Magyar Nemzet, 1994. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-01 / 204. szám
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1994. szeptember 1. AZ OROSZ KATONÁK történelmi távozása Németországból, nemcsak a Π. világháború utáni közel fél évszázad lezárása, hanem egyértelmű jele Moszkva nyugati elkötelezettségének. Jelcin egyértelmű elismerést érdemel azért - állapítják meg a nyugati elemzők mert rövid idő, kevesebb mint négy év alatt, a menetrendnek megfelelően távozott az orosz hadsereg német földről. Az államfő ezzel határozottan szembeszáll az orosz revansiszkkal és szorosabb együttműködést akar a Nyugattal - állapította meg vezércikkében a The Daily Telegraph. A berlini megemlékezésen Jelcin elnök rendkívül békülékeny, a jövőbe tekintő beszédet mondott, úgy ítélte meg, hogy a Szovjetunió nem a németek, hanem a hitleri fasizmus ellen harcolt, megindultan emlékezett meg az elesett katonákról és kifejtette, hogy a szovjet hadsereg hősies harca nélkül elképzelhetetlen lenne a mai Európa és a virágzó Németország. Nemcsak Orosz- és Németország, hanem egész Európa történelmében mérföldkő ez a nap - mondotta Jelcin. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy le kell zárni a vitát arról, ki nyerte meg a hidegháborút: az európai együttműködésre vonatkozó elképzelés, a demokratikus elvek győztek. NEM SZABAD MEGFELEDKEZNI azonban azokról az oroszokról, akik a csapatok távozását követően a Baltikumban maradtak, mutatott rá a londoni lap elemzésében. Továbbra is problémákat okoz, hogy a baltikumi orosz népességet hátrányosan megkülönböztető törvények sújtják, s ezek joggal provokálják Moszkvát Mint a cikkíró figyelmeztetett, veszélyes lenne azonban az a magatartás is, miszerint az oroszok távoztak Európából, a Nyugat elintézte a dolgát, s megfeledkeznének a Baltikumról, kitéve a térséget Moszkva nyomásgyakorlásának. Az Európai Unió, a NATO azzal támogathatja legjobbra a baldáiri,η-Ī -fs &fet-Ewápít függetlenségének megőrzését, ha bekapcsolja ezeket az országokat a nemzetközi kereskedelembe és a földrész védelmi szervezeteibe. Az Oroszországgal kialakuló reményteli kapcsolatok pedig megszüntethetik a veszélyt, hogy Moszkva visszavonja ezeket az államokat befolyási övezetébe. Berlini beszédében Jelcin is azt hangoztatta: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet decemberi budapesti csúcstalálkozóján szülessenek olyan döntések, amelyek biztosítják, hogy Európa félelem nélkül, reménykedve kezdje a következő évszázadot EGY MÁSIK KIVONULÁS azonban inkább aggasztja, mint megnyugtatja a délszláv válság résztvevőit. Ha ugyanis sor kerül a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldására, nagy valószínűséggel az ENSZ csapatok is távoznak a totális háború színterévé váló köztársaságból. Mint a megfigyelők utaltak rá, újra törésvonal látszik a nemzetközi összekötő csoporton belül. Moszkva egyre inkább Belgrád megjutalmazását követeli, mert Milosevics szakított a boszniai szerbekkel. A Borba belgrádi napilap szerint Kozirjev orosz külügyminiszter meggyőzte a szerb elnököt, hogy engedélyezze a nemzetközi megfigyelők ténykedését a szerb-boszniai határon. Ez az új fejlemény valóban megerősítené azt, hogy Belgrád szakítása komoly a béketervet szakadatlanul elutasító boszniai szerbekkel. A fegyverszállítási tilalom feloldását viszont Moszkva határozottan ellenzi, ha ugyanis ez megtörténne. Jelcinékre rendkívül erős nyomás nehezedne otthon, hogy egyoldalúan mondják fel a Jugoszlávia-ellenes ENSZ-embargót. A fegyverszállítási tilalom feloldásának veszélyességét jelzi, hogy mostanában a muzulmán vezetők is egyre visszafogottabban nyilatkoznak a kérdésről, mondván, a zárlat feloldása nélkül is elegendő fegyverbe· JP (Watl igtoiniflu A ingxvil ehtít zat i ina ke'dörv W'y IN 11 uba* tárgyi,, -i B i« & min ei i rllt J nekükt'-.ul-IiI»urfei ii: 0!:’* nwl. I , f e! tcriljSi ^ Γ' i’fjfji· 8! if «Jf & wBy tiRya fi jL katonai akció & pri estiábom ^ i 'rijaaszixluiva^ kedden Miner ,'β. A ízt ' emelkedett a teni,crM,'tSL Zst de tt kub itWWji /yVfW 1B MW ejti"· t V Ji(i\ masa; ontn *ttS. t ii 1 r 2 I o itv 'Η/Λί U ip'i V η if ■Ujj/V 1 ^ 1 ro V'V'H'^fa I na ni. kbig*^.r 4 ti.iiV.l arsaaoflillK^ia -Λ *7 rikai U Λ r VjtiW kubai . ΜΚΛ n k 11 ·„ J éven fi. Kttfa . j v\A ' L Ml erre t hajlin κ Ί n. x t ?i. bfedVf , | n!.· l lm 1Net* i¥ Vn/ V«ö nyuc eszmecse \ Ver,. % a, dai lapok azt tulkudozi τΜΆ··^*%»ί dorlási kérdéséen. Az VkjFp diplomáciai forda atu sejivC, A’egyúttal a jdpofitákozás remwnyével is kecsegtet. A Clin- Mn-kormnyzat erőteljes bírálatokban részesült, amiért keményen lép fel Kubával szemfolytatni. Ez am hogy a Biztonsági Tanács kord.n Hp .hatalmaz*t alapján nincs mát It, mint katonai úton || tivoltani a CWran-r .zsir net. Négy kuibi álltn-. csaknem háronszázséget ajánlott fel, s Mjfv Britannia is csatikozott ki jt I ijóvaL A 7 fcfgfiifijB xl le.-iya-flt Hai· f c gyfcfijjií félszúfelt .e^yÁsret erf' · feil, Énú&f^isí,/a^rHttiiä cirenáiMsc NSSsfiry hónap elteltével az amerikai egységei zömét kivonnák I helyükre újabb ENSZ-feskefenntanúk érkeznél»·...* B. M. Mw/ V’Uff' ■*** W ,5íiet §é \f λίΛΙι légi iKMJjn. i az ’iöf i aV i Sf drAMMmj^ Vt. W·'Jjneb'.' unjbrafe sep·' aetter 0 ai ^ φ*_ a telj y '4 ijvd iém .nozdít’’* '* .'grandbílorlé A c ipSe Li(My l i iiij~’i i fh |iIsi 'jmái TM éli fei ilM (Jmji ■éfilmmaLÜ tip V/ %^Λć tv) I r*' ~‘· ifi í * T&jIm/a ii gf' 'sok- ωΛΐ ra$· t V»* '11 'ég V^iknlla»11* ,. il *j t jl a. siS&ktál· karad fie*» 1 " 3αιΐί*ΐε. *1 - ti·« ]//p'/fví " ^ - ' ·w 1 . *· Ίΐr Vízmegosztási i Him» s'zloj ak éllébilófi PoisonybtU |Jra a Mif. Josef OMozinsky'llljbjtn'.gos ct nról tárgyald s;/ro ,Jc sva céi éi küldöttség vez.ayf· «.‘t'dár M- szlo'ák rádiór/i? ryi/a.kizoit t tárgyalások fig to id öluiojtfjiafi eredtrírrye »WMtttgy, Iá solA tVMpI fim ill fl I agy a nary? i sí sztrák fé faj/ca ne MA WfUsi ?e te c· tyftvr tn gá lap dott avamisz ki felé|Wl»L/f ImwM tajsanak faj sldgi, LiiittiiW· ce tikei ti 20 Ildiimét^ v 'z helyett 4f' »fibmeteifil ftcsc.i,-Dunába” A szlovák felett több fel·· b.Mhfiz kötve - elsősorban ihfa |J tagasBixKler ,I,rgy m gén ttsfe. erőmű vízellátásához szokává vízmennyiséget fejtene fe, és elmondta, hogy a magyar fél ezzel egyetértett s Budapestés rövidesen nagyobb mendgűséget ísgérnv az iga Itatásija kivitelzséhez szükséges tanulmányait at. IWVflnt, c zlovén-olasz vita M«·» feltolja a vádakat MSImJwh ra Λίτ/.· .■ Olasz« .«zift t/MjKfegalapozatiaiiijt , ezért «n?f JesertMf ff |mMittal” WfU'· azt i szlovén vádat, amely tzetm Pénm 'Szerződésszegést 1 0’ ete' azzal, hogy lehetővé teszi az olasz állampolgárság ismételt felvitelét a Szlovéniában élt volasz álajfipragárók számára. A római külüggyminisztéium kedden este kiadott közleménye hangsúlyozza, hogy mindössze néhány száz embert érint az ügy. A ljubljanai kormány a hét _________,___________________ elején vádolta meg Rómát azzal, hogy a Szlovéniában élő volt olasz állampolgároknak biztosított lehetőséggel Olaszország megsérti az 1947-es békemegállapodást és az 1973-es osimói szerződést A vádat elutasító válaszban az olasz külügyminisztérium emlékeztetett: Olaszország egy 1992-ben elfogadott törvény alapján lehetővé teszi a világ bármely pontján élő volt állampolgárainak, hogy ismét felvegyék az olasz állampolgárságot. Napi egy koronra jelképes összegért Prágába költözik a SZER 1 1 l 1 PRÁGA Az kongresszus augusztus 25-én véglegesen úgy döntött, hogy a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió Münchenből Prágába, az egykori szövetségi parlament épületébe költözik. A két rádióállomás helyváltoztatásának elsősorban anyagi okai vannak. Üzemeltetésük Münchenben évente meghaladja a 200 millió dollárt, a cseh fővárosban a költségek fedezésére elegendő évi 75 millió dollár. A SZER és a Szabadság Rádió jelenleg hetente 800 órát sugároz 21 nyelven. Alkalmazottaik száma körülbelül ezer fő (1989 előtt 1700). A tervek szerint Prágába mintegy kétszázan költöznének át Münchenből, s ugyanennyi tenne a cseh alkalmazottak száma is. A két rádióadó műsorait jelenleg 57 millió ember hallgatja. A költözéssel kapcsolatos kiadások megközelítik a 20 millió dollárt, s amint újságíróknak Kevin Klost a SZER és a Szabadság Rádió igazgatója elmondta, a költözködést a jövő év júniusáig befejezik. Szavai szerint,a két rádióállomás átköltözése Prágába történelmi pillanat, s ez a dörítés elsősorban Havel cseh és Clinton amerikai elnöknek, illetve a cseh kormánynak köszönhető. Az a tény, hogy Prágára esett a választás - hangoztattajelzése annak, hogy a világ a Cseh Köztársaságra úgy tekint, mint Nyugat-Európa részére. Adrian Basora az Egyesült Államok prágai nagykövete nyilatkozatában rámutatott: az hogy a kongresszus jóváhagyta a rádióállomások Prágába költözését, annak is bizonyítéka, hogy a Cseh Köztársaságban egyre szilárdabb a demokrácia. A SZER-ben dolgozó szerkesztők, fűzte hozzá a nagykövet, sokkal közelebb lesznek a keleti irányban fekvő országokhoz, amelyek iránt a legnagyobb a SZER érdeklődése. Basora úgy véli, hogy a SZER és a Szabadság Rádió átköltözése Prágába a két rádióállomást a megszűnéstől mentette meg. A prágai Nemzeti Múzeum és az Állami Operaház között emelkedő modern parlamentépületet a cseh kormány a SZER-nek napi egy korona jelképes összegért adja bérbe. Igor Nemec, a cseh kormány minisztere ezzel kapcsolatban kifejtette: a SZER ezt a szimbolikus összeget csak abban az esetben fizeti, ha a rádió finanszírozása kizárólag az Egyesült Államok költségvetéséből történik. Ám, ha a SZER prágai működésébe vállalkozók is bekapcsolódnának, akkor nem lenne okunk a jelképes bérleti díj alkalmazására. A SZER vezetői vállalták, hogy a volt szövetségi parlament üzemeltetési költségeit már ez év április elsejétől számítva kifizetik. Ezek a költségek eddig elérik a 19 millió koronát Az épület új gazdái nagyon elégedettek az új székházzal. Az épület több helyiségét a nyilvánosság számára is elérhetővé kívánják tenni. Kutatási célokra ugyancsak hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára a Szabad Európa Rádió levéltárának egy része is. A SZER és a Szabadság Rádió tevékenységének vezérelve Kevin Klose szerint továbbra is az objektív hírközlés azokba az országokba „amelyek médiái még mindig küzdenek függetlenségükért”. (somogyi) Politikai évadnyitás Franciaországban Az illúzióktól a valóságig (Párizsi tudósítónktól) Hemingway is megjelent a talán legelőkelőbbnek mondható párizsi szállodában, a Ritzben. No persze, nem támadt föl a világhírű amerikai író, csak egy rá megtévesztésig hasonlító színész jóvoltából iszogathatott „Hemingway” a Ritz bárpultjánál a főváros fölszabadulásának ötvenedik évfordulóján, mint egykoron tette, valamikor a húszas évek derekán. A régi emléket elevenítette föl a Búcsú a fegyverektől, az Öreg halász és a tenger és a többi nagyhírű könyv írója 1944-ben, amidőn haditudósítóként első útja a Ritzbe vezetett, a ma már róla elnevezett bárba. Itt - az egykorú beszámolók szerint - azon morfondírozott, hogy miért nem az amerikaiak vonultak be előbb a francia fővárosba, miért a Leclerc-hadosztály szabadította föl Párizst. Nagyon is érthető, hogy az ötvenedik évforduló megünneplése közben ez az epizód is belekerült a visszapillantó eszmefuttatásokba. Éppen Párizs - és persze egész Franciaország - fölszabadulása ad jó alkalmat ahhoz az itteni elemzőknek, hogy eltűnődjenek, valójában milyen „nagy" is a francia hatszög. Ötven év távlatából, s kiváltképpen a francia fölszabadítók egykori élményeit hallgatva olykor az a benyomás keletkezhet, hogy Franciaország egyedül „rázta le” a náci elnyomást, holott ez természetesen szögesen ellentmond az egykori katonai-stratégiai realitásoknak. A keleti fronton sorozatosan vereséget szenvedő és hátráló német hadsereg, valamint a nyugati szövetségesek normandiai partraszállása szabta meg az alapvető erőviszonyokat, s döntötte el ismeretes módon a háború sorsát, s a francia ellenállás ebbe a koordinátarendszerbe illeszkedett bele. Bizonyos önámításra a mai helyzet is lehetőséget nyújt - legalábbis Edwy Plenel, a Le Monde kiváló szakértője szerint, akit a felszabadulási ünnepségek de Gaulle tábornok egyik megjegyzésére emlékeztettek: „Franciaország nagyságát évszázados szövetség fűzi a világ szabadságához” - mondta londoni emigrációjában 1941 tavaszán az ellenállás megszervezője, az ország későbbi vezetője. Valójában, éppen ebben az évszázadban többször is bebizonyosodott, hogy mennyire sérülékeny ez a „nagyság”. S a látszat szerint a franciák azt hihetik, hogy az ezredforduló felé közeledve megváltozott formákban ugyan, de újra visszatérőben a régi dicsőség. A Türkiz-hadművelet, a rettegett terrorista sikeres elfogása, Párizs határozott föllépése az iszlám fundamentalistákkal szemben mind olyan intézkedés, amely egyértelmű elismerést váltott ki a világból. A nyugati kancelláriák gratuláltak a ruandai akcióhoz - ismeri el a Le Monde. Carlos szudáni „elrablása” pedig a nem kis hagyományú francia titkosszolgálat hírnevét öregbítette, csakhogy a francia szemleíró önámításnak gondolja, ha mindezek alapján a hatszög lakosai a régi nagyság visszatérésében reménykednek, annál is inkább, mivel a külföld, kivált az angolszász világ évfordulós megemlékezéseiről nem lenne szabad elfelejtkezni. Az Európai Közösség adja az igazi keretet ahhoz, hogy Párizs újrafogalmazza jelenlétét a világban, amire igen nagy szükség lenne, mert a kommunizmus bukásának egyik nagy vesztese éppen a francia diplomácia. Plenel szerint a párizsi külpolitika egyetlen realista útja csakis az „európaizálás” felé vezethet. Martin József Hatékony regionális együttműködést Cseh-magyar partneri viszony Prágából jelenti az MTI. Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi feltételrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó partnerei legyenek egymásnak - így foglalta össze szerdán 24 órás prágai látogatásának benyomásait Kovács László külügyminiszter, aki a délelőtti órákban cseh kollégájával, Josef Zieleneccel a Cemin-palotában áttekinette a kétoldalú kapcsolatok, az európai biztonság és a regionális együttműködés kérdéseit. A miniszter a déli órákban hazautazott. Zieleneccel ak®ös sajtóértekezletén Kovács László fontos összekötő kapocsnak nevezte, hogy a magyar és a cseh külpolitikának egyaránt stratégiai célja az európai integráció, „s mindkét fél úgy látja, hogy az Európai Unióba való bejutásunk esélyeit növeli, ha ezt nem egymással rivalizálva, hanem erőfeszítéseinket összehangolva tesszük. Fontos körülmény még - tette hozzá -, hogy mindkét ország számára szükségszerűség a regionális együttműködés, amely nem merülhet ki formalitásokban.” A külügyminiszter külön is kiemelte a megbeszélésein Magyarország iránt tapasztalt rokonszenvet, az új magyar kormány iránti hangsúlyozott bizalmat, s a kérdések pragmatikus megközelítését. A látogatás tapasztalatai megerősítették bennem azt - jelentette ki Kovács László hogy bár kormányaink politikai összetétele eltérő, a kérdések gyakorlatias, ideológiamentes kezelése nagyon jó lehetőséget ad a szoros kapcsolatokra. Josef Zieleniec elmondta: megállapodtak a csehszlovákmagyar szerződések jogutódlásának rendezéséről, s arról, hogy a gazdasági együttműködés számára kedvező feltételeket kell kialakítani. Kovács László ígéretet tett arra, hogy gyorsított eljárásban a parlament elé terjeszti ratifikálásra a beruházások kölcsönös védelméről és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. A magyar külügyminiszter elmondta még, hogy a kétoldalú érintkezések folytatódni fognak: november 1-jén Budapestre érkezik Václav Havel cseh elnök, megállapodás született egy (jövő év eleji) kormányfői találkozó előkészítéséről és magyarországi látogatásra hívta meg Zieleniec külügyminisztert. Kovács szerint egyetértettek abban, hogy a gazdasági együttműködéstől a kulturális kapcsolatokig minden területen szükség is, és lehetőség is van a továbblépésre. Napirenden a békepartnerség Védelmi miniszterek csúcstalálkozója Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. Az MTI érdeklődésére szerdán Erdélyi Lajos alezredes honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a szlovák kezdeményezésre létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledésről, a békepartnerségi programban való részvételről, valamint a térség biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nylik rövid kétoldalú találkozókra is. Diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült: egyelőre még bizonytalan, hogy Csehországot a védelmi miniszter képviseli-e. A korábbi hasonló találkozókon Prága alacsonyabb szinten vett részt. Elkelt a Madison Square Garden (Washingtoni tudósítónktól) Az eladók győzelmeként értékelik a New Yorkban bejelentett egymilliárd dolláros üzletet, amelynek keretében a Viacom megszabadul a Madison Square Garden szórakoztatóipari és sportbirodalomtól. Az új tulajdonos nyolcvanöt százalékban az ITT, illetve a Cablevision, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb kábeltévé hálózata. A Viacom idén márciusban, a Paramount hollywoodi filmstúdió és médiavállalkozás megszerzésével lett a híres, ragyogó sportcsatákat és kitűnő koncerteket látott Garden birtokosa, ám most egymilliárd dollár készpénzhez jut, amelyre nagy szüksége van, hogy hiteleit törleszteni tudja. Elemzők hat-nyolcszázmillióra becsülték a Madison Square Gardent, de Redstone, a Viacom vezére sikeresen felverte az árat. A biztosításban, pénzügyi szolgáltatásban és hotelekben érdekelt ITT hosszú távú befektetésnek tekinti ezt a vásárt, s Cuomo New York-i kormányzó is üdvözölte az ügyletet, mondván, mindkét vevő hűséges a városhoz és az államhoz. A bökkenő nem is azt ITT, hanem a Cablevision, amelynek 2,5 millió előfizetője van tizenkilenc államban, ám 1,4 millió New Yorkban és környékén. S a Madison keretében működik a Nicks kosárlabda- és a Rangers jéghokicsapat. A Cablevision ezenkívül hozzájuthat a Yankees baseballcsapat mérkőzéseinek közvetítési jogához is, következésképpen máris a trösztellenes törvények megfelelő paragrafusait böngészi New York állam főügyésze. A Gardenért mások is versengtek, de senki sem ment az egymilliárdos határ fölé. A pénzbőségben szenvedő ITT segítségével viszont a Madison birodalom tovább bővülhet, újabb csapatokkal, stadionokkal és szórakoztatóközpontokkal, s nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világban. (klahó) Építészmérnök üzletkötőt keresünk főállásban kelet-magyarországi munkahelyre, németnyelv-tudással. Lakástelefon, Debrecen előnyben. • Kérjük, jelentkezzenek Borostyán Gézánál az11294-5143 vagy a 06301424-806-os telefonszámon. MTAKKKI keres 1t felvételre, napi 4 vagy 6 órás , munkaidőben .· titkárnői-gépírói feladatok ·. .ellátására munkatársat. 1' Szövegszerkesztő : használatának ismerete’i·. szükséges, angol nyelvismeret előnyös. Jelentkezni, lehet „munkanapokon 9 és 13 óra között df/Bérces Tibornál a 212-5076-os telefonszámot.