Magyar Nemzet, 1993. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
HÉTFŐ, 1993. november 1. Nemzetközi élet A médiaügy külföldi visszhangja Nyugtalanító jelek Budapesten Az MTI által idézett Comere della Sera című tekintélyes olasz lap vasárnapi jelentésében megállapítja, hogy nyugtalanító jeleket észlelnek a sajtószabadságot illetően Budapesten, ahol kiélezett feszültség áll fenn a kormány és az RTV magas beosztású munkatársai között. „Harc a televízióért” című cikkében Ettore Petta bécsi tudósító részletesen beszámol az Egyenleg és a rádiós lapszemle megszüntetéséről, Bánó András felfüggesztéséről. Megemlíti a MUOSZ állásfoglalását, amely szerint a magyar demokrácia egyik legértékesebb vívmánya, a sajtószabadság forog veszélyben, nemkülönben Csurka Istvánét is, aki szerint ez a legkisebb büntetés, amelyet kiróhattak (Bánóra), mert az Egyenleg pontosan meghatározott politikai célokért meghamisította a tényeket. A tét a közszolgálati médiumok feletti ellenőrzés - állapítja meg a tudósító, aki szerint a kormány kényelmetlen adásokat szüntetett meg. „Nagy a nyugtalanság a magyar sajtó berkeiben” - írja. A magyar elektronikus médiában folytatódik a „vonalhű újságírók" kinevezése kulcspozíciókba - írta a müncheni Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolt arról, hogy új emberrel töltötték be a televíziónál a belpolitikai szerkesztőség vezetői posztját, illetve a Kossuth rádiónál a főszerkesztő általános helyettesének állását. .Mindkét személyi döntéssel olyan újságírók kerültek fontos hatalmi pozíciókba politikai adásoknál, akik a jobbszárnyhoz sorolandók, s a jobboldali populista, Csurka István híveinek számítanak” - írta a lap munkatársa, s tájékoztatott a rádiósok, a televíziósok, a MÚOSZ és a Demokratikus Charta tiltakozó akcióiról is. Brüsszeli törekvések (Folytatás az 1. oldalról) Útjuk összefügg azzal is, hogy az önálló külpolitikát aktivizáló közösség megfigyelőket küld a decemberi orosz választásokra, s mint a bizottság egyik tagja minapi nyilatkozatában jelezte, addig a brüsszeliek szívesen megkötnék a „partnerségi egyezményt” Oroszországgal, de nyilván csak akkor, ha meggyőződnek a demokratikus játékszabályok betartásáról. Az elkövetkező napokban Brüsszel erélyesebben szeretne föllépni a délszláv válság ügyében, a belga külügyminiszter igen határozottan „megengedhetetlennek” és „tűrhetetlennek” nevezte, hogy a segélyek nem jutnak el boszniai rendeltetési helyükre. A pénteki brüsszeli EK- csúcstalálkozót felhasználta Major brit és Reynolds ír kormányfő, hogy közvetlenül is megvitassák az újabb ulsteri vérengzéseket. A két politikus „új ajtókat szeretne" kinyitni a több évtizedes - inkább talán évszázados - válság rendezése előtt. (m. j.) Kína ott lesz az expón Szabad György pekingi útja Szabad György vasárnap hazaérkezett ötnapos kínai látogatásáról -jelentette az MTI. Az Országgyűlés elnöke sajtótájékoztatóján nagyra értékelte a Li Peng kormányfővel, valamint a Csiao Si-vel, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével folytatott tárgyalásokat. A baráti hangú megbeszéléseken vendéglátói úgy vélekedtek: a közép-kelet-európai térség egészéhez képest jelenleg Magyarország helyzete viszonylag a legstabilabb. Kína vezető politikusai szerint hazánk fejlődése biztató, és bár az irány, amelyen Magyarország halad, eltér a kínai elképzelésektől, az átalakulás egyes módszereiben sok a párhuzamosság. A magyar és a kínai parlament elnöke találkozójának eredményeként megállapodás született a két testület közötti kapcsolat rendszeresebbé tételéről, valamint az információcsere jövőbeni élénkítéséről. Li Peng kormányfő Szabad Györggyel folytatott megbeszélésén bejelentette: országa részt kíván venni az 1996-os világkiállításon. (Tudósítónktól) PÁRIZS - A pénteki rendkívüli csúcsértekezleten többórás vita után kilenc közös új vagy újjászervezendő intézmény székhelyéről döntött a tizenkét tagállam. Eszerint a környezetvédelmi intézet központja Koppenhága; a továbbképzést intéző alapítvány Torinóban, az állatorvosi és állategészség-ügyi szolgálat központja Dublinban, a kábítószer-figyelő intézmény Lisszabonban, a gyógyszerforgalmazás és -értékelés intézménye Londonban működik majd, a munkabizottsági ésegészségügyi központot Spanyolországban rendezik be (a várost a madridi kormány később határozza meg); az európai pénzügyi intézet, a majdani közös bank székhelye Frankfurtban lesz, a belső piac összehangolásának néhány kérdésével (márkák, tervrajzok, modellek) foglalkozó hivatalt Madrid, s végül a közös rendőrség, az Europol intézményét Hága fogadja majd. A VMDK választási felhívása A muzulmán megosztottság Belgrádnak kedvez (Folytatás az 1. oldalról) A hírek alapján Bosznia nagyon messze van a megoldástól. A metsző hideg ellenére a hét végén folytatódtak a hadműveletek, s mindhárom, illetve mind a négy hadsereg részt vesz bennük. Fikret Abdic fegyveres erői súlyos csapásokat mérnek Izetbegovic csapataira. A napokban érkezett hírek szerint mind többen állnak át az úgynevezett „Nyugat- Boszniai Autonóm Tartomány” hadseregéhez. A többieket pedig megadásra szólították fel. Belgrád szempontjából tehát nagyon kedvezőek a fejlemények Bosznia területén. Nem kis irónia nélkül mondják, hogy Abdic belgrádi látogatása és a különbékének a tévé által is közvetített aláírása tulajdonképpen Milosevicsék első választási klipje volt. A magát demokratikusnak nevező szerbiai ellenzék - köztük a Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom is követelésekkel állt elő, amelyek teljesítésével biztosíthatnák a tisztességes választásokat, amelyekre így, a mostani körülmények között nincsenek meg a feltételek, esélyegyenlőségről ugyanis még beszélni sem lehet, hisz a televízió a szocialisták kezében van. A VMDK is közzétette a vajdasági magyarokhoz szóló választási felhívását. „Három éven belül most negyedszer is választások előtt áll a vajdasági magyarság. Megtépázottan, lerongyolódva, a szerb hatóságok nyomása alatt, a háború árnyékában újra bizonyítanunk kell”, áll a felhívásban. „Bizonyítani akarjuk, hogy nem törtünk meg, s hogy továbbra is ugyanazt követeljük: az autonómiát.” A szervezet vezetősége kiemeli, hogy az önkormányzatban látja a nemzeti identitás, a megmaradás biztosítékát. Hozzáteszi, hogy a VMDK nem követel határmódosítást, de a vajdasági magyarság az egyetemes magyar nemzet részeként önállóan akarja irányítani ügyeit, s a demokratikus erőkkel együtt küzdeni az igazi rendszerváltásért, hogy egyszer ez az ország is csatlakozhasson Európához. „Három év alatt elértük, hogy Európa, a sorsunkat befolyásoló nagyhatalmak politikusai tudnak rólunk, nyilvántartásba vették követeléseinket. Amennyiben a történelem előtt nem akarják vállalni a felelősséget lemorzsolódásunkért, szétszóródásunkért, elűzetésünkért, akkor nem hunyhatnak szemet demokratikus küzdelmünk, célkitűzéseink előtt”, hangsúlyozza a VDMK tanácsa, s felszólítja a szervezet választóit, hogy a mostoha körülmények ellenére is mindannyian szavazzanak, mert „a megmaradáshoz minden, a VMDK-ra leadott szavazatnak sorsdöntő jelentősége lehet”. (sebestyén) NÁLUNK ■illi I kedvezménnyel vásárolhat s *___________* _________* \ - -PADLÓSZŐNYEGET, DARABSZŐNYEGET, ÁGYNEMŰT FÜGGÖNYT BÚTORSZÖVETET ÉS RUHÁZATI MÉTERÁRUT TERÉZVÁROSI TEXTILÁRUHÁZ 1068 Budapest, Király u. 54-60. Tel.: 122-1000,122-1212 ΙτύΚ svPsÉR«lse) pipi· #Diproin* tfi^^S'^Tiiiinennel AH &M Rt mindig ügyfelei szolgálatában Egyéni vagy társas vállalkozása könyvelésével, adózásával, bérszámfejtésével, tb-ügyintézésével, számviteli rendjének kialakításával kapcsolatos gondjait levesszük válláról. Kérje ajánlatunkat a 252-7183-as telefonszámon, illetve faxon a 183-2801-es telefonszámok. Igazgatói titkárságra felveszünk gyakorlott titkárnőt közgazdasági érettségivel. Jelentkezés írásban: HUNGAROTRADE 1149 Budapest, Angol u. 27. A brit-ír megegyezés másnapján Az IRA újabb véres merénylete Két férfi berontott az északírországi Greysteel egyik, főleg katolikusok által látogatott bárjába, s automata lőfegyverrel megölt hét embert. A szombat éjszakai merénylet elkövetését az Ulsteri Szabadságharcosok nevű protestáns szélsőséges csoport vállalta magára. A jelentések szerint az áldozatok között protestáns is van. Többek között meghalt egy 19 éves lány, egy 59 éves asszony és egy 82 éves férfi. Tizenketten megsebesültek, néhányan közülük súlyosan. A merénylők a Rising Sun (Felkelő Nap) nevű bárban válogatás nélkül tüzelni kezdtek, szemtanúk szerint egyikük nyugodtan újratöltötte fegyverét, s újabb lövéseket adott le, mielőtt elmenekültek - írta a Reuter. A körzet brit parlamenti képviselője „ijesztő horrornak” nevezte a történteket. Az akcióra Észak-Írország évek óta legvéresebb hét napja után került sor. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által Belfastban, múlt héten szombaton elkövetett merénylet 10 halálos áldozatot követelt, a rákövetkező napokban pedig félkatonai protestáns milíciák megtorló akcióik során hét katolikust öltek meg. A mostani támadásra egy nappal a brit és az ír kormányfő közös nyilatkozata után került sor, melyben az IRA legális politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a részvételét irányozták elő az Észak-Írország jövőjéről szóló tárgyalásokon, azzal a feltétellel, hogy beszünteti az erőszakot. Gamszahurdia beavatkozással vádolja Oroszországot Szenaki ismét a zviadisták kezén (Tudósítónktól) MOSZKVA — Súlyos harcokban visszaszorították a hét végén Zviad Gamszahurdia 1992 januárjában megbuktatott elnök fegyveresei a grúz kormánycsapatokat, és visszafoglalták Szenaki városát. A szemben álló felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy külső segítséghez folyamodnak. Sevardnadze grúz államfő azzal magyarázta a hadsereg újabb kudarcát, hogy a ziiadisták oldalán abház és észak-kaukázusi zsoldosok is harcolnak, az előbbiek viszont azt állítják, hogy Tbiliszit támogatják az orosz Kaukázuson túli hadseregcsoport térségben állomásozó alakulatai. Az abház parlament és a Kaukázusi Népek Szövetségének illetékese hivatalosan is cáfolta, hogy beavatkoztak volna a Nyugat-Grúziában dúló konfliktusba. Ennek ellenére több hírügynökség is beszámolt arról, hogy a zviadisták ellentámadását megelőzően erősítés érkezett Zugdidibe, a lázadók székhelyére, ahol maga Gamszahurdia is tartózkodik. Helyszíni megfigyelők azt mindenesetre nagyon is lehetségesnek tartják, hogy a zviadisták jó pénzért abházokat is felfogadtak. Gamszahurdia egyébként az orosz kormányhoz intézett felhívásában hangsúlyozza, hogy a kikötője miatt kulcsfontosságú Potit a héten azért tudták bevenni Sevardnadze egységei, mert orosz harckocsik segítették őket. Az exelnök üzenetében felszólította Moszkvát, hogy azonnal vonja ki csapatait Poriból, és ne támogassa „Sevardnadze népellenes rezsimjét”. Vasárnapra a zinadisták folytatták előrenyomulásukat, és a kormányerők tovább hátráltak a stratégiai fekvésű vasúti csomóponttal rendelkező Szénáséitól. Az Abasa folyón Szamtredia közelében átvezető hídnál tűz alá vettek egy ott állomásozó orosz gépesített alakulatot is, amely azonban visszaverte a támadást. Lapzártánkig a zinadisták és a grúz kormánycsapatok egyaránt azon voltak, hogy megszilárdítsák pozícióikat, ám mint Eduard Sevardnadze egy tévényilatkozatában jelezte, a szükséges átcsoportosítások után „hamarosan” megváltozik a helyzet. V. L. ij— Egy grúz férfi fiaival a kományerők mellett halad el, amint elhagyja a Gamszahurdia hívei által visszafoglalt Szenaki városát (MTI külföldi képszolgálati AP) Elmarad a közös ünnep Az ellenzék nem hisz Iliescunak BUKAREST - 542 millió lejt utalt ki a kormány Gyulafehérvárnak, a volt erdélyi fejedelmi székvárosnak, amelynek neve a román történetírásban összefonódik az 1918-as nagy egyesüléssel. Tervek szerint ugyanis ismét itt ülik meg Románia nemzeti ünnepét, amely idén ráadásul jubileumi is. December elsején 75 éve lesz annak, hogy a gyulafehérvári népgyűlés kimondta Erdély csatlakozását a román királysághoz. A közeledő nemzeti ünnep kapcsán élénkülőben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai közötti vita. Az első lépést e téren az államfő tette meg, aki nemzeti megbékélésre, közös ünnepre szólította a pártokat, mindenekelőtt az ellenzéket. Őszinteségét azonban a Demokratikus Konvenció tagjai, mindenekelőtt a Kereszténydemokratata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ kétkedéssel fogadták. Ugyanis élénken él még emlékezetükben az az 1991 december elsejei gyulafehérvári nyílt parlamenti ülésszak, amikor a Varia Romanescu által felbujtott tömeg szónokaikba fojtotta a szót. Iliescu elnök és Petre Roman volt kormányfő egyáltalán nem leplezett elégedettségére, így nemzeti megbékélés helyett vita lobbant fel, amelynek során Corneliu Coposu nem kevesebbet követel, mint azt, hogy Ion Iliescu kérjen bocsánatot a történtekért. így az ellenzék, elsősorban a KDNPP külön ünnepet tervez már csak azért is, mert véleménye szerint azt a hatalom ki akarja sajátítani, önös érdekeket követve politikai tőkét próbál a jubileumi évfordulóból kovácsolni. Gyarmath János Az elforgó színpad Vasárnap megszűntek a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásai. Az alábbi írás a Forgószínpad című műsor utolsó adásában hangzott el. Perceket írtam le. Egy-egy tudósítás rendszerint két-három percig tartott. S amit az egész felvillantott, az nem volt más, mint néhány perce csupán a történő dolgoknak. A történelem ugyanis percekből áll, a mi perceinkből. Közülük más műsorokban próbáltam elmondani a színtelenül is fontosat. Itt pedig a színesen mellékeset vagy ami annak látszott. Végtére is utólag derül ki mindig, mi a mellékes, mi a főbenjáró. A napról napra megszólaló és napról napra elévülő krónikában minden elévülhet, kivéve magát a krónikát. Politikával - színesen és fakón egyaránt - nem azért foglalkozik az ember, hogy a nagy távlatokat illetően megnyugtasson. A bölcselet és stratégia magasából az világlik ki, hogy a pocsék és óriás birodalmak előbb-utóbb mindenkor szétfoszlottak. Persze az is, hogy átok módon annyiszor újra megteremtek, majd szétrohadtak ismét. Ha egyszer ez a fősodor, ráérősen szunyókálhatunk akár, az idő úgyis minket igazol. De hát nem mindegy, mikor, hogy éltünkben-e, avagy máskor, holtunkban, s hogy rövid szünettel nem folytatódik-e megint az ócska sorozat. Nyugatnak azt a helyet hívják, ahol ama sorozat még abbamaradt, és derűlátóan hinni lehet, hogy egyszer ez egyebütt is így lesz, hosszútávon. Fütyülök én a politikában a hosszú távra, írja Jean-François Revel, merthogy a rövid táv számít, hiszen az ember élete rövid. Állampolitika esetleg ölthet ilyen „hosszú távú" alakot, az egyedül tisztességes, a magánemberi viszont sosem. Történelem pedig csak ott van, ahol magánemberek vannak. Ekként lesz rugója a politizálásnak a türelmetlenség, s ekként nem évül el maga a krónika, mely vagy közvetlenül a magánszemélyekkel foglalkozik, vagy az ő szemszögéből néz mindent, státusférfiak szövegét, kapkodását avagy totojázását. Az apró és színes meg a főhír között különbség csak a pillanatnyi arányokban és következményekben van. Ha valamely kósza szerzet a sarkon zenélget, az az ő magántörténete, mely mulatságos is lehet. A nagypolitika meg mindannyiunk magántörténete, és ritkán mulatságos. Egyik is, másik is folytatódik. Ez a rádió elköszön. Az volt benne a dolgom, hogy a franciák köz- és magándolgait kibeszéljem. A krónika csupán akkor szakadhat meg, ha végképp nincs több pillanat. Úgy búcsúzom tehát, mint aki valamit darab időre félbehagy, és jelzi, hogy majd onnan folytatja máskor, másutt. Zirkuli Péter „Nem hagyhattak szemtanúkat” Másfél ezer halott volt a moszkvai Fehér Házban (Tudósítónktól) MOSZKVA - Mintegy másfél ezer holttestet találtak a Fehér Házban az október 4-i ostrom után, köztük nőkét és gyerekekét - ezt állítja az orosz belügyi csapatok tisztje a Nyezaviszimaja Gazeta szerkesztőségének küldött levelében, melyet a lap szombati számában címoldalon közölt. Ezzel szemben, mint ismeretes, hivatalos adatok szerint alig ötven tetemet hoztak ki a feloszlatott parlament épületéből, s a tragikus összecsapások összes áldozatának a száma sem haladta meg a 150-et. Az október eleji események közvetlen átélője, a legfelső tanács ellenzéki frakciótömörülésének egyik vezére, Szergej Baburin lapunknak nyilatkozva szintén több száz, esetleg ezer letagadott hulláról számolt be. Baburin állítja, hogy rengeteg védőt ott helyben kivégeztek, akkor is, ha már letették a fegyvert. Az ellenzéki politikus elmondása szerint mindenekelőtt a Tiszti Szövetség nevű félkatonai szervezet tagjait tették el láb alól. A bennlévők lehallgattak olyan katonai rádióadásokat, melyekből kiderült, hogy az ostromlóknak nem volt szabad szemtanúkat hagyniuk. A kilétét érthető okokból leplezni kívánó belügyes tiszt a Nyezaviszimaja Gazeta hasábjain közzétett levelében leírja, hogy a holttesteket titokban egy föld alatti járaton keresztül szállították el a helyszínről, előbb egy közeli metróállomáshoz, majd a városon kívülre, ahol azután elégették őket. A szerző azzal magyarázza a halottak ilyen nagy számát, hogy ellentétben a hivatalos verzióval, a harckocsikból kumulatív töltetekkel lőtték a Fehér Házat, ami a légnyomás következtében szörnyű pusztítást végzett az épületen belül, a falak szerinte tele voltak agyvelőmaradványokkal. (villa)