Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám

SZERDA, 1994. június 1. Nemzetközi élet Madar Nemzet­e Orosz-amerikai hadgyakorlat Változik a helyszín (Folytatás az 1. oldalról) Kozirjev hozzáfűzte, arról azonban szó sem lehet, hogy nyugati partnerei az Iránnal kö­tött megállapodások érvénytele­nítését szabják ennek előfeltéte­léül. A Moszkvában tartózkodó amerikai szenátorok egyébként az orosz parlament alsóházában folytatott megbeszélések során egyetértésre jutottak vendéglá­tóikkal abban, hogy az amerikai és orosz békefenntartó erők nyá­ron esedékes, első közös had­gyakorlatát mégsem Oroszor­szágban lenne célszerű megren­dezni, hanem az Egyesült Álla­mokban. Szergej Jusenkov, az ál­lami duma védelmi bizottságának elnöke a szenátorokkal együtt tartott sajtótájékoztatón az ere­detileg Orenburg körzetében ter­vezett gyakorlat színhelyének megváltoztatását azzal a megle­hetősen heves „tiltakozó kam­pánnyal" indokolta, amelyet ame­rikai katonák megjelenésének híre váltott ki Oroszországban. V. L. Büntetlenséget ígérnek a kubai követségfoglalóknak Egy önként távozott kivételével továbbra is a havannai belga nagykövet rezidenciáján tartóz­kodik az a mintegy 120 kubai állampolgár, aki szombaton hatolt be a diplomáciai képviselet­re. Kubai külügyi források közölték, hogy a rezidenciát elfoglalt személyeknek békésen kell távozniuk az épületből. Az idézett forrás kijelentette, hogy az érintetteket nem vonják fele­lősségre tettükért, hazatérhetnek otthonaikba, s a törvényes csatornákon át folyamodhatnak belga vízumért. Képünkön kubai rendőrök veszik körül a belga nagykövetség épületét. (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Várakozások a kulcsfontosságú diplomáciai posztokon Antalpéter Tibor: Tudomásul veszem a döntést LONDON - Antalpéter Ti­bor londoni magyar nagykövet arra kérdésre, hogy jelent-e va­lamiféle változást majd a kül­képviselet munkájában a parla­menti választások következté­ben létrejövő kormányváltozás, illetve, hogy a Magyar Szocia­lista Párt nyerte el a szavazatok többségét, így válaszolt: - Minden olyan esetben, amikor a politikai váltógazdál­kodás szabályait betartva meg­változnak a parlamenti és a poli­tikai erőviszonyok, a válasz attól függ, hogy milyen külpolitikai törekvései lesznek az új kor­mánynak. A Magyar­ Köztársa­ság külpolitikája eddig is hatpár­ti konszenzuson nyugodott, így én nem számítok alapvető válto­zásokra, legfeljebb bizonyos részletek módosulnak majd. Én mindabból, ami a Magyar Szo­cialista Párt vagy az SZDSZ vá­lasztási kampányában a külpoli­tikai törekvésekről elhangzott, úgy ítélem meg, hogy a Magyar­­ország által maga elé kitűzött legfontosabb külpolitikai törek­vések - mint például az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz való csatlakozás - változatlanok lesz­nek a jövőben is, s így a londoni nagykövetség tovább folytathat­ja azt a munkát, amelyben a brit külpolitika segítségére, együtt­működésére számított az eddi­giekben is. Azt természetesen most még nem tudhatom, hogy milyen feladatokat kapunk majd a Külügyminisztériumtól. Erre a kérdésre korai lenne felelni most, bár e tekintetben sem szá­mítok alapvető változásokra. Annyit még mindenképpen hoz­zá szeretnék tenni azonban, hogy egy-egy nagykövetség mindenkor az államelnök, a kor­mány, a parlament, tehát a Ma­gyar Köztársaság,­­szélesebb jó­félémben felfogott külpolitikáját hajtja v­égre, s ezért egy-egy vá­lasztási­ eredmény,, rendszerint k­ém" módosítja alapvető kérdé­sekben a munkáját. A személyes diplomata jö­­vőjére nézve megjegyezte: - Nézze, én megtanultam becsülni a brit köztisztviselői kar magatartását és státusát. Nagy-Britanniában a diplomá­ciai kar, a köztisztviselői kar tá­vol tartja magát a politikától, így hát a kérdést nem szeretném kom­mentálni, a személyes jövőm at­tól függ, hogy hogyan dönt majd arról az új kormány és a külügy­minisztérium új vezetése. Akár­hogy is alakul, természetesen fe­gyelmezetten tudomásul fogom venni, minden különösebb érze­lemnyilvánítás nélkül. (­gyp­) BONN - A vasárnap eltelt rövid időben még nem volt al­kalom arra, hogy a német kor­mány tagjai reagáljanak a va­sárnapi országgyűlési válasz­tások kimenetelére. De éppen hétfőn látogatta meg a Ma­gyar Köztársaság nagykövet­ségét Helmut Kohl kancellár egyik legbizalmasabb taná­csadója, Eduard Ackermann, aki a szövetségi kormány Ma­­gy­arország iránti?töretlen'' bi­zalmáról biztosította Erdődy Gábor nagykövetet. Mindezt azonban mások­ is­ megfogal­mazták az utóbbi hetekben, amikor már gyanítható volt, milyen beállítottságú is lesz a­z új magyar kormányzat. Semmiféle negatív reakció­val nem találkozott az elmúlt három hét során, mondta kér­désünkre Erdődy Gábor. Min­den hivatalos és magán­beszél­getőpartnere pártállásától füg­getlenül azt hangsúlyozta, hogy nem tart töréstől, problé­máktól vagy bármiféle gon­doktól a magyar-német kap­csolatokban. Mindenki kiemel­te, hogy Magyarország tovább­ra is barátnak és mindenekelőtt megbízható partnernek tekin­tendő, amely számíthat az ed­digi jóindulatra és támogatásra, bármely párt vagy pártkoalíció kormányozza is. Az ország po­litikai stabilitása a német véle­kedés szerint is oly mértékű, hogy nincs ok az aggodalomra. A gazdasági körökben sem ta­pasztalható aggodalom a ma­gyar választások kapcsán. Semmi jele nincsen annak, hogy a német gazdaság változ­tatna Magyarországgal szem­beni magatartásán, ami érthető a szóba jöhető kormánypárt vagy kormánykoalíció külgaz­dasági és általános gazdaság­­politikai programjának ismere­tében. A nagykövet szerint a né­met politika meghatározó sze­mélyiségei úgy ítélik meg, hogy Magyarországon a pol­gári demokráciákban szokvá­nyos kormányváltozás megy végbe. Németországban egyébként Horn Gyula a leg­ismertebb és legelismertebb magyar politikusszemélyisé­gek egyike. A hajdani külügy­miniszter , nevéhez kötik ugyanis a nyugati határ meg­nyitását, amely megadta a végső döfést a kelet-berlini rezsimnek,­és­ megnyitotta az utat a német egyesülés előtt. Erdődy Gábor arról is be­számolt, hogy a bonni magyar külképviselet munkájába nem hozott változást a választások eredménye. A nagykövetség gárdája eddig is arra töreke­dett, hogy korrekt módon és szakmailag felkészülten szol­gálja hazája érdekeit. Nem lesz ez másként ezután sem, csakis a nemzeti konszenzus alapján lehet hatékonyan kép­viselni a Magyar Köztársasá­got. A nagykövetség munka­társai között természetesen a legkülönbözőbb meggyőző­désű és világnézetű emberek is megtalálhatók, tette hozzá a nagykövet. Pártpolitikai megfontolások azonban soha nem befolyásolták, nem befo­lyásolhatták a mindennapi munkát, amelyet mindenek­előtt szakszerűségnek és pár­tok fölötti nemzeti elhivatott­ságnak kellett meghatároznia. „Olykor persze előfordultak ellenkező tendenciák, de a magam részéről mindig azon voltam, hogy az ilyen jelensé­geket csírájában fojtsam el. E téren tehát semmiféle válto­zásra nincsen szükség”, fejez­te be nyilatkozatát Erdődy Gábor. Józsa György (Párizsi tudósítónktól) „Nem volt egyéni konflik­tusom egyetlen parlamenti párt­tal sem, munkámban nem párt­­politikai megfontolások vezet­tek, s a kormányváltás okozhat ugyan hangsúlyeltolódásokat a belpolitikában, de a magyar diplomáciát ez nem fogja érin­teni” — foglalja össze vélemé­nyét Granasztói György, aki Brüsszelben, az egyik kulcs­­fontosságú fővárosban képvise­li hazánkat. Négy éve belga-lu­xemburgi nagykövet, s másfél éve irányítja mindazokat a fel­adatokat, amelyek az Európai Unióhoz, a NATO-hoz és a Nyugat-európai Unióhoz törté­nő fokozatos közeledésből adódnak. Granasztói úgy látja, az új kormánynak a folyama­tosságra kell helyeznie a hang­súlyt, s két kiemelt kérdés, az euro-atlanti integrálódás, vala­mint a kisebbségek ügye marad a magyar külpolitika homlokte­rében. Elképzelhetőnek tartja, hogy a négyéves belga-luxem­burgi nagyköveti poszttól meg­válik, de vállalná a nyugat­európai szervezetekhez akkre­ditált külképviseletek vezetését , ha az új kormányban, a Kül­ügyminisztérium új vezetésé­ben meglesz a bizalom szemé­lye iránt. A nagykövet azonban korrektül hozzáteszi a körülte­kintő elemzéshez: soha nem tit­­­kolta,­hogy Antall József hívei közé számította magát, azono­sult a néhai kormányfő külpoli­tikai törekvéseivel, s a kam­pányban neve rajta volt az MDF választási listáján. Ez utóbbit némelyek a nagyköveti munka folytatása szempontjá­ból „kizáró oknak” tekintik. Granasztói ezt nem így látja, de nyomatékosan hangsúlyozza, „semmiféle megrázkódtatás" nem érné, ha az új külügyi irá­nyítás úgy döntene, hogy haza­rendeli. „Családom és az egye­tem visszavár", mondja, s hoz­záteszi, Budapesten alighanem tanszékvezetői megbízatásnak nézhetne elébe. Mindamellett a nagykövet hangsúlyozza, hogy felelősséget érez az EU- és a NATO-közeledés ügyéért, az elmúlt másfél év e tekintetben nagy fejlődést hozott, s taná­csosnak tartaná egyfajta szemé­lyi folyamatosságot e kérdés­ben, de megismétli, a maga ré­széről ehhez két dolgot lát szükségesnek: egyfelől, hogy valóban ne változzanak a ma­gyar külpolitika alapelvei, más­felől, az új vezetésben legyen bizalom iránta. Granasztói György: Nem érne megrázkódtatás Erdődy Gábor: Pártpolitikai megfontolások sohasem befolyásolták a mindennapi munkát Nanovfszky György: Nincs mitől tartanunk (Moszkvai tudósítónktól) A moszkvai magyar nagykövetség valamennyi munkatársa és személy szerint a misszióvezető is „abszolút nyugodt”, nem tart a kormányváltás következményeitől - mondta lapunk kérdésére vá­laszolva Nanovfszky György nagykövet. Az MSZP-nek a választá­si kampány során elhangzott ígéretére célozva, miszerint nem lesz „nagytakarítás”, Nanovfszky kijelentette: „Amíg szakételemmel bírjuk, nincs mitől tartanunk", márpedig, mint megjegyezte, a moszkvai nagykövetség minden diplomatája a szakmájához kivá­lóan értő profi, aki mindig Magyarország érdekeit képviselte, és azt fogja tenni ezután is, „lojálisan a mindenkori kormányhoz”. Nanovfszky György kifejtette, hogy az Oroszországhoz fűződő viszony a belpolitikai fejleményektől függetlenül mindig is elsőbb­séget élvez a magyar külpolitikában. Hazánk ráadásul jól értékesít­hető know how-val rendelkezik a térségben, amit alátámaszt az a tény is, hogy tavaly Magyarország Moszkva külkereskedelmi part­nerei között a forgalom nagyságát tekintve az előkelő 6. helyet fog­lalta el. Ezt a körülményt az új kabinet is méltányolni fogja, hangsú­lyozta a moszkvai magyar nagykövet, aki nem találja helytállónak azt a vélekedést, miszerint a magyar-orosz kapcsolatokat az utóbbi időszakban elhanyagolták volna. Egy éven belül Göncz Árpád két­szer is járt Oroszországban, tavasszal pedig egymás után látogatott Budapestre Kozirjev külügyminiszter, II. Alekszij pátriárka, majd Csernomirgyin miniszterelnök. Nagyhatalom részéről ennél több fi­gyelem nemigen juthat egy olyan kis országnak, mint hazánk - vall­ja Nanovfszky, aki az aktív kétoldalú érintkezéseket éppen ezért mindenekelőtt azzal magyarázza, hogy Magyarországnak elemi ér­deke a szoros jó együttműködés fenntartása Oroszországgal. Ami Viktor Csernomirgyinnek a leköszönő magyar kormány­­koalíciót támogató emlékezetes nyilatkozatát illeti, Nanovfszky szerint az elsősorban a kétoldalú kapcsolatok egészének szólt. An­nak pedig, hogy Csernomirgyin nem találkozott az ellenzéki pár­tok képviselőivel, moszkvai nagykövetünk azért nem tulajdonít nagy jelentőséget, mert emögött valójában az orosz fél túlzott - a magyarországi helyzet félreértelmezéséből fakadó - óvatossága rejlett: még véletlenül sem akartak a választások előtt belpolitikai bonyodalmakat okozni. (vnda) (Washingtoni tudósítónktól) Tar Pál washingtoni nagykövet többszöri megkeresésünkre csak azt üzente szóvivője útján, hogy a követsé­gen a szokásos rendben folyik a munka, s erről különösebb nyilatkozatot nem kí­ván adni. A követség nem kommentálta azokat a washingtoni értesüléseket sem, hogy a diplomaták közül néhányan eset­leges visszahívásuk miatt aggódnak, mások viszont hazatérésüket tervezik a kormányváltásban kifejeződő politikai változás miatt. Az esetleges személycserék az új kormány hivatalba lépéséig nem ismer­hetőek. A fejlett demokráciákban, mint például az Egyesült Államok, a nagykö­veti cserék megszokottak, ám nem tör­­vényszerűiek. (k. m.) Tar Pál nem kívánt nyilatkozni a Terézvárosi Textiláruházban Függöny, bútorszövet, padlószőnyeg, darabszőnyeg ruházati méterára 10-20-30% engedménnyel kapható. A nálunk vásárolt függönyöket féláron megvarrjuk. Cím: Bp. VI., Király u. 54-60. ads is·· Június második felétől családos üdülési lehetőséget ajánlunk a Balaton déli partján. Érdeklődni a balatonföldvári Üdültetési Kft.-nél a 84/340-228, illetve a 84/340-255-ös telefonszámon lehet. IC1PC DIRECT ® βτ· twwm kom Euroof­fekt 266 48 48 Erősödik a szerb ellentámadás Csurkin ismét közvetít (Folytatás az 1. oldalról) A bosnyák-horvát föderá­ció elnöke a horvát Kresimir Zubak lett, alelnöke pedig a muzulmán Cjup Ganic, jelen­tette a szarajevói rádió. így döntött a szövetség alkotmá­­nyozó szkupstinája a szaraje­vói ülésen. A kormány élén marad Haris Silajdzic. A veze­tő tisztségviselők megbízatása csak a féléves átmeneti idő­szakra szól. (Az új vezető gar­nitúra megválasztása nem je­lenti Izetbegovic teljes félreál­­lítását, hiszen ő formálisan az elismert Bosznia-Hercegovina, a szétszabdalt ENSZ-tagország elnöke - igaz, alaposan leszű­kült hatáskörrel —, Zubak pedig „csak” egy részéé, a bosnyák­­horvát föderációé, amely még az sem tudja, pontosan hol te­rül el „országa”.) Kresimir Zubak egy sajtó­­nyilatkozatában megerősítette a Talleires-ban is hangoztatott készséget a kompromisszumra. Tehát elfogadják, hogy Bosz­nia területének 51-58 százalé­ka jusson nekik, de hangsú­lyozta a területek minőségének a fontosságát, ami természete­sen kihat a mennyiségi felosz­tásra. A föderációnak azonban mindenképpen kijárat kell a Szávára és a Drinára is. Zubak szerint a szerbek nem lépnének ki az unióból, mert ezért a tár­gyalásokon nagy árat kellene fizetniük. Ha pedig maradnak, akkor miért olyan fontos a kor­ridor. Ha viszont ragaszkodnak a korridor megtartásához, ak­kor folyosót kell adniuk Bihac­­tól Szarajevóig, érvelt Zubak is. Ezt jelölte meg tárgyalási platformnak a genfi folytatás­ra. Ha Izetbegovicet kérdez­nék, a bosnyák küldöttség el sem menne Svájcba. A horvát rádió hétfő esti híradása szerint Izetbegovic azért bojkottálná a megbeszéléseket, mert a szer­­bek még most sem vonultak vissza Gorazsdénál. Vitalij Csurkin orosz kü­­lönmegbízott zágrábi és belg­rádi látogatása is elsősorban a genfi előkészületekhez tarto­zik. A két főváros között ingá­zó diplomata megbeszéléseiről nagyon keveset tudni, Zágráb­ban nem adtak ki közleményt a találkozóról, a horvát rádió pe­dig hétfő késő esti híradóját szinte teljesen a horvát állami­ság napjának szentelte (az ün­nep egyébként egybeesik a Szerbia elleni szankciók beve­zetésének napjával). Csurkin kedd reggel már Belgrádba ér­kezett, s találkozott Milosevics szerb elnökkel, majd, szintén a szerb fővárosban a boszniai és a horvátországi szerb vezetők­kel. Csurkin rövid nyilatkozata és a semmitmondó elnöki köz­lemény nem elégítette ki az új­ságírók kíváncsiságát. Úgy lát­szik azonban, hogy Tudjman­­nal nem fejezte be konzultá­cióit, mert, mint utaltak rá, visszautazik Zágrábba. A dip­lomáciai kirakósdi csütörtökre genfi javaslattá formálódhat. Az orosz diplomata azonban nemcsak Bosznia ügyében közvetít, hanem igyekszik el­mozdítani a holtpontról a Zág­ráb és Knin közötti rendezési folyamatot. (Sebestyén) Szávai János: Korai erről beszélni Szávai János, hazánk párizsi nagykövete 1990 óta vezeti külképviseletünket a francia fő­városban. Szávai lényegében kitért a kérdés elől: „Majd meglátjuk, még korai erről beszélni” — vélekedik, s nem kívánta kommentálni azokat a találgatásokat, amelyek szerint kulturális vagy tanácsadói állást keres a Szajna partján. Egyes, meg nem erősített híresztelések szerint a magyar külügyminiszter minapi párizsi útján is fölmerült már az utódlás kérdése. Akár helytálló ez az érte­sülés, akár nem, saját jövőjéről nem kívánt bő­vebben nyilatkozni, de azt elismerte, hogy egy nagyköveti megbízatás általában négy-öt évre szól. Kifejtette azt a véleményét is, hogy posztja „nincs közvetlen kapcsolatban” a kormányzati váltással, hiszen négy éve a parlament külügyi bizottsága egyhangúlag helyeselte kinevezését. Boross Péter februári párizsi látogatásakor a nagykövet a miniszterelnöki előadása végén az­zal köszönt el a népes hallgatóságtól, hogy sze­retne a kormányfővel „egy év múlva ugyanitt” találkozni. Perényi János: A jövőben is vállalnám a megbízatást Perényi János, hazánknak az Európa Tanácshoz akkredi­tált nagykövete nem egészen két éve látja el ezt a tisztséget. Ő szükségesnek tartotta hang­súlyozni, hogy négy éve rend­szer- és kormányváltás zajlott le hazánkban, most viszont a demokratikus és szabad vá­lasztások jóvoltából csupán kormányváltásról van szó. Ez­zel kapcsolatban úgy véleke­dik Perényi, hogy elkötele­zettsége Magyarországnak szól, s a magyar nemzeti érde­kek képviseletére szerződött. - Mindenki abból indul ki - mondta a tekintélyes stras­­bourgi intézmény mellett mű­ködő nagykövet -, hogy kül­politikánkban nem következik be lényeges változás; ha ez így lesz, s munkámra igényt tart az új vezetés, akkor vál­lalhatom a megbízatást a jö­vőben is — hangsúlyozza Pe­rényi, természetesnek tartva az ilyen értelmű folytonossá­got is. (martin)

Next