Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
PÉNTEK, 1993. október 1. Hazai tudósítások A kormány elfogadta a vagyonpolitikai irányelveket Januártól új lakáshitelrendszer A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az Állami Vagyonügynökség 1992-es beszámolóját - hangzott el a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, ahol Csépi Lajos ismertette az Állami Vagyonügynökség 1994. évi vagyonpolitikai irányelveit. Az 1994. évi tervezet az 1990-es évvel megindult gazdaságirányítási folyamatba illeszkedik: a piaci verseny erősítésére törekszik a gazdaságban, szorgalmazza az EGK és egy szélesebb világpiacba való integrálódást, illetve a hazai vállalkozói réteg erősítését. A tervezet előírja, hogy az ÁVÜ-nek 1994 első félévében minden állami vagyont fel kell kínálnia eladásra. A német privatizáció tapasztalatai azt mutatják, hogy mintegy 15-20 százalék állami vagyon kezelését kell továbbra is vállalnia a kormánynak. A magyar kormány úgy gondolja, hogy az eladhatatlan, de működőképes cégeket életképessé kell tenni, erre a holding formát tartja alkalmasnak. A privatizáció eddigi mérlege azt mutatja, hogy míg az első évben 80 százalékos volt a külföldiek tulajdonhoz jutása, ez az arány 1992- ben már 60 százalékra csökkent, idén pedig már 40 százalék alá süllyedt, tehát a hazai tulajdonszerzés aránya dinamikusan nő. A vagyonvédelem és a privatizációs esélyek növelése érdekében az ÁVÜ várhatóan 50-60 milliárd forintot az állami vállalatoknál hagy. Csomós József, a Népjóléti Minisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője és Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az új lakáspolitikai koncepcióról számoltak be. Mint elmondták, január elsejétől módosítják a lakáshitel-kérelmek folyósítását. Az új hitelezési rend lényege, hogy az eddigi törlesztéses rendszerről áttérnek a kamattámogatásos megoldásra. Másik változás a szociálpolitikai kedvezmények megelőlegezési feltételeinek enyhülése. Eddig csupán két gyermekre lehetett felvenni előre a szociálpolitikai hitelt, a január elsejétől kötött szerződésekben a házaspárok korlátlan támogatást igényelhetnek. Emelik a szociálpolitikai kedvezmények összegét is. Kétgyermekes családok esetében a meglévő 200 ezer forint helyett 300 ezerre, háromgyermekeseknél pedig 400 ezerről 600 ezerre nő a felvehető kölcsön. A kormány által az Országgyűlés elé terjesztendő személyi jövedelemadó módosítása szerint a január elsejétől felvett lakáshiteleknél évente 50 ezer forintig az adóalapból levonható hiteltörlesztés igényelhető. A lakásépítési támogatásoknál áttérnek a halasztott kamatfizetési rendszerre. Az első öt évben négy százalék, a második öt évben három százalék, a harmadik öt évben pedig egy százalék lesz az államilag fizetett kamattámogatás. Növekedni fog a lakásbővítésre adott szociálpolitikai kedvezmény is. Az eddigi szabályozás szerint támogatás csak akkor járt, ha a lakásigény felső határát nem haladta meg a kérelem. Az új rendelkezés értelmében csak a méltányolható lakásigény támaszt korlátot az igényeknek, így a három- és többgyermekes családoknak további 15 százaléka juthat támogatáshoz. Új szociálpolitikai kedvezményt vezetnek be a nagycsaládosok lakáshelyzetének javítására. A lakásigények kiszámításánál ezentúl a családban élő nagyszülőket is figyelembe veszik, ennek eredményeként a nagycsaládosoknak is újabb 15 százaléka kaphat segítséget. A továbbiakban az agrárágazat likviditási kérdésével kapcsolatban elhangzott: a kormány és a mezőgazdasági szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az 1994. évi termelés megalapozásához a korábbinál nagyobb hitelfelvételre van szükség. (móricz) Fodor „trükkje” konfliktusok a Fideszben A Fidesz október végén vagy november elején megalakuló országos választmányán várható izgalmakat jelzik azok az előzetes nyilatkozatok, amelyek Fodor Gábor hét eleji bejelentését követték. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Fidesz jelenlegi alelnöke a hétfői frakcióülésen közölte: amennyiben jelölik a választmány elnöki tisztségére, elvállalja a megmérettetést. Kövér László, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a Magyar Narancs szeptember 30-i számában a következőképpen nyilatkozott: „Utólag úgy látom, helyesebb lett volna, ha ahelyett a blikkfangos trükk helyett, amit Gábor a kongresszuson művelt (...), inkább jelölteti magát a pártelnökségre. (...) Akkor fel kellett volna szólítani a tagságot, válasszon két teljesen elkülöníthető irányvonal, két markáns személy mentén, azért, hogy ennek alapján a győztest, aki majdan megkapja a többségi támogatást, bízvást lehessen a Fidesz vezetőjének tekinteni." Kövér úgy véli, a választmány élén álló személy komoly politikai súlyt kaphat. „Talán nem véletlen, hogy Fodor Gábor nem elégszik meg azzal, hogy alelnökként legyen tagja a választmányi testületnek." Az elnökválasztásban így benne rejlik az a lehetőség, amely a konfliktusokat intézményesíti és azok kiéleződését segíti elő. Fodor Gábor ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy jelölésével biztosítani lehet a különböző politikai irányvonalak együtthaladását. Tudomásul veszi, hogy a párt elnöke Orbán Viktor, frakcióvezetője pedig Kövér László, s kijelentette, hogy nem ellenük szeretne politizálni. (sümegi) Király B. új pártja Király B. Izabella pártot alapított. Mint ismeretes, a képviselőnőt korábban kizárták az MDF-ből, ezért most Magyar Érdek Pártja néven új pártban kívánja folytatni politikai tevékenységét. Az új párt tagságát elsősorban a helyi szervezetekből távozó „dezertőr” MDF-esek és kisgazdák alkotják. Király Zoltán feltételeket szab Hét végén egyesülnek a szociáldemokraták A szociáldemokrata mozgalom hét végén várható egyesülése végérvényesen lezárja azt a korszakot, amikor megosztottságukra hivatkozva komolytalan politikai erőnek tartották a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. A már visszafordíthatatlan folyamat révén a magyar baloldal ismét kétpólusúvá válik - jelentette be az egyesülő pártok sajtótájékoztatóján Borbély Endre, az MSZDP elnöke. Guba Dezső, a Magyar Szociáldemokrata párt elnöke azokra a felmérésekre hivatkozott, mely szerint több millióra tehető azok száma, akik a „partvonalon állva” figyelték a viszályokat. Király Zoltán, a Szociáldemokrata Néppárt elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva el, mondta: a három szociáldemokrata párt szombaton különkülön ülésezik, az egyesülő kongresszust vasárnap rendezik. A pártok előzetesen megegyeztek abban, milyen arányban képviseltetik magukat az egyesült MSZDP vezetőségében. Az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok személyéről a kongresszus dönt. Király Zoltán - akit a legesélyesebbnek tartanak az elnöki cím elnyerésére - még nem döntött arról, hogy elfogadja-e a jelölést. Ha az elnökség személyi összetétele nem biztosítja a párt fejlődését, akkor nem vállal tisztséget az egyesült szociáldemokrata pártban. (é. n.) Nincs konszenzusos jelölt Fordulat ombudsmanügyben Váratlan fordulatot vett a célegyenes előtt az ombudsmanválasztás előkészítése. Az első számú jelölt, Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke - aki egyedül bírta valamennyi párt támogatását - váratlanul visszalépett. Erről a tényről levélben tájékoztatta Göncz Árpád köztársasági elnököt. A Magyar Nemzet értesülése szerint a frakcióvezetőkkel a köztársasági elnök a szerdán megtartott újabb megbeszélésen ismertette a levél tartalmát. Németh János, akit a hét elején rektorhelyettesnek választottak az ELTE-n, azzal indokolta visszalépését, hogy nem kívánja feladni oktatói, tudományos tevékenységét. Információnk szerint rajta kívül pillanatnyilag egyetlen más jelölt ombudsmanná választását sem támogatja a pártok többsége. „Kiesett” az elnöki meghallgatás során a jelöltek közül Varga György és Takács Albert neve. Wiener Györgyöt egyedül az MSZP támogatta. Holló Andrást, az Alkotmánybíróság főtitkárát az SZDSZ és az MSZP is elfogadta. Trócsányi László ügyvéd az ombudsman-helyettesi posztot is csak Németh János mellett vállalta volna. Az adatvételi biztos tisztséget viszont egyedül Majtényi László, az Alkotmánybíróság főtanácsosa vállalná el a szóba került személyek közül. Az alkotmányos forgatókönyv váratlan felborulása miatt elkerülhetetlennek látszik az újabb meghallgatások sora. A köztársasági elnöknek újból meg kell kísérelnie létrehozni a konszenzust a pártok között. A törvény szabta határidő ugyanis október 22-én lejár. Göncz Árpádnak még október első napjaiban feltétlenül javaslattal kell élnie. Az Országgyűlés 254 képviselőjének „igen” szavazata kell az ombudsman, az állampolgári jogok biztosa megválasztásához, ám előtte még a jelölteket két parlamenti bizottságnak is meg kell hallgatnia. Ha a pártok által a kérdés iránt eddig tanúsított feltűnő közöny miatt továbbra sem alakulna ki az elvárható konszenzus, a köztársasági elnöknek valószínűleg - alkotmányos jogkörében eljárva - folytatnia kell a jelöltkeresést, ajánlattal kell élnie az Országgyűlés felé. Különben aligha kerülhető el, hogy a parlament a médiafiaskó után egy éven belül másodízben is beleessen a mulasztásos alkotmánysértés csapdájába. Bodnár Lajos Határon Túli Magyarok Hivatala Erősítik tanácsadói szerepüket A Határon Túli Magyarok Hivatalának véleménye a Neptun-üggyel kapcsolatban megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. A román kormánnyal szemben csak a legális tárgyalásokon fellépő egységes RMDSZ politizálhat eredményesen - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Ezt az irányvonalat jelzi Markó Béla találkozója Melescanu külügyminiszterrel - mondotta Pusztaszeri László, a sajtó- és tájékoztatási főosztály vezetője, majd hozzáfűzte: a külügyminisztérium hatékonyabb működése érdekében erősíteni fogják tanácsadói szerepükért ezt jól mutatja az is, hogy Jeszenszky Gézát legutóbbi romániai útjára elkísérte egy képviselőjük. A két ország kapcsolata természetesen külügyi feladat, ám a kapcsolatok javulását szolgálná, ha a HTMH is tárgyalópartnerré válna. Tájékoztatták a sajtó képviselőit Entz Géza közelgő szlovákiai látogatásának programjáról. A hivatal vezetője október másodikén megnyitja a kelet-szlovákiai Királyhelmec városi egyetemét. (móricz) Terv és pénz van, bicikliút-hálózat még nincs A Városi Biciklizés Baráti Egyesülete, a McDonald’s és a Schwinn-Csepel felhívására tegnap reggel több mint ezer ember pattant bringára Budapesten. A szervezők elsősorban a városi közlekedés alternatív, környezetkímélő formáját kívánták népszerűsíteni a mostani rendezvénnyel. Kőhalmi István, az egyesület elnöke a rendezvényt követően lapunknak nyilatkozva elmondta: elégedett a magas részvételi számmal. Jelenleg Budapest területén mindössze 32 kilométer kiépített kerékpárút van. Ezek zömében „különálló életet élnek”, nem kapcsolódnak egymáshoz. Az elnök szerint a körúton, az Üllői úton, a Hungária, illetve a Kerepesi úton egy-egy sávot el kellene venni a közúti forgalomtól. A főváros közlekedési ügyosztályán már „több száz kiló” terv gyülemlett fel - állítja Kőhalmi István. Idén mindössze tizennyolcmillió forintot költött a főváros a biciklisekre, azt is iskolai kerékpártárolókra, holott a közgyűlés ez évre százhúszmillió forintot szavazott meg. Nagy kérdés, hogy vajon hol helyezték „talonba" ezt az összeget, melynek segítségével a biciklizés biztonságos feltételeit lehetne megteremteni - tette hozzá." (fazekas) Slavran Zoltán felvétele Lezsák Sándor: Az MDF ismét esélyes Újra beadhatók lennének a kárpótlási igények Lezsák Sándor következő tisztújító országos gyűlésig látja el az MDF ügyvezető elnöki tisztét, így a választások idején is ő tölti be e posztot - mondta Herényi Károly az MDF elnökségi ülése utáni sajtótájékoztatón. A szóvivő hangsúlyozta: az MDF hosszú, mély válságot élt át, de most már ismét esélyesként indul a választásokon. Az elnökségi ülésen Antall József a külpolitikai helyzetről elmondta: bízik abban, hogy Jelcin és az általa vezetett reformerők képesek lesznek megakadályozni az oroszországi restaurációs kísérleteket. Belpolitikai elemzésében kiemelte az MSZP és az MSZOSZ egyre markánsabban formálódó választási együttműködését. Meghívott vendégként Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke tájékoztatta az elnökséget. Megállapította, hogy a kárpótlás a rendszerváltozás alapvető része. A kárpótlási földárverések sikerei -190 ezerrel, 17 millió aranykorona értékű termőföld - indokolttá teszik az állami tartalékföldek kijelölésének gyorsítását. Ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni a földhivatalok tevékenységét. Tudatosítani kell a kárpótoltakkal, hogy a kárpótlási jegy hosszú távú befektetési eszköz, ám ennek feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű kárpótlási jegy ellenében történő privatizáció. Az állami vagyonkezelő legfontosabb feladata most a megfelelő vagyonfelajánlás. Az MDF indokoltnak látja a kárpótlási igények beadási lehetőségének rövid időre történő megnyitását, valamint nemzetközi szerződésekkel okozott tulajdoni sérelmek kárpótlásáról szóló törvényjavaslat beterjesztését — foglalt állást az MDF elnöksége. Lezsák Sándor sajtótájékoztatón beszélt ügyvezető elnöki céljairól is. Legfontosabb feladatának az MDF elveszített önbizalmának visszaadását tartja. Az MDF a területi és országos listákról csak az év végén vagy januárban dönt. Az országos listát Antall József vezeti, míg Lezsák Sándor szeretné elkerülni a képviselőjelöltséget. (meszleny) Amit nem tilt a házszabály Mikor érvényes egy frakció? A Magyar Nemzet csütörtöki számában írás jelent meg a Független Kisgazdapárt és a Piacpárt által létrehozott frakció kérdéseivel kapcsolatban. Mi nem kívánunk a nyilatkozók durva hangvételében — melytől csak Juhász Pál képviselő úr tért el válaszolni, de szükségesnek tartjuk az ellenvéleményünket kifejteni. A házszabály szerint „Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására állandó képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre. Állandó képviselőcsoportot legalább tíz képviselő alakíthat. A képviselőcsoportok megalakítását, elnevezését, a csoport elnökének és tagjainak nevét írásban be kell jelenteni az Országgyűlés elnökének." A házszabály a képviselők alanyi jogának minősíti a frakcióalakítást, melynek egyetlen formai előfeltétele: legalább tíz képviselő alakítsa meg azt. Egyéb ,feltétel" sugalmazása csak a megtévesztést szolgálhatja. A további ugyanis már a frakció belügye, így például: a) a frakciók belügye, és nem frakcióalakítási házszabályi előfeltétel az azonos vagy eltérő párthoz tartozás, vagy pártonkívüliek frakciótagságának kérdése. A többi frakcióban is vannak párttagok és párthoz nem tartozó képviselők, de ez az ő belügyük: b) a frakciók belügye és nem frakcióalakítási házszabályi előfeltétel a politikai nézetazonosság deklarálása sem. Ezt külön is biztosítja a házszabály, amikor „a pártokhoz nem tartozó képviselők" frakcióalakítási jogát külön is elismeri. Itt ugyanis „politikai nézetazonosság" követelménye fel sem merülhet. E követelmény ötletének tévességét jelzik a frakciókon belüli platformok is. Az alkotmányügyi és az ügyrendi bizottság korábban úgy foglalt állást, hogy egy pártnak csak egy frakciója lehet. Ez az állásfoglalás sem ellenzi azt, hogy több - önálló frakciót meg nem jelenítő - párt képviselői tömörüljenek egy frakcióba. Ez - például a CDU-CSU közös frakció mintájára - nem ütközik a házszabályba, sőt, megalakításának lehetőségét a házszabály 16. paragrafusa kifejezetten elismeri. A frakció érvényes létrejötte a házszabály szerint nem igényel házbizottsági vagy bármilyen „elismerést", azt csupán „be kell jelenteni" a Ház elnökének, aki csak a létszám (mint „technikai előfeltétel") meglétét ellenőrizheti. Ha a Ház elnöke megállapítja, hogy a bejelentés mögött tíz képviselő áll, nincs további mérlegelési lehetősége. Egyetlen teendője intézkedik a frakció működési feltételei megteremtéséről. G. Nagyiné dr. Maczó Ágnes frakcióvezető Balás István frakcióvezető-helyettes Magyar Nemzet 5 Göncz Árpád fogadta a máltai nagymestert Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön hivatalában fogadta Fra Andrew Bertie-t, a Szuverén Máltai Lovagrend 78. nagymesterét - jelentette az MTI. Az államfő méltatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját, amely"a humanitás és a nemzetközi szolidaritás szép példáját is adja. Az államfő szólt arról is, hogy Budapest szívesen venné, ha az eddigieknél több segítséget kapna a nemzetközi közösségtől a menekültek ellátásához. Szó esett arról is, hogy a szeretetszolgálat szeretné viszszakapni azt a Fortuna utcai ingatlant, amely korábban tulajdonában volt. Az átruházás folyamatban van. HÍREK GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök 1956-os emlékérmet adományozott Vlagyimir Ivanovics Tyelnyikov Londonban élő orosz üzletembernek, aki annak idején, leningrádi diákként, börtönt szenvedett a felkelést támogató mozgalomban való részvételéért. A kitüntetést Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövet csütörtökön adta át Tyelnyikovnak. A leningrádi csoport Oroszországban élő hat más tagja már tavaly megkapta a kitüntetést Budapesten. A leningrádi egyetemen tanult, földalatti ifjúsági szervezet tagja volt, amelynek Moszkvában és Rigában is voltak Sejtjei. A szovjet csapatok fellépése után kézzel írott röplapokon tiltakoztak, támogatták a magyarok jogait. SÓLYOM LÁSZLÓ vezetésével csütörtökön háromnapos látogatásra Kassára, a szlovák alkotmánybíróság székhelyére érkezett a magyar Alkotmánybíróság küldöttsége. A magyar alkotmánybírókat, akik most a szlovák alkotmánybíróság tavaszi, budapesti látogatását viszonozzák, Milan Cic, a szlovák alkotmánybíróság elnöke hívta meg. GYÖRGYI KÁLMÁN tájékoztatta Szabad György házelnököt arról, hogy írásban fog válaszolni Szabó Lukács (MIÉP) hozzá intézett interpellációjára. Mint ismeretes, a keddi parlamenti interpellációs időszakban Szabó Lukács úgy ítélte meg, hogy Györgyi Kálmán választ sem adott a kérdésére, ezért interpellációját a szavazás előtt visszavonta. A MIÉP-frakció időközben határozati javaslatot nyújtott be, s ebben „jogszabálysértés és alkalmatlanság” címén kezdeményezi Györgyi Kálmán felmentését. A HUNNIA című folyóirat nem uszított gyűlöletre, ezért a Fővárosi Bíróság csütörtökön föl- mentette a közösség elleni izgatás bűntettének vádja alól Kunszabó Ferencet, a lap főszerkesztőjét és Fodor Jánost, több cikk szerzőjét. A kihirdetett ítéletben a bíróság elrendelte a folyóirat bűnjelként lefoglalt példányainak kiadását. HÚSZEZER MUNKANÉLKÜLIT tartanak nyilván Somogy megyében. Számuk nem nőtt olyan mértékben, ahogy azt várták a balatoni szezon végeztével. A pályakezdő fiatalok száma meghaladja a két és fél ezret, számukra 35 átképzőtanfolyamot indítottak. A közhasznú munkában részt vevők száma növekedni fog, mivel a jövő évtől egyre többen kiesnek a munkanélküli-járadékosok köréből. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ már több önkormányzati tulajdonú céggel kötött szerződést, s az önkormányzatokkal tudatták, hogy a jövő évtől a munkaügyi központ visszafizeti az önkormányzatnak a közhasznú munkában részt vevők társadalombiztosítási járulékának bizonyos részét. GENFBEN beiktatták a Szellemi Tulajdon Világszervezete (OMPI) főigazgató-helyettesének tisztébe Ficsor Mihályt. Az ENSZ szakosított intézményeinél jelenleg ez a legmagasabb tisztség, amelyet magyar állampolgár tölt be. Ficsor Mihály 1985 óta dolgozik a nemzetközi iparjogvédelmi intézménynél.