Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-01 / 126. szám
SZERDA, 1994. június 1. Nemzetközi élet Madar Nemzete Orosz-amerikai hadgyakorlat Változik a helyszín (Folytatás az 1. oldalról) Kozirjev hozzáfűzte, arról azonban szó sem lehet, hogy nyugati partnerei az Iránnal kötött megállapodások érvénytelenítését szabják ennek előfeltételéül. A Moszkvában tartózkodó amerikai szenátorok egyébként az orosz parlament alsóházában folytatott megbeszélések során egyetértésre jutottak vendéglátóikkal abban, hogy az amerikai és orosz békefenntartó erők nyáron esedékes, első közös hadgyakorlatát mégsem Oroszországban lenne célszerű megrendezni, hanem az Egyesült Államokban. Szergej Jusenkov, az állami duma védelmi bizottságának elnöke a szenátorokkal együtt tartott sajtótájékoztatón az eredetileg Orenburg körzetében tervezett gyakorlat színhelyének megváltoztatását azzal a meglehetősen heves „tiltakozó kampánnyal" indokolta, amelyet amerikai katonák megjelenésének híre váltott ki Oroszországban. V. L. Büntetlenséget ígérnek a kubai követségfoglalóknak Egy önként távozott kivételével továbbra is a havannai belga nagykövet rezidenciáján tartózkodik az a mintegy 120 kubai állampolgár, aki szombaton hatolt be a diplomáciai képviseletre. Kubai külügyi források közölték, hogy a rezidenciát elfoglalt személyeknek békésen kell távozniuk az épületből. Az idézett forrás kijelentette, hogy az érintetteket nem vonják felelősségre tettükért, hazatérhetnek otthonaikba, s a törvényes csatornákon át folyamodhatnak belga vízumért. Képünkön kubai rendőrök veszik körül a belga nagykövetség épületét. (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Várakozások a kulcsfontosságú diplomáciai posztokon Antalpéter Tibor: Tudomásul veszem a döntést LONDON - Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövet arra kérdésre, hogy jelent-e valamiféle változást majd a külképviselet munkájában a parlamenti választások következtében létrejövő kormányváltozás, illetve, hogy a Magyar Szocialista Párt nyerte el a szavazatok többségét, így válaszolt: - Minden olyan esetben, amikor a politikai váltógazdálkodás szabályait betartva megváltoznak a parlamenti és a politikai erőviszonyok, a válasz attól függ, hogy milyen külpolitikai törekvései lesznek az új kormánynak. A Magyar Köztársaság külpolitikája eddig is hatpárti konszenzuson nyugodott, így én nem számítok alapvető változásokra, legfeljebb bizonyos részletek módosulnak majd. Én mindabból, ami a Magyar Szocialista Párt vagy az SZDSZ választási kampányában a külpolitikai törekvésekről elhangzott, úgy ítélem meg, hogy a Magyarország által maga elé kitűzött legfontosabb külpolitikai törekvések - mint például az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz való csatlakozás - változatlanok lesznek a jövőben is, s így a londoni nagykövetség tovább folytathatja azt a munkát, amelyben a brit külpolitika segítségére, együttműködésére számított az eddigiekben is. Azt természetesen most még nem tudhatom, hogy milyen feladatokat kapunk majd a Külügyminisztériumtól. Erre a kérdésre korai lenne felelni most, bár e tekintetben sem számítok alapvető változásokra. Annyit még mindenképpen hozzá szeretnék tenni azonban, hogy egy-egy nagykövetség mindenkor az államelnök, a kormány, a parlament, tehát a Magyar Köztársaság,szélesebb jófélémben felfogott külpolitikáját hajtja végre, s ezért egy-egy választási eredmény,, rendszerint kém" módosítja alapvető kérdésekben a munkáját. A személyes diplomata jövőjére nézve megjegyezte: - Nézze, én megtanultam becsülni a brit köztisztviselői kar magatartását és státusát. Nagy-Britanniában a diplomáciai kar, a köztisztviselői kar távol tartja magát a politikától, így hát a kérdést nem szeretném kommentálni, a személyes jövőm attól függ, hogy hogyan dönt majd arról az új kormány és a külügyminisztérium új vezetése. Akárhogy is alakul, természetesen fegyelmezetten tudomásul fogom venni, minden különösebb érzelemnyilvánítás nélkül. (gyp) BONN - A vasárnap eltelt rövid időben még nem volt alkalom arra, hogy a német kormány tagjai reagáljanak a vasárnapi országgyűlési választások kimenetelére. De éppen hétfőn látogatta meg a Magyar Köztársaság nagykövetségét Helmut Kohl kancellár egyik legbizalmasabb tanácsadója, Eduard Ackermann, aki a szövetségi kormány Magyarország iránti?töretlen'' bizalmáról biztosította Erdődy Gábor nagykövetet. Mindezt azonban mások is megfogalmazták az utóbbi hetekben, amikor már gyanítható volt, milyen beállítottságú is lesz az új magyar kormányzat. Semmiféle negatív reakcióval nem találkozott az elmúlt három hét során, mondta kérdésünkre Erdődy Gábor. Minden hivatalos és magánbeszélgetőpartnere pártállásától függetlenül azt hangsúlyozta, hogy nem tart töréstől, problémáktól vagy bármiféle gondoktól a magyar-német kapcsolatokban. Mindenki kiemelte, hogy Magyarország továbbra is barátnak és mindenekelőtt megbízható partnernek tekintendő, amely számíthat az eddigi jóindulatra és támogatásra, bármely párt vagy pártkoalíció kormányozza is. Az ország politikai stabilitása a német vélekedés szerint is oly mértékű, hogy nincs ok az aggodalomra. A gazdasági körökben sem tapasztalható aggodalom a magyar választások kapcsán. Semmi jele nincsen annak, hogy a német gazdaság változtatna Magyarországgal szembeni magatartásán, ami érthető a szóba jöhető kormánypárt vagy kormánykoalíció külgazdasági és általános gazdaságpolitikai programjának ismeretében. A nagykövet szerint a német politika meghatározó személyiségei úgy ítélik meg, hogy Magyarországon a polgári demokráciákban szokványos kormányváltozás megy végbe. Németországban egyébként Horn Gyula a legismertebb és legelismertebb magyar politikusszemélyiségek egyike. A hajdani külügyminiszter , nevéhez kötik ugyanis a nyugati határ megnyitását, amely megadta a végső döfést a kelet-berlini rezsimnek,és megnyitotta az utat a német egyesülés előtt. Erdődy Gábor arról is beszámolt, hogy a bonni magyar külképviselet munkájába nem hozott változást a választások eredménye. A nagykövetség gárdája eddig is arra törekedett, hogy korrekt módon és szakmailag felkészülten szolgálja hazája érdekeit. Nem lesz ez másként ezután sem, csakis a nemzeti konszenzus alapján lehet hatékonyan képviselni a Magyar Köztársaságot. A nagykövetség munkatársai között természetesen a legkülönbözőbb meggyőződésű és világnézetű emberek is megtalálhatók, tette hozzá a nagykövet. Pártpolitikai megfontolások azonban soha nem befolyásolták, nem befolyásolhatták a mindennapi munkát, amelyet mindenekelőtt szakszerűségnek és pártok fölötti nemzeti elhivatottságnak kellett meghatároznia. „Olykor persze előfordultak ellenkező tendenciák, de a magam részéről mindig azon voltam, hogy az ilyen jelenségeket csírájában fojtsam el. E téren tehát semmiféle változásra nincsen szükség”, fejezte be nyilatkozatát Erdődy Gábor. Józsa György (Párizsi tudósítónktól) „Nem volt egyéni konfliktusom egyetlen parlamenti párttal sem, munkámban nem pártpolitikai megfontolások vezettek, s a kormányváltás okozhat ugyan hangsúlyeltolódásokat a belpolitikában, de a magyar diplomáciát ez nem fogja érinteni” — foglalja össze véleményét Granasztói György, aki Brüsszelben, az egyik kulcsfontosságú fővárosban képviseli hazánkat. Négy éve belga-luxemburgi nagykövet, s másfél éve irányítja mindazokat a feladatokat, amelyek az Európai Unióhoz, a NATO-hoz és a Nyugat-európai Unióhoz történő fokozatos közeledésből adódnak. Granasztói úgy látja, az új kormánynak a folyamatosságra kell helyeznie a hangsúlyt, s két kiemelt kérdés, az euro-atlanti integrálódás, valamint a kisebbségek ügye marad a magyar külpolitika homlokterében. Elképzelhetőnek tartja, hogy a négyéves belga-luxemburgi nagyköveti poszttól megválik, de vállalná a nyugateurópai szervezetekhez akkreditált külképviseletek vezetését , ha az új kormányban, a Külügyminisztérium új vezetésében meglesz a bizalom személye iránt. A nagykövet azonban korrektül hozzáteszi a körültekintő elemzéshez: soha nem titkolta,hogy Antall József hívei közé számította magát, azonosult a néhai kormányfő külpolitikai törekvéseivel, s a kampányban neve rajta volt az MDF választási listáján. Ez utóbbit némelyek a nagyköveti munka folytatása szempontjából „kizáró oknak” tekintik. Granasztói ezt nem így látja, de nyomatékosan hangsúlyozza, „semmiféle megrázkódtatás" nem érné, ha az új külügyi irányítás úgy döntene, hogy hazarendeli. „Családom és az egyetem visszavár", mondja, s hozzáteszi, Budapesten alighanem tanszékvezetői megbízatásnak nézhetne elébe. Mindamellett a nagykövet hangsúlyozza, hogy felelősséget érez az EU- és a NATO-közeledés ügyéért, az elmúlt másfél év e tekintetben nagy fejlődést hozott, s tanácsosnak tartaná egyfajta személyi folyamatosságot e kérdésben, de megismétli, a maga részéről ehhez két dolgot lát szükségesnek: egyfelől, hogy valóban ne változzanak a magyar külpolitika alapelvei, másfelől, az új vezetésben legyen bizalom iránta. Granasztói György: Nem érne megrázkódtatás Erdődy Gábor: Pártpolitikai megfontolások sohasem befolyásolták a mindennapi munkát Nanovfszky György: Nincs mitől tartanunk (Moszkvai tudósítónktól) A moszkvai magyar nagykövetség valamennyi munkatársa és személy szerint a misszióvezető is „abszolút nyugodt”, nem tart a kormányváltás következményeitől - mondta lapunk kérdésére válaszolva Nanovfszky György nagykövet. Az MSZP-nek a választási kampány során elhangzott ígéretére célozva, miszerint nem lesz „nagytakarítás”, Nanovfszky kijelentette: „Amíg szakételemmel bírjuk, nincs mitől tartanunk", márpedig, mint megjegyezte, a moszkvai nagykövetség minden diplomatája a szakmájához kiválóan értő profi, aki mindig Magyarország érdekeit képviselte, és azt fogja tenni ezután is, „lojálisan a mindenkori kormányhoz”. Nanovfszky György kifejtette, hogy az Oroszországhoz fűződő viszony a belpolitikai fejleményektől függetlenül mindig is elsőbbséget élvez a magyar külpolitikában. Hazánk ráadásul jól értékesíthető know how-val rendelkezik a térségben, amit alátámaszt az a tény is, hogy tavaly Magyarország Moszkva külkereskedelmi partnerei között a forgalom nagyságát tekintve az előkelő 6. helyet foglalta el. Ezt a körülményt az új kabinet is méltányolni fogja, hangsúlyozta a moszkvai magyar nagykövet, aki nem találja helytállónak azt a vélekedést, miszerint a magyar-orosz kapcsolatokat az utóbbi időszakban elhanyagolták volna. Egy éven belül Göncz Árpád kétszer is járt Oroszországban, tavasszal pedig egymás után látogatott Budapestre Kozirjev külügyminiszter, II. Alekszij pátriárka, majd Csernomirgyin miniszterelnök. Nagyhatalom részéről ennél több figyelem nemigen juthat egy olyan kis országnak, mint hazánk - vallja Nanovfszky, aki az aktív kétoldalú érintkezéseket éppen ezért mindenekelőtt azzal magyarázza, hogy Magyarországnak elemi érdeke a szoros jó együttműködés fenntartása Oroszországgal. Ami Viktor Csernomirgyinnek a leköszönő magyar kormánykoalíciót támogató emlékezetes nyilatkozatát illeti, Nanovfszky szerint az elsősorban a kétoldalú kapcsolatok egészének szólt. Annak pedig, hogy Csernomirgyin nem találkozott az ellenzéki pártok képviselőivel, moszkvai nagykövetünk azért nem tulajdonít nagy jelentőséget, mert emögött valójában az orosz fél túlzott - a magyarországi helyzet félreértelmezéséből fakadó - óvatossága rejlett: még véletlenül sem akartak a választások előtt belpolitikai bonyodalmakat okozni. (vnda) (Washingtoni tudósítónktól) Tar Pál washingtoni nagykövet többszöri megkeresésünkre csak azt üzente szóvivője útján, hogy a követségen a szokásos rendben folyik a munka, s erről különösebb nyilatkozatot nem kíván adni. A követség nem kommentálta azokat a washingtoni értesüléseket sem, hogy a diplomaták közül néhányan esetleges visszahívásuk miatt aggódnak, mások viszont hazatérésüket tervezik a kormányváltásban kifejeződő politikai változás miatt. Az esetleges személycserék az új kormány hivatalba lépéséig nem ismerhetőek. A fejlett demokráciákban, mint például az Egyesült Államok, a nagyköveti cserék megszokottak, ám nem törvényszerűiek. (k. m.) Tar Pál nem kívánt nyilatkozni a Terézvárosi Textiláruházban Függöny, bútorszövet, padlószőnyeg, darabszőnyeg ruházati méterára 10-20-30% engedménnyel kapható. A nálunk vásárolt függönyöket féláron megvarrjuk. Cím: Bp. VI., Király u. 54-60. ads is·· Június második felétől családos üdülési lehetőséget ajánlunk a Balaton déli partján. Érdeklődni a balatonföldvári Üdültetési Kft.-nél a 84/340-228, illetve a 84/340-255-ös telefonszámon lehet. IC1PC DIRECT ® βτ· twwm kom Eurooffekt 266 48 48 Erősödik a szerb ellentámadás Csurkin ismét közvetít (Folytatás az 1. oldalról) A bosnyák-horvát föderáció elnöke a horvát Kresimir Zubak lett, alelnöke pedig a muzulmán Cjup Ganic, jelentette a szarajevói rádió. így döntött a szövetség alkotmányozó szkupstinája a szarajevói ülésen. A kormány élén marad Haris Silajdzic. A vezető tisztségviselők megbízatása csak a féléves átmeneti időszakra szól. (Az új vezető garnitúra megválasztása nem jelenti Izetbegovic teljes félreállítását, hiszen ő formálisan az elismert Bosznia-Hercegovina, a szétszabdalt ENSZ-tagország elnöke - igaz, alaposan leszűkült hatáskörrel —, Zubak pedig „csak” egy részéé, a bosnyákhorvát föderációé, amely még az sem tudja, pontosan hol terül el „országa”.) Kresimir Zubak egy sajtónyilatkozatában megerősítette a Talleires-ban is hangoztatott készséget a kompromisszumra. Tehát elfogadják, hogy Bosznia területének 51-58 százaléka jusson nekik, de hangsúlyozta a területek minőségének a fontosságát, ami természetesen kihat a mennyiségi felosztásra. A föderációnak azonban mindenképpen kijárat kell a Szávára és a Drinára is. Zubak szerint a szerbek nem lépnének ki az unióból, mert ezért a tárgyalásokon nagy árat kellene fizetniük. Ha pedig maradnak, akkor miért olyan fontos a korridor. Ha viszont ragaszkodnak a korridor megtartásához, akkor folyosót kell adniuk Bihactól Szarajevóig, érvelt Zubak is. Ezt jelölte meg tárgyalási platformnak a genfi folytatásra. Ha Izetbegovicet kérdeznék, a bosnyák küldöttség el sem menne Svájcba. A horvát rádió hétfő esti híradása szerint Izetbegovic azért bojkottálná a megbeszéléseket, mert a szerbek még most sem vonultak vissza Gorazsdénál. Vitalij Csurkin orosz különmegbízott zágrábi és belgrádi látogatása is elsősorban a genfi előkészületekhez tartozik. A két főváros között ingázó diplomata megbeszéléseiről nagyon keveset tudni, Zágrábban nem adtak ki közleményt a találkozóról, a horvát rádió pedig hétfő késő esti híradóját szinte teljesen a horvát államiság napjának szentelte (az ünnep egyébként egybeesik a Szerbia elleni szankciók bevezetésének napjával). Csurkin kedd reggel már Belgrádba érkezett, s találkozott Milosevics szerb elnökkel, majd, szintén a szerb fővárosban a boszniai és a horvátországi szerb vezetőkkel. Csurkin rövid nyilatkozata és a semmitmondó elnöki közlemény nem elégítette ki az újságírók kíváncsiságát. Úgy látszik azonban, hogy Tudjmannal nem fejezte be konzultációit, mert, mint utaltak rá, visszautazik Zágrábba. A diplomáciai kirakósdi csütörtökre genfi javaslattá formálódhat. Az orosz diplomata azonban nemcsak Bosznia ügyében közvetít, hanem igyekszik elmozdítani a holtpontról a Zágráb és Knin közötti rendezési folyamatot. (Sebestyén) Szávai János: Korai erről beszélni Szávai János, hazánk párizsi nagykövete 1990 óta vezeti külképviseletünket a francia fővárosban. Szávai lényegében kitért a kérdés elől: „Majd meglátjuk, még korai erről beszélni” — vélekedik, s nem kívánta kommentálni azokat a találgatásokat, amelyek szerint kulturális vagy tanácsadói állást keres a Szajna partján. Egyes, meg nem erősített híresztelések szerint a magyar külügyminiszter minapi párizsi útján is fölmerült már az utódlás kérdése. Akár helytálló ez az értesülés, akár nem, saját jövőjéről nem kívánt bővebben nyilatkozni, de azt elismerte, hogy egy nagyköveti megbízatás általában négy-öt évre szól. Kifejtette azt a véleményét is, hogy posztja „nincs közvetlen kapcsolatban” a kormányzati váltással, hiszen négy éve a parlament külügyi bizottsága egyhangúlag helyeselte kinevezését. Boross Péter februári párizsi látogatásakor a nagykövet a miniszterelnöki előadása végén azzal köszönt el a népes hallgatóságtól, hogy szeretne a kormányfővel „egy év múlva ugyanitt” találkozni. Perényi János: A jövőben is vállalnám a megbízatást Perényi János, hazánknak az Európa Tanácshoz akkreditált nagykövete nem egészen két éve látja el ezt a tisztséget. Ő szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy négy éve rendszer- és kormányváltás zajlott le hazánkban, most viszont a demokratikus és szabad választások jóvoltából csupán kormányváltásról van szó. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedik Perényi, hogy elkötelezettsége Magyarországnak szól, s a magyar nemzeti érdekek képviseletére szerződött. - Mindenki abból indul ki - mondta a tekintélyes strasbourgi intézmény mellett működő nagykövet -, hogy külpolitikánkban nem következik be lényeges változás; ha ez így lesz, s munkámra igényt tart az új vezetés, akkor vállalhatom a megbízatást a jövőben is — hangsúlyozza Perényi, természetesnek tartva az ilyen értelmű folytonosságot is. (martin)