Magyar Nemzet, 1995. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
Pest-Buda KEDD, 1995. január 10. 16 MagynNmt Dél-lindai kilátások az expotervek után A fenti fotó ma is aktuális: bármilyen különös, hónapokkal a világkiállítás lemondása után, ma is fönt lobognak az expozászlók az egykor tervezett helyszín közelében, sőt, éjszakánként az útburkolatba épített reflektorok világítják meg őket... Talán nem találták meg az illetékest, akinek feladata lenne a nagyszabású esemény lefújásának eme utolsó, szimbolikus gesztusát végrehajtani? Alábbi összeállításunkban azt vizsgáljuk: a főváros legígéretesebb fejlesztési területének kikiáltott dél-budai régiónak mi lesz a sorsa az új helyzetben. Annyi biztos, hogy több szempontból új helyzet állt elő. Megszűntek a kényszerítő határidők, de - ezzel összefüggésben a pénzügyi háttér is újratárgyalásra vár. Összességében úgy tűnik, afejlesztési források jelentős része várhatóan továbbra is ideáramok majd, de az egyszeri, gyors fellendülés lehetősége elmarad. • Havran Zoltán, felvétele A XL kerület polgármestere levelet írt a fővároshoz a lágymányosi úthálózat ügyében Át kellene dolgozni a hídfő terveit Dél-Budapestet az elmúlt években minden szakember és politikus - pártállásra való tekintet nélkül - a budapesti fejlesztések legígéretesebb területeként említette. Többek között ezért választották a leendő expo helyszínéül. A világkiállítás terve immár a múlté, a városfejlesztési tervek azonban - hivatalosan legalábbis - nem változtak. - Milyen hatása lesz az expo elmaradásának a dél-budai beruházásokra? - kérdeztük Szegedi Ferencet, a XI. kerület polgármesterét, aki az elmúlt önkormányzati ciklusban a fővárosi közgyűlés városfejlesztési bizottságának volt az elnöke. A világkiállítás a kerületet előnyös helyzetbe hozta volna abból a szempontból, hogy a mindenképpen szükséges infrastrukturális fejlesztéseket - a hídépítést, az út- és csatornaépítéseket - felgyorsította volna. Ma azzal számolunk, hogy egyes beruházások elhúzódnak, mások pedig talán nem is valósulnak meg. Bizonyos ügyeket pedig újra kell gondolnunk. A Szerémi úti lakóknak igazuk van, amikor aggódnak amiatt, hogy a Lágymányosi hídról érkező forgalom koncentráltan fog előttük elhaladni. Ezért a napokban levelet írtam Demszky Gábornak, amelyben kértem: dolgozzák át a terveket úgy, hogy a forgalom egy része a Duna-parton haladjon. Az expo elmaradása - ami számos egyéb szempontból sajnálatos — erre a módosításra lehetőséget nyújt, így az úgynevezett hálós közlekedési rendszer is következetesebben alakítható ki. -Mit jelent a hálós közlekedési rendszer? - Azt, hogy egyes nagyforgalmú főútvonalakat az észak-déli és kelet-nyugati irányú utak hálózatával lehet tehermentesíteni. Ez az elképzelés megfelel a fővárosi általános rendezési terv koncepciójának is. Ugyancsak szükséges lenne ebből a szempontból az újabb déli híd, a Galvani híd megépítése, amit szintén szorgalmaztam a főpolgármester úrnak írott levelemben. A főváros vállalhatná a tervezés költségeit 1995-ben, és állami forrásokból 1996-ban megkezdődhetne az építkezés. - Mennyiben látja másképpen a délbudai fejlesztések ügyét most X. kerületi polgármesterként, mint korábban, fővárosi bizottsági elnökként? Nem ütköznek a helyi és az összbudapesti szempontok? - Nincs ilyenfajta tudathasadásom. Ha a saját kerületem érdekeit nézem, akkor is az egész város szerkezetében kell gondolkodnom. - Nincs tehát olyan érzése, hogy ,fia korábban a Fővárosi Közgyűlésben néhány dolgot kgártam volna a XI. kerületnek, most mennyivel könnyebb dolgom lenne...”? Weber Lajos felvétele -Nincs. Csak azt tudom mondani, amit az előbb: a kerületnek is az a jó, ha illeszkedik Budapest egységes fejlesztési koncepciójához. Nem változott a véleményem azokat a törvénysértéseket illetően sem, amiket az előző ciklus kerületi önkormányzata követett el. A korábbi képviselők számos esetben engedtek a befektetői nyomásnak, és a városfejlesztési szempontokat alárendelték bizonyos vállalkozói érdekeknek. Ehhez nemegyszer a kerület egyes részeinek övezeti besorolását átminősítették, holott ez a törvény szerint egyértelműen a főváros hatásköre. - Egy konkrét ügyre gondol? - Több konkrét ügyre. -Például? - Például az autópálya két oldalán levő „véderdő”-övezetet.Intézményi területté minősítették át, nyilvánvalóan azért, hogy az ott építkezni kívánó vállalkozók kedvében járjanak. Az ilyenfajta „spontán fejlődés" valójában káoszt eredményez. Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni a befektetői szándékot, de bizonyos, előre meghatározott keretekre szükség van. Ahhoz, hogy e kereteket meghatározza valaki, szükség van valamilyen egységes elképzelésre a városrész kívánatos arculatáról. Önnek van ilyen jövőképe a kerületéről? - Az én jövőképem egyik legfontosabb alappillére, hogy megépüljön a délbudai metró, a másik pedig az, hogy megkezdődjön a Bartók Béla út felújítása, és ennek meghosszabbításaként jó minőségű út vezessen a Budaörsi úton túl a kerület nyugati felére. A Bartók Béla út belső szakasza - a Szent Gellért tértől a Kosztolányi Dezső térig - így belvárosi jellegűvé válhatna, megszűnhetne a buszforgalom, csak egy könnyű villamos maradna itt, mint, mondjuk, Graz néhány sétálóutcájában. -Jól értem? Sétálóutca lehetne a Bartók Béla útból? - Ezen a szakaszon igen. A hozzá kapcsolódó mellékutcákkal együtt csöndes gyalogosövezetté válhatna. - Mikor valósulhatna meg mindez? - Mondjuk, 6-8 év múlva. - Azért is érdeklődtem az ön jövőképéről, mert a környezetvédők akcióiból úgy tűnik, a hivatalos városfejlesztési tervek föláldoznák ezt a városrészt a közlekedés oltárán... - Szerintem ez nem felel meg a valóságnak, és magam is arra fogok törekedni, hogy ne így legyen. Azt hiszem, bizonyítják ezt azok a törekvések, amelyeket az előbb említettem, a Szerémi út, a Galvani híd és a hálós közlekedési rendszer kapcsán. - Mit gondol, sikerül majd jó kapcsolatokat kiépítenie a helyi - meglehetősen aktív — környezetvédőkkel? -Azokkal, akik hajlandók a város egészének érdekeit is szem előtt tartani, igen. Ugyanakkor biztosan lesznek vitáim olyan nézetekkel, amelyek szűk helyi érdekeket próbálnak általános környezeti problémaként feltüntetni. De hogy a másik oldalt is megemlítsem: konfliktusaim támadhatnak közlekedési szakemberekkel is. Szerintem ugyanis egyes főutakat születéni lehetne, ha kiépülnek alternatív útvonalak. Például a Budaörsi út autópálya-jellegű szakaszán csökkenteni lehetne a sávok számát, ha megépülne az „egérút” és a Galvani híd. Ekkor a két oldalon egy-egy szervizút könnyíthetné az ott működő intézmények megközelíthetőségét. Ugyanebben az esetben a Bocskai utat is kétszer kétsávosra lehetne szűkíteni. - Ön az MDF, a KDNP és a Fidesz közös jelöltjeként került a polgármesteri székbe. Ugyanakkor a testület fele más pártállású, és a fővárost is a szociálliberális koalíció vezeti. Nem tart attól, hogy bizonyos fejlesztéseket meghiúsíthatnak vagy lelassíthatnak politikai színezetű viták? - Az elmúlt négy év tapasztalata azt bizonyítja, hogy a városfejlesztés kérdései depolitizálhatók. Én magam a Fővárosi Közgyűlésben - szakterületemet illetően - gyakran egyetértettem az SZDSZ-es városvezetéssel, ugyanakkor bizottsági viták során többször érveltem MDF-es frakciótársaimmal szemben. Általában sikerült felülemelkedni a politikán, és remélem, ez a jövőben is így lesz. Mondjuk, a költségvetés kérdésében már más a helyzet: ott számít, hogy konzervatív, liberális vagy szocialista szempontok szerint kerül sor a pénzek elosztására. Említette, hogy korábban nagy volt a befektetők nyomása a testületre. Ha továbbra is így lesz, ez szembeállíthatja egymással a különböző pártok kerületi frakcióit - Nem, nem hiszem. Azt egészen biztosan állíthatom, hogy a most felállt testületben az MDF, a KDNP és a Fidesz frakciója ellent fog állni a „szirénhangoknak”, és gondolom, hogy az MSZP-frakció is így lesz ezzel. - A hiányos felsorolásból arra következtetek, hogy az ön szerint a kerületi SZDSZ-esek nem tudnak ellenállni e hangoknak... -Ők a nyolc képviselőjükkel nem lesznek abban a helyzetben, hogy az ingatlaneladásokkal kapcsolatos döntéseket befolyásolják. - Más kérdésekben is inkább az MSZP-vel, mint az SZDSZ-szel egyezkednek? ■ — Igen, úgy tűnik, ők inkább képesek az együttműködésre. (bethlenfalvy) Szegedi Ferenc: Sétálóutca lehetne a Bartók Béla út belső szakasza Műegyetem Bíznak a megígért fejlesztésben A Budapesti Műszaki Egyetem arra számít, hogy az expo lemondása miatt nem szenvednek csorbát az universitas tervezett fejlesztései. A világkiállítás magyar pavilonjának szánt épület a későbbiekben az építészmérnöki karnak adna otthont. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös használatba kerülne a számítógéppel összekapcsolat informatikai épület, bár ennek nagyobb részét a BME használná. A kiállítási létesítmények utóhasznosításában pedig a műszaki tanárképző intézet, a nyelvoktatási központ és az ELTE természettudományi karának egyes részeit helyet adó blokk befejezése sem került le a napirendről. Szintén az ELTE-vel társtulajdonosként számít a Műegyetem, a sportcsarnok és a művelődési központ beruházására. A BME vezetése mind az öt felsorolt létesítmény elkészültében bízik továbbra is, bár azt egyre valószínűbbnek tartják, hogy a befejezés eredetileg kitűzött határideje csúszni fog. . . (mny) Ferencvárosi Duna-part Egy-két kategóriával lejjebb? Az már bizonyos, hogy egyhamar nem épül meg a pesti Duna-part Petőfi híd és a Déli összekötő vasúti híd közötti területén, a felszámolt Dunai rendező pályaudvar helyére tervezett üzleti és kulturális negyed. A ferencvárosi Duna-part e szakasza állami tulajdonban és a Világkiállítási Programiroda kezelésében van. Gegesy Ferenc IX. kerületi polgármester sajnálja az expo elmaradását, s a még most is érvényben lévő részletes rendezési terv (RRT) felülvizsgálatát tartja indokoltnak. A ferencvárosi önkormányzat nagyszabású területfejlesztési programot dolgozott ki a Haller utca-vágóhíd-vasút által határolt területre. Az új helyzetben össze kell hangolni a befektetőkre váró Duna-part sorsát e terület jövőjével. A Világkiállítási Programiroda egyébként a későbbi öszszevonások nélkül 15 telket hirdetett meg a pesti oldalon 1993 tavaszán nemzetközi ingatlantender keretében, s a telkek felére volt hazai és külföldi érdeklődés, természetesen a Petőfi hídhoz közelebb eső részek bizonyultak kelendőbbnek. Jelenleg két telken az expo lemondása ellenére is folyik az építkezés, a Mol-épület és a Céhek Házának kivitelezési munkálatai folyamatosan zajlanak. További három telekről született vételi opció, ám a kormánydöntés után az érvényes adásvételi szerződés megszületése ma még bizonytalan. Gegesy Ferenc szerint a belváros terjeszkedésének természetes iránya dél felé mutat, ám a kerület az állami területekre az ingatlanrecessziótól függetlenül sem tud befektetőket toborozni, hiszen nincsenek birtokon belül, hatáskörük csak a rendezési terv betartásának ellenőrzésére terjed ki. A pesti oldalra tervezett lakásiroda és szálloda fejlesztése a világkiállításra tekintettel a luxuskategóriát célozták meg, a mai körülmények között viszont bizonyára más árfekvésben van reális esély az ingatlanok hasznosítására. A ferencvárosi önkormányzat pályázatot hirdetett a lakóközösségeknek a többnyire privatizált társasházak felújítására. A Soroksári út környékén a lakók által elkülönített összeg függvényében szállt volna be az önkormányzat a homlokzatok kicsinosítására, a jövőben viszont e terület előjogai mérséklődhetnek. A pesti oldal értékét csökkenti az ott elhaladó csepeli gyorsvasút, a világkiállításra tekintettel a pálya részbeni áthelyezését, illetve nagyobb fokú elkülönítését tervezték, a konkrét megoldásról a nyári kormánydöntés idején még folyt az alku a főváros és a Világkiállítási Programiroda között. Az viszont nem kétséges, hogy a tervezett gyalogoshíd került leginkább vissza az álmok kategóriájába.. Ezt legjobban Mohács városa bánja, hiszen az expo után - mivel a főváros a hídra nem tartott igényt - a dél-dunántúli település kapta volna meg az előzetes elképzelések szerint a létesítményt. Mohácsnak most régi vágyuk beteljesülése helyett maradt amegszokott jó öreg komp. (meszleny) Anyagi okok miatt csúsznak a közlekedési beruházások Az új metró csak 2000 után indul Minden jel arra mutat, hogy az idén a tavalyinál is kevesebb pénz lesz a fővárosi fejlesztések finanszírozására. Az 1994. évi húszmilliárd forintnál biztosan kisebb összeget fognak költeni a beruházásokra, ezen belül a közlekedési infrastruktúra kiépítésére is. Az azonban biztos: a közlekedésfejlesztések súlypontja ebben és az elkövetkező években Budapest déli területére, a lágymányosi híd környékére esik. A volt expo térségben tervezett fejlesztések közül már biztosan elmarad a HÉV föld alá bújtatása. Helyette gyorsvillamos-hállózat kiépítését tervezik közel tízmillárd forintos költséggel. A HÉV pályájának felújítására egy-két éven belül szintén sor kerül, s ezzel párhuzamosan a szerelvények felújítását is megkezdik. Az expo elmaradása következtében a fővárosi honatyák már az elmúlt évben úgy döntöttek, a 19-es villamos pályájának tervezett meghosszabítását is el kell vetni. Ez szintén anyagi okok miatt marad el, de a tervek szerint 2000 körül ismét napirendre veszik a 19-es villamos lágymányosi hídig történő Dunaparti kiépítését A negyedik metróvonal megépítésének előkészítése is csak most van folyamatban. Arató Balázs, a főváros közlekedési ügyosztályának vezetője szerint a Világbankkal és az EIB-vel történő megegyezést követően ’97—98 körül elkezdhetik az alagút kifúrását és így várhatóan az ezredforduló után átadható a metró első szakasza A tervek szerint a metró a Kálvin és az Etele tér között közlekedne. Arató Balázs szerint ekkor képzelhető el a 47-es és 49- es villamosok Szabadság hídról történő levétele. Bár - vélekedett a szakember -, nem is a villamosokat, hanem elsősorban a buszforgalmat kell megszüntetni az említett hídon. A lágymányosi híd megépülésével összhangban folytatódik a létesítményhez kapcsolódó úthálózat kiépítése. A lágymányosi hidat várhatóan ez év végén fogják átadni. Ezzel párhuzamosan a pesti oldalon átépítik az Üllői út és a Lenkei út közötti szakaszt, valamint az 5-ös számú főforgalmi út pályájának a jelenleg még hiányzó szakaszát. Az Ecseri és Könyves Kálmán út között ’96 elejére szintén kiépül a ma még hiányzó útpálya szakasza. Ez mintegy 2,6 milliárd forintba kerül. A Hungária körúton át így mód nyílik a híd megközelítésére. Az 1-es villamos azonban csak 1997-98 körül fog átmenni a hídon. Ennek érdekében a Duna-híd forgalomba helyezésekor a kétszer két forgalmi sáv között helyet hagynak a villamospálya kiépítésére. Az új híd forgalma jelentősen hozzájárul majd a dél-budai térség tehermentesítéséhez, méghozzá úgy, hogy Budán a 6- os számú főút új nyomvonalán fog tovább haladni a forgalom. Arató Balázs úgy véli: a Szerémi úti lakók tiltakozása ellenére jól jelölték ki a nyomvonalat akkor, mikor úgy döntöttek, hogy a Budafoki útra terelik a teherforgalmat, míg a személyautók a Szerémi úton fogják elérni a 6- os számú főutat. Az ügyosztály vezetője szerint ugyanis csak tíz-húsz ember tiltakozik, méghozzá megalapozatlanul, hiszen az általuk javasolt Duna-parti út kiépítése már csak azért sem megoldás, mert a folyóparti részt természetvédelmi területnek nyilvánították. (Ebben a kérdésben más a kerületi polgármester álláspontja, lásd fenti interjúnkat - a szerk.) Tovább építik az úgynevezett „egérutat” is. A Budaörsi úttól az Andor utcáig tartó kétszer kétsávos úton így már elérhetjük majd az M1es és M7-es autópályákat Ennek a szakasznak a kiépítése, amely közel 12 milliárd forintba fog kerülni, szintén az idén várható. Azonban egy kisebb, az autópályákhoz, közelebb eső szakasz megépítésére, amely félmilliárdos költséget jelent a fővárosnak, csak jövőre van esély, s így a város megkerülése, az autópályákhoz való zavartalan, várost megkerülő eljutás lehetősége kitolódik a következő évre. (fazekas-ruck) agymányosi híd 1995 végére elkészül, de a villamos csak 1997—98-ban megy át rajta ■ Az oldalt összeállította: Bethlenfalvy Gábor