Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet SZOMBAT, 1994. október 1. A SZLOVÁK POLITIKAI élet Meciar híveire és ellenfeleire oszlik, írta a Gazeta Wyborczában Rudolf Chme. A szlovák publicista csatlakozott azokhoz, akik úgy vélik, a mostani választások valódi tétje a szlovák demokrácia fennmaradása. A cseh Lidové Noviny elemzője ugyanakkor egy újabb népszava­zásnak nevezi a szlovák választásokat, mondván, a lakosok ismét attól dönthetnek visszatérjen-e vagy sem a hatalomba Vladimír Meciar. A szerző azonban úgy véli, az már jóelőre eldőlt, hogy a csupán „az ellenségkeresés kártyájára építő” exkormányfő nem kerülhet újból a miniszterelnöki székbe, miután ,41 szlovák politikusok többségének első számú köz­ellensége lett". Az írás ennek ellenére nem jósol igazán kedvező jövőt Szlovákiának, utalva arra, hogy a pillanatnyi körülmények között alighanem bal­­középjobb felállású lesz az új pozsonyi kabinet, amely így nehezen birkózik majd meg a cigánykérdéssel, a magyar kisebbség problémáival, illetve a maffia növekvő befolyásával A La Libre Belgique szerint, amennyiben Moravcik pártja bekerül a parlamentbe, meg kell egyezniük a magyar pártokkal, amelyek így könnyen a mérleg nyelvének szerepét játszhatják majd. A kampányt figyelve az olasz lapok meglepő párhuzamokat véltek felfedezni Meciar és Berlusconi korábbi korteskedése között. Mint a Corriere della Sera megjegyzi, bár Meciarék határozottan cáfolnak minden együttműködést a Forza Italiával, ám a forgatókönyvek nagyon hasonlóak. KEVÉSBÉ LÁTHATÓ VÁLASZFAL osztja meg Európát a vasfüggöny bukása után, állapítja meg elemzésében a The New York Times, utalva arra a mind élesebben körvonalazódó különbségre, amelyet Csehország, Lengyelország és­­Magyar­­ország, valamint Bulgária, Románia és Ukrajna gazdasági és politkai helyzete között lehet felfe­dezni. A lap kommentárja szerint míg az előbbi három állam a nyugati közösségben látja jövőjét, s efelé is halad, utóbbiak minden évben jobban és jobban lemaradnak tőlük. A szerző azonban utal arra is, hogy a „jó úton haladó” országokban is kiábrándulás és felháborodás kíséri az átala­kulást, s kitér a Nyugat felelősségére, amely nem sietett kellő gyorsasággal gazdasági támogatást nyújtani ezeknek az államoknak. Nem sikerült, teszi hozzá a lap budapesti tudósítója, stratégiai stabilitást sem nyújtani a térségnek, amelyben így megerősödhetett a nacionalizmus. Ugyan­csak a nyugati országok felelősségét látja a szerző abban, hogy míg Kelet-Európa országai elsősorban Oroszországtól félnek, a NATO- garanciáik éppen azért késnek, mert az Egyesült Államok és szövetségesei nem akarják megsér­teni Moszkvát. AZ ETNIKAI TISZTOGATÁSNÁL súlyosabb bűntett leköpni a szerb szocialista párt egyik veze­tőjét, vélték egyesek Seselj vajda letartóztatásának hírére Belgrádban. A kijelentés egyértelműen utal arra a tényre, hogy míg korábban a radikális szerb vezér nyíltan buzdíthatott emberek elűzésére, nemzetiségi tisztogatásra, mindezért semmiféle hátrány nem érte. Most azonban, amikor Milose­­vicsnek bizonyítania kell józanságát a nemzetközi közösség előtt, lecsapott az első adandó alkalom­mal. A szerbiai ellenzék szerint abban az ország­ban, ahol a hatalom tetszése szerint büntethet, nagy a veszélye az emberi jogok súlyos megsértésének. Belgrádban egyébként aligha vannak bárkinek is kétségei afelől, hogy Seseljt politikai okok miatt tartóztatták le, s nem zárják ki a nacionalista vezetők elleni hajsza folytatását sem. (N. I. Zs.) Az alapszerződés kérdése Vita az RMDSZ döntéshozó testületében Bukarestből jelenti az MTI. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség legfelső döntéshozó szerve, a Szövet­ségi Képviselők Tanácsa pén­teken reggel megkezdődött kétnapos őszi ülésszakának kezdetén szavazással úgy dön­tött, hogy külön napirendi pontként foglalkozik az RMDSZ által, a román-ma­gyar alapszerződés kérdésével kapcsolatban kiadott állásfog­lalás megerősítésével. A 45 szavazattal, 8 ellené­ben, 10 tartózkodás mellett el­fogadott döntés az eredeti napi­rendet abban módosította, hogy ezt a kérdést kiemelte a szövetségi elnök, Markó Béla politikai tájékoztatójának álta­lános vitájából. Az eredeti 13 pontos napirend külön nem foglalkozott az alapszerződés kérdésével. A Katona Ádám nevével fémjezett Erdélyi-Magyar Kezdeményezés szeptember 11-én Homorodjánosfalván el­fogadott határozatában nehez­ményezte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége által megfogalmazott, mind a ro­mán, mind a magyar külügymi­­niszterhez eljuttatott állásfog­lalást - a keresztény népi-nem­zeti irányzatú EMK szerint - nem előzte meg kellő egyezte­tés az RMDSZ-ben képviselt platformokkal, pártokkal. Ka­tona Ádám a kérdés­ külön na­pirendi pontként való megvita­tásáról folytatott vitában „lét­kérdésnek” nevezte ezt a témát, azt mondotta, hogy az SZKT tagjaira történelmi felelősség hárul. Véleménye szerint ugyanazok ellenzik a különvi­­tát, akik 1992-ben, az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán a „belső autonómia” céljának ki­nyilvánítását ellenezték. Azerbajdzsáni merénylet Ismeretlen tettes csütörtö­kön késő este meggyilkolta az azerbajdzsán parlament elnök­helyettesét A Gejdar Alijev ál­lamfő egyik közeli emberének számító 48 éves Afijaddin Dzsalilovot Baku egyik főutcá­ján érték a halálosnak bizo­nyult lövések. Az MTI szerint a politikus szolgálati gépkocsiján hazafelé tartott, amikor a merénylő gép­pisztolyból több lövést adott le a járműre. Dzsalilovot fejlövés érte és a kórházba szállítás után meghalt Ugyancsak életét vesztette a vele egy gépkocsi­ban utazó Samszi Ragimov, az azerbajdzsán elnök közeli munkatársa, valamint a gépko­csivezető. Raszul Gulijev parlamenti elnök éles hangú nyilatkozat­ban ítélte el a merényletet és nyugalomra intette reggeli té­vébeszédében a lakosságot. A gyilkoság miatt fokozott ké­szültségbe helyzeték a fegyve­res erőket és lezárták az azer­bajdzsán fővárosból kivezető utakat. Dzsalilov meggyilkolásá­nak hátterében valószínűleg politkai okok húzódnak meg. A politikus korábban a nahi­­cseváni autonóm terület veze­tője volt és ő vezette a bakui küldöttséget is a karabahi tár­gyalásokon. Bakui hírek sze­rint nem kizárt, hogy a történ­tek miatt megszakítja New York-i látogatását Gejdar Ali­jev elnök. Nem javul a viszony Róma és Ljubljana között Livio Caputo olasz külügyi államtitkár csütörtöki látogatá­sa nem igazolta Rómának azt a várakozását, hogy szlovén részről kedvező jelet adnának a két ország közti feszült viszony kompromisszumokkal történő megoldására - állapította meg pénteken az olasz sajtó. Anto­nio Martino olasz külügymi­niszter a közelmúltban éppen ezt a látogatást nevezte jó alka­lomnak arra, hogy megkezdőd­jön az enyhülés Olaszország és Szlovénia között. Caputo találkozója Ignác Golob szlovén külügyi állam­titkárral ezzel szemben a két kormány álláspontját tartalma­zó dokumentumok hűvös, hi­vatalos kicserélésére korláto­zódott - jelentette az MTI. Az olasz küldöttet nem fogadta a szlovén külügyminiszter, s a kezébe nyomott válasz „nem”­­et tartalmazott minden olasz ja­vaslatra. Ljubljana nem járul hozzá, hogy a volt Jugoszlávia területéről a Π. világháborút követően elüldözött olaszok visszakaphassák még állami tulajdonban lévő egykori ingat­lanaikat. Szlovén részről azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy Róma megadná az olasz állampolgárságot annak a kis számú, Szlovéniában élő olasz nemzetiségűnek, aki korábban rendelkezett azzal. Caputo rendkívül hűvös fogadtatása egyértelműen arra mutat, hogy Ljubljana azt várja Rómától: október 4-én Brüsszelben sem­milyen feltételt ne támasszon Szlovéniával szemben a társult tagság kérdésében. Lojze Pe­­terle szlovén külügyminiszter ugyanakkor csütörtökön kije­lentette: ha olasz részről való­ban az a szándék, hogy mos­tantól kezdve ne a múltra, ha­nem a jövőre tekintsenek, ak­kor Szlovénia kész,azoknak a segítségére sietni, akik meg­szenvedték a kommunizmus és a fasizmus igazságtalanságait”. Ellenzéki ultimátum Dudajevnek Heves harcok Csecsenföldön Az Oroszországhoz tarto­zó szakadár Csecsenföl­­dön teljes volt a zűrzavar pénteken, miután az ellen­zék ultimátumot intézett Dudajevhez, péntek estig adva haladékot a meg­adásra. Ugyanakkor to­vábbra sem tudni, hogy hol van az elnök, akinek távozását híresztelte előző nap az ellenzék. Az MTI szerint Groznijban heves ágyúzásra ébredt reggel a lakosság és a város egyes körze­teiben megszűnt az áramszol­gáltatás. Az ellenzéki erők négy harci helikoptere állítólag halá­los áldozatokat is követelő raké­tatámadást intézett Groznij re­pülőtere ellen és heves harcok dúltak az ellenzék és Dzsohar Dudajev elnök erői között a cse­csen elnököt támogató Bratsz­­koje település körül. Továbbra is ellentmondásosak voltak a hí­rek arra vonatkozóan, hogy ma­ga Dudajev hol tartózkodik. Az ellenzék azt állította ugyanis csütörtökön, hogy valamelyik közel-keleti országba menekült Ennek ellentmondani lát­szott viszont, hogy a csecsen el­lenzék pénteken ultimátumot in­tézett az elnökhöz, estig adva haladékot a politikusnak a meg­adásra. Ellenkező esetben az el­lenzéki erők folytatják a város ostromát Mindezt Ruszlan Haszbulatov volt orosz parla­menti elnöknek, az ellenzék egyik vezetőjének képviselője közölte pénteken. Az Interfaksz által ismertetett nyilatkozat sze­rint az ellenzéki erők körülzár­ták Groznijt és hatalmukba kerí­tették a repülőteret is, ahol állí­tólag megsemmisítették a kor­mányerők harci gépeit A támadás hírét elismerte a csecsen fegyveres erők vezérka­ri főnöke, Aszlan Maszhadov is. A repülőgépek megsemmisülé­séről viszont nem volt szó az In­terfaksz által ismertetett közle­ményben. Állítólag az észak­­oszétiai Mozdokból szállt fel négy harci helikopter és intézett rakétatámadást a repülőtér ellen. Az akció következtében nyolc ember életét vesztette. Jelentős károk keletkeztek a kifutópá­lyán, a repülőtéri épületekben és az irányítótoronyban. A reggeli grozniji ágyúzás­ról szintén ellentmondásosak voltak a hírek. Az ágyúdörej a város északnyugati része felől hallatszott, amely irányból az el­lenzéki erők támadtak az előző napokban. Ugyanakkor nem ki­zárt, hogy a kormányerők lőtték Haszbulatov erőinek főhadiszál­lását, Tolsztoj Jurt települést. Harcok voltak az ellenzék és Dudajev erői között a nadzerecsi járásban is. Amerikai vállalkozók érkeznek Budapestre Hatvanmilliárd dolláros alap Az Overseas Private Invest­ment Corporation (OPIC) pénte­ken bejelentette, hogy támogatja egy új, 60 millió dolláros befek­tetési alap, a Calvert Emerging Europe Fund for Sustainable De­velopment létrehozását, amely Közép- és Kelet-Európa hat or­szágában nyújt majd tőketámo­gatást a helyi kis és középválla­latoknak. Göncz Árpád államfő meghívására az Egyesült Álla­mok kormányának támogatásá­val az OPIC közel két tucat ame­rikai nagyvállalat - köztük a Ho­neywell, a Caterpillar Overseas, a Tenneco Gas­­ képviselőjét magába foglaló delegációja ok­tóber 3-6. között tesz látogatást Budapesten, hogy tájékozódja­nak a privatizálás előtt álló ma­gyar cégekben rejlő üzleti lehe­tőségekről. Az amerikai üzlet­emberek elsősorban a villany­áram-, az olaj- és gáztermelés, a gázszolgáltatás és a gyógyszer­­ipar iránt érdeklődnek. A kül­döttséget Christopher Finn, a tér­ségben különböző projektekhez eddig 1,2 milliárd dollár érték­ben tőkefedezetet nyújtó OPIC első alelnöke vezeti. A bősi hal kamra csak tavasszal fog működni Pozsony cseh céget perel POZSONY­­ A dunai hajó­zás és teherfuvarozás előnyeiről tartott sajtótájékoztatót Július Binder, a pozsonyi Vízgazdálko­dási Építővállalat igazgatója, a bősi vízmű atyja. Elmondta, a nyugati szakemberek alig várják, hogy véget ér­jen a délszláv vál­ság, s teljes egészében helyette­síthesse térségünkben a kamio­­nos forgalmat a vízi út Binder kifejtette, hogy a bősi vízmű nemcsak a hajózás szempontjá­ból nagyszerű, hanem ökológiai szempontból is igen hasznos, fő­ként a levegő tisztaságának meg­őrzéséhez járulhat majd hozzá. Újságírói kérdésre azonban elismerte, hogy a bősi bal hajó­kamra a harmadik pótterminu­sig, október közepéig sem készül el, a munkálatokat a téli idő­szakban fel kell függeszteni, s minden valószínűség szerint csak a késő tavaszon, a turista­idény kezdetén helyezik üzembe a kamrát. Binder szerint az újabb csúszást a csehországi Blansko cég okozta, amely nem jól készítette elő a kapuszerelési munkálatokat, ezért feltehetőleg bírósági úton fogják rendezni a céggel azokat a büntetéseket, amelyeket Szlovákiának kel ki­fizetnie a hajózásban keletkezett zavarok miatt. N. S. A moszkvai sajtó elégedett Jelcin javuló stílusával Az első méltóságteljes fellépés (Moszkvai tudósítónktól) Különösebb méltatás nélkül értékelik a pénteki moszkvai la­pok az orosz elnök amerikai megbeszéléseit, s furcsa módon éppen az előző nap még kifeje­zetten szkeptikus hangvételű Nyezaviszimaja Gazeta véleke­dik úgy, hogy „Borisz Jelcinnek sikerült a maximumot kihoznia a washingtoni útból”. Önálló létezésének néhány éve alatt Oroszország először lépett fel ilyen méltósággal a nemzetközi színtéren - írja a Nyezaviszimaja Gazeta kom­­mentárjában, megállapítva, hogy Jelcin ez alkalommal ki­váló tárgyalási képességekről tett tanúbizonyságot A Kreml­lel szemben rendszerint igen­csak kritikus lap rámutat hogy abban a két témában, amelyben Washington előzőleg a legna­­­ gyobb nyomást igyekezett gya­korolni Moszkvára, vagyis a boszniai fegyverembargó és a Start-1 szerződés végrehajtása ügyében, Jelcin ki tudta egyen­líteni az erőviszonyokat és mindkét felet kielégítő kompro­misszumok születtek. A meglévő ellentétekre he­lyezi a hangsúlyt vezércikkében a Szegodnya. A liberális újság egyetlen áttörést vél felfedezni az amerikai-orosz kapcsolatok­ban: Jelcin kénytelen volt meg­ígérni Clintonnak, hogy Orosz­ország a már korábban megkö­tött megállapodások teljesítése után nem ad el több fegyvert Iránnak. Figyelembe véve, hogy az amerikai fél Vancouver óta milyen makacsul sürgette az iráni-orosz katonai együttmű­ködés felbontását Jelcin mosta­ni engedménye - amely a Sze­godnya szerint még a külügy­minisztériumot is váratlanul ér­te - valóságos ajándék Clinton­nak. Még akkor is, ha cserébe Moszkva lehetőséget kapott ar­ra, hogy szakértői is részt ve­gyenek a COCOM utódszerve­zetének létrehozásában. A Szegodnya nem csak azon élcelődik, hogy az elnökök kö­zös washingtoni sajtóértekezle­tével szinte egy időben tette köz­zé az Interfaksz hírügynökség egy névtelen magas rangú kül­ügyi tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy Moszkvának semmi oka sincs felfüggeszteni fegy­verszállításait Teheránnak. A lap azt is firtatja, hogy vajon kit ke­vert össze Jelcin a New York-i ENSZ-palota folyosóin Rado­van Karadzsiccsal, hiszen a ket­tejük találkozásáról elterjedt, majd Moszkvában kategoriku­san cáfolt értesülés eredetileg nem mástól, mint az orosz el­nöktől származott, kiderült ugyanis, hogy az ITAR-TASZSZ egyenesen az ő szájából vette és kürtölte világgá a hírt Jelcin viselkedését amúgy a jelek szerint árgus szemekkel figyelték Moszkvában; több lap is megjegyzi, hogy az ál­lamfő sokat és meglehetősen kötetlen modorban tréfálko­zott, amiben - így az Izvesztyi­ja - újabban nemigen van pár­ja. A Kommerszant­ Daily Jel­cin public relations stílusát az­zal az állítólagos levéllel is összefüggésbe hozza, amely­ben közvetlen munkatársai, ta­nácsadói óvták volna a berlini vezényléshez és Kalinka-ének­­léshez hasonló furcsa megnyil­vánulásoktól. A Szegodnya azt is megemlíti, hogy némelyek­nek feltűnt, mennyire eltérően reagált főnöke poénjaira a saj­tótájékoztatón Andrej Kozirjev és Pavel Gracsov: míg a kül­ügyminiszter vidáman nevet­gélt, a védelmi miniszter rezze­néstelen arccal ült, amiből per­sze nem kell rögtön messzeme­nő következtetéseket levonni. Az Izvesztyija egyébként arról is beszámol, hogy Jelcin nem kevés időt szánt Washington­ban az orosz belpolitikai hely­zet ismertetésére, ám a ház­igazdák ódzkodtak attól, hogy olyan, Amerikában kevéssé népszerű kérdésekben, mint amilyen például a parlamenti és elnökválasztások elhalasztá­sa, véleményt nyilvánítsanak. (vnda) Rabin A Husszein találkozó Jichak Rabin izraeli kor­mányfő és Husszein jordániai király a békeszerződés megkö­tése érdekében valamennyi füg­gőben lévő kérdés „lehető leghamarabbi” megoldásának szükségszerűségét hangsúlyozta a csütörtökön éjfél körül véget­ért akabai találkozójuk után ki­adott közös nyilatkozatban - ad­ta hírül az MTI. A Vörös-tenger jordániai partján lévő kikötővárosban tartott, előre be nem jelentett találkozón a vezetők biztonsá­gi kérdéseket vitattak meg, el­sősorban a két ország közötti határ megállapításáról, illetve az 1968-ban Izrael által elfog­lalt jordániai területek vissza­adásáról. Mint a két ország kö­zötti tárgyalásokon mindig, most is jelentős figyelmet szenteltek a vízforrások meg­osztása kérdésének. A közös nyilatkozat szerint a még tisztázásra váró problémák megvitatását a felek hétfőn Wa­shingtonban folytatják, ahol Ha­szen jordániai trónörökös és Si­mon Peresz izraeli külügymi­niszter az amerikai elnök jelenlé­tében találkozik egymással. JUBILEUMI KAMATEMELÉS 1 5 éves a REALLÍZING KÖTVÉNY Bizonyítottan az Ön legmegbízhatóbb értékpapírja. Már az első 3 hónapra is évi 22%, majd minden 90 nap után újabb 1­1%! BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ! A kötvényt állandóan forgalmazzák: I­­­realbank Bp. VI., Andrássy út 124. Tatabánya, Mártírok útja 81/B. Pécs, Király u. 75. Bp. K, Semmelweis u. 4. Eger, Széchenyi u. 34. Debrecen, Piac u. 18. és az EXPRESS UTAZÁSI IRODÁK!

Next