Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1993. december 1. HÁRMAS CÉLT AKAR ELÉRNI a genfi tárgya­lásokon az Európai Unió: egyrészt elhárítani a volt Jugoszláviát fenyegető téli humanitárius katasztró­fát, biztosítani a légi és a szárazföldi szállításokat; másodsorban megóvni az ENSZ kéksisakosait a kü­lönböző „ellenőrizhetetlen” elemek vagyis a félka­tonai bandák támadásaitól. A harmadik cél a leg­fontosabb, a boszniai rendezés. Az Európai Unió területi engedményeket követel a bosnyákok javára a szerbektől. Az eddigi elgondolások szerint a há­rom részre osztott Bosznia-Hercegovinában, ahol a szerbek eddig a köztársaság területének hetven szá­zalékát foglalták el, 52 százalékot kapnának. A bos­nyákok a jelenleginél több, néhány százaléknyi te­rületnövekedést kívánnak és kijáratot az Adriához. Ezzel a követeléssel szembetalálják magukat mind a szerbekkel, mind a horvátokkal. Ha ezeket a fel­adatokat Genfben megoldanák, amire egyelőre ke­vés a remény, úgy a szerbek és a horvátok lakta te­rületek nyilván egyesülnek majd az anyaorszá­gokkal és — ez már a londoni The Daily Telegraph megjegyzése — a mohamedánok egy,miniállamba” szorulnának. Ennek a szemrehányó megállapítás­nak egyebek között az a gyengéje, hogy ha a bos­nyákok megkapják a kért néhány százaléknyi terü­let, akkor is miniállamként kell tovább élniük, az egykori Bosznia-Hercegovina mindenféle megosz­tása ,miniállamságra” ítéli őket EURÓPÁNAK NINCS TŰZOLTÓKÉSZÜLÉ­KE, ezt a szellemes megfogalmazást használja a brit The Times. Úgy látja, hogy a jelenlegi balkáni problémák a „béke osztalékának” tekintendők: a berlini fal ledöntése, a Varsói Szerződés feloszlatá­sa és a hidegháború befejezése még sokáig megold­hatatlan problémák elé állítja a Nyugatot. Az euró­pai intézmények, így a NATO, a Nyugat-európai Unió, az EK nem tudtak választ adni az új és bo­nyolult kérdésekre, amilyen például a balkáni vál­ság. Nyugat-Európa megmenekült a keleti atomin­váziótól, de most etnikai és területi feszültségekkel kell szembenéznie a Balkántól a Baltikumig, és vol­taképpen nem tud mit kezdeni ezekkel a gondokkal és tüzekkel. Ezért használja a lap az idézett „tűzol­tókészülék” kifejezést. FELNŐTTÉ VÁLT NÉMETORSZÁG - jelen­tette ki a párizsi Le Figarónak adott interjúban Kin­kel német külügyminiszter. Azzal kapcsolatban tet­te ezt a megjegyzést, hogy hazája szívesen vállna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává, vagyis be­­lépne a világ sorskérdéseiben döntő nagyhatalmak körébe. Gazdasági ereje és politikai súlya, katonai potenciálja erre alkalmassá is tenné, de a múlt évtizedekben beépített fékrendszer egy­­egy eleme még mindig működik. A német alkot­mány nem teszi lehetővé például, hogy az NSZK katonái a NATO területen kívül is részt vegyenek fegyveres akciókban. Ez, a múltból örökölt önkor­látozás jelzi, valójában néhány árnyalat még hiány­zik ahhoz, hogy Németország elnyerje a­ tökéletes nemzetközi szuverenitást és cselekvőképességet. Kinkelnek ehhez a kívánságához két problémakör is kapcsolódik. Az egyik a belső ellenállás, mert az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kell és a szociáldemokraták nem tartanak igényt az ilyesfajta német nagyhatalmi szerepre. A másik, Németország felvétele a Biztonsági Tanácsba lánc­reakciót indíthatna el. Japán, India és mások is je­lentkezhetnének. Ez természetesen nem baj, de ak­kor új és alaposan átgondolandó helyzet állna elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a nemzetközi befolyással rendelkező államok viszonyában, sze­reposztásában. (T. I.) Pozsonyi szakértői tanácskozás Bősről kevés az esélye a megegyezésnek POZSONY­­ Annak elle­nére, hogy Magyarország októ­berben már csupán a Duna víz­hozamának kétharmadát kérte a szlovák féltől az eredeti meder­be a korábban aláírt szerződés által előírt (igaz, még ma­gyar-csehszlovák megállapo­dásról van szó) 95 százalékos vízhozam-áteresztés-­­helyett, nem valószínű, hogy meg tud­nak állapodni a két fél szakem­berei Pozsonyban folyó tárgy­alásaikon arról, milyen optimá­lis megoldást javasoljanak kor­mányaiknak a kérdésben. A szlovák fél a tárgyaláson ugyan­is továbbra is az 1977-ben meg­kötött szerződésből indul ki, s - önmagukat megnevezni nem kí­vánó források szerint - a kor­mányhivatal egyértelmű utasí­tása alapján a most folyó tár­gyalásokon sem képviselhetnek a szakértők más álláspontot. Ugyanezen források szerint lemondani készül a szlovák kor­mány hivatalos képviseletének vezetője, Mucha professzor, te­kintettel arra, hogy a szlovák kormány nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a ma­gyar szakértők és az EK szak­embereihez hasonló feltételek mellett végezhessék környezet­védelmi kutatásaikat Ezért a szlovák szakértők a mostani megbeszéléseken elsősorban a vízmű gazdasági, hajózási és ár­­vízvédelmi mutatóinak javulá­sával tudnak csak érvelni. Ez az EK-szakértők szerint is „a bi­zottság számára meghatározott feladat félreértése", minthogy a vízmegosztás kérdésében alap­vetően környezetvédelmi szem­pontokat - adatokat - kellene megtárgyalni. Meg nem erősített értesülé­sek szerint Szlovákia az említett problémák miatt nem készült el azzal a memorandummal sem, amelyet ma kellett volna lezárni és eljuttatni Hágába, a Nemzet­közi Bírósághoz. Ez ügyben a szlovák fél által megbízott cseh ügyvéd kíván lemondani meg­bízatásáról, azaz a hágai bíróság előtt nem kívánja képviselni a szlovák kormány álláspontját. A pozsonyi háromdal­ú in­formális találkozó eredményei­ről azonban még korai lenne be­szélni, már csak azért is, mert to­vábbra is zárt ajtók mögött zaj­lik, s a tárgyaló felek szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy csak szerdán, a tárgyalások be­fejeztével állnak — közösen — az újságírók rendelkezésére. Ugyancsak „szlovák-ma­gyar” hír az is, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom vezetése a szlovák köztár­sasági elnökhöz fordult a ma­gyar helységnevek írásával kap­csolatos kormányhatározat mi­att. A törvénytervezet értelmé­ben a magyarok a helységnevek esetében kettős átírást alkalmaz­hatnának csupán: vagy a szó szerint a szlovákból lefordított nevet, amely nem azonos a tör­ténelmi magyar megnevezéssel, vagy az lenne a megoldás, hogy a szlovák megnevezést imák a magyar helyesírás szabályai szerint. Bugár Béla, az MKDM elnöke azért kért kihallgatást a köztársasági elnöknél, akinek elmondta, a magyar keresztény­­demokraták számára elfogadha­tatlan a „rólunk, de nélkülünk” döntési mechanizmus, s arra kérte a köztársasági elnököt, még a törvényhozás decemberi ülése előtt hívja össze a parla­menti politikai erők kerekaszta­lát, s tisztázzák a kérdést. Bugár Béla a Magyar Nemzet tudósító­jának elmondta, maga a köztár­sasági elnök is meglepődött a ja­vaslaton, mert nem tudott róla, s úgy értékelte, valóban nincs összhangban a javaslat Szlová­kia nemzetközi kötelezettségei­vel. Bugár szerint a kormány a törvénytervezet decemberi meg­vitatását azért javasolja, hogy újra elterelje a figyelmet a legé­getőbb problémákról­­ a költ­ségvetési tervről. A magyar kép­viselők már megegyeztek ab­ban: a két tervezetet nem hagy­ják összekapcsolni, vagyis nem egyeznek bele, hogy a költség­­vetés megszavazása ellenében tegyen a kormány a helységne­vekkel kapcsolatban olyan en­gedményeket, amelyek termé­szetesek, s az alapvető európai normákból indulnak ki. (neezméri) Cossiga szerint Morót pszichiátriai intézetbe zárták volna Ha élve szabadul ki a Vörös Brigádok fogsá­gából, Aldo Morót pszichiátriai intézetbe csukták volna, nehogy kényelmetlen dolgokat mondjon az olasz állam vezető embereiről - nyilatkozta egy német rádióállomásnak adott interjúban Frances­co Cossiga volt köztársasági elnök. A politikus, aki Moro 1978-as elrablása, majd meggyilkolása idején belügyminiszter volt, azzal indokolta a rendőrség és a bíróság közötti titkos megállapo­dást, hogy kiszabadulása esetén Moro olyan „ke­mény szavakkal” illette volna az állam csúcsszin­tű vezetőit, amelyeket „később megbánt volna”. „Első érzése minden bizonnyal erős reakció lett volna, amellyel nem elrablóit, hanem azokat vá­dolta volna, akik nem szabadították ki őt" a Vörös Brigádok karmaiból - mondta Cossiga. * Mint az AFP emlékeztet rá, Aldo Moro 55 napig volt a szélsőbaloldali terrorszervezet fogságában. Az Információtechnikai Vállalat nyilvános árverésen értékesíti a BUDAPEST V. ker., BÉCSI u. 8. szám alatti épületben lévő 1665 m2 irodahelyiségek bérleti jogát. A bérleti jog kikiáltási ára: 130 millió Ft+áfa (a kikiáltási ár nem tartalmazza az önkormányzatnak járó díjakat). Az árverés 1993. december 30-án 10 órakor kezdődik a bérlemény V. emeletén lévő tárgyalóban. Az árverésen részt vehetnek azok a bérleti jogot vásárolni jogosult személyek vagy gazdasági szervezetek, akik/amelyek­ - 6 millió Ft összegű bánatpénzt befizetnek vagy letétbe helyeznek - készpénzben vagy bemutatóra szóló takarékbetét formájában - az árverés megkezdéséig az ITV házipénztárába. - Elfogadják az árverési feltételeket és az adásvételi szerződés tervezetét. - Készek és képesek a vételár készpénzben tönénő megfizetésére. Az adásvételi szerződés érvényességének feltétele az ÁVÜ jóváhagyása! INFORMÁCIÓT AD: 1993. december 1-22. között munkaidőben: - Az értékesítés feltételeiről és körülményeiről PENTZ ENDRE vállalati biztos (tel.: 118-6586) -A bérleményről telefonon vagy egyeztetést követően személyesen HOCSKÓI GYÖRGY (Tel.: 118-6463) 4164 Göncz Árpád Hannoverbe érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök kedden Hannoverbe érkezett Szerdán részt vesz és beszédet mond a Római Klub 25. évfordulós konferenciájának nyi­tó ülésén - közölte a köztársasági elnök sajtóirodája az MTI-vel. 5 Hazánk megfigyelői státusa a NYEU-ban A NATO-ülés előtt senki nem akar döntést (Tudósítónktól) PÁRIZS - A Nyugat-euró­pai Unió csupán konzultatív jo­gú parlamenti közgyűlése sem javasolja a NATO-nak a közép­európai országok gyors felvéte­lét, Wörner főtitkár hétfői fel­szólalásával összhangban. A keddi nap főszereplői egyébként az új demokráciák voltak: Piene Wintgens belga képviselő ne­hezményezte, hogy a múlt héten a NYEU luxemburgi tanácsülé­sén elhalasztották a döntést a kö­zép-európaiak társulásáról, s megjegyezte, hogy Magyaror­szág, Románia és Bulgária min­den ellenszolgáltatás nélkül tel­jesíti az ENSZ-embargót, holott ez gazdaságuknak igen tetemes károkat okoz. Az említett belga honatya vezetésével a közel­múltban NYEU tényfeltáró kül­döttség járt hazánkban, s ennek egyik portugál tagja a kedd déle­lőtti ülésen bírálta Magyaror­szágot, bár hivatalos körökben azt mondták neki, hogy Magya­rországon az emberi jogoknak és demokratikus intézmények­nek a védelme teljes mértékben garantált, mégis hallott képvise­lői megjegyzéseket a „történel­mi Magyarországról” és úgy ítélte meg, hogy néhány partne­re nosztalgiát táplál a Horthy­­rendszer iránt. Az a megfigyelői státusz, amelyet Magyarország kapott az uniótól, csupán az eddigi gya­korlatot rögzíti, de a minőségi, tartalmi együttműködésben nincs előrelépés - mondta a ta­nácskozáson résztvevő Mile La­jos (MDF) és Rockenbauer Zol­tán (Fidesz). A két magyar kép­viselő úgy látja, hogy a januári NATO-csúcsértekezlet előtt a NYEU nem akar dönteni a szo­rosabb együttműködés konkrét módozatáról, s valószínűleg ez ügyben a nyugati hatalmak sem értenek teljesen egyet. A tétová­zás harmadik okaként a magyar honatyák „a szórványosan el­hangzó, de jól időzített" moszk­vai nyilatkozatokat jelölték meg. HYEU-körökben mindehhez hozzáfűzik, hogy Nyugaton még mindig bizonytalannak íté­lik a közép-európai térség vi­szonylatait; szerintük a régió gazdasági fejlődése lassúbb a vártnál, s emellett tartanak a „lengyel-litván szindróma” megismétlődésétől. Az említett Wintgens nevével jelzett beszá­moló egyébként érzékeltette, ha­zánk és a Nyugat közeledését előmozdítaná a magyar-román alapszerződés gyors megkötése, amelyben mindkét fél lemonda­na mindenféle területi igényről. Kedden egyébként hazánk mellett még Bulgária, a balti ál­lamok, Lengyelország, Romá­nia, valamint a csehek és szlo­vákok kaptak állandó megfi­gyelői státust. A közgyűlés ja­vasolta, hogy az ENSZ-embar­­gó maradéktalan végrehajtásá­ért a NYEU fontolja meg, mi­lyen „biztonsági garanciákat" tudna adni Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának, ám az említettek miatt ennek in­kább elvi jelentősége van. (m. j.) Amerikai katonák holttestét­­ adták át Észak-Koreában Észak-Korea Panmindzsonban a demarkációs vonalon átadta annak a harminchárom amerikai katonának a holttestét, akik 1950 és ’53 között estek el a koreai háborúban (MTI külföldi képszolgálat) ­ Előretekintés a budapesti EBEÉ-csúcsra Christopher a sajtószabadság jelentőségét hangsúlyozta (Folytatás az 1. oldalról) Margaretha af Ugglas, az elnökségről most leköszönt Svédország külügyminisztere az elmúlt egy év munkáját érté­kelve kiemelte, hogy máris ér­zékelhető az előrelépés a konf­liktusmegelőzésben és a pre­ventív diplomáciában. Az Eu­rópai Unió nevében felszólaló Willy Claes belga külügymi­niszter elsősorban a Közösség és az EBEÉD eljövendő együtt­működéséről szólt. Warren Christopher, az amerikai dip­lomácia vezetője nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy Európa volt és marad az Egyesült Álla­mok figyelmének középpontjá­ban, s a Clinton-kormány ezen belül különleges jelentőséget tulajdonít az EBEÉ-vel és a NATO-val való együttműkö­désnek. Feltűnő volt Christopher beszédében, hogy külön és nyomatékosan szólt a sajtósza­badság jelentőségéről. Mint mondta, az EBEÉ-nek ragasz­kodnia kell ahhoz, hogy a nyomtatott és az elekronikus sajtó szabadsága teljes védel­met kapjon és mentesüljön az állami beavatkozástól. Haladás van az írott sajtó szabadságá­nak biztosításában, ann­ak el­lenére, hogy szüntelen korláto­zásnak van kitéve a terjesztés és a kiadás. Még nagyobb aka­dálya a nyitott társadalmak épí­tésének, hogy nincs előrelépés az elektronikus médiaszabad­ságban. A televízió a demokrá­cia „legnagyobb szócsöve”, és az nem válhat egyetlen párt foglyává sem, hangoztatta az amerikai diplomácia vezetője. A magyar külügyminiszter az EBEÉ soros elnökének fel­kérésére kedden délelőtt tartott utatindító előadást földrészünk helyzetéről. Ennek stabilitását és biztonságát nem lehet kizá­rólag egyetlen szervezetre bíz­ni, hiszen katonailag a NATO, gazdaságilag az Európai Unió jelentősége elvitathatatlan. Je­szenszky Géza ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy az EBEÉ a legátfogóbb szervezet kontinensünkön, olyan intéz­ményrendszer, amely a bizton­ság minden aspektusát felöleli az emberi, kisebbségi jogoktól egészen a válságmegelőzésig. Fontos tehát, hogy az európai államok tovább erősítsék ezt az intézményrendszert, mégpedig úgy, hogy a konkrét lépéseknél építenek a NATO-ra, a Nyu­gat-európai Unióra, a Függet­len Államok Közösségére és Oroszországra. Magyar részről nagyra értékeljük Balladur francia miniszterelnök kezde­ményezését, amely nem egy­szerű válságmenedzselő esz­köztár, hanem annál sokkal több, a konfliktusok okainak, gyökereinek - az agresszív na­cionalizmusnak, a nemzeti ki­sebbségeket ért sérelmeknek­­ felszámolását is szolgálja. Ma­gyarország - szögezte le Je­szenszky Géza - a nemzeti ki­sebbségi problémák megoldá­sát nem a határok megváltozta­tásában látja, e téren a status quo sérhetetlenségét több meg­állapodás rögzíti, ám nem mondható el ugyanez a kisebb­ségek gondjairól. Diplomáciai forrásokból Rómában úgy értesültünk, hogy küldöttségünk kezdemé­nyezte a konszenzus eddig „mindenható” elvének külön­leges helyzetekben való elmoz­dítását egyfajta kvalifikált többség irányában. Oroszor­szággal közösen ugyancsak ja­vaslatot tettünk, hogy a kül­ügyminiszteri tanács fogadjon el egy olyan dokumentumot, amely kimondja az agresszív nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus, az idegen­­gyűlölet elleni harc szükséges­ségét, és meghatározza azt, hogy ennek érdekében mit kell tennie az EBEÉ-nek. Magyar­­ország erőteljes támogatását él­vezi az az elképzelés is, hogy a délszláv válságban érintett ál­lamok a rendezési folyamat so­rán dolgozzanak ki egy regio­nális leszerelési megállapo­dást, hasonlót ahhoz, ami a ha­gyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről létrejött Közép-Európában. A keddi munkanap kiemel­kedő és záró eseménye volt, hogy //. János Pál pápa este a Vatikánban találkozott a dele­gációvezetőkkel. A katolikus egyház feje elsősorban a bosz­niai béke megteremtéséről, az egykor megosztott Európa bé­kés kontinenssé történő átala­kításáról és arról folytatott esz­mecserét velük, hogy az EBEÉ miként járulhatna hozzá siker­rel a pusztító, embertelen konf­liktusok felszámolásához. Kocsi Margit Uj ■y/'11 MEGJELENT OTTLIK KÁROLY PROTOKOLL VISELKEDÉSKULTÚRA A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN - HABSBURG OTTÓ ELŐSZAVÁVAL Nyomda: Kner, illusztráció: Sajdik Ferenc Nagyság: A/4, oldalszám: 340 Megrendelhető telefonon: 250-2496, 167-1409, faxon: 250-1106, 166-5607. Levélben: Protokoll 96 Kft. 1025 Bp. Zöldmáli lejtő 12/B Szállítás: azonnal, postafordultával, utánvétellel, a postaköltséget a kiadó fedezi. MOIOALUTÖ RtUVlN­TáMMáa Az 1993. október 27-én megjelent NAPI gazdaság és a Magyar Nemzet címűl országos napilapokban, valamint a letéti helyeken 1993. október 27-től hozzáférhető Tájékoztatóban (alapítási tervezet) közzétett időpontban, 1993. december 2-án a STOCK '94 Rt. (4181 Nádudvar, Bem J. u. 1.) alakuló közgyűlést tart. Az alakuló közgyűlés pontos helye és időpontja: Nádudvar, Bem József u. 1. szám KITE Rt. tanácsterme, délelőtt 10 óra. Értesítjük a tisztelt részvényjegyzőket, hogy a részvény­­jegyzés sikeres volt. Az alakuló közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az alaptőke bejegyzésének és befizetésének meg­állapítása. 2. A túlfizetésről (túljegyzésről) szóló alapítói döntés ismertetése. 3. Döntés az Rt. megalakulásáról. 4. Az alapszabály megállapítása. 5. Határozatok az alapítókat megillető előnyökről. 6. A vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló javadalmazása. 7. A könyvvizsgáló megválasztása. A szavazati jog gyakorlásához szükséges feltételek: A részvényesek, vagy azok meghatalmazott képviselői részvényeik számához igazodó szavazójegyek felmu­tatásával szavaznak. Minden 10.000.-Ft névértékű részvény egy szavazatra jogosít. Az alapítókat megillető előnyökről­ szóló határozat meghozatala során az érdekelt részvényjegyzők nem szavazhatnak.

Next