Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1993. december 1. HÁRMAS CÉLT AKAR ELÉRNI a genfi tárgyalásokon az Európai Unió: egyrészt elhárítani a volt Jugoszláviát fenyegető téli humanitárius katasztrófát, biztosítani a légi és a szárazföldi szállításokat; másodsorban megóvni az ENSZ kéksisakosait a különböző „ellenőrizhetetlen” elemek vagyis a félkatonai bandák támadásaitól. A harmadik cél a legfontosabb, a boszniai rendezés. Az Európai Unió területi engedményeket követel a bosnyákok javára a szerbektől. Az eddigi elgondolások szerint a három részre osztott Bosznia-Hercegovinában, ahol a szerbek eddig a köztársaság területének hetven százalékát foglalták el, 52 százalékot kapnának. A bosnyákok a jelenleginél több, néhány százaléknyi területnövekedést kívánnak és kijáratot az Adriához. Ezzel a követeléssel szembetalálják magukat mind a szerbekkel, mind a horvátokkal. Ha ezeket a feladatokat Genfben megoldanák, amire egyelőre kevés a remény, úgy a szerbek és a horvátok lakta területek nyilván egyesülnek majd az anyaországokkal és — ez már a londoni The Daily Telegraph megjegyzése — a mohamedánok egy,miniállamba” szorulnának. Ennek a szemrehányó megállapításnak egyebek között az a gyengéje, hogy ha a bosnyákok megkapják a kért néhány százaléknyi terület, akkor is miniállamként kell tovább élniük, az egykori Bosznia-Hercegovina mindenféle megosztása ,miniállamságra” ítéli őket EURÓPÁNAK NINCS TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKE, ezt a szellemes megfogalmazást használja a brit The Times. Úgy látja, hogy a jelenlegi balkáni problémák a „béke osztalékának” tekintendők: a berlini fal ledöntése, a Varsói Szerződés feloszlatása és a hidegháború befejezése még sokáig megoldhatatlan problémák elé állítja a Nyugatot. Az európai intézmények, így a NATO, a Nyugat-európai Unió, az EK nem tudtak választ adni az új és bonyolult kérdésekre, amilyen például a balkáni válság. Nyugat-Európa megmenekült a keleti atominváziótól, de most etnikai és területi feszültségekkel kell szembenéznie a Balkántól a Baltikumig, és voltaképpen nem tud mit kezdeni ezekkel a gondokkal és tüzekkel. Ezért használja a lap az idézett „tűzoltókészülék” kifejezést. FELNŐTTÉ VÁLT NÉMETORSZÁG - jelentette ki a párizsi Le Figarónak adott interjúban Kinkel német külügyminiszter. Azzal kapcsolatban tette ezt a megjegyzést, hogy hazája szívesen vállna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává, vagyis belépne a világ sorskérdéseiben döntő nagyhatalmak körébe. Gazdasági ereje és politikai súlya, katonai potenciálja erre alkalmassá is tenné, de a múlt évtizedekben beépített fékrendszer egyegy eleme még mindig működik. A német alkotmány nem teszi lehetővé például, hogy az NSZK katonái a NATO területen kívül is részt vegyenek fegyveres akciókban. Ez, a múltból örökölt önkorlátozás jelzi, valójában néhány árnyalat még hiányzik ahhoz, hogy Németország elnyerje a tökéletes nemzetközi szuverenitást és cselekvőképességet. Kinkelnek ehhez a kívánságához két problémakör is kapcsolódik. Az egyik a belső ellenállás, mert az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kell és a szociáldemokraták nem tartanak igényt az ilyesfajta német nagyhatalmi szerepre. A másik, Németország felvétele a Biztonsági Tanácsba láncreakciót indíthatna el. Japán, India és mások is jelentkezhetnének. Ez természetesen nem baj, de akkor új és alaposan átgondolandó helyzet állna elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a nemzetközi befolyással rendelkező államok viszonyában, szereposztásában. (T. I.) Pozsonyi szakértői tanácskozás Bősről kevés az esélye a megegyezésnek POZSONY Annak ellenére, hogy Magyarország októberben már csupán a Duna vízhozamának kétharmadát kérte a szlovák féltől az eredeti mederbe a korábban aláírt szerződés által előírt (igaz, még magyar-csehszlovák megállapodásról van szó) 95 százalékos vízhozam-áteresztés-helyett, nem valószínű, hogy meg tudnak állapodni a két fél szakemberei Pozsonyban folyó tárgyalásaikon arról, milyen optimális megoldást javasoljanak kormányaiknak a kérdésben. A szlovák fél a tárgyaláson ugyanis továbbra is az 1977-ben megkötött szerződésből indul ki, s - önmagukat megnevezni nem kívánó források szerint - a kormányhivatal egyértelmű utasítása alapján a most folyó tárgyalásokon sem képviselhetnek a szakértők más álláspontot. Ugyanezen források szerint lemondani készül a szlovák kormány hivatalos képviseletének vezetője, Mucha professzor, tekintettel arra, hogy a szlovák kormány nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a magyar szakértők és az EK szakembereihez hasonló feltételek mellett végezhessék környezetvédelmi kutatásaikat Ezért a szlovák szakértők a mostani megbeszéléseken elsősorban a vízmű gazdasági, hajózási és árvízvédelmi mutatóinak javulásával tudnak csak érvelni. Ez az EK-szakértők szerint is „a bizottság számára meghatározott feladat félreértése", minthogy a vízmegosztás kérdésében alapvetően környezetvédelmi szempontokat - adatokat - kellene megtárgyalni. Meg nem erősített értesülések szerint Szlovákia az említett problémák miatt nem készült el azzal a memorandummal sem, amelyet ma kellett volna lezárni és eljuttatni Hágába, a Nemzetközi Bírósághoz. Ez ügyben a szlovák fél által megbízott cseh ügyvéd kíván lemondani megbízatásáról, azaz a hágai bíróság előtt nem kívánja képviselni a szlovák kormány álláspontját. A pozsonyi háromdalú informális találkozó eredményeiről azonban még korai lenne beszélni, már csak azért is, mert továbbra is zárt ajtók mögött zajlik, s a tárgyaló felek szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy csak szerdán, a tárgyalások befejeztével állnak — közösen — az újságírók rendelkezésére. Ugyancsak „szlovák-magyar” hír az is, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetése a szlovák köztársasági elnökhöz fordult a magyar helységnevek írásával kapcsolatos kormányhatározat miatt. A törvénytervezet értelmében a magyarok a helységnevek esetében kettős átírást alkalmazhatnának csupán: vagy a szó szerint a szlovákból lefordított nevet, amely nem azonos a történelmi magyar megnevezéssel, vagy az lenne a megoldás, hogy a szlovák megnevezést imák a magyar helyesírás szabályai szerint. Bugár Béla, az MKDM elnöke azért kért kihallgatást a köztársasági elnöknél, akinek elmondta, a magyar kereszténydemokraták számára elfogadhatatlan a „rólunk, de nélkülünk” döntési mechanizmus, s arra kérte a köztársasági elnököt, még a törvényhozás decemberi ülése előtt hívja össze a parlamenti politikai erők kerekasztalát, s tisztázzák a kérdést. Bugár Béla a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, maga a köztársasági elnök is meglepődött a javaslaton, mert nem tudott róla, s úgy értékelte, valóban nincs összhangban a javaslat Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel. Bugár szerint a kormány a törvénytervezet decemberi megvitatását azért javasolja, hogy újra elterelje a figyelmet a legégetőbb problémákról a költségvetési tervről. A magyar képviselők már megegyeztek abban: a két tervezetet nem hagyják összekapcsolni, vagyis nem egyeznek bele, hogy a költségvetés megszavazása ellenében tegyen a kormány a helységnevekkel kapcsolatban olyan engedményeket, amelyek természetesek, s az alapvető európai normákból indulnak ki. (neezméri) Cossiga szerint Morót pszichiátriai intézetbe zárták volna Ha élve szabadul ki a Vörös Brigádok fogságából, Aldo Morót pszichiátriai intézetbe csukták volna, nehogy kényelmetlen dolgokat mondjon az olasz állam vezető embereiről - nyilatkozta egy német rádióállomásnak adott interjúban Francesco Cossiga volt köztársasági elnök. A politikus, aki Moro 1978-as elrablása, majd meggyilkolása idején belügyminiszter volt, azzal indokolta a rendőrség és a bíróság közötti titkos megállapodást, hogy kiszabadulása esetén Moro olyan „kemény szavakkal” illette volna az állam csúcsszintű vezetőit, amelyeket „később megbánt volna”. „Első érzése minden bizonnyal erős reakció lett volna, amellyel nem elrablóit, hanem azokat vádolta volna, akik nem szabadították ki őt" a Vörös Brigádok karmaiból - mondta Cossiga. * Mint az AFP emlékeztet rá, Aldo Moro 55 napig volt a szélsőbaloldali terrorszervezet fogságában. Az Információtechnikai Vállalat nyilvános árverésen értékesíti a BUDAPEST V. ker., BÉCSI u. 8. szám alatti épületben lévő 1665 m2 irodahelyiségek bérleti jogát. A bérleti jog kikiáltási ára: 130 millió Ft+áfa (a kikiáltási ár nem tartalmazza az önkormányzatnak járó díjakat). Az árverés 1993. december 30-án 10 órakor kezdődik a bérlemény V. emeletén lévő tárgyalóban. Az árverésen részt vehetnek azok a bérleti jogot vásárolni jogosult személyek vagy gazdasági szervezetek, akik/amelyek - 6 millió Ft összegű bánatpénzt befizetnek vagy letétbe helyeznek - készpénzben vagy bemutatóra szóló takarékbetét formájában - az árverés megkezdéséig az ITV házipénztárába. - Elfogadják az árverési feltételeket és az adásvételi szerződés tervezetét. - Készek és képesek a vételár készpénzben tönénő megfizetésére. Az adásvételi szerződés érvényességének feltétele az ÁVÜ jóváhagyása! INFORMÁCIÓT AD: 1993. december 1-22. között munkaidőben: - Az értékesítés feltételeiről és körülményeiről PENTZ ENDRE vállalati biztos (tel.: 118-6586) -A bérleményről telefonon vagy egyeztetést követően személyesen HOCSKÓI GYÖRGY (Tel.: 118-6463) 4164 Göncz Árpád Hannoverbe érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök kedden Hannoverbe érkezett Szerdán részt vesz és beszédet mond a Római Klub 25. évfordulós konferenciájának nyitó ülésén - közölte a köztársasági elnök sajtóirodája az MTI-vel. 5 Hazánk megfigyelői státusa a NYEU-ban A NATO-ülés előtt senki nem akar döntést (Tudósítónktól) PÁRIZS - A Nyugat-európai Unió csupán konzultatív jogú parlamenti közgyűlése sem javasolja a NATO-nak a középeurópai országok gyors felvételét, Wörner főtitkár hétfői felszólalásával összhangban. A keddi nap főszereplői egyébként az új demokráciák voltak: Piene Wintgens belga képviselő nehezményezte, hogy a múlt héten a NYEU luxemburgi tanácsülésén elhalasztották a döntést a közép-európaiak társulásáról, s megjegyezte, hogy Magyarország, Románia és Bulgária minden ellenszolgáltatás nélkül teljesíti az ENSZ-embargót, holott ez gazdaságuknak igen tetemes károkat okoz. Az említett belga honatya vezetésével a közelmúltban NYEU tényfeltáró küldöttség járt hazánkban, s ennek egyik portugál tagja a kedd délelőtti ülésen bírálta Magyarországot, bár hivatalos körökben azt mondták neki, hogy Magyarországon az emberi jogoknak és demokratikus intézményeknek a védelme teljes mértékben garantált, mégis hallott képviselői megjegyzéseket a „történelmi Magyarországról” és úgy ítélte meg, hogy néhány partnere nosztalgiát táplál a Horthyrendszer iránt. Az a megfigyelői státusz, amelyet Magyarország kapott az uniótól, csupán az eddigi gyakorlatot rögzíti, de a minőségi, tartalmi együttműködésben nincs előrelépés - mondta a tanácskozáson résztvevő Mile Lajos (MDF) és Rockenbauer Zoltán (Fidesz). A két magyar képviselő úgy látja, hogy a januári NATO-csúcsértekezlet előtt a NYEU nem akar dönteni a szorosabb együttműködés konkrét módozatáról, s valószínűleg ez ügyben a nyugati hatalmak sem értenek teljesen egyet. A tétovázás harmadik okaként a magyar honatyák „a szórványosan elhangzó, de jól időzített" moszkvai nyilatkozatokat jelölték meg. HYEU-körökben mindehhez hozzáfűzik, hogy Nyugaton még mindig bizonytalannak ítélik a közép-európai térség viszonylatait; szerintük a régió gazdasági fejlődése lassúbb a vártnál, s emellett tartanak a „lengyel-litván szindróma” megismétlődésétől. Az említett Wintgens nevével jelzett beszámoló egyébként érzékeltette, hazánk és a Nyugat közeledését előmozdítaná a magyar-román alapszerződés gyors megkötése, amelyben mindkét fél lemondana mindenféle területi igényről. Kedden egyébként hazánk mellett még Bulgária, a balti államok, Lengyelország, Románia, valamint a csehek és szlovákok kaptak állandó megfigyelői státust. A közgyűlés javasolta, hogy az ENSZ-embargó maradéktalan végrehajtásáért a NYEU fontolja meg, milyen „biztonsági garanciákat" tudna adni Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának, ám az említettek miatt ennek inkább elvi jelentősége van. (m. j.) Amerikai katonák holttestét adták át Észak-Koreában Észak-Korea Panmindzsonban a demarkációs vonalon átadta annak a harminchárom amerikai katonának a holttestét, akik 1950 és ’53 között estek el a koreai háborúban (MTI külföldi képszolgálat) Előretekintés a budapesti EBEÉ-csúcsra Christopher a sajtószabadság jelentőségét hangsúlyozta (Folytatás az 1. oldalról) Margaretha af Ugglas, az elnökségről most leköszönt Svédország külügyminisztere az elmúlt egy év munkáját értékelve kiemelte, hogy máris érzékelhető az előrelépés a konfliktusmegelőzésben és a preventív diplomáciában. Az Európai Unió nevében felszólaló Willy Claes belga külügyminiszter elsősorban a Közösség és az EBEÉD eljövendő együttműködéséről szólt. Warren Christopher, az amerikai diplomácia vezetője nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Európa volt és marad az Egyesült Államok figyelmének középpontjában, s a Clinton-kormány ezen belül különleges jelentőséget tulajdonít az EBEÉ-vel és a NATO-val való együttműködésnek. Feltűnő volt Christopher beszédében, hogy külön és nyomatékosan szólt a sajtószabadság jelentőségéről. Mint mondta, az EBEÉ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a nyomtatott és az elekronikus sajtó szabadsága teljes védelmet kapjon és mentesüljön az állami beavatkozástól. Haladás van az írott sajtó szabadságának biztosításában, annak ellenére, hogy szüntelen korlátozásnak van kitéve a terjesztés és a kiadás. Még nagyobb akadálya a nyitott társadalmak építésének, hogy nincs előrelépés az elektronikus médiaszabadságban. A televízió a demokrácia „legnagyobb szócsöve”, és az nem válhat egyetlen párt foglyává sem, hangoztatta az amerikai diplomácia vezetője. A magyar külügyminiszter az EBEÉ soros elnökének felkérésére kedden délelőtt tartott utatindító előadást földrészünk helyzetéről. Ennek stabilitását és biztonságát nem lehet kizárólag egyetlen szervezetre bízni, hiszen katonailag a NATO, gazdaságilag az Európai Unió jelentősége elvitathatatlan. Jeszenszky Géza ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az EBEÉ a legátfogóbb szervezet kontinensünkön, olyan intézményrendszer, amely a biztonság minden aspektusát felöleli az emberi, kisebbségi jogoktól egészen a válságmegelőzésig. Fontos tehát, hogy az európai államok tovább erősítsék ezt az intézményrendszert, mégpedig úgy, hogy a konkrét lépéseknél építenek a NATO-ra, a Nyugat-európai Unióra, a Független Államok Közösségére és Oroszországra. Magyar részről nagyra értékeljük Balladur francia miniszterelnök kezdeményezését, amely nem egyszerű válságmenedzselő eszköztár, hanem annál sokkal több, a konfliktusok okainak, gyökereinek - az agresszív nacionalizmusnak, a nemzeti kisebbségeket ért sérelmeknek felszámolását is szolgálja. Magyarország - szögezte le Jeszenszky Géza - a nemzeti kisebbségi problémák megoldását nem a határok megváltoztatásában látja, e téren a status quo sérhetetlenségét több megállapodás rögzíti, ám nem mondható el ugyanez a kisebbségek gondjairól. Diplomáciai forrásokból Rómában úgy értesültünk, hogy küldöttségünk kezdeményezte a konszenzus eddig „mindenható” elvének különleges helyzetekben való elmozdítását egyfajta kvalifikált többség irányában. Oroszországgal közösen ugyancsak javaslatot tettünk, hogy a külügyminiszteri tanács fogadjon el egy olyan dokumentumot, amely kimondja az agresszív nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet elleni harc szükségességét, és meghatározza azt, hogy ennek érdekében mit kell tennie az EBEÉ-nek. Magyarország erőteljes támogatását élvezi az az elképzelés is, hogy a délszláv válságban érintett államok a rendezési folyamat során dolgozzanak ki egy regionális leszerelési megállapodást, hasonlót ahhoz, ami a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről létrejött Közép-Európában. A keddi munkanap kiemelkedő és záró eseménye volt, hogy //. János Pál pápa este a Vatikánban találkozott a delegációvezetőkkel. A katolikus egyház feje elsősorban a boszniai béke megteremtéséről, az egykor megosztott Európa békés kontinenssé történő átalakításáról és arról folytatott eszmecserét velük, hogy az EBEÉ miként járulhatna hozzá sikerrel a pusztító, embertelen konfliktusok felszámolásához. Kocsi Margit Uj ■y/'11 MEGJELENT OTTLIK KÁROLY PROTOKOLL VISELKEDÉSKULTÚRA A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN - HABSBURG OTTÓ ELŐSZAVÁVAL Nyomda: Kner, illusztráció: Sajdik Ferenc Nagyság: A/4, oldalszám: 340 Megrendelhető telefonon: 250-2496, 167-1409, faxon: 250-1106, 166-5607. Levélben: Protokoll 96 Kft. 1025 Bp. Zöldmáli lejtő 12/B Szállítás: azonnal, postafordultával, utánvétellel, a postaköltséget a kiadó fedezi. MOIOALUTÖ RtUVlNTáMMáa Az 1993. október 27-én megjelent NAPI gazdaság és a Magyar Nemzet címűl országos napilapokban, valamint a letéti helyeken 1993. október 27-től hozzáférhető Tájékoztatóban (alapítási tervezet) közzétett időpontban, 1993. december 2-án a STOCK '94 Rt. (4181 Nádudvar, Bem J. u. 1.) alakuló közgyűlést tart. Az alakuló közgyűlés pontos helye és időpontja: Nádudvar, Bem József u. 1. szám KITE Rt. tanácsterme, délelőtt 10 óra. Értesítjük a tisztelt részvényjegyzőket, hogy a részvényjegyzés sikeres volt. Az alakuló közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az alaptőke bejegyzésének és befizetésének megállapítása. 2. A túlfizetésről (túljegyzésről) szóló alapítói döntés ismertetése. 3. Döntés az Rt. megalakulásáról. 4. Az alapszabály megállapítása. 5. Határozatok az alapítókat megillető előnyökről. 6. A vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló javadalmazása. 7. A könyvvizsgáló megválasztása. A szavazati jog gyakorlásához szükséges feltételek: A részvényesek, vagy azok meghatalmazott képviselői részvényeik számához igazodó szavazójegyek felmutatásával szavaznak. Minden 10.000.-Ft névértékű részvény egy szavazatra jogosít. Az alapítókat megillető előnyökről szóló határozat meghozatala során az érdekelt részvényjegyzők nem szavazhatnak.