Magyar Nemzet, 1995. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 26. szám (27. szám)

Közelkép: Elnökválasztás Kelet-Európában 7. oldal Mit kezdjünk a feminizmussal? 9. oldal Alkotmány, aktuálpolitika nélkül 6. A Mai Magyar Nemzet A művelődési tárca és a Nemzeti Színház 13. oldal Földrengések Összeállítás­a 15. oldalon Ára: 25 Ft Színes Telemagazin melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1995. február 1, LVIII. évfolyam, 26. szám Ellentmondásos vita az Európai Tanács közgyűlésén Előrelépés a kisebbségvédelmi keretegyezmény (kiküldött munkatársunktól) STRASBOURG - Ma­gyarország üdvözli azt, hogy az Európa Tanács kiemelten fog­lalkozik a kisebbségi kérdéssel, s szerdán megnyitja aláírásra a kisebbségvédelmi keretegyez­ményt. Ezt Mészáros István szabad demokrata képviselő hangoztatta az ET parlamenti közgyűlésének keddi vitájában, amelynek témája a kisebbségi jogok védelme volt. Az ET 1993-as bécsi csúcstalálkozójá­nak résztvevői döntöttek úgy, hogy ez a dokumentum elké­szüljön, s hogy a kiegészítő jegyzőkönyv kizárólag a kultu­rális területtel foglalkozzon. Szakértők szerint a szerdától aláírható keretegyezmény amel­lett, hogy nem teszi lehetővé a bírósági eljárás kezdeményezé­sét, „meglehetősen puhán fo­galmaz”, a kisebbségi jogokat pedig valójában állami kötele­zettségként említi. Ezért döntött úgy decemberben az ET jogi bi­zottsága, hogy a mostani ülés­szakon napirendre tűzi a témát. Felszólalásában Mészáros István visszalépésnek értékelte a keretegyezményt. Egyben a munka folytatását sürgette, hangsúlyozva, hogy néhány, az utóbbi időszakban felvett tag­államban még mindig nem ren­dezett a kisebbségek helyzete. (Folytatás a 3. oldalon) SZDSZ frakcióülés A koalíció határvonalhoz érkezett (Munkatársunktól) A koalíciós egyeztetőta­nács hétfői ülése­ után kiadott nyilatkozattal azt kívántuk a nyilvánosság előtt jelezni, hogy a koalíció határvonalhoz érkezett, s mindaz, a nyilatko­zat, amely a dokumentumtól eltér, érvénytelen - mondta Pe­tő Iván, az SZDSZ-frakció keddi rendkívüli ülése után tar­tott sajtótájékoztatóján. A képviselőcsoport vezető­je elmondta: az, hogy a koalí­ciós megállapodás mellett hitet kell tenni, jelzi, hogy kétséges lehet az e melletti kitartás. A nyilatkozatban továbbá egyér­telművé kellett tenni, hogy mindazok a miniszterelnöki nyilatkozatok, amelyek a kor­mányprogram kiigazításával kapcsolatban elhagzottak, ja­vaslatként értelmezendők. A határvonal egyben azt is jelen­ti, hogy a szabaddemokraták szerint a hétfőn kiadott nyilat­kozattól elképzelhetetlen eltér­ni, valamint azt is, hogy a koa­líció sem az eljárási szempon­tok, sem a tartalmi kérdések­ben nem működhet úgy tovább, ahogy eddig működött. (Folytatás az 5. oldalon) (Munkatársunktól) keddi sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő el­mondta, Kovács László szlovák partnerével arról az emlékeztetőről kí­ván tárgyalni, amelyet a tervek szerint a múlt heti kormányfői tárgya­lásokon elhangzottakról, az ott vállalt feladatokról írnak alá. Ennek része lesz az alapszerződéssel kapcsolatos munka felgyorsítása, amire mindkét fél ígéretet tett. Román viszonylatban a szóvivő bejelentette, hogy február első hetében román szakértői delegáció érkezik Buda­pestre. A látogatás során a kétoldalú kapcsolatok átfogó, tavaly no­vemberben egyeztetett emlékeztetőjét tekintik át. A külügyi szóvivő szerint a román-magyar alapszerződés kidolgozásának előkészületei is felgyorsultak, de a szakértői tárgyalások következő fordulójának idő­pontjáról egyelőre még nincs szó. (p.I.) Terítéken a munka törvénykönyve Az MSZOSZ kampányol? (Munkatársunktól) „Nincs modernizációs prog­ram, nincs társadalmi-gazdasági megállapodás, nem történt meg a munka törvénykönyvének koncepcionális átdolgozása, csupán elhamarkodott módosí­tása, az embereknek nincs jövő­képük. E szomorú állapotokat tovább rontaná, ha a kormány a szakszervezetek ellenkezése mellett mégis beterjesztené a parlamentnek a munka törvény­­könyve módosítását” - szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján az MSZOSZ alelnöke, Vágó János. Vágó a továbbiakban elmondta: az MSZOSZ úgy véli, nem sür­gős a munka törvénykönyve, módosítása, ehelyett koncepcio­nális és a munkavállalók érde­keinek megfelelő átdolgozásra lenne szükség. (Folytatás a 4. oldalon) Léphart Pál rajza Idővesztés A valódi helyzet igazi összetevőinek és okainak ismerete nélkül nem tu­dok hiteles választ adni a problémákra - jelentette ki Horn Gyula miniszterel­nök, aki szerint a válság­­kezeléshez előbb diagnó­zis szükségeltetik. Elhang­zott az is, hogy a kormány megalakulása után hala­déktalanul hozzálátnak a gazdaság rendbetételéhez. Mielőtt bárki egyidejűsé­get tételezne fel a két kije­lentést illetően, nem árt rögzíteni, hogy az előbbi álláspont az abszolút friss. Egy szintén a kormányfő­től származó mostani pa­nasz szerint a kabinet ja­nuár végéig nem kapott hiteles írásos tájékoztatót a tavalyi év tényleges fo­lyamatairól. E nyilatkozatok termé­szetesek volnának egy ép­pen hivatalba lépő kor­mány esetében, de a mos­tani kabinet idestova nyolc hónapja ténykedik. A miniszterelnök március­ra új időszak kezdetét ígé­ri, új szereplőkkel és más partitúrával. Ha Békesi nem személyes indokok, hanem koncepcionális vi­ták miatt távozott, nehe­zen hihetőek a minden ugy­an­úgy marad típusú szocialista fogadkozások. Nyilvánvalóan gazdaság­­politikai váltás készül; irányváltásról az eddig el­telt időszak tétlen össze­visszasága miatt nem be­szélhetünk. Egy új stratégia mellet­ti elköteleződés a kor­mánykoalíció felelőssége és lehetősége, de joggal kérdezheti bárki, mi tör­tént eddig eltelt hosszú hó­napok alatt az ígéretoffen­­zíván kívül? Sajnos szemé­lyi konfliktusokra, meddő vitákra, gazdasági és kul­turális pozíciók megszer­zésére ment el az idő és az energia jó része. A gazda­sági élet szereplői pedig egyre türelmetlenebbek. A márciusi újrakezdés ugyan­is valójában azt jelenti, hogy eltelt nyolc konflik­tusterhes hónap, s a hosz­­szú vajúdás után koraszü­lésről már semmiképpen sem beszélhetünk. A kér­dés csupán az marad: vi­lágra segítenek-e egyálta­lán valami életképeset a gazdaságpolitika körül bá­­báskodók? Meszleny László Bosnyák fohász Washingtoni embargótaktika (Tudósítónktól) WASHINGTON - Isme­rős válaszokat kapott a szoká­sos felvetésére Silajdzsics boszniai kormányfő, aki nyil­ván azért jött Washingtonba, hogy érzékelje a hangulatot a republikánusok novemberi vá­lasztási győzelme után. Gore alelnök és Christopher külügy­miniszter egyaránt azt mondta, hogy a fegyverembargó felol­dásáról csak akkor lehet szó, ha a Biztonsági Tanács ezt meg­szavazza, erre azonban vajmi kevés az esély. Egyébként az elmúlt két hétben mind Juppé francia, mind Hurd brit kül­ügyminiszter óvta Washing­tont, hogy elkötelezze magát a fegyverszállítási tilalom egyol­dalú feloldása mellett. Dole szenátusi többségi vezér és Thurmond hadügyi bizottsági elnök egyértelműbb volt. (Folytatás a 3. oldalon) Mától vámfizetés a határon A külföldről Magyaror­szágra visszatérő turistáknak mától a határon az országba be­hozott vámköteles termékek után azonnal, a határon ki kell fizetniük a vámot. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának keddi tájé­koztatása szerint február 1-jé­­től új vámokmányt alkalmaz­nak. Ennek neve: Vámárunyi­latkozat-V­ámnyugta. (Folytatás a 11. oldalon) Most olcsóbb a burgonya (M­unkatársunktól) Máris mérséklődött a bur­gonya ára. Elég volt, hogy felröppenjen az import híre, és egyes piacokon tegnap máris 50 forintért is lehetett kapni kilóját. (Folytatás a 11. oldalon) Békési László expozéja a privatizációs törvényről „Nem akarjuk az utolsó szögig eladni az országot” (Munkatársunktól) Az Országgyűlés téli rend­kívüli ülésszakának utolsó mun­kanapján Békési László, a poszt­járól már lemondott, de még hi­vatalban lévő pénzügyminiszter ismertette az állam válalkozói vagyonának értékesítéséről szó­ló törvényjavaslatot A pénzügyminiszter expo­zéjában felidézte a privatizá­ciós törvény szakmai és politi­kai előkészítésének fontosabb szakaszait. A beterjesztett nor­maszöveg tartalmazza az Ér­dekegyeztető Tanács felveté­seit" is", hangsúlyozta a minisz­­­­ter, aki utalt arra: tökéletes tör­vény megalkotása nehezen kép­­­­zelhető el, mégis az állami, a be­fektetői és a­­szociális érdekek egyensúlyára kell törekedni. Célul tűzte ki a kormány, hogy 1998-ig lényegében befe­jeződik a privatizáció folyama­ta, bár, mint fogalmazott: „nem akarjuk addig az utolsó szögig eladni az ország vagyonát”. (A MÁV, a posta, a hadiüzemek, a természetvédelmi területen mű­ködő gazdaságok esetében pél­dául nem történik alapvető vál­tozás.) . Az elmúlt évig az állam privatizálható vagyonának mint­egy 50 százaléka értékesítésre került, és jelenleg mintegy ezer­­milliárd forint értékű vagyon vár további magánosításra. (Folytatás az 5. oldalon) Vélemények a gyógyszertámogatásról Kiszámíthatatlan rendszer (Munkatársunktól) Az új gyógyszer-támoga­tási rendszerről rendez­tek sajtóvitát kedden a Népjóléti Minisztérium­ban egy héttel azután, hogy az orvosi és a gyógy­szerészkamara külön tá­jékoztatón mondta el sa­ját - igencsak eltérő - ál­láspontját a kérdésről. Lépes Péter, a miniszté­rium helyettes államtitkára el­mondta: a tárca nem örül an­nak, hogy emelni kell a gyógy­szerárakat, de a társadalombiz­tosítás kiadásai tovább már nem növelhetők, mert ez az egészségügy összeomlásához vezethetne. Az új támogatási renddel a gyógyszerfogyasztás aránytalanságain is változtatni kívánnak. Míg igen magas az antibiotikum-fogyasztás, addig más fontos gyógyszerek, pél­dául a depresszióra hatók szint­je nem éri el a szakmailag in­dokoltat. A változások elsősor­ban a krónikus, idős betegeket érinti kedvezően. Ugyanakkor a helyettes államtitkár kifejtet­te: nagyon nem örült a kamarák külön sajtótájékoztatójának, mert csak valamennyi érdekelt egyetértésével valósítható meg az új rendszer. Gógl Árpád a Magyar Or­vosi Kamara elnöke elmondta: ha a minisztérium sajtótájé­koztatójára meghívták volna őket, nem álltak volna külön a nyilvánosság elé. Lépes Péter szavaihoz hozzáfűzte: nem­csak a végrehajtásban, hanem a feltételek kialakításában is részt kell venni valamennyi szereplőnek. Az alaplistát szakmailag indokoltnak tartja, a magyar megbetegedési struktúrával azonban nincs összhangban, így már most p re­­víziós bizottságot hív össze a kamara az alaplista megváltoz­tatása érdekében. (Folytatás a 4. oldalon) Állampapír a PM-iroda tudta nélkül (Munkatársunktól) - Nincs semmi összefüggés lemondásom, illetve azon ál­lampapírok kibocsátása között, melyek mögött a CIB közremű­ködésével nyújtott hitel áll - szögezte le érdeklődésünkre Szauter Tamás, aki immáron nem igazgatója a Pénzügymi­nisztérium állami értékpapír-ki­bocsátást szervező irodájának. A tőzsdeszakértő kifejtette, hogy az iroda - bár ebből a cél­ból jött létre annak idején - utó­lag értesült a tranzakcióról. Ez önmagában nem baj, hiszen nem kötelező intézményüket be­vonni az állampapír-kibocsátás­ba. Szauter Tamás a részleteket nem ismeri, de a pénzügyi mű­velet szerinte szabályos volt Békesi László lemondásával sincs kapcsolatban az ő - és he­lyettese - távozása az iroda élé­ről, amire bizonyíték, hogy Szauter Tamás szándékát január 9-én kelt levélben fejtette ki és juttatta el a tárca vezetőjének. (Folytatás a 11. oldalon) Vége a Dunával kapcsolatos konszenzusnak? * Újra fellépnek a zöldek (M­unkatársunktól) Hat évvel a többpártrend­szer megteremtése után a kor­mányzat Szigetközzel kapcso­latos álláspontja minden jel szerint aktivizálta a rendszer­­váltásban fő szerepet kapott magyarországi zöldeket. A Ma­gyar Nemzet információi sze­rint a Duna Kör szervezésében a hét közepén bizalmas találko­zóra kerül sor több hazai kör­nyezetvédő szervezet és moz­galom között egy budapesti magánlakásban. Alig néhány évvel az első demokratikus választást köve­tően ismét szervezkedni kényte­lenek a magyar környezetvédők. Lapunk úgy értesült, hogy a Du­na ügyére a zöldek továbbra is úgy tekintenek, mint a politikai­­társadalmi rendszerváltás leg­fontosabb zálogára, s úgy vélik, ez már nem egyedül a környe­zetvédők belügye. Mint bizal­mas forrásokból sikerült meg­tudnunk, a környezetvédők ál­láspontját eddig képviselő tárca elfogadni látszik a kormányzat szigetközi álláspontját, ám a zöldek kompromisszumkészsége idáig már nem terjed. Csak olaj a tűzre, hogy a kormány elé ha­­­marosan olyan előterjesztés ke­rül, melyben kizárólag egy ke­resztgát megépítése szerepel fel­adatként Szigetközben. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap megkezdték a nagymarosi körgát feltöltését MTI-fotó : Monos Gábor

Next