. Az ENSZ szakosított intézményei­nél jelenleg ez a legmagasabb tisztség, amelyet magyar állam­polgár tölt be. Ficsor Mihály 1985 óta dolgozik a nemzetközi iparjogvédelmi intézménynél.

Next