Magyar Nemzet, 1995. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 26. szám (27. szám)
Közelkép: Elnökválasztás Kelet-Európában 7. oldal Mit kezdjünk a feminizmussal? 9. oldal Alkotmány, aktuálpolitika nélkül 6. A Mai Magyar Nemzet A művelődési tárca és a Nemzeti Színház 13. oldal Földrengések Összeállítása 15. oldalon Ára: 25 Ft Színes Telemagazin melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1995. február 1, LVIII. évfolyam, 26. szám Ellentmondásos vita az Európai Tanács közgyűlésén Előrelépés a kisebbségvédelmi keretegyezmény (kiküldött munkatársunktól) STRASBOURG - Magyarország üdvözli azt, hogy az Európa Tanács kiemelten foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, s szerdán megnyitja aláírásra a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Ezt Mészáros István szabad demokrata képviselő hangoztatta az ET parlamenti közgyűlésének keddi vitájában, amelynek témája a kisebbségi jogok védelme volt. Az ET 1993-as bécsi csúcstalálkozójának résztvevői döntöttek úgy, hogy ez a dokumentum elkészüljön, s hogy a kiegészítő jegyzőkönyv kizárólag a kulturális területtel foglalkozzon. Szakértők szerint a szerdától aláírható keretegyezmény amellett, hogy nem teszi lehetővé a bírósági eljárás kezdeményezését, „meglehetősen puhán fogalmaz”, a kisebbségi jogokat pedig valójában állami kötelezettségként említi. Ezért döntött úgy decemberben az ET jogi bizottsága, hogy a mostani ülésszakon napirendre tűzi a témát. Felszólalásában Mészáros István visszalépésnek értékelte a keretegyezményt. Egyben a munka folytatását sürgette, hangsúlyozva, hogy néhány, az utóbbi időszakban felvett tagállamban még mindig nem rendezett a kisebbségek helyzete. (Folytatás a 3. oldalon) SZDSZ frakcióülés A koalíció határvonalhoz érkezett (Munkatársunktól) A koalíciós egyeztetőtanács hétfői ülése után kiadott nyilatkozattal azt kívántuk a nyilvánosság előtt jelezni, hogy a koalíció határvonalhoz érkezett, s mindaz, a nyilatkozat, amely a dokumentumtól eltér, érvénytelen - mondta Pető Iván, az SZDSZ-frakció keddi rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján. A képviselőcsoport vezetője elmondta: az, hogy a koalíciós megállapodás mellett hitet kell tenni, jelzi, hogy kétséges lehet az e melletti kitartás. A nyilatkozatban továbbá egyértelművé kellett tenni, hogy mindazok a miniszterelnöki nyilatkozatok, amelyek a kormányprogram kiigazításával kapcsolatban elhagzottak, javaslatként értelmezendők. A határvonal egyben azt is jelenti, hogy a szabaddemokraták szerint a hétfőn kiadott nyilatkozattól elképzelhetetlen eltérni, valamint azt is, hogy a koalíció sem az eljárási szempontok, sem a tartalmi kérdésekben nem működhet úgy tovább, ahogy eddig működött. (Folytatás az 5. oldalon) (Munkatársunktól) keddi sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő elmondta, Kovács László szlovák partnerével arról az emlékeztetőről kíván tárgyalni, amelyet a tervek szerint a múlt heti kormányfői tárgyalásokon elhangzottakról, az ott vállalt feladatokról írnak alá. Ennek része lesz az alapszerződéssel kapcsolatos munka felgyorsítása, amire mindkét fél ígéretet tett. Román viszonylatban a szóvivő bejelentette, hogy február első hetében román szakértői delegáció érkezik Budapestre. A látogatás során a kétoldalú kapcsolatok átfogó, tavaly novemberben egyeztetett emlékeztetőjét tekintik át. A külügyi szóvivő szerint a román-magyar alapszerződés kidolgozásának előkészületei is felgyorsultak, de a szakértői tárgyalások következő fordulójának időpontjáról egyelőre még nincs szó. (p.I.) Terítéken a munka törvénykönyve Az MSZOSZ kampányol? (Munkatársunktól) „Nincs modernizációs program, nincs társadalmi-gazdasági megállapodás, nem történt meg a munka törvénykönyvének koncepcionális átdolgozása, csupán elhamarkodott módosítása, az embereknek nincs jövőképük. E szomorú állapotokat tovább rontaná, ha a kormány a szakszervezetek ellenkezése mellett mégis beterjesztené a parlamentnek a munka törvénykönyve módosítását” - szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján az MSZOSZ alelnöke, Vágó János. Vágó a továbbiakban elmondta: az MSZOSZ úgy véli, nem sürgős a munka törvénykönyve, módosítása, ehelyett koncepcionális és a munkavállalók érdekeinek megfelelő átdolgozásra lenne szükség. (Folytatás a 4. oldalon) Léphart Pál rajza Idővesztés A valódi helyzet igazi összetevőinek és okainak ismerete nélkül nem tudok hiteles választ adni a problémákra - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök, aki szerint a válságkezeléshez előbb diagnózis szükségeltetik. Elhangzott az is, hogy a kormány megalakulása után haladéktalanul hozzálátnak a gazdaság rendbetételéhez. Mielőtt bárki egyidejűséget tételezne fel a két kijelentést illetően, nem árt rögzíteni, hogy az előbbi álláspont az abszolút friss. Egy szintén a kormányfőtől származó mostani panasz szerint a kabinet január végéig nem kapott hiteles írásos tájékoztatót a tavalyi év tényleges folyamatairól. E nyilatkozatok természetesek volnának egy éppen hivatalba lépő kormány esetében, de a mostani kabinet idestova nyolc hónapja ténykedik. A miniszterelnök márciusra új időszak kezdetét ígéri, új szereplőkkel és más partitúrával. Ha Békesi nem személyes indokok, hanem koncepcionális viták miatt távozott, nehezen hihetőek a minden ugyanúgy marad típusú szocialista fogadkozások. Nyilvánvalóan gazdaságpolitikai váltás készül; irányváltásról az eddig eltelt időszak tétlen összevisszasága miatt nem beszélhetünk. Egy új stratégia melletti elköteleződés a kormánykoalíció felelőssége és lehetősége, de joggal kérdezheti bárki, mi történt eddig eltelt hosszú hónapok alatt az ígéretoffenzíván kívül? Sajnos személyi konfliktusokra, meddő vitákra, gazdasági és kulturális pozíciók megszerzésére ment el az idő és az energia jó része. A gazdasági élet szereplői pedig egyre türelmetlenebbek. A márciusi újrakezdés ugyanis valójában azt jelenti, hogy eltelt nyolc konfliktusterhes hónap, s a hoszszú vajúdás után koraszülésről már semmiképpen sem beszélhetünk. A kérdés csupán az marad: világra segítenek-e egyáltalán valami életképeset a gazdaságpolitika körül bábáskodók? Meszleny László Bosnyák fohász Washingtoni embargótaktika (Tudósítónktól) WASHINGTON - Ismerős válaszokat kapott a szokásos felvetésére Silajdzsics boszniai kormányfő, aki nyilván azért jött Washingtonba, hogy érzékelje a hangulatot a republikánusok novemberi választási győzelme után. Gore alelnök és Christopher külügyminiszter egyaránt azt mondta, hogy a fegyverembargó feloldásáról csak akkor lehet szó, ha a Biztonsági Tanács ezt megszavazza, erre azonban vajmi kevés az esély. Egyébként az elmúlt két hétben mind Juppé francia, mind Hurd brit külügyminiszter óvta Washingtont, hogy elkötelezze magát a fegyverszállítási tilalom egyoldalú feloldása mellett. Dole szenátusi többségi vezér és Thurmond hadügyi bizottsági elnök egyértelműbb volt. (Folytatás a 3. oldalon) Mától vámfizetés a határon A külföldről Magyarországra visszatérő turistáknak mától a határon az országba behozott vámköteles termékek után azonnal, a határon ki kell fizetniük a vámot. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának keddi tájékoztatása szerint február 1-jétől új vámokmányt alkalmaznak. Ennek neve: Vámárunyilatkozat-Vámnyugta. (Folytatás a 11. oldalon) Most olcsóbb a burgonya (Munkatársunktól) Máris mérséklődött a burgonya ára. Elég volt, hogy felröppenjen az import híre, és egyes piacokon tegnap máris 50 forintért is lehetett kapni kilóját. (Folytatás a 11. oldalon) Békési László expozéja a privatizációs törvényről „Nem akarjuk az utolsó szögig eladni az országot” (Munkatársunktól) Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának utolsó munkanapján Békési László, a posztjáról már lemondott, de még hivatalban lévő pénzügyminiszter ismertette az állam válalkozói vagyonának értékesítéséről szóló törvényjavaslatot A pénzügyminiszter expozéjában felidézte a privatizációs törvény szakmai és politikai előkészítésének fontosabb szakaszait. A beterjesztett normaszöveg tartalmazza az Érdekegyeztető Tanács felvetéseit" is", hangsúlyozta a miniszter, aki utalt arra: tökéletes törvény megalkotása nehezen képzelhető el, mégis az állami, a befektetői és aszociális érdekek egyensúlyára kell törekedni. Célul tűzte ki a kormány, hogy 1998-ig lényegében befejeződik a privatizáció folyamata, bár, mint fogalmazott: „nem akarjuk addig az utolsó szögig eladni az ország vagyonát”. (A MÁV, a posta, a hadiüzemek, a természetvédelmi területen működő gazdaságok esetében például nem történik alapvető változás.) . Az elmúlt évig az állam privatizálható vagyonának mintegy 50 százaléka értékesítésre került, és jelenleg mintegy ezermilliárd forint értékű vagyon vár további magánosításra. (Folytatás az 5. oldalon) Vélemények a gyógyszertámogatásról Kiszámíthatatlan rendszer (Munkatársunktól) Az új gyógyszer-támogatási rendszerről rendeztek sajtóvitát kedden a Népjóléti Minisztériumban egy héttel azután, hogy az orvosi és a gyógyszerészkamara külön tájékoztatón mondta el saját - igencsak eltérő - álláspontját a kérdésről. Lépes Péter, a minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a tárca nem örül annak, hogy emelni kell a gyógyszerárakat, de a társadalombiztosítás kiadásai tovább már nem növelhetők, mert ez az egészségügy összeomlásához vezethetne. Az új támogatási renddel a gyógyszerfogyasztás aránytalanságain is változtatni kívánnak. Míg igen magas az antibiotikum-fogyasztás, addig más fontos gyógyszerek, például a depresszióra hatók szintje nem éri el a szakmailag indokoltat. A változások elsősorban a krónikus, idős betegeket érinti kedvezően. Ugyanakkor a helyettes államtitkár kifejtette: nagyon nem örült a kamarák külön sajtótájékoztatójának, mert csak valamennyi érdekelt egyetértésével valósítható meg az új rendszer. Gógl Árpád a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: ha a minisztérium sajtótájékoztatójára meghívták volna őket, nem álltak volna külön a nyilvánosság elé. Lépes Péter szavaihoz hozzáfűzte: nemcsak a végrehajtásban, hanem a feltételek kialakításában is részt kell venni valamennyi szereplőnek. Az alaplistát szakmailag indokoltnak tartja, a magyar megbetegedési struktúrával azonban nincs összhangban, így már most p revíziós bizottságot hív össze a kamara az alaplista megváltoztatása érdekében. (Folytatás a 4. oldalon) Állampapír a PM-iroda tudta nélkül (Munkatársunktól) - Nincs semmi összefüggés lemondásom, illetve azon állampapírok kibocsátása között, melyek mögött a CIB közreműködésével nyújtott hitel áll - szögezte le érdeklődésünkre Szauter Tamás, aki immáron nem igazgatója a Pénzügyminisztérium állami értékpapír-kibocsátást szervező irodájának. A tőzsdeszakértő kifejtette, hogy az iroda - bár ebből a célból jött létre annak idején - utólag értesült a tranzakcióról. Ez önmagában nem baj, hiszen nem kötelező intézményüket bevonni az állampapír-kibocsátásba. Szauter Tamás a részleteket nem ismeri, de a pénzügyi művelet szerinte szabályos volt Békesi László lemondásával sincs kapcsolatban az ő - és helyettese - távozása az iroda éléről, amire bizonyíték, hogy Szauter Tamás szándékát január 9-én kelt levélben fejtette ki és juttatta el a tárca vezetőjének. (Folytatás a 11. oldalon) Vége a Dunával kapcsolatos konszenzusnak? * Újra fellépnek a zöldek (Munkatársunktól) Hat évvel a többpártrendszer megteremtése után a kormányzat Szigetközzel kapcsolatos álláspontja minden jel szerint aktivizálta a rendszerváltásban fő szerepet kapott magyarországi zöldeket. A Magyar Nemzet információi szerint a Duna Kör szervezésében a hét közepén bizalmas találkozóra kerül sor több hazai környezetvédő szervezet és mozgalom között egy budapesti magánlakásban. Alig néhány évvel az első demokratikus választást követően ismét szervezkedni kénytelenek a magyar környezetvédők. Lapunk úgy értesült, hogy a Duna ügyére a zöldek továbbra is úgy tekintenek, mint a politikaitársadalmi rendszerváltás legfontosabb zálogára, s úgy vélik, ez már nem egyedül a környezetvédők belügye. Mint bizalmas forrásokból sikerült megtudnunk, a környezetvédők álláspontját eddig képviselő tárca elfogadni látszik a kormányzat szigetközi álláspontját, ám a zöldek kompromisszumkészsége idáig már nem terjed. Csak olaj a tűzre, hogy a kormány elé hamarosan olyan előterjesztés kerül, melyben kizárólag egy keresztgát megépítése szerepel feladatként Szigetközben. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap megkezdték a nagymarosi körgát feltöltését MTI-fotó : Monos Gábor