Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
KEDD, 1994. március 1 Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 Adatszolgáltatás a képviselőjelölteknek Választási füzetek és vizsgálat a BM-ben A pártok és független jelöltek számára készített választási tájékoztató megjelenése alkalmából Kónya Imre belügyminiszter tartott sajtótájékoztatót a Belügyminisztériumban a választások előkészítésével összefüggő feladatokról. A belügyminiszter megragadta az alkalmat arra is, hogy tájékoztasson a Lupis Brókerház ügyével kapcsolatos fegyelmi döntésről. A választásról szólva Kónya Imre elmondta: kizárólag pártsemleges lehet, a cél, hogy a választók és a jelöltek sokrétű információt kapjanak. A BM választási irodája a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak eljuttatja a választási füzeteket, de a választáson induló valamennyi politikai erő is hozzájuthat, mégpedig ingyenesen a szóban forgó kiadványhoz. A tájékoztató első része a Belügyminisztérium választási szolgáltatásait szedi csokorba. Például díjfizetés ellenében a névjegyzék is megrendelhető. A tájékoztató füzet második része a pártok, jelöltek adatszolgáltatási kötelezettségeit részletezi és formanyomtatványokkal is elősegíti azt. Kérdésekre válaszolva a belügyminiszter elmondta: az elfogadás előtt álló átvilágítási törvény nincs közvetlen összefüggésben a választási kampánnyal, tekintettel arra, hogy azt várhatóan csak később fogják alkalmazni. Elhangzott az is, hogy kizárólag az első forduló előtt kapott igazolással lehet lakóhelyen kívül szavazni. Ezt a választási szakemberek történelmi példákkal is alátámasztották, hivatkozva a kékcédulás választásra. A belügyminiszter megkereste már a honvédelmi, az igazságügyi és a népjóléti tárca vezetőit, hogy a tövénnyel összhangban dolgozzanak ki könnyítő technikákat a választási jog gyakorlása érdekében. Fegyveres erőknél, rendészeti szerveknél azonban kopogtatócédula nem gyűjthető. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy biztosítottnak látjae a belügyminiszter a televízióban a pártsemleges választási tájékoztatás feltételeit figyelemmel egyes műsorok ellentétesnek látszó céljaira. Kónya Imre nem bocsátkozott a televízió műsorpolitikájának értékelésébe, ugyanakkor utalt arra: a parlamenti közvetítések pártsemlegessége érdekében felveszik a kapcsolatot a tévé illetékeseivel. A Lupis Brókerházzal összefüggő belső „óvintézkedéseket” a tárca már megtette - tudtuk meg. Február 24-én a BM fegyelmi tanácsa határozatával visszavonta a BM költségvetési főosztályvezetőjének és helyettesének vezetői megbízását. Azóta „közös megegyezéssel" a Belügyminisztérium munkaviszonyukat is megszüntette. A főtisztviselők a Belügyminisztérium értékelése szerint gondatlanul jártak el az értékpapírok kihelyezésénél, az értékpapírok számát utólag sem ellenőrizték. Ezzel munkaköri kötelezettségüket megszegték, e munkaköri kötelezettségek részleteit azonban az egy héten belül hozott új miniszteri intézkedés fogja pontosítani, hogy hasonló esetekre a jövőben ne kerüljön sor. (K. I.) Nem titkos a KDNP-jelentés Elsimult az ellentét (Munkatársunktól) Nincsen ellentét a KDNP- frakció és személyem között. A képviselőcsoport ülésén - amelyen Surján László pártelnök is részt vett - tisztázódott, hogy a KDNP elnöksége a párt közgazdasági bizottságának néhány tagja által nyilvánosságra hozott privatizációról szóló jelentésétől határolta el magát, amely február 25-én jelent meg, az én cikkem viszont egy nappal előbb, február 24-én - nyilatkozta lapunknak Lukács Tamás képviselő. A Magyar Nemzetnek elmondta, a jelentése nem titkos, annak nyilvánosságra hozatala - lelkiismerete szerint - nem kifogásolható. A dokumentumot elküldték az ÁVÜ-nek és a parlament gazdasági bizottsága elnökének. Lukács hangsúlyozta, hogy a privatizációs visszaéléseket a nyilvánosságra hozatallal lehet megfékezni, így nem célok a titkolódzás. A képviselő szerint a privatizációt badarság lenne leállítani, azért, mert történnek visszaélések. A közbiztonság mérsékelt javulása ellenére a gazdasági bűncselekmények miatt tett feljelentések száma az elmúlt hetekben látványosan tetőzött. Van-e összefüggés az újonnan feltárt korrupciós ügyek hirtelen szaporodása és a közelgő kormányváltás között? - kérdeztem Hack Péter képviselő véleményét, aki büntetőjogászként és politikusként egyaránt foglakozik a korrupció kérdéseivel. — Mivel magyarázza az utóbbi hónapokban a gazdasági visszaélések gyakoribb leleplezését? Hirtelen eredményesebb lett a büntetőpolitika? Fokozódott a rendcsinálás igénye? Avagy a bizalmasan kezelt ügyek kiteregetésével most a ciklus végén a beosztottak „tartanak be" ? A korrupció az én értelmezésben: közhatalmi pozícióknak magánvagy csoportérdekben történő felhasználása akár politikai előnyökért, akár kifejezetten anyagi előnyökért - válaszolt a szabaddemokrata képviselő. - Ezekről a cselekedetekről általában a beosztottak értesülnek, de az a tapasztalat, hogy ha felfedik a visszaéléseket, akkor rendszerint egyedül kell, hogy küzdjenek egy óriási hatalmi gépezettel szemben. Ezt kevesen vállalják. Ugyanakkor a kormányváltások környékén felgyorsulnak az események, egyre többen ismerik fel: nem kell félniük a jelenlegi főnökeiktől, nem kell félni attól, hogy elvesztik az állásukat, ha felhívják a figyelmet valamilyen visszaélésre. Tökéletes bűntények? - Úgy gondolja, a rizikót többen vállalják, s e civil kurázsi egyik hozzadéka az ügyek kipattanása ? - Egyre többek vannak, akik azt érzékelik, hogy nem kell elfogadni az aktuális elit által kialakított szabályokat. Amikor az SZDSZ tavaly ősszel az országos tanács ülésén a korrupcióval foglalkozott, éppen arra hívtuk fel a figyelmet: az igazi nagy probléma az, hogy a kormányzat nem tesz semmit korrupció számára kedvező körülmények megszüntetése érdekében. Hiszen mindaddig, amíg a döntések - legyen az telefontender, privatizációs határozat -, okai titokban tarthatók, a korrupció virágozhat. Hozzáteszem: tavaly a koalíciós többség egy olyan döntést is elfogadott, amely szinte intézményesíti a korrupció lehetőségét. Az 500 milliónál magasabb tőkével rendelkező vállalkozások egyedi beruházási kedvezménye - amit a kormány egyedileg dönthet el viszonylag kevés normatív szabályok alapján — megteremti annak a veszélyét, hogy a mindenkori kormány szubjektív szempontok alapján döntsön. Ezt elleneztük, és szeretnénk is megszüntetni a jövőben. Ellenkező esetben ugyan el lehet fogni azt, aki a bőröndben átveszi a négymilliót, de az már követhetetlen, ha valaki kft.-t alakít, a megvesztegető ember a kft.be utalja be a pénzt, és így realizálja az üzletet. Esetleg nem is négymilliót, hanem negyvenet. Négyévenként tetőzik... Az ilyen „tökéletes" bűntényeknek van-e ellenszere? Csak úgy lehet ezt megelőzni, ha a döntéshozónak a nyilvánosság előtt számot kell adnia arról, hogy a döntéseit milyen szempontok motiválták. Mert akkor nyilvánosan védhető érvekkel kell rendelkeznie. És ez nagy mértékben korlátozza azt a lehetőséget, hogy a több ajánlattevő közül a legelőnytelenebbet - de számára előnyt nyújtót - részesítse kedvezményben. - Négy évvel ezelőtt a választások küszöbén a Végvári-ügy borzolta a politkai kedélyeket, most a gazdasági feljelentések „tetőznek”.Talán most sem nem véletlenül? - Igen, az összefüggés szerintem adott. Négy éve is az történt, hogy elkezdtek repedezni a kialakult struktúrának falai, és voltak emberek, akik úgy látták, hogy nem fog ez örökké itt tartani és érdemes vállalni a leleplezés kockázatát. Most is van ilyen tapasztalat. Ebből a szempontból én nagyon rossznak tartottam a Végvári-ügy kezelését. A bíróság megállapította, hogy államtitoksértést követett el, és nem törődött azzal, e cselekedetével járult hozzá ahhoz, hogy egy súlyos manipulációt leleplezzen. Azt hiszem, a következő kormányzatnak nagyon vigyáznia kell arra - ha ne akar olaszországi méretű politikai rendszerű összeomlást produkálni -, hogy méltányolja mindazoknak a segítségét, akik a törvénysértésekre rámutatnak. A Btk. legutóbbi módosítása a gazdasági bűncselekmények kapcsán használja a „bennfentes" kifejezést. De bennfentesek mindig voltak a politikai szférában is. A Btk.-ban végre a jogalkotó érzékelte és értékelte, hogy a bennfentes információ óriási vagyoni előnyre lehetőséget teremtő tényező. Az információval való visszaéléssel a nemzetgazdaságnak vagy más személyeknek komoly kárt lehet okozni, illetőleg egyesek óriási vagyoni előnyre tehetnek szert. Azt szokták mondani, hogy a politikusok korruptak, de ez nem azért van, mert a politikus egy olyan emberfaj, aki korruptabb, mint bármely más ember. A politikusok közül a korrupció azért csúcsosodik, mert ők a döntéshozók. Ők vannak abban a helyzetben, hogy információval rendelkeznek, illetőleg a döntésekre meghatározó befolyásuk legyen. Ilyen értelemben a bennfentes információk megszerzését a politikusokon vagy a gazdasági vezetőkön keresztül lehet elsősorban megszerezni, s ezt is értékelni kell a jognak. Vagyonnyilatkozat? - Ám a politikusok gazdasági átvilágítása tervezet szintjén maradt. Zavaros a mentelmi jog szabályozása is. Miben bíznak akkor? Mit tehet még a törvényhozás az alaptalan gyanúk elhárítására? Két törvényjavaslatra szeretném felhívni a figyelmet. Mind a kettő ugyanazt a célt szolgálja: a politikusokat tegyük üvegzsebűvé, hogy átlátható legyen a politikusnak a zsebe. Az egyik - amit Matyi Lászlóval két évvel ezelőtt nyújtottunk már be, s még a mai napig sem tárgyalt a parlament - kizárná, hogy politikusok gazdasági, állami gazdasági szerveknél vezető tisztségeket töltsenek be. A másik - amit Magyar Bálint nyújt be - a politikusok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza. 1990-ben valamennyi országgyűlési képviselő készített egy vagyonnyilatkozatot. Mi azt javasoljuk, hogy azok, akik indulnak a következő választáson, azok a jelöltként való bejegyzésük után nyolc napon belül hozzák nyilvánosságra új vagyonnyilatkozatukat. Tehát legyen világos, hogy a négy év között mennyit gyarapodott a vagyonuk. Derüljön ki, mennyi volt a mandátum megszerzésekor, és ehhez képest mennyi lesz a mandátum lejártakor a képviselő vagyona, így mindenképpen ellenőrizhetővé válik: a vagyongyarapodás arányos-e a kimutatható jövedelemmel vagy sem. A politikusokra nagyon sok gyanú vetődik mostanában, ezeket tisztázni lehetne a törvény elfogadásával - legalábbis azoknál, akikre indokolatlanul terelődik a gyanú-, mert világossá válna, ha nem kellően megalapozott a vád. Különben mások gyanús magatartása miatt is nekünk kell elszenvedni a közvélemény haragját. Bodnár Lajos Korrupció - választási ciklus Üvegzsebű politikusokat! Név szerinti szavazás a T. Házban Vita a földtörvényről (Folytatás az I. oldalról) Gál Zoltán az MSZP frakcióvezetője röviden reflektált az elhangzottakra. Kritikus képet adott a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, idézve azt is, hogy az elmúlt négy évben a beruházások aránya egytizedére esett vissza. A frakcióvezető szerint ezért a helyzetért a végrehajtó hatalom az elsődleges felelős. Lukács Tamás arról számolt be, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház épületében tartott téesz-közgyűlésre képviselői igazolványa felmutatása ellenében sem engedték be. A képviselő a rendőrség támogatását kérte és annak segítségével jutott be a rendezvényre, ahol azt tapasztalta: mindenki elvtársnak szólítja a téeszelnököt. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy még mindig sokan félnek ebben az országban. Más következtetésre jutott Gál Zoltán: egy gazdasági társaság ülésére a képviselő sem jogosult bemenni, a rendőrségnek pedig erre úgyszintén nem volt felhatalmazása. A frakcióvezető ugyanakkor elismeréssel szólt Lukács Tamás bátorságáról, amit a privatizáció területén tanúsított. Szabó Lukács a MIÉP támogatásával a szövetkezeti üzletrészek feletti rendelkezési jog biztosítása mellett érvelt. A képviselő azt is bejelentette, hogy név szerinti szavazást kérnek a szövetkezeti törvény társsorozatba vétele ügyében. Dornbach Alajos alelnök ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a 190 ezer aláírást tartalmazó népi kezdeményezést nyújtottak be a nők nyugdíjkorhatárának emelése ellen az Országgyűléshez, az aláírásgyűjtő íveket az alelnök hitelesítés céljából már megküldte az Országos Választási Bizottságnak. Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő az ideiglenesen állami tulajdonban levő vagyontárgyak privatizációjáról szólt, a magánosítás tisztasága érdekében szigorú összeférhetetlenségi szabályok beiktatását javasolta a pályázatok elbírálásánál, illetőleg a vezető tisztségviselők esetében. Javaslatát napirendre tűzte a T. Ház. Úgyszintén napirendre vette a parlament a Szécsény városban javasolt helyi bíróság létesítésével kapcsolatos másik képviselői indítványt. Gáspár Miklós újabb előterjesztése - amelyben a választási törvény módosítását szerette volna elérni - nem került napirendre. A képviselő felszólalásában elmondta: méltatlannak tartja a parlamenthez, hogy olyan személyek is megválaszthatók képviselőnek, aki a volt III/III-as csoportfőnökségnél vagy elődeinél dolgozott. Javasolta, hogy zárják ki a megválasztható polgárok köréből azokat is, akik karhatalmi alakulatban teljesítettek szolgálatot 1956-57-ben, illetve az 56-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt korábban kitüntetésben részesültek. A parlament ezután kivételes és sürgős eljárásban tűzte napirendre a kisvállalkozói garanciaalapról szóló kormányelőterjesztést, valamint a mezőgazdasági bizottság indítványát a földrendező bizottságokról. Mizsei Béla kisgazda képviselő javaslata is napirendre került, ebben a kistermelők érdekében a felszámolási eljárás kisebb korrekcióját indítványozza. Megkapta a támogatást a parlament többségétől Magyar Bálint szabaddemokrata képviselő indítványa is. A honatya a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását szorgalmazta: még a ciklus lejárta előtt tegyenek a képviselők vagyonnyilatkozatot. S szükségesnek tartaná azt is, ha a képviselők gazdasági érdekeltségi körükről is nyilatkoznának. A T. Ház az előterjesztés sürgős tárgyalása mellett foglalt állást. A szövetkezeti törvény társsorozatba vétele ügyében elrendelt név szerinti szavazás megkezdése előtt Torgyán József javasolta, hogy a földtörvényt soron kívül tárgyalják. Mivel erre ügyrendi lehetőség nem volt, a jegyző kapott szót, s megkezdődött a név szerinti szavazás a parlamentben. A délutáni szünet után a földtörvény általános vitájával folytatta munkáját a parlament. Az első felszólaló Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke volt. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a kisgazdapárt semmiféle külföldi tulajdonszerzés engedélyezésére nem hajlandó. (bodnár)* Szabó Lukács (MIÉP) arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy miután a legjobb állami vállalatokat már „kimazsolázták” a külföldiek, most már csak a föld marad, s az osztrákok már meg is kezdték a magyar földek felvásárlását - közölte a vitáról az MTI. Török Ferenc (SZDSZ) részletesen elemezte azt, hogy a törvényjavaslatban foglalt jogi akadályok nem jelentenek valós gátat a külföldiek tulajdonszerzése előtt. Zsupos Lajos és Gál Antal kérték képviselőtársaikat, hogy az általuk feltárt jogi hiányosságok megoldására nyújtsák be módosító indítványaikat. Balás István (független) a Magyar Piacpárt véleményét ismertetve arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén legitimálnák mindazokat a törvénytelenségeket, amelyek a szövetkezeti átalakulásról hozott jogszabályok törvénysértő végrehajtása során jöttek létre. Dénes János (MIÉP) szerint ez az Országgyűlés már alkalmatlan egy földtörvény megalkotására. A birtoknagyság korlátozásának felső határáról Lakos László (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy a 2500 hektáros tervezett felső birtokhatár több szövetkezetet is lehetetlen helyzetbe hozna. Vargáné Piros Ildikó (független) kilenc pontban foglalta össze, hogy milyen hátrányos és megkülönböztető helyzetbe kerülnek a törvény alapján a részaránytulajdonosok. A törvényjavaslat általános vitáját nem tudta befejezni hétfői ülésnapján a T. Ház, ezért annak folytatása előreláthatólag a keddi ülésnapon is várható. A fenékküszöb félmegoldás (Folytatás az I. oldalról) A professzor egyébként hitet tett a vízlépcsőrendszer teljes felépítése mellett. Örömmel üdvözölte a kormányfő bejelentését a fenékküszöb építéséről, bár azt félmegoldónak tartja.. Ülést tartott a vízlépcsővel foglalkozó ideiglenes parlamenti bizottság, amelyen megvitatták a kormány határozati javaslatát a fenékküszöb építéséről. A szakértők véleményének meghallgatása után a testület hét igen és négy nem szavazattal úgy döntött, hogy a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és javasolja az országgyűlés elé terjesztését. (A vita részletesebb ismertetésére holnapi lapszámunkban visszatérünk.) (e. m.) Fábry János rajza Boross Péter a létkérdésekről Tegnap este a televízió 1 -es csatornája Létkérdések című műsorában Betlen János mikrofonja előtt válaszolt Boross Péter miniszterelnök a kormány négyesztendei eredményét részletező és napi aktuális gazdasági problémákat felvető kérdésekre, melyek közül többet a nézők tettek fel. • A miniszterelnök elhárította a találgatásokat, hogy hajlandó lenne-e nagykoalícióra lépni az SZDSZ-szel, és vállalna-e ilyen kormányban szerepet. Kifejtette, hogy ez természetellenes koalíció lenne, aminél még egy újabb választás is jobb. Elismerte, hogy a bérből és fizetésből élők viselik a legnagyobb terhet, ám figyelmeztetett arra is, hogy az adóigazgatás működése ma még sok kívánnivalót hagy maga után. A privatizáció és a munkanélküliség témájához kapcsolódva - egy diósgyőri néző kérdésére válaszolva - kifejtette, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a gazdaság teljesítménye ma jobb, mint négy esztendővel ezelőtt. Az ország devizatartaléka a hétszeresére emelkedett. Ugyanakkor a nettó adósságállomány csökkent. Megerősítette továbbá, hogy véleménye szerint a mezőgazdaság nincs válságban, de annak szerkezeti átalakítása nagyon sok pénzt igényel. A régi formájában alkalmatlan lett volna a magyar mezőgazdaság az európai integrációra, de elsősorban a gépvásárlások növekedése biztató tendenciát mutat. Ugyanakkor elismerte, hogy a közelmúltban hibás kormányzati döntések is sújtották az ágazatot: ilyen volt például a szarvasmarha-állomány csökkentése. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ugyan számos esetben jogosan irritálták a közvéleményt a vezetők magas jövedelméről ismertté vált hírek, de igyekeznek minden jogszerűtlenséget felkutatni és felszámolni. Erre példa azt ÁV Rt.-nél ma is zajló vizsgálat. Szó esett még a többgyermekes családok gondjairól és a fiatalok lakáshelyzetéről, melyek megoldását a kormány is igen nagy feladatnak tekinti. Arról, hogy mennyire rózsaszínű a kormány munkájáról festett kép, tömören csak annyit mondott: komoly eredmények születtek az elmúlt négy évben. Végezetül kijelentette, hogy az ország nemzetközi megítélése jó, és a kormány továbbra is mindent elkövet a határokon túl élő magyarság érdekeinek védelmében. (ez. I.)