Magyar Nemzet, 1995. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

Nemzetközi élet 2 Magyar Nemzet HÉTFŐ, 1995. január 2. AZ ELSŐ LÉPÉS a háború befejezése felé, véli az érintettek egy része - állítják a világpolitika vezető személyiségei is a Boszniában vasárnap délben életbe lépett fegyverszünetről szólva. A megállapo­dás szombati aláírásáról a boszniai alelnök ugyan­akkor azt hangsúlyozta, hogy ők ezúton látják biz­tosítottnak a segélyszállítmányokat, amelyre a sa­nyarú helyzetben lévő bosnyákoknak mindenkép­pen szükségük van. Azzal természetesen mindenki tisztában van, hogy a most megnyíló úton tovább kell haladni. Clinton amerikai elnök például az egyezmény teljes betartását kérte a szemben álló fe­lektől, mondván, ez vezethet el a minden ember bé­kéjét jelentő tárgyalásos rendezéshez. Reményked­ve szólt erről Akasi Jaszusi is, hangoztatván, min­den készen áll ahhoz, hogy a rendezés a következő szakaszába lépjen. Ám ez a folyamat sem ígérkezik felhőtlennek, erre vall Izetbegovic bosnyák elnök nyilatkozata. Ő a tárgyalási készségüket hangsú­lyozta, de kilátásba helyezte azt is, hogy nem hosz­­szabbítják meg az egyezmény érvényességét, amennyiben a szerbek a tárgyalásokon továbbra is merev álláspontot képviselnek, s nem hajlandók en­gedményeket tenni, így az új esztendő, bár békével köszöntött Boszniára, mindenképpen feszültségek­kel telinek ígérkezik a délszláv köztársaság számára. 1995 LEGKÍVÁNATOSABB ESEMÉNYEI so­rában a boszniai válság megoldását nevezte az MTI-nek, és a Magyar Rádiónak adott interjújában a Sergio Silvio Balanzino NATO főtitkár-helyettes, aki ugyancsak a délszláv válság megoldatlanságát nevezte az elmúlt esztendő legkiábrándítóbb fejle­ményének. Az okokról szólva az észak-atlanti szer­vezet tisztségviselője elismerte, negatív hatása volt annak, hogy a NATO és az ENSZ közösen irányí­totta a boszniai műveleteket. Balanzino szerint ez­zel a kettős vétót jelentő „kétkulcsos” rendszerrel aligha oldható meg a továbbiakban az ENSZ-kéksi­­sakosok szárazföldi békefenntartásának, illetve a NATO által vállalt feladatok irányítása. Ugyancsak az új év fontos kihívásának értékelte Balanzino a békepartnerség programjának fejlesztését, valamint a NATO kibővítésével indítandó belső mérlegelést és párbeszédet. Éppen ezért dialógusra törekednek Moszkvával is, s tettekkel szeretnék bizonyítani, hogy Brüsszel nem akarja elszigetelni Oroszorszá­got. A NATO 1995-ben szeretné megerősíteni európai pillérét, a Nyugat-európai Uniót is. Ennek, mondotta Balanzino, meghatározó fontossága van a szövetség jövője szempontjából. Az észak-atlanti szervezet európai főparancsnoka ugyanakkor a szö­vetség gyengülésétől tart, mint azt a Welt am Sonn­­tagnak kifejtette. Jouhvan tábornok szerint az aggo­dalom oka a tagállamok fegyveres erői létszámának gyors csökkentésében keresendő, ami megbontja az egyensúlyt a vállalt feladatok, illetve a rendelkezés­re álló eszközök között. A békepartnerségre utalva a főparancsnok sürgette, hogy az azt aláíró huszon­három ország mihamarabb dolgozzon ki közös ka­tonai doktrínát. OROSZORSZÁG A DIKTATÚRA FELÉ HA­LAD, jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazetának adott nyilatkozatában Mihail Gorbacsov. A Szov­jetunió utolsó elnöke szerint Moszkvában jelenleg parancsuralmi rendszer van, s mint azt a csecsen válság is tükrözi, szinte nincs olyan ember, aki normálisnak tartaná a pillanatnyi helyzetet, illetve jónak mondaná az alkotmányt Gorbacsov úgy vé­li, a hatalom politikája nem megfelelő a reformok bizosításához s a válság megszüntetéséhez. Ezért­­ előre hozott választások kiírását tartaná helyes­nek, s kiemelte, hogy széles társadalmi mozgalmat kíván létrehozni. Ebben feltételnül számít a refor­mer Grigorij Javlinszkijre, de elképzelhetőnek tar­taná Jegor Gajdar, vagy akár Alekszandr Ruckoj részvételét is. Arról azonban Gorbacsov nem nyi­latkozott, hogy ő indul-e majd az orosz elnökvá­lasztásokon. (N. I. Zs.) Franciaország átvette a soros elnökséget Vasárnaptól tizenöt tagja van az EU-nak Németországtól Párizs vet­te át az Európai Unió soros el­nöki tisztét, mégpedig nem akármilyen pillanatban, hiszen Svédország, Finnország és Ausztria belépésével vasárnap 15­ tagúra bővült az EU. Míg­ a svédek egy része attól tartva, hogy a nem Európából szárma­zó termékek ára emelkedni fog, árut halmozott, közgazdászok úgy vélekedtek: az emberek élete valójában nem sokat fog változni az EU-hoz történt csatlakozással. Ezt azzal indo­kolják, hogy ez a három ország az Európai Gazdasági Térség keretében már jóval korábban átfogó kereskedelmi egyezmé­nyeket kötött a közösséggel, és szorosan hozzáillesztette gaz­daságát az Európai Unióéhoz. „Azok, akik nem olvasnak újságot, nem néznek tévét és nem hallgatnak rádiót, semmit sem fognak észrevenni (a csat­lakozásból)" - vélte egy svéd megfigyelő. Az osztrákok jú­niusban, a Ennek októberben, a svédek pedig novemberben hagyták jóvá szavazatukkal az Európai Unióba való belépést. A kibővüléssel az Európai Unió immár a Kréta szigetétől a sark­körig terjedő területet ölel fel - úja a dpa. Az EU területe egy­­harmadával bővült vasárnap­tól, lakossága pedig 349 millió­ról 370 millióra emelkedett. Az EU bővítését egyébként rendkívül kedvező ténynek ne­vezte Antonio Martino. Az olasz külügyminiszter vasárna­pi nyilatkozatában azt hangsú­lyozta, hogy Róma mindig is ellenezte a befelé forduló, a vi­lágtól elzárkózó Európa gon­dolatát. „A bővüléssel termé­szetesen problémák is járnak, de ezeket a gondokat meg lehet oldani” - mondta. Az MTI je­lentése szerint Martino külön kitért arra a kérdésre, hogy az EU taglétszámának növekedé­se milyen hatással lehet a pénz­ügyi unió megteremtésére. „A pénzügyi uniót, amennyiben közös európai pénzt akarunk létrehozni, a közösség tagjai­nak számától függetlenül meg lehet teremteni. De ha a pénz­ügyi unión azt értik, hogy ezeknek az országoknak előbb meg kell felelniük bizonyos, meglehetősen önkényes köze­ledési feltételeknek, akkor a ta­gok számának növekedése fel­tétlenül bonyolultabbá teszi a kérdést. Az olasz kormány már csak emiatt is az első változatot támogatja” - hangsúlyozta a külügyminiszter. Algériai szélsőségesek Londonban Pénzgyűjtés fegyvervásárlásra Londonból jelenti az MTI. A brit belső elhárítás (MI5) isz­lám fundamentalista csoportok nyomára jutott, amelyek brit földön szövetkeztek az algériai szélsőséges iszlám erők harcá­nak támogatására. A The Sun­day Timesban idézett értesülé­sek szerint az Iszlám Fegyve­res Csoport (GIA) nevű algé­riai szervezet - az Air France repülőgépe elleni minapi véres akció végrehajtója - számára londoni mecsetekben gyűjte­nek pénzt fegyvervásárlásra, nemrégiben pedig a csoport Nagy-Britanniában azonosított 20 aktivistája közül többen is hazautaztak, hogy részt vegye­nek az iszlámista erők ellenfe­leinek kiirtásában. A szervezet terroristái közül néhányan hi­vatalos politikai menedékjo­gért folyamodtak, hogy Lon­donban folytathassák tevé­kenységüket - úja az MI5 érte­süléseire hivatkozva a vezető brit lap. Az elhárítás adatai szerint az összegyűjtött pénzt londoni bankszámlákon őrzik, majd futárral küldik Algériába, il­letve Franciaországba és Né­metországba utalják át fegy­vervásárlás végett. Az idézett lap úgy tudja, hogy az algíri kormány már hivatalosan is tiltakozott Londonnál, amiért a brit hatóságok képtelenek elejét venni a szélsőséges cso­portok gyakorlatilag zavarta­lan pénzgyűjtő kampányai­nak. Brit részről eddig állító­lag mindössze annyi történt, hogy a rendőrség felhívta az iszlám vallási központok elöl­járóinak figyelmét: „nem sza­bad pénzt gyűjteni terrorista célokra...” A GIA londoni aktivistái mind erőteljesebben zsarolják a brit földön illegálisan tartóz­kodó algériaiakat is. Hivatalos értesülések szerint a terror vámszedői honfitársaik jöve­delmének 20 százalékát is el­­szedik, ,forradalmi adó” címén, másokat kábítószerek árusítá­sára kényszerítenek, s a befo­lyó összegekre ugyancsak ráte­szik kezüket. (AC & W Syndicate rajza) „A világbéke alapvető feltétele” A tolerancia éve Az Egyesült Nemzetek Szervezete a „tolerancia évé­nek” nyilvánította az 1995-ös esztendőt, eleget téve ezzel az ENSZ-közgyűlés korábbi dön­tésének. Az MTI jelentése sze­rint az intézkedéssel annak a meggyőződésnek akarnak na­gyobb hangsúlyt adni, hogy a tolerancia a világbéke egyik alapvető feltétele, s a világ sok pontján olyan veszélyes fejle­mények bontakoztak ki, ame­lyek ezzel ellentétben állnak. Az ENSZ kulturális világszerveze­te, az UNESCO - amelytől az ötlet származik - a kedvezőtlen jelenségek között első helyen említi az etnikai konfliktusok ki­éleződését, a kisebbségek meg­különböztetését, valamint az idegengyűlölet megnyilvánulá­sait, elsősorban a menekültekkel és a menedékkérőkkel szemben. Az UNESCO nyilatkozata az ezredvég egyik legnagyobb ki­hívásának nevezi az intoleran­ciát, a másság elutasítását. Nagyobb európai jelenlét a BT-ben Január elsejétől Németor­szág és Olaszország - Botswa­nával, Indonéziával és Hondu­­rasszal együtt - két évre egyike lett az ENSZ Biztonsági Taná­csa tíz nem állandó tagjának. Miután Franciaország és Nagy- Britannia a BT állandó tagjai, a két új európai taggal együtt az Európai Unió négy legnagyobb országa képviselteti magát a testületben - hívja fel a figyel­met tényre a Reuter. Az öt új nem állandó tag Brazíliát, Dzsibutit, Új-Zélandot, Pakisz­tánt és Spanyolországot váltja fel a testületben. A Biztonsági Tanácsnak összesen 15 tagja van. Ebből öt állandó, s évente ugyancsak öt nem, állandó tag cserélődik, így 1995 végéig tagja a BT-nek Argentína, Csehország, Nigéria, Omán és Ruanda is. A fundamentalizmus térhódítása Egyiptom Mubarak és Mohamed között HÍRELEMZÉSÜNK Egyiptomban az elmúlt esztendő utolsó napján ki­végeztek egy iszlám szél­sőségest, aki pokolgépes merényletet kísérelt meg Hoszni Mubarak elnök ellen. Hamada Moham­med Lotfi a líbiai határ közelében fekvő Szidi Barrani katonai légi bázi­son helyezett el pokolgé­pet abból a célból, hogy meggyilkolja az államfőt. Az egyiptomi katonai fő­ügyészség szerint a me­rénylő az al-Dzsihád nevű szélsőséges iszlámista moz­galom tagja volt. Az iszlám fundamentalista terrorizmus hálás témája az európai sajtónak. A bombával, pisztollyal, késsel elkövetett merényletek gyakran kerülnek a címoldalra, de mozgatóru­góik s a mögöttük meghúzódó társadalmi erők alig ismertek. Egyiptomban 1952 óta egy szekuláris beállítottságú, mo­­dernizációpárti, katonai gyöke­rű, ám civil megjelenésű, re­publikánus rendszer birtokolja a hatalmat; a jelenlegi államfő Hoszni Mubarak, aki Anvar Szadat 1981-es meggyilkolása után került az elnöki székbe. S bár e rendszer nem hasonlítha­tó a szíriai vagy iraki totális despotizmushoz, de a demok­ratikus szabadságjogok tiszte­lete igen távol áll tőle. Az 1990-es választásokon a kor­mányzó Nemzeti Demokrata Párt a helyek 80 százalékát „szerezte meg”, az NDP-hez húzó „független képviselők­kel” együtt pedig 92 százalé­kát. Mindehhez azonban hoz­zátartozik az is, hogy a válasz­tópolgárok alig egynegyede je­lent meg az urnáknál. 1993-ban Mubarakot harmadszor is ál­lamfővé választották (ellenje­lölt nélkül), ám hiába alakítja buzgón a hívő elnök szerepét a tévékamerák előtt, hiába fektet nagy súlyt az egyiptomi rádió az iszlám témákra, a szűk poli­tikai-gazdasági elitréteg a nyu­gati életformát, kultúrát, diva­tot követi, szinte teljesen elsza­kadva saját országától. A val­lásos aktivitás állami tolerálása a fundamentalisták mozgáste­rét tágítja, ahelyett, hogy a ha­talom tekintélyét növelné. A szadati-mubaraki infitah (gazdasági nyitás) is rövid idő alatt társadalmi megosztottság­hoz vezetett, s alig javított a nélkülözők sorsán. A főváros lakossága hetente falusiak ez­reivel gyarapszik, akikre a re­mélt jobb élet helyett gyakran munkanélküliség és nyomor vár. A munkanélküliség meg­haladja a 22 százalékot, a la­káshiány kétségbeejtő: Kairó 13 millió lakosából ötszázez­ren a Halottak Városának sír­­kamráiba költöztek be, mások a Níluson horgonyzó hajókon élnek. E problémák rendkívül megnehezítik a házasságot és a családalapítást a fiatalok szá­mára, s növelik e korosztály csalódottságát, kiábrándultsá­gát. A városba költöző falusiak a megváltozott környezetben egyetlen biztos, hagyományok­hoz kötődő támaszra lelhetnek: a vallásra, illetve az egyházra, mely gyakran az állam által szűken mért szociális juttatá­sokról is gondoskodik. Való­színűleg nem véletlen, hogy (Aszjút és Béni Szuef mellett) Kairó külvárosai képezik a ter­rorista al-Dzsihad (Szent Há­ború) legerősebb bázisát. A szegény rétegek így po­tenciális ellenzéki erőnek te­kinthetők, igaz, Mubaraknak még nem kellett szembenéznie olyan óriási tüntetésekkel, mint amilyenek alapjaiban "­rázták meg Szadat rendszerét. Az isz­lám széles körű újjáéledése ugyanakkor jelzi a kulturális­politikai alternatívák utáni igényt. Tíz éve még kevés egyiptomi nő hordta a muszlim előírások szerinti ruhákat, ma már csaknem háromnegyedük. A fundamentalista mozgalom legfőbb társadalmi ereje a váro­si középréteg, amely elégedet­len a világpiac-orientált, a gaz­dasági liberalizmusból hasznot húzó iparos-kereskedő csopor­tok monopolista törekvéseivel; a Muzulmán Testvérek Szövet­sége, amely a politikai harcot előnyben részesíti a fegyveres akciókkal szemben, az ő köve­teléseiket képviseli. Az alsó kö­zéposztályból származó fiatal diplomások vagy egyetemisták (elsősorban a műszaki és az or­vosi karon) a nyomasztó elhe­lyezkedési nehézségek folytán a szélsőséges al-Dzsihádhoz és az al-Gamaa al-Iszlamijához (Iszlám Csoportok) vonzódnak. Egyiptom dilemmája abban rejlik, hogy a fundamentalista ellenzék irányelvei nem de­­mokratikusabbak, mint a Mu­­barak-diktatúra gyakorlata. A Muzulmán Testvérek szerint egy iszlám köztársaság vezetői alá lennének vetve a nép akara­tának, ám a pártpolitika gyen­gítené az igazhívők egységét. Mubarak rendszerét a nyuga­­tiasodása, „Izrael-barátsága” s a külföldi tőkének tett enged­ményei folytán nemcsak isz­lám-, de nemzetellenes kor­mányzatnak is látják. A szélsőséges szervezetek a külföldi turistákat is célpont­juknak tekintik azzal a szán­dékkal, hogy rákényszerítsék a kormányt a politikai foglyok szabadon bocsátására. A terro­rista akciók rengeteg áldozatot szedtek. A Dzsihád a tömege­ket kívánja felrázni e merény­letekkel, de csak az elnyomást erősíti: Egyiptom nem tud ki­lépni a terror és ellenterror ör­dögi köréből. Szalontai Balázs A nemzetközi kereskedelem élénkülése várható­as Új szervezet váltotta fel a GATT-ot A Kereskedelmi Világszer­vezet (WTO) váltotta fel január elsején az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). A dpa jelentette, hogy a korábbinál nagyobb hatáskör­rel rendelkező kereskedelem­­szabályozó szervezet hétfőn 85 taggal kezdi meg működését, mivel leendő tagországai közül 40 még nem ratifikálta a tavaly április 15-én a marokkói Marra­­kesben hétévi tárgyalássorozat eredményeként alánt alapító ok­mányt Az eddiginél több szek­tort felölelő egyezménytől a vá­mok harmadával való csökkené­se, a nemzetközi kereskedelem élénkülése várható. A GATT-tól eltérően a WTO hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmé­re, és védelmezi a szellemi tulaj­dont. Szakértők azzal számol­nak, hogy az új szervezet tartó­san lendületet ad a világkereske­delem növekedésének. Becslé­sek szerint 10 éven belül 510 milliárd dolláros többletkeres­kedelmet gerjeszthet. A tagországok egyelőre nem tudtak megállapodni a Kereske­delmi Világszervezet leendő ve­zetőjének személyében, ezért a WTO irányítását átmenetileg a GATT leköszönő vezérigazga­tója, az ír származású Peter Su­therland vállalta el. A március 15-ig a GATT-WTO élén mara­dó Sutherland kedvező előjel­nek és „fényes startnak” nevez­te, hogy január elsejéig 85 or­szág, köztük olyan gazdasági nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy az Euró­pai Unió 12 tagállama, ratifikál­ta a WTO alapító okmányát. Nem szerepel az alapító tagok között Oroszország, amely azonban december 9-én benyúj­totta felvételi kérelmét. Kína egyelőre azért nem lép be az új világkereskedelmi szervezetbe, mert december 31-ig nem sike­rült a GATT tagjává válnia Washington vétója miatt. Mivel az alapító országok közül még nem mindegyik rati­fikálta a WTO-t, az új szervezet egy évig még a GATT-tal pár­huzamosan létezik. Kambodzsai amnesztia Nincs hosszabbítás A kambodzsai vezetés nem hosszabbítja meg a vörös khme­rek számára január 15-ig érvé­nyes amnesztiát - jelentette be a phnompeni kormány. A kabine­tet az sem befolyásolja döntésé­ben, hogy az utóbbi időben khmer gerillák meglehetősen nagy számban álltak át a kor­mányerők soraiba - úja a Reuter a közleményt ismertetve. A kambodzsai parlament júliusban törvényen kívül helyezte a vörös khmerek szervezetét, ám ezzel együtt hat hónapos türelmi időt rendelt el: ezen idő alatt bün­tetlenséget garantál minden khmernek, aki elhagyja - ahogy a kormány fogalmaz - az „áru­lók” sorait. Az elmúlt héten egyébként több múlt 600 khmer adta fel magát. Phnompenben azt is bejelentették, a jövő héten hazatér Norodom Szihanuk ki­rály, akit jelenleg Pekingben gyógykezelnek daganattal. Két hónapos szünet után Kim Dzsong Il újabb közszereplése Tokióból jelenti az MTI. Két hónap óta első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt Kim Dzsong Il, Észak-Korea tényle­ges vezetője, aki a KCNA hír­­ügynökség jelentése szerint a hadsereg egyik alakulatát ke­reste fel az újév alkalmából. A politikust magas beosztású tisztek kalauzolták körbe a meglátogatott támaszponton, és tájékoztatták a katonák har­cászati kiképzéséről és ideoló­giai neveléséről. Az 52 éves Kim, akit hivatalosan még mindig nem választottak meg a legfelső párt- és állami tisztsé­gekre, legutóbb november el­sején jelent meg a nyilvános­ság előtt, amikor egy Phenjan­ban épülő hídnál tartott szem­lét. Ezt követő hosszú távollé­te, valamint az a tény, hogy - a néhai Kim Ir Szen által követett gyakorlattól eltérően - nem in­tézett újévi üzenetet a néphez, újabb találgatásokra adott ala­pot egészségi állapotát és poli­tikai pozíciójának szilárdságát illetően. Az utóbbi hónapok­ban azonban ugyanez már jó néhányszor előfordult, s noha egyes források még a napok­ban is arról számoltak be, hogy Kim súlyos veseproblémákkal küszködik, a személyével kap­csolatos találgatásokat mind ez ideig sem hitelt érdemlően megerősíteni, sem cáfolni nem sikerült. Magyarország első OLAJ- ÉS BENZINKÚT­­VÁLLALKOZÓK BÁLJA Hilton Szálló bálterem 1995. január 6-án 18 órától. Belépőjegy ára: 50 000 Ft Jegyek igényelhetők a Hilton Szálló éttermi igazgatóságán és az OIL EUROPE Kft XI Bocskai út 3. k­l/f 2. alatti irodájában munkanapokon 9-16 óráig. A báli belépőjegyek sorsoláson vesznek részt melynek fődíja: RENAULT személygépkocsi. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Minden kedves olvasónak kellemes ka­rácsonyt és boldog új évet kíván az OIL EUROPE.

Next