Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

SZOMBAT, 1994. október 1. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Az iszlám országok a feloldás mellett * Göncz Árpád franciaországi látogatásának zárónapja Változó washingtoni álláspont a boszniai fegyverembargóról Csökkenteni az ellenérzést mezőgazdaságunkkal szemben (Párizsi tudósítónktól) Hivatalos franciaországi lá­togatásának harmadik, s egy­ben záró napján Göncz Árpád elnök és kíséretének egy része Vienne megyét és a Párizstól mintegy 300 kilométerre fekvő történelmi múltú Poitiers-t ke­reste fel. Párizs Montparnasse pálya­udvaráról Madelin kisvállalko­zási és gazdaságfejlesztési mi­niszter kíséretében indult a ma­gyar államfő Poitiers-ba, mi­után a TGV, a szupergyors francia vonat valamivel több mint másfél óra alatt Pécs test­vérvárosába röpítette a magyar vendégeket, az elnök és kísére­te elsőként Franciaország egyik fő nevezetességét, a XXI. századi audiovizuális technológiát bemutató Futu­­roscope-t kereste fel. A jövő századot idéző, sok-sok látvá­nyosságot és szórakozási lehe­tőséget kínáló parkba az idén nem kevesebb, mint hárommil­lió vendéget várnak. A világ legnagyobb audiovizuális fala előtt a magyar kíséret tagjai ízelítőt kaphattak a székeket is megremegtető és amúgy a gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott legkorszerűbb vetítési technikákból. A vendéglátók ezután megismertették a ma­gyar elnökkel a mintegy 350 ezer hallgatóval és magyaror­szági kapcsolatokkal is rendel­kező Távoktatási Központot A Göncz-látogatás jó alkal­mat adott a szakminiszterek­nek, hogy beható tárgyalásokat folytassanak partnereikkel, ve­zető francia üzletemberekkel. Lotz Károly közlekedési mi­niszter elmondta, hogy az Ml­es autópálya építői megígérték, a jövő év végére elkészülnek az európai autópálya magyaror­szági szakaszával. Lotz szerint a francia cégvezérek egymás kezébe adták a kilincset, s elé­gedetten beszélt az itteni ér­deklődésről Lakos László me­zőgazdasági miniszter is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a Crédit Aggricole, az egyik leg­nagyobb francia bank bekap­csolódik a magyar mezőgazda­ság korszerűsítésébe. Lakos szerint jó esély van arra is, hogy a „katasztrofális állapot­ban lévő” magyar ingatlannyil­vántartást francia cég veszi át. Az itteni közvéleményben egyébként még mindig vi­szonylag nagy az ellenérzés a magyar mezőgazdasággal szemben, ezért is szorgalmaz­ták magyar részről, hogy a francia agrárcégek minél na­gyobb számban kapcsolódja­nak be magyarországi beruhá­zásokba. Hozzátartozik a Göncz-látogatás krónikájához, hogy az elnöki kíséret egy ré­sze — közöttük Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos pénteken a Rhones-Alpes régió fővárosát, Lyont kereste fel; e térséggel bonyolítja le hazánk a Franciaországgal folytatott kerskedelmének nagyjából az egyharmadát. Göncz Árpád és a teljes magyar delegáció pén­tek este különgépén hazauta­zott Budapestre. Martin József Göncz Árpád a francia ipari miniszter, Gérard Longuet társaságában (MTI külföldi képszolgálat -EPA) ÚJVIDÉK - Jugoszlávia jóval korábbra várta, hogy élet­be lépnek a szankcióenyhítő intézkedések, s a JAT indíthat­ja gépét Moszkvába. (Az első utat ugyanis oda tervezi, a má­sikat pedig természetesen At­hénba). A jegyeket már szét­kapkodták, ugyanúgy, mint a bari komphajóra. A megfigye­lői misszió jelentése azonban, úgy látszik, mégsem készült el olyan gyorsan, mint hitték. Csak szerdán ül össze Genfben a nemzetközi értekezlet bizott­sága, hogy meghallgassa Bo Pellnasék jelentését a „határ­­helyzetről”. Nem biztos azon­ban, hogy ennek az okmánynak az alapján dönt Gáli ENSZ-fő­­titkár a BT-határozat alkalma­zásáról. A Borba független belgrádi lap mindazonáltal nem zárja ki, hogy már ma in­dulhat a jugoszláv repülő Oroszországba, jóllehet, maga Pelinas mondta, hogy a megfi­gyelés eredményeink összege­zésével csak néhány nap múlva lesznek meg. A megfigyelői csoport egyébként még nem teljes, csak 85-en teljesítenek szolgálatot. Számukat akár két­százra is növelhetik, Pellhas re­ményei szerint amerikaiak is lesznek közöttük. A kis létszám miatt rengeteget dolgoznak, hogy a határon átvezető min­den utat ellenőrizni tudjanak, közölte a misszó vezetője. Közben tovább bonyolódik a fegyverembargó feloldásá­nak kérdése. Washington most már nem fogadja el a halasztott érvényességű BT-határozatot, hogy a mostani döntés tavaszra automatikusan életbe lép, aho­gyan Izetbegovic javasolta, le­mondva a rögtöni embargótör­­lésről. Amerika engedett tehát az összekötő csoport többi tag­ja nyomásának, elsősorban Jel­cinnek, aki ugyan a megbeszé­léseken ki nem ejtette a száján az esetleges vétót. Majd ta­vaszra ismét megtárgyalják, hogy szükséges-e a felfüggesz­teni a fegyverszállítási tilalmat. Hogyan jut dűlőre majd Clin­ton a Kongresszussal? Tartozik ugyanis egy ígérettel. Végül ismét a muzulmán fél a vesztes. A BT-nek benyúj­tandó új határozattervezet, amely a hatalmak 1 .támogatását élvezi, elveti Izetbegovic kompromisszumos kezdemé­nyezését, amely valójában amerikai sugallatra készült. Az újabb washingtoni fordulatból Szarajevónak valóban értenie kellene: Amerikának a bosnyák ügynél összehasonlíthatatlanul fontosabb az aránylag kiegyen­súlyozott kapcsolat fenntartása Oroszországgal és a jó viszony megőrzése szövetségeseivel. Az igazságosság kategóriája pedig csak a „közvélemény­­nyomásaként” számít valamit a politika alakításában. Mindezzel párhuzamosan az iszlám országok határozat­­tervezetet kívánnak benyújtani a közgyűlésnek a fegyverem­bargó azonnali eltörléséről és a Jugoszlávia-szankciók fenntar­tásáról - a közgyűlés határoza­ta nem kötelező érvényű. Az Iszlám Értekezlet Szervezete elítélte a brit és a francia „zsa­rolást”, hogy az embargó fel­oldása esetén kivonják kéksisa­kosaikat Boszniából. A szerve­zet tagországai kifejezték kész­ségüket, hogy ők küldenek bé­keerőket, a britek és a franciák helyére. A szankciók megszün­tetését pedig Bosznia-Herce­govina elismertetésétől kell függővé tenni, vélik az iszlám országok. Ha Washington a fegyve­­rembargó kérdésében engedett is egy­ kicsit, a NATO és az ENSZ-erők vitájában a szerbek elleni keményebb fellépést szorgalmazó álláspontot képvi­seli, így nem bánná, ha a túl engedékeny Rose tábornok tá­vozna parancsnoki posztjáról. Nemcsak a bosnyákok csa­lódtak New Yorkban, hanem a horvátok is. Az ENSZ-erők mandátumát nem száz napra, ha­nem - Gáli javaslatát támogatva - fél évre hosszabbítják meg. (Sebestyén) Jélentős­­­nézetkülönbségek Vita Sevillában a NATO kibővítéséről A NATO-n belül továbbra is jelentős nézetkülönbségek ta­pasztalhatók azzal kapcsolat­ban, hogy mely kelet-közép­­európai országok csatlakozhat­nak a jövőben a nyugati kato­nai tömbhöz. E véleményelté­rések világosan körvonalazód­tak a NATO-tagországok vé­delmi miniszterei sevillai nem hivatalos tanácskozásának be­fejeztével is - jelentette az MTI. William Perry amerikai védelmi miniszter határozot­tan szembeszállt német kollé­gájával, Volker Rühével, aki a tanácskozás végeztével tartott sajtóértekezleten kijelentette: széles körű támogatottságot élvez az a javaslata, hogy a NATO kibővítése közben Lengyelországot, Magyaror­szágot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát részesítsék előnyben. William Perry ezzel szemben úgy vélekedett, korai még arról beszélni, hogy a jö­vőben kik csatlakozhatnak az észak-atlanti szövetséghez. Szerinte most mindenekelőtt a békepartnerség-felfogásra kell a figyelmet összpontosí­tani. Miközben Volker Rühe egyértelműen kizárta Orosz­ország NATO-tagságát, Wa­shington ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést továbbra is tartsák nyitva. A német vé­delmi miniszter azt is hangoz­tatta, Ukrajnának sincs esélye a NATO-tagság megszerzésé­re. - A tényleges nevekről el­kezdett vitát az ősszel folytat­ják - mondotta Rühe. Döntések még nem születtek, és azt sem rögzítették, hogy az új tagok felvételéig mennyi időnek kell eltelnie - fűzte hozzá a német védelmi miniszter. Belgrád csak bizonyos feltételekkel hajlandó elismerni az egykori Jugoszlávia területén létrejött új államokat - jelentette ki Zivorad Jo­­vanovic, a szövetségi külügyminisztérium egyik magas rangú illetékese. A Nin című hetilapnak adott nyilatkozatában Jovanovic ismertet­te az utódállamokkal kapcsolatos hivatalos belgrádi álláspontot, s hangsúlyozta: Jugoszlávia csak akkor ismeri el Horvátországot, ha si­kerre vezetnek a krajinai szerbek és Zágráb között kezdett tárgyalá­sok. „Belgrád nem szól bele abba, hogy az érintett felek miként oldják meg a vitás kérdéseket” - tette hozzá a külügyi illetékes. Jovanovic szerint Bosznia-Hercegovina elismerésére az után ke­rülhet sor, hogy a három államalkotó nemzet megegyezésre jutott az új állam alkotmányos berendezkedéséről, és megteremtette a békét Szlovéniáról szólva az illetékes elmondta: Belgrád azt várja, hogy Ljubljana bocsánatot kérjen a kapcsolatok rendezésére irányuló ko­rábbi jugoszláv javaslatok durva visszautasításáért A tisztségviselő szerint Macedónia ügye a legegyszerűbb, mivel a köztársaság konfliktusok nélkül vált ki az államszövetségből, s az azóta kirobbant határincidenseket is sikerült kölcsönös megelégedésre meg­oldani. Kovács László New York-i találkozói Brüsszelbe utazik a magyar külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) És mivel Essenben az Eu­rópai Unió napirendre kívánja tűzni a társult országokkal való viszony elmélyítését, egybe­hangzó véleményük az volt, hogy valóban különlegesen kedvező alkalmat teremt a kül­ügyminiszteri tanács ülése az érdemi eszmecserére. A két külügyminiszter az európai biztonságpolitika és védelmi kérdésekről is véle­ményt cserélt egymással, en­nek kapcsán megállapodtak ab­ban, hogy amikor Kovács László október 18-19-én felke­resi az Európai Unió bürsszeli központját, kétoldalú megbe­szélést is folytat majd Willy Claesszal, már mint a NATO főtitkárával. A magyar külügyminiszté­rium utána mexikói kollégájá­val, Manuel Tellóval találko­zott. Azonosan vélekedtek ar­ról, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a gazda­sági együttműködésre - a jó politikai kapcsolatok bázisán erre sok, eddig kihasználatlan lehetőség van. Maneul Tello kezdeményezte, hogy a két külügyminisztérium folytasson rendszeres konzultációkat, és ennek első lépcsőjeként jelez­te: kíváncsi a magyar külügy­minisztérium véleményére az ENSZ és a Biztonsági Tanács általa sürgetőnek minősített re­formjáról. Kovács László ugyancsak megbeszélést tartott holland kollégájával, Hans van Mierlo külügyminiszterrel: a két új kormány között ez a találkozó volt az első kapcsolatfelvétel. Az érintkezést mindkét fél köl­csönösen szorgalmazta. A magyar diplomácia irá­nyítója nem hivatalos eszme­cserét folytatott Klaus Kinkel német és Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel. .... Helmut Kohl: j - ■: via r i .*·<'·:* usi\ í '· %■. Χ,ν-··* h A cél Közép-Európa integrációja Helmut Kohl német kan­cellár pénteken hitet tett Európa politikai uniója mellett, és amellett, hogy a közép- és kelet-európai országokat fel kell venni az EU-ba. A kancellár sajtónyilatkoza­tában egyebek között kijelentet­te: Kormányom mindig az euró­pai egység motorja volt és az is marad. De Németország senkit sem akar kizárni ebből az integ­rációs folyamatból, és senkit sem akar másodosztályba sorol­ni. Fő feladatunk, hogy megte­remtsük 16, vagy még több or­szág Európáját, amely hatékony és közel van az emberekhez, és úgy, hogy ne lehessen vissza­fordulni a politikai unió felé ve­zető úton. Mindnyájunknak szüksége van Európára, de leg­inkább Németországnak. Nem lehet a célunk olyan Európa, amely csak egy eszményi sza­badkereskedelmi övezet, mert a múlt szellemeit még nem küz­döttük le teljesen - mondta Kohl, utalva arra, hogy a század húszas éveit jellemző nagy bé­kereményekre micsoda kataszt­rófa következett. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye egy „ többsebessé­ges” Európáról, Kohl így fe­lelt: — Ha egyes tagállamok nem tudnak mindenben részt venni, akkor gondolkodnunk kell átmeneti időszakokon és ideiglenes kivételeken, de anélkül, hogy a konvojt megál­lítanánk. Egyes országok gyorsabban mehetnek előre, mint mások. De a konvojt nem lehet megbontani. A német kancellár az MTI szerint úgy vélte, korai volna pontos dátumot adni a közép- és a kelet-európai országok EU-tagságára. - De ezeknek az országoknak az integrációja mérhetetlenül fontos. A néme­tek számára elképzelhetetlen, hogy Lengyelország nyugati határa hosszú távra az EU kele­ti határa maradjon - mondta, majd a német-orosz jó vi­szonyról szólt. - Megértem, hogy a történelmi emlékek mi­att egyes közép- és kelet-euró­pai országoknak felemás érzé­seik vannak a szoros orosz-né­met viszony miatt. De ma az a német külpolitika egyik kulcs­eleme, hogy partnereinket soha ne érje kár e jó kapcsolat miatt. Több mint húszezer amerikai Haitin Gránátot dobtak a tüntetők közé (Washingtoni tudósítónktól) A közrend teljes felbomlá­sa, az éleződő feszültség, a fosztogatások, az erőszakos je­lenetek miatt immár több mint húszezer amerikai katona állo­másozik Haitin, jelentették Pentagon-forrásokra hivatkoz­va a csütörtök esti híradók, hoz­zátéve, hogy a létszám jóval meghaladja az előzetesen ígért tizenötezret, s még tovább nö­vekedhet. A partok mentén ál­lomásozó hajókon is kilencezer amerikai teljesít szolgálatot. Csütörtök délután az ame­rikaiak rémálmukat látták a va­lóságban is, amidőn Port-au­Prince polgármestere visszatért hivatalába háromévi bujkálás után, a hívek támogató tünte­tésbe kezdtek, de gránátot ha­jítottak közéjük, s legalább hat­­vanan megsebesültek, a halot­tak száma öt. Feltételezhető, hogy a puccsisták hatalmához ragaszkodó rendőrség kötelé­kéből követték el a tömeggyil­kosságot. Az amerikai csapa­tok hamar a helyszínen termet­tek, ám a Pentagon éppen azt igyekszik elkerülni, hogy az egységek rendőri feladatot lás­sanak el, s a haitiak felgyülem­lett feszültségkitöréseinek pró­bálják útját állni. Péntekre Aristide hívei hirdettek felvonulást, nagy amerikai készültség közepette, miközben délelőtt a CNN helyszíni tudósításban számolt be egy élelmiszerbolt tömeges kirablásáról. A haiti rendőrség nem avatkozott be, az ameri­kaiak pedig nem jártak külö­nösebb sikerrel. Elfoglalták viszont a haiti tévé épületét, hogy beszüntessék az Aristi­­de-ellenes adásokat. Pénteken egyébként géppisztolysoroza­tok és puskalövések élezték tovább az amúgy is ideges hangulatot. B. M. Amerikai katonai költségvetés Az Egyesült Államok kongresszusa jóváhagyta a kö­vetkező pénzügyi év katonai költségvetését. A képviselőház után a szenátus is megszavazta a büdzsét, amely 243 11 milli­árd dolláros kiadást tervez. A Reuter pénteki jelentése szerint Clinton elnöknek még alá kell írnia a törvényt, amely ezt kö­vetően, október elsején lép majd életbe. A költségvetés ke­retében a többi között 2,2 milli­árd dollárt irányoztak elő egy atommeghajtású repülőgép­­hordozó építésére. Ezenkívül az Egyesült Államok 300 mil­lió dollárt költ majd a kubai és haiti menekülteket elszállásoló guantánamói támaszpontra. Eredmények már szombaton Megkezdődtek a választások Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) Az urnákat­ szombaton két órakor zárják. A szlovák rádió jóvoltából nem sokkal ezután máris becsült eredmények vár­hatók. A rádió stábja két évvel ezelőtt, több ezer választónak feltett kérdésre alapozva, 1,7 százalékos eltéréssel tudta elő­­re felbecsülni az eredménye­ket. Most 15 ezer választót kérdeznek meg, közvetlenül az után, hogy leadták szavaza­tukat. A hivatalos eredmények közzététele csak vasárnap dél­utántól, előreláthatóan az esti órákban várható. Figyelemre méltó, hogy a „parlamentbe bejutott pártok” vezetőivel a szlovák televízió - egyenes adásban - már szombat este kerekasztal-beszélgetést ren­dez. Ez azt jelenti, hogy a szombat délutáni becsült ada­tok iránt igen nagy az előzetes bizalom. Vladimir Meciar és családtagjai péntek délután nem élhettek választópolgári jogukkal, mert nem szerepeltek a választók névsorában - jelentette az MTI. A pénteken és szombaton folyó előrehozott parlamenti választások legesélyesebb , tényezőjének, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (HZDS) a vezetője, Vladimir Meciar péntek délután feleségével, lányával és fiával - előre jelzett időpontban -jelent meg a a pozsonyi 16-os számú választóhelyiségben, de mivel a választók névjegyzékében egyikük neve sem szerepelt, a választási bizottság elnöke nem tette lehetővé számukra, hogy voksukat leadják. Meciar a következő szavakkal kommentálta a történteket: „Ennél hitványabb dolgot el sem követhettek volna... A történtek hátterében csakis rosszindulat tételezhető fel.” A pártvezető azonban — aki kizárta a tévedés lehetőségét­­ nem közölte, kire is gondolt, amikor „politikai cselszövést” emlegetett. Az érintett szavazóhelyiség biztosa szerint a körzetben rögtön a nyitás utáni másfél órában ötven hasonló esetet észleltek, s a központi választási bizottság ígéretet tett egy új, kiegészített névjegyzék elkészítésére. A Moszad ölte meg Maxwellt? Az izraeli hírszerző szolgá­lat, a Moszad ölte meg Robert Maxwell brit sajtómágnást - ál­lítja a szervezet volt ügynöke, Victor Ostrovsky hamarosan megjelenő könyvében, mely­ből pénteken közölt részleteket a Jediót Ahronót független iz­raeli lap, mint azt az MTI jelen­tette. Maxwell 1991 november 5-én titokzatos körülmények között lelte halálát a Kanári­szigetek vizein hajózó luxus­jachtján. Az Egyesült Álla­mokban és Nagy-Britanniában megjelenő „A megtévesztés másik oldala" című könyv sze­rint Maxwellt azért likvidálták, mert zsarolni próbálta a Mo­­szadot: pénzt követelt, azzal fe­nyegetőzve, hogy fényt derít a hírszerző szolgálat több tervé­re, melyek egyike például Mi­hail Gorbacsov volt szovjet kommunista főtitkár megbuk­tatását célozta. A szerző - akinek a Mo­­szaddal foglalkozó első alkotá­sa könyvsiker volt - új művé­ben „az árnyékháború" számos epizódjáról fellebbenti a fátylat - írta a lap. Ostrovsky például azt is tudni véli, hogy a Moszad ,Izrael Állam magasabb érde­keit szem előtt tartva” George Bush volt amerikai elnök meggyilkolását is tervezte.

Next