Magyar Nemzet, 1995. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
Nemzetközi élet 2 Magyar Nemzet HÉTFŐ, 1995. január 2. AZ ELSŐ LÉPÉS a háború befejezése felé, véli az érintettek egy része - állítják a világpolitika vezető személyiségei is a Boszniában vasárnap délben életbe lépett fegyverszünetről szólva. A megállapodás szombati aláírásáról a boszniai alelnök ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy ők ezúton látják biztosítottnak a segélyszállítmányokat, amelyre a sanyarú helyzetben lévő bosnyákoknak mindenképpen szükségük van. Azzal természetesen mindenki tisztában van, hogy a most megnyíló úton tovább kell haladni. Clinton amerikai elnök például az egyezmény teljes betartását kérte a szemben álló felektől, mondván, ez vezethet el a minden ember békéjét jelentő tárgyalásos rendezéshez. Reménykedve szólt erről Akasi Jaszusi is, hangoztatván, minden készen áll ahhoz, hogy a rendezés a következő szakaszába lépjen. Ám ez a folyamat sem ígérkezik felhőtlennek, erre vall Izetbegovic bosnyák elnök nyilatkozata. Ő a tárgyalási készségüket hangsúlyozta, de kilátásba helyezte azt is, hogy nem hoszszabbítják meg az egyezmény érvényességét, amennyiben a szerbek a tárgyalásokon továbbra is merev álláspontot képviselnek, s nem hajlandók engedményeket tenni, így az új esztendő, bár békével köszöntött Boszniára, mindenképpen feszültségekkel telinek ígérkezik a délszláv köztársaság számára. 1995 LEGKÍVÁNATOSABB ESEMÉNYEI sorában a boszniai válság megoldását nevezte az MTI-nek, és a Magyar Rádiónak adott interjújában a Sergio Silvio Balanzino NATO főtitkár-helyettes, aki ugyancsak a délszláv válság megoldatlanságát nevezte az elmúlt esztendő legkiábrándítóbb fejleményének. Az okokról szólva az észak-atlanti szervezet tisztségviselője elismerte, negatív hatása volt annak, hogy a NATO és az ENSZ közösen irányította a boszniai műveleteket. Balanzino szerint ezzel a kettős vétót jelentő „kétkulcsos” rendszerrel aligha oldható meg a továbbiakban az ENSZ-kéksisakosok szárazföldi békefenntartásának, illetve a NATO által vállalt feladatok irányítása. Ugyancsak az új év fontos kihívásának értékelte Balanzino a békepartnerség programjának fejlesztését, valamint a NATO kibővítésével indítandó belső mérlegelést és párbeszédet. Éppen ezért dialógusra törekednek Moszkvával is, s tettekkel szeretnék bizonyítani, hogy Brüsszel nem akarja elszigetelni Oroszországot. A NATO 1995-ben szeretné megerősíteni európai pillérét, a Nyugat-európai Uniót is. Ennek, mondotta Balanzino, meghatározó fontossága van a szövetség jövője szempontjából. Az észak-atlanti szervezet európai főparancsnoka ugyanakkor a szövetség gyengülésétől tart, mint azt a Welt am Sonntagnak kifejtette. Jouhvan tábornok szerint az aggodalom oka a tagállamok fegyveres erői létszámának gyors csökkentésében keresendő, ami megbontja az egyensúlyt a vállalt feladatok, illetve a rendelkezésre álló eszközök között. A békepartnerségre utalva a főparancsnok sürgette, hogy az azt aláíró huszonhárom ország mihamarabb dolgozzon ki közös katonai doktrínát. OROSZORSZÁG A DIKTATÚRA FELÉ HALAD, jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazetának adott nyilatkozatában Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió utolsó elnöke szerint Moszkvában jelenleg parancsuralmi rendszer van, s mint azt a csecsen válság is tükrözi, szinte nincs olyan ember, aki normálisnak tartaná a pillanatnyi helyzetet, illetve jónak mondaná az alkotmányt Gorbacsov úgy véli, a hatalom politikája nem megfelelő a reformok bizosításához s a válság megszüntetéséhez. Ezért előre hozott választások kiírását tartaná helyesnek, s kiemelte, hogy széles társadalmi mozgalmat kíván létrehozni. Ebben feltételnül számít a reformer Grigorij Javlinszkijre, de elképzelhetőnek tartaná Jegor Gajdar, vagy akár Alekszandr Ruckoj részvételét is. Arról azonban Gorbacsov nem nyilatkozott, hogy ő indul-e majd az orosz elnökválasztásokon. (N. I. Zs.) Franciaország átvette a soros elnökséget Vasárnaptól tizenöt tagja van az EU-nak Németországtól Párizs vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét, mégpedig nem akármilyen pillanatban, hiszen Svédország, Finnország és Ausztria belépésével vasárnap 15 tagúra bővült az EU. Míg a svédek egy része attól tartva, hogy a nem Európából származó termékek ára emelkedni fog, árut halmozott, közgazdászok úgy vélekedtek: az emberek élete valójában nem sokat fog változni az EU-hoz történt csatlakozással. Ezt azzal indokolják, hogy ez a három ország az Európai Gazdasági Térség keretében már jóval korábban átfogó kereskedelmi egyezményeket kötött a közösséggel, és szorosan hozzáillesztette gazdaságát az Európai Unióéhoz. „Azok, akik nem olvasnak újságot, nem néznek tévét és nem hallgatnak rádiót, semmit sem fognak észrevenni (a csatlakozásból)" - vélte egy svéd megfigyelő. Az osztrákok júniusban, a Ennek októberben, a svédek pedig novemberben hagyták jóvá szavazatukkal az Európai Unióba való belépést. A kibővüléssel az Európai Unió immár a Kréta szigetétől a sarkkörig terjedő területet ölel fel - úja a dpa. Az EU területe egyharmadával bővült vasárnaptól, lakossága pedig 349 millióról 370 millióra emelkedett. Az EU bővítését egyébként rendkívül kedvező ténynek nevezte Antonio Martino. Az olasz külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy Róma mindig is ellenezte a befelé forduló, a világtól elzárkózó Európa gondolatát. „A bővüléssel természetesen problémák is járnak, de ezeket a gondokat meg lehet oldani” - mondta. Az MTI jelentése szerint Martino külön kitért arra a kérdésre, hogy az EU taglétszámának növekedése milyen hatással lehet a pénzügyi unió megteremtésére. „A pénzügyi uniót, amennyiben közös európai pénzt akarunk létrehozni, a közösség tagjainak számától függetlenül meg lehet teremteni. De ha a pénzügyi unión azt értik, hogy ezeknek az országoknak előbb meg kell felelniük bizonyos, meglehetősen önkényes közeledési feltételeknek, akkor a tagok számának növekedése feltétlenül bonyolultabbá teszi a kérdést. Az olasz kormány már csak emiatt is az első változatot támogatja” - hangsúlyozta a külügyminiszter. Algériai szélsőségesek Londonban Pénzgyűjtés fegyvervásárlásra Londonból jelenti az MTI. A brit belső elhárítás (MI5) iszlám fundamentalista csoportok nyomára jutott, amelyek brit földön szövetkeztek az algériai szélsőséges iszlám erők harcának támogatására. A The Sunday Timesban idézett értesülések szerint az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) nevű algériai szervezet - az Air France repülőgépe elleni minapi véres akció végrehajtója - számára londoni mecsetekben gyűjtenek pénzt fegyvervásárlásra, nemrégiben pedig a csoport Nagy-Britanniában azonosított 20 aktivistája közül többen is hazautaztak, hogy részt vegyenek az iszlámista erők ellenfeleinek kiirtásában. A szervezet terroristái közül néhányan hivatalos politikai menedékjogért folyamodtak, hogy Londonban folytathassák tevékenységüket - úja az MI5 értesüléseire hivatkozva a vezető brit lap. Az elhárítás adatai szerint az összegyűjtött pénzt londoni bankszámlákon őrzik, majd futárral küldik Algériába, illetve Franciaországba és Németországba utalják át fegyvervásárlás végett. Az idézett lap úgy tudja, hogy az algíri kormány már hivatalosan is tiltakozott Londonnál, amiért a brit hatóságok képtelenek elejét venni a szélsőséges csoportok gyakorlatilag zavartalan pénzgyűjtő kampányainak. Brit részről eddig állítólag mindössze annyi történt, hogy a rendőrség felhívta az iszlám vallási központok elöljáróinak figyelmét: „nem szabad pénzt gyűjteni terrorista célokra...” A GIA londoni aktivistái mind erőteljesebben zsarolják a brit földön illegálisan tartózkodó algériaiakat is. Hivatalos értesülések szerint a terror vámszedői honfitársaik jövedelmének 20 százalékát is elszedik, ,forradalmi adó” címén, másokat kábítószerek árusítására kényszerítenek, s a befolyó összegekre ugyancsak ráteszik kezüket. (AC & W Syndicate rajza) „A világbéke alapvető feltétele” A tolerancia éve Az Egyesült Nemzetek Szervezete a „tolerancia évének” nyilvánította az 1995-ös esztendőt, eleget téve ezzel az ENSZ-közgyűlés korábbi döntésének. Az MTI jelentése szerint az intézkedéssel annak a meggyőződésnek akarnak nagyobb hangsúlyt adni, hogy a tolerancia a világbéke egyik alapvető feltétele, s a világ sok pontján olyan veszélyes fejlemények bontakoztak ki, amelyek ezzel ellentétben állnak. Az ENSZ kulturális világszervezete, az UNESCO - amelytől az ötlet származik - a kedvezőtlen jelenségek között első helyen említi az etnikai konfliktusok kiéleződését, a kisebbségek megkülönböztetését, valamint az idegengyűlölet megnyilvánulásait, elsősorban a menekültekkel és a menedékkérőkkel szemben. Az UNESCO nyilatkozata az ezredvég egyik legnagyobb kihívásának nevezi az intoleranciát, a másság elutasítását. Nagyobb európai jelenlét a BT-ben Január elsejétől Németország és Olaszország - Botswanával, Indonéziával és Hondurasszal együtt - két évre egyike lett az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz nem állandó tagjának. Miután Franciaország és Nagy- Britannia a BT állandó tagjai, a két új európai taggal együtt az Európai Unió négy legnagyobb országa képviselteti magát a testületben - hívja fel a figyelmet tényre a Reuter. Az öt új nem állandó tag Brazíliát, Dzsibutit, Új-Zélandot, Pakisztánt és Spanyolországot váltja fel a testületben. A Biztonsági Tanácsnak összesen 15 tagja van. Ebből öt állandó, s évente ugyancsak öt nem, állandó tag cserélődik, így 1995 végéig tagja a BT-nek Argentína, Csehország, Nigéria, Omán és Ruanda is. A fundamentalizmus térhódítása Egyiptom Mubarak és Mohamed között HÍRELEMZÉSÜNK Egyiptomban az elmúlt esztendő utolsó napján kivégeztek egy iszlám szélsőségest, aki pokolgépes merényletet kísérelt meg Hoszni Mubarak elnök ellen. Hamada Mohammed Lotfi a líbiai határ közelében fekvő Szidi Barrani katonai légi bázison helyezett el pokolgépet abból a célból, hogy meggyilkolja az államfőt. Az egyiptomi katonai főügyészség szerint a merénylő az al-Dzsihád nevű szélsőséges iszlámista mozgalom tagja volt. Az iszlám fundamentalista terrorizmus hálás témája az európai sajtónak. A bombával, pisztollyal, késsel elkövetett merényletek gyakran kerülnek a címoldalra, de mozgatórugóik s a mögöttük meghúzódó társadalmi erők alig ismertek. Egyiptomban 1952 óta egy szekuláris beállítottságú, modernizációpárti, katonai gyökerű, ám civil megjelenésű, republikánus rendszer birtokolja a hatalmat; a jelenlegi államfő Hoszni Mubarak, aki Anvar Szadat 1981-es meggyilkolása után került az elnöki székbe. S bár e rendszer nem hasonlítható a szíriai vagy iraki totális despotizmushoz, de a demokratikus szabadságjogok tisztelete igen távol áll tőle. Az 1990-es választásokon a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt a helyek 80 százalékát „szerezte meg”, az NDP-hez húzó „független képviselőkkel” együtt pedig 92 százalékát. Mindehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a választópolgárok alig egynegyede jelent meg az urnáknál. 1993-ban Mubarakot harmadszor is államfővé választották (ellenjelölt nélkül), ám hiába alakítja buzgón a hívő elnök szerepét a tévékamerák előtt, hiába fektet nagy súlyt az egyiptomi rádió az iszlám témákra, a szűk politikai-gazdasági elitréteg a nyugati életformát, kultúrát, divatot követi, szinte teljesen elszakadva saját országától. A vallásos aktivitás állami tolerálása a fundamentalisták mozgásterét tágítja, ahelyett, hogy a hatalom tekintélyét növelné. A szadati-mubaraki infitah (gazdasági nyitás) is rövid idő alatt társadalmi megosztottsághoz vezetett, s alig javított a nélkülözők sorsán. A főváros lakossága hetente falusiak ezreivel gyarapszik, akikre a remélt jobb élet helyett gyakran munkanélküliség és nyomor vár. A munkanélküliség meghaladja a 22 százalékot, a lakáshiány kétségbeejtő: Kairó 13 millió lakosából ötszázezren a Halottak Városának sírkamráiba költöztek be, mások a Níluson horgonyzó hajókon élnek. E problémák rendkívül megnehezítik a házasságot és a családalapítást a fiatalok számára, s növelik e korosztály csalódottságát, kiábrándultságát. A városba költöző falusiak a megváltozott környezetben egyetlen biztos, hagyományokhoz kötődő támaszra lelhetnek: a vallásra, illetve az egyházra, mely gyakran az állam által szűken mért szociális juttatásokról is gondoskodik. Valószínűleg nem véletlen, hogy (Aszjút és Béni Szuef mellett) Kairó külvárosai képezik a terrorista al-Dzsihad (Szent Háború) legerősebb bázisát. A szegény rétegek így potenciális ellenzéki erőnek tekinthetők, igaz, Mubaraknak még nem kellett szembenéznie olyan óriási tüntetésekkel, mint amilyenek alapjaiban "rázták meg Szadat rendszerét. Az iszlám széles körű újjáéledése ugyanakkor jelzi a kulturálispolitikai alternatívák utáni igényt. Tíz éve még kevés egyiptomi nő hordta a muszlim előírások szerinti ruhákat, ma már csaknem háromnegyedük. A fundamentalista mozgalom legfőbb társadalmi ereje a városi középréteg, amely elégedetlen a világpiac-orientált, a gazdasági liberalizmusból hasznot húzó iparos-kereskedő csoportok monopolista törekvéseivel; a Muzulmán Testvérek Szövetsége, amely a politikai harcot előnyben részesíti a fegyveres akciókkal szemben, az ő követeléseiket képviseli. Az alsó középosztályból származó fiatal diplomások vagy egyetemisták (elsősorban a műszaki és az orvosi karon) a nyomasztó elhelyezkedési nehézségek folytán a szélsőséges al-Dzsihádhoz és az al-Gamaa al-Iszlamijához (Iszlám Csoportok) vonzódnak. Egyiptom dilemmája abban rejlik, hogy a fundamentalista ellenzék irányelvei nem demokratikusabbak, mint a Mubarak-diktatúra gyakorlata. A Muzulmán Testvérek szerint egy iszlám köztársaság vezetői alá lennének vetve a nép akaratának, ám a pártpolitika gyengítené az igazhívők egységét. Mubarak rendszerét a nyugatiasodása, „Izrael-barátsága” s a külföldi tőkének tett engedményei folytán nemcsak iszlám-, de nemzetellenes kormányzatnak is látják. A szélsőséges szervezetek a külföldi turistákat is célpontjuknak tekintik azzal a szándékkal, hogy rákényszerítsék a kormányt a politikai foglyok szabadon bocsátására. A terrorista akciók rengeteg áldozatot szedtek. A Dzsihád a tömegeket kívánja felrázni e merényletekkel, de csak az elnyomást erősíti: Egyiptom nem tud kilépni a terror és ellenterror ördögi köréből. Szalontai Balázs A nemzetközi kereskedelem élénkülése várhatóas Új szervezet váltotta fel a GATT-ot A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) váltotta fel január elsején az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). A dpa jelentette, hogy a korábbinál nagyobb hatáskörrel rendelkező kereskedelemszabályozó szervezet hétfőn 85 taggal kezdi meg működését, mivel leendő tagországai közül 40 még nem ratifikálta a tavaly április 15-én a marokkói Marrakesben hétévi tárgyalássorozat eredményeként alánt alapító okmányt Az eddiginél több szektort felölelő egyezménytől a vámok harmadával való csökkenése, a nemzetközi kereskedelem élénkülése várható. A GATT-tól eltérően a WTO hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére, és védelmezi a szellemi tulajdont. Szakértők azzal számolnak, hogy az új szervezet tartósan lendületet ad a világkereskedelem növekedésének. Becslések szerint 10 éven belül 510 milliárd dolláros többletkereskedelmet gerjeszthet. A tagországok egyelőre nem tudtak megállapodni a Kereskedelmi Világszervezet leendő vezetőjének személyében, ezért a WTO irányítását átmenetileg a GATT leköszönő vezérigazgatója, az ír származású Peter Sutherland vállalta el. A március 15-ig a GATT-WTO élén maradó Sutherland kedvező előjelnek és „fényes startnak” nevezte, hogy január elsejéig 85 ország, köztük olyan gazdasági nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy az Európai Unió 12 tagállama, ratifikálta a WTO alapító okmányát. Nem szerepel az alapító tagok között Oroszország, amely azonban december 9-én benyújtotta felvételi kérelmét. Kína egyelőre azért nem lép be az új világkereskedelmi szervezetbe, mert december 31-ig nem sikerült a GATT tagjává válnia Washington vétója miatt. Mivel az alapító országok közül még nem mindegyik ratifikálta a WTO-t, az új szervezet egy évig még a GATT-tal párhuzamosan létezik. Kambodzsai amnesztia Nincs hosszabbítás A kambodzsai vezetés nem hosszabbítja meg a vörös khmerek számára január 15-ig érvényes amnesztiát - jelentette be a phnompeni kormány. A kabinetet az sem befolyásolja döntésében, hogy az utóbbi időben khmer gerillák meglehetősen nagy számban álltak át a kormányerők soraiba - úja a Reuter a közleményt ismertetve. A kambodzsai parlament júliusban törvényen kívül helyezte a vörös khmerek szervezetét, ám ezzel együtt hat hónapos türelmi időt rendelt el: ezen idő alatt büntetlenséget garantál minden khmernek, aki elhagyja - ahogy a kormány fogalmaz - az „árulók” sorait. Az elmúlt héten egyébként több múlt 600 khmer adta fel magát. Phnompenben azt is bejelentették, a jövő héten hazatér Norodom Szihanuk király, akit jelenleg Pekingben gyógykezelnek daganattal. Két hónapos szünet után Kim Dzsong Il újabb közszereplése Tokióból jelenti az MTI. Két hónap óta első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt Kim Dzsong Il, Észak-Korea tényleges vezetője, aki a KCNA hírügynökség jelentése szerint a hadsereg egyik alakulatát kereste fel az újév alkalmából. A politikust magas beosztású tisztek kalauzolták körbe a meglátogatott támaszponton, és tájékoztatták a katonák harcászati kiképzéséről és ideológiai neveléséről. Az 52 éves Kim, akit hivatalosan még mindig nem választottak meg a legfelső párt- és állami tisztségekre, legutóbb november elsején jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor egy Phenjanban épülő hídnál tartott szemlét. Ezt követő hosszú távolléte, valamint az a tény, hogy - a néhai Kim Ir Szen által követett gyakorlattól eltérően - nem intézett újévi üzenetet a néphez, újabb találgatásokra adott alapot egészségi állapotát és politikai pozíciójának szilárdságát illetően. Az utóbbi hónapokban azonban ugyanez már jó néhányszor előfordult, s noha egyes források még a napokban is arról számoltak be, hogy Kim súlyos veseproblémákkal küszködik, a személyével kapcsolatos találgatásokat mind ez ideig sem hitelt érdemlően megerősíteni, sem cáfolni nem sikerült. Magyarország első OLAJ- ÉS BENZINKÚTVÁLLALKOZÓK BÁLJA Hilton Szálló bálterem 1995. január 6-án 18 órától. Belépőjegy ára: 50 000 Ft Jegyek igényelhetők a Hilton Szálló éttermi igazgatóságán és az OIL EUROPE Kft XI Bocskai út 3. kl/f 2. alatti irodájában munkanapokon 9-16 óráig. A báli belépőjegyek sorsoláson vesznek részt melynek fődíja: RENAULT személygépkocsi. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Minden kedves olvasónak kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván az OIL EUROPE.