Magyar Nemzet, 1993. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

HÉTFŐ, 1993. november 1. Nemzetközi élet A médiaügy külföldi visszhangja Nyugtalanító jelek Budapesten Az MTI által idézett Come­re della Sera című tekintélyes olasz lap vasárnapi jelentésében megállapítja, hogy nyugtalanító jeleket észlelnek a sajtószabad­ságot illetően Budapesten, ahol kiélezett feszültség áll fenn a kormány és az RTV magas be­osztású munkatársai között. „Harc a televízióért” című cik­kében Ettore Petta bécsi tudósí­tó részletesen beszámol az Egyenleg és a rádiós lapszemle megszüntetéséről, Bánó András felfüggesztéséről. Megemlíti a MUOSZ állásfoglalását, amely szerint a magyar demokrácia egyik legértékesebb vívmánya, a sajtószabadság forog veszély­ben, nemkülönben Csurka Ist­vánét is, aki szerint ez a legki­sebb büntetés, amelyet kiróhat­tak (Bánóra), mert az Egyenleg pontosan meghatározott politi­kai célokért meghamisította a tényeket. A tét a közszolgálati mé­diumok feletti ellenőrzés - állapítja meg a tudósító, aki szerint a kormány kényelmet­len adásokat szüntetett meg. „Nagy a nyugtalanság a ma­gyar sajtó berkeiben” - írja. A magyar elektronikus mé­diában folytatódik a „vonalhű újságírók" kinevezése kulcspo­zíciókba - írta a müncheni Süd­deutsche Zeitung. A lap beszá­molt arról, hogy új emberrel töl­tötték be a televíziónál a bel­politikai szerkesztőség vezetői posztját, illetve a Kossuth rádió­nál a főszerkesztő általános he­lyettesének állását. .Mindkét személyi döntéssel olyan újság­írók kerültek fontos hatalmi pozíciókba politikai adásoknál, akik a jobbszárnyhoz sorolan­dók, s a jobboldali populista, Csurka István híveinek számíta­nak” - írta a lap munkatársa, s tá­jékoztatott a rádiósok, a televízi­ósok, a MÚOSZ és a Demokrati­kus Charta tiltakozó akcióiról is. Brüsszeli törekvések (Folytatás az 1. oldalról) Útjuk összefügg azzal is, hogy az önálló külpolitikát ak­tivizáló közösség megfigyelő­ket küld a decemberi orosz vá­lasztásokra, s mint a bizottság egyik tagja minapi nyilatkoza­tában jelezte, addig a brüsszeli­ek szívesen megkötnék a „part­nerségi egyezményt” Oroszor­szággal, de nyilván csak akkor, ha meggyőződnek a demokra­tikus játékszabályok betartásá­ról. Az elkövetkező napokban Brüsszel erélyesebben szeretne föllépni a délszláv válság ügyében, a belga külügy­miniszter igen határozottan „megengedhetetlennek” és „tűrhetetlennek” nevezte, hogy a segélyek nem jutnak el bosz­niai rendeltetési helyükre. A pénteki brüsszeli EK- csúcstalálkozót felhasználta Major brit és Reynolds ír kor­mányfő, hogy közvetlenül is megvitassák az újabb ulsteri vé­rengzéseket. A két politikus „új ajtókat szeretne" kinyitni a több évtizedes - inkább talán évszá­zados - válság rendezése előtt. (m. j.) Kína ott lesz az expón Szabad György pekingi útja Szabad György vasárnap hazaérkezett ötnapos kínai láto­gatásáról -jelentette az MTI. Az Országgyűlés elnöke sajtótájé­koztatóján nagyra értékelte a Li Peng kormányfővel, valamint a Csiao Si-vel, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével folytatott tárgyaláso­kat. A baráti hangú megbeszélé­seken vendéglátói úgy véleked­tek: a közép-kelet-európai térség egészéhez képest jelenleg Ma­gyarország helyzete viszonylag a legstabilabb. Kína vezető po­litikusai szerint hazánk fejlődése biztató, és bár az irány, amelyen Magyarország halad, eltér a kí­nai elképzelésektől, az átalaku­lás egyes módszereiben sok a párhuzamosság. A magyar és a kínai parla­ment elnöke találkozójának eredményeként megállapodás született a két testület közötti kapcsolat rendszeresebbé tételé­ről, valamint az információcsere jövőbeni élénkítéséről. Li Peng kormányfő Szabad Györggyel folytatott megbeszélésén beje­lentette: országa részt kíván ven­ni az 1996-os világkiállításon. (Tudósítónktól) PÁRIZS - A pénteki rendkívüli csúcsértekezleten többórás vita után kilenc közös új vagy újjászervezendő intézmény szék­helyéről döntött a tizenkét tagállam. Eszerint a környezet­­védelmi intézet központja Koppenhága; a továbbképzést intéző alapítvány Torinóban, az állatorvosi és állategészség-ügyi szol­gálat központja Dublinban, a kábítószer-figyelő intézmény Lisszabonban, a gyógyszerforgalmazás és -értékelés intézmé­nye Londonban működik majd, a munkabizottsági és­­egész­ségügyi központot Spanyolországban rendezik be (a várost a madridi kormány később határozza meg); az európai pénzügyi intézet, a majdani közös bank székhelye Frankfurtban lesz, a belső piac összehangolásának néhány kérdésével (márkák, tervrajzok, modellek) foglalkozó hivatalt Madrid, s végül a kö­zös rendőrség, az Europol intézményét Hága fogadja majd. A VMDK választási felhívása A muzulmán megosztottság Belgrádnak kedvez (Folytatás az 1. oldalról) A hírek alapján Bosznia nagyon messze van a megol­dástól. A metsző hideg ellenére a hét végén folytatódtak a had­műveletek, s mindhárom, illet­ve mind a négy hadsereg részt vesz bennük. Fikret Abdic fegyveres erői súlyos csapáso­kat mérnek Izetbegovic csapa­taira. A napokban érkezett hí­rek szerint mind többen állnak át az úgynevezett „Nyugat- Boszniai Autonóm Tarto­mány” hadseregéhez. A többi­eket pedig megadásra szólítot­ták fel. Belgrád szempontjából tehát nagyon kedvezőek a fej­lemények Bosznia­­ területén. Nem kis irónia nélkül mond­ják, hogy Abdic belgrádi láto­gatása és a különbékének a té­vé által is közvetített aláírása tulajdonképpen Milosevicsék első választási klipje volt. A magát demokratikusnak nevező szerbiai ellenzék - köz­tük a Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom is kö­vetelésekkel állt elő, amelyek teljesítésével biztosíthatnák a tisztességes választásokat, amelyekre így, a mostani kö­rülmények között nincsenek meg a feltételek, esélyegyenlő­ségről ugyanis még beszélni sem lehet, hisz a televízió a szocialisták kezében van. A VMDK is közzétette a vajdasági magyarokhoz szóló választási felhívását. „Három éven belül most negyedszer is választások előtt áll a vajdasá­gi magyarság. Megtépázottan, lerongyolódva, a szerb hatósá­gok nyomása alatt, a háború árnyékában újra bizonyíta­nunk kell”, áll a felhívásban. „Bizonyítani akarjuk, hogy nem törtünk meg, s hogy to­vábbra is ugyanazt követeljük: az autonómiát.” A szervezet vezetősége kiemeli, hogy az önkormányzatban látja a nem­zeti identitás, a megmaradás biztosítékát. Hozzáteszi, hogy a VMDK nem követel határ­­módosítást, de a vajdasági ma­gyarság az egyetemes magyar nemzet részeként önállóan akarja irányítani ügyeit, s a demokratikus erőkkel együtt küzdeni az igazi rendszervál­tásért, hogy egyszer ez az or­szág is csatlakozhasson Euró­pához. „Három év alatt elér­tük, hogy Európa, a sorsunkat befolyásoló nagyhatalmak po­litikusai tudnak rólunk, nyil­vántartásba vették követelése­inket. Amennyiben a történe­lem előtt nem akarják vállalni a felelősséget lemorzsolódá­sunkért, szétszóródásunkért, elűzetésünkért, akkor nem hunyhatnak szemet demokra­tikus küzdelmünk, célkitűzé­seink előtt”, hangsúlyozza a VDMK tanácsa, s felszólítja a szervezet választóit, hogy a mostoha körülmények ellené­re is mindannyian szavazza­nak, mert „a megmaradáshoz minden, a VMDK-ra leadott szavazatnak sorsdöntő jelen­tősége lehet”. (sebestyén) NÁLUNK ■illi I kedvezménnyel vásárolhat s *­­___________* _________* \ - -PADLÓSZŐNYEGET, DARABSZŐNYEGET, ÁGYNEMŰT FÜGGÖNYT BÚTORSZÖVETET ÉS RUHÁZATI MÉTERÁRUT TERÉZVÁROSI TEXTILÁRUHÁZ 1068 Budapest, Király u. 54-60. Tel.: 122-1000,122-1212 ΙτύΚ svPsÉR«lse) pipi· #Diproin* tfi^^S'^Tiiiin­ennel AH &M Rt mindig ügyfelei szolgálatában Egyéni vagy társas vállalkozása könyvelésével, adózásával, bérszámfejtésével, tb-ügyintézésével, számviteli rendjének kialakításával kapcsolatos gondjait levesszük válláról. Kérje ajánlatunkat a 252-7183-as telefonszámon, illetve faxon a 183-2801-es telefonszámok­. Igazgatói titkárságra felveszünk gyakorlott titkárnőt közgazdasági érettségivel. Jelentkezés írásban: HUNGAROTRADE 1149 Budapest, Angol u. 27. A brit-ír megegyezés másnapján Az IRA újabb véres merénylete Két férfi berontott az észak­írországi Greysteel egyik, főleg katolikusok által látogatott bár­jába, s automata lőfegyverrel megölt hét embert. A szombat éjszakai merénylet elkövetését az Ulsteri Szabadságharcosok nevű protestáns szélsőséges cso­port vállalta magára. A jelenté­sek szerint az áldozatok között protestáns is van. Többek között meghalt egy 19 éves lány, egy 59 éves asszony és egy 82 éves férfi. Tizenketten megsebesül­tek, néhányan közülük súlyosan. A merénylők a Rising Sun (Fel­kelő Nap) nevű bárban váloga­tás nélkül tüzelni kezdtek, szem­tanúk szerint egyikük nyugod­tan újratöltötte fegyverét, s újabb lövéseket adott le, mielőtt elmenekültek - írta a Reuter. A körzet brit parlamenti képvise­lője „ijesztő horrornak” nevezte a történteket. Az akcióra Észak-Írország évek óta legvéresebb hét napja után került sor. Az Ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) által Belfastban, múlt héten szom­baton elkövetett merénylet 10 halálos áldozatot követelt, a rá­következő napokban pedig fél­katonai protestáns milíciák megtorló akcióik során hét ka­tolikust öltek meg. A mostani támadásra egy nappal a brit és az ír kormányfő közös nyilatkozata után került sor, melyben az IRA legális poli­tikai szárnyának, a Sinn Feinnek a részvételét irányozták elő az Észak-Írország jövőjéről szóló tárgyalásokon, azzal a feltétellel, hogy beszünteti az erőszakot. Gamszahurdia beavatkozással vádolja Oroszországot Szenaki ismét a zviadisták kezén (Tudósítónktól) MOSZKVA — Súlyos har­cokban visszaszorították a hét végén Zviad Gamszahurdia 1992 januárjában megbuktatott elnök fegyveresei a grúz kor­mánycsapatokat, és visszafoglal­ták Szenaki városát. A szemben álló felek kölcsönösen azzal vá­dolják egymást, hogy külső se­gítséghez folyamodnak. Sevard­nadze grúz államfő azzal magya­rázta a hadsereg újabb kudarcát, hogy a ziiadisták oldalán abház és észak-kaukázusi zsoldosok is harcolnak, az előbbiek viszont azt állítják, hogy Tbiliszit támo­gatják az orosz Kaukázuson túli hadseregcsoport térségben állo­másozó alakulatai. Az abház parlament és a Kaukázusi Népek Szövetségé­nek illetékese hivatalosan is cáfolta, hogy beavatkoztak volna a Nyugat-Grúziában dú­ló konfliktusba. Ennek ellenére több hírügynökség is beszá­molt arról, hogy a zviadisták ellentámadását megelőzően erősítés érkezett Zugdidibe, a lázadók székhelyére, ahol ma­ga Gamszahurdia is tartózko­dik. Helyszíni megfigyelők azt mindenesetre nagyon is lehet­ségesnek tartják, hogy a zvia­disták jó pénzért abházokat is felfogadtak. Gamszahurdia egyébként az orosz kormány­hoz intézett felhívásában hang­súlyozza, hogy a kikötője miatt kulcsfontosságú Potit a héten azért tudták bevenni Sevardna­dze egységei, mert orosz harc­kocsik segítették őket. Az ex­­elnök üzenetében felszólította Moszkvát, hogy azonnal vonja ki csapatait Poriból, és ne tá­mogassa „Sevardnadze népel­lenes rezsimjét”. Vasárnapra a zinadisták folytatták előrenyomulásukat, és a kormányerők tovább hátrál­tak a stratégiai fekvésű vasúti csomóponttal rendelkező Szé­náséitól. Az Abasa folyón Szamtredia közelében átvezető hídnál tűz alá vettek egy ott ál­lomásozó orosz gépesített ala­kulatot is, amely azonban visszaverte a támadást. Lapzár­tánkig a zinadisták és a grúz kormánycsapatok egyaránt azon voltak, hogy megszilárdít­sák pozícióikat, ám mint Edu­ard Sevardnadze egy tévényilat­kozatában jelezte, a szükséges átcsoportosítások után „hama­rosan” megváltozik a helyzet. V. L.­ ij— Egy grúz férfi fiaival a kományerők mellett halad el, amint elhagyja a Gamszahurdia hívei által visszafoglalt Szenaki városát (MTI külföldi képszolgálat­i AP) Elmarad a közös ünnep Az ellenzék nem hisz Iliescunak BUKAREST - 542 millió lejt utalt ki a kormány Gyulafe­hérvárnak, a volt erdélyi feje­delmi székvárosnak, amelynek neve a román történetírásban összefonódik az 1918-as nagy egyesüléssel. Tervek szerint ugyanis ismét itt ülik meg Ro­mánia nemzeti ünnepét, amely idén ráadásul jubileumi is. De­cember elsején 75 éve lesz an­nak, hogy a gyulafehérvári nép­gyűlés kimondta Erdély csatla­kozását a román királysághoz. A közeledő nemzeti ünnep kapcsán élénkülőben a kor­mánykoalíció és az ellenzék pártjai közötti vita. Az első lé­pést e téren az államfő tette meg, aki nemzeti megbékélésre, közös ünnepre szólította a pár­tokat, mindenekelőtt az ellenzé­ket. Őszinteségét azonban a De­mokratikus Konvenció tagjai, mindenekelőtt a Keresztényde­mokratata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ kétkedéssel fo­gadták. Ugyanis élénken él még emlékezetükben az az 1991 de­cember elsejei gyulafehérvári nyílt parlamenti ülésszak, ami­kor a Varia Romanescu által fel­bujtott tömeg szónokaikba foj­totta a szót. Iliescu elnök és Pet­re Roman volt kormányfő egy­általán nem leplezett elégedett­ségére, így nemzeti megbékélés helyett vita lobbant fel, amely­nek során Corneliu Coposu nem kevesebbet követel, mint azt, hogy Ion Iliescu kérjen bocsá­natot a történtekért. így az el­lenzék, elsősorban a KDNPP külön ünnepet tervez már csak azért is, mert véleménye szerint azt a hatalom ki akarja sajátíta­ni, önös érdekeket követve poli­tikai tőkét próbál a jubileumi évfordulóból kovácsolni. Gyarmath János Az elforgó színpad Vasárnap megszűntek a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásai. Az alábbi írás a Forgószínpad című műsor utolsó adásá­ban hangzott el. Perceket írtam le. Egy-egy tudósítás rend­szerint két-három percig tartott. S amit az egész felvillantott, az nem volt más, mint néhány per­ce csupán a történő dolgoknak. A történelem ugyanis percekből áll, a mi perceinkből. Közü­lük más műsorokban próbáltam elmondani a színtelenül is fontosat. Itt pedig a színesen mel­lékeset vagy ami annak látszott. Végtére is utó­lag derül ki mindig, mi a mellékes, mi a főbenjá­ró. A napról napra megszólaló és napról napra elévülő krónikában minden elévülhet, kivéve magát a krónikát. Politikával - színesen és fakón egyaránt - nem azért foglalkozik az ember, hogy a nagy távlatokat illetően megnyugtasson. A bölcselet és stratégia magasából az világlik ki, hogy a pocsék és óriás birodalmak előbb-utóbb mindenkor szétfoszlottak. Persze az is, hogy átok módon annyiszor újra meg­teremtek, majd szétrohadtak ismét. Ha egyszer ez a fősodor, ráérősen szunyókálhatunk akár, az idő úgyis minket igazol. De hát nem mindegy, mikor, hogy éltünkben-e, avagy máskor, holtunkban, s hogy rövid szünettel nem folytatódik-e megint az ócska sorozat. Nyugatnak azt a helyet hívják, ahol ama sorozat még abbamaradt, és derűlátóan hin­ni lehet, hogy egyszer ez egyebütt is így lesz, hosszútávon. Fütyülök én a politikában a hosszú távra, ír­ja Jean-François Revel, merthogy a rövid táv számít, hiszen az ember élete rövid. Állampoliti­­ka esetleg ölthet ilyen „hosszú távú" alakot, az egyedül tisztességes, a magánemberi viszont so­sem. Történelem pedig csak ott van, ahol ma­gánemberek vannak. Ekként lesz rugója a politi­zálásnak a türelmetlenség, s ekként nem évül el maga a krónika, mely vagy közvetlenül a ma­gánszemélyekkel foglalkozik, vagy az ő szem­szögéből néz mindent, státusférfiak szövegét, kapkodását avagy totojázását. Az apró és színes meg a főhír között különb­ség csak a pillanatnyi arányokban és következ­ményekben van. Ha valamely kósza szerzet a sarkon zenélget, az az ő magántörténete, mely mulatságos is lehet. A nagypolitika meg mind­­annyiunk magántörténete, és ritkán mulatsá­gos. Egyik is, másik is folytatódik. Ez a rádió elköszön. Az volt benne a dolgom, hogy a fran­ciák köz- és magándolgait kibeszéljem. A króni­ka csupán akkor szakadhat meg, ha végképp nincs több pillanat. Úgy búcsúzom tehát, mint aki valamit darab időre félbehagy, és jelzi, hogy majd onnan folytatja máskor, másutt. Zirkuli Péter „Nem hagyhattak szemtanúkat” Másfél ezer halott volt a moszkvai Fehér Házban (Tudósítónktól) MOSZKVA - Mintegy másfél ezer holttestet találtak a Fehér Házban az október 4-i ost­rom után, köztük nőkét és gyere­kekét - ezt állítja az orosz bel­ügyi csapatok tisztje a Nyezavi­­szimaja Gazeta szerkesztőségé­nek küldött levelében, melyet a lap szombati számában címol­dalon közölt. Ezzel szemben, mint ismeretes, hivatalos adatok szerint alig ötven tetemet hoztak ki a feloszlatott parlament épü­letéből, s a tragikus összecsapá­sok összes áldozatának a száma sem haladta meg a 150-et. Az október eleji események közvetlen átélője, a legfelső ta­nács ellenzéki frakciótömörülé­sének egyik vezére, Szergej Baburin lapunknak nyilatkozva szintén több száz, esetleg ezer letagadott hulláról számolt be. Baburin állítja, hogy rengeteg védőt ott helyben kivégeztek, akkor is, ha már letették a fegy­vert. Az­ ellenzéki politikus el­mondása szerint mindenekelőtt a Tiszti Szövetség nevű félka­tonai szervezet tagjait tették el láb alól. A bennlévők lehallgat­tak olyan katonai rádióadáso­kat, melyekből kiderült, hogy az ostromlóknak nem volt sza­bad szemtanúkat hagyniuk. A kilétét érthető okokból leplezni kívánó belügyes tiszt a Nyezaviszimaja Gazeta hasáb­jain közzétett levelében leírja, hogy a holttesteket titokban egy föld alatti járaton keresztül szállították el a helyszínről, előbb egy közeli metróállo­máshoz, majd a városon kívül­re, ahol azután elégették őket. A szerző azzal magyarázza a halottak ilyen nagy számát, hogy ellentétben a hivatalos verzióval, a harckocsikból ku­mulatív töltetekkel lőtték a Fe­hér Házat, ami a légnyomás következtében szörnyű pusztí­tást végzett az épületen belül, a falak szerinte tele voltak agy­­velőmaradványokkal. (villa)

Next