Magyar Nemzet, 1995. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
KEDD, 1995. május 2. Hazai tudósítások Megszűnik az üzemegészségügy tb-finanszírozása Júliustól fizetni kell a fogorvosnál (Folytatás az 1. oldalról) Megszűnne a magánrendelők hátrányos megkülönböztetése, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár velük is finanszírozási szerődést kötne - hangzott a Magyar Kórházszövetség és az egészségbiztosító közös szombati fórumán. Utoljára május 20-án utal a biztosító pénzt az üzemegészségügyi rendelők fennntartására. Amintegy 1500 főt foglalkoztató munkaegészségügyet a jövőben a munkáltatóknak kell fenntartaniuk, ez szakértők szerint a rendelők csaknem teljes felszámolásához vezethet. A kormány által benyújtott tb-költségvetés szerint ez 967 millió forint megtakarítást eredményez. Az év második felében megszűnik a sportegészségügy tb-finanszírozása is, amivel 78 millió forintot kívánnak spórolni. Fizetni kell majd az Országos Mentőszolgálat által végzett betegszállításért. A betegmentés természetesen továbbra is ingyenes lesz, ám a többi ellátásáért mintegy százforintos térítési díjat kell kérnie a mentősnek. Ezzel nem javul a betegszállítás színvonala, a gyakran többórás várakozási idő sem csökken, mivel az így nyert összeg nem marad a mentőszolgálatnál. Ugyancsak térítési díjat kell majd leróni a szanatóriumokban, az is szóba került, hogy az intézmények átkerülnének a tb tulajdonába. Csökken a tb által fizetett útiköltségtérítés mértéke is. Szűkítik a gyógyfürdőellátás azon körét, amelynek költségeit a biztosító megtéríti. A fórum szünetében tartott sajtótájékoztatón Fejes László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója elmondta: a biztosító azonnal átutalja a parlament által megszavazott tízszázalékos működési költségemelést, amint a törvény a közlönyben megjelenik. Ez januárig visszamenőlegesen 30 százalékkal megemeli a kórházak dologi kiadását. A biztosító vizsgálatait szerint 17 ezer kórházi ágy akkor is felesleges Magyarországon, ha a szociális ágyakat változatlanul hagyják, és a normálisnál 15 százalékkal hosszabb ápolási időt számolnak. Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára szerint ebből idén mindösze ötezer ágyat kellene átalakítani ápolási otthonná. Mikola István, a Magyar Kórházszövetség elnöke örömmel üdvözölte, hogy most már nem 37 ezer ágy megszüntetéséről beszélnek az egészségpolitikusok. A kórházi dolgozók „bőrükön érzik a nehézségeket”, ezért nehezen fogadják, hogy az utóbbi időben „nem mindig születtek okos döntések”. Ezért azonban nem a népjóléti tárcát és nem az egészségbiztosítót hibáztatta, hanem az „erőszakos pénzügyi politikát”, amely szakmai ügyekben is maga szeretné kimondani a végső szót (élő) Veres Péter életműve vízválasztó a politikában - mondták az emlékülés résztvevői „A magyar érdekű, nemzeti elkötelezettségű szellemi erők összetartozástudatának erősítése” jegyében, a Magyar Szellemi Védegylet által 1991- ben alapított Számadáskonferenciák keretében szervezték meg az április 29-én szombaton tartott Veres Péter emlékülést a református Ráday Kollégiumban. Az író és a közéleti ember halálának 25 évfordulójáról emlékeztek meg. Pozsgay Imre (NDSZ) kiemelte Veres Péternek a bolsevizmustól eltérő, személyes elhatározáson alapuló kollektivitás eszményét, a lokálishoz és nemzetihez való kötődését, valamint hangsúlyozta, hogy az egykori parasztpárti politikus „bizonyára tiltakozna az olyan államférfiak akciói ellen, akik tudatlanul, tájékozatlanul üzeneteket küldenek, miként politizáljunk szomszédainkkal.” Czine Mihály irodalomtörténész megemlékezése a népiek számára szellemi centrumként szolgáló cselekvő politikusról szólt Bíró Zoltán (NDSZ) a mából, a jövőképből a rendet a rendszert elsodró napi ügyekhez kapcsolódva szólt a hajdani íróról, idézve, hogy csak a rendjében és a kormányában bízó népre támaszkodva lehet nagyvonalú gazdaságpolitikát folytatni. G. Nagyné Maczó Ágnes (a parlament alelnöke, FKGP) az előd arányérzékére hívta fel a figyelmet, és egyben ismertette a Veres Péter-i szellemiségnek is megfelelő alkotmánytervezetük preambulumát Fekete Gyula író a napjainkban is tapasztalható gondolati káoszról, valamint arról beszélt hogy Veres Péter elfogadása vagy megtagadása a vízválasztó a ma létező politikai csoportosulások között, nevezetesen, hogy azok pusztulás-, vagy megmaradáspártiak-e. Márkus Béla debreceni professzor, direktóriumi tag, a szociáldemokrata politikus osztályban gondolkodásától a népben, nemzetben való gondolkodásáig ívelő utat vázolta. Somodi István, az egykori titkár a se jobboldali, se baloldali közéleti embert, a paraszti jövendő földreformot igenlő, kolhoztagadó szerzőjét idézte fel. Püski Sándor könyvkiadó az író mindmáig tisztázatlan halálához szolgáltatott adalékokat. Kása Ferenc (MSZP) az élni akarókról és az élősködni akarókról szólt, illetve arról az érzékenységről, amelyet egyaránt jellemez a szociális és a nemzeti ügyek iránti elkötelezettség is. Véleménye szerint a függetlenség és a társadalmi demokrácia menthetné meg Magyarországot Figyelmeztetett, hogy a népi mozgalom, akárcsak Veres Péter idején, meghasadta az 1987-es lakiteleki sátor után, ma is „kötelességünkké kellene váljon az összefonódás vágya”. Für Lajos (MDF) a szorgalomra és a gyarapodás vágyára, illetve a pártközi harcok előfecsérlése helyett a kultúra teremtésére és ápolására figyelmeztetett. Tornai József, az írószövetség elnöke Veres Péter szellemi hagyatékáról és arról a nép fiáról beszélt akinek nevét az 50-es, 60- as években nem engedték plakátra nyomtatni. Csurka István (MIÉP) az életért a földért küzdő embert állította elénk. Beszélt a kárpótlás csúfondáros állapotáról és arról, hogy Veres Pétert „azért nem emelik be a kultúrába, mert ma is minden sora útban van”. Figyelmeztetett, hogy „a per nincs lezárva” és „becsüljük meg a Gyepsort (ez Veres Péter egyik művének is címe), mert még mindig ott fakadt a magyar élet”. Hegedűs Lóránt református püspök zárszavában egy „életre sokkoló minőségforradalom” szükségességét hangsúlyozta. Emlékező előadást tartott még Varga Mihály, Béres Ferenc, Görömbei András, Fodor András, Réti Miklós, Rácz Sándor, Molnár József, S. Hegedűs László, Selmeczi Elek, Márton János, Sinka Zoltán, Veres István, Sándor András, K. N. Horn Gyula és Nagy Sándor a Városligetben A kormányfő a vagyonadó mellett Helyes volt a Szocialista Párt döntése, hogy összefogott a szakszervezetekkel - szögezte le Horn Gyula kormányfő azon a tegnap rendezett városligeti fórumon, melyen Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével együtt lépett a közönség elé. A miniszterelnök megítélése szerint az élet bizonyította, hogy a szakszervezetek nélkül nem lehet kivezetni az országot a válságból. Fölidézte: az MSZOSZ nagyon sokat tett azért, hogy a munkaadók és a munkavállalók között megegyezés szülessen. Arra a fölvetésre, hogy szakszervezeti vezetők, akik egyben szocialista képviselők is, bírálják a kormányt, a miniszterelnök kifejtette: nem bánta meg, hogy például Szállási Istvánnál, a PSZ elnökét maga kérte fel képviselőjelöltnek. A demokráciához hozzátartoznak a frakción belüli viták is. Horn Gyula ellentmondásosnak tartotta, hogy a rohamosan csökkenő gyereklétszám mellett a pedagógusok száma nő. Nagy Sándor úgy vélte, a szakszervezeti képviselők addig maradnak a szocialista frakció tagjai, amíg a két szervezet politikája egymással összeegyeztethető. A március 12-ei döntéssel kapcsolatos MSZOSZ-javaslatcsomagról a kormányfő kijelentette: a szakszervezeti indítványban több pont van, mely megvalósítható anélkül, hogy a kormány engedne a sarokszámokból. Horn Gyula az MSZP választási ígéretei kapcsán kifejtette: a szocialista párt azt vállalta, hogy kivezeti az országot a válságból. Ehhez a kormányfő meggyőződése szerint még további egy-másfél évre van szükség. A miniszterelnök kiállt a feketegazdaság felszámolása mellett, melyhez Horn Gyula szerint hosszú hónapok kellenek. Nagy Sándor megerősítette: indul a szakszervezeti választáson az MSZOSZ elnöki posztjáért. Arra a kérdésre, hogy milyen takarékossági intézkedéseket kíván bevezetni a kormány saját háza táján, Horn Gyula elmondta: az államigazgatásban 15 százalékkal csökken a létszám. „Elhatároztuk, hogy keményen takarékoskodunk a reprezentációs kiadásokkal, mert az a véleményem, hogy egy szegény országban a vezetés se urizáljon” - hangzottak a kormányfő szavai, mely alatt szórványos fütyülés hallatszott a közönség soraiból. Erre reagálva Nagy Sándor megjegyezte: megjöttek a MIÉP és a Kisgazdapárt küldöttei, hogy legyen egy kis hangulat. Hozzáfűzte: mindenki jobban járna, ha ki-ki saját rendezvényén venne részt. A miniszterelnök leszögezte: vagyonnyilatkozatot kell tenni mindenkinek Horn Gyula kitart korábbi kijelentése mellett, mely szerint be kell vezetni a vagyonadót. Felhívta a figyelmet: az ellenőrizetlen jövedelmekből származó vagyont kell megadóztatni. Ehhez kapcsolódva Nagy Sándor hozzáfűzte: az MSZOSZ egyetért a vagyonnyilatkozat bevezetésével, de nem támogatja a vagyonadót. A médiára vonatkozó kérdésre válaszolva Horn Gyula elmondta: májusban a parlament elé kerül a rádió- és televíziótörvény. A kormányfő szeretné, ha a tévé második csatornája koncesszióba kerülne, vagy privatizáció után működne tovább úgy, hogy megőrzi közszolgálati funkcióját. (moldoványi) Kuncze bejelentése Elbocsátások a BM-ben is A kormánydöntésnek megfelelően a Belügyminisztériumban és a hozzá kapcsolódó intézményeknél is két lépcsőben, előbb tíz-, majd ötszázalékos létszámleépítés kezdődik rövidesen - jelentette be Kuncze Gábor belügyminiszter az immár hagyományossá vált belügyi majálison rendezett fórumon, amelyet 40 perc után elmosott az eső. A tárca vezetőjéhez - miközben az idő egyre mostohább lett - főként a tűzoltók és a rendőrök béremelésével, erkölcsi megbecsülésével összefüggő kérdések érkeztek. Politikamentes „szabad majális” Az SZDSZ majálisát a Margitszigeten a szép időben több ezer budapesti felkereste. Mint azt Pető Iván az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta, tudatosan nem terveztek a majálisra direkten politizáló programokat. A pártelnök újságírókkal beszélgetve hangsúlyozta: egy pártnak nemcsak a napi népszerűségével kell törődnie, hanem az elvégzendő feladatokkal. A holnap népszerűsége pedig Pető Iván szerint azon múlik, hatékonyan végzie a kormány a munkáját Demokratikus baloldali alternatíváé a jövő — véli az MSZOSZ elnöke Az MSZOSZ kényszerűen számol az idei jelentős reálbércsökkenéssel, de fellép azért, hogy a kétszámjegyű pozícióvesztés legalább ne kettessel kezdődjön. Ezt Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke mondta hétfőn, a szakszervezeti szövetség Városligetben rendezett majálisán - derül ki az MTI jelentéséből. Az MSZOSZ akár vitákat is vállal, ha egy szélsőségesen liberális gazdaságpolitika megváltoztatása a cél, mert ez a felfogás nincs tekintettel az emberi dimenziókra. A szakszervezeti szövetség alapelve, hogy megállítsák az elszegényedés folyamatát, mérséklődjön a munkanélküliség. A viták során konfliktus alakulhat ki az MSZOSZ és a kormány között. Az elnök viszont leszögezte, ez nem változtat meggyőződésén, miszerint az ország és a kisemberek gondját csak egy demokratikus baloldali alternatíva oldhatja meg. (Az MSZOSZ alternatívájáról információk all. oldalon) Az MSZOSZ alelnöke, Sándor László és elnöke, Nagy Sándor a rendezvényen Havran Zoltán felvétele „Iskolát, kenyeret, munkát” Tízezer pedagógus a parlament előtt (Folytatás az I. oldalról) A levélben a belügyminiszter azt íja az önkormányzatoknak, mivel a központi költségvetési szerveknél 15 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani, azonos mértékű leépítés indokolt a helyi önkormányzatoknál is. A PSZ elnöke azt hangsúlyozta: a pedagógusok nem éhes gyerekeket akarnak tanítani. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke förmedvénynek nevezte a stabilizációs csomagot amely valamennyi pontjában a magyar fiatalságot sújtja. Hangsúlyozta: ha az egyetemi oktatók húsz százalékát elbocsátják, nem lesz, aki a hallgatókat tanítaná, így csak a kezdő munkanélküliek száma szaporodhat. Bárdos Judit a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kijelentette: a munkával szervezett jogokat még az AnteZ-kormány is tiszteletben tartotta. ,A türelem elfogyott, a tűrőképesség is véges. Egy szűk pénzügyi lobby szabályos támadást indított a gyerekes családok, a fiatalok, a közalkalmazottak ellen” - mondta Bárdos. Kúti László a tudományos dolgozók nevében kijelentette: igen gazdag lehet az az ország, amelynek kormánya megengedheti, hogy pazarolja értékeit és fölszámolja az oktatást A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének titkára beszédében támogatta a pedagógusokat s leszögezte: őket is sújtja a Bokrosprogram, elbocsátásokkal és a reálbér csökkenésével. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkára a megjelenteket Magyarország szellemi proletariátusának nevezte és leszögezte, véleménye szerint a kormány intézkedéscsomagja nem fogja stabilizálni hazánkat, csupán olcsó tömegmunkaerőt ad majd a XXI. század Európájának. Ezután Szöllősiné a tüntetést támogató másik öt szakszervezet vezetőivel petíciót nyújtott át Kórodi Máriának, az Országgyűlés egyik alelnökének. Ebben a szakszervezetek tiltakoznak a kormány egyoldalú pénzügyi szemlélete ellen, követelik a köz- és a felsőoktatás szakmai, finanszírozási biztonságát és a tudományos munka feltételeinek európai színvonalú fenntartását (török) A kereszténydemokratáké is a munka ünnepe A március 12-én elfogadott intézkedési csomag egyértelműen jelzi, hogy az állítással szemben nem szakértői kormány került hatalomra. A vasutassztrájk és a pedagógusszakszervezet által szervezett fővárosi demonstráció pedig azt bizonyítja, hogy fogytán az emberek türelme, tűrőképessége. Szinte szó szerint mondta ugyanezt hétfőn Esztergomban a Kereszténydemokrata Néppárt, a KDNP Keresztényszociális Műhelye, valamint a Keresztényszociális Szakszervezet közös május elsejei ünnepségének két szónoka, Lántzky László, a KESZOSZ elnöke és Latorcai János KDNP-s országgyűlési képviselő, egyre nyilvánvalóbban érzékelhető, hogy a munkavállalók és az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek jogait meg akarják nyirbálni. Latorcai János arra hívta fel a hallgatóság figyelmét hogy négy évtizedig hamis címkét ragasztottak hazánkban május elsejére. Ez a nap sohasem volt igazán a kommunisták ünnepe, hanem a szociál- és a kereszténydemokratáké. A Munkáspárt a koalícióval szemben Nem döntenek kormányt A szocialista-liberális kormány politikája nem a mi politikánk. Ez a tőkések, ez a dolgozó ember megalázásának, a Nyugat kiszolgálásának a politikája - jelentette ki Thürmer Gyula elnök a Munkáspárt budapesti május 1-jei ünnepségén a Felvonulási téren. Hozzátette: nem akarják megdönteni a szocialista kormányt, nem akarják, hogy a „hatalom Tornyán Józsefek, Szabó Ivánok, Orbán Viktorok kezébe kerüljön”, de csendben sem maradhatnak. Kijelentette: az emberek ma még hallgatnak, legfeljebb zsörtölődnek, de e néma szófogadás félreértésétől óvta Horn Gyula kormányát. Hozzátette: nem hiszi, hogy az MSZP és a szakszervezetek tagsága szíves-lélekkel a Horn-kormány mögött állna. * Új lap Debrecenben Hajdú-bihari Nap Keddtől két napilapja van Hajdú-Bihar megyének, s ezzel csaknem fél évszázad után ismét pluralista sajtó jön létre Debrecenben. A ma megjelenő Hajdú-bihari Nap az osztrák tulajdonú Naplóval kel versenyre. Az új sajtóvállalkozás teljes egészében a helyi tőke kezdeményezése, amelyet felkarolt a posta terjesztői hálózata is. A Hajdú-bihari Napot a Nap Lap- és Könyvkiadó Kft adja ki, amelyenek tulajdonosai az élelmiszer-kereskedelemben, az energiaszektorban és az infrastrukturális fejlesztésben érdekelt magyarországi befektetők. Az induló példányszám 15 ezer. A kiadó tervei között szerepel, hogy az év végére 40 ezer eladott példánya legyen a Napnak. (ps) HÍREK SZÜKSÉG VAN a balatoni törvényre, előkészítését haladéktalanul meg kell kezdeni — fogalmazta meg a parlament idegenforgalmi albizottsága szombaton Balatonfüreden. A képviselőket Lengyel Márton professzor tájékoztatta arról a balatoni turisztikai koncepcióról, amelyet a Balaton Alapítvány megbízásából dolgozott ki. Ennek lényege: a Balaton legyen a családi üdülés egyik európai központja. SZŐNYEGBOMBÁZÁS folyt a Magyarok Világszövetsége ellen a közelmúltban, a megsemmisítés azonban nem sikerült túl egy sikeres választmányi ülésen az MVSZ tovább folytatja nemzetépítő tevékenységét Minderről Csoóri Sándor elnök beszélt Debrecenben, az MVSZ Hajdú-Bihar megyei szervezetének alapító közgyűlésén. Csoóri szerint a szövetséget ért támadások éppen azt bizonyítják, hogy fontossá vált a szervezet ÜNNEPI SZENTMISE keretében szentelte meg és helyezte földbe Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke szombaton Heves városában a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tiszteletére építendő templom alapkövét. A püspök beszédében elmondta: nyolc esztendei püspöki szolgálata alatt a főegyházmegyében 37 új templom épülésének lehetett tanúja, így a templomok száma immár 610-re emelkedett a püspökségben. A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK kapta az idei Eurositedíjat, amit vasárnap a késő esti órákban adott át Jean Pierre Ribaut. A kiszáradással veszélyeztetett tavak alternatív vízellátásának megvalósítása három évvel ezelőtt fejeződött be. ALÁÍRÁSGYŰJTÉSI AKCIÓBA kezdett hétfőn az SZDSZ biharkeresztesi szervezete. Lakossági támogatással azt szeretnék elérni, hogy mielőbb épüljön meg a 42-es számú főközlekedési útvonalnak a várost elkerülő szakasza. A tervek szerint ugyanis a közeljövőben jelentősen bővítik az ártándi határállomást amely a nemzetközi áruforgalom legfőbb lebonyolítója lesz a keleti határszakaszon. Rászorulóknak Béres-csepp ingyen A Béres Rt. több mint százezer üveg Béres-csepp Pluszt ad át - felerészben ingyenesen, felerészben pedig kedvezményes áron - a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Vöröskeresztnek, a Lánc Egészségkárosodott Emberek Szervezetei Szövetségének és mintegy 30 kisebb szervezetnek - derül ki a lapunkhoz eljuttatott közleményből. A Béres-cseppekhez május elsejétől lehet hozzájutni a Magyar Vöröskereszt, és május 8-tól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviseletein keresztül.