Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

I­t­t Kozirjev Izraelben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szíriából rövid, ötórás liba­noni megálló közbeiktatásával Izraelbe érkezett pénteken And­rej Kozirjev. Az orosz külügy­miniszter Bejrútban támogatá­sáról biztosította Libanont Izra­ellel szembeni követelésében, hogy utóbbi feltétel nélkül vonja ki csapatait az ország déli részé­ről - adta hírül a Reuter. Izrael nem hajlandó tárgyalni a kérdés­ről mindaddig, amíg Bejrút fel nem oszlatja az izraeli egysége­ket támadó muzulmán gerilla csoportokat és nem biztosítja legalább hat hónapig a határ biz­tonságát Libanon kész szavatol­ni a határ nyugalmát, ám előbb Izraeltől várja, hogy határozott ígéretet tegyen az ország 11 szá­zalékát ellenőrzése alatt tartó csapatai távozására. Addig Bej­­rút szerint az Irán-barát Hezbol­­lahnak joga van a megszálló erők elleni harcra. Amely küz­delem pénteken újabb áldozatot szedett: egy izraeli helikopter Dél-Libanonban rakétát lőtt ki az Abu Ali néven ismert Ruda Jasszin Hezbollah­ vezető gép­kocsijára, amelynek utasa a helyszínen életét vesztette. Kozirjev egyébként - aki 1956 óta az első Libanonba lá­togató orosz külügyminiszter­­ Bejrútban úgy nyilatkozott, Moszkva kész a lehető legna­gyobb erőfeszítésre a közel-ke­leti békefolyamat „szíriai-izraeli ágának” előrevitele érdekében. Ezzel egy időben a Jediót Ahro­­nót című izraeli napilap az MTI jelentése szerint arról számolt be, hogy Damaszkusz hajlandó az alacsony szintű diplomáciai kapcsolatok felvételére a zsidó állammal már az előtt, hogy utóbbi teljesen kivonulna a Go­­lán-fennsíkról. Ezt állítólag Há­­fez Asszad szír elnök közölte a napokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel, s Izrael a maga részéről hajlandó a békéért és a biztonsági garan­ciákért a térséget kiüríteni. (n. e.) Az orosz külügyminiszter Damaszkusziban Asszad elnökkel tárgyalt (MTI külföldi képszolgálat) 2 Madar Nemzet SZOMBAT, 1995. április 1. Nemzetközi élet MAGÁHOZ TÉRT a magyar kormány, véli elem­zésében a The Economist, jóllehet, eleinte sokat piszmogott a reformokkal. A tekintélyes brit politikai-gazdasági hetilap szerint a rendszerválto­zás óta a legkomolyabb átalakítási kísérlet kezdő­dött azokkal a gazdasági lépésekkel, amelyek célja a túlméretezett jóléti állam, valamint a burjánzó „adminisztrációs vízfej áramvonalasítása”. A ma­gyarok zömét lórúgásként érték a korlátozó intéz­kedések, s nem egyetlen szerencséje, hogy a kö­vetkező választások csak három év múlva lesznek, mindazonáltal­­ jövendöli a The Economist ha az intézkedések valóban elhozzák a tartós és erőteljes növekedést, a választók még akár arra is hajlandók lehetnek, hogy 1998-ban megtartsák jelenlegi kor­mányukat. A brit lapnál jóval keményebb a Hom­­kabinet tevékenységének megítélésében az olasz­­ Mondo, amely szerint Magyarország is azok közé az államok közé tartozik a térségben, ahol a politi­kai bizonytalanság olyan tényező, amely időnként a makrogazdaság kedvezőtlen állapotánál is jobban elriasztja az országtól a külföldi befektetőket. En­nek bizonyítéka volt a lap szerint, hogy a Crédit Suisse a közelmúltban bejelentette: eláll a Budapest Bank megvételétől. A nemzetközi üzleti világot Magyarország esetében sem nyugtalanítja az, hogy posztkommunisták vannak hatalmon. A nyugtalan­ság oka, hogy lelassult a reformfolyamat, s az a tény, hogy nem fordítanak túlságosan nagy Egyet­met a makroökonómiai és pénzügyi stabilitásra, s ugyanakkor különböző irányú hatalmi harcok „te­lepszenek rá” az országra. SZÉGYEN LENNE a G-7 országcsoportra, ha olyan megroggyant állapotban volna, hogy csak a Bundes­bank cselekedne egyedül. Ezt a véleményét hangoz­tatja a német diszkont kamatláb fél százalékos csök­kentését kommentálva a londoni The Guardian. A lap elemzője, Alex Brummer emlékeztet rrá, hogy az el­múlt hetekben egyre többen sürgették a kamatlábak csökkentését, mert a márka folyamatosan erősödött a többi valutával szemben, s felértékelődése mindin­kább akadályozta a német exportot A brit lap vélemé­nye szerint a német illetékesek, a Bundesbank Köz­ponti Tanácsának tagjai frankfurti ülésükön - lénye­gében minden „nagyokos” várakozás ellenére — olyan ösztönző lépést tettek, amely segíti megőrizni az Eu­rópai Unió átváltási mechanizmusának stabilitását és némi időt ad az olyan legyengült valutáknak, mint az amerikai dollár és az angol font. ÚJ KORSZAK kezdődhet az Európai Unióban és a NATO-ban is, ha teljesül az elképzelés, amely Nagy- Britannia bevonásával háromoldalúvá fűzné a fran­cia-német szoros együttműködést. Erről tárgyalt Bonnban Klaus Kinkel német és Dougles Hurd brit külügyminiszter. A német diplomácia vezetője egy konferencián állt elő az indítvánnyal, s brit kollégája üdvözölte azt - derül ki a hírügynökségi jelentések­ből -, ám arról már nem szól a fáma, hogy mit szól­tak az újságírók ellenvetésére, amelyek szerint az Európa-politikája miatt amúgy is komoly belpoliti­kai nehézségekkel birkózó Major-kormány miként is tudna ténylegesen csatlakozni az Unió motorjának számító német-francia pároshoz. .(K. M) „Az alapszerződés esetleges buktatóiért” A Nemzeti Párt Meciarra hárítja a felelősséget POZSONY­­ „Nem tagad­juk, hogy a szlovák-magyar alapszerződés előkészítése so­rán végig tájékoztattak ben­nünket, de a végső kompro­misszumról nem. Az alapszer­ződésről a kormányban többsé­gi szavazás volt, s a kormány­­koalíció legerősebb pártjának kell viselnie a felelősséget az alapszerződés esetleges bukta­tóiért” - jelentette ki pénteken Jozef Sebovic, a Szlovák Nem­zeti Párt alelnöke a párt sajtóér­tekezletén. Az alelnök szerint nyilvános vitát kellene tartani az alapszerződés tartalmáról az előtt, hogy a parlamentben ra­tifikálásra kerül. Nem zárta vi­szont ki annak a lehetőségét, hogy ,­ megfelelő interpretálás és pontosítás” után a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képvi­selői is támogatni fogják az alapszerződést, de figyelmez­tetett arra, a „szögesen ellenté­tesen értelmezhető alapszerző­dést nehéz pozitívan értékel­ni". A nemzetiek további tár­gyalásokat folytatnak majd a szlovák kormányfővel, Vladi­mír Meciarral, mert,,kíváncsi­ak arra, hogyan és miért szüle­tett olyan kompromisszum, amely megszületett”. A Szlovák Rádió hírmaga­zinja ugyancsak pénteken tájé­koztatta szlovák hallgatóit ar­ról, hogy a szlovákiai magyar katolikus hívők elégedetlenek a katolikus egyház szlovák ve­zetésével, és „diszkriminatív magatartással" vádolják őket, amiért számtalan, többségében magyarok lakta faluban nimcs magyar istentisztelet, illetve a szlovák püspöki kar ellenzi a szlovákiai magyar püspökség megalakulását. Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom sajtószóvivője, a szlovák parlament képviselője a Ma­gyar Nemzetnek nyilatkozva el­mondta: ,A Szlovák Rádió nagyjából egy hónapos ese­ményre reagált A szlovákiai magyar hívők egy csoportja ak­kor járt a Szentatyánál, s adta át neki azokat a petíciós lapokat, amelyeket a szlovákiai magyar hívők utak alá, s amelyben a magyar püspökség megalakítá­sát kérik. A kérdésben, olyannyira nincs semmi új, hogy Révkomáromban az idén immár hatodik alkalommal ren­dezik majd meg a „szlovákiai magyar imanapot amely a ma­gyar püspökség megalapítására indult közvetlenül a rendszer­­váltás után, csak éppen a mai napig nem ismerik el sem a ren­dezvényt,­ semi a­rrési jágosfiak a katolikus egyház szlovák képviselői”. A szóvivő elmond­ta azt is, évek óta figyelmeztet­­“riel­’arra stagnál a’szlovákiait magyar papok képzése, holott már ma is számtalan egyház­­község van magyar pap nélkül, de az sem ritka, hogy 65-70 éves papok négy-öt körzetben látják el küldetésüket. „Egy ki­sebbségben élő nemzetközös­ség identitásmegőrzésének egyik alappillére az, hogy a val­lásukat anyanyelvükön szaba­don gyakorolhassák a hívők.” (neszméri) Elhunyt az indonéz nagykövet Budapesten pénteken haj­nalban szívroham következté­ben, 61 éves korában elhunyt Soelaeman Pringgodigdo, az Indonéz Köztársaság magyar­­országi nagykövete. A Külügyminisztérium tá­jékoztatása szerint Soelaeman Pringgodigdo 1992. április 6- án adta át megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági el­nöknek. Indonézia nagykövete a budapesti diplomáciai, poli­tikai, kulturális és társadalmi élet ismert, nagy tiszteletnek örvendő személyisége volt. A művészetek, a zene és az iro­dalom iránt érdeklődő, híres műgyűjtő diplomata hat nyel­ven beszélt, s Budapestre ér­kezése óta magyarul is tanult. Gyűjteménye indonéz textíliá­iból és fafaragásaiból, indonéz fegyvereiből, valamint bélye­geiből több nagysikerű kiállí­tást rendeztek Budapesten. A nagykövet rendezvényeit rendszeresen felkereste Göncz Árpád is, aki 1994 szeptembe­rében járt Indonéziában. Soelaeman Pringgodigdo tá­mogatta a magyar kultúrát is: a nagykövetségen tárlatot ren­dezett kortárs magyar festők műveiből. Budapesti működé­se idején nyílt meg a magyar fővárosban az Indonéz Keres­kedelemfejlesztési Központ. Egyelőre szabad a himnuszéneklés Új bűnök” Romániában? BUKAREST - Rövid „Önmegtartóztatás” után az utóbbi napokban újabb ro­hamra indultak a szélsőséges nacionalista erők, amelyekben az az érzés kerekedett felül, hogy az ő „érdemük” a ro­mán-magyar alapszerződés aláírásának. Budapest és az RMDSZ „egyeztetett” akna­munkájának, az ország felda­rabolásának megakadályozá­sa. És élve a kormánypárt, de az ellenzék vitatható, populis­ta magatartásával, megpróbál­nak olyan döntéseket átvinni a parlamentbe, amelyeket már régebben szorgalmaznak, de a számukra kedvezőtlen politi­kai feltételek miatt mindeddig nem tudtak megszavaztatni. Most azonban úgy vélik, hogy eljött a pillanat szigorítani a törvényeken, megkurtítani, ahol csak lehet, a kisebbségek természetes jogait. Nem egé­szen véletlen tehát, hogy az SZDP keményebb, szélsőba­­losabb szárnya ismét becsem­pészte, ez alkalommal a szoci­ális segélyt szabályozó tör­vénybe a 15 ezer lejes határát­lépési illetéket, ami nyilván a románoknál jóval keményeb­ben sújtja a rokonlátogató er­délyi magyarokat, hiszen ez­zel két legyet üt egy csapásra. Ha az ellenzék az illető tör­vény előírásait ismét megtá­madja az alkotmánybíróság­nál, akkor arra hivatkozhat, hogy a magyarok renitens ma­gatartása miatt marad el a szo­ciális segély, s ha mégsem, akkor nyugodtan megvámol­hatja a külföldre látogatókat. A szélsőséges nacionalis­ták erőfeszítéseinek sorába tar­tozik a büntető törvénykönyv egyszer már elvetett módosítá­sának erőltetése is, így a szená­tusban, kihasználva azt, hogy az ellenzék egy része bojkottál­ja a munkálatokat, ismét napi­rendre tűzték azokat a cikke­lyeket, amelyek el nem fogadá­sát „fájdalmasnak” tekintették, így az említett körülmények és az RMDSZ heves tiltakozása ellenére egymás után úgy mó­dosították a Btk.-t, hogy az mindenekelőtt a magyarságot sújtja. Egyebek mellett börtön­büntetés jár idegen állam him­nuszának eléneklése, zászlajá­nak kitűzése esetében, de ke­mény szankciót szabtak ki a fo­galmilag kellően körül nem ha­tárolt, tehát szubjektíven is ér­telmezhető országgyalázás bűntettére is. A honatyák ezt a bűnt, attól függően, hogy mi­lyen eszközzel követik el, egy­től öt évig terjedő börtönbünte­téssel sújtanák, mint ahogy há­rom hónaptól három évig terje­dő elzárás jár hivatalos sze­mély megfenyegetése vagy rá­galmazása esetén is, ha erre nem a tömegtájékoztatási esz­közök révén kerül sor, mert ez esetben, fittyet hányva a sajtó­­szabadságra, a szabad véle­ménynyilvánításra, négy hó­naptól négy évig terjedő bör­tönbüntetés róható ki. A kérdés ezek után a kö­vetkező: megtelnek-e a román börtönök himnuszéneklőkkel, zászlólengetőkkel, ország­­gyalázókkal? Egyelőre még nem. A szenátus szavazata ugyanis egymagában nem ele­gendő ahhoz, hogy a tervezet törvényerőre emelkedjék, an­nak, megközelítőleg azonos szöveggel, át kell még mennie a képviselőházon is, mi több, azt követően az alkotmány ér­telmében Ion Iliescu elnöknek is szava van. Hosszas procedúrára lehet tehát számítani, de arra is, hogy menet közben ezek a módosítások „valahol” és „valamiért” elakadnak. Ma­gyar himnuszt tehát egyelőre lehet még énekelni, magyar zászlót lengetni büntetlenül, a közhangulatra való tekintettel az óvatosság azért nem árt, főleg a Romániába látogató magyar állampolgár számára. Gyarmatit János Kezdődik a partizánháború? Elesett a csecsen erők uralta utolsó város HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz csapatok péntek délután elfoglalták Dudajev, csecsen elnök fegyveresei ural­ta utolsó nagyobb települést, a csecsen fővárostól délre fekvő Sáli városát - jelentette az MTI. Az orosz hadsereg koráb­­ban már bevette Gudermeszt és Argunt, ezek a helységek a kö­zelmúltig szintén ellenálltak a tavaly decemberben kezdődött orosz offenzívának. Az orosz parancsnokság ul­timátumában péntek tíz órát határozta meg, hogy a város csecsen védői letegyék fegyve­reiket. Az orosz belügyi egysé­gek - a hadsereg támogatásá­val —ezt az időpontot követően vonultak be Saliba, moszkvai tájékoztatás szerint az akció nem követelt áldozatokat, de nem tudni, vajon, mint a koráb­ban elfoglalt városok esetében, Salinál is bevetették-e az oro­szok a tüzérséget. Maszhadov, a csecsen ellen­állók vezérkari főnöke koráb­ban úgy nyilatkozott, amennyi­ben az utolsó védelmi erőssé­gük, Sáli feladására kényszerül­nek, akkor Dudajev elnök hívei a hegyekbe visszavonulva parti­zánháborút kezdenek. Oleg Szoszkovec, a cse­csenföldi helyreállításra létre­hozott orosz állami bizottság vezetője, miniszterelnök-he­lyettes azt közölte, hogy Sáli bevételét­­ követően megszűn­­nek a harci cselekmények Cse­­csenföldön. A moszkvai politi-­ikus azt állította, hogy már fo­­lyik a helyi hatalmi­ szervek lét­­rehozása, s megkezdődött a vá­lasztások előkészítése is. A csecsenföldi akcióban részt vett orosz egységek is je­len lesznek a május 9-i ünnepi moszkvai díszszemlén - közöl­ték az orosz fővárosban. Egy katonai szóvivő szerint „nem lehet megkülönböztetést alkal­mazni azokkal szemben, akik eleget tettek Csecsenföldön ha­zafias­ kötelezettségüknek”. Az egységek részvétele a győze­lem napi díszszemlén azonban kínos helyzetbe hozhatja Bill Clinton amerikai elnököt, aki éppen a csecsenföldi vérontás miatt habozott hónapokig, hogy elfogadja-e a májusi moszkvai meghívást. A Né­­metország felett aratott győze­lem ötvenedik évfordulójának moszkvai eseményein többek közt részt vesz Mitterrand francia államfő, és Major brit kormányfő is. (p. t. r.) Göncz Árpád az Al-Ain oázisban Abu-Dhabiból jelent az MTI. Kecsegtető gazdasági esé­lyekről, valamint a bizalom erő­sítését egyértelműen jól szolgá­ló politikai és diplomáciai tár­gyalásokról lehet beszámolni a Göncz Árpád Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása kapcsán. Ezt tükrözik az itteni médiu­mok beszámolói is, amelyek a gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok lehetőségeiről számol­nak be. A sajtó képes tudósításo­kat közöl, a televízió csaknem tízperces Elmen mutatta be a magyar államfő és Zájid sejk ta­lálkozóit Kiemelt figyelmet szenteltek Somogyi Ferenc kül­ügyi államtitkár és partnere esz­mecseréjének, amely során egy­becsengtek a vélemények a határok erőszakos megváltozta­tásának elutasításáról és arról, hogy a konfliktusokat békés, tárgyalásos úton kell rendezni. Ez az emírségekben rendkívüli jelentőségű, mivel 1993 óta az Arab-öbölben fekvő három szi­get hovatartozása miatt éles vi­tájuk van Iránnal. A stratégia fontosságú, Irán által elfoglal szigetek ügyében az emírség az ENSZ Biztonsági Tanácsát kér­te fel döntőbíróul, és nemzetköz jogorvoslatot is remél. A köztársasági elnök és kí­sérete, valamint a delegációvá tartó üzletemberek pénteken - a nagyima napján, amely itt és szinte minden arab országban pihenőnap - elhagyták az emír­ségek fővárosát, Abu-Dhabit és kétórás sivatagi autóút után Al Ain oázisba érkeztek. Az ősi település mezőgazda­sági kultúrájáról híres, csodálat­ra méltó energiát és pénzt fektet­nek a zöld területek öntözésébe Ez persze nem ritkaság, az emír­ségek területének csaknem 9­ százaléka sivatag, de a sótalaní­tott tengervízzel és a fejlett tech­nológiával rendkívüli eredmé­nyeket érnek el. Abu-Dhab piacán az innen származó, a vi­lág legdrágábban termelt zöld­ségeit árusítják. Veszélyben a nemzetbiztonság Külföldi titkosszolgálatok Oroszországban (Tudósítónktól) MOSZKVA - A külföldi titkosszolgálatok egyre intenzí­vebb ténykedése Oroszország­ban komolyan veszélyezteti­ a nemzetbiztonságot—jelentette ki­­pénteken a Szövetségi Kémelhá­rító­­Szolgálat (FSZK) képviselő­je az Interfax hírügynökségnek­­adott interjúban. A szolgálat ta­valyi működésének mérlegét megvonva a nyilatkozó elmond­ta, hogy egy év alatt 22 orosz ál­lampolgárságú ügynököt leplez­tek le, köztük olyanokat is, akik a hadiipart felügyelő kormánybi­zottságban dolgoztak. A külföldi titkosszolgálato­kat mindenekelőtt az orosz kor­mányzat stratégiai jellegű külpo­litikai elképzelései, a gazdasági és a katonai reformok, a pénz­ügyi és a valutarendszer helyze­te, az általános politikai fejlemé­nyek, az etnikai és más társadal­mi konfliktusok érdeklik, no és persze a nukleáris és egyéb kor­szerű fegyverzetek, a különböző csúcstechnológiák és az alapku­tatások eredményei. Az FSZK adatai szerint mintegy tíz külföl­di htírszerző és vagy 90 ügynök férkőzött be a különféle állami gazdasági­, hivatalokban, és több mint "Száz,fedőszervként"­ funk­cionáló külföldi cégről tudnak, egyebek közt a bankszférában is. Aktivizálódott a kelet-euró­pai és a baltikumi országok nyu­gati titkosszolgálatok által ellen­őrzött hírszerző tevékenysége - hívta fel a figyelmet az orosz el­hárítás illetékese, aki szerint azonban ennél is nagyobb aggo­dalmat kelt Moszkvában, hogy egy sor muzulmán állam szintén fokozott érdeklődést tanúsít az Oroszországban zajló esemé­nyek iránt, s céljai elérése végett igyekszik a nemzetiségi-vallási tényezőt is kihasználni. V. L. * Európai biztonsági modell Folytatódott az EBESZ tanácsának ülése Prágából jelenti az MTI. A 21. század európai biztonsági modelljének kidolgozásáról kezdett vitát pénteken Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezető tisztségviselői­nek tanácsa, ülésének második, befejező napján. A tanács csü­törtökön a soros elnök, Magyar­­ország külügyminiszterének be­számolóját vitatta meg a legfon­tosabb európai konfliktusokról, valamint az EBESZ rendezé­sükben vállalt szerepéről. Kovács László miniszter magyar tudósítóknak nyilatkoz­va ismertette az új európai biz­tonsági modellel kapcsolatos magyar álláspontot, miszerint „annak a meglévő szervezetekre kell épülnie­­ alá- és fölérendelt­ség nélkül —, ugyanakkor bizto­sítania kell, hogy tevékenységük összekapcsolódjon. A leendő biztonsági struktúrának ki kell fejeznie azt - hangsúlyozta hogy a biztonság nem csupán katonai elemekből, de politikai, gazdasági és humanitárius, em­beri jogi és kisebbségi jogi ele­mekből is áll. A párizsi stabilitási paktum által az EBESZ-re rótt teljesen új feladatról, a kétoldalú megál­lapodások ellenőrzéséről szólva a miniszter kijelentette: „e tekin­tetben az EBESZ-nek, mint va­lóban összeurópai szervezetnek az a sajátos előnye más szerve­zetekkel szemben, hogy fellépé­sét senki nem tekintheti beavat­kozásnak. Jól látható ez abban, ahogy Oroszország elfogadja az EBESZ-nek a csecsen rendezés­ben vállalt szerepét s egy állan­dó EBESZ-misszió felállítását Groznijban.” A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy a prágai ülés ide­jén diplomatákkal folytatott kö­tetlen beszélgetéseiben sok elis­merő véleményt hallott a ma­gyar-szlovák alapszerződés alá­írásáról, „amelyet egyértelműen Magyarország jelentős diplomá­ciai sikereként könyvelnek el”. A magyar-román alapszer­ződésről hamarosan folytatódó tárgyalásai kapcsán ugyanakkor kifejtette: nem tűnik kedvező jel­nek, hogy a román szenátus most fogadta el azt az európai normákkal teljesen ellenkező törvényt, amely megtiltja más nemzetek szimbólumainak és himnuszának használatát. „Úgy gondolom - mondta végül -, hogy Bukarestre nem kis nem­zetközi nyomás fog nehezedni, hogy ez a szenátusi döntés végül ne emelkedjen törvényerőre.”

Next