Magyar Nemzet, 1995. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 26. szám (27. szám)

­SZERDA, 1995. február­­ Nemzetközi élet Külföldi vélemények Magyarországról Bizonytalanság az üzleti körökben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest törekvései a kül­­kapcsolatok normalizálására megfeneklettek a Romániával kiújult feszültség miatt, a bel­politikában pedig Békesi László távozása teszi bizonytalanná a „vörös-kék” koalíciót - állítja párhuzamba a két eseményt a belga Le Soir. A szintén brüsz­­szeli La Libre Belgique-től a moszkvai Szevodnyáig számos lap véli úgy, hogy a szabad demokraták a jelenlegi helyzet­ben valószínűleg megpróbálják majd keresztülvinni jelöltjük, Surányi György jegybankelnö­ki kinevezését, esetleg ettől függ további együttműködési hajlandóságuk is. A francia Les Echos szerint Horn Gyulára pontjából mindazonáltal igen nagy nyomás nehezedik, hogy szabaduljon meg liberális part­nerétől, s a szabad demokraták­nak is kétségtelenül föl kell ten­niük maguknak a kérdést, foly­tatják-e az együttműködést a szocialistákkal. Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, vajon a­­ pénzügyminiszter távozásával balra csúszik-e a gazdaságpoliti­ka. A Neue Zürcher Zeitung megállapítja, Békesi megszorító stabilizálási elképzeléseit az MSZP erős szakszervezeti befo­lyás alatt álló baloldali szárnya nem fogadta szívesen. A brit Fi­nancial Times „sodródó kor­mányt” emleget, amely meghaj­lik a kevésbé fájdalmas reform­­intézkedéseket szorgalmazó, po­pulista igények előtt. Horn is egyre többször beszél a német Handelsblatt szerint a nemzeti érdekek nagyobb figyelembevé­teléről a privatizáció során, ami közel áll a folyamatot az állami vagyon elkótyavetyélésének s nem szükségszerű szerkezetvál­tásnak tartó egykori kommunis­ták gondolkodásához. A Les Echos szerint viszont éppen e privatizációs engedményekkel csillapítja le a kormányfő a szakszervezetek kedélyeit, hogy cserében fenntarthassa a szigorú gazdaságpolitikát. Közben a Neue Zürcher Zeitung arra is rámutat, hogy a harmadik gazdasági kulcspozí­ció árvult el Békesi László le­mondásával, miután a jegy­bank és a privatizációs kor­mánybiztos széke immár jó ideje üres. Komoly bizonyta­lanságot ébreszt a nemzetközi üzleti körökben e posztok be­­töltetlensége, akárcsak a priva­tizációs huzavona. A Financial Times szerint egy pénzügymi­niszter és bankelnök nélküli or­szággal és gazdasági-politikai kérdésekben egyértelműen megosztott koalícióval szem­ben természetes az óvatosság és az aggodalom. A legtöbb újság egyúttal emlékeztet rá, milyen kedvezőek voltak Magyaror­szág induló pozíciói a kelet­európai piacgazdasági átalaku­lás kezdetén, s a brit lap szerint az üzleti körök bizalommal te­kintettek a népszerűtlen kon­zervatív kormányt felváltó szo­­ciálliberális kabinetre is. A Handelsblatt foglalja azonban össze legképletesebben a mai kételyeket: a gazdasági bizony­talankodás miatt felvetődik a kérdés, hogy „Magyarország­ból második Mexikó lesz?” S.E. A Külügyminisztérium elemzi a magyar kormány politikájával kapcsolatos, diplomáciai csatornákon keresztül érkező külföldi vissz­hangokat, és az utóbbi időben valóban előfordultak olyan vélemények - részben a HungarHotels-üggyel, részben pedig a gazdaság makro­­ökonómiai egyensúlyának hiányával kapcsolatban -, amelyek a priva­tizáció lassulásával kapcsolatos aggodalmaknak adtak hangot - jelen­tette ki egy kérdésre válaszolva keddi sajtókonferenciáján a Külügy­minisztérium szóvivője. Szentiványi Gábor mindazonáltal hozzátette, hogy a minisztérium megítélése szerint ezek a visszhangok korántsem általánosak. A kép változó, országtól, illetve sajtóorgánumtól függően. A szóvivő azonban elismerte: a Külügyminisztérium is felfigyelt arra, hogy az elmúlt két hónapban külföldön gyarapodnak a magyar gazda­ság teljesítőképességével kapcsolatos kérdőjelek. Szentiványi Gábor szerint a magyar belpolitika egészét illetően alapvetően pozitív a kép. Kiemelik a belpolitikai stabilitást, a magyar parlamentáris demokrá­cia működőképességét, általában kedvezően nyilatkoznak a magyar külpolitika lépéseiről. Ide tartozik az EBEÉ-csúcskonferencia meg­rendezése, az EBESZ elnökeként eddig végzett külpolitikai tevékeny­ség s a kapcsolatok építése a szomszédokkal Ez egyöntetűen pozitív visszhangot váltott ki minden országban. Ennek alapján az összképet Szentiványi Gábor kiegyensúlyozottnak ítélte. (p. 1.) Kisebbségi vita az ET közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) Mészáros szerint Budapest fenntartások nélkül írja alá a keretegyezményt, ám ezt úgy értelmezi, mint a kisebbségi jogok védelmét szolgáló rend­szer egy részét. A dokumen­tumról a Magyar Nemzet kér­désére Eörsi Mátyás szabad­­demokrata képviselő úgy véle­kedett, a mostani helyzetben ezt a kompromisszumos meg­oldást lehetett elérni, s létre­jötte már önmagában előrelé­pést jelent. A vitában felszólalt Frunda György, aki a román parlamen­ti küldöttségben az RMDSZ-t képviseli, s aki rámutatott mind­azokra a támadásokra, amelye­ket Bukarest intézett a romá­niai magyarok szövetsége el­len. Hozzászólásában Eduard Kukán, a szlovák diplomácia volt vezetője „történelmi mér­földkőnek ” nevezte a keret­egyezményt. Egyben kérte, hogy a közgyűlés ne javasolja a határozottabb állásfoglalást az említett kiegészítő jegyző­könyvben. Kukán reményét fe­jezte ki arra vonatkozóan, hogy a keretegyezménybe foglaltak szellemében a kisebbségek megértik, melyek azok a jogok, amiket kérhetnek, lojálisak lesznek ahhoz az államhoz, amelyben élnek, s nem várnak támogatást „külföldről”. A közgyűlés keddi ülésén felszó­lalt Edouard Balladur, az EU soros tisztét ellátó Franciaor­szág miniszterelnöke, aki egy kérdésre válaszolva kifejtette: a kisebbségi kérdés megoldása nélkül hosszú távon nem szava­tolható földrészünk stabilitása. Keddtől egyébként már harmincnégy tagállama van az Európa Tanácsnak, miután a közgyűlés egyöntetű igennel felvette Lettországot. Ugyan­csak kedden Strasbourgba ér­kezett Kovács László magyar külügyminiszter, aki szerdán szlovák és román kollégájával is tárgyal, majd aláírja a ki­sebbségvédelmi keretegyez­ményt. Nagy Iván Zsolt 1 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY az ÁVÜ megbízásából a LIMES Ingatlanforgalmazó Rt. értékesíti: 1 ■ a Fővárosi Patyolat Vállalat üzlet Kikiáltási Privatizációs Árverés ár (eFt) költség (eFt) időpontja : 1.97/a sz. üzlet Bp.-V. Falk Miksa u. 18-20. (bérl.jog) 5000 700 1995.04.04.10. D.31.SZ. felvevő Bp. VI., Szondy u. 31. (bérl.jog) 5000 700 1995.04.04. llh ul. 50.SZ. felvevő Bp. III., Csobánka tér 1. (bérl.jog) 3000 450 1995.04.04.12h I - IV. 138.SZ. felvevő Bp.VI., Luther u. 4. (tul.jog) 10 000 1.300 1995.04.04.14h IV. 139.sz. felvevő Bp. I., Hajadon u. 2. (bérl.jog)­­ 5000 700 1995.04.04.15h VI. 69­ sz. felvevő Bp.VII, Dob u. 46. (tul.jog) 12 000 1500 1995.04.05.10h VH. 37.SZ. felvevő Bp. XIV., Nagy Lajos kir. út 71—75. (bérl.jog) 5000 700 1995.04.05. 1­h Vm. 37/a. sz. műszaki üzlet Bp. XIV., Nagy Lajos kir. út 71-75. (bérl.jog) 2000 569 1995.04.05.12h­­ IX. 178.SZ. felvevő Bp. XXII., Leányka u. 15. (bérl.jog) 4000 550 1995.04.05.14h X. Felvevő Bp. XXI., Vénusz u. 13. (bérl.jog) 3000 450 1995.04.06.10h XI. Felvevő Bp. XV., Páskomb­eg u. 2. (bérl.jog) 4500 650 1995.04.06. ll­ Xn. 34.sz. felvevő Bp. XIV., Thököly u. 100/b . (béri jog) 5400 750 1995.04.06.12h Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat Kn­. 1812 sz. Vasutas Étterem Bp.XVI., Széchenyi utca 128. (tul.jog) 15 300 1000 1995.04.06.14h Az üzletekről a részletes adatokat, tényeket, az árverés szabályait és helyét az üzleti tájékoztató tartalmazza. Jelentkezni lehet 1995. március 27-én 16 óráig, a kikiáltási ár 5%-ának megfelelő bánatpénz letétbehelyezésével (a bemutatóra szóló betétkönny) az ÁVÜ megbízottjánál. LIMES Rt. 1122 Budapest, Városmajor u. 12-14.1. em. dr. Kanizsai-Nagy András ügyvédnél (202-1296) Az árverésen való részvétel feltétele az üzleti tájékoztató megvásárlása és az abban foglaltak tudomásulvétele. . . . .............. ................1----. . ----N­ A krajinai szerbek nem engednek Kn­inben nemet mondtak a béketervre ÚJVIDÉK - A krajinai szerbek elvették a rendezési tervet, a horvátok pedig készek tárgyalni róla az alkotmány és a nemzetközi konvenciók alap­ján, elfogadva az okmány pozi­tív részeit. A knini vezetőség nem volt hajlandó még megvitatni, sőt a diplomaták legnagyobb megle­petésére hivatalosan még át­venni sem a mini összekötő csoport által kidolgozott és hét­főn Zágrábban és Kninben fel­kínált javaslatot, amely nagy­fokú autonómiát irányoz elő a szerbeknek, de csak azokon a területeken, amelyeken a fegy­veres konfliktus kirobbanása előtt szerb többség volt. A szerb elutasítás nagyon gyors volt, a zágrábi négyek küldött­ségét Kninben már kész válasz várta miután a terv részletei korábban nyilvánosságra ke­rültek. A hivatalos krajinai válasz szerint ragaszkodnak az 1993- as genfi tervhez a háromszaka­szos normalizálásról. Az úgy­nevezett Krajina Szerb Köztár­saság tehát elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy elutasítsa a békés reintegrációt, mert a ter­vek elvetése, ugyanúgy, mint a kéksisakosok kiutasítása, csak növeli a szerb-horvát háború veszélyét. A horvát vezetőség, - amely szintén nem tartja jó­nak a politikai rendezésre vo­natkozó tervet - nem utasította el, de nem sietett elfogadásával sem. Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter is azt a választ kapta Tudjmantól Zágrábban, hogy az Unproforra vonatkozó döntés végleges Sebestyén Imre Bosnyák fohász Washingtoni taktika (Folytatás az 1. oldalról) A republikánus törvényho­zás mindent megtesz annak ér­dekében, hogy kötelezze a Fe­hér Házat a bosnyákok felfegy­verzésére. Dole már korábban előterjesztett olyan javaslatot, amely ezt szorgalmazná, azzal a feltétellel azonban, hogy az Egyesült Államok nem küldhet harcoló egységeket Bosznia- Hercegovinába. Silajdzsics azt indítványoz­ta, hogy adjanak három hóna­pos határidőt a szerbeknek a nemzetközi béketerv elfogadá­sára, s elutasítás esetén kérné Szarajevó a fegyvereket. Christopher viszont a napok­ban óvta a törvényhozókat, hogy olyasmit ígérjenek, amit aztán nem tudnak betartani. Tény viszont, hogy még tavaly júliusban az öttagú közvetítői csoport lényegében ultimátu­mot intézett a boszniai szerbek­hez, de a szavakat nem követ­ték tettek és NATO légiakciók. A stratégiát azóta elvetették, s a Jimmy Carter által kialkudott tűzszünetet kihasználva nyitot­tak a szerbek felé. Erről Chris­topher néhány nappal ezelőtt levélben tájékoztatta is Silaj­­dzsicsot. A béketerv most már csupán tárgyalási alap, s a szer­­bek rendre visszautasítják a ja­vaslatokat. A bosnyák kor­mányfő, aki kedden szinte egész nap a kongresszusban tárgyalt, eleve közölte, a szer­­bektől nem várható beleegye­zés, makacsul nemet fognak mondani minden kezdeménye­zésre. (k. m.) Változatlan a fegyveres ellenállás Az orosz csapás következő iránya Gudermesz (Tudósítónktól) MOSZKVA - A szövetsé­gi csapattok létszámbeli és technikai fölénye ellenére Du­­dajev híveinek fegyveres elle­nállása Csecsenföldön nem enyhül - ismerte el kedden az orosz kormány sajtószolgálata. Ugyanakkor Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettes kije­lentette, hogy Groznijt napo­kon belül sikerül teljesen meg­tisztítani, és a katonai hadmű­veletek következő célja a cse­csen fővárostól mintegy 40 ki­lométernyire keletre fekvő Gu­dermesz lesz. Sahraj sajtóérte­kezletén úgy vélekedett, hogy Dudajev Ingusföldön kapott menedéket. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó politikus hangsúlyozta, hogy Dudajev nem játszhat meghatározó sze­repet az új csecsen vezetésben; vele már csak úgy lehet tár­gyalni, mint egy terroristával, aki túszul ejtette saját népét. Orosz források szerint egyébként Groznijban valame­lyest csökkent az összecsapások hevessége, miközben a kor­mányegységek folytatják a cse­csenek által védett lakónegyedek ágyúzását. Helyszíni beszámo­lók szerint újabb harcok robban­tak ki a vasúti pályaudvar és a Groznij keleti részén lévő Han­­kala repülőtér körzetében, vala­mint a déli Csemorecsje nevű elővárosban. Groznijtól keletre, Argun térségében, és nyugatra, a Nazrany felé vezető közút mel­letti Szamaski falunál szintén komoly összetűzések voltak. Az összevont orosz hadseregcsoport mozdoki főhadiszállásán az In­terfax hírügynökség úgy értesült, hogy Groznij már elfoglalt kerü­letei fölött az ellenőrzést hama­rosan átveszik a belügyminiszté­rium karhatalmi erői. Ez az át­adás-átvétel tíz-tizenöt napot is igénybe vehet, és az Interfax in­formációja szerint Groznij bevé­tele után csak az észak-kaukázu­si katonai körzet csapatai marad­nak a köztársaságban. Moszkvában kedden közzé­tett hivatalosnak tekinthető ada­tok szerint a csecsenföldi bea­vatkozás kezdete óta összesen 735 orosz katona vesztette éle­tét, és mintegy két és fél ezerre tehető a sebesültek száma. A legnagyobbak a szárazföldi csa­patok veszteségei (395 halott, köztük 139 hivatásos tiszt). Ezenkívül 213 légideszantos, 56 tengerészgyalogos, 68 rendőr és belügyi munkatárs és három ha­tárőr halt meg. Ez a statisztika egyelőre nem veszi figyelembe az azonosítatlan holttesteket és az eltűntnek nyilvánítottakat. V. L. Szigorúan őrzik­ Abrahám sírját Feszült ramadan Ciszjordániában HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az izraeli hadseregnek kel­lett fenntartani a rendet ked­den, a ramadan nyitónapján Hebronban a pátriárkák sírjá­nál, ahol tavaly egy fanatikus zsidó harminc palesztint mé­szárolt le. Most vallásos zsidók egy csoportját akadályozták meg, hogy bemenjenek a né­hány hónapja újból megnyitott szentélybe, miután a merénylet óta szigorúan szabályozták a látogatási rendet. Ennek értel­mében a három bibliai ős, Áb­rahám, Izsák és Jákob temetke­zési helyén kettéosztották a ter­meket, s a vallási ünnepeken a másik hitbéliek csak meghatá­rozott napokon mehetnek be a sírokhoz. Mintegy harminc zsi­dó ezt akarta megsérteni, ennek következményeként dulakodás támadt a szentélynél. A Reuter szerint az izraeli hadsereg szó­vivője bejelentette, hogy a zsi­dó­­hívőknek négy napon en­gedélyezik a belépést a rámá­don, a muzulmán böjt hónapja alatt. Az iszlám hívők azonban így is félnek felkeresni a szent­élyt, mert emlékeznek az Ame­rikából hazatért fanatikus Ba­ruch Goldstein tettére. A legutóbbi öngyilkos pa­lesztin merényletet követően folytatódnak a letartóztatások is; kedden a szélsőség­es szer­vezetek tizenhárom tagját vet­ték őrizetbe Ciszjordánia észa­ki részén. Ezzel mintegy százra nőtt a letartóztatottak száma. A netánjai merénylet miatt megtorpant izraeli-palesztin tárgyalásokat szeretnék elő­mozdítani Kairóban, ahova szerdán ellátogat Simon Pe­­resz. Az izraeli külügyminisz­ter útját előkészítendő - mint az MTI jelentette - Mubarak egyiptomi elnök telefonon egyeztetett Jichak Rabin izraeli kormányfővel, Jasszer Arafat­tal, a PFSZ vezetőjével és a Husszein jordán uralkodóval. A beszélgetésen oldani igyekez­tek azt a politikai polémiát, amely abian bontakozott ki, hogy Mubarak bejelentette: ad­dig nem csatlakoznak az atom­­sorompóegyezményhez, amíg Jeruzsálem szintén alá nem úja azt. Egyiptomban feltűnést kel­tett Rabinnak azon kijelentése is, miszerin Izraelnek fel kell készülnie egy hosszabb, rövi­­debb ideig tartó háborúra. Mu­barak később csökkenteni igye­kezett e szavak súlyát, mond­ván, Rabin nyilván belpolitiai céllal ragadtatta el magát, s di­csérte az izraeli miniszterelnök bátorságát, hogy kibékült a pa­lesztinokkal és Jordániával. (zs.e.) Madar Nemzet 3 Mexikói válság Új megoldásokat keres Clinton (Tudósítónktól) WASHINGTON - A tör­vényhozási vezetéssel talál­kozván kedden délelőtt Clinton úgy döntött, hogy nem szorgal­mazza a negyvenmilliárd dol­láros hitelgarancia kongresszu­si jóváhagyását, inkább saját hatáskörében jelent be Mexikót támogató intézkedéseket. Az ügy politikai érdekessége, hogy Dole szenátusi vezér és Gingrich házelnök egyetértett a mentőakcióval, de a Capitoli­­umban olyan erőteljes az elle­nállás, hogy a republikánus ve­zetés sem tudta keresztülvinni a csomagot. A köztársasági ve­zérkar beleegyezését adta ah­hoz, hogy Clinton utasítsa a pénzügyminisztériumot az ár­folyammozgásokat csillapító intézkedések meghozatalára, s azzal megnyugtassák a Wall Streetet és a pénzpiacokat vi­lágszerte. Az államok kormányzói­nak washingtoni tanácskozá­sán Clinton azt hangsúlyozta, hogy a mexikói válság csak rosszabb lesz, ha senki sem lép, s azt Egyesült Államokat a nö­vekvő illegális bevándorlás is fenyegetheti. Elvetvén a hitel­­garanciát, amelyet a kong­resszus nem hagyna jóvá, saját htáskörében úgy határozott, hogy nemzetközi mentőakciót kovácsol össze. Az árfolyam­stabilizációs alaphoz húszmil­liárddal járul hozzá, az IMF ti­zenhét és félmilliárddal, mi­közben a baseli székhelyű Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS) tízmilliárdos hi­telkeret készíti elő. B. M. Szétrobbant remények Véres merénylet Algírban (Munkatársunktól) PÁRIZS — Több mint negyven halálos áldozata és­­250 — közülük ötven súlyos­­­ sebesültje van a hétfő délután az algíri rendőrkapitányság kö­zelében a legnagyobb csúcsfor­galomban felrobbantott pokol­gépnek. A szakértők szerint a mintegy 100 kilónyi TNT rob­banóanyagot egy lopott gépko­csiban rejtették el, de az ön­gyilkos kamikaze-akció lehe­tőségét sem zárják ki. A három éve tartó eddig mintegy harmincezer halálos áldozatot követelő algériai bel­­háborúban a hétfői volt a leg­véresebb a merénylet. A mély megdöbbenést és elkeseredett­séget kiváltó aljas akciót ezidá­­ig egyetlen szervezet sem vál­lalta magára. Az azonban biz­tosnak látszik, hogy az idén sem lesz békés a ramadán szent hava Algériában. Azt követő­en, hogy tavaly a fundamenta­lista terrorszervezetek fokoz­ták tevékenységüket a muzul­mán vallási hónap idején, most némi reményt szült az ország­ban a békés ellenzéki erők ró­mai párbeszéd- felhívása. A betiltott iszlám párt, FIS is a „bűnbánat és megtisztulás" havának akarta szentelni a feb­ruárt, a fegyveres harcot vá­lasztó terrorcsoportok azonban a „szent háború" fokozására szólították fel híveiket. A hétfői tömeggyilkosság a tervezett terror­hullám talaja le­het, s a hatóságok számára egy­értelmű, hogy az elkövetők , fundamentalista bűnözők” vol­tak. A merénylet szinte bizo­nyosan teljes kudarcra ítélte az ellenzéki pártok tárgyalásos megbékélést szorgalmazó ró­mai kísérletét. A megfigyelők szerint korántsem véletlen idő­pontban robbant a bomba Algír központjában, s mint elemzésé­ben a párizsi Le Monde felhívta a figyelmet: a terrorakció mind a két oldal „héjáinak” jól jött Az ártatlanok legyilkolása ugyanis a hatalomnak is újabb érv arra, hogy a fundamentalis­ták ellen folytassa a könyörtelen megtorló akcióit, hiszen a me­rénylet azt igazolja: még a ma­gukat mérsékeltebbnek mutató fundamentalista politikusokkal sem lehet szó megegyezésről. P. T. R.

Next