Magyar Nemzet, 1994. december (57. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
CSÜTÖRTÖK, 1994. december 1. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 „Lélektani jelzés 99 a Kohl-Mitterrand találkozóról Mégis meghívják a hat kelet-közép-európai vezetőt (Folytatás az 1. oldalról) A kancellár azonban hangoztatta, hogy ,3°nn ennek ellenére sem táncol ki a sorból”, más szóval tiszteletben tartja Párizs álláspontját, végtére is francia kéksisakos katonák állnak a frontvonalban és nem németek. A tárgyalások középpontjában az Európai Unió esseni csúcstalálkozója és az EU további kibővítésének kérdésköre állt. A szerdán demonstrált egyetértést nehéz tárgyalások előzték meg, és a megegyezés a szó szoros értelmében az utolsó pillanatban született. A szövetségi kormány minden tőle telhetőt megtett a kelet-közép-európai országok vezetőinek „jelzésértékű" meghívása érdekében, tegnapig mégis úgy tetszett, hogy nem vezettek eredményre ebbéli fáradozásai. A szövetségi kormányt igen kellemetlenül érintette ez, ám Helmut Kohlnak végül sikerült meggyőznie partnereit. A kancellár hangsúlyozta, hogy a norvég csatlakozás népszavazási elutasítása nyomán különösen fontossá vált az EU további nyitottságának bizonyítása. Az Európai Unió „külgazdasági miniszterének” a szóvivője üdvözölte a bonni döntést a hat közép-európai társult ország esseni meghívásáról. A keleti csatlakozókat mindig is támogató Sir Leon Brittan szóvivője szerint az esseni találkozó legfőbb jelentősége abban „a jelképes értékben” rejlik, hogy az unió konzultál ezekkel az országokkal, miközben a közösség kibővítéséről tárgyal. Peter Guilford szerint ilyen eszmecserék már eddig is zajlottak; a tagjelölteknek most folytatniuk kell gazdasági reformjaikat, belső átalakulásukra kell összpontosítaniuk, s így könnyebben teljesítik majd az egységes belső piac rendjét fölvázoló Fehér könyv igényeit. Ez a dokumentum a tervek szerint a jövő év első felében, a francia elnökség idején készül el. A bonni csúcsértekezlet kelet-európai döntésével foglalkozva a szerda esti Le Monde arról ír, hogy „a keleti vezetők végül meghívást kaptak Essenbe”. A tudósító szerint a középkelet-európai politikusok részvétele arra szorítkozik majd, hogy jelen lesznek a csúcsértekezlet záróebédjén, mindamellett „premierről van szó” — hangsúlyozza a Le Monde, amely az esseni meghívót belehelyezi a „struktúrált párbeszéd” folyamatába. Ennek jegyében az Európai Unió és a kelet-közép-európai országok az elmúlt hónapokban többször miniszteri szinten cseréltek eszmét a mezőgazdaság, a közlekedés, a külpolitika, a biztonság és más ágazatok lényeges együttműködési k kérdéseiről, a kooperáció kérdőjeleiről és távlatairól. (Józsa martin) Helmut Kohl, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Horn Gyulához intézett levélben hívta meg a magyar miniszterelnököt, valamint a külügyminisztert az Európai Unió állam- és kormányfői esseni csúcsértekezlete keretében 1994. december 10-én sorra kerülő találkozóra, illetve az azt követő munkaebédre, amelyeken lehetőség nyílik a csatlakozásra történő felkészülés stratégiájával kapcsolatos véleménycserére. Erről a magyar Külügyminisztérium szóvivője szerdán közleményben tájékoztatta az ΜΊΠ-t Az Európai Unió tagállamainak, valamint Ausztria, Finnország és Svédország vezetőinek részvételével megrendezendő eseményre Magyarország mellett meghívást kapott az Európa-megállapodással (társulási egyezménnyel) rendelkező további öt kelet-közép-európai ország is. Balladur az európai intézményekről A bővítést nem lehet kétségbe vonni (Párizsi tudósítónktól) Lehet vitázni az európai intézmények kibővítésének menetrendjéről, formáiról és dimenzióiról, de magát a bővítést már nem lehet kétségbe vonni — szögezte le a bonni német-francia csúcstalálkozóról éppen hazatérő Balladur francia kormányfő a Nyugat-európai Unió párizsi parlamenti fórumán. Balladur szerint a nyugati szervezetek belső rendje és szerkezete az elkövetkezendő években alaposan változni fog, s harmadik megfontolásként fölvetette, nincs-e túl sok intézmény az európai politikai színtéren. A konzultatív parlamenti fórum előtti beszédében a kormányfő két nagy kérdésre összpontosított: mit tehetnek a nyugat-európai országok önmaguk között biztonságuk fokozására a többször is fölemlegetett exjugoszláv tragédia árnyékában, és mit tehetnek a kelet-közép-európaiakkal, akik egyszer majd csatlakozni fognak a nyugati szervezetekhez. Balladur több ízben hangsúlyozta a tranzatlanti kapcsolatok fontosságát — ez annál is figyelemre méltóbb, mert a Le Monde-nak írt több mint egyoldalas cikkében a kormányfő a NATO-t meg sem említette, és széles, bizalmas párbeszédre hívta fel az Egyesült Államokat és Európát a „biztonsági felelősségek világos újrafelosztásáról földrészünkön”. A boszniai háborúból Balladur azt a következtetést vonta le, hogy az európaiak nem várhatnak szüntelenül amerikai döntésre arról, hogy mit tegyenek saját földrészükön. A mi kontinensünkön nem folytathatunk elzárkózó politikát - fejtegette a francia miniszterelnök, s a nyugati védelmi politikában pillanatnyilag meglehetősen csekély szerepet játszó Nyugat-európai Unió megerősítését javasolta, egyfelől a már működő soknemzetiségű együttműködési szervezetek és szerkezetek fokozásával, másfelől az aktívabb kooperációval a fegyvergyártásban, az űrkutatásban, a nagy technológiai és ipari beruházások végrehajtásában. Ami a bővítést illeti, a francia miniszterelnök azt mondta, hogy a Nyugat-európai Unió kiszélesítése „az Európai Unió kibővítéséből következik majd”, s a NYEU és a NATO bővítése napirenden van, a tagállamok létszámának emelése mindkét szervezetben a testületek belső logikájából fakad. Az Európai Unió soron következő francia elnöksége alatt Párizs minden erőfeszítést megtesz az európai védelmi és biztonsági azonosság hatékonyabb kialakítására, mert az új realitások földrészünkön ezt igénylik. M.J. Nagy port vert föl az új Elysée-szerződés terve BONNA Kohl német kancellár és Mitterrand francia elnök tárgyalásain a közép-kelet-európai társult országok vezetőinek meghívása mellett szó esett egy másik igen kínos ügyről, Edouard Balladur francia kormányfőnek a csúcstalálkozóval egyidejűleg megjelentetett újságcikkéről, jóllehet Kohl nem tett említést róla, mert „még nem olvasta a szerdai Le Monde-ot". Balladur ebben -mint a cikk címe is írja - „ Új Élysée-szerződést” követel. 1963. január 23-án írta alá Charles de Gaulle és Konrad Adenauer az Élysée-szerződést, amely nemcsak új alapokra helyezte Franciaország és Németország viszonyát, megteremtve a kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve azóta is jól működő úgynevezett Párizs-Bonn tengelyt, hanem kijelölte az európai integráció és ezzel együtt a közösség, illetve immáron az unió kibővítésének útját. Balladur most kétségbe vonta a szerződés időszerűségét és kifejtette, hogy elemezni és új alapokra kell helyezni a szerinte is folytatandó francia-német politikai, gazdasági, külügyi és katonai együttműködést. A miniszterelnök szerint egy maholnap 30 tagú Európai Unió működésképtelen, ha nem összpontosul egy - megújítandó francia(német) mag köré. Az EU jelenleg tervezett kibővítésével, a „szegény országok” beléptével például Franciaország tagsági hozzájárulása megduplázódnék, a nagyratörő államférfi ezt nem tudná összeegyeztetni a francia államadósságnak - az EU által is előírt - csökkentési kötelezettségével. Írásával Balladur emlékeztetett a német kereszténydemokrata képviselők egy csoportja által jegyzett és Wolfgang Schäuble CDU-frakcióvezető nevéhez kötött „körkörös Európa” ötletéhez. Eszerint a leendő Európának (értsd: az EU-nak) volna egy „erős magja”, amely azokból a stabil államokból állna, amelyek a legtovább jutottak az integráció terén is, vagyis Németországból, Franciaországból és a Benelux-államokból, és ezekhez kapcsolódnék egy vagy több külső kör, a másod- és harmadrendű tagok köre, amelyek („még”) gyengébbek, ezért szavuknak is kevesebbnek kell lennie. Bonnban nagy port vert föl az aligha véletlen időzítésű „elnökválasztási kampányirat”. Karl Lamers, a CDU külügyi szóvivője - és a Schäuble-papír társszerzője - szerint Balladur elgondolása „ugyanaz, csak éppen teljesen más”. Mindenesetre a cikkel nyilvánvalóvá vált, hogy amikor az év végén az uniós elnökség a német Bonnból Párizsba kerül, nemcsak formális változásról lesz szó. J. Gy. ΓA bonUs OECO"Rt "! I mint a BULLDOSER Kft. II f. a. felszámolója nyilvános II értékesítésre meghirdeti | ■ az alábbi eszközöket: ■ - hírközlő berendezések 170 000 Ft - termelőgépek, járművek 253 000 Ft -szerszámok 610 000 Ft - egyéb berendezés 128 600 Ft -alkatrészek 2971 000 Ft -haszonras 25 000 Ft ! A felsorolt árak az áfát nem tartalmazzák. Fizetés: helyszínen, készpénzben. * A nyilvános értékesítés helye és ideje: 1135 Budapest, Jász u. 38. 1994. december 16-án, 10 órakor: 3741/f1 Csecsenföld Moszkva katonai beavatkozásra készül? (Moszkvai tudósítónktól) MOSZKVA - A csecsen válság semmiképp sem befolyásolhatja az EBEÉ közelgő budapesti csúcsértekezletének menetét, nem válhat vitatémájává — húzta alá szerdán orosz újságíróknak nyilatkozva Nyikolaj Afanaszjevszkij külügymminiszter-helyettes. Mint hangsúlyozta, mindaz, ami Csecsenföldön és körülötte történik, Oroszország kizárólagos belügye. Ivan Ribkin, a parlament alsóházának elnöke ugyanaznap közölte, hogy mindazokra, akik nem engedelmeskednek Borisz Jelcin keddi felhívásának és nem teszik le a fegyvert az ultimátumban előírt 48 órán belül, azaz csütörtök reggel hat óráig, az orosz törvények teljes szigorával kell lesújtani. Továbbra sem világos viszont, hogy valójában mire készülnek Moszkvában a rendkívüli állapot bevezetésének örve alatt, nyílt fegyveres beavatkozásra, a Csecsen Köztársaság elszigetelésére vagy netán a tárgyalások újrafelvételére. Az Interfax hírügynökség a Kremlhez közel álló forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Moszkvában még nem mondtak le végleg a békés rendezésről. Erre utal Csernomirgyin kormányfő kijelentése is, miszerint a vérontás elkerüléséért bármilyen kapcsolatfelvételre hajlandók. Ugyanakkor számos jel arra utal, hogy az orosz fővárosban a katonai megoldás forgatókönyve is működésbe lépett: az NTV kereskedelmi tévé helyszíni tudósítása szerint szerda délután a Csecsenfölddel szomszédos Észak- Oszétiában lévő Mozdokban öt orosz katonai szállítórepülőgép landolt, fedélzetén orosz katonákkal és harci technikával. Pavel Gracsov védelmi miniszter előzőleg magabiztosan kijelentette, hogy „minden szükséges intézkedést” megtettek a csecsen hatóságok fogságába esett orosz állampolgárok (vagyis az ellenzék oldalán harcolt orosz zsoldosok) kiszabadítására. Mindeközben az állami duma védelmi bizottságának elnöke, Szergej Jusenkov telefonon szerdán két ízben is beszélt Dudajevel, aki a foglyul ejtett oroszok elengedését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy kezdődjenek mielőbb kormányközi megbeszélések Moszkva és Groznij között. A csecsen elnök elmondta, hogy Jelcin ultimátuma nagy feháborodást váltott ki a köztársaságban, és az emberek már „szent háborút” emlegetnek. (vnda) A Fehér Ház ellenezte az elnök budapesti útját Clinton megosztja figyelmét Bosznia és a GATT között (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai képviselőház kedden este nagy többséggel, 288-146 arányban megszavazta a GATT-megállapodást, amelynek sorsa immár a szenátus kezében van. A felsőház tagjai csütörtökön fejezik be a vitát, s szerdán még nem lehetett tudni, sikerült-e hatvan szenátort az egyezmény mellé állítani. Clinton elnök ezt a napot egyébként is jórészt a törvényhozók meggyőzésének szánta, miközben nem feledkezhetett meg másik külpolitikai gondjáról, Boszniáról sem, amely az elmúlt hónapok diplomáciai sikereit elsüllyesztheti a feledés homályába. Christopher külügyminiszter szerdán elutazott Brüsszelbe, ahol részt vesz a délszláv válságban közvetítő ötös hatalmi csoport ülésén is. A szerdai lapok az első napi véleményükhöz hasonlóan amerikai politikai fordulatról írak, amelynek lényege a szerdai The Washington Post szerint az, hogy az Egyesült Államok Bosznia helyett a NATO-t választotta. A védekezésbe szorult kormányhivatalnokok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai — a The New York Times értékelésében — beárnyékolják az atlanti szövetség bővítését és az EBEÉ megerősítését célzó elképzeléseket is. A State Department vezetője elismerte, hogy katonai erővel nem lehet a szerbeket engedményekre kényszeríteni, következésképpen vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. Kifejtette azt, amire a külügyi szóvivő is utalt, hogy a szerbeknek el kellene fogadniuk a nemzetközi közvetítők által megrajzolt térképet, vagyis fel kellene adniuk az elfoglalt területeknek hozzávetőlegesen egyharmadát De nem kifogásolta Christopher, hogy a boszniai szerbek politikailag kötődjenek Szerbiához, vagyis az anyaországhoz. E kutyaszorítóba azért is került a külügyminiszter, mert Charles Thomas megbízott a helyszínen elutasította a konföderáció gondolatát, miközben Perry védelmi miniszter Washingtonban megerősítette, ilyesmiről igenis szó lehet. A State Department irányítója egyrészt tehát azt magyarázta, hogy az amerikai politika nem változott, másrészt viszont úgy fogalmazott, nem lenne a megbékélés tipikus esete, ha megengednének valamifajta föderációt Bejelentette Christopher azt is, hogy Brüsszelben olyan javaslatokat terjeszt elő, amelyek nyomán nemzetközi értekezletet lehetne tartani a rendezésről (blahó) Bihac bármikor eleshet Az ENSZ-főtitkár kudarca (Folytatás az 1. oldalról) Hozzátette, hogy mindkét fél együttműködése nélkül nehéz meggyőzni a BT-t, hogy a kéksisakosokat Boszniában marasztalja. Gáli második szarajevói útjának az volt a célja, hogy kieszközölje a tűzszünetet és felújítsa a tárgyalási folyamatot. A Biztonsági Tanács kedden este úgy bocsátotta útjára a főtitkárt, hogy elítélte a Bihac körüli harcokat, s felszólította a harcoló feleket a tűzszünetre, amelyet aztán kiterjesztenének egész Boszniára. A BT, miután üdvözölte a bosnyák beleegyezést a tűzszünetbe, felhívta a háborúzó feleket, hogy támogassák Butrosz Gáli békeerőfeszítéseit Bihac formálisan még nem esett el, de a szerb erők bármikor bemasírozhatnak a városba, hiszen tüzérségük itt is megtehetné ugyanazt, mint Vukovárnal. Szétlőhetné a várost védéstől. A Washingtonban tartózkodó Gojko Susak horvát véderőminiszter azonban óva intette Karadzsicsékat. Ultimátumszerű bejelentéssel figyelmeztetett: ha Bihac szerb kézre kerül, Horvátország belép a háborúba. Amerikai lapinterjújában arra utalt, hogy a horvátok tíz nappal ezelőtt készek voltak a katonai intervencióra Bihacnál és Krajinában, de amerikai tanácsra nem indultak meg. Az Unprofor viszont a horvát és a krajinai katonai tevékenység fokozódására figyelmeztetett a keleti szektorban (Kelet-Szlovénia, Baranya). Mindkét fél csapatokatvezényelt az elválasztó övezethez, s nehézfegyvereit is hadrendbe állíttatta. Az öthatalmi összekötő csoport szakértői küldöttsége Belgrád, Szarajevó után Zágrábban folytatta tárgyalásait. Állítólag a késői érkezés miatt nem találkozhattak Valentic horvát kormányfővel (Mint ismeretes, Szerbiában Milosevics fogadta a delegációt.) Az összekötő csoport miniszteri ülése előtt elhangzott javaslatok közül a legjelentősebb az, hogy a boszniai szerbek konföderális kapcsolatot létesíthetnek Jugoszláviával, amit egyesek belenyugvásnak neveznek Nagy Szerbia létrehozásába. Sebestyén Imre Butrocz Gáli esetlen kézmozdulata: a béke győzelme még messze van (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Komoly vitát váltott ki az osztrák kormányprogram Vranitzky megértést kért BECS - A költségvetési kiadások konszolidációját, a szociális területeket is érintő szigorú takarékossági intézkedéseket és a külső, valamint a belső biztonság növelését helyezte előtérbe a kedden hivatalba lépett Vranitzky-kormány nyilvánosságra hozott programjában. Kétórás parlamenti beszédében Franz Vranitzky, utalva a hosszú és nehéz koalíciós tárgyalásokra és a program kidolgozása nyomán kialakult vitákra, azzal a kéréssel fordult az ország lakosságához, hogy fogadják megértéssel az abban foglalt intézkedéseket, hiszen a jelenlegi program megvalósításánál a tét nem kevesebb, mint Ausztria vezető gazdasági szerepének megőrzése. A költségvetési hiány csökentésénél az osztrák kormány nem kisebb feladat előtt áll, mint hogy az elkövetkezendő négy esztendő alatt évente mintegy 60 milliárd schillinggel, az egész kormányzati időszak alatt pedig összesen 250 milliárddal csökkentse az állami kiadásokat Erről a sok bírálatot a diákok és a közlekedési dolgozók tüntetését kiváltó tervről maga a kancellár úgy vélekedett, hogy lényegében nem talált megértésre, hiszen nem a legrosszabb anyagi-szociális helyzetben levőket sújtja, hanem éppen a legrászorultabbakra fordít kiemelt figyelmet Az említett takarékossági programot ugyanakkor a szakszervezetek úgy értékelték, hogy az egyértelműen a takarékossági terheket a lakosságra hárítja, s bár üdvözlendő a koalíció megszületésének ténye, a szakszervezetek tovább folytatják harcukat a munkavállalók jogainak védelmében. Külpolitikai téren a kormány nem láván változtatásokat az ország eddigi politikájában, figyelmét egyértelműen az Európai Unió felé fordítja. A semlegesség kérdésével kapcsolatban a kancellár csak közvetetten foglalt állást, kimondva, hogy az EU katonai szervezetében, a NYEU-ban Ausztria megfigyelői státusra törekszik, figyelmét pedig az összeurópai biztonsági rendszer létrehozására összpontosítja Bécs igyekszik az ország külső határainak védelmét növelni, ezt szolgálják majd az új határvédelmi katonai alakulatok, amelyeket korszerű felszereléssel látnak majd el. (kaszab)