Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
CSÜTÖRTÖK, 1995.június 1. Hazai tudósítások Magar Nemzeti Az SZDSZ szerint nem kell miniszterelnök-helyettes A pénzügyminiszter nem kíván állást foglalni A jelenlegi alkotmány szerint a kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll, más konstrukció bevezetése alkotmánymódosítást , igényelne - nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője azzal kapcsolatban, hogy a kormány kedden közzétett modernizációs programja szerint a kormány gazdasági kabinetjét a jövőben egy miniszterelnökhelyettesnek kellene vezetni. Magyar Bálint nem hiszi, hogy most, amikor az öt parlamenti párt megállapodott az alkotmányozás menetében, ilyen jellegű változtatásokat kellene tenni az alaptörvényben. A dokumentum szerint a miniszterelnök-helyettes lenne felelős a gazdasági stratégia kidolgozásáért, ő vezetné a gazdasági kabinet illéseit, az Érdekegyeztető Tanácsban a kabinet érdekeit képviselné, valamint ellátná a KSH és az európai ügyek hivatala felügyeletét. Magyar Bálint elmondta: a kormány gazdasági kabinetjét jelenleg a pénzügyminiszter vezeti, s ezt a konstrukciót az SZDSZ megfelelőnek tartja. A szabad demokrata politikus tájékoztatása szerint az SZDSZ a modernizációs program előkészületi munkájának egy korábbi fázisában vett részt, s akkor még nem szerepelt az elképzelések között a miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozása, hangsúlyozta azonban, hogy a nyivánosságra került dokumentum: vitaanyag. (Magyar Bálinthoz hasonlóan vélekedett az ügyről a rádiónak nyilatkozva Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes is.) S. N. Bokros Lajos környezetében nem tudnak arról, hogy a pénzügyminiszter fölé gazdasági miniszterelnök-helyettes kinevezését terveznék. A pénzügyi tárca vezetője - a miniszteri kabinetiroda tájékoztatása szerint - a közeljövőben nem kíván állást foglalni a kormány modernizációs vitaanyagában megjelentetett - pontosan nem azonosítható - szándékról. Bokros Lajos egyébként influenzás, így várhatóan a csütörtöki kormányülésen sem vesz részt, utána pedig Amerikába utazik. (mny) A Bokros-csomag további útja Két ellenzéki párt, az MDF és a Fidesz a gazdasági stabilizációt szolgáló törvények elfogadását követően a köztársasági elnökhöz fordult, mert - az MTI információi szerint - a Bokroscsomag végleges szövegét szerdán még a Pénzügyminisztériumban „gondozták”. A kész anyag valószínűleg csütörtökön kerül Gál Zoltán házelnökhöz, akinek 15 napon belül kell aláírnia, és a köztársasági elnöknek megküldenie. Göncz Árpádnak - az alkotmány értelmében - a kézhez vételt követően 15 napja van arra, hogy kézjegyével ellássa, illetve az Országgyűlésnek visszaküldje, vagy - ha valamely rendelkezését alkotmányellenesnek találja - az Alkotmánybírósághoz véleményezésre eljuttassa a jogszabályt. A házelnök kérheti, hogy a köztársasági elnök sürgősséggel döntsön, ebben az esetben a rendelkezésére álló idő öt napra rövidül. Az MDF-frakció szerint egyébként a huszonegy törvényt módosító Bokros-csomag több pontja is alkotmánysértő. Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője szerdán levélben fordult Göncz Árpádhoz. Ebben felkéri a köztársasági elnököt: a kedden elfogadott törvényt ne hirdesse ki, hanem küldje meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) ugyancsak levelet intézett az államfőhöz, kérve: soronkívüli sürgősséggel kérje az Alkotmánybíróságtól az alkotmányellenesség előzetes vizsgálatát a parlament által immár elfogadott törvény azon paragrafusánál, amely a szerzői jogdíjak és honoráriumok társadalombiztosítási járulékkal való megterheléséről rendelkezik. Véleményük szerint a 44 százalékos járulékfizetési kötelezettség egyrészt sérti az alkotmányban lefektetett szociális biztonsághoz való jogot, másrészt bizonyos jövedelmeket duplán sújt Csintalan figyelmezteti a kormányt Nem lesz többé megértő az MSZP-frakció (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre, hogy mint egyes előjelzések jósolják, valóban várható-e ősszel a kormányzati többség elolvadása, az ügyvezető alelnök nemmel válaszolt „Csak abban az esetben tudom ezt elképzelni - tette hozzá -, ha egy második Bokroskoncepciót ugyanolyan módon, gyorsított üzemben készítenek elő, miként az elsőt Mivel a második csomagterv összeállítóhoz van még idő, ettől a pillanattól kezdve a pénzügyminiszter és a kormány felelőssége, hogy mekkora többsége lesz az új intézkedéssornak a parlamentben." A szocialista politikus mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, hogy az MSZP és a maga részéről nyomást igyekeznek gyakorolni a kormányra, s nagyon reméli: legkésőbb egy-két héten belül megbeszéli elképzeléseit a frakcióval Bokros Lajos. Csintalan megfogalmazása szerint az új Bokros-csomag kizárólag „konzultatív" jellegű lehet. V. F. Göncz Árpád súlyosdilemma előtt áll - véli a Fidesz elnöksége Göncz Árpád eddigi pályafutása legnehezebb dilemmája előtt áll, amikor az elnökválasztási procedúra előtt el kell döntenie: aláírja-e a Bokros-csomagot vagy sem - mondta lapunk kérdésére Pokorni Zoltán, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a Fidesz levélben fordult a köztársasági elnökhöz, hogy a Bokros-csomagot illető alkotmányossági aggályok és a fiatal családosokat sújtó intézkedések miatt éljen alkotmányos jogával, és megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a jogszabályt A Fidesz szerint súlyosabb lépés lenne, ha azt kérnék, hogy a köztársasági elnök forduljon az Alkotmánybírósághoz, úgy látják azonban, hogy a helyzet egyértelmű, és Göncz Árpád alkotmánybírósági állásfoglalás nélkül tud dönteni. Pokorni Zoltán szerint nyilvánvaló, hogy Göncz Árpád újraválasztása a kormánypárti képviselők szavazatán múlik, akiknek nagyon fontos volt a Bokros-csomag. Az alelnök azonban úgy véli, hogy Göncz Árpád megítélését nem feltétlenül rontaná, ha ezt a súlyos és tragikus helyzetet előidéző csomagot nem irja alá. Deutsch Tamás arra az eddigi furcsa gyakorlatra hívta fel a figyelmet, hogy Göncz Árpád a jelenlegi ciklusban huszonnégyharminchat óra alatt ír alá fontos kérdéseket A Fidesz elnöksége keddi ülésén megválasztotta az új ügyvezető alelnököt, a tisztséget ismételten Áder János tölti be. A Bokros-csomag által kiterjesztett tb-járulék miatt a Fidesz csatlakozik azokhoz a kulturális szervezetekhez, amelyek az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az elnökség Pokorni Zoltán tájékoztatása szerint nem óhajt többet foglalkozni a .,Fodor Gábor-üggyel”: ez egy szomorú fejezet, amelyet le kell zárni. (sümegi) Az ellenzéki összefogás kérdőjelei A kisgazdákkal vagy nélkülük? Az 1995. március elején alakult Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület tegnapi lakossági fórumán három ellenzéki párt vezető politikusa szerepelt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Gémesi György, az MDF alelnöke és Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője az ellenzéki együttműködés aktuális kérdéseiről fejtette ki álláspontját. Orbán Viktor a négy ellenzéki párt egymáshoz fűződő viszonyáról szólva hangsúlyozta, hogy az együttműködésből nem szabad eleve kiiktatni a kisgazdapártot, elemezni kell a hozzá fűződő viszonyt, s ennek alapján határozni meg az együttműködés formáját Orbán Viktor szerint a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy jelenleg Magyarországon az MDF-Fidesz-KDNP összefogás a legerősebb politikai tényező, szavazói támogatottságuk mintegy 33 százalékos. A Fidesz elnöke úgy véli, 1995 végéig a három ellenzéki pártnak meg kell neveznie az országgyűlési választásokon induló közös jelöltjeit, s elő kell készítenie a közös vagy kapcsolt listaállítást is. A kisgazdapárttal az egyéni választókörzetekben a második fordulóban kell megkötni a lehetséges együttműködést. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője pártja álláspontját ismertetve leszögezte: a KDNP a kisgazdapárttal való együttműködést fontosnak tartja, hiszen az FKGP a társadalom egy jelentős csoportjánál nagy népszerűségnek örvend. Gémesi György, az MDF alelnöke a vitavezető kérdésére válaszolva elmondta, az MDF országos gyűlésén a pártszövetségről folyó vitában a Boross Péter által kidolgozott szövegjavaslatot támogatta, amely azonban - szerinte - nem háromvagy négypárti szövetség kérdését fogalmazza meg. Úgy vélte, az MDF-nek a következő országos gyűlésén kell tisztáznia az ellenzéki együttműködés nyitva maradt kérdéseit. (móricz) PARLAMENTI NAPLÓ Döcögős vita a gyorsító bírósági csomagról Előterjesztés a titokvédelmi előírások enyhítésére A parlament tegnapi ülésén megkezdte a tb-alapok idei költségvetésének általános vitáját. Szabó György népjóléti miniszter expozéjában bejelentette: a kormány visszavonja az előterjesztés B variációját, tehát a T. Ház a tb-önkormányzatok által kidolgozott A változatot tárgyalja. A miniszter azt is elmondta: mielőbb meg kell kezdeni a társadalombiztosítás reformját Olyan rendszert kell létrehozni, amely megőrzi a tb szolidaritáson alapuló állami garanciáit, és ebbe kell beépíteni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra épülő öngondoskodást Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke a költségvetés bevételi oldaláról szólva kétségbe vonta, hogy az ellenőrzési és behajtási tevékenység erősítésével valóban a tervezett bevételt érhetné el a tb. A kiadási oldalt áttekintve az önkormányzatok túlköltekezésére hívta fel a figyelmet. Szolnoki Andrea (SZDSZ) hiányolta a törvényjavaslatból az egészségügyben várható elbocsátások okán kifizetendő végkielégítések forrását A képviselő kifogásolta, hogy a tb ragaszkodik fényűző székházához, miközben nem megfelelő a kapcsolata az ügyfelekkel. Kis Gyula (MDF) szerint megkezdődött a tb rendszerének leépítése, ami csak a magas keresetű rétegek érdekeit szolgálja. A képviselő szerint hazánkban ma „államliberalizmus” van, vagyis a piac liberalizált, de az állampolgárokat alattvalói helyzetbe kényszerítik. Semjén Zsolt a kereszténydemokraták vezérszónoka úgy vélte: az előterjesztés nem veszi figyelembe az éjjel elfogadott Bokros-csomagot A Fidesz szémnoka, Selmeczi Gabriella ironikusan mondta: a T. Ház asztalán fekvő javaslatot néhány héttel később már együtt tárgyalhatná az idei zárszámadással, vagy a jövő évi tb-költségvetéssel. Ezt követően a honatyák megkezdték az állam- és szolgálati titkok védelméről szóló törvényjavaslat vitáját Kuncze Gábor belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány a fejlett országok jogalkalmazát figyelembe véve készítette el javaslatát Értékelése szerint az előterjesztés enyhít az eddig megszokott titokvédelmi előírásokon, mert a titkosítandó adatok körét szőkébbre vonja. Továbbá eltörli az örökös titokfogalmát. Ugyanakkor bizonyos szempontból szigorúbb a javaslat mert korlátozza az adathoz hozzáférők körét, és nem ismer el semmilyen automatikus presztízst ebben a kérdésben. Az előterjesztés hatályba lépését követően felülvizsgálják az eddig titkosnak minősített adatokat - mondotta s ha az új jogszabály szerint indokolatlanul titkosították azokat, akkor nyilvánosságra hozzák. Lusztig Péter (MSZP) üdvözölte, hogy megszűnik az örökös titok fogalma, és maximum 80-90 év múlva nyilvánosságra lehet hozni a ma még szűk körben ismert információkat. Kutrucz Katalin (MDF) úgy vélte: a javaslat felold ugyan régi titkos adatokat, de könnyen előfordulhat, hogy ezzel egy időben új titkok gyártása kezdődik meg. Bírálta, hogy a titkosítandó adatok körébe tartoznak bizonyos kormányzati tevékenységek, a kabinet ülésének bizonyos információi, a fizetési mérleg alakulásával összefüggő adatok és a hiány csökkentésére tett kormányzati lépések. Mészáros István (SZDSZ) sem tartotta szerencsésnek, hogy a kabinet által benyújtott törvényjavaslat a kormány egyes döntéseit úgyszólván felülvizsgálhatatlanná teszi. Pozitívan értékelte a kisgazdapárt részéről felszólaló Torgyánné Cseh Mária is a törvényjavaslatot, jelezve, hogy frakciója támogatja az előterjesztést, ha módosító indítványaik is beépülnek a végső normaszövegbe. Gáspár Miklós kereszténydemokrata honatya utalt arra, hogy érthetetlen a kormányzati munka döntés-előkészítő szakaszában készült tervezetek titkosítása. Az államtitkokkal kapcsolatos plenáris vita után az Országgyűlés rátért a büntetőeljárás, a polgári perrendtartás, valamint a cégnyilvántartás részletes vitájára. A közkeletű kifejezéssel gyorsítócsomagnak nevezett törvényjavaslatokról szűk körű és hosszadalmas szakmai vita bontakozott ki a parlament előtt. A többórás részletes vitában csak az Országgyűlés jogi diplomával rendelkező képviselői vizsgáztatták egymást a büntető- és a polgári eljárás szabályaiból és jogelveiből, a perek elhúzódásának okaiból, így nem csoda, hogy a T. Házban a szakmai érveit fáradhatatlanul soroló Sepsey Tamás (MDF) is egy ízben a Krisztelt bíróság!” szavakkal szólította meg képviselőtársait, akik a perek gyorsításával kapcsolatos jogos társadalmi igény elismerése mellett rámutattak a garanciák fontosságára is. (bodnár—cseked) Médiavezetők a Magyarsat ellen Az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdai ülésén másodszor hallgatott meg tájékoztatót a Magyarsat programról, valamint az ahhoz kapcsolódó kormányzati tervekről és döntésekről A bizottsági ülésen elhangzott: az Antenna Hungária RL az izraeli Aircraft Industries Ltd.-vel közös vállalkozásban magyar irányítás alatt álló műhold felbocsátását tervezi 1998-ban, 150 millió dolláros költséggel. A magyar kormány jóváhagyta a megállapodást, és a Magyarsat Kft. ez év július 1-jéig meg is kötheti a szerződéseket A megállapodás szerint 1998-tól működő Magyarsat lehetővé teszi az MTV 1- es csatornájának műholdas sugárzását, és a Duna tv műsorának e magyar műholdra kerülését A bizottsági ülésen Horváth Ádám kijelentette: a jelenlegi körülmények között semmilyen lehetőséget nem lát arra, hogy a Magyar Televízió 1- es csatornájának műsora erre a műholdra felkerüljön. A napokban benyújtott rádió- és tévétörvény ugyanis csak egy közszolgálati csatorna működését rögzíti. Miután a Magyarsat műhold mindössze 30 százalékos vételi lehetőséget biztosít, s ennek fejében nem lehet előfizetési díjat szedni, és nem tudja garantálni az egész országra szóló sugárzást, ezért ezzel a lehetőséggel nem foglalkoznak - közölte az MTI. Sára Sándor emlékeztette a hallgatóságot: már az előkészítés időszakában tiltakoztak, mert a Magyarsat-nak sokkal kisebb a sugárzása, mint a közép-európai epicentrumú Eutel-Satnak, amely még Izraelben is fogható. A Duna tv műsora a határon túli magyarságnak szól, most megfelelő vételi lehetőségek vannak mind a nyugati, mind pedig a keleti szórványmagyarság számára. A Duna tv éppen ezért 19% után is az Eutel-Satot szándékozik igénybe venni. HÍREK GÖNCZ ÁRPÁD FOGADTAszerdán az ír parlament külügyi bizottságának elnökét, Alan Dukest és az általa vezetett küldöttséget Az ír képviselők a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására tárgyalnak május 30. és június 2. között Budapesten. A magyar köztársasági elnök a kontinens biztonságáról szólva hangsúlyozta: ez nem csak katonai kérdés, e fogalommal ugyanis összefügg a környezet védelme, az emberi jogok biztosítása, illetve számos gazdasági és szociálpolitikai téma is. G. NAGYNÉ MACZÓ ÁGNES alkotmánya, amelyet férjével közösen készített el, a könyvhétre megjelent. A parlamenti alelnök országházi dolgozószobájában mutatta be a kötetet a sajtó munkatársainak. A FEKETE-KÖRÖSBE május 30-án vöröses színeződést okozó szennyező anyag - föltehetőleg bauxitszármazék - került, amely a folyó magyar szakaszát is veszélyeztetheti. A szennyeződés vélhetően a romániai dobrestii (bihardobresdi) bányából származik. A Körösvidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a Vízügyi Igazgatósággal együtt - a figyelés és a mintavétel megszervezésével — megtette a szükséges előkészületeket az esetleges veszélyhelyzet elhárítására. MÉCS IMRE ötnapos látogatásra szerdán Brüsszelbe utazott, ahol az Európa Parlament elnökétől június 2-án átveszi az Európai Szolgálati Érdemrend kitüntetést Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke tárgyalásokat folytat a NATO több vezető tisztségviselőjével, köztük Robin Beard védelemfelszerelési ügyekben illetékes főtitkárhelyettessel. KAPOLYI LÁSZLÓVAL, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnökével és Takács Imrével, a Szociáldemokrata Párt vezetőjével találkozott szerdán a Képviselői Irodaházban Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt alelnöke, parlamenti frakcióvezető. Mindhárman egyetértettek abban, hogy rendszeres kapcsolattartásra és együttműködésre van szükségük a szociáldemokrata értékeket valló pártoknak. AMI NEMZETTÉ FORMÁL címmel Giczy György, Keresztes Sándor és Varga László országgyűlési képviselők tartanak előadást június 2-án 18 órakor a Hídépítő Rt. Budapest VI. kerület, Andrássy út 98. szám alatti kultúrtermében a Barankovics Alapítvány rendezésében. Az est házigazdája Lázi Ferenc önkormányzati képviselő lesz, a programban fellép Vitai Ildikó előadóművész. MSZP-képviselők szavazatukról Előz a kormánytervezet „Drámát éltem meg” Versengő médiatörvények Különös drámát éltem meg a végszavazáskor - nyilatkozta lapunknak Kósa Ferenc szocialista képviselő, az MSZP elnökségének tagja, aki nemmel voksolt kedden este a Bokros-csomagra. Mint elmondta, tisztában van azzal, hogy a gazdaságnak szüksége van a stabilizációs törvényre, az ország érdeke a költségvetési hiány csökkentése. Kósa Ferenc nem vitatja e célok jogosságát, ugyanakkor azt tartja: a pénzügyi vezetésnek kötelessége lett volna felmérni a kultúra helyzetét, szembesülnie kellett volna azzal, hogy az alapintézmények, a közművelődés hálózatai, a művészeti műhelyek a létminimum alatt tengődnek. E területeken tehát a megszorítások zuhanásszerű visszaesést idéznek elő. Kijelentette: nem tud megbékélni az intézkedések kultúrára gyakorolt hatásával, ezért, lelkiismerete szerint szavazott. Vitányi Iván igennel voksolt, noha ő volt az a szocialista képviselő, aki élesen bírálta a stabilizációs csomag azon részét, mely a honoráriumokat tbjárulékkal sújtotta. Az MSZP választmányának elnöke lapunknak elmondta, szégyelli, hogy e kérdésben ellenzékbe szorult a kultúra, s hogy így kormánypárton belüli ellenzéki szerepet kellett vállalnia. Ugyanakkor a kényszerintézkedések céljaival egyetért, mivel a gazdaságot egyensúlyba kell hozni Ezért minden hibája mellett szavazatával támogatta a kormány előterjesztését Vitányi Iván továbbra is harcolni akar a kultúra érdekeiért, de tevékenységét a párton belül akarja folytatni. Lát esélyt arra, hogy a pótköltségvetésben egymilliárd forinttal kompenzálni lehet a kultúrát ért veszteséget Orosz István, az oktatási bizottság szocialista elnöke tartózkodott a szavazáskor. Kérdésünkre válaszolva elmondta, nem a tb-járulék miatt nem támogatta a kormányt. Számára elfogadhatatlan az, hogy a felsőoktatásban nemcsak az idén szeptembertől befizetett tandíjat vonhatja el a pénzügyminiszter az intézményektől, hanem a jövőben tetszés szerint lehet meghatározni az elvonásokat Ez a rendelkezés ellentétes a felsőoktatási törvény szellemével, az intézmények autonómiájával. (moldoványi) A kormány sürgősséggel benyújtotta a parlamenthez a médiatörvény tervezetét Ezzel duplájára emelkedett a tárgysorozatban szereplő médiatörvény-javaslatok száma. Kérdés: Giczy György, a KDNP elnöke által jegyzett korábban benyújtott javaslat megelőzi-e a kormány indítványát? Eligazít a kérdésben, hogy a törvénykezdeményezésre jogosultak körét a házszabály is felsorolja. Eszerint a köztársasági elnök, a kormány, parlamenti bizottság és az országgyűlési képviselők jogosultak törvénykezdeményezésre. A „rangsorban” utolsó a képviselő, márpedig az ügyrend azt is kimondja, hogy az azonos tárgyú vagy ugyanazon törvény módosítására irányuló előterjesztéseknél ez sorrend a döntő - mutattak rá érdeklődésünkre parlamenti szakértők. Vagyis a kormány-előterjesztés a képviselői indítványt - annak időbeli elsőbbsége ellenére - megelőzi. A médiatörvény(ek) esetében ma már a tárgysorozat és a napirend fogalma közötti különbségnek sincs nagy jelentősége. Giczy György indítványát a parlament már tárgysorozatba vette, de a képviselői indítvány esetében a kijelölt bizottságnak is állást kell foglalnia. Ha a bizottság egy önálló képviselői indítványt elutasít, a frakció kérheti, hogy erről a parlament plenáris ülése szavazzon. A kormány-előterjesztés viszont a házszabály előírása alapján mintegy automatikusan a tárgysorozatba kerül. Az előterjesztés tényleges napirendre tűzése persze attól függ, hogy a házbizottság milyen ajánlást tesz a plénumnak arra, hogy a következő ülés napirendjén mely törvényjavaslatok tárgyalása szerepeljen. Ekkor mérlegelheti a házbizottság, hogy két „versengő” törvényjavaslat közül melyik napirendre tűzését javasolja. A médiatörvény-javaslat esetében azonban ez a verseny már eleve „lefutott”, hiszen a törvénykezdeményezők sorrendje adott, s ez a kormány javára dönti el a kérdést. * B. L.