Magyar Nemzet, 1995. július (58. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet SZOMBAT, 1995. július 1. A BOSZNIAI TAPASZTALAT megkérdőjelezi a jövőbeni széles körű ENSZ békefenntartó műve­leteket, és károkat okozott a NATO-tagállamok szövetségeinek. Ezt a véleményt fejtette ki a The Daily Telegraph brit napilapnak adott nyilatkoza­tában John Shalikasvili, az amerikai vezérkari fő­nökök egyesített tanácsának elnöke. Shalikasvili szerint az ENSZ boszniai szerepvállalásának végeredménye arra kényszeríti a résztvevő tagál­lamokat, hogy felülvizsgálják: mennyire megfele­lő szervezet az ENSZ arra, hogy belebonyolódjon a hagyományosnál szélesebb körű békefenntartás­ba. A tábornok megerősítette ugyan bizalmát a NATO iránt, de elismerte, hogy a szövetségnek károkat okozott a boszniai válság kezelése ügyé­ben kialakult ellentét az Egyesült Államok és eu­rópai szövetségesei között. A NATO „nélkülözhe­tetlen kapocs” az Egyesült Államok és Európa vi­szonyában - vélte Shalikashvili, figyelmeztetve arra, hogy ha a két fél elkezd külön úton járni, mindenki borzasztó árat fizet érte. Ezért a tábor­nok megfogalmazása szerint igen óvatosan kell kezelni a kissebb kérdésekben jelentkező ellenvé­leményeket, de nem szabad lerombolni a transzat­lanti kapcsolat erejét. KÉTARCÚNAK NEVEZTE Vranitzky osztrák kancellár az EU-tagországok politikáját a szerve­zet keleti bővítésével kapcsolatban. Míg a tagor­szágok politikusai kifelé a keleti államok felvéte­lét szorgalmazzák, maguk között, amikor az érin­tettek nem hallják, hozzáteszik, hogy ehhez időt kell adni — fogalmazott a kancellár egy bécsi be­szélgetésen, miközben önmagát a keleti bővítés el­kötelezett hívének mondotta. Szavai szerint ez már csak a földrajzi közelség és az érintett orszá­gok jobb ismerete miatt is természetes Ausztria számára. Ugyanakkor szerinte sok távolabbi EU- tagország nem ezt a kérdést tartja a legfontosabb­nak. Vranitzky szólt az 1996-os felülvizsgálati konferenciáról is, amelynek nemcsak a keretekkel és elvekkel kell foglalkoznia, hanem számos szo­ciális probléma van, a Kelet és a Nyugat közötti nagy jövedelemkülönbségektől kezdve a munka­­nélküliségig, amelynek kezelése az integrációt kö­zelebb hozhatná a meglehetősen csalódott lakos­sághoz. Ha AZ EURÓPAI UNIÓ minden egyes periódu­­sa úgy zajlott volna, mint ez, akkor Európa gyor­san haladna - szögezte le a francia külügyminisz­ter, amikor a cannesi EU-csúcsértekezlet után méltatta a francia elnökség eredményeit. Hervé de Charette értékelésére annak kapcsán került sor, hogy a hat hónapos periódus lejárta után július el­sejével Spanyolország veszi át a tisztséget. Fran­cia megfigyelők szerint Párizs nagy ambíciókkal indult neki az elnökségnek, sőt Jacques Chirac ál­lamfő a júniusi csúcsértekezlet előtt egyenesen azt közölte, hogy Cannesnak meg kell teremtenie egy új korszak feltételeit. Ehhez képes mindössze annyi történt, hogy a Tizenötöknek hosszú alkudo­zás után sikerült megállapodniuk a külső térségek­nek, így Kelet-Közép-Európának nyújtandó segé­lyösszegek nagyságáról, illetve minden konkré­tum nélkül hitet tettek gazdaságaik összehangolá­sának erősítése, és az egységes pénz létrehozása mellett. Ami a legfontosabb kérdést, a szervezet intézményi reformját, illetve az ezzel kapcsolatos jövőt illeti, nyoma sincs azoknak az irányelvek­nek, amelyeket elvileg a csúcsértekezletnek kellett volna megfogalmaznia. (P. L.) A hírszerzőfőnök menesztését jelezték Megtréfálták a bukaresti sajtót BUKAREST­­ Több buka­resti rádió- és televízióállomás, számos szerkesztőség faxüzene­tet kapott csütörtökön, mely sze­rint a parlament éppen együtt ülésező két háza felmentette tisztségéből Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, akinek beosztottjai szakmai éretlenségről tettek ta­núbizonyságot, hagyták magu­kat leleplezni, amint éppen két újságíró után nyomoztak. A hírt azonnal közzétette az Antena-1 televízió és a Romantic rádióál­lomás. Csakhogy ilyesmiről szó sem volt, a parlament azonnal cáfolta a hót. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke a faxüzenetet „otromba hamisítványnak” ne­vezte, és kijelentette: napiren­den sem szerepelt a kérdés, de különben is a honatyák csak a szakbizottság és Ion Iliescu el­nök javaslatára hozhatnának ilyen döntést Az ügy ezzel azonban távolról sem zárult le, nem tudni ugyanis, ki és milyen célból tévesztette meg a sajtót. Mivel a kérdésben hivatalos vizsgálat, legalábbis egyelőre, nem indult, a politikusok, a la­pok a legkülönbözőbb vélemé­nyeknek adnak hangot, persze politikai hovatartozásuk, illetve irányultságuk szerint. Vasile Vacaru szenátor, a hírszerző szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság vezetője szerint „pisz­kos megtévesztési akcióról” van szó, és vizsgálatot indítanának, hogy kiderítsék, ki terjeszt ha­zugságokat az RHSZ-ről. Úgy vélte, olyan kampány van ki­bontakozóban, amelynek célja az­­„intézmény homlokára ütni a pecsétet: politikai rendőrség”. Megszólal az elnöki szóvivő is, aki „rossz viccnek” nevezte a történteket, amelyet „nem tudni, ki követet el”. Az újságírók megfigyeléséről tudósító Ziua viszont arra következtet: a faxü­zenetet maga az RHSZ szöve­­gezte és juttatta el a szerkesztő­séghez azzal a céllal, hogy elte­relje a figyelmet a lényegről, s később azt mondhassa renitens­­kedő újságírók műve az egész. Egyébként sem a Ziua, sem a Romania Mare lap nem szün­tetett tüzet azt követően, hogy a legfelsőbb ügyészség vizsgála­tot indított az Iliescu ellen felso­rakoztatott vádak kapcsán. Az előbbi cáfolja azt, hogy az elnök KGB-s múltját megszellőztető Badnaresztkosvél hartúsítvány lenne. Mi több, azzal állt elő - szintén, egy­ vallomás alapján -, hogy az egykori, KIS­Z-aktivista Ion Iliescu 1958-ban, tehát az 1956-os események kivizsgálá­sa során, 34 egyetemi hallgatót távolított el a kolozsvári orvosi egyetemről, mert azok szolidari­­záltak a magyar hazafiakkal. Gyarmatit János Francia nukleáris kísérletek Erősödő tiltakozások Francia Polinézia székhe­lyére, Papeete kikötőjébe érke­zett pénteken a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom hajója. A Rainbow Warrior II. a francia kísérleti atomrobbantások terepéül szolgáló Muroroa felé tart, ahová a tervek szerint július 10-én érkezik meg - jelentette az MTI. A tevékeny tiltakozó akciókra készülő Greenpeace sokat tapasztalt zászlóshajóját tüntetők üdvözölték csónako­kon. A hatóságok lelkesedése ugyanakkor nem volt éppen kitörő: a Rainbow Warrior nem köthetett ki a mólónál, hanem csak távolabb horgonyozhatott le az öbölben. Papeete váro­sában egyre élesedik az atom­kísérletek felújítását ellenzők hangja: csütörtökön tüntetők ezrei zárták el a főbb útvonala­kat, megbénítva a város életét. Felháborodott hangú tünteté­seket tartottak más környékbeli szigeteken is. Pénteken egy ismeretlen te­lefonáló bejelentése nyomán bombariadó volt Franciaor­szág sydneyi konzulátusának épületében, amelyet ki kellett üríteni. A tűzszerészek nem találtak robbanószerkezetet. Ugyancsak bombariadó volt a melbourne-i francia konzulátu­son. Az ausztrál hatóságok megerősítették a két diplomá­ciai épület védelmét, mivel egyre gyakoribbak a konzulá­tusokat ért durva inzultusok. ­ Idevágó törvényi kötelezettségének eleget téve a Quaestor Invest Kft. az alábbiak szerint közzéteszi a mérleg- és eredménykimutatás 1994. évi adatait, amely megtekinthető a társaság székhelyén: 1015 Budapest, Donáti u. 18. Egyszerűsített éves beszámoló mérlegadatai Sorszám A tétel megnevezése Tárgyév EFt-ban I. A. Befektetett eszközök 416 955 5. B. Forgóeszközök 529 266 10. C. Aktív időbeli elhatárolások 32 836 12. D. Saját tőke 115 928 19. F. Kötelezettségek 821 040 22. C. Passzívák 42 089 23. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 979 057 Egyszerűsített éves beszámoló „A” eredménykimutatása Tételszám A tétel megnevezése Tárgyév E Ft-ban A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -39 026 B. Pénzügyi műveletek eredménye 28 851 C. Szokásos vállalkozási eredmény -10 175 D. Rendkívüli eredm­ény 34 439 E. Adózás előtti eredmény 24 264 XIII. Adófizetési kötelezettség 8 717 F. Adózott eredmény 15 547 C. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 15 547 Tiltakozások Dél-Szlovákiában Szeptemberben folytatják POZSONY­­ A szlovákiai magyar iskolák számára az idei tanévzáró leginkább a fenmara­­dásukért való küzdelemről lesz emlékezetes. A június 29-i isko­lazárók után Dél-Szlovákia ki­lenc városában tartottak a szülők tiltakozó nagygyűlést többezres tömegek részvételével a levál­tott iskolaigazgatók mellett, az oktatásügyi minisztérium szán­dékai ellen, amely szeptember elsejétől kétnyelvű osztályok bevezetését tervezi a magyar is­kolákban. Somorján a gimnázi­um diákjai szüleik polgári enge­detlenségi akciója következté­ben át sem vették bizonyítványu­kat. Felvetődött, hogy amennyi­ben az oktatási tárca nem változ­tatja meg álláspontját, a szülők szeptemberben nem engedik csemetéiket iskolába. N. S. A lehallgatási botrány nyomán Minisztercserék Madridban Felipe González spanyol kormányfő az MTI jelentése szerint kisebb kormányalakítást hajtott végre pénteken, miután eddigi miniszterelnök-helyette­se, Narcís Serra és védelmi mi­nisztere, Julián García Vargas a lehallgatási botrány következté­ben lemondásra kényszerült. A vizsgálat ugyan bebizonyította, hogy a kormányfő helyettese és a védelmi miniszter sem volt közvetlenül felelős a lehallgatá­sokért, González mégis elfogad­ta lemondásukat. González a vé­delmi miniszter posztjára az ed­digi oktatásügyi minisztert, Gustavo Suárez Pertierrát ne­vezte ki. Az oktatásügyi minisz­ter Jerónimo Saavedra, eddigi államigazgatási­­ miniszter lesz,­ az ő helyét pedig Joan Lerma, a valenciai autonóm tartomány volt kormányzója veszi át. Atombombákkal Grönland fölött Titkos amerikai-dán megállapodás Az Egyesült Államok kato­nai repülőgépei 1957 és 1968 között 11 éven át egy titkos megállapodás alapján repülték át Grönlandot atombombákkal a fedélzetükön, annak ellenére, hogy Dánia a nyilvánosság előtt hivatalosan ezt megtiltotta - fedte fel az a jelentés, amelyet a koppenhágai kormányzat pén­teken terjesztett a parlament elé. A beismerés valósággal sokkol­ta és felkavarta a dán közvéle­ményt - állapítja meg az AFP. A bejelentés az amerikai kor­mányzattal való egyeztetés alapján történt, miután hozzá­férhetővé tették a thule-i ameri­kai támaszponton 1968-ban be­következett nukleáris balesetről készített titkos jelentéseket. A Grönland északi részén lévő tá­maszpont közelében egy B-52- es amerikai bombázó zuhant le négy hidrogénbombával. A nukleárisan szennyezett térség megtisztításában akkor részt vett mintegy ezer dán alkalma­zott közül 118-an már nem élt­­ek, közülük hatvanan rákban haltak meg. Niels Helveg Peter­sen dán külügyminiszter csütör­tök este a parlament külügyi bi­zottsága előtt azt állította, hogy H.C. Hansen akkori szociálde­mokrata kormányfő 1957-ben titkos megállapodást kötött az ügyben Washingtonnal. I We provide total solutions for Dealing Rooms Video Switching Systems, Digital Information Distribution, Applications for Portfolio Management, Deal Entry, Position Keeping, Limit Minding, Risk Management. Por our new office in Budapest we are looking for staff: SALES REPRESENTATIVE Experience in Foreign Exchange and/or Securities Dealing and knowledge of EDP (PC level) would be an advantage. We expect a strong, communicative person who is capable to maintain good contacts to all levels in banking organisations, who is willing to learn continuously f and can represent our company in the Hungarian Republic. Languages: English or/and German. If you are willing to work straightforward on long term projects and you will be available within the next two months, please contact Mr. Paul Reischauer at COPS GmbH. Vienna Hochsatzengasse 37 A-1140 Vienna, Austria. Tel. 0043-1-94 86 01 27 Fax. 0043-1-94 86 01 30 Egy mindenki ellen? S chengen-sir ámok (Tudósítónktól) PÁRIZS - Aláírása Után tíz esztendővel sem lép mara­déktalanul érvénybe a Schen­­gen-konvenció, amely a tagál­lamok polgárainak szabad mozgását irányozta elő a szer­ződés térségében. Franciaor­szág csütörtökön Brüsszelben a belső határellenőrzések ter­vezett megszüntetése előtt két nappal bejelentette, hogy va­lószínűleg még fél évig to­vábbra is fenntartja a száraz­földi kontrollt, így a szabad jövés-menés július 1 -jétől egyelőre csak a hat másik ál­lam - Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Por­tugália, Spanyolország - kö­zös határain lehetséges. A franciák arra hivatkoznak, hogy a „külső schengeniek” külső határán nem valósult meg a tervek szerint az ellen­őrzés megerősítése, s az egész számítógépes biztonsági rendszer, valamint a rendőri­jogi együttműködés javítása érdekében újabb próbaidőre van szükség. A Schengen-párti Né­metország és a Benelux álla­mok igen rossz néven vették a francia halasztást. Ők sem állítják azt, hogy tökéletesn működik a strasbourgi szá­mítógépes információs rend­szer, s a helyi hatóságok minden esetben hibátalnul látják el feladataikat, ám az ugyancsak francia kérésre alkalmazott három hónapos próbaidőszak (március végé­től az amszterdami és marse­­ille-i repülőterek kivételével a légikikötőkben a Schen­­gen-tagállamokból érkezők számára megszűnt az ellen­őrzés) kedvezően igazolta a várakozásokat. Nemzeti ha­tárellenőrzés mellett is volt illegális bevándorlás és cserjipgszés -hangoztatják a szerződés hívei. Franciaország - amely­ben az egyik első­­számú bel­politikai kérdés a szélsőjobb által alaposan kiaknázott tör­vénytelen bevándorlás­a vi­szont konkrétumokat sorol a hiányosságokról. A nem kí­vánatos személyekről,­ bűnö­zőkről, terroristákról, csem­pészekről, illegális határátlé­pőkről létrehozott informá­ciós rendszer adatbázisa egyelőre elégtelen, s több tagállam nem is fáradozik azon, hogy azt feltöltsék. Négy ország az elmúlt három hónapban egyetlen ellopott személyi okmányról sem tett bejelentést, s volt olyan állam is, amely egyetlen ellopott gépkocsi adatait sem juttatta el a strasbourgi „agytröszt­be”, ahonnan gyanús esetek­ben a „végeken” dolgozó ha­tárőrök, vámosok személyi számítógépeiken lekérhetnék az információkat. Ha egy külföldi bármelyik tagállam vízumát megszerzi, akkor a többi hat országban is szabadon mozoghat. A fran­ciák bírálják is néhány tagál­lam könnyelmű vízumkiadási gyakorlatát, amelyet szerin­tük jobban össze kell hangol­ni. Párizsnak főként a hollan­dokkal vannak heves vitái, amelyek a francia fővárosban egy június közepi találkozón kisebb botrányba torkolltak. Chirac elnök a határok lezá­rásával fenyegetőzött, ha Há­ga nem hagy fel liberális kábí­tószer-politikájával, mire a holland miniszterelnök ott­hagyta az EU-tagállamok ve­zetői számára rendezett va­csorát. A franciák szerint kö­zel hatvan százalékkal meg­nőtt az országba északról ér­kezett, s lefoglalt kábítószer mennyisége. Amszterdamban szabadon kaphatók a gyen­gébb drogok, de a kábítószer­csempészés nagyágyúi is igyekeznek kihasználni az­ új­ rendszer gyenge pontjait. A Schengen-országok külső határainak hanyag el­lenőrzése új bevándorlási hul­lámmal fenyeget - állítják az aggodalmaskodók. Tény, hogy a rendszert próbára téve, Spanyolország déli részén szándékosan illegálisan bel­épő újságírók hetekig úgy utazgattak - a konvenció élet­be lépése előtt - az érintett ál­lamokban, hogy egyszer sem ellenőrizték őket. Csütörtökön az illetékes francia miniszter egy eheti példát említett: két magyar embercsempészt ti­zenkilenc román állampolgár­ságú illegális bevándorlóval együtt Strasbourgban szedtek le a vonatról, pedig közülük öten szerepelnek a Schengen­­nyilvántartásban, tehát, a ba­jor határőrök kis munkával megakadályozhatták volna belépésüket a térségbe. Még akadozik a rendőri együttmű­ködés is, ugyanis hiába mond­ta ki a szerződés, hogy tetten érés esetén az egyik tagállam rendőrei a másik ország terü­letén is üldözhetik a bűnöző­ket, a gyakorlatban azonban ez számos vitát váltott ki. A francia döntés nemcsak a partnereknek okozott csaló­dást, a lépés megítélésében a párizsi vezetésben is érződ­nek nézeteltérések. Hervé de Charette külügyminiszter és csapata egyértelműen a júliu­si dátum tiszteletben tartása mellett volt, míg Debré, a belügyek irányítója csak fenntartásait hangoztatta. Az is szerepet játszhatott a ha­lasztásban, hogy Chirac még az elnökválasztási kampány­ban ígéretet tett a nagyobb éberségre Schengen ügyé­ben. A Kohl kancellárral tar­tandó július közepi német­francia csúcson mindenesetre Jacques Chiracnak újra mód­ja lesz megmagyarázni: ha Párizs tényleg erős Európát akar... akkor miér­t halogatja, állandóan az annak érdeké­ben meghozandó döntéseket. Pósa Tibor Freedom House-döntés Washington nem nyugszik bele A Clinton- kormányzat mindent meg fog tenni, hogy elérje annak a döntésnek a megváltoztatását, amely meg­tiltja a New York-i székhelyű emberi jogi szervezet, a Free­dom House részvételét az ENSZ-tanácskozásokon - kö­zölte Nicholas Burns külügyi szóvivő. A világszervezet Gaz­dasági és Szociális Tanácsának (Ecosoc) egy bizottsága vetette el a Freedom House kérését, hogy konzultatív státust kapjon a tanácsban. Az elutasítás - írja a The Washington Times pénte­ki száma - megakadályozza a politikai és polgári szabadság­­jogok, valamint a sajtósza­badság alakulását világszerte figyelemmel kísérő szervezetet abban, hogy munkáját teljeseb­bé tegye, és hogy ahhoz fel­használhassa az ENSZ-fóru­­mokat. A szóvivő szerint Wa­shington nyomást gyakorol majd az ENSZ-re, hogy vizs­gálja felül döntését, és bizto­sítsa a Freedom House-nak azt a lehetőséget, amit megad mintegy ezer más, nem kor­mányzati szervezetnek. Az Ecosoc még sosem utasította el egyetlen kérelmező hasonló igényét sem, az eddigi 94 je­lentkezés mindegyikét jóvá­hagyta.

Next