Magyar Nemzet, 1994. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1994. szeptember 1. AZ OROSZ KATONÁK történelmi távozása Né­metországból, nemcsak a Π. világháború utáni kö­zel fél évszázad lezárása, hanem egyértelmű jele Moszkva nyugati elkötelezettségének. Jelcin egyér­telmű elismerést érdemel azért - állapítják meg a nyugati elemzők mert rövid idő, kevesebb mint négy év alatt, a menetrendnek megfelelően távozott az orosz hadsereg német földről. Az államfő ezzel határozottan szembeszáll az orosz revansisz­kkal és szorosabb együttműködést akar a Nyugattal - álla­pította meg vezércikkében a The Daily Telegraph. A berlini megemlékezésen Jelcin elnök rendkívül békülékeny, a jövőbe tekintő beszédet mondott, úgy ítélte meg, hogy a Szovjetunió nem a németek, hanem a hitleri fasizmus ellen harcolt, megindultan emlékezett meg az elesett katonákról és kifejtette, hogy a szovjet hadsereg hősies harca nélkül elkép­zelhetetlen lenne a mai Európa és a virágzó Német­ország. Nemcsak Orosz- és Németország, hanem egész Európa történelmében mérföldkő ez a nap - mondotta Jelcin. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy le kell zárni a vitát arról, ki nyerte meg a hi­degháborút: az európai együttműködésre vonatko­zó elképzelés, a demokratikus elvek győztek. NEM SZABAD MEGFELEDKEZNI azonban azokról az oroszokról, akik a csapatok távozását kö­vetően a Baltikumban maradtak, mutatott rá a lon­doni lap elemzésében. Továbbra is problémákat okoz, hogy a baltikumi orosz népességet hátrányo­san megkülönböztető törvények sújtják, s ezek jog­gal provokálják Moszkvát Mint a cikkíró figyel­meztetett, veszélyes lenne azonban az a magatartás is, miszerint az oroszok távoztak Európából, a Nyu­gat elintézte a dolgát, s megfeledkeznének a Balti­kumról, kitéve a térséget Moszkva nyomásgyakor­lásának. Az Európai Unió, a NATO azzal támogat­hatja legjo­bbra a bald­áiri,η-Ī -fs &fet-Ewápít füg­­getlenségének megőrzését, ha bekapcsolja ezeket az országokat a nemzetközi kereskedelembe és a föld­rész védelmi szervezeteibe. Az Oroszországgal kia­lakuló reményteli kapcsolatok pedig megszün­tethetik a veszélyt, hogy Moszkva visszavonja eze­ket az államokat befolyási övezetébe. Berlini beszé­dében Jelcin is azt hangoztatta: az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Értekezlet decemberi buda­pesti csúcstalálkozóján szülessenek olyan döntések, amelyek biztosítják, hogy Európa félelem nélkül, re­ménykedve kezdje a következő évszázadot EGY MÁSIK KIVONULÁS azonban inkább ag­gasztja, mint megnyugtatja a délszláv válság részt­vevőit. Ha ugyanis sor kerül a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldására, nagy valószí­nűséggel az ENSZ csapatok is távoznak a totális há­ború színterévé váló köztársaságból. Mint a megfi­gyelők utaltak rá, újra törésvonal látszik a nemzet­közi összekötő csoporton belül. Moszkva egyre in­kább Belgrád megjutalmazását követeli, mert Milo­sevics szakított a boszniai szerbekkel. A Borba belgrádi napilap szerint Kozirjev orosz külügymi­niszter meggyőzte a szerb elnököt, hogy engedé­lyezze a nemzetközi megfigyelők ténykedését a szerb-boszniai határon. Ez az új fejlemény valóban megerősítené azt, hogy Belgrád szakítása komoly a béketervet szakadatlanul elutasító boszniai szer­­bekkel. A fegyverszállítási tilalom feloldását vi­szont Moszkva határozottan ellenzi, ha ugyanis ez megtörténne. Jelcinékre rendkívül erős nyomás ne­hezedne otthon, hogy egyoldalúan mondják fel a Jugoszlávia-ellenes ENSZ-embargót. A fegyver­szállítási tilalom feloldásának veszélyességét jelzi, hogy mostanában a muzulmán vezetők is egyre visszafogottabban nyilatkoznak a kérdésről, mond­ván, a zárlat feloldása nélkül is elegendő fegyver­be· JP (Watl igtoiniflu A ingxvil ehtít zat i ina ke'dörv W'y IN 11 uba* tárgyi,, -i B i« & min ei i rllt J nekükt'-.ul-IiI»urfei ii: 0!:’* nwl. I , f e! tcriljSi ^ Γ' i’fjfji· 8! if «Jf & wBy tiRya fi jL katonai akció & pr­i est­­iábom ^ i 'rijaa­­szi­­xluiva^ kedden Miner ,'β. A ízt ' emelkedett a teni,crM,'tSL Zst de tt kub itWWji /yVfW­­ 1B MW ejti"· t V­­ Ji(i\ masa; ontn *ttS. t ii 1 r­ 2 I o itv 'Η/Λί U ip'i V η if ■Ujj/V 1 ^ 1 ro V'V'H'^fa I na ni. kbig*^.r­ 4 ti.iiV.l arsaaoflillK^ia -Λ *7 rikai U Λ r VjtiW kubai . ΜΚΛ n k 11 ·„ J éven fi. Kttfa . j v\A ' L Ml err­e t hajlin κ Ί n. x t ?i. bfedVf , | n!.· l lm 1Net* i¥ Vn/ V«ö nyuc eszmec­se \ Ver,. % a, dai lapok azt t­ulkudozi τΜΆ··^*%»ί dorlási kérdésé­en. Az VkjFp diplomáciai forda atu sejivC,­­ A­’egyúttal a jdpofitákozás re­­mwnyével is kecsegtet. A Clin- Mn-kormn­­yzat erőteljes bírá­­latokban részesült, amiért ke­ményen lép fel Kubával szem­folytatni. Ez am hogy a Biztonsági Tanács kord­.n­ Hp .hatalmaz*t alapján nincs m­át It, mint katonai úton || tivoltani a CWran-r .zsir net. Négy kuibi álltn-. csaknem­ háronszáz­séget ajánlott fel, s Mjfv Britan­nia is csatikozott ki jt I ijóvaL A 7 fcfgfiifijB xl le.-iya-flt Hai· f c gyfcfijjií félszúfelt .e^yÁsret erf' · feil, Énú&f^isí­­,/a^rHttiiä cirenáiMsc NSSsfiry hónap elteltével az amerikai egy­ségei­ zömét kivonnák I helyü­k­­re újabb ENSZ-feskefenntanúk érkeznél»·...* B. M. Mw/ V’Uff' ■*** W ,5íiet §é \f λίΛΙι légi iKMJjn. i az ’iöf i aV i Sf drAMMmj^ Vt. W·'Jjneb'.' unjbrafe sep·' aetter 0 ai ^ φ*_ a telj y '4 ijvd iém .nozdít’’* '* .'grand­bílorlé A­ c­ ipSe Li(My l i iiij~’i i fh |iIsi 'jmái TM éli fei ilM (Jmj­­­i ■éfilmmaLÜ tip V/ %^­Λć tv) I r*' ~‘· ifi í * T&jIm/a ii gf' 'sok- ωΛΐ ra$· t V»* '11­­ 'ég V^iknlla­»11* ,. il *j t jl a. siS&ktál· kara­­d fie*» 1 " 3αιΐί*ΐε. *1 - ti·« ]//p'/fví " ^ - ' ·w 1 . *· Ίΐr Vízmegosztási i Him» s'zloj ak­ éllébilófi PoisonybtU |Jra a Mif. Josef OMozinsky'l­lljbjtn'.gos c­­t nról tárgyald s;/ro ,­Jc sva céi éi küldöttség vez.ayf· «.‘t'dár M- szlo'­ák rádiór/i? ryi/a.kizoit t tárgyalások fig­ to id öluiojtf­­jiafi eredtrírrye »WMtttgy, Iá solA tVMpI fim ill fl I agy a nary? i s­í s­ztr­ák fé faj/ca ne MA WfUsi ?e­­ te c· tyftvr tn gá lap dott ava­­mi­­sz ki fel­é|Wl»L/f ImwM tajsanak faj sldgi, LiiittiiW· ce tikei ti 20 Ildiimét^ v 'z helyett 4f' »fibmeteifil ftcsc.i,-Duná­ba” A szlovák fel­­­ett több fel·· b.Mhfiz kötve - elsősorban ih­­fa |J tagasBixKler ,I,rgy m gén­­ ttsfe. erőmű vízellátásához szok­ává vízmennyiséget­­ fejtene fe, és elmondta, hogy a magyar fél ezzel egyetértett s Budapes­tés rövidesen na­gyobb mendgűséget ísgérn­v az i­ga Itatásija kivitelz­­séhez szü­kséges tanulmányait at. IWVflnt, c zlo­vén-olasz vita M«·» felt­olja a vádakat MSImJwh ra Λίτ/.· .■ Olasz« .«zift t/MjKfegala­­pozatiaiiijt , ezért «n?f JesertMf ff |­mMittal” WfU'· azt i szlovén vádat, amely tzetm Pénm 'Szerző­désszegést 1­ 0’ ete' azzal, hogy lehetővé teszi az olasz állam­­polgárság ismételt felvitelét a Szlovéniában élt v­­olasz á­­­lajfipragárók számára. A római külüggym­iniszté­ium­ kedden este kiadott közleménye hang­súlyozza, hogy mindössze né­hány száz embert érint az ügy. A ljubljanai kormány a hét _________,___________________ elején vádolta meg Rómát az­zal, hogy a Szlovéniában élő volt olasz állampolgároknak biztosított lehetőséggel Olasz­ország megsérti az 1947-es bé­kemegállapodást és az 1973-es osimói szerződést A vádat elutasító válasz­ban az olasz külügyminisztéri­um emlékeztetett: Olaszor­szág egy 1992-ben elfogadott törvény alapján lehetővé teszi a világ bármely pontján élő volt állampolgárainak, hogy ismét felvegyék az olasz ál­lampolgárságot. ­ Napi egy koronra jelképes összegért Prágába költözik a SZER 1 1 l 1 PRÁGA­­ Az kongresszus augusztus 25-én véglegesen úgy döntött, hogy a Szabad Európa Rádió és a Sza­badság Rádió Münchenből Prá­gába, az egykori szövetségi par­lament épületébe költözik. A két rádióállomás helyváltoztatásá­nak elsősorban anyagi okai van­nak. Üzemeltetésük München­ben évente meghaladja a 200 millió dollárt, a cseh fővárosban a költségek fedezésére elegendő évi 75 millió dollár. A SZER és a Szabadság Rá­dió jelenleg hetente 800 órát su­gároz 21 nyelven. Alkalmazot­taik száma körülbelül ezer fő (1989 előtt 1700). A tervek sze­rint Prágába mintegy kétszázan költöznének át Münchenből, s ugyanennyi tenne a cseh alkal­mazottak száma is. A két rádió­adó műsorait jelenleg 57 millió ember hallgatja. A költözéssel kapcsolatos kiadások megközelítik a 20 mil­lió dollárt, s amint újságíróknak Kevin Klost a SZE­R és a Sza­badság Rádió igazgatója el­mondta, a költözködést a jövő év júniusáig befejezik. Szavai szerint,a két rádióállomás átköl­tözése Prágába történelmi pilla­nat, s­ ez a dörítés elsősorban Ha­vel cseh és Clinton amerikai el­nöknek, illetve a cseh kormány­nak köszönhető. Az a tény, hogy Prágára esett a választás - han­goztatta­­jelzése annak, hogy a világ a Cseh Köztársaságra úgy tekint, mint Nyugat-Európa ré­szére. Adrian Basora az Egye­sült Államok prágai nagykövete nyilatkozatában rámutatott: az hogy a kongresszus jóváhagyta a rádióállomások Prágába költö­zését, annak is bizonyítéka, hogy a Cseh Köztársaságban egyre szilárdabb a demokrácia. A SZER-ben dolgozó szerkesz­tők, fűzte hozzá a nagykövet, sokkal közelebb lesznek a keleti irányban fekvő országokhoz, amelyek iránt a legnagyobb a SZER érdeklődése. Basora úgy véli, hogy a SZER és a Szabad­ság Rádió átköltözése Prágába a két rádióállomást a megszűnés­től mentette meg. A prágai Nemzeti Múzeum és az Állami Operaház között emelkedő modern parlament­­épületet a cseh kormány a SZER-nek napi egy korona jel­képes összegért adja bérbe. Igor Nemec, a cseh kormány minisz­tere ezzel kapcsolatban kifejtet­te: a SZER ezt a szimbolikus összeget csak abban az esetben fizeti, ha a rádió finanszírozása kizárólag az Egyesült Államok költségvetéséből történik. Ám, ha a SZER prágai működésébe vállalkozók is bekapcsolódná­nak, akkor nem lenne okunk a jelképes bérleti díj alkalmazásá­ra. A SZER vezetői vállalták, hogy a volt szövetségi parlament üzemeltetési költségeit már ez év április elsejétől számítva kifize­tik. Ezek a költségek eddig elérik a 19 millió koronát Az épület új gazdái nagyon elégedettek az új székházzal. Az épület több helyiségét a nyilvá­nosság számára is elérhetővé kí­vánják tenni. Kutatási célokra ugyancsak hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára a Szabad Európa Rádió levéltárának egy része is. A SZER és a Szabadság Rá­dió tevékenységének vezérelve Kevin Klose szerint továbbra is az objektív hírközlés azokba az országokba „amelyek médiái még mindig küzdenek függet­lenségükért”. (somogyi) Politikai évadnyitás Franciaországban Az illúzióktól a valóságig (Párizsi tudósítónktól) Hemingway is megjelent a talán lege­lőkelőbbnek mondható párizsi szállodá­ban, a Ritzben. No persze, nem támadt föl a világhírű amerikai író, csak egy rá meg­tévesztésig hasonlító színész jóvoltából iszogathatott „Hemingway” a Ritz bár­pultjánál a főváros fölszabadulásának öt­venedik évfordulóján, mint egykoron tet­te, valamikor a húszas évek derekán. A régi emléket elevenítette föl a Búcsú a fegyverektől, az Öreg halász és a tenger és a többi nagyhírű könyv írója 1944-ben, amidőn haditudósítóként első útja a Ritz­­be vezetett, a ma már róla elnevezett bár­ba. Itt - az egykorú beszámolók szerint - azon morfondírozott, hogy miért nem az amerikaiak vonultak be előbb a francia fővárosba, miért a Leclerc-hadosztály szabadította föl Párizst. Nagyon is érthető, hogy az ötvenedik évforduló megünneplése közben ez az epizód is belekerült a visszapillantó esz­mefuttatásokba. Éppen Párizs - és persze egész Franciaország - fölszabadulása ad jó alkalmat ahhoz az itteni elemzőknek, hogy eltűnődjenek, valójában milyen „nagy" is a francia hatszög. Ötven év távlatából, s kiváltképpen a francia föl­­szabadítók egykori élményeit hallgatva olykor az a benyomás keletkezhet, hogy Franciaország egyedül „rázta le” a náci elnyomást, holott ez természetesen szöge­sen ellentmond az egykori katonai-straté­giai realitásoknak. A keleti fronton soro­zatosan vereséget szenvedő és hátráló né­met hadsereg, valamint a nyugati szövet­ségesek normandiai partraszállása szabta meg az alapvető erőviszonyokat, s dön­tötte el ismeretes módon a háború sorsát, s a francia ellenállás ebbe a koordináta­­rendszerbe illeszkedett bele. Bizonyos önámításra a mai helyzet is lehetőséget nyújt - legalábbis Edwy Plenel, a Le Monde kiváló szakértője szerint, akit a felszabadulási ünnepségek de Gaulle tá­bornok egyik megjegyzésére emlékeztet­tek: „Franciaország nagyságát évszáza­dos szövetség fűzi a világ szabadságá­hoz” - mondta londoni emigrációjában 1941 tavaszán az ellenállás megszervező­je, az ország későbbi vezetője. Valójában, éppen ebben az évszázadban többször is bebizonyosodott, hogy mennyire sérülé­keny ez a „nagyság”. S a látszat szerint a franciák azt hihetik, hogy az ezredforduló felé közeledve megváltozott formákban ugyan, de újra visszatérőben a régi dicső­ség. A Türkiz-hadművelet, a rettegett ter­rorista sikeres elfogása, Párizs határozott föllépése az iszlám fundamentalistákkal szemben­­ mind olyan intézkedés, amely egyértelmű elismerést váltott ki a világ­ból. A nyugati kancelláriák gratuláltak a ruandai akcióhoz - ismeri el a Le Monde. Carlos szudáni „elrablása” pedig a nem kis hagyományú francia titkosszolgálat hírnevét öregbítette, csakhogy a francia szemleíró önámításnak gondolja, ha mindezek alapján a hatszög lakosai a régi nagyság visszatérésében reménykednek, annál is inkább, mivel a külföld, kivált az angolszász világ évfordulós megemléke­zéseiről nem lenne szabad elfelejtkezni. Az Európai Közösség adja az igazi keretet ahhoz, hogy Párizs újrafogalmaz­za jelenlétét a világban, amire igen nagy szükség lenne, mert a kommunizmus bu­kásának egyik nagy vesztese éppen a francia diplomácia. Plenel szerint a pári­zsi külpolitika egyetlen realista útja csak­is az „európaizálás” felé vezethet. Martin József Hatékony regionális együttműködést Cseh-magyar partneri viszony Prágából jelenti az MTI. Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi fel­tételrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó part­nerei legyenek egymásnak - így foglalta össze szerdán 24 órás prágai látogatásának be­­nyomásait Kovács László kül­ügyminiszter, aki a délelőtti órákban cseh kollégájával, Jo­sef Zieleneccel a Cemin-palo­­tában áttekinette a kétoldalú kapcsolatok, az európai bizton­ság és a regionális együttmű­ködés kérdéseit. A miniszter a déli órákban hazautazott. Zieleneccel ak®ös sajtóér­tekezletén Kovács László fon­tos összekötő kapocsnak ne­vezte, hogy a magyar és a cseh külpolitikának egyaránt straté­giai célja az európai integráció, „s mindkét fél úgy látja, hogy az Európai Unióba való bejutá­sunk esélyeit növeli, ha ezt nem egymással rivalizálva, ha­nem erőfeszítéseinket össze­hangolva tesszük. Fontos kö­rülmény még - tette hozzá -, hogy mindkét ország számára szükségszerűség a regionális együttműködés, amely nem me­rülhet ki formalitásokban.” A külügyminiszter külön is ki­emelte a megbeszélésein Ma­gyarország iránt tapasztalt ro­­konszenvet, az új magyar kor­mány iránti hangsúlyozott bi­zalmat, s a kérdések pragmati­kus megközelítését. A látoga­tás tapasztalatai megerősítették bennem azt - jelentette ki Ko­­vács­ László hogy bár kormá­nyaink politikai összetétele el­térő, a kérdések gyakorlatias, ideológiamentes kezelése na­gyon jó lehetőséget ad a szoros kapcsolatokra. Josef Zieleniec elmondta: megállapodtak a csehszlovák­magyar szerződések jogutódlá­sának rendezéséről, s arról, hogy a gazdasági együttműkö­dés számára kedvező feltétele­ket kell kialakítani. Kovács László ígéretet tett arra, hogy gyorsított eljárásban a parla­ment elé terjeszti ratifikálásra a beruházások kölcsönös védel­méről és a kettős adóztatás el­kerüléséről szóló szerződést. A magyar külügyminiszter el­mondta még, hogy a kétoldalú érintkezések folytatódni fog­nak: november 1-jén Budapest­re érkezik Václav Havel cseh elnök, megállapodás született egy (jövő év eleji) kormányfői találkozó előkészítéséről és magyarországi látogatásra hív­ta meg Zieleniec külügymi­nisztert. Kovács szerint egyet­értettek abban, hogy a gazdasá­gi együttműködéstől a kulturá­lis kapcsolatokig minden terü­leten szükség is, és lehetőség is van a továbblépésre. Napirenden a békepartnerség Védelmi miniszterek csúcstalálkozója Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. Az MTI érdeklő­désére szerdán Erdélyi Lajos alezredes honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a szlovák kez­deményezésre létrejövő talál­kozón a NATO-hoz való köze­ledésről, a békepartnerségi programban való részvételről, valamint a térség biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nylik rövid kétoldalú találkozókra is. Diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült: egyelőre még bizonytalan, hogy Csehországot a védelmi miniszter képviseli-e. A koráb­bi hasonló találkozókon Prága alacsonyabb szinten vett részt. Elkelt a Madison Square Garden (Washingtoni tudósítónktól) Az eladók győzelmeként értékelik a New Yorkban beje­lentett egymilliárd dolláros üz­letet, amelynek keretében a Viacom megszabadul a Madi­son Square Garden szórakozta­tóipari és sportbirodalomtól. Az új tulajdonos nyolcvanöt százalékban az ITT, illetve a Cablevision, az Egyesült Álla­mok negyedik legnagyobb ká­beltévé hálózata. A Viacom idén márciusban, a Paramount hollywoodi film­stúdió és médiavállalkozás megszerzésével lett a híres, ra­gyogó sportcsatákat és kitűnő koncerteket látott Garden birto­kosa, ám most egymilliárd dol­lár készpénzhez jut, amelyre nagy szüksége van, hogy hite­leit törleszteni tudja. Elemzők hat-nyolcszázmillióra becsül­ték a Madison Square Gardent, de Redstone, a Viacom vezére sikeresen felverte az árat. A biztosításban, pénzügyi szol­gáltatásban és hotelekben érde­kelt ITT hosszú távú befekte­tésnek tekinti ezt a vásárt, s Cu­omo New York-i kormányzó is üdvözölte az ügyletet, mond­ván, mindkét vevő hűséges a városhoz és az államhoz. A bökkenő nem is azt ITT, hanem a Cablevision, amelynek 2,5 millió előfizetője van tizen­kilenc államban, ám 1,4 millió New Yorkban és környékén. S a Madison keretében működik a Nicks kosárlabda- és a Rangers jéghokicsapat. A Cablevision ezenkívül hozzájuthat a Yanke­es baseballcsapat mérkőzései­nek közvetítési jogához is, kö­vetkezésképpen máris a tröszt­­ellenes törvények megfelelő pa­ragrafusait böngészi New York állam főügyésze. A Gardenért mások is ver­sengtek, de senki sem ment az egymilliárdos határ fölé. A pénzbőségben szenvedő ITT segítségével viszont a Madison birodalom tovább bővülhet, újabb csapatokkal, stadionok­kal és szórakoztatóközpontok­kal, s nemcsak az Egyesült Ál­lamokban, hanem szerte a vi­lágban. (klahó) Építészmérnök üzletkötőt keresünk főállásban kelet-magyarországi munkahelyre, németnyelv-tudással. Lakástelefon, Debrecen előnyben. • Kérjük, jelentkezzenek Borostyán­ Gézánál az­­11294-5143 vagy a 06­­301424-806-os telefonszámon. MTAKKKI keres 1­t felvételre, napi 4 vagy 6 órás , munkaidőben .· titkárnői-gépírói feladatok ·. .ellátására munkatársat. 1' Szövegszerkesztő : használatának ismerete’­i·.­ szükséges, angol nyelvism­eret előnyös. Jelentkezni, lehet „munkanapokon 9 és 13 óra között df/Bérces Tibornál a 212-5076-os telefonszámot.

Next