Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-01 / 126. szám
NEHÉZ NAPOK VÁRNAK Európára. Minél inkább közeledik az Európai Unióhoz való osztrák csatlakozásról előirányzott népszavazás időpontja, annál bizonytalanabbnak tűnik annak kimenetele. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyre csekélyebb az a többség, amely a csatlakozás mellett van, és ezzel párhuzamosan növekszik az Ausztria EU-belépését ellenzők tábora. Ezzel kapcsolatos aggályát maga Vranitzky kancellár sem titkolta. Egy televíziós nyilatkozatban a kancellár úgy vélekedett, hogy az EU-n kívül maradás nem alternatívája a belépésnek, nem arról van tehát szó, hogy ha Ausztria nem lesz tag, akkor marad minden a régiben, hiszen az egész európai helyzet változik a közösség taglétszámának növekedésével. Vranitzky az oroszországi válsághíreket, valamint az osztrák szélsőséges politikusok erősödését is azon érvek közé sorolta, amelyek szerinte Ausztria csatlakozását támasztják alá. De nemcsak Ausztriában bizonytalan a népszavazás kimenetele, hanem a belépésre váró skandináv országokban, elsősorban Norvégiában és Svédországban is. A norvég közvélemény-kutatások tanúsága szerint az országban egyelőre többségben vannak a belépést ellenzők, igaz, hogy sokan döntésüket a finnek és a svédek döntésétől teszik függővé. Néhány hónappal az otthoni népszavazás előtt a finnek csatlakozáspártiak, míg a svédek inkább ellenzik a belépést. EGÉSZ EURÓPÁNAK persze emiatt nem kell riadót fújnia, Andreas Papandreu görög miniszterelnök szerint erre inkább az olasz kormányban való újfasiszta jelenlét miatt lenne ok. A görög kormányfő ezzel kapcsolatos nyilatkozatára rendkívül élesen reagált az olasz kormány szóvivője, aki ugyancsak egy sajtóinterjúban Papandreut nyugodtságra intette, mondván, hogy Olaszországban semmilyen veszély nem fenyegeti a demokráciát. A szóvivő különösen súlyosnak nevezte, hogy egy baráti ország államférfia avatkozik be az olasz belügyekbe. A görög miniszterelnök egyébként nyugtalanítónak nevezte azt is, hogy az EU tagállamait, legalábbis hivatalosan, nem zavarják ezek a fejlemények. De Rómának nemcsak Athénnal, hanem Ljubljanával is meggyűlt a baja, és a viszony kiéleződéséért Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök az új olasz kormányt tette felelőssé. Dmovsek szerint a két ország viszonya azután vált zavarossá, hogy Silvio Berlusconit kinevezték kormányfővé. Az új miniszterelnök a szlovén vezetésnek küldöttelső üzenetében leszögezte ugyan, hogy Olaszországnak nincsenek területi követelései szomszédaival szemben, de a Berlusconi-kormány ellenezte, hogy Szlovénia bekerüljön az Európai Unió potenciális tagjai közé. SZEMÉLYES RIVALIZÁLÁSOK is sújtják egyidejűleg az Európai Uniót, és folyik a harc Jacques Delors EK-bizottsági elnök januárban megüresedő székéért. Az eddig legesélyesebbnek tartott Ruud Lubbers leköszönt holland kormányfő közölte, hogy nem vonja vissza jelöltségét az elnöki tisztre, noha olyan híresztelések kaptak lábra, hogy a francia és a német diplomácia szívesebben látja a belga kormányfőt a brüsszeli bizottság élén. Az ötlet legfőbb ellenlábasa egyelőre Nagy-Britannia, ahol Lubbers jelölése változatlanul elsőbbséget élvez. A döntés várhatóan az EU júniusi csúcstalálkozóján születik meg, de valószínű, hogy Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl német kancellár már borítékolta azt. (P. L.) Nemzetközi élet SZERDA, 1994. június 1. Phenjan Washingtonnal akar tárgyalni RMDSZ-vezetők Ion Iliescunál HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jelek szerint kritikus pontjához érkezett az északkoreai atomvitával kapcsolatos konfliktus. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este felszólította Phenjant, hogy működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértő ellenőreivel, ellenkező esetben további intézkedéseket , így gazdasági szankciókat - helyezett kilátásba Észak-Korea ellen. Az állásfoglalást a tanács minden tagja, még Kína is megszavazta. Ezt követően keddi telefonbeszélgetésük során ugyancsak veszélyesnek minősítette a helyzetet Bill Clinton amerikai és Kim Jung Szam dél-koreai elnök. Bár a szöuli kormány üdvözölte az ENSZ állásfoglalását, egyúttal kilátásba helyezte: ha június hatodikáig Phenjan nem tesz eleget kötelezettségének, javasolni fogja a gazdasági szankciók fokozatos bevezetését, és ha indítványa megbukik Kína ellenállásán a világszervezetben, úgy az Egyesült Államokkal és Japánnal közösen dönt külön büntetőintézkedésekről. Megfigyelők - így az MTI és a Reuter tudósítói - szerint a feszültség amiatt nőtt kritikus szintre az ügyben, mert a KNDK nem engedélyezte az ügynökség szakértőinek a jongbjoni nukleáris erőműben zajló fűtőanyagcsere ellenőrzését. A Koreai NDK állandó ENSZ-képviselője leszögezte: az atomkérdést nem a Biztonsági Tanácsnak kell megvitatnia, azt a KNDK és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon kell megoldani. Phenjan ennek érdekében mindent megtett, beleértve a fűtőanyag ellenőrző mérését is - hangoztatta az észak-koreai diplomata, akinek nyilatkozatát az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség ismertette. (k. m.) BUKAREST - Ion Iliescu román elnök kedden délelőtt az RMDSZ kezdeményezésére találkozott Markó Bélával, a szervezet elnökével, Takács Csaba alelnökkel, Szabó Károly szenátorral és Vida Gyula képviselővel, illetve a képviselőház tanügyi bizottságának alelnökével. A megbeszélések középpontjában az oktatási törvénytervezet állt, amely jelenlegi változatában nem biztosítja minden szinten az anyanyelvű oktatást. Az RMDSZ vezetői rámutattak, a parlamenti szakbizottságokban a vita úgy zárult le, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezetének egyetlen módosító javaslatát sem fogadták el, a továbbiakban sem biztosított tehát a földrajz, a történelem magyar nyelvű oktatása, de nem terveznek anyanyelvű szak-, illetve felsőoktatást sem. Az RMDSZ arra kérte a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy a valószínűleg még e hónapban sorra kerülő általános vita előtt vizsgálják meg az elvetett módosító javaslatokat. A szervezet azt szeretné, hogy Iliescu közvetítsen a kérdésben a politikai erők között, s érje el, hogy a nemzetközi dokumentumokban leszögezett, illetve a BT által javasolt normák szerint szabályozzák a kérdést. Markó Béla szerint Ion Iliescu megértően viszonyult az RMDSZ követeléseihez. Kijelentette, nem ért egyet az anyanyelvű oktatás bárminemű korlátozásával, s ígéretet tett a küldöttségnek, hogy az elnöki hivatal megvizsgálja a módosító javaslatokat, és rövidesen állást is foglal a kérdésben. A román sajtóban különben máris megindult a minden valószínűség szerint időzített kampány az RMDSZ és annak tanügyi vonatkozású követelései ellen. (gyarmatit) Chilében elhamvasztották Honeckert Maradványai majd német földbe kerülnek Hétfőn helyi idő szerint délután Santiago de Chilében elhamvasztották Erich Honecker holttestét. Az egykori NDK állami és pártvezetőjének földi maradványait előzőleg a chilei főváros központi temetőjének egyik kápolnájában ravatalozták fel. Az urna a hamvakkal egy ideig Chilében marad. Az MTI úgy tudja, Honecker kívánsága az volt, hogy Németországban temessék el, a Saar-vidéki szülőhelyen. A hamvasztással egy időben olyan hírek keltek szárnyra, hogy Erich Honeckert a berlini német munkásmozgalmi temetőben helyezik örök nyugalomra. Németországban senki sem emel kifogást az ellen, hogy Honecker német állampolgár német földön leljen nyugalomra. A volt NDK-vezető vasárnap halt meg májrákban. Arafat sürgős gazdasági támogatást kér Befagytak az izraeli-szíriai tárgyalások? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálemi értesülések szerint Jichak Rabin izraeli kormányfő a kneszet külügyi és védelmi bizottsága előtt bejelentette, hogy Szíriával teljesen befagytak a béketárgyalások. Az izraeli kormányfő úgy vélte, ezzel nagyrészt értelmét veszti Christopher amerikai külügyminiszter jövő hónap elejére tervezett közel-keleti körútja, amely így vélhetően elhalasztódik. A miniszterelnök hasznosnak nevezte az Egyesült Államok közvetítési szándékait, ám megjegyezte: „Úgy tűnik, Washington kimerítette saját ötlettárát.” Az MTI jelentése szerint Rabin azzal magyarázta a Damaszkusszal folytatott tárgyalások sikertelenségét, hogy Szíria kötelezettségvállalást vár Jeruzsálemtől a Golánfennsík teljes kiürítésére, Izrael pedig ezt nem hajlandó teljesíteni. A Washington Times korábban - Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt idézve - arról számolt be, hogy Rabin jelezte, kész visszaszolgáltatni Szíriának az egész fennsíkot. Jasszer Arafat kedden részt vett a megszállt területeken és azokon kívül élő palesztin üzletemberek tuniszi tanácskozásán. A találkozó legfőbb feladata az autonóm térségek gazdasági talpra állását elősegítő tervek kidolgozása volt - jelentette a Reuter. A PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke szerint - aki korábban ugyancsak sikeres üzletember volt - a megígért évi 440 millió dolláros nemzetközi támogatás nem fedezi a most felszabaduló Gázai övezet és Jerikó költségeit, ezért gyors segítséget kért a világ más tájain élő palesztinoktól. A tanácskozáson részt vevő Awni Sakét, az Arab Vállalkozók Egyesületének elnöke bejelentette, hogy az általa vezetett csoport eldöntötte: következő ülését „palesztin földön” tartja majd. Az azonban még nem dőlt el, hogy a találkozót a Gázai övezetben vagy a még megszállt Nyugati Parton rendezik majd meg. Amennyiben ez utóbbi színhely mellett döntenének, úgy ez volna az első alkalom, hogy nem palesztin arabok hivatalos tárgyalásokat folytatnak Izarel területén. (n. r. zs.) A déli függetlenség elismerése a tét Jemen ügyében összeült a BT HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jemenben felerősödtek a harcok, miután az északiak kedden újabb frontot nyitottak meg a déli fővárostól, Adentől északnyugatra. Az észa-kiak által indított offenzíva már negyven kilométerre megközelítette a várost, de a déliek ellentámadása, megállította az előrenyomulást. Szanaa közben „egész Jemen számára” sürgős orvosi és élelmiszersegélyt kért, valamint sátrakat a mintegy százezer menekültnek. Támogatásért folyamodott infrastruktúrája helyreállításához is - jelentette az MTI -, amelyben az Arab Liga szerint eddig mintegy tízmilliárd dollárnyi kár keletkezett. A szervezet 50 ezerre becsüli a négy hete tartó polgárháború halottainak a számát. A támadást az északiak arra a napra időzítették, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa - Egyiptom és öt másik Öböl-beli arab állam kérésére - a jemeni tűzszünet problémáját vitatta meg. A kérdés napirendre tűzését az északiak elutasították, mondván, az beavatkozás az ország belügyeibe. A Reuter szerint Szanaa attól tart, hogy a világszervezet közvetve elismeri Dél-Jemen május 21-én kikiáltott önálló államiságát, s már előre figyelmeztetett: egy ilyen BT-döntést nem fogad el. Azt szeretné elérni, hogy a testület ne is határozatot hozzon, legfeljebb felhívást intézzen a harcoló felekhez, amelyben viszont támogassa Jemen területi egységét. Szanaa arra kérte az el nem kötelezettek Kairóban ülésező miniszteri konferenciáját is, hogy kezelje belháborúként a jemeni válságot. A Biztonsági Tanácstól éppen függetlenségének közvetett elismerését remélő Aden viszont már előre jelezte, hogy üdvözölné az ENSZ BT feltétel nélküli tűzszünetről szóló határozatát. (i. e.) Nemzetközi vélemények a magyar hatalomváltásról Még Marx sem ismerne rájuk (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai lapok kedden is nagy terjedelemben írtak a magyar választásokról, s a The Washington Post azt fejtegeti a szocialistákról, hogy még Marx sem ismerne rájuk, hiszen a vezetésben új kapitalisták vannak, akik úgy vélik, a vállalkozói légkör megteremtése a feladatuk. Ám a lap idézi Zwack Pétert, aki úgy véli, egyelőre nem lehet tudni, az MSZP-nek melyik szárnya az erősebb, a régi, avagy a szociáldemokrata. S a szabaddemokraták is attól tartanak, hogy a Nagy Sándor képviselte szakszervezeti kemény vonal maga alá gyűrheti a Békesi-féle reformistát, s ebben az esetben esélye sincs a koalíciónak. A nyugati közgazdászokra utalva a Post még hozzáteszi, hogy a szocialisták gazdasági programja kiegyensúlyozatlan, megszorításokat is tartalmaz, meg nyugdíjemelést, munkahelyeket és állami lakásépítéseket A The New York Times kelet-európai körképbe ágyazva Lenin visszatéréséről ír, amelynek oka a kiábrándulás a kapitalizmusból. A szabad piac nem hozott magával gyors, látványos változásokat, csupán a lakosság egyharmada él ma jobban Magyarországon, mint 1990-ben. A lap utal a nyugateurópai recesszióra, a piacok elzárására is, aminthogy Horn személyiségének és környezetének ellentmondásaira is. S nagy a félelem a munkanélküliségtől is. Lengyelországban leállt az állami vállalatok privatizálása. Magyarországon a szocialisták ugyan a magánosítás folytatását ígérik, de nehéz a feladatuk, hiszen a hangulat piac- és privatizációellenes. A jobboldali The Washington Times Megfontoltan szavazás? címmel közöl első oldalas hírelemzést, amelyben szintén a munkanélküliségről ír, mint amely hozzásegítette a szocialistákat a győzelemhez. A lap szerint az MSZP a parlamentben rendszeresen a privatizáció és a NATO-tagság ellen szavazott. S a Times megkérdőjelezi a nyugati elkötelezettség folytatását is, s megemlíti: Jeszenszky Géza konzervatív külügyminiszter eleganciája és hibátlan angolja segített abban, hogy az ország 5,5 milliárd dollár külföldi tőkét vonzott. B. M. Horn Gyula gondja lesz az egyezkedés a Valutaalappal LONDON - A magyar parlamenti választások végeredményéről írva a kedd reggeli brit lapok igyekeznek párhuzamokat vonni. A The Times vezércikkében azt íja: noha Közép-Kelet-Európa új baloldali pártjaira alaposan oda kell figyelni, mégsem tételezhető fel róluk, hogy titokban a totalitarianizmusnak valamifajta sztálinista modelljét kívánják vissza. A magyarok - jegyzi meg a lap - ugyanazért távolították el a hatalomból az 1990-ben megválasztott kormányt, amiért azt Nyugaton is megteszik: mivel nem váltotta be gazdasági ígéreteit, nem tudott az életszínvonal hanyatlása és a növekvő jövedelmi különbségek ellen tenni, a hagyományosan konszenzushoz szoktatott nemzetet megosztotta a média, a nemzeti kisebbségek, a magyar történelem, valamint a volt kommunista tisztségviselőkkel való bánásmód kérdésében. A baloldalnak - hja a Times - az elmúlt négy évben volt ideje arra, hogy Lengyelországtól Litvánián át Magyarországig a fájdalmas átalakulási folyamat sokat veszítők pártfogójaként definálja magát újra. A The Guardian arra a paradoxonra hívja fel a figyelmet, hogy noha az MSZP az elnyert szavazatok alapján egyedül is elég erős lenne a kormányalakításhoz, mégis szeretné az SZDSZ-t bevonni a koalícióba. A lap szerint ez nemcsak önvédelmi reflex, hanem annak józan felismerése, hogy Magyarországnak konszenzusos alapon működő kormányzatra van szüksége. A kommunizmus utáni átmeneti korszak egypárti dominanciájának veszélyeit kellőképpen bizonyította a Magyar Demokrata Fórum sorsa, azé a párté, amelynek veresége volt az elmúlt hétvége legkevésbé meglepetésszámba menő eredménye. A kommunizmus utáni kelet-európai kormányok - véli a Guardian - gyakorta túlságosan is a piaci elvek bűvöletében éltek, és nem vették számításba a szociális kérdésekben rájuk nehezedő felelősséget. Ha ezen most javítani tudnának, az mindenképpen egészséges jel lenne - írja a londoni reggeli újság. A Daily Telegraph azt emeli ki, hogy Magyarországon a kommunizmus bukása nem volt olyan mindent elsöprő lendületű, mint Lengyelországban vagy Csehszlovákiában, ezért is használják a magyarok a „rendszerváltás” fogalmat a „forradalom” helyett. Igaz - hívja fel rá a figyelmet a lap -, a magyarok kezdték meg a leghamarabb az elszakadást-az 1968-as reformkísérlettel-a sztálinista tervutasításos gazdaságpolitikától. Az, hogy a magyar szavazók most a szocialistákra voksoltak, nem a piacgazdasági reformok elutasítását jelenti, csupán felszólítást arra, hogy azok tempóját lassítsák és hatásait - elsősorban a munkanélküliség tekintetében - csökkentsék. A lap úgy véli: az új kormány várhatóan folytatni fogja majd a reformokat és a privatizációs programot, valamint a külföldi befektetők Magyarországra csábításának eddig is sikeres politikáját. A valószínű majdani miniszterelnök, Horn Gyula legfőbb gondja a Telegraph szerint feltehetően az lesz majd, hogy miként egyeztesse össze a Nemzetközi Valutaalappal szembeni elkötelezettséget az életszínvonal emelésére tett választási ígéretekkel. (agp) Két véglet között BONN - A kedd reggeli német lapok bő terjedelemben kommentálják a magyar országgyűlési választás eredményét. A hírmagyarázatok két véglet közé sorolhatók: egy részük a kelet-európai „kommunista visszarendeződés” dominójelenségének újabb példájával riogat, másik részük pedig szinte magyarázkodik, mondván, hogy a hatalomhoz most közel került szocialisták nem ám ugyanazok, akik annak idején elvesztették a hatalmat. Az ő visszatértük nem olyan aggasztó, mint más kelet-európai posztkommunistáké, írja például a Nürnberger Nachrichten, hiszen Magyarországon maga a fordulat is azért mehetett végbe zökkenőmentesen, mert maguk a reformkommunisták készítették elő. Az MSZP ugyan a hajdani kommunista pártból nőtt ki, mutat rá a Hannoversche Allgemeine, de a lap szerint épp Horn Gyula életútja a biztosíték a párt szociáldemokrata irányvonalára. A lap kiemeli: a magyar demokrácia erejének, a magyarok demokratikus érzékének diadala, hogy az Országgyűlésbe nem kerültek be sem a jobboldali „ultranacionalisták”, sem pedig a baloldali szélsőségesek, az „örök tegnapiak”. A berlini Die Welt kommentátora szerint viszont a választási eredmény éppen a magyar társadalom instabilitásának a jele. Márpedig ha a szocialistáknak éppúgy nem sikerülne megoldani a szociális kérdéseket, mint a leköszönő polgári kormánynak, akkor széles rétegek radikalizálásától lehet tartani - véli a konzervatív lap. Ám éppen ezt, a szociális helyzet enyhülését, az infláció és a munkanélküliség csökkenését remélik sokan a „szakértelem pártjától”, teszi hozzá az esseni Westdeutsche Allgemeine Zeitung, amely a választók ismételt csalódásától tart. A berlini Tagesspiegel a keletnémet párhuzamra utal: a múlt súlyos öröksége miatt széles rétegeknek nem fölemelkedést, hanem lecsúszást hozott a szabad piacgazdaság, ebből pedig most épp a posztkommunista MSZP profitál. (Józsa) A Quai d’Orsay szoros kapcsolatot akar (Párizsi tudósítónktól) Franciaország azt reméli, hogy az új szocialista kormánnyal gyorsan „szoros és megbízható kapcsolatokat” épít ki. Ennek a viszonynak azon kell alapulnia, hogy „Magyarország távlatilag megfelelő időpontban csatlakozik az Európai Unióhoz” - mondta egyebek között Richard Duqué, a francia külügyminisztérium szóvivője. A keddi párizsi újságok aránylag részletesen foglalkoztak a második forduló után kialakult helyzettel, s Horn Gyula nyakmerevítős fényképét több lap is közölte. A Le Quotidien „a nosztalgia földcsuszamlásáról” írt, hosszan ecsetelve, hogy a hétmilliárd dolláros nyugati tőkebeáramlás ellenére a gazdasági helyzet korántsem rózsás, és a konzervatívok „ügyetlenül vezették az antikommunita kampányt”. A Libération a magyar „exkommunisták győzelméről” az első oldalon számolt be, s közép-európai keretbe helyezte Hornék abszolút többségét. Litvánia, Lengyelország után hazánkban is a „régi kommunisták” győztek a választásokon, s „nagyon erős a baloldal Szlovákiában, Bulgáriában, Albániában és Romániában”; az „exkommunista” fölemelkedés alól egyetlen kivétel akad Közép-Európában: Csehország. Az üzleti körökben népszerű Les Echos azt emelte ki címében, hogy a magyar exkommunisták készek a privatizáció fölgyorsítására. Az újság több olyan véleményt közöl, amely szerint az új kabinet gazdaságilag „liberálisabb” lehet, mint a távozó. A lap idéz egy budapesti bankárt, aki szerint az amerikaiak „derűsek”, s nem ijesztgetnek - mint Franciaországban - a „kommunizmus visszatérésével”. A Les Echos szerint a privatizáció felgyorsítását elősegítheti az ÁV Rt. esetleges megszüntetése. (m. j.)