Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

A JÖVŐ KÖDÉBE vesznek s túlságosan bizo­nytalanok azok a szankciószigorítások, amelyeket hét végén Kis-Jugoszlávia ellen fogadtak el az összekötő csoport külügyminiszterei. A ki tudja ha­­nyadjára sorsdöntőnek ítélt genfi tanácskozás leg­főbb eredménye talán nem is a Belgrád-ellenes gaz­dasági intézkedések jövőbeni további szigorítása, hanem az, hogy a nemzetközi közösség kemény kompromisszumok árán meg tudta őrizni a külvilág előtt egységét, s nem történt nyílt szakadás a szer­­bekkel szembeni fellépés mikéntjei miatt. Így azon­ban talán túlzottan is enyhére sikeredtek a bünte­tőknek beharangozott intézkedések. Az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Német- és Franciaország külügyminiszterei csak abban tudtak megállapodni, hogy szorul a Szerbia-ellenes gazda­sági blokád, megerősítik a boszniai biztonsági és ti­lalmi övezeteket, ám semmiféle katonai akcióról sem született döntés. Csupán legvégső eshetőség­ként merült föl, hogy ha a boszniai szerbek tovább­ra sem fogadják el a rendezési tervet, akkor felold­ják a muzulmánokat sújtó fegyverembargót. Az erélytelennek tűnő intézkedések okát a megfigye­lők abban látják, hogy komoly nézetkülönbség volt az orosz és az amerikai álláspont között. A hírek szerint Kozirjev külügyminiszter még két hét gon­dolkodási időt szeretett volna kicsikarni a boszniai szerbeknek, az amerikaiak viszont kemény fellé­pést követeltek. Hasonló állásponton voltak a fran­ciák is, de végül enyhítettek felfogásukon, hogy megőrizzék az összekötő csoport­egységét MOSZKVA AZ ELMÚLT HETI egyértelmű csalódása után is próbálja menteni a boszniai szerbeket. Jelcin elnök, majd Gracsov védelmi miniszter erőfeszítései is kudarcot vallottak, ám az oroszok ennek ellenére sem támogatták Genf­­ben a határozottabb fellépést. Kozirjev külügymi­niszter kollégái előtt azt is kifejtette, hogy a biz­tonsági övezetek átalakítása Boszniában nehéz­­fegyverektől mentes területekké „politikai nehéz­séget” okozhat Oroszországnak. Az Izvesztyija elemzésében úgy ítélte meg, hogy a boszniai szer­­bek taktikája egyszerű: igyekszik kihasználni a nagyhatalmak és Moszkva nézeteltéréseit. Kara­­dzsicsék számítása nem is rossz, hiszen Oroszor­szág továbbra is ellenzi a határozottabb intézke­déseket, s kitart a párbeszéd szorgalmazása mel­lett. Ám mint a moszkvai lap figyelmeztet rá, Oroszországnak előbb vagy utóbb választania kell, s a döntés nem lehet más, mint az együttmű­ködés a nyugati nagyhatalmakkal és a korábbi kö­telezettségek betartása. FORDULATOT TALÁN a boszniai béketörek­vésekben Kis-Jugoszlávia vezetőinek korábban soha sem tapasztalt egyértelmű állásfoglalása jelenthet. Milosevics szerb elnök és­ Bulatovics montenegrói államfő is a genfi béketerv elfoga­dására szólította fel a boszniai szerbeket. Milose­vics szerint a javaslat nem teljesen igazságos, de kompromisszumra van szükség. A békét sürgető állásfoglalásában a szerb államfő hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség a Boszniai Szerb Köztársaságot elismeri, ha az elfogadja a köztár­saság felosztását, s értelmetlen újabb áldozatokat kérni Jugoszlávia állampolgáraitól. (P. T. R.) V­ér Levágott emberi fejek a tereken Fenyegető orosz—csecsen viszály A csecsen vezetés „a Cse­­csenföld kormánya és népe el­len folytatott propaganda-had­járat láncszemének" nevezte szombaton az orosz kormány előző nap közzétett nyilatkoza­tát. Dzsohar Dudajev csecsen­­földi elnök sajtószolgálata köz­leményben utasította vissza Moszkva elítélt állásfoglalását a kaukázusi köztársaságban bi­zonytalanná vált helyzetről és az emberi jogok tömeges meg­sértéséről. Az orosz kormány nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy Csecsenföldön ellen­őrizhetetlenné váltak az esemé­nyek, s ez a lehető legsúlyo­sabb következményekhez, akár nagyobb fegyveres összeütkö­zéshez is vezethet. Dudajev elnök taktikája, hogy Oroszországot agresszor­­ként és a csecsen nép ellensé­geként tüntesse fel, Csecsen­­föld elszigetelődését eredmé­nyezte. A csecsen vezetés poli­tikája vált az észak-kaukázusi térség legfőbb bizonytalansági tényezőjévé. A moszkvai nyi­latkozat hangsúlyozta, hogy az államcsínnyel hatalomra jutott Dudajev erőszakkal nyomja el az engedetlenség minden for­máját. Élete védelmében eddig mintegy 200 ezer ember volt kénytelen elmenekülni Cse­­csenföldről. A csecsen vezetés tevékenysége következtében a köztársaságban felerősödött az ellenzéki hangulat, s növekszik az alkotmányos rendért küzdők száma. AΛζ orosz kormány tel­jes határozottsággal kinyilvá­nítja, hogy amennyiben a Cse­csenföldön élő orosz állampol­gárok ellen továbbra is erősza­kot alkalmaznak, akkor az orosz alkotmánnyal és törvé­nyekkel összhangban kényte­len lesz megvédeni Oroszor­szág állampolgárait” - hangoz­tatta az MTI által ismertetett moszkvai közlemény. A csecsen vezetés értéke­lése szerint az orosz kormány igyekszik megteremteni az úgynevezett csecsen probléma erőszakkal történő rendezésé­nek előfeltételeit. A csecsen hatóságok azt állították, hogy a köztársaságban teljes nyuga­lom uralkodik,­s a vezetés el­lenőrzése alatt tartja a helyze­tet. Szergej Filatov, az orosz Elnöki Hivatal vezetője az In­­terfaxnak adott nyilatkozatá­ban úgy vélte, hogy a kormány közleménye megfontolt és ki­mért volt, s teljesen tárgyila­gosan értékelte a Csecsenföl­dön kialakult helyzetet. „A helyzet odáig fajult, hogy Cse­csenföldön elrettentésül levá­gott emberi fejeket függeszte­nek ki a városok terein. Ilyen körülmények között furcsa lenne, ha Oroszország vezeté­se hallgatásba burkolózna” - mondta Filatov. Oroszország és Csecsen­­föld között eddig is feszült volt a viszony, s az ellentéteket most az Umar Avturhanov ve­zette csecsen ellenzék mozgo­lódása szította fel teljes erővel. A Csecsenföldi Ideiglenes Ta­nácsot megalakító Avturhanov egy héttel ezelőtt azzal a kérés­sel fordult Moszkvához, hogy a szabad és demokratikus vá­lasztások megtartásáig ismerje el a tanácsot Csecsenföld egyetlen törvényes államhatal­mi szervének. Avturhanov ti­tokban tárgyalásokat folytatott Szergej Filatovval, az orosz Elnöki Hivatal vezetőjével, aki ugyan nem tett ígéretet a cse­csen ellenzék kérésének telje­sítésére, de a nyilatkozataiból egyértelmű rokonszenvre lehe­tett következtetni. A dolgok odáig fajultak Moszkva és Groznij viszonyában, hogy Csecsenföld pénteken megta­gadta az együttműködést a Mi­­nyeralnije Vodi repülőtere kö­zelében történt túszejtés tette­seinek elfogásában. A csecsen főügyész hivatalosan bejelen­tette, hogy azonnal és figyel­meztetés nélkül lelövik az em­berrablók üldözésére induló orosz helikoptereket. A legújabb incidens a Cse­csemőiddel határos észak­­oszét-ingus válságövezetet érinti. Az orosz ideiglenes kor­mányzat jelentése szerint az el­múlt napokban csecsen heli­kopterek többször is megsértet­ték az övezet légterét. A cse­csen hatóságok szombaton cá­folták a hírt, s azt állították, hogy ez azért sem lehetséges, mivel Csecsenföldnek összesen egy polgári helikoptere van. Filatov nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Oroszország a politikai rendezés híve, ám a tárgyalásokat nem Dudajevvel kívánja elkezdeni. Úgy vélte, hogy „Csecsenföldön megje­lentek a józan gondolkozású erők, akiket támogatni kell". l Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1994. augusztus 1. Magyar Nemzet „Déli diktátor” * Észak-koreai kirohanás Észak-Korea vasárnap dü­hös kirohanást intézett Kim Jung Szam dél-koreai elnök el­len, azzal vádolva, hogy ő a legrosszabb diktátor, akit Phenjan valaha is látott. A KNCA hivatalos észak-koreai hírügynökség által nyilvános­ságra hozott közleményében a phenjani újraegyesítési bizott­ság rámutat: Kim Jung Szam „provokációi miatt a megbéké­lés felé tartó Korea-közi kap­csolatok visszaestek a kezdeti, konfrontációs szintre”. A közlemény azután ke­rült nyilvánosságra, hogy a múlt héten egy észak-koreai disszidens - aki az észak-ko­reai miniszterelnök vejének mondta magát - szöuli sajtó­tájékoztatóján közölte: tudo­mása van arról, hogy Phenjan öt alomtöltettel rendelkezik. Az északi közlemény azzal vádolta a dél-koreai államfőt, hogy „megforgatta a tőrt or­szága lakosainak vérző szívé­ben", amikor megtiltotta, hogy dél-koreaiak delegációt küldjenek Kim Ir Szén temeté­sére. Phenjan elítélte Kim Jung Szam „megbocsáthatat­lan árulását”, amellyel ismé­telt katonai provokációkat kö­vetett el Észak-Korea ellen Kim Ir Szén halála után. Távollétében nyolc és fél évre ítélték C raxi koncepciós per áldozatának tartja magát Bettino Craxi volt olasz kormányfő - akit egy bíróság pénteken 8 és fél évi szabad­ságvesztésre ítélt kenőpénz el­fogadása miatt - koncepciós per áldozatának tüntette fel magát tunéziai rejtekhelyéről az olasz sajtóhoz eljuttatott te­lefaxüzenetében. Az Olasz Szocialista Párt egykori veze­tője súlyos törvénysértéssel vá­dolja a pert lefolytató igazság­ügyi szerveket. Craxi abszurd­nak nevezte mind a vádponto­kat, mind a pert és az ítéleteket is, és azt állítja, hogy „előre megrendezett” per áldozata, melynek célja egy politikai íté­let bármi áron való meghozata­la volt - jelentette az MTI. A bukott politikus, aki el­len csaknem húsz ügyben fo­lyik vizsgálat, azzal vádolja Piero Gamacchiót, a tárgya­ lást vezető bírót, hogy már jó előre meghozta a személye el­leni ítéletet. Craxinak állítólag közjegyzőnél letétbe helyezett bizonyítékai vannak arra, hogy a bíró még a tárgyalást megelőzően nyilvánosság előtt közölte az ítéletre vonat­kozó elképzelését. A nyolc­pontos „vádiratban” Craxi egyebek közt azzal is vádolja a bíróságot, hogy megsértette a vádlottak jogait, megbénítot­ta a védelem munkáját, szelek­tálva használta fel a rendelke­zésre álló bizonyítékokat és elmulasztotta magának a vád­lottnak (Craxinak) a kihallga­tását. (Tudni való, hogy Craxi egyetlen bírósági idézésre sem jelent meg. Tunéziai villájából orvosi igazolásokat küldött maga helyett.) Craxi szerint az ő elítélésével véget ért Olasz­országban a jogállamiság, amelyet az „erő joga” váltott fel Az egykori nagyhatalmú pártvezetőt és kormányfőt azon a címen ítélték el, hogy 7 millió dollárnyi kenőpénz el­fogadásával maga is hozzájá­rult az Ambrosiano bankház 1982-es csődjéhez. Vádiratá­ban Craxi viszont azt is felró­ja a bíróságnak, hogy nem emelt vádat a kommunisták ellen, akiknek Paese Sera lap­ja ugyancsak nagy összegű, soha vissza nem fizetett hitelt vett fel az Ambrosiano bank­tól. Craxi aligha fog visszatér­ni Olaszországba, hogy letölt­­se börtönbüntetését Egy ko­rábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy szükség esetén kész nemzetközi bírósághoz is fordulni. Szélsőségesek akciója Incidens Terezinben PRÁGA - A csehországi németek kulturális szervezete, együtt a cseh-német megértés baráti körével és a szudétané­­met honfitársi egyesület drez­dai szervezetével szombaton a terezini nemzeti temetőben kí­vánt megemlékezni az 1945. július 31-ei Usti nad Labem-i németellenes megtorlás áldo­zatairól. A kérdést vizsgáló történészek szerint a város lő­szerraktárának mindmáig nem tisztázott felrobbanása után rendezett megtorló akcióban ötven-száz szudétanémetet meg­lincseltek, s a holttesteket az Elba-hídról dobták a folyóba. A megemlékezés ellen a Cseh Határvidék Klub nevű szervezet és a Cseh-Morva Kommunista Párt élesen tilta­kozott, azzal érvelve, hogy az a fasizmus áldozatai emlékének meggyalázását jelentené. A te­rezini koncentrációs tábor mel­lett létesített nemzeti emlékhely igazgatója azonban engedé­lyezte a kegyeleti aktust, amely során csehek és németek a te­mető nagykeresztjénél a kibé­külés jegyében kívánták elhe­lyezni koszorúikat s fel akarták olvasni a két nép közti megbé­kélésre felszólító üzenetüket. Az aktust azonban a szélső­séges jobboldali Republikánus Párt mintegy tizenöt fanatikus tagja megzavarta. A koszorúzó­­kat tojással dobálták meg, a megbékélést hirdető szalagok­kal ellátott koszorúkat megsem­misítették. A résztvevőket dur­va szavakkal illették, árulóknak és fasisztáknak minősítve őket. A megemlékezés szervezői a rendbontók módszereit elítél­ték, rámutatva arra, hogy ennek a szervezetnek a hívei máskor Hitlerre hivatkozva hangoztat­nak fajüldöző jelszavakat, most pedig arcátlanul antifasiszták­nak tüntetik fel magukat. (somogyi) Iliescu jól van Ion Iliescu román elnök a bukaresti tévében személye­sen biztosította a román lakos­ságot arról, hogy epekőműtét­jét követően jól érzi magát, gyógyulófélben van, és egyes sajtójelentésekkel ellentétben nem szenved rákban - jelen­tette a Reuter. Az elnök ugyanakkor a kórházi szobájában készült felvételeken elismerte, hogy „minden operáció trauma, amely megviseli a testet, és szenvedést okoz”. A legfris­sebb orvosi szakvélemény szerint a hét végén már el­hagyhatja a kórházat. A Biztonsági Tanács zöld jelzést adott A Fehér Ház szabadon dönthet a haiti beavatkozásról HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Clinton-kormányzat gya­korlatilag szabad kezet kapott arra, hogy minden lehetséges eszközt igénybe véve eltávolít­sa a haiti katonai rezsim veze­tőit, s visszaállítsa a demokrá­ciát az országban - így határo­zott vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely megszavazta az amerikai kez­deményezésre született határo­zattervezetet. Tizenkét tagál­lam mondott igent a határozat­ra, Kína és Brazília tartózko­dott. A világszervezet döntésé­vel Clinton amerikai elnök vá­laszthatja meg, hogy milyen módon és mikor kényszeríti tá­vozásra a haiti tábornokokat. A hét végén az amerikai haditen­gerészeti egységek Puerto Ri­­conál a partraszállást gyakorol­ták. A szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy a Fehér Ház az erőszak alkalma­zása mellett dönt annak érde­kében, hogy visszakerüljön ha­talmába az elűzött Jean-Bert­­rand Aristide, Haiti demokrati­kusan megválasztott elnöke. A BT határozata felhatal­mazza a tagállamokat, hogy nemzetközi erőt hozzanak létre egyesített parancsnokság alatt. A nemzetközi erők beavatko­zását követően a határozat ér­telmében 6000 főnyi ENSZ- békefenntartó felügyeli majd a rendet a karibi szigetország­ban. Ők segítik majd a katona­ság átalakítását, polgári rend­őrség létrehozását, szabad és tisztességes választások meg­­______________,_________________­ tartásának előkészítését. A bé­kefenntartó erők mandátuma hat hónapra szól, de küldetésük legkésőbb 1996 februárjában befejeződik. A hét végén az utolsó me­netrendszerű repülőgép is fel­szállt Haitiről, s életbe lépett az ország elleni légi tilalom. Ezzel azonban megnehezült azoknak a helyzete is, akik a katonai rezsim elől megpró­bálnának elmenekülni az or­szágból. Washington már több mint egy hónapja beszüntette haiti járatait, most szombaton pedig az utolsó francia gép is elhagyta Port-au-Prince-t. A menekülésnek azonban más módjai is vannak, sokan a ten­geren vagy a dominikai hatá­ron keresztül próbálják el­hagyni az országot. (p. t. Γ.) Az amerikai haditengerészek a partraszállást gyakorolják Puerto Ricónál (MTI külföldi képszolgálat — EPA) A megoldás az örökbefogadás A pápa a mesterséges megtermékenyítés ellen A pápa vasárnap állást foglalt a mesterséges megter­mékenyítés, a béranyaság és más olyan módszerek ellen, amelyek úgymond nem előse­gítik, hanem helyettesítik a természetes nemzést. II. János Pál a nyári hőség miatt a Ró­mához közeli, Castel Gandol­­fó-i nyaralójában mondta el az egybegyűlt hívekhez intézett, szokásos vasárnapi üzenetét. A pápa rámutatott, hogy gyor­suló ütemben terjednek a ter­mészetes folyamatokat helyet­tesítő technológiák, amelyek súlyos erkölcsi problémákat vetnek fel. A gyermek utáni jogos vá­gyakozást nem szabad a gyer­mekhez való olyan jognak te­kinteni, amelyet bármi áron ki lehet elégíteni. Az ilyenfajta hozzáállás puszta tárgyként ke­zelné az emberi lényt A tudo­mánynak kötelessége támogat­ni a természetes nemzési folya­matokat, de nem feladata mes­terségesen pótolni azokat - szögezte le a katolikus egyház­fő. - A mesterséges nemzési eljárásokkal megfosztják a szü­letendő emberi lényt attól­ a jo­­gától, hogy egy igazi szerelmi aktus eredményeként és termé­szetes biológiai folyamatok szerint jöjjön a világra. Az ily módon születő egyéneket pszi­chés, szociális és jogi problé­mák fogják végigkísérni egész életükön - figyelmeztetett II. János Pál a mesterséges nem­zési módszerek szerinte meglé­vő veszélyeire. A gyermektelenség megol­dását a pápa az örökbefogadás­ban látja, amelyet szerinte job­ban kellene megszervezni és propagálni. A gyermektelen, de gyermek után vágyó szülők oly módon is kielégíthetik ezen természetes óhajukat. A pápai nyaraló udvarán vasárnap este magyar művé­szek adtak koncertet a katoli­kus egyházfőnek. A szombat­­helyi Pannónia szimfonikus ze­nekar szólistái és a nyíregyházi Bárdos Lajos kórus Kurt Redel vezényletével Bach vallásos tárgyú műveiből adtak elő a pá­pa és vendégei részére. Tallinn-Moszkva: Megállapodás a támaszpontról Az észtországi Paldiski vá­rosában lévő orosz haditengeré­szeti támaszpont felszámolását és az itt található két nukleáris reaktor leszerelését Oroszor­szágnak 1995. szeptember 30- ig kell befejeznie. Ezt tartal­mazza az a megállapodás, ame­lyet Raul Maik észt külügymi­niszter-helyettes és Vaszilij Szvirin, a kétoldalú tárgyaláso­kon részt vevő orosz küldöttség vezetője úr alá Moszkvában. Afgán újságíró meggyilkolása Puskagolyóval a testében, holtan találtak rá az afgán fővá­ros közelében egy helyi újságíró­ra, aki a BBC brit médiavállalat­nak dolgozott - jelentette a Reu­ter. Mir Vaisz Dzsalilt szomba­ton hajnalban gyilkolták meg, amikor éppen hazafelé tartott Gulbuddin Hekmatjar kormány­fő szállásáról, miután interjút ké­szített a miniszterelnökkel. A rendőrség nem tudja, kik és miért lőtték le az újságírót. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A végelszámolás alatt lévő Zala megyei Beruházási Vállalat egyfordulós nyilvános pályázattal meghirdeti értékesítésre a Keszthely, Széchenyi u. 1-3. sz. alatti társasházban lévő 112,3 m* alapterületű irodáit Értékesítési irányár: 2 400 000 Ft (minimum összeg, amely áfá-t is tartalmaz). Fizetés módja: készpénz. · Pályázati feltételek: - a részletes ajánlati feltételeket tartalmazó pályázati füzet megvásárlása -100­00 Ft összegű bánatpénz letétbe helyezése - a pályázati anyag négy példányban, zárt borítékban való leadása, az eredeti példány megjelölésével, „Pályázat: ZALABER Keszthelyi Irodái” jeligével ellátva - ajánlattételt csak az ingatlan egészére fogadunk el - ajánlati kötöttség 90 nap - a vállalattal megkötendő adásvételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása - a jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései az irányadók. A pályázat benyújtásának időpontja: 1994 szeptember 19-én 10 óra. A pályázatot személyesen közjegyző jelenlétében kell átadni a ZALABER zalaegerszegi irodaházának­­ Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 11. - II. emelet 12. számú irodájában . A fel­kínált ingatlannal kapcsolatban további felvilágosítást ad: Dobri Ibolya végelszámoló. Telefon: 92/311-227. A pályázati füzet az irodaház 12. sz. szobájában szerezhető be a hirdetés megjelenését követő 8 napig, 3 000 Ft ellenében. | -----------------------------------------------|____________________________________________________|

Next