Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
SZOMBAT, 1994. október 1. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Az iszlám országok a feloldás mellett * Göncz Árpád franciaországi látogatásának zárónapja Változó washingtoni álláspont a boszniai fegyverembargóról Csökkenteni az ellenérzést mezőgazdaságunkkal szemben (Párizsi tudósítónktól) Hivatalos franciaországi látogatásának harmadik, s egyben záró napján Göncz Árpád elnök és kíséretének egy része Vienne megyét és a Párizstól mintegy 300 kilométerre fekvő történelmi múltú Poitiers-t kereste fel. Párizs Montparnasse pályaudvaráról Madelin kisvállalkozási és gazdaságfejlesztési miniszter kíséretében indult a magyar államfő Poitiers-ba, miután a TGV, a szupergyors francia vonat valamivel több mint másfél óra alatt Pécs testvérvárosába röpítette a magyar vendégeket, az elnök és kísérete elsőként Franciaország egyik fő nevezetességét, a XXI. századi audiovizuális technológiát bemutató Futuroscope-t kereste fel. A jövő századot idéző, sok-sok látványosságot és szórakozási lehetőséget kínáló parkba az idén nem kevesebb, mint hárommillió vendéget várnak. A világ legnagyobb audiovizuális fala előtt a magyar kíséret tagjai ízelítőt kaphattak a székeket is megremegtető és amúgy a gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott legkorszerűbb vetítési technikákból. A vendéglátók ezután megismertették a magyar elnökkel a mintegy 350 ezer hallgatóval és magyarországi kapcsolatokkal is rendelkező Távoktatási Központot A Göncz-látogatás jó alkalmat adott a szakminisztereknek, hogy beható tárgyalásokat folytassanak partnereikkel, vezető francia üzletemberekkel. Lotz Károly közlekedési miniszter elmondta, hogy az Mles autópálya építői megígérték, a jövő év végére elkészülnek az európai autópálya magyarországi szakaszával. Lotz szerint a francia cégvezérek egymás kezébe adták a kilincset, s elégedetten beszélt az itteni érdeklődésről Lakos László mezőgazdasági miniszter is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a Crédit Aggricole, az egyik legnagyobb francia bank bekapcsolódik a magyar mezőgazdaság korszerűsítésébe. Lakos szerint jó esély van arra is, hogy a „katasztrofális állapotban lévő” magyar ingatlannyilvántartást francia cég veszi át. Az itteni közvéleményben egyébként még mindig viszonylag nagy az ellenérzés a magyar mezőgazdasággal szemben, ezért is szorgalmazták magyar részről, hogy a francia agrárcégek minél nagyobb számban kapcsolódjanak be magyarországi beruházásokba. Hozzátartozik a Göncz-látogatás krónikájához, hogy az elnöki kíséret egy része — közöttük Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos pénteken a Rhones-Alpes régió fővárosát, Lyont kereste fel; e térséggel bonyolítja le hazánk a Franciaországgal folytatott kerskedelmének nagyjából az egyharmadát. Göncz Árpád és a teljes magyar delegáció péntek este különgépén hazautazott Budapestre. Martin József Göncz Árpád a francia ipari miniszter, Gérard Longuet társaságában (MTI külföldi képszolgálat -EPA) ÚJVIDÉK - Jugoszlávia jóval korábbra várta, hogy életbe lépnek a szankcióenyhítő intézkedések, s a JAT indíthatja gépét Moszkvába. (Az első utat ugyanis oda tervezi, a másikat pedig természetesen Athénba). A jegyeket már szétkapkodták, ugyanúgy, mint a bari komphajóra. A megfigyelői misszió jelentése azonban, úgy látszik, mégsem készült el olyan gyorsan, mint hitték. Csak szerdán ül össze Genfben a nemzetközi értekezlet bizottsága, hogy meghallgassa Bo Pellnasék jelentését a „határhelyzetről”. Nem biztos azonban, hogy ennek az okmánynak az alapján dönt Gáli ENSZ-főtitkár a BT-határozat alkalmazásáról. A Borba független belgrádi lap mindazonáltal nem zárja ki, hogy már ma indulhat a jugoszláv repülő Oroszországba, jóllehet, maga Pelinas mondta, hogy a megfigyelés eredményeink összegezésével csak néhány nap múlva lesznek meg. A megfigyelői csoport egyébként még nem teljes, csak 85-en teljesítenek szolgálatot. Számukat akár kétszázra is növelhetik, Pellhas reményei szerint amerikaiak is lesznek közöttük. A kis létszám miatt rengeteget dolgoznak, hogy a határon átvezető minden utat ellenőrizni tudjanak, közölte a misszó vezetője. Közben tovább bonyolódik a fegyverembargó feloldásának kérdése. Washington most már nem fogadja el a halasztott érvényességű BT-határozatot, hogy a mostani döntés tavaszra automatikusan életbe lép, ahogyan Izetbegovic javasolta, lemondva a rögtöni embargótörlésről. Amerika engedett tehát az összekötő csoport többi tagja nyomásának, elsősorban Jelcinnek, aki ugyan a megbeszéléseken ki nem ejtette a száján az esetleges vétót. Majd tavaszra ismét megtárgyalják, hogy szükséges-e a felfüggeszteni a fegyverszállítási tilalmat. Hogyan jut dűlőre majd Clinton a Kongresszussal? Tartozik ugyanis egy ígérettel. Végül ismét a muzulmán fél a vesztes. A BT-nek benyújtandó új határozattervezet, amely a hatalmak 1 .támogatását élvezi, elveti Izetbegovic kompromisszumos kezdeményezését, amely valójában amerikai sugallatra készült. Az újabb washingtoni fordulatból Szarajevónak valóban értenie kellene: Amerikának a bosnyák ügynél összehasonlíthatatlanul fontosabb az aránylag kiegyensúlyozott kapcsolat fenntartása Oroszországgal és a jó viszony megőrzése szövetségeseivel. Az igazságosság kategóriája pedig csak a „közvéleménynyomásaként” számít valamit a politika alakításában. Mindezzel párhuzamosan az iszlám országok határozattervezetet kívánnak benyújtani a közgyűlésnek a fegyverembargó azonnali eltörléséről és a Jugoszlávia-szankciók fenntartásáról - a közgyűlés határozata nem kötelező érvényű. Az Iszlám Értekezlet Szervezete elítélte a brit és a francia „zsarolást”, hogy az embargó feloldása esetén kivonják kéksisakosaikat Boszniából. A szervezet tagországai kifejezték készségüket, hogy ők küldenek békeerőket, a britek és a franciák helyére. A szankciók megszüntetését pedig Bosznia-Hercegovina elismertetésétől kell függővé tenni, vélik az iszlám országok. Ha Washington a fegyverembargó kérdésében engedett is egy kicsit, a NATO és az ENSZ-erők vitájában a szerbek elleni keményebb fellépést szorgalmazó álláspontot képviseli, így nem bánná, ha a túl engedékeny Rose tábornok távozna parancsnoki posztjáról. Nemcsak a bosnyákok csalódtak New Yorkban, hanem a horvátok is. Az ENSZ-erők mandátumát nem száz napra, hanem - Gáli javaslatát támogatva - fél évre hosszabbítják meg. (Sebestyén) Jélentősnézetkülönbségek Vita Sevillában a NATO kibővítéséről A NATO-n belül továbbra is jelentős nézetkülönbségek tapasztalhatók azzal kapcsolatban, hogy mely kelet-középeurópai országok csatlakozhatnak a jövőben a nyugati katonai tömbhöz. E véleményeltérések világosan körvonalazódtak a NATO-tagországok védelmi miniszterei sevillai nem hivatalos tanácskozásának befejeztével is - jelentette az MTI. William Perry amerikai védelmi miniszter határozottan szembeszállt német kollégájával, Volker Rühével, aki a tanácskozás végeztével tartott sajtóértekezleten kijelentette: széles körű támogatottságot élvez az a javaslata, hogy a NATO kibővítése közben Lengyelországot, Magyarországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát részesítsék előnyben. William Perry ezzel szemben úgy vélekedett, korai még arról beszélni, hogy a jövőben kik csatlakozhatnak az észak-atlanti szövetséghez. Szerinte most mindenekelőtt a békepartnerség-felfogásra kell a figyelmet összpontosítani. Miközben Volker Rühe egyértelműen kizárta Oroszország NATO-tagságát, Washington ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést továbbra is tartsák nyitva. A német védelmi miniszter azt is hangoztatta, Ukrajnának sincs esélye a NATO-tagság megszerzésére. - A tényleges nevekről elkezdett vitát az ősszel folytatják - mondotta Rühe. Döntések még nem születtek, és azt sem rögzítették, hogy az új tagok felvételéig mennyi időnek kell eltelnie - fűzte hozzá a német védelmi miniszter. Belgrád csak bizonyos feltételekkel hajlandó elismerni az egykori Jugoszlávia területén létrejött új államokat - jelentette ki Zivorad Jovanovic, a szövetségi külügyminisztérium egyik magas rangú illetékese. A Nin című hetilapnak adott nyilatkozatában Jovanovic ismertette az utódállamokkal kapcsolatos hivatalos belgrádi álláspontot, s hangsúlyozta: Jugoszlávia csak akkor ismeri el Horvátországot, ha sikerre vezetnek a krajinai szerbek és Zágráb között kezdett tárgyalások. „Belgrád nem szól bele abba, hogy az érintett felek miként oldják meg a vitás kérdéseket” - tette hozzá a külügyi illetékes. Jovanovic szerint Bosznia-Hercegovina elismerésére az után kerülhet sor, hogy a három államalkotó nemzet megegyezésre jutott az új állam alkotmányos berendezkedéséről, és megteremtette a békét Szlovéniáról szólva az illetékes elmondta: Belgrád azt várja, hogy Ljubljana bocsánatot kérjen a kapcsolatok rendezésére irányuló korábbi jugoszláv javaslatok durva visszautasításáért A tisztségviselő szerint Macedónia ügye a legegyszerűbb, mivel a köztársaság konfliktusok nélkül vált ki az államszövetségből, s az azóta kirobbant határincidenseket is sikerült kölcsönös megelégedésre megoldani. Kovács László New York-i találkozói Brüsszelbe utazik a magyar külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) És mivel Essenben az Európai Unió napirendre kívánja tűzni a társult országokkal való viszony elmélyítését, egybehangzó véleményük az volt, hogy valóban különlegesen kedvező alkalmat teremt a külügyminiszteri tanács ülése az érdemi eszmecserére. A két külügyminiszter az európai biztonságpolitika és védelmi kérdésekről is véleményt cserélt egymással, ennek kapcsán megállapodtak abban, hogy amikor Kovács László október 18-19-én felkeresi az Európai Unió bürsszeli központját, kétoldalú megbeszélést is folytat majd Willy Claesszal, már mint a NATO főtitkárával. A magyar külügyminisztérium utána mexikói kollégájával, Manuel Tellóval találkozott. Azonosan vélekedtek arról, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gazdasági együttműködésre - a jó politikai kapcsolatok bázisán erre sok, eddig kihasználatlan lehetőség van. Maneul Tello kezdeményezte, hogy a két külügyminisztérium folytasson rendszeres konzultációkat, és ennek első lépcsőjeként jelezte: kíváncsi a magyar külügyminisztérium véleményére az ENSZ és a Biztonsági Tanács általa sürgetőnek minősített reformjáról. Kovács László ugyancsak megbeszélést tartott holland kollégájával, Hans van Mierlo külügyminiszterrel: a két új kormány között ez a találkozó volt az első kapcsolatfelvétel. Az érintkezést mindkét fél kölcsönösen szorgalmazta. A magyar diplomácia irányítója nem hivatalos eszmecserét folytatott Klaus Kinkel német és Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel. .... Helmut Kohl: j - ■: via r i .*·<'·:* usi\ í '· %■. Χ,ν-··* h A cél Közép-Európa integrációja Helmut Kohl német kancellár pénteken hitet tett Európa politikai uniója mellett, és amellett, hogy a közép- és kelet-európai országokat fel kell venni az EU-ba. A kancellár sajtónyilatkozatában egyebek között kijelentette: Kormányom mindig az európai egység motorja volt és az is marad. De Németország senkit sem akar kizárni ebből az integrációs folyamatból, és senkit sem akar másodosztályba sorolni. Fő feladatunk, hogy megteremtsük 16, vagy még több ország Európáját, amely hatékony és közel van az emberekhez, és úgy, hogy ne lehessen visszafordulni a politikai unió felé vezető úton. Mindnyájunknak szüksége van Európára, de leginkább Németországnak. Nem lehet a célunk olyan Európa, amely csak egy eszményi szabadkereskedelmi övezet, mert a múlt szellemeit még nem küzdöttük le teljesen - mondta Kohl, utalva arra, hogy a század húszas éveit jellemző nagy békereményekre micsoda katasztrófa következett. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye egy „ többsebességes” Európáról, Kohl így felelt: — Ha egyes tagállamok nem tudnak mindenben részt venni, akkor gondolkodnunk kell átmeneti időszakokon és ideiglenes kivételeken, de anélkül, hogy a konvojt megállítanánk. Egyes országok gyorsabban mehetnek előre, mint mások. De a konvojt nem lehet megbontani. A német kancellár az MTI szerint úgy vélte, korai volna pontos dátumot adni a közép- és a kelet-európai országok EU-tagságára. - De ezeknek az országoknak az integrációja mérhetetlenül fontos. A németek számára elképzelhetetlen, hogy Lengyelország nyugati határa hosszú távra az EU keleti határa maradjon - mondta, majd a német-orosz jó viszonyról szólt. - Megértem, hogy a történelmi emlékek miatt egyes közép- és kelet-európai országoknak felemás érzéseik vannak a szoros orosz-német viszony miatt. De ma az a német külpolitika egyik kulcseleme, hogy partnereinket soha ne érje kár e jó kapcsolat miatt. Több mint húszezer amerikai Haitin Gránátot dobtak a tüntetők közé (Washingtoni tudósítónktól) A közrend teljes felbomlása, az éleződő feszültség, a fosztogatások, az erőszakos jelenetek miatt immár több mint húszezer amerikai katona állomásozik Haitin, jelentették Pentagon-forrásokra hivatkozva a csütörtök esti híradók, hozzátéve, hogy a létszám jóval meghaladja az előzetesen ígért tizenötezret, s még tovább növekedhet. A partok mentén állomásozó hajókon is kilencezer amerikai teljesít szolgálatot. Csütörtök délután az amerikaiak rémálmukat látták a valóságban is, amidőn Port-auPrince polgármestere visszatért hivatalába háromévi bujkálás után, a hívek támogató tüntetésbe kezdtek, de gránátot hajítottak közéjük, s legalább hatvanan megsebesültek, a halottak száma öt. Feltételezhető, hogy a puccsisták hatalmához ragaszkodó rendőrség kötelékéből követték el a tömeggyilkosságot. Az amerikai csapatok hamar a helyszínen termettek, ám a Pentagon éppen azt igyekszik elkerülni, hogy az egységek rendőri feladatot lássanak el, s a haitiak felgyülemlett feszültségkitöréseinek próbálják útját állni. Péntekre Aristide hívei hirdettek felvonulást, nagy amerikai készültség közepette, miközben délelőtt a CNN helyszíni tudósításban számolt be egy élelmiszerbolt tömeges kirablásáról. A haiti rendőrség nem avatkozott be, az amerikaiak pedig nem jártak különösebb sikerrel. Elfoglalták viszont a haiti tévé épületét, hogy beszüntessék az Aristide-ellenes adásokat. Pénteken egyébként géppisztolysorozatok és puskalövések élezték tovább az amúgy is ideges hangulatot. B. M. Amerikai katonai költségvetés Az Egyesült Államok kongresszusa jóváhagyta a következő pénzügyi év katonai költségvetését. A képviselőház után a szenátus is megszavazta a büdzsét, amely 243 11 milliárd dolláros kiadást tervez. A Reuter pénteki jelentése szerint Clinton elnöknek még alá kell írnia a törvényt, amely ezt követően, október elsején lép majd életbe. A költségvetés keretében a többi között 2,2 milliárd dollárt irányoztak elő egy atommeghajtású repülőgéphordozó építésére. Ezenkívül az Egyesült Államok 300 millió dollárt költ majd a kubai és haiti menekülteket elszállásoló guantánamói támaszpontra. Eredmények már szombaton Megkezdődtek a választások Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) Az urnákat szombaton két órakor zárják. A szlovák rádió jóvoltából nem sokkal ezután máris becsült eredmények várhatók. A rádió stábja két évvel ezelőtt, több ezer választónak feltett kérdésre alapozva, 1,7 százalékos eltéréssel tudta előre felbecsülni az eredményeket. Most 15 ezer választót kérdeznek meg, közvetlenül az után, hogy leadták szavazatukat. A hivatalos eredmények közzététele csak vasárnap délutántól, előreláthatóan az esti órákban várható. Figyelemre méltó, hogy a „parlamentbe bejutott pártok” vezetőivel a szlovák televízió - egyenes adásban - már szombat este kerekasztal-beszélgetést rendez. Ez azt jelenti, hogy a szombat délutáni becsült adatok iránt igen nagy az előzetes bizalom. Vladimir Meciar és családtagjai péntek délután nem élhettek választópolgári jogukkal, mert nem szerepeltek a választók névsorában - jelentette az MTI. A pénteken és szombaton folyó előrehozott parlamenti választások legesélyesebb , tényezőjének, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (HZDS) a vezetője, Vladimir Meciar péntek délután feleségével, lányával és fiával - előre jelzett időpontban -jelent meg a a pozsonyi 16-os számú választóhelyiségben, de mivel a választók névjegyzékében egyikük neve sem szerepelt, a választási bizottság elnöke nem tette lehetővé számukra, hogy voksukat leadják. Meciar a következő szavakkal kommentálta a történteket: „Ennél hitványabb dolgot el sem követhettek volna... A történtek hátterében csakis rosszindulat tételezhető fel.” A pártvezető azonban — aki kizárta a tévedés lehetőségét nem közölte, kire is gondolt, amikor „politikai cselszövést” emlegetett. Az érintett szavazóhelyiség biztosa szerint a körzetben rögtön a nyitás utáni másfél órában ötven hasonló esetet észleltek, s a központi választási bizottság ígéretet tett egy új, kiegészített névjegyzék elkészítésére. A Moszad ölte meg Maxwellt? Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad ölte meg Robert Maxwell brit sajtómágnást - állítja a szervezet volt ügynöke, Victor Ostrovsky hamarosan megjelenő könyvében, melyből pénteken közölt részleteket a Jediót Ahronót független izraeli lap, mint azt az MTI jelentette. Maxwell 1991 november 5-én titokzatos körülmények között lelte halálát a Kanáriszigetek vizein hajózó luxusjachtján. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában megjelenő „A megtévesztés másik oldala" című könyv szerint Maxwellt azért likvidálták, mert zsarolni próbálta a Moszadot: pénzt követelt, azzal fenyegetőzve, hogy fényt derít a hírszerző szolgálat több tervére, melyek egyike például Mihail Gorbacsov volt szovjet kommunista főtitkár megbuktatását célozta. A szerző - akinek a Moszaddal foglalkozó első alkotása könyvsiker volt - új művében „az árnyékháború" számos epizódjáról fellebbenti a fátylat - írta a lap. Ostrovsky például azt is tudni véli, hogy a Moszad ,Izrael Állam magasabb érdekeit szem előtt tartva” George Bush volt amerikai elnök meggyilkolását is tervezte.