Magyar Nemzet, 1994. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

2 Magyar Nemzet INemzetközi élet PÉNTEK, 1994. július 1. HHHHI Sí® A MUZULMÁNOK folyamatosan megsértik a tűzszünetet, jelentette ki egyik nyilatkozatában Michael Rose tábornok. A kéksisakos parancsnok ugyanakkor megállapította, a bosnyák kormánycsapatok kifejezetten ellenségesen viszonyulnak a békefolyamathoz, amiért ENSZ-körökben egyértelműen a szarajevói kabinetet teszik felelőssé, miként azért is, hogy az elmúlt időszakban a fővárosban kiújultak az orvlövészek támadásai. A tűzszünet meghirdetése óta elindított muzulmán offenzíva hatására egyébként Szarajevó elveszteni látszik „erkölcsi hitelét”. A bosnyák-horvát föderáció létrejötte óta egyre többször hangzanak el olyan kijelentések, amelyek szerint a muzulmánok elleni fegyverembargót nem is kell feloldani, hiszen Izetbegovicék immáron „jogosan” juthatnak fegyverekhez Zágrábon keresztül. Úgy tűnik, a boszniai összekötő csoport által kidolgozott térképeknek sincs osztatlan sikerük. Brit elemzők szerint egyelőre nincs semmilyen garancia arra, hogy a határozatnak érvényt is tudnak szerezni, ezért London egyelőre elhalasztotta a döntést arról, felváltsák-e novemberben a Boszniában szolgáló brit csapatokat, avagy kivonják onnan erőiket. Majorék ugyanis attól tartanak, hogy a horvátok s a muzulmánok offenzívája után a balkáni háború kiújul, és egyelőre nincs esély a békére. AKI TÖBBET TUD ÍGÉRNI a lemaradt jelöltek szavazótáborának, az győz az ukrán elnökválasztáson, állapítják meg kijevi lapok a Kravcsuk-Kucsma párharcról. A Kijevszkije Vedomosztyi elemzője szerint Ukrajnát - mint már oly sokszor történelme során - ismét „megosztja” a Dnyeper, a folyótól nyugatra az önállóság mellett kardoskodó Kravcsukot támogatják, míg a keletiek az oroszbarátnak számító Kucsmát látnák szívesebben az államfői székben. Az esélyeket latolgatva az ukrán rádió hírelemzője Kravcsuknak ad több esélyt, utalva arra, hogy míg a szocialisták eltávolodtak Kucsmától, a negyedik helyen befutó Lanovoj nemzeti érzelmű, túlnyomórészt fiatal értelmiségi tábora várhatóan elutasítja a Moszkvához történő közeledés gondolatát. A Kijevszkij Vesztnyik az eredmények alakulását elemezve kiemeli, hogy nemzetközi médiaszakértők szerint Kravcsuk többször volt látható a képernyőn, mint a Snickers-reklám. Hasonlóan vélekedik erről a Le Monde is, megállapítva, hogy a nemzetközi megfigyelők több szabálytalanságot észleltek a szavazás során, valamint a média pártatlanságát illetően. KELET-EURÓPA NAGY RÉSZÉN gyökeret eresztett az elmúlt évi gazdasági megélénkülés, és ez - leszámítva a volt Szovjetunió tagországait - várhatóan 1995-ben is folytatódik, áll az OECD egyik elemzésében. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint a hivatalos kelet-európai kimutatások meglehetősen alábecsülhetik a magánszektor növekedési ütemét, és nem mutatják ki megfelelően a termelés növekedésében fellelhető haladást sem. Az elmúlt évet értékelve a szakemberek megállapították, hogy a leggyorsabb növekedés Lengyelországban volt észlelhető, ám a jelek szerint mind Prága, mind Budapest túljutott az úgynevezett mélyponton. Ugyancsak Kelet-Európáról, főként Magyarországról szólva a News osztrák hetilap megállapítja, hogy Budapestnek a piacgazdaság és a működő demokrácia felé vezető útja sokkal hosszabb és kitérőkkel gazdagabb, mint ahogyan azt előzőleg várták. Ezt bizonyítandó a szerző utal a munkanélküliség növekedésére, és az ennek következtében terjedő szegénységre és bűnözésre. (N. I. Zs.) Még mindig javítják a sérült hajókamrát Szlovák részről kivárnak Bős ügyében POZSONY ,a szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága az utóbbi időben nem foglalkozott a bősi vízmű kérdésével, a parlament Bős- Nagymaros-bizottsága pedig nem is ülésezett” - nyilatkozta lapunknak dr. Rózsa Ernő, a szlovák parlament környezetvédelmi bizottságának az elnöke. „Ha az új magyar kormány konkrét lépésekre szánja el magát, előbb az új parlamenttel kell módosítania a korábbi döntést. Szlovák részről csak hivatalos megkeresés után tudnak érdemben foglalkozni a vízmű további sorsának a kérdésével” - indokolta a dunakiliti tározó üzembe helyezéséről terjedő hírek parlamenti visszhangtalanságát a bizottsági elnök. Jozef Oblozinsky, a Vízgazdálkodási Építő Vállalat igazgatóhelyettese, aki egyben a bősi hajókamra balesetének okait vizsgáló bizottság vezetője is, arról tájékoztatott, hogy továbbra sem sikerült kialakítaniuk a száraz dokkot a bal hajókamra körül. Mint mondta, addig, amíg nincs kiszivattyúzva a víz teljesen a térségből, nem tudják befejezni a baleset okainak feltárását, illetve a bal kamra tartószerkezetének és kapuinak kijavítását, felszerelését sem, holott az eredeti elképzelések szerint júliusban már működnie kellett volna a kamrának. A dunakiliti üzembe helyezéssel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a hágai bíróságtól Szlovákia olyan döntést vár, amely alapján a magyaroknak vissza kellene térniük az 1977-es tervekhez. „A részletekről csak akkor lehet tárgyalásokat kezdeni, ha biztosan tudjuk, hogy elkészülhet a kétlépcsős mű. Tudjuk, hogy Magyarországon is egyre többen szorgalmazzák ezt, egyelőre azonban csak szakmai körök-*ben, holott a konkrét lépésekhez politikai döntésre lesz szükség” - mondta az igazgatóhelyettes. N. S. Jemeni alku Moszkvában Tűzszünet Észak és Dél között A Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével csütörtökön tűzszünet lépett életbe az ostromlott dél-jemeni főváros körül, azt követően, hogy az északi erők elfoglalták Aden egyik kerületét - jelentették a hírügynökségek, köztük az MTI. Abdel-Rahman al-Dzsifri dél-jemeni alelnök közölte, hogy a tűzszünet (helyi idő szerint) csütörtök reggel nyolc órakor lépett életbe A tűzszüneti egyezményt Moszkvában írták alá Észak és Dél képviselői. A megegyzést Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter közvetítése tette lehetővé. Az Interfax jelentése szerint az egyezmény aláírása után Kozirjev azon reményének adott hangot, hogy az első lépést továbbiak követik, s a két fél az ENSZ támogatásával párbeszédet kezd a vitás kérdések mielőbbi rendezéséről. Az orosz külügyminiszter szerdán folytatott tárgyalásokat az északiakat képviselő Muhammed Ba-Szinduah külügyminiszterrel, illetve Szalem Szaleh Muhammeddel, a déli Jemeni Szocialista Párt főtitkár-helyettesével. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este elfogadott határozatában szintén követelte, hogy Jemenben kiáltsanak ki azonnali tűzszünetet. Egyben felhatalmazta Butrosz Gálit, a világszervezet főtitkárát, hogy kezdjen tanácskozásokat a fegyvernyugvás ellenőrzéséről. A tűzszünet felügyeletét „lehetőleg térségbeli országoknak,, kellene ellátniok - hangsúlyozta az egyhangúlag jóváhagyott világszervezeti döntés. A The Washington Post hazánkról Magyar piacgazdasági kérdőjelek (Washingtoni tudósítónktól) A választások óta az első hosszabb magyarországi beszámolót közölte csütörtökön a The Washington Post, azt jelezvén, hogy mind a szabaddemokraták, mind a baloldali szakszervezetek megkérdőjelezik az MSZP piacgazdaság-elkötelezettségét. A kétpárti koalíció a megállapodás értelmében adó- és beruházási kedvezményekkel kívánja orvosolni a magyar gazdaság betegségeit, s az új paktum deficitcsökkentést, áfa-emelést, s bizonyos vállalati adók eltörlését ígéri, valamint az állami nagyvállalatok privaizációját és megszüntetését, amelynek következtében akár száz-százötvenezerrel növekedhet a munkanélküliek száma. A kérdés az, írja David Ottaway, hogy a szocialisták folytatják-e a reformokat akkor, ha társadalmi akadályokba ütköznek. Nagy Sándor a cikk szerint máris aggódik, hogy a szocialisták túl sok engedményt tettek a szabaddemokratáknak. Ő úgy véli, hogy a privatizáció nem cél, csupán eszköz. S nincs értelme bezárni a veszteséges cégeket, ha a nyugdíj, a társadalombiztosítás és a munkanélküliségi-segély végül is többe kerül az államnak. A Post úgy érzékelte, a külső megfigyelők egyelőre nem tudják eldönteni, hogy a Békési- vagy a Nagy-féle szárny kerekedik-e felül. Tardos Márton kijelentette, nem tudni, hogy az MSZP milyen alkut kötött az MSZOSZ-szel, de ha a koalíciót akarja, akkor a kétpárti megállapodást kell végrehajtania. „Sok magyar azt mondja ugyanakkor, a kérdés az, vajon az MSZP egyben marad-e. Nagy vezetésével máris megalakult egy baloldali frakció a párton belül, hogy figyelje a Horn-kormány tevékenységét” —rja. B. M. Meciar bírálja a szlovák elnököt és az amerikai nagykövetet POZSONY A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom felháborodással tiltakozik Michal Kovác köztársasági elnök azon kijelentése ellen, mely szerint amerikai kormánykörökben nem néznék jó szemmel, ha az őszi parlamenti választások után újra Vladimír Meciar lenne az ország kormányfője. A jelenleg is legerősebb szlovákiai parlamenti erő úgy véli, a köztársasági elnök vétett a diplomácia elemi szabályai ellen, amikor egy másik ország vezetőire hivatkozva próbálja meg befolyásolni az ország belpolitikai eseményeit. Az esettel kapcsolatban Meciar levélben fordult magyarázatért Teodor Russelhez, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetéhez. Meciar arra hivatkozik, hogy egy demokratikus ország sosem kérdőjelezi meg egy másik demokratikus ország választásainak az eredményét, s arra kíváncsi, tolmácsoltak-e az amerikai kormánykörök a szlovák köztársasági elnöknek olyan véleményt, amely beleszólást jelent egy másik ország belügyeibe. Amerikai részről még nem válaszoltak a levélre. A szlovákiai cigányok szervezetei viszont a köztársasági elnökhöz fordultak levéllel, amelyben arra figyelmeztetik Michal Kovácot, hogy etnikumuk helyzete egyre rosszabb, s immár nemcsak a munkahelyekről bocsátják el „nagy előszeretettel a cigányokat”, hanem egyre többször próbálják meg visszatartani a szociális segélyek kifizetését is, és egyre több nyílt támadás éri őket. (nészméri) Léphart Pál rajza Hongkong jövője Brit-kínai megállapodás Kína és Nagy-Britannia csütörtökön megállapodást kötött a katonai területek 1997 utáni hasznosításáról. A hírt néhány órával az után jelentették be, hogy az Új Kína hírügynökség csütörtökön közzétette: Peking érvénytelenít minden hongkongitörvényt az után, hogy a brit gyarmat kínai fennhatóság alá kerül 1997-ben. A bejelentés előzménye az volt, hogy csütörtökre virradó éjszaka a szigetország parlamentje újabb demokratikus választási törvényt fogadott el, amely tovább szélesíti a közvetlen választási rendszert - jelentette az AFP. Egy másik kínai hírügynökség, a félhivatalos China News Service hozzátette, hogy a Chris Patten brit kormányzó által hivatalba léptetett jelenlegi -háromszintű - demokratikus rendszer „nem lesz hosszú életű”. Az AFP értesülései szerint a katonai területekről kötött csütörtöki megállapodás tartalmáról nem hoztak részleteket nyilvánosságra. London azt szeretné, ha a katonai területeket minél előbb polgári célokra hasznosítanák, míg Kína fegyveres erői számára szeretné ezeket támaszpontként felhasználni. Afrika közel van? Balladur jelképes varsói útja (Párizsi tudósítónktól) A tavaly márciusban megválasztott Edouard Balladur miniszterelnöki minőségében még nem járt Kelet-Közép-Európában, a kormányfő környezetében ezért is nevezik „jelképesnek” a pénteken kezdődő varsói látogatást. A térséget egyáltalán nem „felejtette el” a francia diplomácia, mondják, igaz, a külpolitika szempontjából rangsorolható régiók sorában azért inkább Afrika kapja a felső helyet, de Európa keleti felében nagyon is jelen kíván lenni Franciaország. Ennek érzékeltetésére felettébb alkalmas helyszín Varsó, ahol ugyan 1970 óta nem járt francia miniszterelnök, de a gall politikát és kultúrát hagyományosan nagyra becsülik. A kétoldalú kapcsolatok mellett a francia kormányfő környezetében mindjárt a látogatás „európai dimenzióját” hangsúlyozzák, és persze azt is, hogy önmagában a varsói út nem jelenti más kelet-európai partnerek háttérbe szorítását. Párizs számára a többi visegrádi is fontos, hangzik a mindig kész udvariassági formula, ami azonban mégsem változtat azon, hogy a Szajna partján a lengyeleket első számú kelet-középeurópai partnerüknek tekintik, és dicsérik a varsóiak „jó példáját”, mert már hét szomszédjukkal írtak alá kétoldalú megállapodást, ami a Párizsból útnak indított és még nem egészen tisztázott jövőjű stabilitási egyezmény megkötése szempontjából nyilvánvalóan nem közömbös. Dőreség lenne mérgelődni a Varsót dicsérő párizsi okfejtéseken, zokon venni, hogy a Szajna partján még a különleges német-francia-lengyel együttműködést is emlegetik, egyébként is ideje lenne fölhagyni a kicsinyes kelet-közép-európai féltékenykedésekkel. Kettesben, hármasban vagy nagyobb csapatban mindig nagyobb az esélyünk arra, hogy a nyugati figyelem egy részét - nem túlzottan nagyot, s nem is föltétlenül növekvő arányút - megtartsuk. A varsói megbeszélések nagy témái - a stabilitási egyezmény, a tagjelöltség az Európai Unióban, a társulás a Nyugat-európai Unióhoz, a partnerség a NATO-ban - minket is közelről érintenek, s egyszer a francia kormányfő nyilván eljut majd Budapestre is, hiszen a baloldali váltás - ezt nyomatékosan hangsúlyozzák a Szajna partján - nem „zavarja” a nagy múltú diplomáciát. Ha a demokratikus normákat tiszteletben tartják, akkor az államközi kapcsolatokban nincs helye ilyesfajta ideológiai megkülönböztetésnek. A nyugati integrálódás nehéz folyamatában a magyarok éppúgy rászorulnak a franciák támogatására, mint a lengyelek vagy a többi kelet-európai, de persze nem árt tudni, hogy az integráció is keresi a maga jövőjének megújítását. Egykoron két nagy ellenséggel szemben hozták létre: a kommunizmus és a nacionalizmus kihívása ellenében, az első az európai színpadról szinte letűnt, a második veszélyen azonban a föderalista elgondolások nem tudtak úrrá lenni, s a legutóbbi Európa-választások is megmutatták, hogy Franciaországban és másutt a maastrichti elgondolások szellemében építendő szövetségi Európának szépszámú ellenfele is van. A közösségi útkeresés, a belső gazdasági gondok, a demokrácia intézményrendszerének bizonytalanságai - sokan válságról beszélnek - mind egyaránt a befelé fordulásra ösztönzik a francia társadalmat, s a nagyvilág elsősorban akkor jelenik meg az itteni hétköznapok horizontján, ha kitüntetett francia érdekről van szó, így volt ez a GATT-tárgyalások idején, így most a ruandai segítségnyújtáskor, amikor is olykor az a benyomásunk támadhat, hogy Kigali „közelebb” van, mint Prága, Varsó vagy éppen Budapest. Valószínűleg az angolok számára is hasonlóan „közelinek” mutatkozik India vagy Hongkong, így a „távolodó” Közép-Európa csak örülhet, ha a miniszterelnöki látogatást Európa egyik középhatalma a kapcsolatok „ismételt szorosabbra fűzésére” kívánja fölhasználni, amint ezt Párizsban mondják. Hiszen a kis kelet-közép-európaiak egy hajóban ülnek, bármekkorák legyenek is a különbségek közöttük, mindegyikük iránytűje nyugat felé mutat. S a jósoknak minden okuk megvan arra, hogy ne legyenek illúzióik, de egy kormányfői látogatás mindig alkalmas a kölcsönös - bár egyáltalán nem szimmetrikus érdekek hangsúlyozására, ami most a baloldali lengyel és a konzervatív-liberális francia kormány vezetőjének jut majd osztályrészül. Talán ez is jelképes. Martin József Nem ebédelne inkább? Felesleges sorbanállás és idegeskedés helyett nyisson inkább lakossági bankszámlát a Budapest Banknál! Ettől kezdve közüzemi számláinak kiegyenlítése már a mi dolgunk! A bankszámlán elhelyezett összegből átvezetési és átutalási megbízásokat is teljesítünk! A számlán lévő szabad pénzeszközök ráadásul többféle konstrukcióban és időtartamra is leköthetők az ön megtakarítási szokásaitól függően. És még valami nagyon fontos: a látra szóló lakossági bankszámla kamata 7%-ról 10%-ra emelkedett! Jöjjön el hát bármelyik bankfiókunkba és a részleteket beszéljük meg személyesen! Aztán ebédeljen egy jót. Budapest Bank. Velünk az idejét is megtakarítja! Budapest Bank Rt.