Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet KEDD, 1994. március 1. A BOSZNIAI LÉGI AKCIÓ összhangban van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 816-os határozatával - vélekednek szinte egyöntetűen a megfigyelők. Emlé­keztetnek arra, hogy a testület tavaly áprilisban repü­lési tilalmat rendelt el Bosznia légterében, s az azt megsértőkkel szemben „valamennyi szükséges esz­köz” igénybevételét engedélyezte. Egy brit politikus, Sir Nicholas Bonsor, az alsóházi védelmi bizottság elnöke, mindazonáltal aggodalmának adott hangot jelezte, általános Balkán-háború kitörésétől tart, mert az amerikai vadászgépek hétfő reggeli akciója nyo­mán a boszniai helyzet kényessé vált és az sem ki­zárt hogy a szarajevói tűzszünet összeomlik. Ez utóbbi eshetőségre a boszniai ENSZ-erők brit pa­rancsnoka is figyelmeztetett, s bár a tábornok állítólag már másfél hete követeli a kéksisakosok számára az erősítést, a londoni lapok közlése szerint eddig nem kapott érdemi választ. A boszniai elnök ez utóbbival összefüggésben erőteljesen jelezte, hogy ellenzi újabb orosz kéksisakosok küldését Szarajevó környé­kére, mert azok a boszniai muzulmánok szerint lepak­­táltak a szerbekkel. Már az első orosz katonák megje­lenését Szarajevóban népünk nyílt provokációnak érezte - idézi Izetbegovic szavait a német hírügynök­ség, a DPA. A légi akcióval kapcsolatban a legóvato­sabb vélemények Moszkvában fogalmazódtak meg. Ezekből szintén kiviláglik, hogy egyértelmű a légtér­sértés, de az orosz fővárosban emlékeztetnek arra is, hogy eddig nem foganatosítottak hasonló lépéseket A szarajevói rádió közlése szerint abban az időpont­ban, amikor az amerikai F-16-osok hétfői akciójára sor került szerb és horvát gépek egyaránt támadtak közép-boszniai muzulmán célpontokat EGY MAGABIZTOSABB OROSZORSZÁG­GAL kell megtanulni együtt élni. Ezt a véleményét hangoztatja a tekintélyes amerikai napilap, a The New York Times. Szerkesztőségi cikkében gya­korlatilag azt jelzi, hogy nem kell túl tragikusan felfogni Borisz Jelcin múlt heti beszédét, amelyben - némelyek megdöbbenésére - az egykori szovjet köztársaságok stabilitásának legfőbb őreként az erős Oroszországot nevezte meg. A lap szerint ez még a jobbik változat. A régi birodalmi vágyak a hadseregben és a KGB utódszervezetében sokkal erőteljesebbenek, s csak úgy semlegesíthető a rosszabb változat, így Vlagyimir Zsirinovszkij s amit megtestesít, a bosszúvágytól táplált primitív nacionalizmus, ha mindenáron támogatják az orosz reformerőket. A HATÁRON TÚLI MAGYAROK sajátos dilem­mája bukkant fel Romániában és Szlovákiában a ma­gyarországi választásokkal összefüggésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy minapi nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarsághoz va­ló viszonyulás Magyarországon nem lehet pártérdek. Az RMDSZ vezető testülete előzőleg gyakorlatilag kitért az elől, hogy megfogalmazza a magyar válasz­tási kampánnyal kapcsolatos álláspontját. Ugyan­­emiatt konfliktus alakult ki a szlovákiai magyar szer­vezetek között. Mint a Zemedelské Noviny hétfői írásában jelentette, a Bugár Béla vezette Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom, illetve a Duray Mik­lós vezette Együttélés eltérően ítéli meg, hogy mi­lyen követeléseket támasszon a szlovákiai magyarok érdekei érvényesítésére. Duray az agresszív, a radi­kális, azt a látszatot kelti, hogy az MKDM kevésbé küzd a Szlovákiában élő hatszázezer magyar jo­gaiért, miközben nevükben azt is megjósolta, hogy a szlovákiai magyarok többsége - ha lenne magyar vá­lasztójoga - az MDF-re szavazna. (K. M.) Ma a bányászok következnek Kevéssé volt „látványos” a hétfői romániai sztrájk BUKAREST­­ Annak híré­re, hogy február utolsó napjára a két legnagyobb szakszervezeti központ egynapos, figyelmezte­tő sztrájkot helyez kilátásba, már múlt hét péntekén hatalmas sorok kígyóztak a kenyérüzletek előtt. A román főváros lakossá­ga, számítva arra, hogy a ke­nyérgyárak is leállnak, illetve harmadára csökkentik termelé­süket, így próbálta biztosítani a mindennapit. Mint hétfőn kide­rült, a félelemnek nem volt alap­ja, az általános munkabeszüntet­í­tés ugyanis vérszegénynek bi­zonyult, a szakszervezeti ta­goknak csak töredéke válaszolt a sztrájkfelhívásra, részben a megtorlástól tartva, részben pe­dig abból a megfontolásból kiin­dulva, hogy a termelés beszün­tetése csak újabb csapás az enél­­kül is legyengült, számos eset­ben fizetésképtelen vállalatokra. A sztrájk különben elsősor­ban a vasipart, a kőolaj­vegyésze­tet, a fa-, gép-, fémipart, az egészségszolgáltatást, a közép­fokú oktatást, a köz- és teher­szállítást érintette. Bukarestben és vidéken számos nagyvállalat állt le, az iskolákban a tanárok­ ugyan megjelentek, de órákat nem tartottak, mint ahogy a kór­házakban sem szüntették be tel­jesen a beteggondozást. Első becslések szerint a két szakszer­vezeti központ felhívására más­fél-kétmillió dolgozó válaszolt, de mivel a „Járványos” hatású, főleg a szolgáltatásokat végző egységek alkalmazottjai vagy nem csatlakoztak a megmozdu­láshoz, vagy csak fehér karszalag­gal jelezték elégedetlenségüket. Látszólag úgy néz ki, hogy a kormánynak sikerült kifognia a szelet a szakszervezetek vitorlá­jából, illetve mérsékelni a sztrájk méreteit. De ha ezzel hi­tegeti magát, akkor már az elkö­vetkezőkben ráfázhat. Mára ugyanis, a Zsil-völgyieket leszá­mítva, a bányák állnak le egy műszakra, hogy azt követően­, már­a tegnap akció válik mére­teinek ismeretében, a Fratia Sza­bad szakszervezet és az Alfa Kartell meg nem határozott idő­re általános sztrájkkal folytassa a megkezdett akciót. (gyarmath) Huszonkét áldozat Politikai gyilkosságok Dél-Afrikában Legkevesebb 22 személy lett politikai gyilkosság áldoza­ta a hét végén Dél-Afrikában. Az áldozatok között van az Af­rikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egy helyi vezetője - je­lentette hétfőn a Reuter a helyi rendőrségre hivatkozva. Két kivétellel mindegyik gyilkos­ságot Natal tartományban, Mangosuthu Buthelezi zulu ve­zető Inkatha Szabadság Pártjá­nak székhelyén követték el. A párt elutasítja a Dél-Afrikában áprilisra kitűzött általános vá­lasztásokat, és szuverenitást követel a kilencmilliós zulu nemzetség számára. A rendőr­ségi jelentés szerint fegyvere­sek szombaton a tartománybeli Greytown közelében berontot­tak egy közösségi házba, és agyonlőtték az ANC egyik szárnyának vezetőjét, Solomon Mzolót. Legkevesebb négy embert öltek meg vasárnap a Durban melletti Lamontville-ben. Ugyanebben a városban meg­gyilkoltak egy ötödik férfit is, miután a gyilkosságsorozatért őt felelőssé tevő felbőszített tö­meg rátámadt. Két ember meg­halt, és legalább 12 megsebe­sült vasárnap a Johannesburg­tól nyugatra fekvő Bekkersdal­­ban, amikor kézigránátot dob­tak az Inkatha Szabadság Párt egy temetési szertartáson részt vevő tagjai közé. A tavaly Dél Afrikában elkövetett né­gyezer politikai gyilkosságnak több mint fele Natal tarto­mányban történt - emlékezte­tett a Reuter. Választások után a Pruton túl Bukarest gyászol, Chisinau ünnepel BUKAREST­ A romániai média egyértelmű vereségként értékeli a Moldáviában lezaj­lott vasárnapi általános válasz­tások lapzártakor is még csak ideiglenes eredményeit. Bár a chisinaui hírközlő szervek kü­lönösebb esemény nélkülinek mutatják be a voksolást, külö­nösen a központi, hatalom el­lenőrizte területeken, illetve „gagauz földön” (ez utóbbi esetén 95 százalékos részvételi arányban szavaztak!), a buka­resti lapok főként a hellyel­­közzel erőszakos incidensekre összpontosítanak, így nagy visszhangot kelte­nek a román kormánylap kikül­dött tudósítójától ellopott akta­táska, az Adrian Paunescu sze­nátor (megfigyelőként utazott Moldáviába) gépkocsijának el­­rekvirálása, illetve sofőrjének visszatartása a Dnyeszteren tú­li KGB-irodán, bevert fejek és meghamisított szavazatok ese­tei, az agrárdemokraták átütő, közel 50 százalékos győzelme, a szocialisták (volt kommunis­ták) Egyinsztve (Egység) vá­lasztási blokkjának második helye. Az egységpárti - ellen­zéki - tömörülés még inkább visszaszorult a politikai küzdő­téren, így a nemsokára megala­kuló 104 helyes parlamentben alig számíthatnak 16 helynél többre. A román sajtó következte­tése egyértelmű: Moldávia mai vezetői, akik a választások után megmaradhatnak posztjukon - talán csak néhány miniszteri .A kozmetikát” leszámítva (pél­dául a külügyminisztérium élén), lemondtak a Romániával való egyesülés gondolatáról. Az egy hét múlva sorra kerülő „szociológiai felmérésen” a vá­lasztási eredmények ismereté­ben még biztosabbra vehető, hogy a lakosság döntő többsé­ge igent mond a függetlenség­re, amit a jelenlegi parlament egy későbbi időpontban meg­tartott népszavazással akár meg is erősíthet. A Dnyeszteren túli szaka­­dár, illegitim köztársaság terü­letén változatlanul bojkottál­­ták a választást, csak néhány száz ember mert átkelni a fo­lyón, hogy moldáv területen voksoljon. (cseke) Iszlám szélsőségeseket lőttek le Egyiptomban Nyolc iszlám szélsőséges vesztette életét hétfőre virradó­ra egy összecsapás következ­tében, nem messze Asszuán­tól. A biztonsági erők azért in­dítottak hajtóvadászatot a muzulmánok ellen, mert részt vettek egy rendőr meggyilko­lásában egy felső-egyiptomi faluban - írta az AP. Lengyel szenátor az ügynöklistákról Nem jó, ha az inga túlságosan balra, majd jobbra leng Lengyelország a rendszerváltás utáni második demokratikus vá­lasztások után, míg hazánk az előtt áll. Az átmenet varsói ta­pasztalatairól nyilatkozott la­punknak Budapesten járva Krzysztof Kozlowski szenátor, a Demokratikus Unió (UD) tagja, Mazowiecki kormányának egyko­ri belügyminisztere. „A szeptemberi választások után né­hány hónappal nyugodt szívvel állítha­tom, nem kell félni a baloldaltól, mivel a változások már olyan messze mentek, hogy azok irányát megváltoztatni lehe­tetlen - fejtette ki a lengyel politikus. - Tovább kell vinni a reformokat, ám fennáll a veszélye annak, hogy ha nem is radikális, ám érzékelhető módon azok lefékeződhetnek. Annál is inkább, mert a kommunista rendszerből kinőtt Parasztpárt az osztályegoizmus pártja. Csak nagyon nagy nehézségek árán tud országos, állami méretekben gondol­kodni. A koalíció vezető ereje, a poszt­­kommunista szocialista pártszövetség pedig Magyarországhoz hasonlóan kis­számú nyitott liberális egyénből s meg­lehetősen kellemetlen hátterű, a régi rendszerrel összefonódott káderekből áll. Ez az összekapcsolódás nem köz­vetlen, ám eme politikusok mentalitása egyértelműen az elmúlt korszakban gyökerezik.” Az elmúlt négy év eredményei Len­gyelországban annyira összefonódtak a liberális eszmével - mondja Kozlowski -, hogy az ezt képviselő pártok alulma­­radása természetes, így van ez minde­nütt, s mi inkább azon csodálkozunk - folytatja a krakkói professzor -, hogy a társadalom négy évig kibírta a sokk­terápiát. A liberálisok s a baloldal lengyelor­szági közeledéséről Kozlowski elmond­ta: közös kormányzásra jelenleg sem az UD, sem a vele egyesülni készülő Bie­­lecki vezette KLD nem lát lehetőséget. Ennek előfeltétele a Demokratikus Bal­oldal Szövetség (SLD) bomlása lenne, szakadása szociálliberálisokra és beton­kommunistákra. Ez esetben az előbbiek­kel együtt lehetne működni. A szenátor elmondta még, hogy a Fidesz képvise­lőivel beszélgetve merült fel a jobbról balra lendülő inga magyarországi meg­állítása. Mi is szeretnénk középen meg­állítani azt a bizonyos ingát - hangsú­lyozta Kozlowski -, s nem akarnánk, ha az később túlságosan jobbra térne ki. Nem egészséges, ha az inga egyszer bal­ra, majd jobbra leng. A lengyel rendszerváltás első bel­ügyminisztereként Kozlowski utalt a múlttal való leszámolás problémáira is. Rendkívül szomorú, de ezen a területen nincs kizárólagosan jó, végleges ered­ménnyel járó megoldás. Természetesen el kell ítélni azokat, akik a múltban vét­keztek, ám ezt tanúkkal, vallomásokkal bizonyítani rendkívül nehéz. Ezt igazol­ják a sztálinisták Lengyelországban fo­lyó perei is. Ha a dekommunizálásról beszélünk - folytatta a professzor -, akkor tudatá­ban kell lennünk, hogy negyven évről, néhány generációról, egész életpályák­ról van szó. A múltban kevés volt a va­lódi hős, s kevés az eleve rossz, kegyet­len ember is. A társadalom többsége olyanokból állt, akik megpróbáltak va­lahogy élni a kommunista rendszerben is, s életrajzaikban így vannak jobb s rosszabb részek. Dicséretes momentu­mok mellett a félelem, az összeomlás időszakai is. Saját tapasztalatomból is tudom, hogy sokszor a belügyminiszter­től várják azt, hogy az Isten szerepét töltse be, s ítélkezzék emberi sorsok fö­lött. Ezt én mindig visszautasítottam - mondja az exminiszter -, ám ez nem je­lenti azt, hogy a bűnöket nem kell szá­mon kérni. A társadalmat azonban jókra és rosszakra felosztani a biztonsági szolgálat egyoldalú, megbízhatatlan anyagai alapján megengedhetetlen. Ezek a dossziék persze kiegészítő sze­repet betölthetnek, így például annak mérlegelésénél, ha valakit miniszterré akarnak kinevezni. Azok publikálása azonban nem vezet eredményre. Léte­zik tehát különbség jó és rossz között, e kettő határa azonban az emberi lelkiis­mereteken keresztül húzódik, és nem dossziékon. Az átvilágításnak van humoros ol­dala is, így én - folytatta a professzor - még az átmenet idején, Kiszczak alatt kerültem a minisztériumba, így máig „igazolásom” van arról, hogy tagja vol­tam a polgári rendőrségnek államtitkár­helyettesi rangban. A lengyel tapaszta­latok persze azt is mutatják, hogy az ügynöklisták közzététele nem változtat­ja meg az emberek nézeteit. Akik hisz­nek egy politikusban, azokat ez sem tántorítja el. Ráadásul nálunk már min­denkit meggyanúsítottak ügynökmúlt­tal, az államfőtől a képviselőház elnö­kéig, így a hisztéria kicsinyítette a kér­dés fontosságát a társadalom szemében — fejezi be Kozlowski. Stier Gábor Pawlak kormányfő Késik a megegyezés Viták Ausztria brüsszeli csatlakozásáról Vranitzky kancellár szerint a Brüsszelből érkező hírek nem adnak okot különleges aggodalomra, annak ellenére, hogy késik a megegyezés az Európai Unióval. A kancellár a bécsi rádiónak nyilatkozva kijelentette: semmi meglepő nincs abban, hogy a tárgyalá­sok igen nehezek. Ausztria belépése akkor sem hiúsul meg, ha esetleg a határidőt nem sikerül betartani - tette hozzá. Hasonlóképpen nyilat­kozott hétfőn Brüsszelben Alois Mock külügyminiszter, aki cáfolta az olyan nézeteket, miszerint Ausztriának minden áron be kell lépnie az EU-ba. A kormánykoalíció politiku­sai Bécsből igyekeznek erköl­csi támogatást adni a tárgya­lóküldöttségnek: a szociálde­mokrata és néppárti politiku­sok azt a nézetüket hangoztat­ták, hogy a határidő kevésbé fontos, mint a csatlakozási feltételek tartalma, s egy eset­leges féléves késedelem nem a világ. Ezt a nézetet az ellen­zéki szabadságpártiak is oszt­ják. Bécsben a tárgyalásokhoz közelálló forrásokból olyan hírek terjedtek el, hogy a tranzitmegállapodásról kiala­kuló kölcsönös engedményt Franciaország ellenzi, míg a többi tagország képviselője beleegyezne a tranzitszerző­dés hét évre szóló fenntartásá­ba. Ez középen van az EU há­roméves ajánlata és az oszt­rákok által követelt 12 év kö­zött - jelentette az AFP. Olaszországot aggasztja, hogy nehézségek támadtak Ausztria EU-csatlakozását ille­tően. Az olasz külügyminiszter szerint Ausztria nélkül „csak eredménytelen nekibuzdulások lesznek” azok a tervek, hogy az új közép-európai demokráciák is beléphessenek az Európai Unióba. Korea-közi csúcstalálkozó Szöuli javaslat Phenjannak A dél-koreai kormány hét­főn négy hónapi szünet után is­mét érintkezésbe lépett a KNDK vezetésével, és javasol­ta neki, hogy egy Korea-közi csúcstalálkozó előkészítése ér­dekében nevezzen ki külön­­megbízottakat. Szöul elképze­lése szerint a két Korea képvi­selői kedden a demarkációs vo­nal mentén lévő Panmindzson­­ban találkoznának és tárgyal­nák meg a párbeszéd felújításá­nak a részleteit. Dél-Korea in­dítványozza, hogy az esetleges csúcsadlálkozó színhelye Phen­­jan legyen- jelentette a Reuter. Dél-Korea elhatározta, hogy befogadja azokat az észak-ko­reai menekülteket, akik nem akarnak visszatérni Oroszor­szágból hazájukba. Hétfőn a szöuli kormány illetékese kö­zölte, hogy mintegy 150 me­nekült hagyta ott a habarovsz­­ki fakitermelő központot, az itteni észak-koreai-orosz kö­zös vállalkozás helyszínét, és fordult Dél-Korea moszkvai nagykövetségéhez, illetve a habarovszki konzulátushoz se­gítségért. Dél-koreai becslé­sek szerint mintegy húszezren dolgoznak az orosz távol-kele­ti fakitermelő központban, és a menekültstátusért folyamo­dók száma várhatóan növe­kedni fog. Német támogatás hazánknak Martonyi Bonnban Németország támogatja, hogy Magyarország kérelmet nyújtson be az Európai Unió­hoz (EU) való csatlakozás ügyében, ez a támogatás re­mélhetőleg Helmut Kohl né­met kancellár és Boross Péter magyar miniszterelnök keddi tárgyalásain még egyszer meg­erősítést nyer - közölte hétfőn Bonnban újságírókkal Marto­nyi János, a külügyminiszté­rium közigazgatási államtit­kára, aki német-magyar jogi­gazdasági szemináriumon vett részt itt, majd eszmecserét folytatott a kancellári hivatal munkatársaival. 1994 máso­dik felében az a Németország tölti majd be az Európai Unió tanácsának elnöki tisztét, amelynek vezetői többször is kijelentették: a nyugati intéz­ményekbe törekvő közép­európaiak „ügyvédjei” kíván­nak lenni. Martonyi János azonban az­zal számol, hogy Magyarország már a görög elnökség idején, az első fél évben benyújtja a csat­lakozási kérelmét, amelyhez az elkövetkezendő évek magyar EU-stratégiáját is felvázoló me­morandumot is csatolnak majd. Hétfői bonni eszmecseréivel Martonyi János lényegében le­zárta az Európai Unió főváro­saiban az elmúlt három hétben folytatott felmérő jellegű meg­­beszéléssorozatot; a társulási ta­nács március 7-én sorra kerülő első ülése előtt még lesznek eszmecserék. A megbeszélésso­rozat a magyarországi döntést készítette elő. Mint Martonyi az MTI-vel közölte, sehol sem ta­pasztal elutasító hozzáállást a magyar szándékhoz. I Pályázati felhívás Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzata pályázatot hirdet s INTEGRIT-20. KFT. ügyvezető igazgatói munkakörére. Feltételek: - jogi, közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi főiskolai végzettség, - büntetlen előélet­­i pályázat tartalmazza. ■A kft. tevékenységi köre: - a szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot a bérigény megjelölésével, - a diploma másolatát, - erkölcsi bizonyítványt, - önkormányzati vállalkozások szervezése, - projektek kivitelezése, - ingatlanforgalmazás, - vegyes kiskereskedelem, - általános nagykereskedelem,­­ bérlakások értékesítése, ingatlanközvetítés. Az igazgatói kinevezés 5 évre szól. Bérezés: megállapodás szerint. A pályázat elbírálásának határideje: 1994. május 31. A pályázatok 1994. március 31-ig nyújthatók be Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzatának polgármesteréhez. Cím: 1201 Budapest, Kossuth tér 1. Érdeklődni lehet a 283-0250 telefonszámon vggy a vagyongazdálkodási osztályvezetőnél.

Next