Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám

NEHÉZ NAPOK VÁRNAK Európára. Minél in­kább közeledik az Európai Unióhoz való osztrák csatlakozásról előirányzott népszavazás időpont­ja, annál bizonytalanabbnak tűnik annak kimene­tele. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyre csekélyebb az a többség, amely a csatlako­zás mellett van, és ezzel párhuzamosan növekszik az Ausztria EU-belépését ellenzők tábora. Ezzel kapcsolatos aggályát maga Vranitzky kancellár sem titkolta. Egy televíziós nyilatkozatban a kan­cellár úgy vélekedett, hogy az EU-n kívül maradás nem alternatívája a belépésnek, nem arról van te­hát szó, hogy ha Ausztria nem lesz tag, akkor ma­rad minden a régiben, hiszen az egész európai helyzet változik a közösség taglétszámának növe­kedésével. Vranitzky az­ oroszországi válsághíre­ket, valamint az osztrák szélsőséges politikusok erősödését is azon érvek közé sorolta, amelyek szerinte Ausztria csatlakozását támasztják alá. De nemcsak Ausztriában bizonytalan a népszavazás kimenetele, hanem a belépésre váró skandináv or­szágokban, elsősorban Norvégiában és Svédor­szágban is. A norvég közvélemény-kutatások ta­núsága szerint az országban egyelőre többségben vannak a belépést ellenzők, igaz, hogy sokan dön­tésüket a finnek és a svédek döntésétől teszik füg­gővé. Néhány hónappal az otthoni népszavazás előtt a finnek csatlakozáspártiak, míg a svédek inkább ellenzik a belépést. EGÉSZ EURÓPÁNAK persze emiatt nem kell riadót fújnia, Andreas Papandreu görög miniszter­­elnök szerint erre inkább az olasz kormányban való újfasiszta jelenlét miatt lenne ok. A görög kor­mányfő ezzel kapcsolatos nyilatkozatára rendkívül élesen reagált az olasz kormány szóvivője, aki ugyancsak egy sajtóinterjúban Papandreut nyu­godtságra intette, mondván, hogy Olaszországban semmilyen veszély nem fenyegeti a demokráciát. A szóvivő különösen súlyosnak nevezte, hogy egy ba­ráti ország államférfia avatkozik be az olasz bel­­ügyekbe. A görög miniszterelnök egyébként nyug­talanítónak nevezte azt is, hogy az EU tagállamait, legalábbis hivatalosan, nem zavarják ezek a fejle­mények. De Rómának nemcsak Athénnal, hanem Ljubljanával is meggyűlt a baja, és a viszony kiéle­ződéséért Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök az új olasz kormányt tette felelőssé. Dmovsek sze­rint a két ország viszonya azután vált zavarossá, hogy Silvio Berlusconit kinevezték kormányfővé. Az új miniszterelnök a szlovén vezetésnek küldött­­első üzenetében leszögezte ugyan, hogy Olaszor­szágnak nincsenek területi követelései szomszédai­val szemben, de a Berlusconi-kormány ellenezte, hogy Szlovénia bekerüljön az Európai Unió poten­ciális tagjai közé. SZEMÉLYES RIVALIZÁLÁSOK is sújtják egyidejűleg az Európai Uniót, és folyik a harc Jacques Delors EK-bizottsági elnök januárban megüresedő székéért. Az eddig legesélyesebbnek tartott Ruud Lubbers leköszönt holland kormányfő közölte, hogy nem vonja vissza jelöltségét az elnö­ki tisztre, noha olyan híresztelések kaptak lábra, hogy a francia és a német diplomácia szívesebben látja a belga kormányfőt a brüsszeli bizottság élén. Az ötlet legfőbb ellenlábasa egyelőre Nagy-Britan­­nia, ahol Lubbers jelölése változatlanul elsőbbséget élvez. A döntés várhatóan az EU júniusi csúcstalál­kozóján születik meg, de valószínű, hogy Mitter­rand francia elnök és Helmut Kohl német kancellár már borítékolta azt. (P. L.) Nemzetközi élet SZERDA, 1994. június 1. Phenjan Washingtonnal akar tárgyalni RMD­SZ-vezetők Ion Iliescunál HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jelek szerint kritikus pontjához érkezett az észak­­koreai atomvitával kapcsolatos konfliktus. Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa hétfőn este felszólí­totta Phenjant, hogy működjön együtt a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség szakértő ellenőreivel, ellenkező esetben további intézkedéseket , így gazdasági szankciókat - helye­zett kilátásba Észak-Korea el­len. Az állásfoglalást a tanács minden tagja, még Kína is megszavazta. Ezt követően keddi telefonbeszélgetésük so­rán ugyancsak veszélyesnek minősítette a helyzetet Bill Clinton amerikai és Kim Jung Szam dél-koreai elnök. Bár a szöuli kormány üdvözölte az ENSZ állásfoglalását, egyúttal kilátásba helyezte: ha június hatodikáig Phenjan nem tesz eleget kötelezettségének, java­solni fogja a gazdasági szank­ciók fokozatos bevezetését, és ha indítványa megbukik Kína ellenállásán a világszervezet­ben, úgy az Egyesült Államok­kal és Japánnal közösen dönt külön büntetőintézkedésekről. Megfigyelők - így az MTI és a Reuter tudósítói - szerint a fe­szültség amiatt nőtt kritikus szintre az ügyben, mert a KNDK nem engedélyezte az ügynökség szakértőinek a jongbjoni nukleáris erőműben zajló fűtőanyagcsere ellenőr­zését. A Koreai NDK állandó ENSZ-képviselője leszögezte: az atomkérdést nem a Bizton­sági Tanácsnak kell megvitat­nia, azt a KNDK és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon kell megoldani. Phenjan ennek érdekében mindent megtett, beleértve a fűtőanyag ellenőrző mérését is - hangoztatta az észak-koreai diplomata, akinek nyilatkozatát az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség ismertette. (k. m.) BUKAREST - Ion Iliescu román elnök kedden délelőtt az RMDSZ kezdeményezésére ta­lálkozott Markó Bélával, a szervezet elnökével, Takács Csaba alelnökkel, Szabó Ká­roly szenátorral és Vida Gyula képviselővel, illetve a képvise­lőház tanügyi bizottságának al­­elnökével. A megbeszélések középpontjában az oktatási törvénytervezet állt, amely je­lenlegi változatában nem bizto­sítja minden szinten az anya­nyelvű oktatást. Az RMDSZ vezetői rámutattak, a parla­menti szakbizottságokban a vi­ta úgy zárult le, hogy a magyar­ság érdekvédelmi szervezeté­nek egyetlen módosító javasla­tát sem fogadták el, a további­akban sem biztosított tehát a földrajz, a történelem magyar nyelvű oktatása, de nem ter­veznek anyanyelvű szak-, illet­ve felsőoktatást sem. Az RMDSZ arra kérte a parlamenti pártok frakcióveze­tőit, hogy a valószínűleg még e hónapban sorra kerülő általá­nos vita előtt vizsgálják meg az elvetett módosító javaslatokat. A szervezet azt szeretné, hogy Iliescu közvetítsen a kérdésben a politikai erők között, s érje el, hogy a nemzetközi dokumen­tumokban leszögezett, illetve a BT által javasolt normák sze­rint szabályozzák a kérdést. Markó Béla szerint Ion Ili­escu megértően viszonyult az RMDSZ követeléseihez. Kije­lentette, nem ért egyet az anya­nyelvű oktatás bárminemű kor­látozásával, s ígéretet tett a kül­döttségnek, hogy az elnöki hi­vatal megvizsgálja a módosító javaslatokat, és rövidesen ál­­­­lást is foglal a kérdésben. A román sajtóban különben máris megindult a minden va­lószínűség szerint időzített kampány az RMDSZ és annak tanügyi vonatkozású követelé­sei ellen. (gyarmatit) Chilében elhamvasztották Honeckert Maradványai majd német földbe kerülnek Hétfőn helyi idő szerint délután Santiago de Chilében elhamvasztották Erich Ho­­necker holttestét. Az egykori NDK állami és pártvezetőjé­nek földi maradványait előző­leg a chilei főváros központi temetőjének egyik kápolnájá­ban ravatalozták fel. Az urna a hamvakkal egy ideig Chilében marad. Az MTI úgy tudja, Ho­­necker kívánsága az volt, hogy Németországban temessék el, a Saar-vidéki szülőhelyen. A hamvasztással egy időben olyan hírek keltek szárnyra, hogy Erich Honeckert a berli­ni német munkásmozgalmi te­metőben helyezik örök nyuga­lomra. Németországban senki sem emel kifogást az ellen, hogy Honecker német állam­polgár német földön leljen nyugalomra. A volt NDK-vezető vasár­nap halt meg májrákban. Arafat sürgős gazdasági támogatást kér Befagytak az izraeli-szíriai tárgyalások? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálemi értesülések szerint Jichak Rabin izraeli kor­mányfő a kneszet külügyi és védelmi bizottsága előtt bejelentette, hogy Szíriával tel­jesen befagytak a béketárgyalá­sok. Az izraeli kormányfő úgy vélte, ezzel nagyrészt értelmét veszti Christopher amerikai külügyminiszter jövő hónap elejére tervezett közel-keleti körútja, amely így vélhetően el­halasztódik. A miniszterelnök hasznosnak nevezte az Egye­sült Államok közvetítési szán­dékait, ám megjegyezte: „Úgy tűnik, Washington kimerítette saját ötlettárát.” Az MTI jelen­tése szerint Rabin azzal magya­rázta a Damaszkusszal folyta­tott tárgyalások sikertelenségét, hogy Szíria kötelezettségválla­lást vár Jeruzsálemtől a Golán­­fennsík teljes kiürítésére, Izrael pedig ezt nem hajlandó teljesí­teni. A Washington Times ko­rábban - Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt idézve - ar­ról számolt be, hogy Rabin je­lezte, kész visszaszolgáltatni Szíriának az egész fennsíkot. Jasszer Arafat kedden részt vett a megszállt területe­ken és azokon kívül élő palesz­tin üzletemberek tuniszi tanács­kozásán. A találkozó legfőbb feladata az autonóm térségek gazdasági talpra állását elősegí­tő tervek kidolgozása volt - je­lentette a Reuter. A PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnöke szerint - aki korábban ugyan­csak sikeres üzletember volt - a megígért évi 440 millió dollá­ros nemzetközi támogatás nem fedezi a most felszabaduló Gá­zai övezet és Jerikó költségeit, ezért gyors segítséget kért a vi­lág más tájain élő palesztinok­tól. A tanácskozáson részt vevő Awni Sakét, az Arab Vállalko­zók Egyesületének elnöke beje­lentette, hogy az általa vezetett csoport eldöntötte: következő ülését „palesztin földön” tartja majd. Az azonban még nem dőlt el, hogy a találkozót a Gá­zai övezetben vagy a még meg­szállt Nyugati Parton rendezik majd meg. Amennyiben ez utóbbi színhely mellett dönte­nének, úgy ez volna az első al­kalom, hogy nem palesztin ara­bok hivatalos tárgyalásokat folytatnak Izarel területén. (n. r. zs.) A déli függetlenség elismerése a tét Jemen ügyében összeült a BT HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jemenben felerősödtek a harcok, miután az északiak kedden újabb frontot nyitottak meg a déli fővárostól, Adentől északnyugatra. Az észa-­­kiak által indított offenzíva már negyven kilomé­terre megközelítette a várost, de a déliek ellentá­madása, megállította az előrenyomulást. Szanaa közben „egész Jemen számára” sürgős orvosi és élelmiszersegélyt kért, valamint sátrakat a mint­egy százezer menekültnek. Támogatásért folya­modott infrastruktúrája helyreállításához is - je­lentette az MTI -, amelyben az Arab Liga szerint eddig mintegy tízmilliárd dollárnyi kár keletke­zett. A szervezet 50 ezerre becsüli a négy hete tartó polgárháború halottainak a számát. A támadást az északiak arra a napra időzítet­ték, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa - Egyip­tom és öt másik Öböl-beli arab állam kérésére - a jemeni tűzszünet problémáját vitatta meg. A kér­dés napirendre tűzését az északiak elutasították, mondván, az beavatkozás az ország belügyeibe. A Reuter szerint Szanaa attól­ tart, hogy a világszer­vezet közvetve elismeri Dél-Jemen május 21-én kikiáltott önálló államiságát, s már előre figyel­meztetett: egy ilyen BT-döntést nem fogad el. Azt szeretné elérni, hogy a testület ne is határozatot hozzon, legfeljebb felhívást intézzen a harcoló fe­lekhez, amelyben viszont támogassa Jemen terü­leti egységét. Szanaa arra kérte az el nem kötele­zettek Kairóban ülésező miniszteri konferenciáját is, hogy kezelje belháborúként a jemeni válságot. A Biztonsági Tanácstól éppen függetlensé­gének közvetett elismerését remélő Aden viszont már előre jelezte, hogy üdvözölné az ENSZ BT feltétel nélküli tűzszünetről szóló határozatát. (i. e.) Nemzetközi vélemények a magyar hatalomváltásról Még Marx sem ismerne rájuk (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai lapok kedden is nagy terje­delemben írtak a magyar választásokról, s a The Washington Post azt fejtegeti a szocialis­tákról, hogy még Marx sem ismerne rájuk, hiszen a vezetésben új kapitalisták vannak, akik úgy vélik, a vállalkozói légkör megte­remtése a feladatuk. Ám a­ lap idézi Zwack Pétert, aki úgy véli, egyelőre nem lehet tudni, az MSZP-nek melyik szárnya az erősebb, a régi, avagy a szociáldemokrata. S a szabad­­demokraták is attól tartanak, hogy a Nagy Sándor képviselte szakszervezeti kemény vo­nal maga alá gyűrheti a Békesi-féle reformis­tát, s ebben az esetben esélye sincs a koalíció­nak. A nyugati közgazdászokra utalva a Post még hozzáteszi, hogy a szocialisták gazdasá­gi programja kiegyensúlyozatlan, megszorí­tásokat is tartalmaz, meg nyugdíjemelést, munkahelyeket és állami lakásépítéseket A The New York Times kelet-európai kör­képbe ágyazva Lenin visszatéréséről ír, amelynek oka a kiábrándulás a kapitalizmus­ból. A szabad piac nem hozott magával gyors, látványos változásokat, csupán a la­kosság egyharmada él ma jobban Magyaror­szágon, mint 1990-ben. A lap utal a nyugat­­európai recesszióra, a piacok elzárására is, aminthogy Horn személyiségének és környe­zetének ellentmondásaira is. S nagy a félelem a munkanélküliségtől is. Lengyelországban leállt az állami vállalatok privatizálása. Ma­gyarországon a szocialisták ugyan a magáno­sítás folytatását ígérik, de nehéz a feladatuk, hiszen a hangulat piac- és privatizációellenes. A jobboldali The Washington Times Megfontoltan szavazás? címmel közöl első oldalas hírelemzést, amelyben szintén a mun­kanélküliségről ír, mint amely hozzásegítette a szocialistákat a győzelemhez. A lap szerint az MSZP a parlamentben rendszeresen a pri­vatizáció és a NATO-tagság ellen szavazott. S a Times megkérdőjelezi a nyugati elkötele­zettség folytatását is, s megemlíti: Jeszenszky Géza konzervatív külügyminiszter eleganciá­ja és hibátlan angolja segített abban, hogy az ország 5,5 milliárd dollár külföldi tőkét von­zott. B. M. Horn Gyula gondja lesz az egyezkedés a Valutaalappal LONDON - A magyar parlamenti válasz­tások végeredményéről írva a kedd reggeli brit lapok igyekeznek párhuzamokat vonni. A The Times vezércikkében azt íja: noha Közép-Ke­­let-Európa új baloldali pártjaira alaposan oda kell figyelni, mégsem tételezhető fel róluk, hogy titokban a totalitarianizmusnak valami­fajta sztálinista modelljét kívánják vissza. A magyarok - jegyzi meg a lap - ugyanazért tá­volították el a hatalomból az 1990-ben megvá­lasztott kormányt, amiért azt Nyugaton is megteszik: mivel nem váltotta be gazdasági ígéreteit, nem tudott az életszínvonal hanyatlá­sa és a növekvő jövedelmi különbségek ellen tenni, a hagyományosan konszenzushoz szok­tatott nemzetet megosztotta a média, a nemze­ti kisebbségek, a magyar történelem, valamint a volt kommunista tisztségviselőkkel való bá­násmód kérdésében. A baloldalnak - hja a Times - az elmúlt négy évben volt ideje arra, hogy Lengyelországtól Litvánián át Magyar­­országig a fájdalmas átalakulási folyamat so­kat veszítők pártfogójaként definálja magát új­ra. A The Guardian arra a paradoxonra hívja fel a figyelmet, hogy noha az MSZP az elnyert szavazatok alapján egyedül is elég erős lenne a kormányalakításhoz, mégis szeretné az SZDSZ-t bevonni a koalícióba. A lap szerint ez nemcsak önvédelmi reflex, hanem annak józan felismerése, hogy Magyarországnak konszenzusos alapon működő kormányzatra van szüksége. A kommunizmus utáni átmene­ti korszak egypárti dominanciájának veszé­lyeit kellőképpen bizonyította a Magyar De­mokrata Fórum sorsa, azé a párté, amelynek veresége volt az elmúlt hétvége legkevésbé meglepetésszámba menő eredménye. A kom­munizmus utáni kelet-európai kormányok - véli a Guardian - gyakorta túlságosan is a pia­ci elvek bűvöletében éltek, és nem vették szá­mításba a szociális kérdésekben rájuk neheze­dő felelősséget. Ha ezen most javítani tudná­nak, az mindenképpen egészséges jel lenne - írja a londoni reggeli újság. A Daily Telegraph azt emeli ki, hogy Magyarországon a kommunizmus bukása nem volt olyan mindent elsöprő lendületű, mint Lengyelországban vagy Csehszlovákiá­ban, ezért is használják a magyarok a „rend­szerváltás” fogalmat a „forradalom” helyett. Igaz - hívja fel rá a figyelmet a lap -, a ma­gyarok kezdték meg a leghamarabb az elsza­­kadást-az 1968-as reformkísérlettel-a sztá­linista tervutasításos gazdaságpolitikától. Az, hogy a magyar szavazók most a szocialisták­ra voksoltak, nem a piacgazdasági reformok elutasítását jelenti, csupán felszólítást arra, hogy azok tempóját lassítsák és hatásait - el­sősorban a munkanélküliség tekintetében - csökkentsék. A lap úgy véli: az új kormány várhatóan folytatni fogja majd a reformokat és a privatizációs programot, valamint a kül­földi befektetők Magyarországra csábításá­nak eddig is sikeres politikáját. A valószínű majdani­ miniszterelnök, Horn Gyula legfőbb gondja a Telegraph szerint feltehetően az lesz majd, hogy miként egyeztesse össze a Nem­zetközi Valutaalappal szembeni elkötelezett­séget az életszínvonal emelésére tett válasz­tási ígéretekkel. (agp) Két véglet között BONN - A kedd reggeli német lapok bő terjedelemben kommentálják a magyar or­szággyűlési választás eredményét. A hírma­gyarázatok két véglet közé sorolhatók: egy részük a kelet-európai „kommunista vissza­rendeződés” dominójelenségének újabb pél­dájával riogat, másik részük pedig szinte ma­gyarázkodik, mondván, hogy a hatalomhoz most közel került szocialisták nem ám ugyanazok, akik annak idején elvesztették a hatalmat. Az ő visszatértük nem olyan ag­gasztó, mint más kelet-európai posztkom­munistáké, írja például a Nürnberger Nach­richten, hiszen Magyarországon maga a for­dulat is azért mehetett végbe zökkenőmente­sen, mert maguk a reformkommunisták ké­szítették elő. Az MSZP ugyan a hajdani kommunista pártból nőtt ki, mutat rá a Hannoversche All­gemeine, de a lap szerint épp Horn Gyula életútja a biztosíték a párt szociáldemokrata irányvonalára. A lap kiemeli: a magyar de­mokrácia erejének, a magyarok demokrati­kus érzékének diadala, hogy az Országgyű­lésbe nem kerültek be sem a jobboldali „ult­ranacionalisták”, sem pedig a baloldali szél­sőségesek, az „örök tegnapiak”. A berlini Die Welt kommentátora szerint viszont a választási eredmény éppen a ma­gyar társadalom instabilitásának a jele. Már­pedig ha a szocialistáknak éppúgy nem sike­rülne megoldani a szociális kérdéseket, mint a leköszönő polgári kormánynak, akkor szé­les rétegek radikalizálásától lehet tartani - véli a konzervatív lap. Ám éppen ezt, a szociális helyzet enyhü­lését, az infláció és a munkanélküliség csök­kenését remélik sokan a „szakértelem pártjá­tól”, teszi hozzá az esseni Westdeutsche All­gemeine Zeitung, amely a választók ismételt csalódásától tart. A berlini Tagesspiegel a ke­letnémet párhuzamra utal: a múlt súlyos öröksége miatt széles rétegeknek nem föl­­emelkedést, hanem lecsúszást hozott a szabad piacgazdaság, ebből pedig most épp a poszt­­kommunista MSZP profitál. (Józsa) A Quai d’Orsay szoros kapcsolatot akar (Párizsi tudósítónktól) Franciaország azt reméli, hogy az új szo­cialista kormánnyal gyorsan „szoros és meg­bízható kapcsolatokat” épít ki. Ennek a vi­szonynak azon kell alapulnia, hogy „Magyar­­ország távlatilag megfelelő időpontban csat­lakozik az Európai Unióhoz” - mondta egye­bek között Richard Duqué, a francia külügy­minisztérium szóvivője. A keddi párizsi újságok aránylag részle­tesen foglalkoztak a második forduló után ki­alakult helyzettel, s Horn Gyula nyakmereví­­tős fényképét több lap is közölte. A Le Quo­­tidien „a nosztalgia földcsuszamlásáról” írt, hosszan ecsetelve, hogy a hétmilliárd dollá­ros nyugati tőkebeáramlás ellenére a gazda­sági helyzet korántsem rózsás, és a konzerva­tívok „ügyetlenül vezették az antikommunita kampányt”. A Libération a magyar „exkom­­munisták győzelméről” az első oldalon szá­molt be, s közép-európai keretbe helyezte Hornék abszolút többségét. Litvánia, Len­gyelország után hazánkban is a „régi kom­munisták” győztek a választásokon, s „na­gyon erős a baloldal Szlovákiában, Bulgáriá­ban, Albániában és Romániában”; az „ex­­kommunista” fölemelkedés alól egyetlen ki­vétel akad Közép-Európában: Csehország. Az üzleti körökben népszerű Les Echos azt emelte ki címében, hogy a magyar exkommu­­nisták készek a privatizáció fölgyorsítására. Az újság több olyan véleményt közöl, amely szerint az új kabinet gazdaságilag „liberáli­sabb” lehet, mint a távozó. A lap idéz egy bu­dapesti bankárt, aki szerint az amerikaiak „derűsek”, s nem ijesztgetnek - mint Francia­­országban - a „kommunizmus visszatérésé­vel”. A Les Echos szerint a privatizáció fel­­gyorsítását elősegítheti az ÁV Rt. esetleges megszüntetése. (m. j.)

Next