Magyar Nemzet, 1994. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet PÉNTEK, 1994. április 1. SZINTE ÉSZREVÉTLENÜL átveszi a kétségtelenül sikertelen közvetítőknek, az Európai Unió és az ENSZ megbízottainak, Lord Owennek és a norvég Stoltenbergnek a szerepét az amerikai-orosz együttes. Pontosabban szólva Oroszország az utóbbi időkben fokozottan „bejelentkezett” a Balkánon, és miután sikereket mutat fel, Washington - legalábbis ebben a tekintetben - elfogadja egyenrangú partnernek. A NATO-ultimátum idején Szarajevó és Tuzla esetében az orosz küldött ténylegesen rá tudta venni a szerbeket bizonyos önmegtartóztatásra, és legutóbb eredményesen működött közre a horvátok és a krajinai szerbek közötti fegyverszünet megteremtésében. Ilyenformán kialakult bizonyos amerikai-orosz munkamegosztás a térségben. Ha a közbenjárásokat az eredménnyel mérjük - márpedig a napi politikában ez nem mellékes úgy ez a munkamegosztás kétségtelenül bevált. Akkor is, ha a haladás a probléma egészéhez mérten csekély. Pillanatnyilag azonban - mint az a Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható - bírálat is éri e kettősnek a tevékenységét: úgy érnek el eredményt, hogy ki nem mondva, „elfogadják a szerb hódítások tényét”, így marad-e vagy sem, nem tudni. Lehet, a kezdeti sikereken felbuzdulva nagyobb teljesítményekre is alkalmas lesz ez a kettős. Talán ez is magyarázza azt a New York-i jelentést, mely szerint az Egyesült Államok nem fogadja el a javaslatot, hogy további tízezer kéksisakost küldjenek a Balkánra: ha közvetítéssel is megy, miért a költséges csapatküldés? A FELVÉTELI RITMUS is kialakult, miután az Európai Unióban végül is megegyeztek, milyen legyen majd a szavazási arány a kibővült minisztertanácsban. Eszerint most, május 4-én foglalkozik az Európa Parlament a kérdéssel, majd 16-án és 17-én a külügyminiszterek tanácsa ünnepélyesen aláírja a szerződéseket. Előreláthatólag június 12- én rendezik meg Ausztriában a belépési népszavazást, szeptemberben pedig Finnországban. Ez év november 13-án Svédországban lesz referendum, míg a norvég kormány ezután kívánja csak urnához szólítani a lakosságot: óhajtják-e a belépést. Jövő év január 1-jén lép életbe a szerződés, feltéve, ha a népszavazások ezt jóváhagyják. S az azt követő esztendőben hívják össze a maastrichti szerződésben előírt kormányfői konferenciát, amely az Európai Unió intézményrendszerének reformjával foglalkozik majd. UGYANCSAK EGY BELÉPÉSSEL, de későbbivel foglalkozik a moszkvai Izvesztyija kommentárja. A lap szerint Magyarország az Európai Unióhoz benyújtandó tagfelvételi kérelmével e tekintetben megőrzi vezető erejét a közép-európai országok között. A cikkíró emlékeztet arra, hogy a magyarok még a rendszerváltás előtt, 1988-ban együttműködési megállapodást kötöttek az akkori Európai Közösséggel, s a csatlakozási szándékot valamennyi politikai erő támogatja. Az Izvesztyija elismerően ír arról a módról, ahogyan Magyarország áttért a piacgazdasági útra. Ennek a megállapításnak az alátámasztására utal valutatartalékaink növekedésére, illetve arra, hogy a magyar áruk felét Nyugat-Európába szállítják. Mindazonáltal - jegyzi meg nem indokolatlanul - Magyarországnak valószínűleg várakoznia kell az Európai Unió előszobájában. Idéz egy Nyugat-szakértőt, aki szerint ez hosszú és akadályokkal teli út, s a közösség nem ad előnyt Budapestnek más visegrádi országgal szemben. T. I. Nemzetközi válságkonferencia ? Biztonsági hiányosságok Csernobilban Bécsből jelenti az MTI. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértőinek egy csoportja súlyos biztonsági hiányosságokra derített fényt a csernobili atomerőműben. A szakemberek március 7-e és 17-e között vizsgálták meg a történelem eddigi legnagyobb nukleáris balesetének színhelyét. Mint az IAEA csütörtökön, Bécsben nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozatából kitűnik, a négyes számú reaktor betonból öntött biztonsági köpenye (itt történt az 1986-os katasztrófa) összedőléssel fenyeget. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök értesülések szerint elfogadta azt a javaslatot, hogy hívjanak össze egy nemzetközi konferenciát a Csernobilban kialakult helyzet megvitatására. Erre előreláthatólag április második felében Bécsben kerül majd sor. A vizsgálat során számos biztonsági hiányosság került felszínre a jelenleg is működő két reaktorblokkban - állapítja meg az IAEA-jelentés. A nyolc nemzetközi szakértő ezenkívül egy sor olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amelyek összességükben befolyásolják az atomerőmű biztonságos üzemeltetését. A legnagyobb gondok közé tartoznak a nehéz munkafeltételek és a magasan képzett munkaerő tartós elvándorlása. Hiányzik a korszerű felszerelés is. Nyomás a kormányra Walesa támadásban Varsóból jelenti az MTI: Lech Walesa lengyel államfő fokozza a baloldali kormánykoalícióra gyakorolt nyomást. Szerdán megerősítette, hogy nem hajlandó aláírni Dariusz Rosati kinevezését a miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri posztra, amelyre - mint megjegyezte - neki már van saját jelöltje. Az államfő bírálói szerint Walesa ezzel nemcsak azt a bizonytalanságot tartósítja, amit az okoz, hogy immár két hónapja betöltetlen az ország gazdasági-pénzügyi csúcsvezetőjének posztja, de aláássa a parasztpárt és a szociáldemokraták kormánykoalíciós szerződését is. Ebben ugyanis úgy állapodott meg a választásokon győztes Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL), hogy az előbbi lemond a miniszterelnöki poszt betöltéséről a PSL javára, de ennek fejében megkapja az első miniszterelnök-helyettesi és a gazdasági miniszteri posztokat. Feltételezések szerint az államfő támadására való válaszadási szándéknak is szerepe volt abban, hogy a napokban az SLD úgy döntött: kötelezi parlamenti képviselőit, ne szavazzák meg a Vatikánnal kötött konkordátum parafálását. Walesa erre a Slowo katolikus napilap szerkesztőségében tett látogatásán közölte: egyelőre nem biztos, hogy hajlandó lesz aláírni a parlamentben elfogadott idei költségvetést, mert bár belátja, hogy gazdasági szempontból mást nem lehet tenni, de azt a baloldali választók elárulásának tartja. Mellesleg azt is közölte, hogy tanulmányozzák annak lehetőségét, hatályba léptetheti-e az államfő a parlament jóváhagyása nélkül is a konkordátumot. A mérsékelt jobboldali Zycie Warszawy az államfő és a baloldal köztiháború eszkalálódásával foglalkozó vezércikkében azt írta, egyelőre nem világos, mi haszna lehet Walesának , a költségvetés megvétózásából, amit ráadásul lehetséges, hogy a szejm le fog szavazni. (A baloldalnak csak négy szavazat hiányzik az elnöki vétót elutasító kétharmados többséghez.) Az azonban biztos, hogy egy ilyen lépéssel azt jelzi a Nyugatnak: a lengyel politika destabilizálódása már meghaladta a biztonságos határokat. Mivel Walesa maga is elismerte, hogy nem gazdasági okokból utasítaná vissza a költségvetést, kizárólag politikai indoka lehet rá. A szerző úgy vélte: az államfő talán ezzel próbál a megosztott jobboldal élére kerülni, hogy így teremtse meg a következő elnökválasztáshoz szükséges hátteret, javítva esélyeit. A Gazeta Wyborcza, a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, arra hívta fel a figyelmet, hogy a heti tőzsdenyitás óta zuhan a részvények árfolyama, aminek kétségtelenül egyik oka, hogy bizonytalanná vált a lengyel gazdaság jövője. Az Entz-látogatás nyomán A román parlament elnöke vízumkötelezettséget sürget Bukarestből jelenti az MTI. Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke, csütörtökön a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatban azt javasolta, hogy a román külügyminisztérium vezesse be a vízumkötelezettséget a magyar állampolgárok birtokában lévő diplomáciai útlevelekre, hogy „azokat, akik még nem értették meg eléggé, mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött, megtanítsuk erre”. Nastase állásfoglalása előtt a román külügyi szóvivő szerdánközölte: arra kérték a magyar külügyminisztériumot, tisztázza, mi a jellege annak a látogatásnak, amelyet Entz Géza, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke tesz Romániában, mivel noha magán jellegűnek nevezték, a köztársasági elnök nevében ad át kitüntetéseket. Entz Géza az MTI tudósítójának kérdésére még Adrian Nastase nyilatkozatának közzététele előtt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy éppen a félreértések elkerülése végett a román külügyminisztériumot előre tájékoztatta a magyar fél a látogatás teljes programjáról, amely annyiban volt magán jellegű, hogy nem a román állam volt a meghívó, ám ugyanakkor az RMDSZ hivatalos meghívására került rá sor. Nastase, aki egyben a kormánypárt ügyvezető elnökeként annak legaktívabb politikusa, kifejtette, hogy a magyar hivatalosságok látogatása „bizonyos fokú kétértelműséget hordoz”. A politikus szokatlan módon nyíltan bírálta a külügyminisztériumot, ugyanis kijelentette, hogy ez a kétértelműség szerinte „főleg a román hatóságok bűne, amelyek nem tanúsítottak olyan szilárdságot, aminkre az ilyen helyzetekben szükség van”. Adrian Nastase véleménye szerint Entz Géza magánszemélyként csak turistaprogramot bonyolíthatna le, nem adhatna át kitüntetéseket, nem vehetne részt politikai találkozókon, viszont ha ez a programja, erre csak hivatalos látogatás keretében, a román hatóságok közreműködésével kerülhet sor. Magyarországon választási kampány folyik, ezt nem szabad kiterjeszteni Romániára - mondotta Nastase. Az IRA ideiglenes tűzszünetet hirdetett Londonból jelenti az MTI. Az észak-írországi brit fennhatóság elleni terrorakciók feltétel nélküli, ideiglenes felfüggesztését hirdette meg az IRA nevű szélsőséges szervezet. Ezt a csoport politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a szóvivője közölte szerdán. Elmondta: az időleges tűzszünet jövő héten lép életbe, kedd éjféltől egészen április nyolcadikáig tart majd. A Reuter kiemelte: a lépés az első jele a felek közötti megbékélésnek azóta, hogy London és Dublin három hónappal ezelőtt meghirdette kezdeményezését, amelynek célja a terrorszervezet 25 évi háborúskodásának beszüntetése. A hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi, hogy az IRA javaslata nem meríti ki a brit-ír nyilatkozatban ismertetett feltételrendszert. Ebben azt ajánlották fel a Sinn Feinnek, hogy részt vehet a kerekasztal-tárgyalásokon, ha az IRA örökre felhagy a terrorakciókkal. Nem lágyított a brit kormány terrorizmussal szembeni eltökéltségén az, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), az észak-ír tartomány elszakításáért küzdő terrorszervezet háromnapos tűzszünetet hirdetett húsvétra. John Major brit kormányfő, csütörtöki észak-írországi villámlátogatása közben, éppenséggel keménységét igyekezett illusztrálni azzal, hogy cinikus, öncélú propagandának minősítette az IRA döntését, és megismételte, hogy csak hitelesen tartós fegyvernyugvás nyithatja meg az utat a tárgyalásos rendezéshez, és a mai fegyveresek későbbi részvételéhez a tárgyalásokon. Dick Spring ír külügyminiszter csütörtökön ugyancsak azt mondta, hogy a rendezés alapja kizárólag a decemberi közös nyilatkozat, és a fegyveresekkel és politikai támogatóikkal, a Sinn Fein párttal csak tartós fegyvernyugvás után lehet tárgyalni. Albert Rynolds ír kormányfő előzőleg , jó irányba tett lépésnek” nevezte a tűzszünetet, de hozzátette: kiábrándító, hogy csak három napig tart majd. Londoni lépéskényszer Terrorista kapcsolatok LONDON - A brit kormány és az IRA kapcsolatának egyik legújabb fordulata az, hogy kiderült: Gerry Adams, az IRA politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a vezetője pénzbeli támogatást kért, és kapott arra, hogy ki tudja fizetni ügyvédi költségeit. Ügyvédre pedig azért volt szüksége, mert meg kívánta támadni a londoni kormánynak azt a döntését, amellyel megtiltotta, hogy Adams ellátogathasson Nagy- Britanniába. Sir Patrick Mayhew, az északír ügyek államtitkára a kisebb politikai bombának számító ügyet azzal vette védelmébe, hogy az eljárás is a brit jogrendszer pártatlanságára világít rá. Gerry Adams egyébként tényleg jogosult ezt a támogatást igénybe venni, hiszen hivatalosan munkanélkülinek számít, és ezért munkanélküli-segélyt is folyósítanak számára. Ennél nagyobb bomba nem robbant a brit szigetországban a Heathrow-repülőtér ellen a közelmúltban intézett három, aknavetős támadás óta. Az ír szélsőségesek kivárnak, különösen pedig a decemberben tett közös brit-ír kormánynyilatkozat óta, amely a majdani tárgyalások lehetőségét kínálta fel az IRA-nak, cserébe a fegyveres harc befejezéséért. Soványkának ítélt választ ugyan adott erre a deklarációra az Ír Köztársasági Hadsereg, mondván, hogy további részletkérdések tisztázására ő előbb kívánna tárgyalni, s csak utóbb megfontolni azt, hogy éljen-e az ajánlattal, de ebben az esetben London és Dublin szilárd közös álláspontra helyezkedett. Előbb fegyvernyugvás, s utána a tárgyalások - akkor sem az IRA-val, hanem annak politikai szárnyával, a Gerry Adams-vezette Sinn Feinnel és más északír politikai pártokkal. London nem hajlandó az általa terroristáknak nevezett vagy azokkal szerinte kapcsolatot tartó személyekkel tárgyalóasztalhoz ülni, s ez az álláspont még később komplikációkat is okozhat, hiszen pillanatnyilag a Sinn Fein vezetőjét is ide sorolják. Olyannyira, hogy a kormány tiltása értelmében Gerry Adams hangját sem a rádióban, sem a televízióban nem lehet közvetíteni, szavait minden esetben egy ír akcentusú színész tolmácsolja. Igaz, Adams sem tett meg mindent azért, hogy az állítólagos terroristakapcsolatok gyanújának árnyékát elhárítsa a feje fölül, hiszen megjelent például annak az IRA-aktivistának a temetésén, aki néhány hónapja Belfastban önmagával együtt kilenc békés polgárt is felrobbantott egy halkereskedésben. A mostani, Gerry Adams „jogsegélyéről" szóló hír mindenesetre nyilvánvalóan jó ideig ellátja majd munícióval a szélsőségesebb, protestáns észak-írországi politikai pártokat és politikusokat." Különösképpen Ian Paisley érezheti úgy, hogy lám, igazolódott, amit ő mindig is vallott, azaz, hogy a londoni kabinet a decemberi közös kormánydeklarációval valójában az IRA malmára hajtja a vizet. Paisley ezt egyébként a brit sajtó szerint négyszemközti találkozójukon meg is mondta John Major miniszterelnöknek, aki - ugyancsak a sajtó szerint - a vitában annyira elragadtatta magát, hogy a jegyzeteit csapkodta és verte az asztalt. Ezt ugyan később cáfolta a miniszterelnöki iroda, ám azért sejtetni engedték, hogy Major valóban nem értett szót a szélsőséges, protestáns északír párt vezérével, mert kettejük megbeszélésének rövid úton véget vetett. Az Európai Unió szavazási rendszere körüli vita Londonban az utóbbi napokban egy kissé háttérbe szorította az északír kérdéskört, ám a Gerry Adams-ügy mostani felszínre kerülése jelzi, hogy a vétójog körüli kompromisszum megkötése után Londonnak, Dublinnak és az IRA-nak többek véleménye szerint most már valamit valóban lépnie kell. A terrorizmusellenes törvény meghosszabbításáról szóló parlamenti vita alatt végrehajtott három heathrow-i támadást ugyanis.sert ki nem könyveli el az IRA komoly válaszaként, úgy tartják, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg ezzel csak azt bizonyította be: képes a legszigorúbb biztonsági rendszabályokkal őrzött helyekre is beférkőzni, ha kell, akár háromszor is egymás után. . (syp) Palesztin-izraeli megállapodás született Kairóban Nemzetközi erők Hebronban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Hosszas egyezkedés után csütörtökre virradóan Kairóban megszületett az egyezség Hebron biztonságáról. Mind az izraeli, mind a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttsége egyetértett abban: százhatvan fős nemzetközi erő garantálja, hogy a megszállt területen levő Hebronban nem folytatódik a terror, és a palesztinok nem bosszulják meg harminc társuk halálát. Február végén, amikor egy szélsőséges zsidó vérfürdőt rendezett az egyik szent helyen, nemcsak a szeptemberi békemegállapodást kérdőjelezte meg, hanem alapvetően meggyengítette a felek közötti bizalmat is. Jasszer Arafat ezért minden további tárgyalások feltételéül szabta, hogy külföldi ellenőröket küldjenek a megszállt területekre, amihez viszont eddig Jeruzsálem vonakodott hozzájárulni. A Tuniszban, majd Kairóban folytatott egyezkedés eredményeként Izrael most először hozzájárult, hogy nemzetközi erők lépjenek az 1967- ben elfoglalt területekre. Amint azt a tárgyalófelek a csütörtökön aláírt megállapodásban rögzítették, a százhatvan norvég, dán és olasz megfigyelőnek három hónapra szól a megbízatása, ami később meghosszabbítható, s mindössze pisztoly lesz a felszerelésük. Izrael ezzel az engedménnyel lényegesen közelebb jutott ahhoz a vállalásához is, hogy április tizenharmadikéig kivonul a washingtoni szerződésben megjelölt két körzetből, a Gáza-övezetből és Jerikó városából. A jeruzsálemi kormány szóvivője közlése szerint a Raan-kabinet három nap alatt képes átvezényelni az ott levő alakulatokat, s ehhez állítólag már megkezdték az előkészületeket. (zs. e.) Bős lakossága tiltakozik Binder magyarázkodik POZSONY Bős lakossága megunta az ígérgetéseket, s azokat a vádaskodó kijelentéseket, amelyeket Július Binder, az építkezést kivitelező vállalat igazgatója szór a környék lakóira. Binder ugyanis a kormány és a belügyminiszter nyilatkozata ellenére továbbra is állítja, hogy nincs kizárva a baleseteknél a külső beavatkozás, annál is inkább, mert „az objektum ellenséges környezetben működik”. E kijelentések után úgy döntött a bősi önkormányzat, hogy falugyűlésre hívja Bindert, amelyre szerdán este került sor. Az éjfélig tartó beszélgetésen a falu lakói - mintegy háromszáz ember - a kivitelezők fejére olvasta, hogy az ő földjüket „rabolta el” az építmény, ők szenvednek a nehéz teherautók környezetmérgező hatásától, ugyanakkor semmilyen előnyt nem élveznek. Azt is elmondták, amikor az építkezés leállításáról volt szó, biztonságot, olcsó villanyáramot, a turizmus fejlesztését, a többlet-közlekedési kiadások megtérítését, rendszeres kompösszeköttetéseket ígértek nekik, de abból mára még semmit nem teljesítettek. Július Binder magyarázkodása nem hatotta meg különösebben a vendéglátókat, sőt, nemtetszést váltott ki az, amikor a vízmű rendíthetetlen híve arra panaszkodott, hogy egy ilyen építmény ki van téve az időjárás viszontagságainak. (neezméri) Bezárják a pécsi német konzulátust Bonnból jelenti az MTI. Április 30-ával Németország bezárja pécsi főkonzulátusát - közölte csütörtökön a német külügyminisztérium szóvivője. A német fél sajnálja, hogy erre a lépésre kényszerül, s egyben megértést kért a magyar kormánytól: az új feladatok és a takarékossági kényszerek következtében áramvonalasítani kénytelen a német külképviseletek hálózatát. Pécsre tiszteletbeli konzult fognak kinevezni, az egy hónap múlva bezáró főkonzulátus feladatait a budapesti német nagykövetség veszi át - fűzte hozzá a szóvivő. Cegléd Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a ceglédi 2152 hrsz.-ú, Cegléd, Bem u. 1. sz. alatti, 225 m2 alapterületű raktárhelyiség hasznosítására. Jellemzői: négy helyiségből álló, jó műszaki állapotú, hálózati áramellátáson kívül más közművel nem rendelkező pincehelyiség. Feltételek: - használati jog megszerzéséért fizetendő ellenérték: 1000 Ft/m2 - bérleti időtartam: 1994. április 11étől 5 év - bérleti díj alsó határa: 2300 Ft/m2/év+áfa -bemutató időpontja: 1994. április 11.10.00 óra - tárgyalás időpontja: meghívóban folytatható tevékenység, jogszabály által engedélyezett, elsősorban raktározási A pályázatokat zárt borítékban „BEM" jelzéssel, ajánlott küldeményként (2701 Cegléd, pf. 85.) legkésőbb 1994. április 15-ig lehet benyújtani a pályázó adatainak, a folytatni kívánt tevékenység részletes leírásának és a feltételeket elfogadó nyilatkozat tartalmával. Felvilágosítás a Ceglédi Polgármesteri Hivatal 25-ös szobájában, uso Pákozdinénál.