Magyar Nemzet, 1994. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-04 / 154. szám

Balatoni hírek Jazzvirtuózok Siófokon A siófoki fesztiválsorozat (Aranykagyló folklórfesztivál, Kálmán Operettszínház) része­ként a tavalyi próbaév után ez évben második alkalommal rendeznek bemutatkozási lehe­tőséget a „nehezebb zenei mű­faj”, a jazz iránt elkötelezettek­nek. A július 14-től 17-ig tartó Balatel Siófok Nemzetközi Jazzfesztivál a helyi telefontár­saság jóvoltából olyan exklu­zív vendéget is meg tudott hív­ni, mint a világhíres jazzmuzsi­­kus, John McLaughlin. Őt an­nak idején a jazz sámánjának, „Mahavishnujának” titulálták. A rendezésből részt vállalt a Magyar Rádió is, s a Siófokon készülő felvételeken, valamint a három este hallható élő köz­­vetetítéseken az ország minden jazzrajongója megismerheti a programokat. A Hotel Ezüst­part lesz a rendezvény köz­pontja, de például John McLaughlin koncertjére (amennyiben az időjárás enge­di) 15-én este, a Szabadtéri Színpadon kerül sor. A Tokió­ban CD-re rögzített programját játssza majd. A másik, ameri­kai sztárvendég a néger zongo­rista Mai Waldron és együttese lesz, aki 16-án este a kulturális központban mutatkozik be. Rajtuk kívül Siófokra érkezik még Balázs Elemér, a Shubu- Shabu együttes, a Besenyő Brass, László Attila és együtte­se, a Kőszegi quintett, Babos Gyula és együttese, valamint a Benkó Dixieland Band. (gyarmati) Rendezvények Aszófőn, a művelődési ház­ban július 3-tól augusztus 31-ig Móser Zoltán fotókiállítása; Veszprémben, a Csikász Galérián július 3-tól augusztus 3- ig Horváth László, Takács Zoltán és Tamás Ákos heren­di keramikusművészek kiállí­tása; Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban július 4- én 20 órakor Német nyelvű operetthangverseny a Fővá­rosi Operett Színház művészei­nek előadásában; Keszthelyen, a Festetics­­kastélyban 20 órakor Kamara­­zenekari koncert; Veszprémben, a Művésze­tek Házában 20 órakor Régi Zenei Est - a Camerata Hun­­garica és a Musica Antiqua Hungarica koncertje; Balatonfüreden, a Tagore­­szobornál július 5-én, 17 óra­kor a városi fúvószenekar tér­zenéje; Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban július 5- én, 21 órakor Operettgála, Kálmán-Lehár-Strauss-Of­­fenbach műveiből; Siófokon­­ a város külön­böző pontjain - július 6-7-9- én: III. Aranykagyló nemzet­közi folklórfesztivál; Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban július 6- án, 21 órakor folklórműsor - Batsányi táncegyüttes. A víz hőfoka: 20 °C 11 DUNÁNTÚLI Alf/ REGIONÁLIS VÍZMŰ Rt víz-, csatorna­­siófok hibabejelentés DRV Rt. dél-balatoni üzemigazga­tóság Siófok (84) 350-122 DRV Rt. észak-balatoni üzemigaz­gatóság Balatonfüred (86) 342-610, 342-611,343-011 DRV Rt. nyugat-balatoni üzem­­igazgatósága Keszthely (83) 348- 466,348-015,311-560 2379 A középkori népünnepé­lyekre, passiójátékokra emlé­keztető produkciókkal tud a színház leginkább hatalmas vendégsereget vonzani, kiszol­gálni. Ez bizonyosodott be ab­ban a négy évvel ezelőtt indí­tott kísérletben, amellyel azt akartuk megtudni, milyen sze­repe van, illetve lehet a nyári szezonban a színháznak. Ho­gyan tud úgy szállni a soknem­zetiségű nézőkhöz, hogy min­denki megértse, ami történik - mondja Vár­dorfy László, a veszprémi Petőfi Színház igaz­gatója, és rögtön példákat is sorol: - Az egyik legsikeresebb, negyedik évadját élő darabunk a Jézus Krisztus passió, amiben van ugyan egy kevés szöveges rész, de nem ez egyértelműsíti. Tökéletesen mindegy, milyen nyelven hangzik el, a mondan­dót az teszi mindenki számára érthetővé, ahogy a 200 szerep­lő megéli a történetet. A másik ilyen - valamivel fiatalabb - darabunk a Sobri Jóska, a ba­konyi betyár című ballada. Ez is kétszáz szereplős, zene, tánc, lovas és harci jelenetek domi­nálnak benne. Aztán ott vannak a sümegi várjátékok, amelyek egy sztori köré épült végvári életképsorozatok. Meg kell mondjam, nagyon kedveltek. - Az idén is több éve fu­tó darabokat láthat a közönség. Ezek szerint megmaradnak idén is a már kipróbáltaknál? - Műsoron tartjuk azokat is, de lesz új darab is. Ez pedig a Szent László című zenés szertartásjáték. Egy szerző ötös alkotása, a zene Rossa László munkája, a verseket Bella Ist­ván költő írta, a prózai szöve­geket Asztalos István, de mel­lettük Duró Győző dramaturg és jómagam is részt vettünk a több mint egy éve kezdődött al­kotómunkában. Ezzel indul egyébként nyári évadunk júni­us 27-én Veszprémben, más­nap Gödöllőn lépünk fel vele, június 30-án és július 1-jén pe­dig Székesfehérvárott a Peli­kán-udvarban, augusztusban meg Nagyvázsonyban. A szín­háznak csaknem a teljes társu­latát megmozgatja, igazi tehet­ségpróba. Hasonló, már amennyiben minden technikai csalafintaságtól mentes a má­sik újdonságunk, a kocsiszín­ház, a Vajdaságból hozzánk szegődött Soltis Lajos ötlete. Szóval megy majd a mindentu­dó ekhós szekér, lóvontatta jár­gány viszi a színészeket, a jel­mezeket, a díszleteket, elér egy faluba, megáll, és elkezdődik a varázslat. Szétnyílik, és lesz be­lőle egy tízszer ötméteres szín­pad, amelyen a tíztagú önkén­tes színészcsapat játssza Ru­­zante Csapodár madárka című darbját, de mintegy nézőtobor­zásként Hans Suchs kis etűdjei, tréfái is körbefonják a produk­ciót. Feltűnik majd Veszprém­ben, járja a balaton-felvidéki falvakat, és reményeink szerint elkerül majd a határon túli ma­gyarlakta vidékekre is. - Mennyire fűződik a szín­háznak gazdasági érdeke a nyári előadásokhoz? - Egy darab egy nyáron nem tudja behozni, amibe ke­rült, de ha több éven át műso­ron marad, ekkor már nyeresé­ges. Pénzt hoz, és ami nagyon fontos: közönséget a következő szezonban és a kőszínházi évadban is. Tapasztaltuk, hogy akik nyáron láttak bennünket valahol, azok közül sokan visszatérnek ősszel és télen, az ország mindenféle pontjáról je­lentkeznek, kíváncsiak rá, mit tudunk még. A siker, a telt há­zas produkció aztán vonzza a szponzorokat is, ami nem mindegy, hisz szezonra nincs költségvetési támogatás. Azt a tízmillió forintot, amibe egy nyár kerül, össze kell valahogy szedni. Dénes Éva Színház és idegenforgalom A mindentudó ekhós szekér A Tapolcai-medencéről Ágh István Kossuth-díjas köl­tőnk, aki Tapolcán érettségi­zett, azt írta egy ízben, hogy költőnevelő táj ez. A medencé­ben úgy állnak a szabályos kúp vagy csonka kúp alakú bazalt­hegyek, mintha emberi kéz for­mázta volna őket ilyen szabá­lyosra. A várostól keleti irányban az első bazalthegy a Csobánc. Csaknem szabályos kör alakú, két egymásra helyezett csonka kúp. A hegy legmagasabb pontja 375 méter, de meredek sziklafalai miatt magasabbnak tűnik. Gyulakeszi és Tapolca- Diszel felől egyaránt jelzett turistaút vezet fel a platóra. Ez utóbbi irányból terepjáró gép­kocsival is fel lehet jutni, sze­mélygépkocsival azonban nem ajánlatos nekivágni a kőgörge­­teges, igen meredek szerpen­tinnek. Az alsó csonka kúp, a hegy szoknyája szélesen elte­rülő. Lankás lejtőin szőlők és hangulatos kicsi présházak so­rakoznak lazán, szellősen, zsú­foltságnak nyoma sincs. Itt, a domboldalban volt a török időkben elpusztult Csobánc fa­lu, melynek román kori temp­loma, a Rossztemplom romjai mellett vezet el az út. Innen a vár egykori kanyargós szerpen­­tinútján juthatunk fel a tetőre, mely nem apás, mint egy 200-300 méter átmérőjű fenn­sík. A plató nyugati szélén áll­nak a vár romjai, Csobánc várát a XIII. szá­zad közepe táján építették, a Rátót nemzetségből való Gyu­­laffy családé volt. A török időkben közeli társaihoz ha­sonlóan végvárként szolgált. A vár történetének talán legfé­nyesebb fejezete az 1707-es ostrom, amikor az alig ötvenfő­­nyi kuruc védősereg a kör­nyékbeli falvak lakosságának segítségével megvédte a várat Rabutin osztrák generális több mint tízezres ostromló csapa­taival szemben, nagy vesztesé­geket okozva a labancoknak. A nem mindennapi dicsőséget emléktábla hirdeti a falon. A hegy tetejéről olyan kilá­tás tárul elénk, mely kárpótol a meredek út minden fáradtságá­ért. Szinte alattunk látjuk a Ba­laton víztükrét, melyet­­ mint valami csipke­­­hegyek, dom­­bok öveznek. Vázsonyi Varga Béla Rejtett értékeink: Csobánc „Költőnevelő táj ez” Franz Pracher (1825—1885): Csobánc. Kőrajz Szerelmey Miklós Balaton-albumából A Sió tévé műsora Hétfő Műsorkezdés: 20.00 Hí­rek, időjárás-jelentés - Nach­richten - Tourinform - Az el­múlt hét sporteseményei - Tv-S toma - 20.30 Csak 14 éven alu­liaknak! Játék gyerekeknek - Mese - Kisfilm-kaleidoszkóp - Filmelőzetes - Aktuális - Töp­rengő! Játék felnőtteknek - Ré­gi­ idők tanúi - Finom zenék - A nap vendége - Hírek - 22.45 Arany és vér (spanyol törté­nelmi film, 120’) - Elalvás előtt -1.00 Műsorzárás Kedd Műsorkezdés: 20.00 Hí­rek, időjárás-jelentés - Nach­richten - Tourinform - Hely­béliek fóruma - Tv-S toma - 20.35 Csak 14 éven aluliaknak! Játék gyerekeknek - Mese -Kisfilm-kaleidoszkóp - Film­­előzetes - Főzőcske - Aktuális - Töprengő! Játék felnőtteknek - Finom zenék - A nap vendé­ge - Hírek - 22.45 A vagány (francia szerelmi történet, 100’, főszereplő: Gérard De­pardieu) - Elalvás előtt - 1.00 Műsorzárás Szerda Műsorkezdés: 20.00 - Hí­rek, időjárás-jelentés - Nach­richten - Tourinform - Hely­béliek fóruma - Tv-S toma - 20.35 Csak 14 éven aluliaknak! Játék gyerekeknek - Mese - Filmelőzetes - Régi idők tanúi - Aktuális - Töprengő! Játék felnőtteknek - Finom zenék - A nap vendége - Hírek - 22.45 A kaméliás hölgy (francia já­tékfilm, 110’) - Elalvás előtt - 1.00 Műsorzárás Kiállítások Földváron Balatonföldváron is elké­szült az idei kiállítások menet­rendje. A művészek munkái­nak az új Bajor Gizi Közössé­gi Ház ad otthont. Július 8-tól július 27-ig M. Tóth Éva; július 29-től au­gusztus 17-ig Lőrincze Mik­lós; Augusztus 20-tól szep­tember 7-ig M. Novák And­rás: Szeptember 10-től szep­tember 28-ig Marcali Kiss József kiállítását tekinthetik meg a látogatók. Balaton Halpusztulás Oxigénhiány a kis-balatoni tározóban A kánikula nagy kárt okoz az állóvizek élővilágában, így idén is - akárcsak a korábbi években - veszélyes helyzet állt elő a Kis-Balaton Π-es tá­rozójánál a Balatonnál is. A kis-balatoni halpusztulásról Si­mon Márton Péter, a Környe­zetvédelmi és Területfejleszté­si Minisztérium helyettes ál­lamtitkára a következőket mondta a Magyar Nemzetnek: - Sajnos a jelenlegi vízkor­mányzási és vízhozami viszo­nyok között sok hal úszott fel a Π-es tározó 16 négyzetkilométe­res elrekesztett részébe, majd miután az árvíz, amely behozta a halakat, levonult, az erősen le­csökkent oxigéntartalom mellett bekövetkezett a halpusztulás. A tározóból több tíz mázsa haltete­met kellett kiszedni, a nádasok­ban lévő halmennyiséget pedig nagyon nehéz megbecsülni.­­ Megakadályozható-e ha­sonló halpusztulás a jövőben? - Amíg a Kis-Balaton II-es tározójának megépítése be nem fejeződik, addig - sajnos - bár­mikor bekövetkezhet hasonló eset. Július 6-ra összehívtunk egy értekezletet, s ott a jelenle­gi adottságok figyelembevéte­lével megpróbáljuk optimali­zálni a helyzetet - A nagy tóban, a Balaton­ban is több elpusztult keszeget látni, mint más években. Mi az oka? - kérdeztük Szabó Má­tyástól, a Közép-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vezetőjétől. - A keszegpusztulás való­színűleg a kánikulával van összefüggésben, s az lokálisan jelentkezik a Balatonban. A környezetvédelmi felügyelő­ség és a tudomány képviselői egyelőre nem találnak magya­rázatot a keszegpusztulásra, az azonban kizárható, hogy fertő­zés okozta a halpusztulást mert hiszen a keszegnél érzé­kenyebb halfajták körében nem tapasztaltunk elhullást - A halászok viszont szol­gáltak magyarázattal... - Igen, szerintük túlszapo­rodott a tóban a keszeg, és to­vábbra sem megoldott e halfaj­ta szelektív halászata. G. J. A. HÉTFŐ, 1994. július 4. Kedvezményes üdülés Hatvan épületben háromezer vendég A déli part legnépszerűbb üdülői Zamárditól Fonyódig már nem tudnak vendéget fo­gadni, a volt SZOT-üdülősor hatvan épületében egy időben háromezren pihenhetnek - tud­tuk meg Gazsó Józsefnétől, a balatonföldvári kft. gazdasági igazgatójától. Két éve kerültek az egykori SZOT-üdülők a Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány tulaj­donába, amely egy vagyonke­zelő részvénytársaásgot alapí­tott azok működtetésére. Ha ma valaki, üdülni kíván, be­megy a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban létesí­tett ü­dülőjegy-értékesítési iro­dába, s ott az ország bármely üdülőjébe jegyet válthat. Mennyiért? Akkor nem túl drágán, ha a felnőtt családta­gok havi nettó átlagkeresete nem haladja meg a negyven­ezer forintot. Ez alatti kereset esetén akár az üdülési költség felét is átvállalhatja a helyi önkormányzat. Újabban hét­napos turnusokat szerveznek az üdülőkben, de aki akarja, megkétszerezheti vagy meg­háromszorozhatja ezt. Egy személy részére egyheti üdü­lés reggelivel és vacsorával 7-8 ezer forint, ám a gyerek kedvezményt kaphat, ha a szülővel együtt vált Üdülője­­gyet. Optimális esetben, tehát ötvenszázalékos költségátvál­lalással számolva egy közepes komfortfokozatú földvári vagy lellei üdülőben egy négytagú családnak 11-12 ezer forintot kell fizetnie egy hétre, amihez természetesen még az ebédköltséget is hozzá kell számolni, amit az üdülő étterme fölajánl a vendég szá­mára. A Balatonföldvári Üdülési Kft. a magasabb komforté üdü­lőiben kereskedelmi üdültetést is folytat. Kilencven százalék­ban német és osztrák vendégek jönnek hozzájuk, az idén azon­ban már több lengyel csoport is jelentkezett. Augusztus végéig telt ház van a déli part üdülői­ben, ám utána már lesz bőven hely. Az utószezonban ugyanis az idén sem várható nagyobb érdeklődés. Ami az üdülők állapotát il­leti, nos e tekintetben nincs minden rendben, mert a va­gyonátadás előtti években a SZOT már nem tudott, az új tu­lajdonos pedig még nem tud kellő pénzt költeni az egyéb­ként hangulatos épületek fel­újítására. Kopottak, málladoz­nak, de azért üzemelnek. (gulyás) Több rendőr lesz az üdülőhely utcáin - ígéri az új siófoki kapitány Június elsején, tehát a nyár első napján nevezték ki a Sió­foki Rendőrkapitányság élére Csapó János alezredest. Rög­tön „mély vízbe” került, hiszen a balatoni nyár a rendőrségnek is csúcsszezont jelent.­­ Harmincöt kilométeres partszakasz tartozik hozzánk és a belső területek - mondja Csa­pó János. - Az idei év eddig el­készült statisztikái szerint emelkedett a bűncselekmények száma körzetünkben. A rend­őrségre mind nagyobb teher hárul, ezért a rendőrség házán belül is van tennivaló az ered­ményesebb munka érdekében. Egy-két régi beidegződés ellen például már az első hetekben felléptem. Nem kedvelem ugyanis az­ amerikai típusú, la­za rendőri intézkedést. Meg kell nézni a nyugat-európai egyenruhásokat, mintha skatu­lyából húzták volna elő őket. Fegyelmezettek, segítőkészek, udvariasak. Ilyesmire kell töre­kedni nekünk is. - Több lesz-e a rendőr a Balaton-parti utcákon? - Ez a célunk, mert íróasz­tal mellett nem lehet eredmé­nyesen bűnüldöző-nyomozó munkát végezni. Ésszerű át­csoportosítással növelhető a rendőri jelenlét ott, ahol szük­séges. Gondolok például a vá­ros frekventált idegenforgalmi helyeire, a siófoki hajóállomás és szállodasor környékére. - A prostitúció s a hozzá kapcsolódó bűncselekmények is bőven adnak majd munkát? - így van, de ezek teljes felszámolását én sem ígérhe­tem. Az állandó, váratlan razzi­ákról nem mondunk le - sőt gyakoribbá tesszük. Ellenőriz­zük, megzavarjuk az utcalá­nyok és futtatóik tevékenysé­gét. Azt vallom, hogy a rend­szeres rendőri jelenlét a leg­jobb visszatartó erő. - Ön Komárom-Esztergom megye kapitányhelyettesi szé­két adta fel és jött ide Siófokra. Miért? - Somogyi gyerek vagyok, s a családban már régen megfo­galmazódott, hogy térjünk ha­za. Most adódott rá lehetőség. Az volt a legvonzóbb, hogy ön­állóan dolgozhatom. Egyéb­ként oly sok helyen és szakte­rületen megfordultam: voltam az újpesti kapitányság osztály­­vezetője, dolgoztam a BM fel­ügyeleti osztályán, az ORFK bűnmegelőzési és életvédelmi osztályán, hogy csak néhányat említsek. A rang nem nagyon érdekelt. Mindig a feladat izga­tott. - Állítólag kemény kézzel látott munkához Siófokon. - A keménységből annyi igaz, hogy megkövetelem a magas színvonalú szakmai munkát rendőreimtől. Ered­ményt csak így lehet elérni. Szerintem ugyanis nem az a cél, hogy minél több kétezer forintos büntetést kasszíroz­zunk be, hanem hogy a siófoki kapitányság felderítési mutatói javuljanak, s a rendőrök meg­ítélése kedvező irányba változ­zon... (fónai) Lábtenisz „Wimbledon” Nem marad el az idei nyáron sem Siófok város lábteniszbaj­noksága, amely a korábbi évek­ben mindig nagy népszerűség­nek örvendett, s amelyet a részt­vevők és a sajtó nemes egysze­rűséggel csak „Siófoki Wimble­don” elnevezéssel illettek. Évente rendszeresen külföldi versenyzők is rajthoz állnak a „profi” és „amatőr” kategóriá­ban egyaránt. Az idei erőpróbá­ra július 16-án és 17-én kerül sor az új városi sportcentrum­ban. Szombaton a párosok lép­nek salakra, méghozzá az abszo­lút, illetve az amatőr kategóriá­ban. Amatőrnek ebben a sport­ágban az számít, aki az 1992., il­letve 1993. évben nem szerepelt az országos lábtenisz grand prix versenyeken. Vasárnap szintén két kategóriában az egyéni küz­delmekre kerül sor. Külön mér­kőznek a 45 év felettiek és alatti­ak. Bővebb felvilágosítással a városi sportcentrumban szolgál­nak a szervezők a 84-314-523- as telefonszámon. (gy· ·■) Az oldalt összeállította: Keserű Ernő

Next