Magyar Nemzet, 1995. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

2 MajorNemzet Nemzetközi élet KEDD, 1995. május 2. MOSZKVA MEGVÉDELMEZI a volt szovjet birodalom területén élő orosz, illetve orosz nyelven beszélő kisebbségek és minden más nemzeti kisebbség jogait Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter újólag megerősítette a Kreml e tervét, miközben leszögezte, hogy ehhez nem kívánnak igénybe venni, sőt elleneznek mindenféle erőszakot, beleértve a gazdasági nyomást, és nem kívánnak beleszólni más államok belügyeibe. Ugyanakkor az EBESZ állásfoglalásaira utalva az orosz diplomata megjegyezte, a be nem avatkozás nem terjed ki az emberi és kisebbségi jogok kérdésére. Kozirjev, illetve más orosz vezetők nyilatkozatai a jelek szerint aggodalmakat ébresztettek a nyugati fővárosokban. Klaus Kinkel német külügyminiszter a Welt am Sonntag kérdésére többek között az új kaukázusi hadsereg felállításának tervére utalva elmondotta, a Nyugat és Moszkva között csak akkor alakulhat ki szilárd partneri viszony, ha ez utóbbi érezteti partnereivel: az együttműködés számára is fontos. Az említett kijelentések azonban számos kérdést vetnek fel, s aggodalmat keltenek, derült ki Kinkel szavaiból. Ezzel összhangban nyilatkozott Volker Rühe is, mondván, Moszkvának el kell döntenie, belső fejlődéssel vagy külső terjeszkedéssel akarja helyreállítani nagyságát A német védelmi miniszter szerint az orosz kifogások dacára a NATO kitart bővítési tervei mellett, de teljesen új viszonyt akar kialakítani a Kremlvel is. Rühe egyébként úgy vélte, várhatóan a következő két esztendőben konkrét döntés születik a bővítésről, s már az ezredforduló előtt lehetővé válik az első új tagok felvétele. OROSZORSZÁG NEM HISZI, hogy Európa valós biztonsági problémáit meg lehet oldani a NATO keleti bővítésével. Ezért olyan átfogó biztonsági szövetség kialakítását javasolja földrészünkön, amely az Észak-atlanti Szervezethez hasonlít, és magában foglalja Moszkvát is. Mindezt a Time magazinnak adott interjújában Borisz Jelcin orosz elnök fejtette ki, aki múlt heti, Bill Clintonnal folyta t1IXYZM tett telefonbeszélgetésére utalva hangsúlyozta: egyre közelebb kerülnek ahhoz a megoldáshoz, amely e kérdésben mindkét felet kielégíti. Célzott arra is, hogy a közelgő orosz-amerikai csúcstalálkozón talán sikerül megállapodniuk, mivel a döntésnek négyszemközti megbeszéléseiken kell megszületnie. Jelcin belpolitikai kérdésekről szólva megerősítette, elkötelezetten támogatja az 1996-os oroszországi választások megrendezését, arról viszont nem nyilatkozott, indul-e vagy sem az elnöki tisztségért vívott harcban. SAJÁT HIBÁS SZÁMÍTÁSA miatt járt pórul Románia mind a magyar-szlovák alapszerződés aláírásakor, mind az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1201-es ajánlásának megerősítésekor, vélte vezércikkében az Evenimentul zilei. A legnagyobb példányszámú román napilap főszerkesztője utal arra, hogy a párizsi stabilitási konferencia előtt Bukarest abban bízott, Pozsony elutasítja majd az ajánlás szerepeltetését a dokumentumban, és ezzel Budapest elszigetelődik, míg az elmúlt heti strasbourgi döntés előtt Nastase házelnök az elutasításra számítva azt állította: a közgyűlés döntése a mérvadó. A megerősítés után azonban Bukarestben azt hangoztatták, hogy a testület döntésének nincs semmiféle jelentősége. Az államelnökséghez közel álló Dimineata három írásban is támadta az ajánlást, illetve annak támogatóit, míg a Ziua úgy vélte, a dokumentummal kapcsolatos magatartás átrendezte az egész román politikai életet, hiszen a kormánypárton belül sem ítélik azt meg egyformán. Az Adevarul az ET parlamenti közgyűlésének román tagjait bírálta, amiért azok „hagyták”, hogy Horn Gyula a tanácskozás „hőse” legyen, s a „magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testületben” helyet foglalók kényelmes kérdéseket tegyenek fel a magyar kormányfőnek. A lap egyben Melescanu külügyminisztert is hibáztatja, amiért az nem szakította meg kaukázusi „kéjutazását”, s nem utazott haza a diplomáciai ellenoffenzívát irányítani. (N. I. Zs.) Tankönyvek a máglyán Csángóviszály Moldvában (Folytatás az 1. oldalról) A hivatalosan bejelentett rendezvény - amelyet a helyi románság, illetve a csángóság román vonalához csatlakozó erők igyekeztek megtorpedózni - résztvevőinek végül mintegy 300, felháborodott klézsei lakossal kellett farkasszemet nézniük. A pékségbe érkező küldöttek és vendégek ilyen jelszavakkal találták magukat szemben: Nem akarunk magyarul tanulni. Nem kell nekünk magyar istentisztelet. A román nemzeti zászlókat lengető tömeg egy része behatolt a pékség épületébe, s az onnan elmenekülő RMDSZ-vezetők némelyikét bántalmazta. Az Erdélyből érkezettek mikrobusza a gyűlés helyszíne közelében elromlott, a tüntetők megrohamozták, és ha nem is döntötték fel, de az abban talált magyar nyelvű ábécéskönyveket és évkönyveket máglyán elégették. Az erőszakos akciót végig figyelemmel kísérte a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője, aki végül Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnökkel együtt rögtönzött bakói sajtóértekezleten tisztázta ottléte okát. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja terjeszteni tevékenységét Moldvára, olyan emberekre, akik románok. A romániai magyar vezető azt nehezményezte, hogy egy romániai állampolgárnak a szemére hányják: miért megy bizonyos vidékekre, amikor a törvények értelmében szabad mozgása van. Cseke Gábor Az 1995-97. évi román-magyar oktatási együttműködési jegyzőkönyv aláírására Bukarestbe érkezett Fodor Gábor. A művelődési és közoktatási miniszter hétfőn bukaresti magyar személyiségekkel - Verestóy Attilával, a szenátusi RMDSZ- csoport elnökével, Gálfalvi Zsolttal, az „A Hét” című folyóirat főszerkesztőjével, a romániai magyar írók PEN Klubjának elnökével, Demény Lajos történész professzorral, volt oktatási államtitkárral és Gyarmath Jánossal, a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjével találkozott. Fodor román kollégájával, Liviu Maiorral kedden írja alá az egyezményt, majd fogadja őt Nicolae Vacaroiu miniszterelnök. Meciarék mérsékletre szólítják fel a magyarokat A nemzetiek elvetették az alapszerződést POZSONY . „Szlovákia számára hátrányos a szlovák-magyar alapszerződés, ezért a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselői ne támogassák annak ratifikálását” - szól a párt köztársasági tanácsának szombati ülésén elfogadott határozata. A döntést Ján Slota, a párt elnöke azzal indokolta, hogy az alapszerződés olyan pontokat is tartalmaz, amelyek a szlovákiai magyarokat előnyökhöz juttatja, s így „folytatódhat a magyar expanzió, a szlovák lakosság elmagyarosítása azzal a végcéllal, hogy Dél-Szlovákiát Magyarországhoz csatolhassák. Ezt a politikát nem Szlovákiában találták ki, valahol másutt, egy másik ország fővárosában, s ezt a Szlovák Nemzeti Párt soha nem fogadja el”. Szombaton ülést tartott a kormánykoalíció legerősebb tagja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom országos tanácsa is. A Meciar vezette mozgalom a komáromi nagygyűlés kapcsán felhívással fordult Szlovákia magyar polgáraihoz és politikai pártjaihoz. Ebben felszólították a szlovákiai magyarokat, mondjanak le a nacionalista hangvételű megnyilatkozásokról, a túlzott követelésekről, a szlovák-magyar kapcsolatok túlfeszítéséről. A mozgalom legfelsőbb szerve nyilatkozatában úgy véli, a szlovák-magyar alapszerződés megkötése után minden esély megvan a két nemzet közti megbékélésre, ezért meglepő, hogy éppen ebben az időszakban aktivizálódnak a szlovákiai magyarok túlzott igényeikkel. A nyilatkozat és a mozgalom országos tanácsának határozatai azonban nem reagálnak a szlovákiai magyar pártok és az áprilisi komáromi közművelődési nagygyűlés azon felhívására, hogy a végrehajtó hatalom kezdjen párbeszédet a szlovákiai magyarok legitim képviselőivel. A hét végén ülést tartott a parlamenten kívül rekedt, egyre népszerűbb Demokrata Párt országos tanácsa is, amely ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, s arra szólítja fel benne a szlovák törvényhozást, mihamarabb tűzze napirendjére a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálását. A párt országos vezetésének az a véleménye, hogy Szlovákia európai integrációs szándékainak legnagyobb veresége lenne, ha a „túlfűtött nemzeti érzések győznének a józan ész felett”, s a kormánykoalíció visszautasítaná azt a szerződést, amely Pozsonynak az „elmúlt hónapok legnagyobb diplomáciai sikerét hozta”. (neszméri) Szlovákia hosszabb távlatnak tekinti az európai struktúrákhoz való csatlakozás lehetőségét, míg Lengyelország nagy hangsúlyt fektet a konkrét menetrend szükségességére, s szeretné mindinkább lerövidíteni az unióhoz vezető utat - jelentette ki Józef Oleksy lengyel kormányfő, miután vasárnap Zywiec városában kétoldalú megbeszéléseket folytatott Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel. Az őszi szlovák választások, illetve a márciusi lengyel kormányátalakítás óta első ízben került sor kormányfői szintű találkozóra a két ország között Az MTI jelentése szerint a két politikus megnyitotta a Zwardow-Skalite közötti új határállomást, mely a legrövidebb összeköttetést biztosítja Lengyelországon át Ausztria felé. Referendum Kazahsztánban Nazarbajev 2000-ig elnök A közép-ázsiai országok közül harmadikként Kazahsztánban is meghosszabbították az elnök, Nurszultan Nazarbajev megbízatását. Az MTI jelentése szerint kilencmillió szavazópolgár 91 százaléka járult az urnák elé, 95 százalékuk szavazott Nazarbajev elnöki megbízatásának öt évvel történő, 2000-ig tartó meghosszabbítására. Nazarbajev a piaci reformok meggyorsításához kért és kapott ily módon szabad kezet. A kazah elnök, aki a márciusi alkotmányos válság nyomán feloszlatta a törvényhozást, elnöki rendeletekkel, számottevő politikai ellenzék nélkül kormányozhat a népszavazás során kinyilvánított tömegtámogatás birtokában. A középázsiai államban tartott népszavazással folytatódott a tavaly kezdődött folyamat, amely Szaparmurad Nyijazov türkmén, illetve Iszlám Karimov üzbég elnök mandátumhosszabbításával kezdődött Pekingi korrupciós botrány További tisztogatások? Pekingből jelenti az MTI. További tisztogatások várhatók a korrupcióval gyanúsított pekingi városi vezetőségben - jelentette szombaton, jól értesült kínai forrásra hivatkozva, a South China Morning Post. A hongkongi lap Li Csi-jen polgármestert és Csang Paj-fa polgármester-helyettest említi név szerint a rövidesen lemondani kényszerülő hivatalnokok közül. A pekingi pártbizottság előtt a Kínai Kommunista Párt csúcsvezetőségének, a politikai bizottság állandó bizottságának legfiatalabb tagja, Hu Csin-tao magyarázta meg Csen Hszi-tung lemondatását. Mint az Új Kína hírügynökség a jelentette, Hu felszólította a pekingi pártapparátust: „értelmezze helyesen a döntést, s tömörüljön a központi bizottság, illetőleg a pártfőtitkár, Csiang Cö-min köré”. Elemzők szerint „a döntés helyes értelmezésére” való felszólítással Hu elébe kívánt vágni azoknak a feltevéseknek és híreszteléseknek, hogy Csennek hatalmi harc veszteseként kellett buknia. Az állandó bizottság tagja kijelentette, hogyszámos gazdasági bűncselekmény történt az utóbbi időben Pekingben”, ezzel hangsúlyozva, hogy nem politikai leszámolásról, hanem a korrupció elleni harc egyik fontos lépéséről van szó. A kínai sajtó rendkívül szűkszavú az ügyben, a „lemondás” tényén kívül szinte semmit sem közölt Nem tudni, megfosztották-e Csent PB-tagságától, s azt sem, hogy bűncselekménnyel vádolják avagy csak korrupt alárendeltjeinek hiányos ellenőrzésében marasztalják el. Hongkongi sajtóértesülések szerint Csen Hszi-tung évek óta ellenfele a pártfőtitkárnak, s legalább egyszer,feljelentette” őt a legnagyobb hatalmú vezetőnél, Teng Hsziao-pingnél, hogy sanghaji híveiből klikket hoz létre a legfelsőbb pártvezetőségben. Jane Fondával Hanoiban Amerikai önvizsgálat McNamara (en)leleplező könyve a vietnami háborúról és a háború befejeződésének húszéves évfordulója az önvizsgálat lökéshullámát indította el az Egyesült Államokban. Túlélők és hozzátartozók sebei fakadtak fel, s az időközben felnőtt nemzedékek - nem csak ott, szerte a világban -kérdezik: mi is történt valójában az évszázad egyik legnagyobb katonai konfliktusában. Mert mondjuk a Rambo-filmek együgyű és hamis beállításán felnőtt igénytelenebbeknek hiába is ajánlana bárki a témáról született másfajta filmeket: a mitikus Apokalipszis most vagy a naturalistább A szakasz címűt. A kérdésnek a katonapolitikai vonatkozásait lehetne könnyebben megmagyarázni, ám az erkölcsi dilemmák máig kísértenek. Mert az az amerikai, aki úgy gondolta, a szabadságot megvédeni ment a dél-vietnami frontra, most, McNamara könyve után joggal érezheti, hogy becsapták, vállalása értelmetlen volt, ha egyszer a katonai vezetés már akkor tudta, elhibázott lépés volt a háború kiszélesítése, éveken át feleslegesen pusztultak emberek tízezrei az amerikai, milliói a vietnami oldalon. A belső meghasonlás nem újkeletű: már a hatvanas évek második felétől megérintette az akkori nemzedékeket. Gondoljunk csak arra, hogy Clinton elnök választási kampánya során hányszor kényszerült magyarázkodásra, amiért annak idején - erkölcsi megfontolásból - elkerülte a vietnami katonai szolgálatot. Az amerikaiak rossz lelkiismerete tehát már a háború kellős közepén fel-feltámadt, még ha elnyomta is az erőtudat és a hadilárma. Hanoi egyetlen épen maradt szállodájában, a még a franciák építette Thong Nhatban a bombázások kellős közepén, 1972-ben alig néhány külföldi lakott, köztük különtudósítóként e sorok írója is. A hotel a belvárosban, a kormányzati negyed közelében állt, s ez a városrész viszonylag épen vészelte át a megpróbáltatásokat. Decemberben aztán súlyos bombatámadást szenvedtek el a belső negyedek is. Júliusban pár hétig a Thong Nhatban lakott az éppen abban az évben Oscar-díjat nyert Jane Fonda is, aki filmet forgatott az amerikai bombázások észak-vietnami hatásáról. Megfordult szétrontott lakótelepeken, kórházakban, ahol megcsonkult gyerekek feküdtek, és megrongált gátrendszerű rizsföldeken. Világot bejárt filmje híradás volt arról, hogy a másik oldalon olyan nép küzd, amelyiknek több nemzedéke nem ismert mást, csak a háborút a japánok, a franciák, majd az amerikaiak ellen. Ők tehát nemzeti önvédelemként fogták fel a harcot. Még akkor is, ha az északi vezetésnek joggal hányták a szemére a nemzetközi fórumokon az amerikaiak, hogy állandó utánpótlással, sőt, reguláris egységekkel segíti a déli országrészben harcoló Vietkongot, a Dél-Vietnami Felszabadítási Front egységeit. Jane Fonda búcsú-sajtóértekezletén keményen bírálta a Mxon-adminisztrációt, majd így fogalmazott: „Úgy gondolom, a tragédia nem a vietnami népé, amely vissza fogja nyerni a szabadságát és függésmenységét, sokkal inkább az amerikai népé...” A mostani amerikai nemzeti önvizsgálat is jelzi, a vietnami trauma feldolgozásához kevésnek bizonyult az eltelt két évtized. Marafkó László Jane Fonda egy szétbombázott hanoi panel lakótelepen (A szerző felvétele) A brit Munkáspárt történelmi döntése LONDON A hét végén történelmi jelentőségű döntést hozott a Labour Party rendkívüli kongresszusa: az egy éve elhunyt pártvezér, John Smith örökébe lépett utódnak, Tony Blairnek sikerült elérnie a pártalkotmány megváltoztatását. A vita a munkáspárti alapokmány ama nevezetes negyedik cikkelye körül forgott, amelyet minden párttagkönyv fedelére rányomtatnak, és amely hitet tesz az átfogó társadalmi tulajdon mellett. A legfontosabb iparágak és közszolgáltatások államosításáról szóló cikkely fölött — mondotta Tony Blair — eljárt az idő, és amennyiben a Labour meg kívánja hódítani a szavazók zömét jelentő, tulajdonnal rendelkező brit középosztályt, és a következő általános választásokon le szeretné győzni a torykat, pártalkotmányát az élet realitásaihoz kell igazítania. A 77 évvel ezelőtt megszövegezett negyedik cikkelyt végül túlnyomó többséggel vetette el a rendkívüli munkáspárti konferencia: a Londonban megtartott szavazáson a résztvevők 65 százaléka voksolt átfogalmazása, 35 százaléka pedig megtartása mellett. Megfigyelők megjegyzésre érdemesnek tartották, hogy a rendszerint konzervatív szocialista elveket valló szakszervezetek - amelyeknek pedig speciális szavazati joguk van a Munkáspárt nemzeti kongresszusain -egy része is a negyedik cikkely elvetésére szavazott. A döntés után a Labour vezére már arról beszélt, hogy: „ezek után nem kisebb feladat vár ránk, mint a nemzet újjászületésének megvalósítása, egy új, nemzeti szellemében megújított Nagy-Britannia megvalósítása”. A pártvezér ugyanakkor - a londoni The Guardiannek adott interjújában - érzékeltette azt is, hogy e munkára való felkészülés jegyében tovább kell csökkenteni a szakszervezetek befolyását a Munkáspárton belül, hiszen egy sikeres választási kampány csakis úgy vihető végig, ha a pártvezérnek a tervezésben szabad keze van. (-byp) ft Hamasz-aktivistákat tartóztattak le Lezárják Ciszjordániát és Gázát Izraelben bejelentették, hogy május 2- án éjféltől május 6-ig lezárják Ciszjordániát és a Gáza-övezetet, hogy megakadályozzák a négynapos függetlenségi évfordulós ünnepségek alatti esetleges támadásokat. A zsidó állam csütörtökön ünnepli fennállásának 47. évfordulóját. Az intézkedés következtében 26 ezer palesztin munkás nem tud majd megjelenni munkahelyén. Az AP jelentése szerint a palesztin autonóm terület hatóságai kollektív büntetésnek minősítették a lezárásokat. Becsléseik szerint a lépés napi hárommillió dolláros kárt okoz az egyébként is súlyos helyzetben lévő palesztin gazdaságnak. A palesztin rendőrség kilenc Hamaszaktivistát tartóztatott le a Gáza-övezetben, és razziát tartott egy mecsetben fegyverek után kutatva - közölték Hamasz-források vasárnap. A Reuternek a radikális palesztin szervezetre hivatkozó jelentése szerint a Hamasz és az Iszlám Dzsihád áprilisi öngyilkos merényletei után kezdett letartóztatási hullám még tart. Egy igazságügyi forrás arról számolt be, hogy egy katonai bíróság szombaton egy-egy évi szabadságvesztésre ítélt két palesztint illegális fegyverkereskedelem miatt. Jichak Rabin izraeli kormányfő reményét fejezte ki, hogy még az 1996 novemberében esedékes izraeli parlamenti választások előtt sikerül nyélbe ütni a békemegállapodást Szíriával. Az ellenzéki Likud azt állítja, hogy kormányra kerülése esetén nem fog békét kötni Damaszkusszal. Rabin nem kételkedik abban, hogy Damaszkusz valóban békét akar Izraellel. Közben Damaszkuszban az al-Szaura című kormánylap azzal vádolta Izraelt, hogy semmi újjal nem állt elő a kétoldalú megbeszélések legutóbbi fordulóján Washingtonban, s ezzel eleve kudarcra ítélte a tárgyalási fordulót.